Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-16 / 245. szám
Ma nyitja kapuit a bábszínház! « malematikusok Nyitódarab a Tigris Péterke Van egy kiesi tigris — ő Tigris Péterke — aki nagyon gyáva. Az idős tigrisek nagyon mérgesek rá e méltatlan gyávaság, nyúlszívűség miatt, és elveszik tőle a csíkjait. Tigris Péterkének ezért csiktalanul, tehát szinte pucéran kell szaladgálnia a vilagban. Mondanunk sem kell, felelmetes helyekre kerül, ízörnyü kalandokba keveredik és közben rettenetesen szenved a gyávaságától. De végül is megembereli, illetve megtigrisell magát és az öreg, harapóskedvű tigriseknek fényes tettekkel bizonyítja be, hogv igazi, bátor tigrisszív dobog a mellében. S miután a bizonyítás megtörtént; a darab végén csíkjait ls viszszakapja. Ez a helves-kedves gverektigris főhőse H. Jnitlisítn-skrt lengyel író Tigris Péterke című bábjátékénak. Dr. Kövér Béla. a Szegedi Bábszínház vezetője 10B2-hen a varsói bábjáték-fesztiválon ismerkedett meg a darabbal, ahol ez a mű aratta a legnagyobb sikert. Kövér Béla már akkor elhatározta a bábjáték szegedi előadását, de a terv megvalósítására csak most kerülhetett sor. A bemutató előadás ma délelőtt 11 órakor lesz. Azonban nem a Dózsa György utcai bábszínházban. hanem a felsővárosi Móra Ferenc Művelődési Otthonban. — Miért? — A Tigris Péterke — mondja Kövér Bela — jóval nagyobb színpadot kíván, mint a Szegedi Bábszínházé. A darabban ugyanis nemcsak bábuk szerepelnek, hanem élő szereplók is. Valóban. Megnéztük a i próbát. Sok szereplő — a j doktor bácsi, a tábornok, az öreg tigrisek és mások — nem bábuk, hanem a bábszínház hatalmas maszkot viselő tagjai. Nagyon mulatságosak ezek a maszkok; a tigrisek fején például kosárszerűen fonott vesszőkas van, a doktor bácsi bajusza súrolókefe stb. A másfél órás darab előadása a Szegedi Bábszínház reprezentatív vállalkozása. A mai premieren és az október 23-i és 30-i előadáson kívül bemutatják a darabot a november közepén sorra kerülő pérsi bábjáték-fesztiválon is. — Az újszerű bemutató előkészítése — mondja Kövér Béla — rendkívül nagy munkát igényelt. Mindent magunk csináltunk, a díszletektől a zenéig, amelyet Gyuris György, a Somogyi Könyvtár munkatársa, együttesünk régi tagja állított össze. A bábszínház egyébként öt bemutatót tart az űj évadban. A Tigris Péterkén kívül elóadiák a Hófehérke és a hét törpe rimű mese bábjáték-változatát. Naszreddin Hodzsa kalandjait, a Lúdas Matyit és tartanak majd egy bemutatót Pathlen mester címmel — a felnőttek szamára ls. előadásai Az első vevőtől a félárig Pillanatképek a szombati piacról Solomon Marcvs bukaresti professzor, világszerte ismert matematikai nyelvész, valamint Helena Rasiowa varsói professzor, kiváló matematikai logikus, a József Attila Tudományegyetem meghívására néhány napig Szegeden tartózkodnak. Marcus professzor holnap, hétfőn délután 5 órakor tart előadást a Tudományegyetem Bolyai Intézetének Kerékjártó-termében (Aradi vértanúk tere 1. II. emelet). Matematikai modellek a drámakutatásban címmel. Rasiowa professzor kedden délután R órakor tart előadást, ugyancsak a Bolyai Intézet Kerékjartó-termében. Nelson-féle hálók és alkalmazásaik a logikában címmel. Olajkutatás Érdekes statisztikát készített a dunántúli kóolajfúrási üzem arról, hogy a zalai olajkutatók mennyi és milyen eredményes munkát végeztek a legutóbbi öt évben. A Dunántúl különböző vidékein 19 fúróberendezéssel dolgoztak, s ez idő alatt valamivel több, mint egymillió méter fúrást mélyítettek. Negyven év a volán mögött — Az lenne a legjobb, ha elveszítené a jegyzeteit, mire beér a szerkesztőségbe — köszönt el tőlem Égető Sándor autóbuszve-.etö a MÁVAUT-pálvoudvaron. Beszélgetésünk elején Is elárulta szerénységét, amikor azt mondta: — Ha tudtam volna, hogy írni akarnak rólam, a kocsi kitakarításéhoz és