Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-07 / 237. szám

Mórahalom Állandó feladat a szocialista tudat erősítése A mórahalmi kommunisták párt-alapszervezeteinek több mint száz küldötte tartotta meg csütörtökön közös értekez­letét a községi pártbizottság székházában. Újjáválasztották a községi pártbizottságot és annak végrehajtó bizottságát Az új községi pártbizottság titkári tisztségével dr. Rózsa Jó­zsef elvtársat a helyi tbc gondozó intézet főorvosát bíz­ták meg. A községi párt vb tagjaivá választották továbbá Bata Géza, Bencsik János, Kovács Imre, Huszta Géza, Né­meth Ferenc és Széli Áron elvtársakat. Az új pártbizott­ságnak 27 tagja van. A járási pártértekezletre 18 küldöttet választottak. A pártértekezleten megjelent és felszólalt Siklós Jánoa elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság titkára, továbbá dr. Marosi Mihály elvtárs, a szegedi járási párt-végrehajtó­bizottság tagja, Csamangó Mihály elvtárs, a járási pártbi­zottság osztályvezetője. Részt vett a tanácskozáson az MSZMP Központi Bizottsága képviseletében Szabó Imre elvtárs, a KB munkatársa. A fejlődés tényezői A pártértekezletnek Kocsis Savanya Imre elvtárs, a Községi pártbizottság eddigi titkára terjesztette elő a községi pártbizottság négy­éves tevékenységéről szóló beszámolót, vázolva a nagy kulturális, szociális, vala­mint gazdasági átalakulást, mely az utolsó választások óta következett be a község életében. A beszámoló és a vita nagyszerűen érzékeltet­te: Mórahalom egész lakos­ságának életére kiható nagy társadalmi átalakulás új szakasza zajlott le pártunk VIII. és a most küszöböm álló IX. kongresszusa között eltelt Időben. Jelenleg 228 tagja van a pártnak Móra­halmon, ugyanakkor a pár­ton kfvü'l dolgozók soraiból 130-an mint aktivisták vé­geznek rendszeres pártmun­kát A falu fiatalságának 250 fős serege dolgozik, művelő­dik a Kommunista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteiben. A falu és a hozzája kapcso­lódó tanyavilág lakosai kö­zül több mint 1300-an vesz­nek részt állandóan és cse­lekvően a közéleti munká­ban. Az utóbbi négy év alatt a fiatalság köréből is sokan kérték felvételüket a pártba. Bizonyítja ezt az ls, hogy az össz-párttagság 51,5 százalé­kának életkora 40 év alatt van. A tagság 75,5 százalé­ka pedig korban még nem crte el az 50. évet _ A beszámolóból kitűnt, hogy a pártonkívüliek köré­ben is gyorsan növekedett az érdeklődés a kommunista eszmék, a marxista—leninis­ta Ideológia Iránt. Mi sem jellemzőbb erre. mint az, hogy az utóbbi oktatási év­ben 286 párton kívüli dol­gozó vett részt a párttagság­gal együtt a szervezett párt­oktatásban. A községi párt­végrehajtóbizottság által rendszeresen megtartott pártnapokon minden esetben 200-nál többen jelentek meg. Az emberek természetes tu­lajdonságává lett, hogy kö­zösségi életük valamennyi ügyes-bajos problémájával mindig a párthoz fordulnak, sőt ieen gyakran személyes életükben felmerülő gondok eligazításához is a párt se­gítségét kérik. A lakosság szívügye Nemcsak helyeslik a párt felsőbb és helyi szerveinek határozatait, hanem a kom­munistákkal együtt tevé­kenyen részt vesznek e ha­tározatok teljesítésében. A IX. pártkongresszus tisztele­tére indult szocialista mun­kaverseny sikere az egész község lakosságának szív­ügyévé lett. Többek között vállalták, hogy a kongresz­szus napjáig 10 százalékkal túlteljesítik a község éves áruértékes'tési tervét. Ezt a nagyértékű felaiánlást már teljesítették. Összesen 11 százalékkal adtak eddig több élelmiszert és másféle ter­méket a népgazdaságnak, mint amennyi eredeti tervé­ben szerepel a községnek. A pártértekezlet megvitat­ta az újjáválasztott községi pártbizottság előtt álló leg­fontosabb feladatokat is. Ezek között szerepel — töb­bek között — a gazdasági irányítás új rendszerére való áttérés alapcs előkészítése. Továbbá az eddiginél még célratörőbb községpolitikai munka kialakítása. Az anya­gi erőforrásokat nem szabad a jövőben szétaprózni. Kon­centráltan, nagyobb beruhá­zásokra kell törekedni, me­lyek megvalósulásukkal eredményesen szolgálják a lakosság javát. Ugyancsak a legfontosabb tennivalók kö­zé sorolta a pártértekezlet a helybeli szellemi erők jobb összefogását. Tovább kell nö­velni elsősorban a dolgozó parasztság, valamint az egész lakosság soraiban a párt befolyását, a szocialista tudat erősítését. A jövőben még sokkal több parasztfia­talt várnak a párttagság so­raiba. A tanácskozásit az egész lakosság kedves figyelmessé­ge kísérte. A község terüle­téről féltucatnyi dísztávirat­9 Asotthalom ban köszöntötték a pártór­tekezletet Népes küldöttség érkezett a KlSZ-alapszerve­zetektől, az úttörőőrsöktől, s a nötanácstóL Gyönyörű vö­rös virágcsokrokkal halmoz­ták el a kommunistákat, a falu köztiszteletben álló munkásmozgalmi veteránja­it. Vita A helyi közélet valamennyi területére kiterjedt a vita. Guczi Ferenc elvtárs, a köz­ség legöregebb kommunistá­ja a felszabadulás napjaira emlékezett. Bata János elv­tára, a Vörös Október "Ész­ben fellelhető szervezési és gazdasági hibákat ostorozta. Többek között az állatte­nyésztés minőségi javítását szorgalmazta. Német József elvtárs arról szólott, hogy igen sok nagy tudású kom­munista él ebben a község­ben és szellemi erőik ösz­szefogásávai a jövőben na­gyobb sikereket kell elér­nünk a marxista—leninista ideológia terjesztésében. Ri­qó Antal elvtára szenvedé­lyes hangon tárta fel azo­kat az apróbb-nagyobb súr­lódásokat, személyi ellenté­teket. melyek eddig negatí­van hatottak a község kü­lönböző vezető szerveinek együttes tevékenységére. Rigó Béla, a községi gim­názium tanára a középisko­lai oktatás korszerűsítését sürgette. A jelenlegi for­májában a gimnázium már nem tudja kielégíteni a he­lyi követelményeket. A pa­rasztfiatalok zöme ma már a szakközépiskolákat vá­lasztja. S az idén nagy erő­feszítéseket kellett tenni azért, hogy egyáltalán be tudják népesíteni az egyéb­ként igazán korszerű, új gimnázium első osztályát A szakközépiskolai oktatásra való áttérés egyik legna­gyobb akadálya többek kö­zött, hogy nincs a községben megfelelően modern bázis­üzem, ahol biztosítva volná­nak a korszerű szakmai ne­velés feltételei. Ennek meg­teremtése is a kommunisták legfontosabb feladatai kö­zé tartozik. Várnai Bálint elvtárs is a párt és a kom­munisták sorainak tömöríté­sét hangsúlyozta. Kovács Imre elvtárs a Haladás Tsz­csopart kimagaslóan szép eredményeiről adott szá­mot, melyet a közös üze­mi alapok gyarapításában értek el az utóbbi évek­ben. Üjabb 90 hold közös szőlőt szándékoznak telepí­teni, s a már meglevő ül­tetvények járulékos beruhá­zásait is megvalósítják. A tanácskozás délelőtt fél 10-től a késő délutáni órák­ba is belenyúlt A helyi politikai, társadalmi, gazda­sági élet egyetlen területe sem maradt érintetlenül. Sok-sok értékes javaslattal szolgáltak a kommunisták: miként lehetséges a móra­halmí emberek életviszo­nyait továbbjavítand. Az újjáválasztott pártbi­zottság nevében dr. Rózsa József elvtára hangoztatta, hogy a javaslatok a kom­munisták és az egész lakos­ság összefogásával valósággá is válnak. Élénkebb és sokrétűbb a politikai munka Ásotthalmon tegnap délután estébe nyúló községi párt­értekezletet tartottak. Elemezték a helyi pártbizottság ás a helyi párt-alapszervezetek munkáját és megválasztották a községi pártbizottságot Az értekezleten részt vett és felszó­lalt Rózsa István elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának titkára, Ágoston József elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője és Kiss Ist­ván elvtárs, az MSZMP szegedi járási bizottságának osz­tályvezetője is. Az ásotthalml pártszervezetek munkájáról, a kommu­nisták helyi feladatairól Murányi György elvtárs, a közsé­gi pártbizottság titkára számolt be, majd megválasztották az új pártbizottságot, valamint a község kommunistáinak küldötteit a járási pártértekezletre. A községi pártbizott­ság titkára ismét Murányi György elvtárs lett. A párt­végrehajtóbizottság további tagjai: Sági János, Lábecz Jó­zsef, Zentai Antal, DovalovszÚ János, Németh István és Börcsök