Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-05 / 235. szám

A kommunista és munkásmozgalom értékes dokumentumai A Párttörténeti Intézetben Tibor és Kun Béla több le­négy éve indult meg a kor- vele. Ezek mind a restau­saefű restauráló munka: ráló laboratóriumot megjár­sztereo-mikroszkóp, vegysze- va foglalják el helyüket a nek. kémiai reagensek, oldó- gyűjteményekben, szerek százainak segítségé- Ugyanúgy, mint a Tanács­vei. Egyik legérdekesebb köztársaság korabeli plakát­munkájukat a közelmúltban gyűjtemény több darabja, végérték. A volt Margit kör- köztük a "kalapácsos ember, Szamuely és Vágó népbizto­úti fogház átépítése közben a központi fűtés csövei mögött alaktalan papírgombócra ®°k 1- számú parancsa. A bukkantak a munkások. A Tanácsköztársaság bukása laboratórium munkatársai után házfalakról, kerítések­megállapították, hogy a rossz rői áztatta le őket összegyűj­Z^ffl v°n ífinie ?}' tőjük, s némelyik a több év­vashatatlanná kopott ceruza- , ,, , _ , nyomok letartóztatott kom- tlzedes rejtegetés alatt né­munisték Jegyzeteit tartal- hany négyzetcentiméteres mázzák. A kondicionáló szek- darabokra töredezett rénv 95 százalékos relatív nedvességű terében felpuhí­tották a szinte már papírnak sem nevezhető összeszáradt anyagot, vegyszeres kezelés­sel rugalmassá tették, rfiajd szétbontva lefotózták. Kiderült, hogy a bebörtön­zött kommunisták a fegyház­ban sem hagyták abba a ta­nulást: az előkerült jegyze­tekkel marxista Ismereteiket bővítették. A munkásmozga­lom egykori harcosainak családi emlékként őrzött ré­gi levelezései közül került elő Frankéi Leó, Szamuely (MTI) Üdülő tsz-tagok Szeptember végén megkez­dődött a mezőgazdasági dol­gozók ősztől tavaszig tartó üdülési idénye. A hérom éve megnyílt deb­receni termelőszövetkezeti üdülőben a napokban köszön­tötték a tízezredik vendéget. Az üdülőben az idény alatt 3 ezer 600 hazai é3 mintegy 700 külföldi tsz-tag tölt 10 na­pot. A külföldiek cseretársai­ként 700 tsz-tag utazik sza­badságának egy részében fő­leg Csehszlovákiába és Len­gyelcfrí'zágba. Harkányban 1300, Hévízen 1100 termelő­szövetkezeti tagot üdültetnek a biztosítási és önsegélyezé­si csoportok. Ezenkívül kö­rülbelül 5 ezer tsz-tag tölt három napot a fővárosban, több ezren vesznek részt ha­i'zai ós külföldi társasutazáso­I kon. Talajtérképezés", konferencia A KGST-ben együttműködő országok négynapos üze­mi talaj térképezési konferenciát rendeznek a Magyar Tu­dományos Akadémia talajtani és agrokémiai kutató inté­zetében. A konferencián a KGST hét tagállama — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió — vezető szakemberei vesznek részt. A vitát V. A. Noszin-nak, a KGST országok talaj­térképezési együttműködését koordináló moszkvai Doku­csajev Talajtani Intézet osztályvezetőjének a nagy léptékű üzemi talajtérképek készítésének módszeréről és terme­lésben történő felhasználásáról szóló előadása vezette be. Az adócsaló ós anyagbeszerzője Divatos szóval élve „nagy- mi vállalat, vagy tsz blzto- cselekményét leplezze, az menő" lakatos kisiparosként sítja az anyag 50 százalékát, ismerték a községben Túri akkor adómentességet élvez. József Kistelek, Kossuth ut- Túri minden munkáját egy ca 42. szám alatti lakost, s kalap alá vette, sőt attól ernelett „nagyvonalúnak" ls. sem riadt vissza, hogy be- zájárultak vásárlói is, akik Mindig Jönni-menni látták, a csapja kisiparostársát. Egy rendszerint tsz-ek voltak, műhelyében dolgozni azon- alkalommal Molnár Pál kis- Kisteleken a Feketehalml ban soha. A segédeire, az teleki kisiparosnak anyagot TS2 