Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-28 / 255. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 255. szám Ara: 5P fillér Péntek, 1966. október 28. Megtartotta ülését a Szeged városi pártértekezlet Újjáválasztották a párt városi vezető szerveit fs' szeíizli n l[ A vitát Perjési László elvtárs foglalta Bssze. pártértekezlet a beszámolókat és a kapott választ egyhangúlag elfogadta. Ezután a pártértekezlet megválasztotta az MSZMP 51 tagú Szeged városi bizottságát és 130 küldöttét a megyei pártértekezletre. Az újonnan választott pártbizottság még tegnap este összeült és soraiból megválasztotta a tisztségviselőket, a 11 tagú végrehajtó bizottságot, a pártbizottság első titkárát és titkárát. Tegnap, csütörtökön reggel összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi pártértekezlete a Csongrád megyei tanács székházának üléstermében. A küldötteket a tanácsháza előcsarnokában kiállítás fogadta, melynek gazdag féríykép-, rajz és makett-anyaga Szegednek a második ötéves népgazdasági tervben elért fejlődését mutatja be. Nyolc órakor már 352 küldött és 34 meghívott népesítette be az üléstermet, akik valamennyi pártszervezetet és a legkülönbözőbb munkahelyeket képviselték. A küldöttek között igen sok volt a nő és a fiatal is. A szegedi kommunisták pártértekezletét Perjési Lász- (A városi pártbizottság beszámolóját a 2—3—4. oldató elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára nyi- Ion kivonatosan ismertetjük; a vitát az 5—7. oldalon fogtotta meg. Köszöntötte a küldötteket, a felsőbb pártszer- laljuk össze.) vek képviselőit, majd a pártértekezlet megválasztotta elnökét, elnökségét és munkabizottságait. A pártértekezlet elnökének Sípos Géza elvtársat, a városi pártbizottság titkárát választották. Az elnökségben foglalt helyet Benke Valéria elvtársnő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Nagygyörgy Mária elvtársnő, nyugdíjas, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, Perjési László elvtárs, a Szeged városi pártbizottság első titkára, dr. Biczó György elvtárs, a Szeged városi tanács vb-elnöke, dr. Serjőzö Lajos elvtárs, egyetemi docens, a Szegedi József Attila Tudományegyetem pártbizottságának titkára. Gyólai Lajos elvtárs, nyugdíjas, a városi szakmaközi bizottság elnöke, Bakacsi Júlia elvtársnő, a szegedi textilművek pártbizottságának tagja és Németh Kálmán elvtárs, a XI. sz. Autójavító Vállalat párt-alapszervezeténck titkár® A pártértekezlet a következő napirendet fogadta el és eszerint végezte munkáját: O

A Szeged városi pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója feletti együttes vita. A Szeged városi pártbizottság megválasztása és a küldöttek megválasztása a megyei pártérteAz MSZMP Szeged városi vezető szervei I városi pártbizottság tagjai: Árendás György, Balassy Sándor, Balog István, Berzsenyi Lajos, dr. Biczó György, Bódi László, Bőrösök Ferenc, Csiszár Károly, Csizmeg István, dr. Csukás István, Dani Jáno® Dáni Mihály, Deák Bél® Dékány József, dr. Földi Gábor, Gyólai István, Halász Árpád, Havasi Zoltán, Hofgesang Péter, Hoffman Márton, Katona András, Kelemen Sándor, Kincses András, Kispál Jenő, Kiss Károly, dr. Kovács Lajos, Kónya Sándorné, Kormos Lajos, dr. Kuti Árpád, Lácsán Mihály, Liptai Veronika, dr. Lőkös Zoltán, dr. Márta Ferenc, Móczán Lajosné, NagyOVÖrgy Mári® Ozvald Imre, Ordögh Jánosné, Papp Gyul® Perjési László, dr. Piros László, Sípos Géza, dr. Szabó Dénes, Szajbély Mihály, dr. Széli Éva, Széli Imréné, dr. Szilárd János, Tari Jánosné, Terhes Andrásné, Valkusz Pálné, Varga Pál, Virág János. I városi párt-végrehaitóbizoitság taglal: Árendás György, Balog István, dr. Biczó György, Bódi László, Deák Béla, Kiss Károly, dr. Márta Ferenc, Nagygyörgy Mária, Ozvald Imre, Perjési László és Sipos Géza elvtársak. A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Perjési László elvtárs A VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Sipos Géza elvtárs 1 fegyelmi bizottság tagjai: Doni Mihály (elnök), GaóI Géza, Havalecz