Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-16 / 245. szám

Ma nyitja kapuit a bábszínház! « malematikusok Nyitódarab a Tigris Péterke Van egy kiesi tigris — ő Tigris Péterke — aki nagyon gyáva. Az idős tigrisek na­gyon mérgesek rá e méltat­lan gyávaság, nyúlszívűség miatt, és elveszik tőle a csík­jait. Tigris Péterkének ezért csiktalanul, tehát szinte pu­céran kell szaladgálnia a vi­lagban. Mondanunk sem kell, felelmetes helyekre kerül, ízörnyü kalandokba kevere­dik és közben rettenetesen szenved a gyávaságától. De végül is megembereli, illetve megtigrisell magát és az öreg, harapóskedvű tigriseknek fé­nyes tettekkel bizonyítja be, hogv igazi, bátor tigrisszív dobog a mellében. S miután a bizonyítás megtörtént; a darab végén csíkjait ls visz­szakapja. Ez a helves-kedves gverek­tigris főhőse H. Jnitlisítn-skrt lengyel író Tigris Péterke cí­mű bábjátékénak. Dr. Kövér Béla. a Szegedi Bábszínház vezetője 10B2-hen a varsói bábjáték-fesztiválon ismer­kedett meg a darabbal, ahol ez a mű aratta a legnagyobb sikert. Kövér Béla már ak­kor elhatározta a bábjáték szegedi előadását, de a terv megvalósítására csak most kerülhetett sor. A bemutató előadás ma délelőtt 11 óra­kor lesz. Azonban nem a Dózsa György utcai bábszín­házban. hanem a felsővárosi Móra Ferenc Művelődési Ott­honban. — Miért? — A Tigris Péterke — mondja Kövér Bela — jóval nagyobb színpadot kíván, mint a Szegedi Bábszínházé. A darabban ugyanis nem­csak bábuk szerepelnek, ha­nem élő szereplók is. Valóban. Megnéztük a i próbát. Sok szereplő — a j doktor bácsi, a tábornok, az öreg tigrisek és mások — nem bábuk, hanem a báb­színház hatalmas maszkot vi­selő tagjai. Nagyon mulatsá­gosak ezek a maszkok; a tigrisek fején például kosár­szerűen fonott vesszőkas van, a doktor bácsi bajusza súro­lókefe stb. A másfél órás darab elő­adása a Szegedi Bábszínház reprezentatív vállalkozása. A mai premieren és az október 23-i és 30-i előadáson kívül bemutatják a darabot a no­vember közepén sorra kerülő pérsi bábjáték-fesztiválon is. — Az újszerű bemutató előkészítése — mondja Kövér Béla — rendkívül nagy mun­kát igényelt. Mindent ma­gunk csináltunk, a díszletek­től a zenéig, amelyet Gyuris György, a Somogyi Könyvtár munkatársa, együttesünk ré­gi tagja állított össze. A bábszínház egyébként öt bemutatót tart az űj évad­ban. A Tigris Péterkén kívül elóadiák a Hófehérke és a hét törpe rimű mese bábjá­ték-változatát. Naszreddin Hodzsa kalandjait, a Lúdas Matyit és tartanak majd egy bemutatót Pathlen mester címmel — a felnőttek szamá­ra ls. előadásai Az első vevőtől a félárig Pillanatképek a szombati piacról Solomon Marcvs bukares­ti professzor, világszerte is­mert matematikai nyelvész, valamint Helena Rasiowa varsói professzor, kiváló matematikai logikus, a Jó­zsef Attila Tudományegye­tem meghívására néhány napig Szegeden tartózkod­nak. Marcus professzor holnap, hétfőn délután 5 órakor tart előadást a Tudomány­egyetem Bolyai Intézetének Kerékjártó-termében (Aradi vértanúk tere 1. II. emelet). Matematikai modellek a drámakutatásban címmel. Rasiowa professzor kedden délután R