Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-11 / 240. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI 1 11 4 fi 14 K SZOCIALISTA Ml NKASPART LAPjA 56. évfolyam, 240. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1966. október 11. JYLai izájmmkkóí: Gromiko - Johnson toló kozó Mindannyiunk milliomosai Megnyílt a Vásárhelyi Őszi Tárlat Diákok a harmadik ötéves tervért A lottó tárgynyeremény-sorsolása Műszaki fejlődés 1970-ig Nagyplemes építkezések — Az alumínium feldolgozás fejlesztése — Szellemi és anyagi erök jobb felhasználása A műszaki fejlődés meggyorsítása egyik fő gazdaságpolitikai célkitűzésűink. A harmadik ötéves terv előiráinyaott beruházásai és a termelés várható szerkezeti változásai is ebben az irányban mutatnak. Az új ötéves népgazdasági terv a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatokat többnyire a vállalatokra, kutatóintézetekre adatokra összpontosítja a figyelmet, a szedlemi és anyagi erőket, amelyek végrehajtásával meggyorsulhat népgazdaságunk általános műszaki fejlődése, néhány ágazat pedig a nemzetközi élvonalba kerülhet, biztosítva a gazdaságos export fokozását Az ötéves terv fő irányainak és összefüggéseinek kidolgozásában a szakváhagyásí eljárása, a profilglazda-rendelet, a Beruházási Kódex számos intézkedése, fékezi jelenleg a vállalatok kezdeményezőkészségének kibontakozását, s igyekszik kiküszöbölni a fejlesztő munkában elkerülhetetlen kockázatot, miközben behozhatatlan időveszteséget okoz. A sok visszásságra módot adó újítása és találbizza, sajátos eszközeivel vi- emberek ezrei vettek részt mányi rendelet is felülvTzss tíz és tízezrei kell, hogy gálásra szorul A fejlesztő öntevékenyen közremű- szakemberek munkaköri köködjenek majd a végrehaj- telességévé válik az újítás, tásban, s a vállalatok gyárt- a kezdeményezés és általámáiny- és gyártásfejlesztésé- ban az alkotó gondolfkoben. E feladatok ellátásához dás, kiemelkedő eredménagyobb önállóságot, több nyek elérése esetén viszont lehetőséget, kedvezőbb falté- alapkeresetük és prémiumuk teleket biztosítanak a vál- beosztott munkakörben is szorít kedvező feltételeket Teremt a műszaki haladás általános ütemének meggyorsításához. így biztosítja a műszaki fejlődés élvonalabam álló, a hazai adottságoknak leginkább megfelelő ágazatok gyors előrehaladását, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés korszerű technikai alapjainak bővítését, a nemzetközi munkamegosztás elmélyítését. A termelés korszerűsítései bővítése A kohászat megkezdi például a könnyű- és középnehéz épületszerkezeti anyagok, egyebek között a lemezből hajlított és lyukasztott, tetszés szerinti méretben összecsavarozható elemek gyártását így a különböző csarnokszerkezetek (iparban, közlekedésben, mezőgazdaságban, raktározásnál) 50—70 százaléka majd termelékeny módon, élőregyártott elemekbői készül het 1970-ben. A korszerű, nagyelemes építkezések aránya az 1965. évi 6 százalékról 70 százalékra növekszik az állami építkezéseken, elsősorban a hat új házgyár üzembe helyezésével. Az építőmunka mindinkább lalatoknak, a kutatóintézeteknek, az új gazdasági mechanizmus előkészítésének és kibontakozásának időszakában. Nyilvánvaló, hogy a gazdasági fejlődés hatékonyságát jelző, oly gyakran emlegetett minőségi mutatók, így a gyártmány- és gyártásfejlesztési feladatok központilag nem írhatok elő, illetve végrehajtásuk nem is ellenőrizhető egyértelműen a vállalatoknál. Mindezt viszont pontosan megtervezhetik a vállalatok, a technikai haladás irányainak a piac — a hazai és külföldi felhasználók — igényeinek ismeretében. S a központi tervszerű irányítás megfelelően ösztönöz majd a szükségletek magas színvonalú káelgéítésére, a müszaki-tudományos fejlődésre a vállalatoknál. Ezt a célt szolgálja már ma is az év elején életbe léptetett prémiumrendszer, s 1968-tól méginkább az új, rugalmas árrendszer. s a termelés műipari szerelőtevékenység szaki, gazdasági színvonalát. lesz, biztosítja a beruházások gyors és olcsóbb telezéséfc így időben melni kezdhet majd a berentei PVC-üzem, a tiszapalkonyai Polietilén Gyár, s más, a kőolaj és a földgáz feldolgozására épülő műanyag és műtrágyagyártó kapacitás, lényegesen bővítve a termelés intenzív fejlesztésében nélkülözhetetlen hazai nyersanyagbázist. Az egy lakosra jutó évi műanyagfelhasználás négy kilogrammról tíz kilogrammra emelkedik öt év alatt. A hagyományos importanyagokat: a fát, a fémet, a gyapotot, a gyapjút, a bőrt stb. részben korszerű hazai műanyagok, műszálak, műgyantáik váltják fel. Egyebek között mindez majd visszahat az építőipar és a kohászat további fejlesztésére. Nagy természeti kincsünk, a bauxit termelésének és az alumínium feldolgozásának rohamos fejlesztése szintén a műszaki haladás irányába bővítik a feldolgozóipar alapanyag-bázisát. A gépipar gyártmányösszetétele ugyancsak a korszerű követelményeknek megfelelően változik. Gyorsan növekszik a közúti járművek, elsősorban az autóbuszok, az autoimatikaelemek, a szervezéstechnikai eszközök, a nehéz-híradástechnikai berendezések, az anyagmozgató és mezőgazdaságú gépek termelése. Népgazdasági méretekben szintén nagyarányú termelékenységnövekedést biztosít a szénhidrogének (a kőolaj és a földgáz) arányának növelése, az energiahordozók felhasználása, valamint a vaisútvontatás dieselesítése és villamosítása. Öntevékenyen Az új ötéves terv tehát azokra a legfontosabb felvalamint a vásárlók elismekivi- rését és bírálatát egyaránt ter- tükröző nyereség, amely a vállalati gazdálkodás fő mutatójává válik. A technikai konzervativizmus ellen A vállalatok műszaki fejlesztő munkájában így megszűnik majd az öncélúság, a formalitások veszélye A költségvetésből finanszírozott akadémiai Intézetek és egyetemi tanszékek alapkutatási eredményedhez a jövőben is ingyenesen hozzájuthatnak a vállalatok, ám a konkrét, helyi feliadatok megoldási módjai közt már gazdasági mérlegelések alapján szabadon választhatnak. A műszaki és vállalatfejlasztási alap terhére bővíthetik saját kutató-fejlesztő részlegük létszámát, vagy megbízható gazdasági számítások alapján a vállalkozásszerűen működő műszaki kutató- és szervező intézeteknél megrendelhetik egyegy feladat kidolgozását Tehát nemcsak a fejlesztés irányát, hanem a konkrét megoldások módját tekinve is szabadon dönthetnek vállalatok, aszerint, hogy melyik hoz gyorsabban, magasabb színvonalú gazdasági erdeményt a helyi kollektívának és a népgazdaságnak. Ahhoz, hogy a gyártmány- ós gyártásfejlesztés valóban felelősségteljes vállalati feladattá váljon az új gazdasági mechanizmusban, szükséges felülvizsgálni mindezo'rat a bürokratikus intézkedéseket, amelyek je lenleg fékezik ezt a munkát, indokolatlanul monopolhelyzetet teremtenek az üzemek elkényelmesedésére, technikai konzervativizmusra vezetnek. így például a prototípus körülményes jóelérhetá, vagy megközelítheti majd a vezető állásúakiét. Belső tartalékok Nagy feladatok állnak < mérnökeink, technikusaink, közgazdászaink előtt Az ötéves terv lelkesítő célkitűzéseinek végrehajtásában nemes versengés alakulhat ki a vállalatok, a kutatóintézetek, a fejlesztő szakemberek között S az a kollektíva, amely többet tesz a műszaki haladásért, eredményesebben munkálkodik a közösség érdekein, munkaés életkörülményei is gyorsabban javulnak. S aki személy szerint többet ad a társadalomnak, az maga is nagyobb hasznát látja piajd. Érdemes tehát már ma a gazdasági reform szellemében korszerűen gazdálkodni, a műszaki fejlesztés meggyorsításán tevékenykedni, hiszen olyan nagy belső tartalékok hasznosíthatók a vállalatoknál, amelyek az ötéves terv előirányzataihoz képest is meggyorsíthatják gazdasági előrehaladásunk ütemét, szilárd alapot teremtve a népjólét további emeléséhez. K. J. IS WléWtfA Szovjet—magyar szaki együttműködés A gazdasági és tudományos-műszaki kormányközi bizottság ülése Moszkvában október 8—10-én megtartották a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési kormányközi bizottság IV. ülését. Az ülésen megvitatták a két ország gazdasági együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseit és meghallgatták a felek jelentését a bizottság III. ülésén elfogadott határozatok teljesítéséről. A bizottság meghallgatta megfelelő minisztériumok beszámolóit a gyógyszeriparnak, a könnyűiparnak, valamint a Diesel-vonatok gyártása tervezésénei és összehangolásának területén megvalósuló együttműködés helyzetéről. Meghallgatták továbbá a Barátság olajvezeték áteresztő képességének fokozása érdekében végzendő munkákról szóló jelentést, valamint azt a jelentést, amely iparcikkek szakosított kiállításainak megrendezésével foglalkozik a két ország export lehetőségeinek megállapítása és kiszélesítése céljából. (MTI) Október 22-én ül össze a szegedi járási pártértekezlet A szegedi járási párfbi- megyei pártbizottsági munzottság hétfőn, tegnap Sze- ka társként dolgozó — Turai geden. a Kálvin téri párt- Zoltán elvtánsnak tizenöt évi székházban ülést tartott. A munkájáért, melyet a pártbijárási pártbizottságnak a zottság munkatársaként, majd pártértekezlet elé kerülőbe- osztályvezetőjeként fejtett ki. számolótervezetét Csápenszki A járási pártbizottságon a István elvtárs, a pártbizótt- párt- és tömegszervezetek ság első titkára terjesztette osztályának vezetőjéül Turai elő. Az előterjesztést vita elvtárs hej tt vöröl követte, amelyben felszólal- , , elvtársát bízták meg. Lajos tak: dr. Mihajlovits Lehel, dr. Ábrahám Antal, Dudás Béla. Juhász Ferenc, Bódi János, Bodor Károly és Makra András elvtársak. A vita után a szegedi járási pártbizottság elfogadta a beszámolót, majd határozatot hozott a járási pártértekezlet összehívására október 22-ére, szombatra. A továbbiakban Faragó János elvtárs, a járási pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke a fegyelmi bizottság négyéves munkájáról adott számot. A jelentés jóváhagyása után a pártbizottság köszönetet mondott a fegyelmi bizottság jó mun'kájáétt. Ugyancsak köszönetet mondtak — a jelenleg flngol politikus fogadása Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke hétfőn hivatalában fogadta Joseph Grimondot, az Angol Liberális Párt vezetőjét. Az angol poétikus, aki magyarországi tartózkodása során a Guardian című napilapot ls képviseli, a kormány elnökével interjút készített a lap márq, (MTI) A hcllei egyetem küldöttsége Szegeden Tegnap délben dr. Szontágh Ferenc egyetemi tanár, a Szegedi Orvostudományi Egyetem orvoskari dékánja fogadta a Hallei Martin Luther Tudományegyetem orvosi karának nyolc tagú delegációját, amely dr. H. A. Freye professzor, orvoskari dékán vezetésével egyhetes látogatásra érkezett Szegedre. A küldöttség tagjai: dr. Helbing professzor, dr. W. Kiehl professzor, dr. M. Tost docens, dr. H. Rockstroch docens, valamint dr. Mampel, dr. W. Rumler, dr. Richwien főorvosok. A két felsőoktatási intézmény közötti barátsági és együttműködési szerződés alapján a vendégek több kerekasztal konferencián, tudományos szimpozionon vitatják meg magyar kollégáikkal legújabb kutatási eredményeiket. öszi verőfényben a Tisza partján Szeged 22 éve szabad Üdvözlő távirat Odesszából áiktóber 11, kedd... Talán minden más részén az országnak egyszerű szem az idő végtelen láncában. Itt i iálünk, Szegeden sem parádéznak díszalakulatok, ma reggel is dolgozni megyünk, nem gyűlésre, felvonulásra — még ha ünnepként jegyezzük is ezt a napot. De az irt meghajtjuk az emlékezés zászlaját: a felszabadulást idézi ez a dátum, 1944. október tizenegyedikét. . Szeged már huszonkét éve szabad. Sokan vannikj akik tanúi voltak a percnek, a szabadság első pillanatainak, és már sokan vannak olyanok is, akik beleszülettek a szabadság végtelen és örök folyamába. Hiszen n ár a szabadság harmadik évtizedében járunk... Aki azon a napon született, huszonkét éves felnőtt. Szakmunkás, mérnök, tanár, hivatalnok... A termékeny, dolgos esztendők értelmét, a huszonkét szabad év kamatait számok erdejével lehetne érzékeltetni. Hiába sorolnánk, meg sem fogná seregük a figyelmet. Ehelyett nézzünk körül kicsit a városban! Itt kubikgödrök voltak, most gyár zümmög; friss falak, színes erkélyek feledtetik a régi, üres gyártelep helyét; megújulva futnak és kanyarodnak ragyogó sugárútjaink, körutaink; ahol csak jegyszedő lehetett a vékonypénzű mtnkás és alkalmazott, ma mindennap közönség. Várost és gyárat, persze, azelőtt is építettek. Házakat, palotákat is emeltek. De mondjuk-e, milyen másként van itthon aa ember azóta városában, gyárában és házában? Ezek személyes dolgok, mindenki maga tudná elmondani, milyen nagyszerű dolog emberként és gazdaként élni ott, ahol huszonkét esztendővel ezelőtt is csak az ereje, az izma, a keze kellett! Amikor erre gondolunk — ez a szabadság bensőséges ünnepe. Ennek nincs grafikonja és százalékja, amekkorát az ember nőtt a szabadság napja alatt! Más város, más ember él itt, emlékei vagy tapasz-' talatai kivéshetetlen jeleivel. Egy szovjet katona arca, egy orosz név a háborúból, egy tartóztathatatlanul lendülő hadigépezet, amely nemcsak egy várost, egy országot mentett meg a fasiszta őrültség tomboló dühétől — képek a szabadság első napjáról, első hónapjaiból. Pufajkás mérnök, aki az első gépeket hozta Szibériából, fehér köpenyes tudós, aki elektronikus gépet programoz nálunk a szovjet akadémia megbízásából... — így tapadnak a huszonkét év előttihez az újabb képsorok. Ott kezdődött nekünk, szegedieknek, október 11-én a szabadság időszámítása, ahol ezek az emberek véreztek, lőporfüstösen elhaladtak. Mikor végignézünk a városon és emberi önmagunkon, az időben megtaláljuk az ő végtelen és igaz tiszteletüket, amihez képest a szokásos virágok és koszorúk csak kis jelzései az érzésnek. Október 11, kedd... A huszonharmadik szabad esztendő első napfelkelte... • Szeged felszabadulásának 22. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot küldött Odesszából, a szovjet testvérvárosból Ny. Nyeizvesztnij elvtárs, az SZKP odesszai városi bizottságának első titkára, L. Zajarnij elvtárs, az odesszai városi tanács vb elnöke a szegedi városi pártbizottság és a szegedi városi tanács vezetőihez. Táviratukban köszöntik a város lakosságát és legforróbb testvéri jókívánságaikat fejezik ki a szovjet testvérváros dolgozói nevében az évforduló alkalmából-