főkönyvelője Loval Kál­ipari tanulóra, s az űgyne- vásárolt Budapesten 1672 Ft . . .. ' vezett bedolgozókra hagyta a 22 fillér értékben. A számlát mán ls * í-i « ! Ó munkát. Ö maga üzletkötő- azonban 3033 forintra javí- ^eres Pcte * scinek útját egyengette tisz- iotta ki, s ezt a pénzt vette belsőgumit tességesnek egyáltalán nem fel kisiparos-társától, mondható módon. értékesítéskor a bizonylatok­ra álnevet írt. üzérkedése leplezéséhez akaratlanul hoz­A Csongrád megyei fő­ügyészség Túri Józsefet le­tartóztatta mintegy 70—80 Túri Veres Pétertől 3 külső és 3 vásároltak, az „anyagbeszerző" hamis ne­vet írt az eladási jegyzékre, Üzérkedői majd ugyanígy a pénzátví­tell bizonylatra. ezer forint összegű adócsalás a^^gbeszeSe is volt Ve­miatt. Már 1957—58-ban is re/ péter u^ancsar klste­csszeütkőzött a törvénnyel; ff? uT^fJlcs „.^ a ri^öá. nöörclek' Tisza István utca 8. árdrágító üzérkedés, adócsa­lás és vesztegetés miatt in­dítottak ellene eljárást. Ak­kor azonban bűnösséget ki­záró körülmények forogtak fenn. s bizonyítottság hiá­nyában a vesztegetés alól is szám alatti lakos személyé­ben, akit szintén letartózta­tott a Csongrád megyei ügyészség üzérkedés és ma­gánoki rat-hamlsftás miatt. Veres évek óta gépkocsi kül­ső- és belsögumikat vásárolt Borravalók A korrupciót terjesztette maga körül akkor is, ami­kor alkatrészeket javíttatott a Kisteleki Gépállomáson Mások nevét tüntette fel a megrendelőn, amikor 18 da­rab lovaskocsl-méretű ten­~ t^ónt n^líU)l használt állapotba; továbbá ^lytésagyatjavíttatott a vonahl" kisiparosai? ' gépkocsikhoz szükséges tár­csákat, tengelyeket, s azo­Hetvenezer forint kat megjavíttatva darabon­soronkívüliséget élvezett, mert akikkel kapcsolatban állt, azokat borravalóval ként vagy futóműnek össze- kente meg. A szabálytalan­kodók ellen fegyelmit indí­tott a gépállomás igazgató­sága. Túri József és Veres Pé­I- F. Ez a történet ott kezdődik, hogy a sze­gedi tüdőkórházban meghalt egy 49 éves fényképész. De hogy hol folytatódik, s fő­leg mikor fejeződik be, azt e cikk írása­kor még senki nem tudta. Mert akinek van hozzátartozója, annak még meghal­ni is könnyebb, van, aki eltemettesse. De mit lehet tenni olyan esetben, ha az el­hunyt nem hagyott senkit maga után, s különösen, ha nem helyi illetőségű? Egyet azért lehet tenni. Viaskodni Szent Bürokráciusz­szal! A kórháziak így kezdték. Telefon a tanács szociálpoliti­kai csoportjához. Válasz: Ha az Il­lető szegénysorsú és szegedi illetőségű lenne, vállalnák az eltemettetéssel kap­csolatos eljárást. De az elhunyt pécsi la­kos volt, nem sze­Akif nem tudnak eltemetni Személygépkocsijával köz- 3Zerelve adta el. lekedve nem adott elsőbbsé­get Szegeden egy másik gép- Bűnjeli-ént Veres lakásán Járműnek, s a baleset követ- 24 belső- és 16 külsőgumit, ^nTóf^^űő^sérmé^ 10 táFCsát ÓS 2 mgÓt f0glal" ter "ügyeben a vizsgálat to­napon tul gyógyuló seru ést tak le arnelyeket már nem vább tart. okozott. Ezért Túrit foglal- . , ' ... .. . „ kozás körében elkövetett tudott értékesíteni. Hogy gondatlan veszélyeztetés mi­att 3 ezer forint pénzbünte­tésre ítélték. Ezt követően ismét szabálytalankodott a közúton. Figyelmetlenül nyi­totta kl gépkocsija ajtaját, amelynek nekiszaladt egy motorkerékpáros. E karam­bolozásáért most vonják majd felelősségre. Jellemző magatartására, hogy amilyen erőszakosan, a maga akaratát érvényesítve közieke lett mások rovására a közutakon, ugyanilyen erőszakos módon tett zsebre súlyos ezreket az állam ro­vására. Olyan új munkákat végzett különböző tsz-ek­nek. amelyeket számiéiban, könyveléseiben