órakor tart elő­adást, ugyancsak a Bolyai Intézet Kerékjartó-termében. Nelson-féle hálók és alkal­mazásaik a logikában cím­mel. Olajkutatás Érdekes statisztikát készí­tett a dunántúli kóolajfúrá­si üzem arról, hogy a zalai olajkutatók mennyi és mi­lyen eredményes munkát végeztek a legutóbbi öt év­ben. A Dunántúl különböző vidékein 19 fúróberendezés­sel dolgoztak, s ez idő alatt valamivel több, mint egy­millió méter fúrást mélyí­tettek. Negyven év a volán mögött — Az lenne a legjobb, ha elveszítené a jegyzeteit, mire beér a szerkesztőségbe — köszönt el tőlem Égető Sán­dor autóbuszve-.etö a MÁV­AUT-pálvoudvaron. Be­szélgetésünk elején Is elárul­ta szerénységét, amikor azt mondta: — Ha tudtam volna, hogy írni akarnak rólam, a kocsi kitakarításéhoz és feltanko­lasához fogtam volna inkább. — Dehát miért tiltakozik? — kérdeztem, — hiszen nem mindennap találkozni olyan „pilótával", mint maga. aki­nek annyi tapasztalata van a háta mögött. — Van itt még rajtam kí­vül Is egy szakajtóra való — nevette el. — Különben is, mi van abban érdekes, hogy megöregedett az ember? „C»odaemb®r" A kedélye és az egészsége is arról tanúskodik. hogy Égető Sándor tulajdonképpen nem is öregedett meg. csu­pán a munkában eltöltött eveinek száma sok. Hiszen alig múlt 51 éves. s fogor­\osának kérdésére, hogy mit csinál ha nyugdíjba megy, nemrég még azt válaszolta: sportolni fog. — Hogy hogy sportolni, ha eddig nem sportolt? — Majd udvarolgatok, ami­re eddig úgysem volt elég időm. S ezt sportszerűen csa­rálom. A KISZ városi blzottBá Rárak rendezésében 5 órai TEA a HUNGÁRIÁBAN Ma rlOsrör s ezután minden vasárnap 4-8 órái a Belúoödü 15 forint, cbböl in forint kblelezö foavasztas szi rpan (I— 0 PlálB Btleuódíi 3 forint. Hát ilyen vicces kedvű ember Égető Sándor. Meséli, hogy meg akarta csináltatni a fogait s amit kihúztak, új nőtt helyébe. Az orvos hi­tetlenkedett először, valami vándorcsontra gondolt, aztán mikor jól kifejlődtek az új fogak, azt mondta: „Maga egy csodaember". — Pár éve egyszer azzal fogadott a feleségem, hogy a Népszavában olvasta. Pesten kitüntettek egy sofőrt, aki egymillió kilométert vezetett. Kinevetem: „Hát add össze, én mennyit kerekeztem hu­szonhat óta". 1925-ben szerzett lakatos segédlevelet Orosházán, de hamarosan a volán mögé ült. Jászberényben autóbu­szozott egy magáncég alkal­mazottjaként, aztán valame­lyik föjdbirtokos sofőrje lett, később a Matrában szalajtot­ta kocsiját a merész kanya­ró hegyi utakon (..Párádon akkor még kerek fakádban fürödtek az urak".) A há­borúban katonáskodott, ott is gépkocsin ült, aztán nyugatra került s hiába jelentkezett a hazaszállítást kormánybiztos­nál. előbb itthon szereztek róla információt. Ott is fu­larozott közben: egy borke­reskedő kocsijait kezelte. — Aztán rájöttek, hogy én soha nem politizáltam az­előtt, hazajöhettem. Megint csak autóbuszra mentem, a nyugdíjba is onnan vonulok. Nem ördöngösség — Biztosan nagyon meg­szerette ezt a szakmát. — Szeretem, vagy nem, ezzel telt el az életem. Nem olyan ördöngös dolog ez persze nem is akármilyen egyszerű. Augusztusban ünnepeltető, évfordulóját