Szilveszter elvtársak. A pártmunka eszközeivel A politikai neveléssel egy Időben a községi pártbizott­ság egyik fontos célkitűzé­se a pártépítő munka volt. Életképes alapsizervezeteket teremtettek a tszcs-ékben. Az utóbbi két év alatt 37 tagjelöltet vettek fel. Ma nyolc alapszervezetben ösz­szesen 197 kommunista mun­kálkodik. Mindez lehetővé tette, hogy a párt-alapszervezetek segítsék a közös gazdaságok előrehaladását, a pártmun­ka eszközeivel. Ma a tszcs­ék vezetői valósággal sértés­nek vélik, ha az alapszer­vezet nem mond véleményt egy-egy vitás kérdésben. Zentai Antal elvtárs, az ál­talános iskola igazgatója rá­mutatott, hogy az iskolai munka látja kárát, hogy nincs az iskolának párt­ailapszervezete. Ezért java­solta, hogy létesítsenek ön­álló iskolai aűapszervezetet Növekvő szerep A pártértekezleten leszö­gezték, hogy az új gazdasá­gi mechanizmus feltételei között tovább növekszik a párt vezető szerepe, hi­szen a kommunisták javas­latait, tapasztalatait sűrí­ti magába a párt. A legjobb Az ideológiai irányelveik múlt évben megtartott köz­ségi vitája után az ásotthal­mi párt-alapszervezetakben felélénkült a politikai mun­ka. A pártbizottsági és az alapszervezeti ülések napi­rendjén fontos ideológiai problémák kaptak helyet, erőteljesebb Lett az elvtársi bírálat, egyre jobban igé­nyelték a közös gazdaságok a párt útmutatását. Hasznos volt például olyan kérdésekről is beszélni a faluban, mint a szocialista hazafiság Fontos ezt napi­renden tartami, mert van­nak, akik nem ismerik fel a nacionalizmus megnyilvá­nulási formáit, s így képte­lenek állást foglalni elle­ne. Hasonló téma a kiter­jedt tainyavilággal rendelke­ző községben a vallási ideo­lógia leleplezése. A községi pártbizottság, a helyi kommunisták — külö­nösen a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek megjelenése után — fokoz­ták politikai nevelő munká­jukat. Az alapszervezetek­ben és másutt több előadás hangzott el a gazdaság és az ideológia összefüggései­ről, a munkáosztály szövet­ségi politikájáról, a mun­kásosztály vezető szerepéről. szakvezető sem nélkülözhe­ti magában a párt. A legjobb sabb feladatként jelölték meg a közös gazdaságok párt­alapszervezeteinek további erősítését, mert ez elenged­hetetlen. Természetesen az alap­szervezetek megerősítése nem putszán számbeli kér­dés. Az újonnan felvett párttagok és tagjelöltek po­litikai képzettségét, felelős­ségtudatát kell fejleszteni, hogy szélesebb látókörűek legyenek, jobbam szolgálhas­sák a pártohkívüliek felvi­lágosítását A pártértekezlet hangsú­lyozta, hogy a gazdaság ter­melési problémáinak is meg­vannak a politikai vonat­kozásai, ezeket ne tévesszék szem előL Gyorsabban és pontosabban kell tájékoztat­ni a kommunistákat a nagy­világ eseményeiről és a ma­gunk tennivalóiról. Nem elégséges a puszta megjelenés az üléseken — bíráló észrevételekkel, hasz­nos javaslatokkal gyarapít­sák a munkát a falu kom­munistái. A fiatalok A pártértekezleten foglal­koztak a KISZ-szervezetek életével. A községben ugyan­is aránylag kevés a KISZ­ista, hét alapszervezetben 210 ifjú tag van, jólehet a község fiataljainak száma, mintegy 800-ra tehető. A KISZ-szervezet munkáját gátolta a gyakori vezetőség­változás. Az utóbbi időben sikerült klubéletet teremteni, szak­köri mozgalmat szervezni a fiatalok számára. A pártér­tekezlet feladatként jelölte meg, hogy olyan fiatal párt­tagot állítson a KISZ-szer­vezet élére, aki szeretettel és hozzáértéssel dolgozik a falu ifjúságáért. Magvar álfamfsrf!ak ffidvozlo távirata az NDK megalakulásának évfordulója alkalmából Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táv­iratot intéztek Walter Ulbrichthoz, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága elnökéhez, Willi Stophoz, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnö­kéhez, az Államtanács elnökhelyetteséhez, melyben nem­zeti ünnepük, a Német Demokratikus Köztársaság megala­kulásának 17. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa és kormánya, népünk és a saját ne­vükben szívből köszöntik az NDK államférfiait és köz­társaságuk dolgozó népét • A nemzeti ünnep alkalmából Vass Istvánná, az ország­gyűlés elnöke prof. dr. H. C. Johannes Dieckmann-1, az NDK népi kamarája elnökét Péter János külügyminisz­ter Ottó Winzer-t, az NDK külügyminiszterét üdvözölte táviratban, A társadalmi és tömegszervezetek ugyancsak üdvözlő táviratokat intéztek a Német Demokratikus Köz­társaság társadalmi és tömegszervezeteihez. NDK-kitüntefés magyar állampolgároknak Csütörtökön délután az NDK budapesti kulturális és tájékoztató irodájában az NDK megalapítása évfordu­lójának előestéjén az NDK Népek Barátsága ligájának kitüntetéseit adták át ma­gyar állampolgároknak. A két ország néped közötti baráti kapcsolatok elmélyí­tése terén szerzett érdemei elismeréseként az NDK Né­pek Barátsága Ligájának aranyjelvényét kapta dr. Ábel László ezredes, a ha­tárőrség országos parancs­nokának helyettese és dr. Benedek Jenő, a Magyar Jo­gász Szövetség főtitkára. Ezüst jelvénnyel tüntették ki dr. Tillinger Istvánt, a szé­kesfehérvári városi tanács vb elnökét, dr. Wild Fri­gyest, a Magyarországi Né­met Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkárát, Szász Domonkos alezredest, a magyar néphadsereg köz­ponti klubjának parancsno­kát, Csóka Jánost, a Fejér megyei, Önosi Lászlót, a Hajdú-Bihar megyei, Nyisz­tor Imrét, a Veszprém me­gyei népfrontbizottság titká­rát és Sebestyén Nándornét, aZ Országos Béketanács titkárát. Hz NDK nagyköveiének sajtókonferenciája Wilheüm Meissner, az NDK budapesti nagykövete az NDK megalakulásának 17. évfordulója alkalmából csütörtökön sajtókonferenci­át tartott Tájékoztatójában Ma­gyarország és a Német De­mokratikus Köztársaság kap­csolatainak fejlődéséről szól­va elmondotta, hogv ezek a kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elvein alapszanak, állandóan bő­vülnek, elmélyülnek. A poli­tikai, a gazdasági és a kul­turális élettől kezdve ki­terjednek a turistaforgalom­ra, a két ország sok tízezer­nyi állampolgárának szemé­lyes találkozására is. Az utóbbi években jelentősen fejlődött a két ország közöt­ti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés. A hosszú lejáratú kereskedel­mi szerződés megállapodásai szerint 1970-re csaknem másfélszeresére emelkedik 1964-hez viszonyítva Ma­gyarország és az NDK köl­csönös árucsere- forgalma. Még ebben az évben újabb hosszú lejáratú kulturális szerződést köt egymással a két állaim. Az ided év első nyolc hónapjában csaknem másfélszer annyian látogat­tak el a Német Demokrati­kus Köztársaságból Magyar­országra, mdnt a megelőző esztendő hasonló időszaká­ban. A továbbiakban a Német Demokratikus Köztársaság­nak a béke biztosítását szol­gáló és a német kérdés rendezésére irányuló politi­kájáról szólt a nagykövet Akadémiai küldöttség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája elnökségé­nek meghívására csütörtö­kön akadémiai küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció vezetője Rusznyák István, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, tag­jai: Straub F. Brúnó és Gil­lernot László akadémikus, Lengyel Béla, Pach Zsig­mond Pál és Bognár József levelező tag, továbbá Tőkés Ottó, az Akadémia elnökségi titkárságának vezetője. A Ferihegyi repülőtéren a kül­döttséget Ligeti Lajos, az Akadémia alelnöke búcsúz­tatta. (MTI) Ideg- és elmeorvosok tudományos megbeszélése Csütörtökön a magyar néphadsereg központi klub­jában megkezdődött a Ma­gyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságának és a Magyar Enkrtfalográfiai Társaságnak 25. nagygyűlése. A három­napos tudományos tanácsko­zás témája az agytörzsre vo­natkozó újabb kutatási ered­mények és problémák meg­vitatása. Miskolczy Dezső akadémikus, a Magyair Ideg­és Elmeorvosok Társaságá­nak elnöke megnyitó szavai­ban méltatta a találkozó tudományos jelentőségét. A tanácskozást négy referá­tum vezette be. Délután a nagygyűlés há­rom szekcióban megkezdte munkál át. (MTI) Péntek, 1966. október 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 •

Next

/
Oldalképek
Tartalom