feltankolasához fogtam volna inkább. — Dehát miért tiltakozik? — kérdeztem, — hiszen nem mindennap találkozni olyan „pilótával", mint maga. akinek annyi tapasztalata van a háta mögött. — Van itt még rajtam kívül Is egy szakajtóra való — nevette el. — Különben is, mi van abban érdekes, hogy megöregedett az ember? „C»odaemb®r" A kedélye és az egészsége is arról tanúskodik. hogy Égető Sándor tulajdonképpen nem is öregedett meg. csupán a munkában eltöltött eveinek száma sok. Hiszen alig múlt 51 éves. s fogor\osának kérdésére, hogy mit csinál ha nyugdíjba megy, nemrég még azt válaszolta: sportolni fog. — Hogy hogy sportolni, ha eddig nem sportolt? — Majd udvarolgatok, amire eddig úgysem volt elég időm. S ezt sportszerűen csarálom. A KISZ városi blzottBá Rárak rendezésében 5 órai TEA a HUNGÁRIÁBAN Ma rlOsrör s ezután minden vasárnap 4-8 órái a Belúoödü 15 forint, cbböl in forint kblelezö foavasztas szi rpan (I— 0 PlálB Btleuódíi 3 forint. Hát ilyen vicces kedvű ember Égető Sándor. Meséli, hogy meg akarta csináltatni a fogait s amit kihúztak, új nőtt helyébe. Az orvos hitetlenkedett először, valami vándorcsontra gondolt, aztán mikor jól kifejlődtek az új fogak, azt mondta: „Maga egy csodaember". — Pár éve egyszer azzal fogadott a feleségem, hogy a Népszavában olvasta. Pesten kitüntettek egy sofőrt, aki egymillió kilométert vezetett. Kinevetem: „Hát add össze, én mennyit kerekeztem huszonhat óta". 1925-ben szerzett lakatos segédlevelet Orosházán, de hamarosan a volán mögé ült. Jászberényben autóbuszozott egy magáncég alkalmazottjaként, aztán valamelyik föjdbirtokos sofőrje lett, később a Matrában szalajtotta kocsiját a merész kanyaró hegyi utakon (..Párádon akkor még kerek fakádban fürödtek az urak".) A háborúban katonáskodott, ott is gépkocsin ült, aztán nyugatra került s hiába jelentkezett a hazaszállítást kormánybiztosnál. előbb itthon szereztek róla információt. Ott is fularozott közben: egy borkereskedő kocsijait kezelte. — Aztán rájöttek, hogy én soha nem politizáltam azelőtt, hazajöhettem. Megint csak autóbuszra mentem, a nyugdíjba is onnan vonulok. Nem ördöngösség — Biztosan nagyon megszerette ezt a szakmát. — Szeretem, vagy nem, ezzel telt el az életem. Nem olyan ördöngös dolog ez persze nem is akármilyen egyszerű. Augusztusban ünnepeltető, évfordulóját annak, hogy vezet Soha nem volt még balesete. Azt mondja, fél kilónyi oklevele, rengeteg kitüntetése van. Volt sztahanovista, kiváló dolgozó, a szakma kiválója, megjutalmazta az IKARUSZ gyár. amikor 330 ezer kilométert futott kocsijával nagyjavítás nélkül, az 500 ezer kilométeres balesetmentes mozgalom első kitüntetettjei között von. Mindéire mondja azt. hogy „ne.n ördöngösség". — Jó idegzet, nagy figyelem kell a vezetéshez, igaz. nem csupán a gépkocsi vezetéshez — teszi hozzá s kacsint rá. — Mondom is gyakran a fiatalabbaknak, ne lefjÉnyKedjetek, inkább késsen az ember, sietni soha nem szabad. A váltótársát, Török Györgyöt dicséri, akivel „jol kijönnek" most már hetedik éve s aki szintén benne van az 500 ezer kilométeres mozgalomban. — Bár soha nem lehet tudni, holnap mi történik. Annyi a jármű, olyan nagy a forgalom, s ha egyszer nem vigyáz az ember... De erre gondolni sem jó. Szeretném a még hátralevp másfél évet is baj nélkül megúszni. Siet tovább Sándorfalvára jár hosszú évek óta. Már azok gyerekeit szállítja nap mint nap Szegedre. akiket annak Idején szintén ő hordott ide iskolába. — Ismerem minden utasomat külön-külön, gondjaikkal és örömeikkel együtt. Na látja, hát ez az. ami egyedül érdekes a szakmában: megismerni, megkedvelni azt a sok-sok embert, aki autóbuszon utazik. Mert ez változatos és izgalmas. Siet tovább, mert 12 óra 10 perckor indul a sándorfalvi járat, Knndorosi János Hajnali negyedöt tájban érkezik az első piacoló szekér a Marx térre, az egvik kopáncsi tanyáról jött, morzsolt kukoricával, vöröshagymával megpakolva. A gazda kibújik kopott subájától, rrvegnyújtóztatja gémberedett tagjait — s pipára gyújt. — Adj' isién — a még néptelen placcnak köszön, aztán szénát vet a lovak elé. Hamarosan egymás után érkeznek a legtávolabbról, Makóról, Pusztaszerről indult lovaskocsik is. öt óra után már sűrűbben érkeznek elöl-hátul megrakott kerékpárokon fejkendős asszonyok, meg oiy&n férfiak, akik csak segítő kísérők voltak, nnen mennek munkába a gvárakba, hat órára. Az aszszonyok a gyékényszatyorból vasalt ruhát s még csinosabb cipellőt is halásznak elő, s egy-egy bódé árnyékéban sietve városiasabbra öltöznek át. Hiába, az áru kelendőségét a kínáló szemrevnlóbbsága is segíti a piacon. Babonás eladó Már teli van a piac. mikorra gyorsan kiderül s feltolakszik a nap. Az első vevőhöz minden eladó babonás hagyománnyal ragaszkodik. — Mit kér a pár csirkéért? — Hatvanat, két kiló tíz deka. lemértem. — Ötvenötért adja, s viszem. — De csak azért, mert első vevőm, s aprópénzt s« hoztam. A notórius piacjárók | mondják, soha ennyi áru i nem volt október második | ft lében. Rengeteg a második, harmadik termésű fejes sa| láta. zöldbab, zöldpaprika, paradicsom, paraj, sóska, retek. dinnye, friss gyenge karalábé. Txegtöbh mégis a burgonya, s milyen gusztusos szép nagy gumók. — Hogv a gülbaba? — Kettöhatvan, de ha tfz kilót vesz, adom olcsóbban is. A gyümölcsre Is jótékony volt a napos szeptemberoktóber. Harminc dekás, félkilós almák között Is válogathat a vevő: a jonatán, a kanadai, a helföldi fajták a mostani piac óriásai. Három forinttól hatötvenig kel az alma — tájékoztat a piacellenőr. — de nyolc óra után ennél is olcsóbban adjál:. Szőlő, körte, még szilva is bőven van. Tisztított karfiol, kelkáposzta. fejeskáposzta hegyek kínálják maeukat a közős gazdaságok elárusító helve'n. Amott félrófryi sárgarépát ropogtat egy legény, most érkeztek az Űi Élet kertészetéből. S míg leemelik a ládákat. odaszól egyikük az ínycsiklandó illatot árasztó pavilon fehérköpenyes eladójához: — Tégy egy hurkát nekünk is a tepsibe! — Friss házikolbászt, abált szalonnát, tepertőt, sült májat árul itt a termelőszövetkezet, s alig nyit ki, máris hosszú sor kígyózik várakozva. A piac másik oldalán sült halért tülekednek az éhesek. Szemben, az út túlsó felén a gomba nvi büfében féldecit, sört mér egy korán is fáradt eladónő. A nagy, háromszor olyan méretű büfé lakattal zárva s csak a félretolt spalettán látni a belsejébe, ahol ég a villany. — Hát ez miért nem nj-itott ki? — kérdezem. — Egy hete zárva van már. javítják — hangzik a more válasz s a szemrehányás nyilván a vendéglátó vállalatnak szól, amely nincs tekintettel a zsúfolt szombati piacra. Ugyanaz a hal — más ár Halas kasok sorakoznak amott: a csongrádi Haladás és a szegedi Kossuth kínálja kárászait — egyelőre hiába. Ugyanis a halszaküzletben hét forintért adják azt a halat, amit ők tizennégvre tartanak. A halüzletben többféle ponty, apróhal s óriás harcsák csapkodják a medence vizét: naponta 25— 30 mázsa halat adnak itt el, mióta elkezdődött a nagyszezon. Háztáji gazdaságokból, termelőszövetkezetekből. személy- és tehergépkocsikon százszámra hoztak szemre, s fogra való baromfit: bízott kacsa, pulyka, gyöngytyúk* krkas, rántani és paprikásnak való csirke annyi van, hogy Tiszát lehetne rekeszteni velük. S virág, virág, virágerdő mindenütt! A legszebb rózsát vigye kedvesének, fiatalúr! — s erre a felszólításra a nagyapányi ember is a zsebéhe nyúl. Hiszen meg is éri: 60 fillér szála a rózsának, forint egy csokor öszi virág, amott még ráadást is tesznek mellé, csak vigye. „Nem tojnak a tyúbok..." A papucsos sátrak ls tőmve vannak virító színű áruval, környékükön egymás fején áthajolo emberek csoportjai azonban csokoládéra, vegetára, ny'.onkendőre alkusznak a tört magyarsággal beszélő eladókkal. Igen, már nemzetközi is kicsit ez a hatalmas piac. Csak a tojás tartja magát, még mindig 2 forint darabja.- mi lehet az oka ennek a makacsságnak? — Hiába, ha nem tojnak a tyúkok. — Mert eladták, levágták a jó kakasokat — vágja rá a városi ember, s továbbmegy tojás nélkül. Majdcsak kivár még egy darabig, amikor olcsóbban jut hozzá — az üzletekben. Délelőtt tfz óra tájban már ritkul a piac: Ilyenkor aki szerencsés, féláron jut az áruhoz, ami korábban senkinek se kellett k. j. e Uj szállítási rendszert vezetnek be a húsiparban A fogyasztó is, a vállalat is jól jár Ml új lesz abban, hogy a Szegedi Húsipari Vállalat január 1-től a kereskedelmi megrendelőknek helyébe szállítja áruit? Lesa-c s főleg a fogyasztónak lesz-e ebből valami haszna, előnye? Egyáltalán eddig milyen szervezéssel bonyolították le a húsipari termékek szállítását, s miért kell az eddigieken változtatni? A kérdésekre fordított sorrendben célszerű válaszolni. Jelenleg a megrendelők egy részének szintén helyébe szállítják az árut. A földművesszövetkezeti húsboltokba az egész megye területére tormái kocsik ban érkezik a tőkehús és a hentesáru. A fővárosba a KÖZÉRT- és a Csemege-elosztókba ugyancsak a húsipari vállalat viszi áruját Vasúton és gépkocsin szállítják a külkereskedelmi vállalat által mintegy 25—30 külföldi megrendelőnek el^IPíTPíli lí Ppcsp" rentíe2<ék meg a III. Országos Szövetkezeti Fotokiállítást, amelyre 17 szövetkezet 96 szerzőjétől 473 kép érkezett. A zsűri 70 szerző 170 képét fogadta el bemutatásra. Az országos fotótárlaton szegedi sikerek is születtek. Liebmann Béla, a Szegedi Fényképész Szövetkezet fotóriportere, lapunk külső munkatársa — aki 5 felvételével szerepelt — Finis cimt'i képével oklevelet nyert. Siflis Józsefnek, a szövetkezet másik fotóriporterének három kepét mutatták be a kiállításon. Képünk a kitüntetett Fims citnü felvételt mutatja. adott világhírű termékeket, a szalámit és a száraz kolbászt. Viszont az egyik legnagyobb vásárló, a Szegedi Élei m iszer-kiskereskedelmi Vállalat a tőkehúst és a hestesárut a vágóhídon, illetve a gyártó üzemben veszi át, saját maga osztja szét üzletedben. Ha azonban a kiskereskedelmi vállalat szállítási tevékenységét kiiktatják, s a szegedi üzleteket közvetlenül a húsipari vállalat látja el áruval, gyorsabban, s frissebb áruhoz jut a fogyaszt ó. A kiskereskedelmi szállítása rendszerben ugyanis szükséges volt közbeiktatni a kiskereskedelmi elosztást, mert a húsipartól nem boltokra bontva vettek át minden árut Ez a közbeiktatott munka általában fél nap késedelmet okozott, * aiz üzletekben legtöbbször csak délután vagy másnap reggel kezdték árulni a húst. Ehhez nem mindenütt volt megfelelő hűtőkapacitás sem, s a késedelem — különösen a meleg időszakokban — az áru frisseségét, fogyaszthatóságát kockáztatta. Az új szállítási rendszer bevezetésével bővül a húsipar tevékenysége. Éjszakai műszkaban bontják, osztják, szétmérik a megrendelt húst és hentesárut, s a reggeli boltnyitásra már az üzletekbe szállítják erre a célra beállított kocsikon. A kereskedelem ezáltal több gondot fordíthat a vásárlók tökéletesebb, kulturáltabb, higiénikusabb kiszolgálására. A húsipari vállalat szakemberei nemrég jártak Pécsett, ahol már ilyen módszereket vezettek be, s tapasztalatokkal gazdagodva tértek vissza. Jelenleg tárgyalnak a kiskereskedelmi vállalattal, hogy a kiszállításokban jártas dolgozóikat átveszik, s január 1-től áttérnek a saját áruszállítás rendszerére. Természetes, hogy a fogyasztót közvetlenül érintő előnyök mellett — az új gazdálkodási szisztémákra való törekvés alapján — gazdaságossági eredményekre is számítanak s Húsipari termékek szállításának á tszer vezésevel. 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasarnap. 1966. október 14.