Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-08 / 238. szám

Jftai Lzántu *t kbÁ l: Magyar javaslat az ENSZ-ben Magyar - szovjet műszaki együttműködés A párt­értekezletekről jelentjük Segítenek a diákok Égből kapott segítség VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A magyar parlamenti küldöttség látogatásai A Moszkvában tartózJkodó magyar parlamenti küldött­ség pénteken látogatást tett a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsában. Gáspár Sándor, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, a küldöttség vezetője és a küldöttség tagjai meleg baráti beszélgetést folytat­tak Szpiridcmovval, a Legfel­ső Tanács Szövetségi Taná­csának elnökéveL Később a Szovjetunió Legfelső Tanácsa a Kreml­ben ebédet adott a magyar küldöttség tiszteletére. Fock Jenő fogadta az osztrák küldöttséget Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnökhelyettese pénte­ken, tegnap az Országház­ban fogadta a Pius Fink ve­zetésével hazánkban tartóz­kodó osztrák parlamenti kül­döttséget A delegációt pénteken fo­gadta Karádi Gyula, a kül­kereskedelmi miniszter első helyettese is. 4 MAG Y 4 R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 238. szám Ára: 50 fillér Szombat, 1966. október 8. A harmadik ötéves tervben: Felzárkózik a papíripar Amióta a papírt, majd a könyvnyomtatást feltalálták, a papírtermelés szüntelenül növekszik. Ezt a folyamatot még az újfajta anyagok, a papírt sok területen tökéle­tesen helyettesítő műanya­gok sem állították meg. ép­pen ellenkezőleg: világszerte az tapasztalható, hogy a pa­pirtermelós növekedése meg­haladja az általános ipari fejlődés mértékét. Ez a ten­dencia a magyar népgazda­ság harmadik ötéves tervé­ben is kifejeződik: amíg a szocialista Ipar termelése öt év alatt 32—36 százalékkal, a gépiparé 40—45 százalék­kal, a vegyiparé pedig 55— 60 százalékkal nő, a papír­termelés fejlesztésének elő­irányzata 66—71 százalék. Termelés, fogyasztás A papír már régóta nem­csak a kultúra szolgálója, egyre Inkább nélkülözhetet­len ipari alapanyag, amely­ből szigetelőlemez, textil-, fa- és üvegpótló, gépalkat­rész, göngyöleg készíthető. Ha korábban a papírfo­gyasztásból — az egy la­kosra jutó nyomdaipari ter­mékek mennyiségéből —. el­sősorban egy-egy ország kul­turális színvonalára lehetett következtetni, napjainkban a papírtermelés és -felhaszná­lás a gazdasági fejlettség egyik legsokoldalúbb mér­céje. Ezt igazolja az is, hogy a világ papírtermelésének mintegy 99 százalékát a gaz­daságilag legfejlettebb két kontinensen, Európában és Észak-Amerikában állítják elő. A papírgyártás a magyar ipar egyik legrégibb ága­zata, a minőségi papírtermé­keiről Ismert Diósgyőri Pa­pírgyár immár csaknem két évszázados múltra tekinthet vissza. Papírtermelésünk és fogyasztásunk mutatói azon­ban korántsem ilyen rango­sak. Az iparilag fejlett nyu­gat-európai országokban az 1 főre jutó papírfogyasztás megközelíti, egyes országok­ban pedig meghaladja a 100 kg-ot, ugyanakkor a mi pa­pírfogyasztási fejadagunk ennek kb. egynegyede, ami a világátlagnak felel meg A papírfogyasztás alacsony színvonala annál Inkább Új papírgyár épül Ezer tonnákkal több Import, export Forintok milliói a takarékszövetkezetekben Országos takarékszövetke­zeti tanácskozást rendeztek pénteken Pécsett. Ez volt az első eset, hogy az Országos Földművesszövetkezeti Ta­nács mellett működő taka­rókszövetkezeti szakbizottság nem Budapesten, hanem vi­déken ülésezett, olyan me­gyében, ahol különösen erő­sek a falusi bankok. Dr. Pál József." a SZÖVOSZ főosz­tályvezetője a takarékszö­vetkezetek jelenlegi helyze­tét ismertetve elmondotta, hogy jelenleg 368 takarék­szövetkezet és 208 kirendelt­ség működik az országban. Betétállományuk 1,4 milliárd forint, a dolgozóknak folyó­sított kölcsönök összege 55 millió forint A tanácskozáson számos ja­vaslat hangzott el