Istvánné, Nagy Miklós, dr. Nyilas Zoltán és dr. Szekszárdi János elvtársak. © kezletre. A városi pártbizottság mindkét beszámolót írásban előre eljuttatta a küldöttekhez, .akiknek így módjuk volt azok részletes és gondos tanulmányozására. Szóbéli kiegészítést, vitaindító előadást a beszámolóhoz Perjési László elvtárs mondott A beszámolók feletti vitában huszonegy küldött vett részt. Felszólalt a pártértekezleten Benke Valéria elytársnő is. A felszólalásra jelentkezett küldöttek egy része az idő rövidsége miatt nem kaphatott szót, ezért ők írásban nyújthatják be felszólalásukat a városi pártbizott- terjeszt eiő a beszámolóhoz sághoz. Perjési László elvtárs vitaindító beszéde A városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést íSsmoeyinó felvétele) A PARTÉRTEKEZLET ELNÖKSÉGE ÉS A KÜLDÖTTEK A városi pártbizottság írásban kiadott beszámolójának szóbeli kiegészítéseként Perjési László elvtárs először arról szólott, hogy a pártélet nagy jelentőségű eseményei zajlottak és zajlanak most le, a IX. kongresszus előkészítéseként. Szegeden 262 alapszervezetben választották újjá a vezetőségeket, 12 pártszervezetben a csúcsvezetőségeket és 7 pártszervezetben a pártbizottságokat. A városi pártértekezletre 8465 párttag képviseletében 365 küldöttet választottak. Pártszervezeteink életét ebben az időszakban nagyfokú aktivitás jellemzi. A beszámolókat a vezetőségek kollektív munkával készítették el, így azok elemzőek voltak, jó alapot szolgáltattak a tartalmas vitákhoz. A párttagság 24 százaléka nyilvánította véleményét s kifejezésre juttatták, hogy párttagságunk egyetért az elmúlt tíz esztendőben s a legutóbbi kongresszus óta folytatott politikával. Megemlítette a városi pártbizottság első titkára, hogy párttagságunk helyesléssel és megfelelő felelősséggel fogadta a Központi Bizottságnak a belső pártdemokrácia bővítésére irányuló intézkedéseit, majd ismertette az alapszervezeti választások eredményét. Az alapszervezetekben a titkárok 75,2, a vezetőségi tagok 66,9 százalékát választották újjá, hét alsóbb pártértekezleten 105 régi és 90 új pártbizottsági tagot, 40 végrehajtó bizottsági tag közül 10 új vb-tagot választottak. Ezeket a változásokat egészségesnek tekintjük. Kifejezte Perjési László elvtárs a pártbizottság köszönetét mindazoknak, akik elősegítették a pártélet e fontos eseményeinek végrehajtását, majd így folytatta: — A vezetőségek újjáválasztása révén tovább erősödtek pártszervezeteink, nőtt a pártszervezetek aktivitása. Most az a feladat, hogy minden pártszervezetünk a napirenden levő gazdasági, kulturális építőmunka feladatainak jó végrehajtását szorgalmazza. Újult erővel mozgósítsuk a párttagságot és a párton kívüli tömegeket a harmadik ötéves népgazdasági tervünkben megjelölt feladatok jó végrehajtására — majd javasolta, hogy az újonnan megválasztandó városi pártbizottság, illetve végrehajtó bizottság dolgozza fel a vezetőségek újjáválasztásának tapasztalatait, különös figyelemmel a javaslatok, kritikai észrevételek érdemi megválaszolására, megvalósítására. Méltatta az előadó a kongresszusi munkaverseny sikereit, majd a pártbizottság beszámolójának néhány fontos fejezetéhez fűzött kiegészítést. Először a munkásosztály, a párt vezető szerepével és szövetségi politikájával foglalkozott. A párt elvei széles körben ismertek e kérdésekről — mondotta —, mégis körülöttük zajlik a legtöbb vit® — A párt, a munkásosztály vezető szerepe nem automatikusan érvényesül — fejtegette. — Vezető, irányító, szervező, ellenőrző szerepét növelni akarjuk a jövőben is. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveiből ez világosan látható. Az új mechanizmus sikerre vitele feltételezi a párt vezető szerepének hatékony és érdemi érvényesülését minden fokon. Gyakorlati tapasztalataink azt bizonyítják ma is, hogy ahol céljainkért következetes harc folyik, ott jól érvényesül a párt vezető szerepe, ahol a tevékenység a vezetők vagy a tagság részéről gyenge, lanyh® csorbát szenved a párt vezető szerepe. A munkásosztály szövetségi politikáját elemezve egyebek között elmondotta: — Azok egy része, akik jóindulatúan vitatják szövetségi politikánkat, nem látják, hogy az anyagi életviszonyokban, az osztályszerkezetben, a társadalom politikai életében bekövetkezett változások, az új célok módosítják e politika tartalmát, a szövetségesek körét, az alkalmazható eszközöket, formákat. Nem ismerik fel, hogy a munkásosztály egyedül saját erőire támaszkodva nem tudja győzelemmel megvívni harcát. De nem is kényszerül erre. mert a társadalom többi dolgozó osztálya, rétege természetes szövetségese, az alapvető gazdasági, politikai és kulturális érdekek objektív azonossága miatt — mondott® majd azokat a nézeteket bírálta, melyek szerint ez a politika „taktikai megoldások rendszere" vagy hogy „ez a szövetség automatikusan létrejön". Ezekkel a nézetekkel szemben a szocializmus teljes felépítéséért folyó harc szükségszerű és állandó eleme ez a politika, és a párt vezette munkásosztályé az a szerep, hogy kidolgozza a szövetség tartalmát, helyes formáit, módszereit és szüntelenül erősítse a szövetséget. Helytelen az a nézet is, miszerint a szövetségi politika „a béke állapota". Hiszen eszmecserékben, vitákban, harcban valósul meg, miközben a munkásosztály tanítja, neveli, s bírálja is szövetségeseit; figyel véleményükre. Ezzel kapcsolatban Perjési elvtárs megemlítette: legyen munkás, paraszt, értelmiségi vagy alkalmazott a vezető, párttag vagy pártonkívüli, aki érvényesiti a párt marxista—leninista politikáját, az a munkásosztály vezető szerepét erősíti. Hibás felfogás az is, hogy a szövetségi politika az „engedmények politikája". A szövetség a munkásosztály elvi és politikai céljainak harc útján történő érvényesítésivel valósul meg, s a munkásosztály bizalommal van szövetségesei iránt. Részletesen beszélt Perjési elvtárs a gazdaságirányításreformjának szubjektív oldaláról is. — A gazdasági mechanizmus nagyobb igényt támaszt az emberrel, a vezetővel és a munkással, a politikai nevelőmunkával szemben. Az ember és a gazdaság kilép a terv végrehajtása szűk köréből és felszabadult alkotókészségével az eddiginél jobban formálja a terület, a vállalat sorsát. — Az áru- és pénzvis monyok aktivizálódása a közgazdasági jelenségek mell itt együtt jár lélektani jelenségekkel is. Ezek vizsgál, ta nélkül nem tud hatásos a jtációt kifejteni a párt. — Pártszervezeteinknek őrködni kell a szocialista rendszer humanitása felett is. A nem humánus magatartás kárt okoz politikai és gazdasági téren egyaránt. Az e-iber szerepe az új mechav zmusban megnő, megváltó; ik viszonya a munkához és érdekeltsége a vállalat eredményességében. Az emberek már ma sem tűrik el, hogy durván, gorombán, igazságtalanul bánjanak velük. Csak olyan vezetők képesek megfelelni a jövőben, akik az emberek ilyen igényeit teljesíteni képesek. Hangsúlyozta a továbbiakban a reformmal kapcsolatban, hogy ez nagy jelentősé jű politikai kérdés, céljai az egész társadalom javát szolgálják, eszközeiről pedig szélesebb körben is hasznos lehetne vitatkozni, hogy az emberek megértsék és utasítsák vissza az ellenséges propagandát, amely aggodalmakat táplál. A Központi Bizottságnak a munkaidő csökkentésére vonatkozó felvetése Szegeden is nagy visszhangra talált. Ezzel kapcsolatban az előadó ismertette a Szeged városi pártbizottság javaslatát. — Javasoljuk a Központi Bizottságnak — mondotta —é hogy amikor ezt a kérdést vizsgálja, mindenekelőtt a sok női munkaerőt foglalkoztató könnyű- és élelmiszeripari üzemek dolgozóinak helyzetén könnyítsen. Ha lehetőség van rá, örömmel vennénk, hogy kísérletképpen egy szegedi üzemben próbáljuk ki a hónap két szombati munkanapjának elhagyását. A pártbizottság első titkára a beszámoló szóbeli kiegészítésében beszélt a szegedi lakáshelyzetről, a lakásépítések üteméről, az elosztás elveiről is. Befejezésül arra kérte a pártértekezlet küldötteit, minél sokoldalúbban, elemzőbben vegyenek részt a vitában, mondják el tapasztalataikat, észrevételeiket, javaslatalka t.