annak, hogy vezet Soha nem volt még balesete. Azt mondja, fél kilónyi oklevele, rengeteg ki­tüntetése van. Volt sztaha­novista, kiváló dolgozó, a szakma kiválója, megjutal­mazta az IKARUSZ gyár. amikor 330 ezer kilométert futott kocsijával nagyjaví­tás nélkül, az 500 ezer kilo­méteres balesetmentes moz­galom első kitüntetettjei kö­zött von. Mindéire mondja azt. hogy „ne.n ördöngös­ség". — Jó idegzet, nagy figye­lem kell a vezetéshez, igaz. nem csupán a gépkocsi veze­téshez — teszi hozzá s ka­csint rá. — Mondom is gyakran a fiatalabbaknak, ne lefjÉnyKedjetek, inkább kés­sen az ember, sietni soha nem szabad. A váltótársát, Török Györgyöt dicséri, akivel „jol kijönnek" most már hetedik éve s aki szintén benne van az 500 ezer kilométeres moz­galomban. — Bár soha nem lehet tudni, holnap mi történik. Annyi a jármű, olyan nagy a forgalom, s ha egyszer nem vigyáz az ember... De erre gondolni sem jó. Szeretném a még hátralevp másfél évet is baj nélkül megúszni. Siet tovább Sándorfalvára jár hosszú évek óta. Már azok gyerekeit szállítja nap mint nap Sze­gedre. akiket annak Idején szintén ő hordott ide iskolá­ba. — Ismerem minden uta­somat külön-külön, gondjaik­kal és örömeikkel együtt. Na látja, hát ez az. ami egyedül érdekes a szakmában: meg­ismerni, megkedvelni azt a sok-sok embert, aki autóbu­szon utazik. Mert ez változa­tos és izgalmas. Siet tovább, mert 12 óra 10 perckor indul a sándor­falvi járat, Knndorosi János Hajnali negyedöt tájban érkezik az első piacoló sze­kér a Marx térre, az egvik kopáncsi tanyáról jött, mor­zsolt kukoricával, vörös­hagymával megpakolva. A gazda kibújik kopott subájá­tól, rrvegnyújtóztatja gémbe­redett tagjait — s pipára gyújt. — Adj' isién — a még néptelen placcnak köszön, aztán szénát vet a lovak elé. Hamarosan egymás után ér­keznek a legtávolabbról, Ma­kóról, Pusztaszerről indult lovaskocsik is. öt óra után már sűrűbben érkeznek elöl-hátul megrakott kerék­párokon fejkendős asszo­nyok, meg oiy&n férfiak, akik csak segítő kísérők voltak, nnen mennek munkába a gvárakba, hat órára. Az asz­szonyok a gyékényszatyorból vasalt ruhát s még csinosabb cipellőt is halásznak elő, s egy-egy bódé árnyékéban sietve városiasabbra öltöz­nek át. Hiába, az áru ke­lendőségét a kínáló szemre­vnlóbbsága is segíti a pia­con. Babonás eladó Már teli van a piac. mi­korra gyorsan kiderül s fel­tolakszik a nap. Az első ve­vőhöz minden eladó babo­nás hagyománnyal ragasz­kodik. — Mit kér a pár csirkéért? — Hatvanat, két kiló tíz deka. lemértem. — Ötvenötért adja, s vi­szem. — De csak azért, mert el­ső vevőm, s aprópénzt s« hoztam. A notórius piacjárók | mondják, soha ennyi áru i nem volt október második | ft lében. Rengeteg a második, harmadik termésű fejes sa­| láta. zöldbab, zöldpaprika, paradicsom, paraj, sóska, re­tek. dinnye, friss gyenge ka­ralábé. Txegtöbh mégis a burgonya, s milyen gusztu­sos szép nagy gumók. — Hogv a gülbaba? — Kettöhatvan, de ha tfz kilót vesz, adom olcsóbban is. A gyümölcsre Is jótékony volt a napos szeptember­október. Harminc dekás, félkilós almák között Is vá­logathat a vevő: a jonatán, a