mint javí­tást, vagy bérmunkát köny­velt el. A Csongrád megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal megállapította, hogy Tűri 1965 második fe­lében és 1066 első részében több mint 70 ezer forint for­galmi adót tett zsebre o'.y módon, hogy adóbevallásá­ban a különféle munkákat úgy tüntette fel. hogy azok adómentességet élveznek A fennálló rendelkezések szerint ugyanis adóköteles a kisiparos ha áru előállítá­sára a saját anyagát hasz­nálja fel. Amennyiben álla­Cél: a díjak színvonalának és erkölcsi súlyának megőrzése A jövőben háromévenként adományozzák a Magyar Népköztársaság Állami-díját és a Kcssuth-díjat — így módosította a közelmúltban az Elnöki Tanács az 1963 évi 36. számú törvényerejű rendeletet, amely egyebek között úgy intézkedett, hogy ezeket a kitüntetéseket éven­te a felszabadulás évforduló­ja alkalmából adják ki. Az Elnöki Tnács ezenkívül úgy döntött, hogy a Magyar Nép­köztársaság Kiváló, illetve Érdemes művésze címeket ezután a művelődésügyi miniszter javaslatára ado­mányozzák. Dr. Ajtai Mik­lós, az Állami- és Kossuth­díj Bizottság elnöke ebből az alkalomból válaszolt a sajtó munkatársainak kérdé­seire. 0 Milyen meggondolások tették szükségessé a ko­rábbig gyakorlat meg­változtatását? LEGKÖZELEBB 1969. ÁPRILIS 4-E AUÍ ALMÁBÓL ÍTÉLIK ODA. AZ ÁLLAMI DÍJAT ÉS _A KOSSUTH­DÍJAT — SORONKÍVÜL IS KIADHATJÁK — A KI­VÁLÓAK KÖZÜL IS A LEGKIVÁLÓBBAK KAPJÁK akiknek alkotása, tevékeny­ségük színvonala megüti azt a magas mércét, amelyet ezekkel a díjakkal fémje­lezni kívánunk. 0 Annyit jelcnt-e ez. hogy a jövőben csökken a dijak száma, vagyis há­romévenként kevesebb díj kerül kiosztásra, mint az eddigi gyakor­lat szerint három év alatt összesen? — Ilyesmi — természete­sen — egyáltalán nem szere­pelt meggondolásainkban. Nincsenek semmiféle keret­számok. korlátozások a dí­jak adományozásánál. A do­log lényege — ismétlem — a díjak erkölcsi súlyának, jelentőségének emelése, ez az egyetlen cél. amit az El — Az Állami- és Kossuth­díj Bizottság alaposan át­gondolta és megvitatta a dí- ^ ^ ^ ^ _ jak adományozásának rend- AYkPTaná'cs" vendéTetmódö- muvfBC'eli.„f', iét , sok év tanasztalata ^ Lem előU tart mUn,M jét, s sok év tapasztalata alapján teljes egyetértésben javasolta a törvényerejű rendelet módosítását. Az Allamd-díJ és a Kossuth-díj a szocializmus építésében ki­enjelkedő munka és tudomá­nyos-kulturális alkotások megbecsülését jelenti. E ki­tüntetések viselőit népünk tisztelete veszi körül. Bizott­ságunk úgy vélte, hogy az Állami- és a Kossuth-díjak színvonalának, erkölcsi sú­lyának megőrzése és növe­lése érdekében célszerű e díjakat ritkábban odaítélni, mert ez jobb lehetőséget nyújt az alaposabb megfon­tolásra és előkészítésre. Az elmúlt időben a szo­cialista építés és a szocialis­ta kultúra kiemelkedő alko­tásainak elismerésén túl az Ha az Állami- és Kossuth­díjak legközelebbi osztására a bizottság több javaslatot tud majd előterjeszteni, mint eddig három év alatt együtt­véve, örömmel teszi majd ezt de akkor — és csakis akkor —, ha a kitüntetésre javasolt tevékenység, alkotás megüti azt a mértéket, ame­lyet a díj képvisel, és amely mértéket a bizottság min­denképpen meg akar óvni és kellő színvonalon kíván tartani. Nem a díjak száma a lényeges tehát a további munkánkban — mint ahogy eddig sem ez volt —, hanem az. hogy mennyi olyan mél­tó alkotást találunk, amely kitüntetésre érdemes. A szo­cializmus építése hazánkban együtt jár a műszaki, a tu­Mikor Ítélik oda leg-^ közelebb az Állami- és Kossuth-díjakat, s ho­gyan készítik ezt