a takarék­szövetkezetek tevékenységi körének kiszélesítésére, új szolgáltatások bevezetésére. Javasolták többek között, hogy úgynevezett takarék­kasszákat állítsanak fel olyan községekben, ahol sem takarékszövetkezet, sem ki­rendeltség nem működik, s ezek helvben kezeljék a la­kosság takarékbetéteit. Ja­vaslat hangzott el ház- és te­lekvásárlási kölcsön beveze­téséire, a valutabeváltásra, a falusi ingatlanok adás­vételének lebonyolítására, hirdetések felvételére és köz­vetítésére. (MTI) szembetűnő, mert például az acéltermelésben, az egy la­kosra jutó acél mennyiségé­ben már több fejlett kapi­talista országot utolértünk, s műanyag-termelésünk és -fo­gyasztásunk színvonala is évről évre emelkedik. A kevés papír — sokba kerül a népgazdaságnak! Egyrészt: jelentős mennyi­ségben kell papírt és papír­ipari terméket importálni. Az elmúlt évben például a 173 ezer 708 tonnás hazai papírtermelést több mint 100 ezer tonnás importtal kel­lelt kiegészíteni. Másrészt: az ipar és a kereskedelem papírszükségletét nem tud­juk kielégíteni, a hiányt drár gább anyagokkal kell meg­szüntetni. Ez elsősorban a csomagolásnál tapasztalható. A csomagolás évente 3—4 milliárd forintba kerül a népgazdaságnak, tehát nem elhanyagolható költségténye­ző. Amíg a fejlett ipari or­szágokban a csomagoláshoz mintegy 50 százalékos arányban használnak papírt és papíripari terméket, ná­lunk a papír részesedése a csomagolóanyagokban alig 30 százalékos, s ezt az ol­csó és ma is korszerű anya­got a közismerten drága fá­val helyettesítjük. Hadd em­lítsük meg, hogv az erdősé­gekkel bővelkedő országok­ban — például az USA-ban és Svédországban — a fát már alig használják csoma­golásra. CellulóztermeK bázis A különféle papír — az író-nyomó, a csomagoló, a különleges papír, a papírle­mez és -doboz — a felhasz­nálók számára alapanyag vagy féltermék. Másmilyen szerepük van ezeknek a ter­mékeknek a papíriparban; olt ezek jelentik a végter­méket. A papíripar vertiká­lis iparág, egyes vertiku­mait a nyersanyag-, a papír­gyártás és a papírfeldolgozás alkotja. A papírgyártás és a papírfeldolgozás fejlesztésé­nek alapvető feltétele a szükséges kanacitású cellu­lóztermetö bázis. Ebben a gyártási ágazatban márhosz­szabb ideje arra törekszünk, hogy a cellulóztermelést mind nagyobb mértékben a hazai cellulóztartalmú növé­nyekre — gabonaszalmára, a nyárfára — alaoozzuk. Az előző tervidőszakban helyez­ték üzembe a Dunai Szalma­cellulóz-gvárat, amely 1965­ben a teljes cellulóztermelés mintegy 40 százalékát adta. A cellulózgyártás 1961—65 között ugyan több- mitit a kétszeresére nőtt, de még ilyen körülmények között is a cellulózszükséglet csaknem felét importtal kell kielégí­tem. A harmadik ötéves terv­ben a hazai kemény lom­bosfa feldolgozására félcellu­lózgyártó üzem létesül. A tervezett fejlesztés eredmé­nyeként az 1965. évi 173 ezer 708 tonnáról 290 ezer—300 ezer tonnára növekvő papír­termelés fé< termék-szükség­letét már több mint 70 szá­zalékban hazai alapanyagok­ból elégítik ki. A könnyűipar legnagyobb beruházása A papírgyártó kapacitás a tervidőszakban mintegy 130 ezer tonnával bővül, s ebből 100 ezer tonna kapacitás — négy új papírgyártó gép — üzembe helyezésére már az idén sor kerül. A papírgyár­tás ugrásszerű emelkedésé­nek az a magyarázata, hogy a Dunai Szalmacellulóz­gvárhoz csatlakozó papír­gyár építése és üzembe he­lyezése elhúzódott, s emiatt a papirtermelés is elmaradt az 1965-re tervezett 235 ezer tonnától. A két dunaújvá­rosi, valamint a csepeli és a szolnoki üzem 1—1 új pa­pírgyártó gépének csaknem egy idejű üzembe lépése jö­vöre már mintegy 40 ezer tonnával csökkenti az ország papfrimportját, sőt egyide­jűleg exportra is lehetőség nyílik egyes papírfajtákból. A papírexport és a változat­lanul szükséges papírbeho­zatal — főként újságpapír­ból, iró-nyomó és egyéb pa­pírokból — nem mond el­lent egymásnak. A népgaz­daság papírigénye ugyanis nemcsak mennyiségében, ha­nem választékban is növek­szik, s miként más Ipar­ágakban, itt sem engedhet­jük meg magunknak, hogy mindenfajta — például a ki­sebb mennyiségben szüksé­ges — papírterméket Itthon gyártsunk. A gazdaságosság érdeké­ben nagy teljesítményű gé­pekkel bővítjük a legfonto­sabb papírfajták termelési kapacitását, s ezzeí párhu­zamosan a maevar papír­ipar is fokozrttabban be­kapcsolódik a nemzetköz! munkamegosztásba. A Pa­pírgyártó ágazatban egyéb­ként a harmadik ötéves terv időszakában úi üzem is léte­sül. A Lábatlan! Panfrgyár, amely 1966—70 között a könnvűipar legnagyobb be­ruházása. évi 35 ezer tonná­val növeli majd a finompa­nir-termelést. Befejeződött a gyermekvédelmi világkonferencia A gyermekvédelmi világ­konferencia, amely október 3-a és 6-a között Stockholm­ban ülésezett, csütörtökön a , késő éjszakai órákban tar­totta záróülését. A tanácsko­zás utoísó napján felszólaltak a konferencián részt vett nemzetközi szervezetek meg­figyelői; így többek között a Béke-világtanács, az UNES­CO és az afrikai nőbizottság képviselői. A konferencia 200 küldötte nagy figyelmet szentelt A nők harca a békéért elneve­zésű amerikai nőmozgalom képviselője felszólalásának, aki élesen elítélte az ameri­kai kormány agressziós cse­lekedeteit Vietnamban és másutt. Eugenie Cotton asszony, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség elnöke zársza­vában kiemelte: „A világ közvéleményének érdeklődése a konferencia iránt azt mu­tatja, hogy a napirendre tű­zött kérdések, a gyermekek harmonikus fejlődéséhez szükséges életkörülmények megteremtése világszerte el­sőrendű problémát jelente­nek". A konferencia záróülésén főbb fontos határozatot fo­gadott el. Ezekben egyebek között leszögezi, hogy a gyermekek jogairól és védel­méről közzétett ENSZ-dekla­rációnak egyes országokban a gyakorlatban nem tesznek eleget. A konferencia végül fel­hívással fordult a gyermeke­ket szerető emberiséghez, a szülőkhöz: támogassák szoli­daritásukkal és minden ren­delkezésükre álló eszközzel a vietnami nép igazságos sza­badságharcát, a vietnami gyermekek békéjének és nyu­galmának érdekében köve­teljék az amerikai imperi­alisták agressziós háborújá­nak beszüntetését. (MTI) Olaj és búza A felvitel Ukrajna poltaval körzetében. a kacsanovól olajipari vállalat területén készült. A vállalat, dogozót még őt-hat évvel ezelőtt a környező falvak paraszt­jai voltak. Változatlanul szeretik a földet és Ismerik értékét; a búza kalászerdeje ott susog az olajkutak közvetlen közelé­ben. A Poltava-tcrfllet egymaga több­niillló tonna köolaiat termel évente. Uk­rajna azonban továbbra ls a Szovjetunió legfőbb gabonatermesztő vidéke marad. Az ország gabonatermésének körülbelül egynegyedét Ukrajnában takarítják ba. Modellező kiállítás Az Európai Vasútmodellezők és Vasút­barátok Szövetségének rendezésében í.vlO­ROP) budapesti kongresszusi alkalmából nemzeközl vasútmodellezó kiállítás te­kinthető meg október 3 és 30-a között a Városligetben. Tiz ország modellezői mu­tatják be legsikerültebb munkáikat, kö­zöttük a magyar amatőrök ls. A terep-1 asztalok makettjeivel együtt közel ezer kisvasúti modellt láthatnak az érdeklő­dők. A képen: dr. Vaszkó Akos tudomá­nyos főmunkatárs tanulmányozza a mo­delleket. Új repülők A Somogy megyei Kaposújlakon, úgy­nevezett bázis repülőteret létesített a Re­pülőgépes Növényvédő Alltmás. A bázis dunántúli központja lesz a repülőgépes növényvédelemnek. Jelenleg Itt képezik ki a légiközlekedési technikum most vég­zett diákjait a speciális mezőgazdasági repülőgépsze-olésre. Azonkívül Itt készül­nek fel a Jövő évi munkára a mindin-1 kább fejlődő növényvédő állomás úi pi­lótái. A képen: Ismerkedés a speciális mezőgazdasági repülőgép, m PZL motor­jával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom