Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-27 / 254. szám

Nagyobb önállóságot a bérgazdálkodásban A szegedi cipőgyár bérügyi helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége A.vita alapját az a jelen­tés képezte, amelyet a gyár vezetői előzően elkészítettek és 'megküldtek az elnökség tagjainak. Az előterjesztett jelentés sokoldalúan bemu­tatta a szegedi cipőgyár bér­ügyi helyzetét, s ezen keresz­tül a vállalat gazdasági éle­tét is. A termelékenység emelkedése A Szakszervezetek Csong­rád megyei Tanácsának el­nöksége szerdán délelőtt ülést tartott a Minőségi Ci­pőgyár szegedi gyáregysé­gének művelődési termé­ben. A megbeszélésen részt vett Balog István elvtárs, a városi Dárt-végrehaitóbi­zottság tagja, a városi pártbizottság osztályvezető­je. valamint a gyáregység párt- szakszervezeti és gazdasági vezetői is. A té­ma Igen aktuális volt: a szegedi cipőgyár bérgazdál­kodásának helyzete és a bérügyi panaszok elinté­zésének gyakorlata Az elmúlt évek során a szegedi cipőgyár fejlődése egyenletesen felfelé ívelt, s ma már évente közel 100 ktf állítat Sf TeS «*5 észrevehetően a.szegedi ^tenlténti időszak egész hó­12 százaléka 85 százalék alatt teljesíti normáját. A vitá­ban résztvevő elnökségi ta­gok és a meghívott vendé­gek éppen erről a kérdésről beszélték legtöbbet. Kiderült a vitában az is, hogy nem a normák szi­gorúak, inkább szervezési, anyagellátási és egyéb gaz­dasági intézkedésekkel kell javítani a mostani egészség­telen arányokon. Ugyanis egyik üzemrészben az adott normákat esetenként 80—90 százalékra teljesítik, míg ké­sőbb 110—117 százalékra. Az süknek több mint a felét külföldi országokban vásá­rolják meg. A jelentésben az elmúlt három esztendőt értékelték, illetve az idei évet az 1963-as esztendő adataihoz A jövőben tovább emelik a termelés mennyiségét, s az a cél, hogy naponta egysé­gesen 900. nárat gyártsanak. cipőgyár üzemi technikája és napot jelent technológiája. A gyáregység bérügyi hely­zetének megítélését bizonyos Bérek és teljesítmények mól^g befoly^a 1 köf; ' J pont merev rendelkezése is, A munkások havi átlagos amikor az évi bérösszeget hasonlították. Semmilyen té- keresete 1963-ban 1355 forint arányosan, honapokra, ne­ren nincs szégyenkezni való, volt, ebben az esztendőben gyedévekre bontja^ holott a mert az összehasonlítás a leg- pedig 1410 forintra emelke- munkák milyensége, béngé­igényesebb kritikát is kibírja, dett. Persze ez a növekedés nyessége nem arányos, nem A gazdaságos termelés né- négy év távlatában nem va- egyforma mipden hónapban, hány jellemzője közül is ki- lami jelentős, de a tavalyi- Nagyobb önállóságot kellene emelkedik a termelékenység hoz viszonyítva ieen, mert biztosítani a gyáregységnek, alakulása. 1965-ben az á'tlagos havi ke- akkor elkerülhetnék a kap­A bizonyításra két adat w«t 1344 forint volt. Talán kodást és ere<Myesebttén elegendő: 1963-ban az egy még annyi megjegyzést az gazdálkodhatnának a rendel ­főre jutó termelési érték 77 átlagbérek alakulásához, kezesTe all° béralappal, ezer 500 forint volt, ebben h°gy bizonyos ellentmondá­az évben pedig közel 112 8ok vannak a nagyvállalaton Naponta ezer forint Ez több mint 44 belül. A budapesti üzemek- Qnn , • ~ százalékos emelkedés. A ter- ben ugyanazon munkafolya- y ' " melékenység emelkedése kü- matért magasabb béreket fi­lönösen akkor válik még ér- »etnek, mint a vidéki gyá­tékesebbé, ha figyelembe rákban, amely nem tartha­srnS a^zwnem'S"- S^téfis,de^é^c^öl veitek, sőt 4,7 százalékkal kurtítják telje- ktöolgo^ csökkentették. jogtalanul. ztsára is. Az elmúlt évben A termelés abszolút érte- A cipőgyári Jelentésből egyébként 37 munkaterület lemben is emelkedett körül- azonban helyi problémák is normaidejét rendezték, az belül 38 százalékkal, s mivel el6kerültek. mégpedig a tel- idén pedjg 11 munkateriile­a létszámot nem emelték, el- . ... ,, ten határoztak meg uj nor­sősorban a termelékenység jesitménybérben dolgozók mákat normarendezések­növekedése játszott fő szere- vonatkozásában. Igen nagy a kel kapcsolatban a dolgozók pet ebben. Hogyan sikerült? szóródás a teljesítményekben, részéről több panasz hang­A gyáregység műszakilag fej- mivel a dolgozóknak mind- zott el, amelyet a szakszer­lődött: új gépeket vásárol- össze 32 százaiéira teljesít az vezet vezetői és a gazdasági tak, egyes munkafolyamato- egészségesnek mondható 95— vezetők alaposan megvizsgál­kat teljesen gépesítettek, s 105 százalék között. Körül- tak, és ahol a panasz jogos új technológiai eljárást is belül 170 munkás nem éri el volt, ott megfelelő intézke­bevezettek. Valójában az el- a 95 százalékos teljesítést dést tettek, múlt évek során változott sem, sőt az összes munkások Kár hogy a dolgozók nem élnek avval a lehetőséggel, hogy az üzemrészekben elhe­lyezett könyvecskékbe beje­gyezzék problémáikat, pana­szaikat és javaslataikat. Aj; SZMT elnöksége a ci­pőgyári bérügyi helyzet után az idei tüzelőakció lebonyolí­tásának tapasztalatairól és az üzemek baleseti helyzeté­ről tárgyalt G. I. A HŐSÖK ÚTJÁN Az idei nagy gyermekrhoz- csapatot, s közben választ ládtaigoktól. veteránoktól galorn, a Vörös Zászló Hő- ad sok más, a helyszínen fel- kérdezősködtek a légi emlő­seinek Utján első szakaszá- merülő kérdésre is, s el- kek után, s feljegyzéseikben nak első akciója e jelmon- mondja a gyerekeknek az egyre szaporodtak az ada­dattal, e címmel indult: A eleven emlék erejével, mi- tok, nevek. A felderítés párttal, a néppel egy az ért is lett ő párttag, mit anyagából kis dolgozatokat utunk. S hogy e jelimondait jelenít számára és az egész készítettek, de lerajzolták az az úttörők életében valóság- népnek a párt. A harma- emlékművet is. A kis pá­dik fokozat az lesz ebben a szellemes és hasznos foga­lomismereti sorozatban, hogy isimét Írét héttel ké­sőbb szellemi akadályver­seny kezdődik, s ezen már a pajtások adnak választ: Öltelek „Mi a forradalom? Miért élcsapat a párt?" ... s a többi, a párt munkájának megismerése során felmerü­lő kérdésre. gá válik, bizonyítsa az aláb­bi néhány példa a szegedi úttörőcsapatok életéből. A munkásmozgalom fogalmai lyamunkák kiállítása most lesz, s a közeledő ünnepi csapatgyűlésen veszik át ju­talmukat a legszebb raj­zok, dolgozatok szerzői. „Mi a párt? Miért van szükség forradalomra? Me­lyek a forradalom feladatai? Kik a forradalmárok? Mi­lyen hatással van a párt az emberek életére?" Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket gyűjtenek össze az 5353. számú Radnóti Miklós csa­pat nyolcadikosai számára a Rózsa Ferenc sugárúti ál­talános iskolában a Vörös Felderítés A második titkos parancs végrehajtása most folyik a városi pártértekezlet nap­jaiban: felderítik, milyen utcák, terek és egyéb föl i­rajzi helyek viselik Szege­den munkásmozgalmi vete­ránok, mártírok, a munkás­mozgalom egykori vezetői­nek, harcosainak nevét. Számos ötlet, gondolat se­gíti a gyerekeket minden A 2131. számú Madách Imre úttörőcsapat első tit­kos parancsa így hangzott: „Derítsétek fel az illegális Zászló Hősednek Utján moz- n^ntonsmozgalmi találkozók ű ttörőcsapatbanrhogy' ~ éteti galom feladatadnak végre- színhelyet! A Madách ál-, koruknak megfelelően hajtása közben. talános Jí^la háiromszázM- megismerjék társadalmunk 4 . , . . . . to^ven úttörője indult el veaető erejének, a pártnak A fogalomkeresés megtér- felderítésre vé©g a Ttéza- munkáj4t> Jharcát, egykori detese e héten osztályfő- parton a Sárga-udulotele- ^ ^ vezet6it ^ előké­nöki órákon zajlott le Két Pfn elhelyezett emlekmu fe- szület a Nagy októberi hét múlva rajgyűléseken le- Szocialista Forradalom ötve­lcapnak választ a kérdések- Az őrsönként vonuló paj- nedűk évfordulójának jövő re az úttörők, egy-egy párt- tások a helyszínen, az üdü- évi méltó megünneplésére tagtól, aki a patronáló üzem lőtelep gondnokától, a is. pártszervezetétől keresi fel a még ott levő üdülőktől, csa- Fejér Dénes Az iskolareform megvalósításának útján fi zeneművészeti főiskola kihelyezett tagozata Szegeifen A tanév kezdete, tehát több Győrött, Pécsett, Budapesten mint egy hónap óta új főis- és Szegeden egyaránt ezeken Ugla működik Szegeden: a az új alapokon folyik a ta­budapesti zeneművészeti fő- nárképzés. A szegedi iskola iskola kihelyezett tagozata. 50 hallgatója ennek következ­Vezetője Báthory Sándor, a tében egyenrangúvá vált a Zeneművészeti Szakiskola többi főikolással, egyetemis­volt igazgatója. Tőle érdek- tával. Ösztöndíjrendszerük lődtünk: mi tette szükséges- ,például ugyanolyan, mintáz sé az új főiskolai tagozat egyetemeké, főiskoláké. Vál­megszervezését, továbbá, tozott a tanterv — előtérbe hogy milyenek a néhányhe- került a pedagógia és a szak­tes munka eddigi tapasztala- módszertan — és Á képesítés tai. — Mint Ismeretes is. Az új főiskola nemcsak mon- hangszer és szolfézs tanítá­dotta Báthory Sándor — az sára — mint a szakiskolai 1950 óta fennálló Zenemű- tanárképzés —, hanem álta­vészetl Szakiskolában eddig lános iskolai énekoktatásra is folyt tanárképzés. A vég- is kiképezi növendékeit, zós hallgatók zeneiskolai ta- Az új iskola oktatói — nárok lettek. Volt azonban Bódás Péter (zongora), Dclley ennek a helyzetnek egy so- József (zongora), Delley Jó­játságos ellentmondása. A zsefné (szolfézs), Kedves szakiskola középfokú okta- Tamás (marxizmus—leninlz­tási intézmény. De amikor mus), Vántus István (zene­tanárokat képzett és bocsá­tott ki, főiskolai rangú és ér­elmélet) és Várnagy Lajos (hegedű) — főiskolai tanári tékű munkát végzett. Növel- státuszba kerültek és a bu­te ezt az ellentmondást, hogy da pesti Liszt Ferenc zene­az iskola tanárjelöltjei nem művészeti főiskola tanári tes­számítottak „igazi" főiskolai hallgatóknak. Azokból a jo­tületéhez tartoznak. Rajtuk kívül 7 megbízott óradíjas gokból, szociális juttatások- tanár oktatja a növendéke­ból például, amelyek a többi ket. Az új főiskola gyakorló főiskolai, egyetemi hallgatót iskolája — három szakveze­tő tanárral — a zeneiskolá­ban van. A hallgatók ott hospitálnak, és ott végzik ta­természetSzerűleg megillet­ték, a szakiskola tanárjelölt­jei nem részesültek. Az iskolareform végrehaj- nításl gyakorlataikat is. tása, a Minisztertanács hatá- Mint Báthory Sándor ta­rozata, amely o szakiskolák- gozatvezető elmondta, a ban folyó tanárképzést főis- munka eddigi tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új főiskola létrehozása nagy kolai rangra emelte, egy csa­pásra véget vetett ennek a helyzetnek, megszüntette megnyugvást teremtett a ezeket az ellentmondásokat, hallgatók között. Ez a meg­Az idei tanévtől kezdve az elégedés és öröm jótékonyan ország hat Miskolcon, szakiskolájában, Debrecenben, hatott a munkájukra, tanu­lásukra is. OLAJ néptelen őserdőkben a hó és. jég birodalmában A KGST-országok olajter­melésének legnagyobb for­a Szovjetunió. Ismene­szocialista országokba.) A Volga menti olajtartalékok — és ma már a termelés is tas, hogy a Béke-olajvezeték — eléri, sőt meghaladja a útján Lengyelország, NDK, Csehszlovákia és hazánk is a Szovjetunióból kap ola­jat. A gazdasági indokolása kaukázusit. Később nagy mennyiségű kőolaj- ós föld­gáz-tartalékokat fedeztek feí a közép-ázsiai köztársa­a szovjet olajellátásnak ab- Ságokban és Nyugat-Ukraj­ban található, hogy 1965- nában. melési feladat 100 ezer ton­na kőolaj, amelyet a nyár! időszakban az • Ob folyón szállítanak Szibéria ,p>ari központjaiba — Novoszi­birszkbe, Omszkba stb. Ez csak a kezdet. Építik és tervezik a nagy teljesít­ben a KGST-országokban A legnagyobb szenzáció ménVü csővezetékeket, ame­259 millió tonna olajat ter- azonban a nyugat-szibériai méltók, s ebből 243 millió olajmezők felfedezése. Az tonnát, kereken 92 százaié- előzetes becslések szerint kot a Szovjetunióban, hol- Szibéria tomszki területén a ott a KGST lakosságának föld legnagyobb olajtartalé­csak kétharmada él ott. kait fedezték fel. A kőolaj — természeti A kutatások Szibériában kincs. Termelése attól függ, mindössze tizenkét évvel milyen mennyiségben talál- ezelőtt kezdődtek. Két pa­ható a föld méhében. Az lack olajat tettek 1954-ben olajkincs tekintetében a az első szibériai olajkuta­Szovjetunió a világ leggaz­dagabb állama. A világ egjrk első kőolaj­termelő vidéke a kaukázusi (Baku, Grozaiij), a Szovjet­unióban fekszik. A szovjet rendszerben fedeztek fel a Volga menti kőolajtóncset. (Innen szállítja a Béke-ve­zeték az olajat az európai tők a tudások asztalára. Az­óta 70 olajlelőhelyet fedez­tek fel a szibériai néptelen őserdőkben, mocsarakban, -melyek télen — az év nyolc hónapjában — a hó és jég birodalmához tartoz­nak. Azóta megindult az olaj­termelés is. 1966-ban a ter­Sokat járom a ma­gyar hegyeket, s ezek között elsősorban a Mátrát. És amikor ezt teszem, mindig kü­lönleges élvezettel nézegetem a szikla­tömböt borító vékony termőrétegbe kapasz- zelében álló, ma már kodó tölgyfákat, erősen roskatag bükkfákat mogyoró- utászházon, amelynek és rakottya bokrokat, szénapadlásán alud­az üde, zöld aljnövé- amikor Gyön­nyeket, a tisztásokon gyösről gyalog men­az illatozó, tarka vl- tem fel Mártraházá­rágszőnyeget, a sűrű ra. Nemrégiben is bozótban a hirtelen éppen valahogy így tovatűnő őzeket, a történt. Emlékeim fák kérgét szorgal- között válogatva néz­masan kopácsoló har- tem át az öreg utász­kályokat, s az egy- házra, majd a köze­mást szenvedélyesen lében kanyargó mű­hívogató, ékes tolla- úton tovább halad­zatú mátyásmadara- tam felfelé, amikor kat. Es ahogy nézem arra lettem figyel­és élvezem ezt az mes, hogy az út szé­igézetes, idegnyugta- lén egy férfiakból és tó és szívet-lelket nőkből álló nagyobb gyönyörködtető kép- kiránduló csoport áll­sorozatot, eszembe dogál és valakire jut a múlt, amikor erősen figyel, hátizsákkal a háta- Közelebb mentem a mon, minden oldalról csoporthoz és közvet­megmásztam az an- lenül az útmenti dezit kúpokat, az ak- árok szélén egy kö­kortájt őserdő bori- zéptermetű, csontos totta lankákat, az női alak tűnt a sze­éles hegyhátakat és a membe, aki nagy len­sűrű ködjárta, hall- dülettel magyarázott gatag völgyeket. az őt nagy figyelem­Utamban sokszor mel hallgató társa­megakad a tekinte- ságnak. Amikor oda­tem a Mátraházára értem, éppen azt re­befutó országút kö- gélte, hogy azt a A remete tarisznyája keresték fel a Mát­rának ezt az eldu­gott és aránylagosan magasan fekvő táját. Ha ma élne ott a re­mete — mondá to­vább a nő — akkor sokkal jobban élne, dombot, amelyen ma mert ma jgen 6okan az öreg utászház áll, járnak ezen a tájé­Remete dombnak kon hívják. Elbeszélése _ Nem gondol­szerint azért hívják nám _ szólt közbe a Remete dombnak, tömegből egy erős mert 1823-tól kezdő- férfihang — mert ma dőleg ezen a dombon ^ ^ kilopnák a állt egy ház, amely- tarisznyából, amit ben egy remete la- beletettek, kott. Ez a remete a nő nem zavartat­ugy elt, hogy üres ta- te magát és tovább risznyáját minden szőtte a beszéd fo­reggel kiakasztotta a naiát, mire az előb­ház előtt levő nagy bi közbeszóló ismét tölgyfa egyik nagyob- megszólalt: bacska ágára és várt addig, amíg az arra- . ,, ,, , járók, kegyes ado- ,„ell?pn,akta.ha — Még a tarisz­lyekkel az Uraiba és a szi­bériai ipari centrumokba szállítják a földgázt és az olajat. A terv szerint a tomszki olajmezőkön 1965— 70 között 20—25 millió ton­na olajat és 16—26 ipilliá'-d köbméter gázt termelnek. Tekintve, hogy a kőolaj ki­termelése és elszállítása sok milliárd beruházását, ipar­telepek és városok létre­hozását igényli — a szibé­riai olaj kitermelése nagy­mértékben az 1970-t követő évtizedekben várható. A szibériai olaj közvetve kihat a KGST-országok, így hazánk olajellátására is. Amennyiben az Uralt Szibé­riából látják el olajjal, úgy a v lgai olaj — amelynek zömét most az Uraiba szál­lítják — nagyobb részét szállíthatják Nyugat felé. Lovas Mápton mányként, élelmisze­reket rakosgattak be­le. Napjában egyszer, vagy kétszer kiszede­gette a tarisznya tar­a remete kiakaszta­ná a fa oldalára. A nő folytatta az „ismeretterjesztést", én. pedig tovább bal­Uj sörgyár Egymillió hektoliter kapa­citású új sörgyár épül Bor­sodban — jelentette be Var­ga Pál, az Országos Sör­ipari Vállalat vezérigazgató­ja kedden délelőtt a pécsi Pannónia sörgyárban tartott sajtótájékoztatón. A borsodi új gyár építését a fogyasztás évek óta tartó szakadatlan növekedése indokolja. A nagyszabású beruházás kivitelezését a jövő év vé­gén, legkésőbb 1968 elején megkezdik. Teljes befej ezé-* sére a negyedik ötéves terv­ben kerül sor. (MTI) talmát és az, amit laStam az autóbusz ilyenkor talált, nagy- meítólló felé, a hal­jából elég volt arra, Iattakon hosszasan hogy a mindennapi elgondolkozva. Én kenyere biztosítva le- "em merném hinni, gyen hogy ipiaza van a Természetesen - J^^I*^ ™rt mondta a nő tovább h°SY - a remete nagvon „ * szegényeseh és szűkö- rosszabb a sen élhetett, mert ak- g e ' koriban igen kevesen Dr. Ábrahám Ambrus Közölj ük vendégeinkkel, hogy ma és minden csü­törtökön este dis znófoeos vacsorái rendezünk a BARKA ÉT­TEREMBEN. iKálmánv T.a­!os utcai Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat S 88 691 Csütörtök, 1966. október 27. DÉL-MAGYARORSZÁG F

Next

/
Oldalképek
Tartalom