kanadai, a helföldi fajták a mostani piac óriásai. Három forinttól hatöt­venig kel az alma — tájé­koztat a piacellenőr. — de nyolc óra után ennél is ol­csóbban adjál:. Szőlő, körte, még szilva is bőven van. Tisztított karfiol, kelká­poszta. fejeskáposzta hegyek kínálják maeukat a közős gazdaságok elárusító helve'n. Amott félrófryi sárgarépát ropogtat egy legény, most érkeztek az Űi Élet kertésze­téből. S míg leemelik a lá­dákat. odaszól egyikük az ínycsiklandó illatot árasztó pavilon fehérköpenyes el­adójához: — Tégy egy hurkát ne­künk is a tepsibe! — Friss házikolbászt, abált szalon­nát, tepertőt, sült májat árul itt a termelőszövetkezet, s alig nyit ki, máris hosszú sor kígyózik várakozva. A piac másik oldalán sült halért tülekednek az éhesek. Szemben, az út túlsó felén a gomba nvi büfében féldecit, sört mér egy korán is fá­radt eladónő. A nagy, három­szor olyan méretű büfé la­kattal zárva s csak a félre­tolt spalettán látni a belse­jébe, ahol ég a villany. — Hát ez miért nem nj-i­tott ki? — kérdezem. — Egy hete zárva van már. javítják — hangzik a more válasz s a szemrehányás nyilván a vendéglátó válla­latnak szól, amely nincs te­kintettel a zsúfolt szombati piacra. Ugyanaz a hal — más ár Halas kasok sorakoznak amott: a csongrádi Haladás és a szegedi Kossuth kínál­ja kárászait — egyelőre hiá­ba. Ugyanis a halszaküzlet­ben hét forintért adják azt a halat, amit ők tizennégvre tartanak. A halüzletben többféle ponty, apróhal s óriás harcsák csapkodják a medence vizét: naponta 25— 30 mázsa halat adnak itt el, mióta elkezdődött a nagy­szezon. Háztáji gazdaságokból, ter­melőszövetkezetekből. sze­mély- és tehergépkocsikon százszámra hoztak szemre, s fogra való baromfit: bízott kacsa, pulyka, gyöngytyúk* krkas, rántani és paprikás­nak való csirke annyi van, hogy Tiszát lehetne rekesz­teni velük. S virág, virág, virágerdő mindenütt! A legszebb rózsát vigye kedvesének, fiatalúr! — s erre a felszólításra a nagy­apányi ember is a zsebéhe nyúl. Hiszen meg is éri: 60 fillér szála a rózsának, fo­rint egy csokor öszi virág, amott még ráadást is tesz­nek mellé, csak vigye. „Nem tojnak a tyúbok..." A papucsos sátrak ls tőm­ve vannak virító színű áru­val, környékükön egymás fején áthajolo emberek cso­portjai azonban csokoládéra, vegetára, ny'.onkendőre al­kusznak a tört magyarsággal beszélő eladókkal. Igen, már nemzetközi is kicsit ez a ha­talmas piac. Csak a tojás tartja magát, még mindig 2 forint darab­ja.- mi lehet az oka ennek a makacsságnak? — Hiába, ha nem tojnak a tyúkok. — Mert eladták, levágták a jó kakasokat — vágja rá a városi ember, s tovább­megy tojás nélkül. Majd­csak kivár még egy darabig, amikor olcsób­ban jut hozzá — az üzletek­ben. Délelőtt tfz óra tájban már ritkul a piac: Ilyenkor aki szerencsés, féláron jut az áruhoz, ami korábban senkinek se kellett k. j. e Uj szállítási rendszert vezetnek be a húsiparban A fogyasztó is, a vállalat is jól jár Ml új lesz abban, hogy a Szegedi Húsipari Vállalat január 1-től a kereskedelmi megrendelőknek helyébe szállítja áruit? Lesa-c s fő­leg a fogyasztónak lesz-e ebből valami haszna, elő­nye? Egyáltalán eddig mi­lyen szervezéssel bonyolítot­ták le a húsipari termékek szállítását, s miért kell az eddigieken változtatni? A kérdésekre fordított sorrendben célszerű vála­szolni. Jelenleg a megren­delők egy részének szintén helyébe szállítják az árut. A földművesszövetkezeti húsboltokba az egész megye területére tormái kocsik ban érkezik a tőkehús és a hen­tesáru. A fővárosba a KÖ­ZÉRT- és a Csemege-el­osztókba ugyancsak a hús­ipari vállalat viszi áruját Vasúton és gépkocsin szál­lítják a külkereskedelmi vállalat által mintegy 25—30 külföldi megrendelőnek el­^IPíTPíli lí Ppcsp" rentíe2<ék meg a III. Országos Szövetkezeti Fo­tokiállítást, amelyre 17 szövetkezet 96 szerzőjétől 473 kép érkezett. A zsűri 70 szerző 170 képét fogadta el bemutatásra. Az országos fotó­tárlaton szegedi sikerek is születtek. Liebmann Béla, a Szegedi Fényképész Szövet­kezet fotóriportere, lapunk külső munkatársa — aki 5 felvételével szerepelt — Fi­nis cimt'i képével oklevelet nyert. Siflis Józsefnek, a szövetkezet másik fotóripor­terének három kepét mutatták be a kiállításon. Képünk a kitüntetett Fims citnü felvételt mutatja. adott világhírű termékeket, a szalámit és a száraz kol­bászt. Viszont az egyik leg­nagyobb vásárló, a Szegedi Élei m iszer-kiskereskedel­mi Vállalat a tőkehúst és a hestesárut a vágóhídon, illetve a gyártó üzemben veszi át, saját maga oszt­ja szét üzletedben. Ha azonban a kiskeres­kedelmi vállalat szállítási tevékenységét kiiktatják, s a szegedi üzleteket közvet­lenül a húsipari vállalat látja el áruval, gyorsabban, s frissebb áruhoz jut a fo­gyaszt ó. A kiskereskedelmi szállítása rendszerben ugyanis szükséges volt köz­beiktatni a kiskereskedelmi elosztást, mert a húsipartól nem boltokra bontva vet­tek át minden árut Ez a közbeiktatott munka általá­ban fél nap késedelmet okozott, * aiz üzletekben legtöbbször csak délután vagy másnap reggel kezd­ték árulni a húst. Ehhez nem mindenütt volt megfe­lelő hűtőkapacitás sem, s a késedelem — különösen a meleg időszakokban — az áru frisseségét, fogyasztha­tóságát kockáztatta. Az új szállítási rendszer bevezetésével bővül a hús­ipar tevékenysége. Éjszakai műszkaban bontják, osztják, szétmérik a megrendelt húst és hentesárut, s a reggeli boltnyitásra már az üzle­tekbe szállítják erre a cél­ra beállított kocsikon. A kereskedelem ezáltal több gondot fordíthat a vásárlók tökéletesebb, kulturáltabb, higiénikusabb kiszolgálásá­ra. A húsipari vállalat szak­emberei nemrég jártak Pé­csett, ahol már ilyen mód­szereket vezettek be, s ta­pasztalatokkal gazdagodva tértek vissza. Jelenleg tár­gyalnak a kiskereskedelmi vállalattal, hogy a kiszállí­tásokban jártas dolgozóikat átveszik, s január 1-től át­térnek a saját áruszállítás rendszerére. Természetes, hogy a fogyasztót közvetle­nül érintő előnyök mellett — az új gazdálkodási szisztémákra való törekvés alapján — gazdaságossági eredményekre is számítanak s Húsipari termékek szállí­tásának á tszer vezésevel. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap. 1966. október 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom