Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-02 / 233. szám

Egy balhiedelemről Nemcsak Intim pletykák tartják felszínen, hogy a nyugdíjkorhatárt 1967. januar 1-töl lecsökken tik, de néha komoly, müveit. tájékozott emberek is mondják: „Igaz, van ilyen, hogy lejjebb veszik a nyugdíjkorhatárt." Nincs felesleg A találgatások persze a józan ésszel nem egyeznek meg, de azért „mondják", „hallják" stb. Szinte közismert hogy nálunk legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár: nőknél 55, férfiaknál 60 éves kor. Más országokban magasabb. A Szovjetunióban is 60 év a nőknél és 65 év a férfiaknál. Amerikában is ennyi. Világos, hogy az amúgyis alacsony évjáratokra állított nyugdíjkorhatárt egyszerűen nem lehet lejjebb vinné. Megnyúlik az életkor. Az utóbbi húsz esztendőben elértük, hogy a nyugdíjas asszonyok átlag életkora a nyugdíjazás — tehát 55 éves kor — után még 23 év, és szerencséra ez az eletkor még tovább emelkedik. Mi indokolná, hogy a szellemileg és testileg egészséges embert nyugdfjaiáttal elvonják a munkától? Semmi. Ellenkezőleg. Hazai sajátosságunk egyike, hogy munkaerő-feleslegünk nincs. Ittott munkaerő-hiánnyal küzdünk. Különösen a mezőgazdaságban. de néhány lényeges fpardghnn is jelentkezik munkaerőigény. Budapesten pedig állandósul ez. A mezőgazdaságból az ipar munkaerő-elszívó hatása közismert és bizonyos mértékig természetes is. De ezt a folyamatot — amely felgyorsulj — végre sikerült lelassítani a mezőgazdaság és az egész népgazdaság érdekében. Az élő munkaerő helyett a technika, korszerűbb, szervezettebb, termelékenyebb munka lép fel, ezen az úton lehet segíteni az ipar termelékenyebb, korszerűbb működését. A gazdaságirányítás reformjának ez az egyik igen lényeges, gyakorlati megvalósításra kerülő motívuma. Nom közömbös Ezek után hogyan képzelhető el hazánkban bármiféle nyugdíjkorhatárcsökkenés? Tovább szaporítanánk munkaerő-gondjainkat, erre pedig nincsen semmi szükségünk. De van a pletykával szemben egy másik ellenérv is. Nálunk egymillió körüli a nyugdíjas és ez anynyit jelent, hogy minden negy-öt. dolgozóra egy nyugdíjas jut. A nyugdíj évi 'költsége kb. 7 milliárd forint. A korhatár leszállításával lényegesen megnőne e nyugdijasok száma, s a költségvetésben e célra biztosított összeg mértéke is. v A kormány egészen mást kíván megvalósítani: anyagi lehetőségeink alapján majd a tsznyugdíjak nagyon is indokolt emelése kerül napirendre a megfelelő időben. Ez egy igen fontée és sürgető megoldást kívánó szociális kérdés. Az sem közömbös, hogy egy-egy nyugdíjba vonuló ember olvgn életritmusbeli változást er meg, amely átalakítja hátralevő éveit. Nem kötődik munkájával többé a társadalomhoz, s ez gyakran súlyos lelki sérülést okoz, mert a nyugdíjba kerüléssel érthetően megbomlik évtizedes emberi kapcsolata. Különösen ott jelentkezik ez, ahol erőteljes nök és férfiak akaratuk ellenére szellemi, fizikai frisseséggel kerülnek a nyugdijasok sorába. A helyes értelmezés Sajnos, mi igen gyakran s igen rosszul értelmezzük a korhatárt. Ügy fogjuk fel, hogy a korhatáros menjen már nyugdíjba. Pedig a helyes értelmezés és gyakorlat, hogy a korhatáros, ha akar, elmehet nyugdíjba, mert ehhez megvan a joga. De ha szükség van a munkájára, szellemileg, fizikailag. friss és kedve van tovább is dolgozni, akkor ne menjen nyugdíjba. Ez a munkahely, a vállalat igénye, a szakma jellege és a nyugdíjas személyes kívánsága szerint dőljön el. De a fő módszer a rábeszélés, hogy dolgozzon még, segítse a szocialista építést. tudásából, munkájából adjon még a társadalom javára. mert ezt igényli ez a társadalom. Ez az értelmes és pozitív felfogása a korhatárnak. S ezek után könnyen lehet, látni, hogy csak pletykáról van szó, mikor nyugdíjkorhatármódosulásról beszélnek. D. A, A természetvédelem szolgálatában Október, a népművelés egyik fontos ágazatának, a múzeumoknak a hónapja. Állandó tárlataik mellett ilyenkor a múzeumok felvilágosító. oktató kiállításokat rendeznek. A kiállítások tőmáit, a rendelkezésre álló anyagok, gyűjtemények felhasználásával a helyi adottságok, közkivánalmak szabják meg. Móra Ferenc Múzeumunknak gazdag anyagából bőven van választék kiállítások rendezésére, amelyet a múzeum vezetősége alkalmakkor eddig is eredményesen kihasznált. Folva matosan rendezett értékes anyagának felhasználásával kiállításokat. Várostörténeti, képzőművészeti, néprajzi, régészeti, természettudományt, ipari es nem utosó sorban a felszabudulús óta elért eredmények sih anyagából rendezett kiállítások jelentős mértékben segítették n népművelés feladatát. Országos érdekű kiállítás A múzeumi hónap alkalmaitól ez évben egyik kiállítási rendezvényét a természetvédelem fontosságának hangsúlyozásával mutatja be, amelyhez értekés madárgyűjteményét is felhasználja. A kiállítás nemcsak helyi, de országos érdekű, a népgazdaságot is jelentésen érintő kérdéseket ölel fel. A természetvédelem nemCSOK kiválasztott élő és "Jeltelen tárgyaknak, tájaknálmegtartására, megőrzésére törekedik, hanem éppen az eniber érdekében mértéket szab a termé zetl kincseknek ésszel j. gondos felhasználására. só! gyarapítására Az élővilág ideiében alakalmazott kímélet, illetve védőlem folytán felújulhat, de az élettelen világ felhasználáslilán végleg megszűnik, felüjulásra nem képes. A természetvédelem egyik legjelentősebb ágazata a madárvédelem A legtöbb madár a növényvilágra ártalmas kártevőkkel él, a vegyes és a csak növénytáplálékon ól" madarak is hn'znot hajtanak. A madár könrvű helyezetvriltozása következtében •> veszélyeztetett helyeken Idejében könnyen és gyorsan megjelenik, fokozott mozgása, magasabb testhőmérséke nagy mennyiségű táplálék felvételére kényszeríti. A vegyi védőanyagokról Korunk döntő feladata az egyre es rohamosan emelkedő emberi létszám ellátása érdekében a növényi és állati többtermelés fokozása. Világszerte folyik a növényi többtermelést, a nagyobb terméshozamot adó fajták kikísérletezése, a terméshozam biztosítása, a növények fokozott védelme. A vé'lekeresnek nia alkalmazott módszerei azonban egyre föbb követelményt vetnek fel. A vegyszeres védekezés nem váltja be teljes mértékben a hozzáfűzött reménveket. A kártevői: idővel ellenállást (mezis7tenclát) szereznek, a vegyi védőanyagokkal szemben. Ezért újabb és ü.iabb vegyianyagok kikísérletezésére, a nv>glévők kombinatív alkalmazásra van szükség. Az újabban alkalmazott vegyiszerek között nem egy az ember szervezetére is súlyosan mérgező. Hazánkban cca 150, a tengerentúlon ezernél is több készítmény van már használatban. A túltengett vegvianyag igénybevétel ezen felül nem közömbös a termőtalajra. sok hasznos növénvkártevőt pusztító állatfaira (fürkészdarazsak, mézeíóméhek stb.. stb.). Egyes az emberre nézve ártalmatlannak tartott vegyi védőszerckről bebizonyosodott. Rogy a- ember egészségét károsíthatják Biológiai védelem Érthető tehát, hogy nemzetközi világjelszó lett„Visszatérés a biológiai növényvédelemhez". Ez annvit iclenl, hogy növényvédelmet nld.ink nee. a növényi kártevők állaí ellenségeinek fokozott védelmével és e1 szaporítására!. Kissé elkésve, de talán még idejében van kijelölve a helyes út. akkor amidőn az emberi kéz ós beavatkozás mélyen belepvén a ternrvs7.Pt rendjébe. \ rpecboidott és szét/iljlt természeti egyensúly további felforgntá.s.a veszedelmeket Pesti esték SZÖRNYETEG Sémeth László drámája a Kalona József Színházban rejt magában, A drága vegyszeres anyagok használata mellett a növényi kártevők hazánknak évente több milliárdos Károkat okoznak Erőteljes propanganda indult hazánkban is a biológiai növényvédelem megszervezése érdekében Csongrád megyében az utóbbi években Makón és folyamatosan ket évben Szegeden is, nagy látogatottság mellett biológiai növényvédelmi kiállítás mutatta be a védekezés biologiai módszereit, elsősorban a kártevők állat-ellenségeit, azok védelmét és szaporításuk elősegítését. Ennek a nagy fontosságú célnak az érdekében rendezi a Móra Ferenc Múzeum gerinces osztáya, a TIT madártani szakkörének közreműködésével, gazdag madáranyagának felhasználásával madarvédelmi kiállítását. Az Országos Természetvédelmi Hivatal madártani intézete fészekodúkkal, etetőkkel, képekkel, plakátokkal segíti a kiállítás eredményességét. Segítséget nyújtott a kiállításhoz a Csongrád megyei erdőigazgatóság, a szőrme és bőrruhagyár, továbbá a Téglagyári Egvesülés. A kiállítás érdekessége az. hogy a vármúzeum kertjében újszerű rendezésben, az időjárástól megvédetten épített tárlókban van elhelyezve a kiállítás anyaga. A madárvédelem A madarak életét, az ember érdekében nem nélkülözhető szerepet, a madarak szükségszerű vedelmét ismerjük meg. Néhány madárfaj kivételével, bár minden madár törvényesen védett, sajnos ez. még nem ment át eléggé a köztudatba. Tudomást szerezhetünk rendeletekről, melyek kötelezővé teszik egyes kert. gyümölcs és mezőgazdasagoknak a madarak védelmet, szaporítását fészekodúk kihelyezésével, téli ínség idején a madarak etetését. A kiállítás 3 hónapon át tekinthető meg. Az újszerű rendezest. dr. Marian Miklós múzeumi csoportvezető irányította. Csak az előadás új. a dráma regi. S mint szinte minden Nemeth László darab, ez is a nagy ember és környezete konfliktusára, ellentmondásaira épül. A iöhös, Sárkány Béla történelemprofesszor, a Szörnyeteg, gondolkodónak, tudósnak rendkívüli egyeniség. De emberként elviselhetetlen. Egyik tanítványa, Jancsó Amal azonban mégis a professzor közelébe férkőzik, sőt mi több, az öregedő Sárkány beleszeret a fiatal lányba és feleségül veszi. Ettől kezdve a professzor megváltozik; új kapcsolatokat keres az emberekkel, tanítványaival, munkatársaival, barátaival, s rendkívüli lendülettel, energiával dolgozik azon, hogy eszméinek, amelyek szemben állnak a Horthy-korszak hivatalos felfogásával, minél nagyobb publicitást teremtsen. Megkísérli eszméi szerint alakítani saját életét is. Budai villáját eladja, s egy falusi házikót épít, hogy egy újfajta élet példájával is hirdesse eszméit. Végül azonban egyedül marad, fiatal felesége megszökik tőle. Ez a váz természetesen csak o cselekmény fó vonalának halvány érzékeltetésére alkalmas. A dráma anyagából alig mutat be vaiamit. A Szörnyeteg ugyanis, akárcsak Németh László többi darabja, egy drámai — s nagyon izgalmas — cselekmény kibontásán kívül és felül magában foglal egy utópiát a jövő társadalmáról, továbbá több tudományos értekezést és fejtegetést az élet, a tudomány, a politika fontos kérdéseiről. A drámának ezt az értekező jellegét egyébként szó szerint kell értenünk; a szereplők nagyon sokszor úgy beszélnek, olyan gondosan kimunkált mondatokban. még a legdrámaibb helyzetekben is, mintha egy essz-kötetből olvasnának fel részleteket. Ez még akkor is zavaró — póz, modorosság —, ha mindaz, amit elmondanak, lényeges, igényes és színvonalas. De nem is ez s legfőbb baj. A dráma alapvető kérdése, hogy Sárkány Béla szörnyetege valóban vagy pedig tényleg nagy ember, aki a környezet értetlensége miatt bukik el. Németh László és az előadás szerint: igen, Sárkány nagy ember. Ezt a végeredményt azonban nem érezzük meggyőzőnek, illetőleg csak a tudós-Sárkányra vonatkoztatva fogadjuk el. A professzor azonban eszméit cselekvésformáló és maga. tartásalakitó erővel szeretné felruházni s ha gondolataiban és cselekedeteiben fő motívumként szerepelnek is az elmaradt Horthyrenddel való szembenállas elemei, a nagy embernek ebből a felfogásából kétségtelenül egyfajta sajátos és sajnos elavult romantika lehellete árad. Az előadás azonban a darab emberi drámáját ennek ellenére is nagy erővel sugározza Major Tamás rendezése és a közreműködő színészek játéka ebből a szempontból dicsérendő; a produkció a dráma sok nem drámai, hanem értekező eleméből hangsúlyozottan emelte ki az emberi anyagot. Különösen Bósti Lajos Sárkány professzora és Törő-'st'- Mari Jancsó Amaija tetszett. Mindketten plasztikus, szemléletes erejű alakítással mutatták be a figurájukat; még a lélegzetvételükre is erdemes odafigyelni. Nagyon igenyes színészi alakítás Major Tamás államtitkára, Berek Kati Mártaja (Sárkány lánya), Szokolay Ottó adjunktusa (Márta férje), valamint Sinkó László, Balázs Samu és Verebély Iván játéka, és Verebély Iván játéka. Az előadás hangvételéhez, atmoszférájához jól illeszkedő díszleteket Bakó József tervezte. ükrös László Tanári hangverseny A Szegedi Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében két olyan művésztanár koncertjét hallottuk péntek este, akik néhány éve még növendékei voltak az iskolának. Azóta elvégezték a zeneakadémiát, s most, mikor a szegedi konzervatórium tanáraiként léptek ismét közönség elé, kicsit úgy is hallgattuk őket, vajon mit tanultak Budapesten. Joó Csilla október közepén Zwiokauba készül nemzetközi Schumann ének versenyre, s ezúttal versenyműsorát mutatta be. Fidelio F. Finke, Wolf, Brahms, Schubert, Kodály, és természetesen Schumann-interpretációi ismét arról tanúskodtak, a művésznő elsősorban dalénekes. A zenei motívumok precíz kidolgozására, szinte valamennyi hang gondos megformálására törekszik, s mindenekelőtt legjellemzőbb sajátja a müvek intellektuális megközelítése. Mindezt pedig ösztönösen, feltétlenül a muzsika oldaláról teszi. Olykor az volt az érzésünk; Joó Csilla inkább muzsikál, mint énekel. Hangja — különösen az alsóbb regiszterekben — egyébként se olyan természetű, ami öncélú bravúrmegoldásokra hálás lenne. Legjobban két Kodály dal, a Ne búsuljon és a Várj még madaram stílusos előadása, valamint Schumann Myrten ciklusának megszólaltatott tizenkét remeke tetszett. Az est másik szólistája Perjési Katalin volt. Zongorázása kissé hűvösnek tűnt, de Bartók II. Elégiájának megformálásával így is nagyon szép momentumokat szerzett, s Ravel bravúros Alborade del gracioso című művének néhány technikai megoldása feltétlenül figyelemre méltó teljesítmény volt. Nikéiényi István Tárammá „búcsúhárlata n Az ötvenes évek végén került be Tari Emma Tápéról a szegedi kenderfonóba gyári munkásnak, s azóta Tápai Antal tanítványaként rendszeresen járt a Tábor utcai képzőművészeti kör foglalkozásaira. Egészen a tegnapi napig, amikoris végérvényesen Pestre költözött A hajdani tápéi parasztkislány élete nagy vágya ugyanis, hngv bekerüljön a Képzőművészeti Főiskolára. Mielőtt azonban elutazott volna, eddigi munkáiból kiállítást rendezett a Tábor utcában. Ez a „búcsútárlat" szemléletesen tanúskodik fantáziavilágának és ábrázolási módjának fejlődéséről, a világ jelenségeinek mind szélesebb skálájú megfigyeléséről. Az Apolló szobor másolatán tanulta meg az öntést, tázást, hogy a mesterségbeli tudás első elemeinek birtokában azonnal közvetlen családi környezete: édesanyja, nagyszülei, az egykori szomszédok kis Margitkája, Róza nénije portréjának megformálása felé forduljon. Ebbe az ihlető közösségbe tartozik a körbeli élmények, az ismert szegedi művész, Dér István és a barátnő, Angéla arcképének most már bátrabb mozdulatokkal történő szoborba öntése is. A portrék világát modernebb figurák ábrázolása, az útkeresés váltja fel, de nonfiguratív domborításai mögött mindig izgalmas tartalomkeresés húzódik. Tari Emma ígéretes tehetség. Biztosan hallunk még róla. N. I. DR. BERETZK PETER | el, mint amilyen Velem tőrtént, de holtbiztos, hogy meg1 esett ilyesféle már rengeteg sorstársammal is. HOSR7.Ú esztendők óta Fecskével rongálom a tüdőmet, és edzem idegeimet. A fecskézés egyhangúságába légj feljebb annyi változatosságot erőszakolok, hogy néha az egri gyár készítményét veszem pártfogásomba (a trafikokban ilyenkor í rendszerint kizárólag pécsi Fecske kapható), ellenkező eset: ben a pécsi Fecskéért indítok széles körű hajtóvadászatot. : Hiába biztat a Magyar Dohányipar, Svmphoniát. mégoly| kor sem szívok. Szóval a minap betévedve egr kávéházba. a trafikoslány tálcáján boldogult úrfikorom egyik legkedvesebb cigarettacsemegéjét fedeztem föl. az egyiptomi Cleopatra-t. Ol.vasI Féle izgalom fogott EH és Cleopatra Antonius szivét lobbanthatta lángra, amikor először megpillantotta nagy barátja, Julius Caesar királyi kedvesét. Én sem tudtam ellenállni a kísértésnek: magamévá tettem egy csomagot, lefizetve érte a huszonöt forintokat, és az ebéd utáni feketéhez el is füstöltem belőle az elsőt. Illata valóban visszavarázsolt valamicskét a hajdani és ifjúi hangulatokból. Eddig réndbon is lett volna a dolog. A bonyodalom akkor kezdődött, amikor hazatérve, meggondolatlanul kiraktam zsebemből a takaros csomagocskát, rajta Egyiptom királynőjének aranynyomású portréjával. — Hát ez ml? — mutatott rá élesszemű hitvesem. — Cigaretta — adtam meg könynyedségre törekedve a felvilágosítást. ? ? ? — Vettem. Alkalmi vétel... Gondoltam, hadd szívjak olykor Cleopatra-t is. — Mennyit adtál érte? — Bagatell! Baráti áron jutottam hozzá. Mennyit is?... Hát... tiz ... tizen... tizenkét forintot. — Biztos? — Mint a halál! Térül, fordul a szobában. Egyszercsak hozzám lép, kezében egy tízforintos meg egy kétforintos, és nyújtja: — Vegvél nekem is egy csomaggal... — szól szelíden. — Jó, megpróbálom, bár nem valószínű, hogy kapok még. Kaptam. Ezért is lefizettem persze a huszonötöt. A fekete mellé elszívott aznapi Cleopatra aromáját kissé kesernyéssé tette ugyan a tudat, hogy ezek után a húsz cigaretta pontosan harmincnyolc forinttal apasztotta titkos vastartalékomat. — Sikerült — nyújtottam át odahaza páromnak a szerzeményt. — Tizenkettőért? — Tizenkettőért. Néhány pillanatig nézegette Cleopatra aranvképét, aztán az ajándékozó boldog mosolyával arcán letette elém az asztalra: — Neked szántam, ha már annyira szereted. Püff neki, azazhogy nekem! Magyar László 4 DZL-MAGYAR0RSZA6 va*iru«- m**