elő? — Bizottságunk javasla­tának megfelelően erre leg­közelebb 1969. április 4-e al­kalmából kerül sor. A ja­vaslatokat 1968. november 30-ig kel! majd előterjesz­teni. Előterjesztésre tovább­ra is mindazok a szervek ég személyek jogosultak, akik­nek ez az eddigi rendelkezé­sek szerint jogukban állt Ebben a módszerben tehát változás nincs, s emiatt úgy gondolom, nem szükséges az illetékes szerveket és szemé­lyeket felsorolnom. Megjegyzem, hogv az Ál­lami- és Kossuth-díj Bizott­ság nem fog 1968. végéig várni munkájával. hanem állandóan figyelemmel ki­séri a tudományos élet. a művészetek és az alkotó mindazt, nnii számol tarthat arra, hogy a legközelebbi adomá­nyozásnál napirendre kerül­jön, és a vélemények megvi­tatása céljából évente ülé­sezni fog. Ez ls előmozdítja, hogy — mint már említet­tem — a bizottság az eddi­ginél is alaposabb tanulmá­nyozás és előkészítés alap­ján tegye meg javaslatait. 0 Ml telte szükségessé. hogy a művelődésügyi miniszter hatáskörébe utalják a Kiváló és Er~ demes művész címek odaítélésére vonatkozó javaslatok előterjeszté­sét? nak volt egy történelmi igazságot szolgáltató funk­ciója ls: kiváló tudósok, nagy művészek egész élet­művét jutalmazta Olyano- a^e~lynek J'a dí)~"ódaftélését és tömegszervezetek felszabadulas .„„,.,. két is, akik a « .„u.^.v) a - A több mint 60 tagból Állami- és a Kossuth-díjak- dS^™ a művészi alkotó álló Állami- és Kossuth-díj —i, — wwa^i^. munka fej1ödésévei ami azt Bizottság munkájában részt is jelenti, hogy egyre több vesznek különböző területe­olyan kiemelkedő alkotás ken dolgozó, nagy tekintélyű kerül majd a bizottság elé, szakemberek, a társadalmi a díj odaítélését 05 tömegszervezetek képvi­• nyugcdt lelkiismerettel ja- sfIői. hivatalos szervek, in­elottl időkben es azóta is „„„^hatjuk, tézményok vezetői, s termé­szetesen közöttük vannak a Ml történik, ha a há- művészetek különböző ága­roméves Időszak közben zatainak legkiemelkedőbb születik olyan rendkí- ' fi8' Mfgis » ——— dolog természete szerint az vul jelentős alkotás, Állami- és Kossuth-díj Bi­asnely Állam!- vagy zottság többsége olyan tudő­kiemelkedően tevékenyked­tek népünk felemelkedésé­ért. kultúrájáért. Ily módon ezek a kitüntetések nem egy esetben mulasztásokat is pótoltak. Ügy ítéljük meg. hogy az Állami-díj és a Kossuth-díj ezt a szerepét betöltötte. Az elmúlt egy-két év gya­korlata azonban azt mutat­ta, hogy a díjak évenkénti Kossuth-díjra érdemes? sokból, mérnökökből és más szakemberekből áll, akik a kultúra barátai ugyan, de nem tekintik magukat a kulturális élet szakértőinek. — Az Elnöki Tanács új törvényerejű rendelete mó­osztásának rendszere bizo- f^ffi Ezért szintén teljes egyet­fenyeget, lerje8SZen e]5 a díj eoronkí. értésben —_ maga a^ bízott­vül történő adományozására. bizottsé­hogy az nyos veszéllyel nevezetesen azzal. Állami- és a Kossuth-díjak Kivételes esetben jelentősége csökkeni fog. A háromévenkénti adományo­zás alkalmas arra, hogy ezt a veszélyt elkerüljük, alapo­sabban mérlegeljük és való­ban olyan személyek kitün­tetésére tegyünk javaslatot, sásunk kezdeményezte, hogy a Kiváló és Érdemes művész gadott nagybácsi" in­tézkedni tud. Talán végre békésen pihen­het a fényképész. Minden kiadásról persze számlát, jegy­zéket kér, hadd le­úgy vállalják, ha a gyen rendben az el­hozzátartozók közül hunyt utolsó admi­valaki tólük meg- nisztrációja. rendeli a temetést. Vagy ki tudja? Hozzátartozó nincs, a Lehet, hogy ha a te­Kórbonctani Intézet metés után elküldik pedig — érthetően — az elszámolást a Dé­kórhá- sürgeti a temetést, esi tanácshoz, ott a Ráadásul az elhunyt papírokat nem fo­öltöztetéséért száz gad.ják el, hiszen forintot szokás fi- igaz, hogy pécsi ílle­zetni, de erről nyűg- tőségű — de nem tát nem adnak, szegénysorsú sze­Nyugta nélkül ki mélyről van szó. S mer hozzányúlni az ekkor — ezek az et­elhunyt zsebében ta- számolási papírok Iáit összeghez. Hát- maid elkezdik önálló ha valakinek majd életüket a Szent Bü­el kell számolni. De rokráciában. s ván­ki lesz ez a valaki? dorolnak hivatalról Végül a kórház hivatalra, ajtón ki. mctkezésl segélyt, ha fűtője — mintha ajtón be, mintegy a hozzátartozók kö- ő lett volna a nagv- hazajáró szellem­bácsi — nyakába vet,- ként. Csupán azért te az ügyet. Sírt vál- meri a szegedi taná­tott. sírásót keresett, esi tisztviselő nem iá­eljárt a temetkezési tott tovább a narag­vállaiatnál, intézke- rafusok kerítésénél... gény sorsú, hiszen 1200 forint rokkant­sági nyugdíjat ka­pott. Így az ügy a helyi tanácsra nem tartozik. — Hanem klce? — kérdezték a zlak. A pécsi tanács­ra — volt a felelet. De nyomban hozzá­tették: — Az elhunyt el­szállíttatása nagyon költséges, nem ajánl­ják ezt a megoldást. Az elhunytat te­hát S'zegeden kelle­ne eltemetni. Az SZTK kifizeti a te­zül ezért valaki sze­mélyi igazolvánnyal jelentkezik, A Te­metkezési Vállalat­nál viszont közölték. hogy a temetést csak dett, amiben egy „fo­R. I, gunk élni is fog ezzel a le- r,mPk odaítélését helyesebb hetőségeel. Itt említem meg, lenne az Állami- és Kos­hoqy az egyéb díjak éven- suth-díinktől füeeetlenül az kénti adományozásának erre hivatott szakszerv ke­rendszere nem változott meg retében előkészíteni. Ennek és hozzátehetjük, hogy az alapján döntött az Elnöki Állami- és Kossuth-díjak Tanács úey. hogy ezeknek a háromévenként történő ado- javaslatoknak sz előterjesz­mányozásával ezeknek a dí- tése a jövőben a Művelődés­jaknak az erkölcsi értéke is ügyi Minisztériumhoz tar­tovább nő. tozzék. Hvereménvbetéífeönvv-sorsolás Az Országos Takarékpénztár kedden délután Kecskeméten tartotta a nyerem énvbetétkönv­vek 1968. harmadik neavedévi sorsolását. A húzáson az 1986. szeptember 29-ig váltott és a sorso'ás nanián "nAe érvényes betétkönyvek vettek részt. Mind azok a nyereménvbetétkönv­vek. amelvek sorszámának utol­só három szám1e"ve (számvég­zödése) megegyezik az alább fplsorol! számokkal, a harma­dik neavedévi átlaabetétiüknzk a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték: Számvéeződés Nyeremény ®n 060 50 057 ion 117 25 ne 25 13C 25 208 25 234 25 Számvégzödes Nyeremény *ft 272 a 314 25 333 25 376 25 416 25 445 15 406 208 505 25 593 25 626 38 670 25 086 25 604 25 704 25 740 25 763 25 061 25 901 25 A nyeremény összegét a betét­könyvet kiállító OTP-fiókok vagy postahivatalok október 18­tól fizetik ki. (MTI) Kisorsoltak öt személygépkocsit A Sportfogadási és Lottó Igaz- tt-mber havi el-itizettses lottó­gatóság kedden Jilelött küldő szelvények között. A sorsolás tárevsorsolást rendezett a szen. eredménye a kftvetk«zfi: Szám: Nyeremény: 083 2(7 Skoda 1000 NB típusú személygépkocsira utalvány: 088 127 Trabant Limousi e szeméi--gépkocsira utalvány: 766 1S3 Moszkvics 408 típusú szemétvgrntror ;iV;i i:f-'vánv: 1091112 Skoda 1000 NR típusú személvgépkocsi-a utalvány; 1 118 240 Moszkvics 408 típusú személygépkocsira utalvány. A fogadónak a nyertes szel- Sportfogadást és Lottó Igazga­vény fogadási szelvénvrészét ok- tóság lebonyolítási osztályára, tr.her 20-ig kell eliuttatnia a Budapest V. Nádnr tt. 13 rvrni «tyerda. 196B. október 5. D Él.-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom