Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

H kontBnunisfák feladatok megvalósításának élen Járói A makói járás pártértekezlete Szombaton tartották meg a makói járás kommunistáinak pártértekezletét is. A tanácskozást Szönyi Ferenc elvtárs, a járási pártbizottság első titkára nyitotta meg. Köszöntötte a pártértekezleten mégjelent Török László elvtársat, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagját, a megyei tanács vb elnökét, Szirmai Jenő elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját, a SZÖVOSZ elnökét, és a küldötteket. Ezutár. a pártbizottság írásban kiküldött beszámolóját egészítette ki, majd megkezdődött a vita, melyben több mint húszan szólaltak fel. A vita során felszólalt Török László elvtárs is. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a makói járási pártbizottságot és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Ugyancsak tegnap megtartotta első ülését az újonnan választott pártbizottság és megválasztotta tisztségviselőit. A makói járási párt-végrehajtóbizottság tagjai: Bónus Pál, Engler Mihály, dr. Forgó István, dr. Gesztesi Ferenc, Görbe Mihály, Halmágyi Ivánné, Mágori József. Szönyi Ferenc, Tóth Lajos. A járási pártbizottság első titkára: Szőnyi Ferenc, titkára: Bónus PáL A járás eredményei és gondjai százalékos növekedést érjen termelőszavetkezeti mozgael. A beszámoló azt javasol- lom kitűnő eredményeinek ja, hogy a tanácsi terület ke- „titkát" mondotta el Czanvérgabonából minden beve- barka András, Hodák János tett hold után 8,5—9 mázsa pedig a párt csanádpalotai búzát, minden 100 hold szán- erősödéséről beszélt Töbtó után 5 vagon vöröshagy- ben ismertették a termelőmát, 8 vagon cukorrépát, 100 szövetkezeti mozgalomban mázsa húst, 10 hektóliter te- bevált politikai és gazdasáA beszámoló kiemelte, hogy az elmúlt éveikben a makói járás pártszervezetei az MSZMP Központi Bizottsága és a Csongrád megyei pártbizottság határozatai alapján, azokkal egyetértésben végezték munkájukat. A járási párt, állami és gazdasági szerveknek az volt a feladatuk, hogy a népgazdaság jóváhagyott másotok ötéves tervéréi a járás adottságait figyelembe vevő programot dolgozzanak ki az ipar, a mezőgazdaság és a kulturális él® színvonalának növelésére. Az ötéves terv eredményeinek következtében a makói járásban is jelentősen fejlődtek a társadalmi viszonyok. Jelenleg az ipari munrint értékű társadalmi munkát végeztek. A harmadik ötéves terv célkitűzéseiből a járásra háruló kötelességeket az alábbiakban határozta meg a beszámoló: a nagylaki bútorlemez üzem termelésbe való bevonásával a járás ipari termelése 1970-re érje el a 132 millió forintos termelési értéket. A mezőgazdaságban a termelési érték 17—18 százalékkal nőjjön, úgy, hogy ezen belül a szövetkezetek növénytermelése 26—28 százalékos, az állattenyésztése 22—23 jet és 18 ezer darab tojást adjon a felvásárlásnak. A járás pártalapszervezetei a beszámolási időszakban politikai felvilágosító tevékenységükkel nagyban hozzájárultak az elért eredményekhez. A beszámoló kulturális eredményekkel foglalkozó része után a pártélet kérdéseit elemezte. A párt irányvonalának, a szocializmus teljes felépítésének valóra váltása érdekében még következetesebben kell érvényre juttatni a pártéletben, a párt tevékenységében a demokratikus centralizmus elvét. A pártszervezetek munkája az elmúlt pártértekezlet óta jelentősen fejlődött. A pártszervezetek élére álltak és segítői voltak olyan jelentős feladatok megoldásának, mint a termelőszövetkezetek gi módszereket, ehhez a témakörhöz szólt hozzá Szalma István földeáki, Posztós István csanádpalotai küldött is. A pártszervezetek ellenőrző tevékenységének javítására hívta fel a figyelmet Sándor István földeáki küldött, dr. Gesztesi Ferenc az igiazságügyi szervek munkájával foglalkozott. Engler Mihály, Kiszombör küldötte arról beszélt, hogy a helyi eredmények szoros összefüggésben vannak a pártszervezetek munkájával. A pitvarosi pártépítés tapasztalatairól szólt Lehoczki András, Görbe Mihály pedig a járási KISZ-szervezetek üdvözletét tolmácsolta a pártértekezletnek. A nagylaki munkások helytállásáról emlékezett meg Tumucza János, Tölgyes István pedig a marxizmus—leninizmus terjesztésének, a propaganA beszámoló elhangzása kásság létszáma 5200, a ke- után elsőként Móricz József resőképes dolgozók 27 száza- kapott szót. A nagyéri külléka. Az ipar fejlődésével a dött a köaség termel oszömunkások létszáma négy év vetkezeti mozgalmának fejalatt 58 százalékkal nőtt. A késéről beszélt; Mágori járás területén 893 munkást Sándor az egész jaras mefoglalkoztatnak, a többi más tógazdasági helyzetet gazdasági, politikai megerősí- damunka kiszélesítésének tése, a kenyérgabona problé- fontosságát hangsúlyozta. A ma megoldása, a növények köztulajdon védelmének fontóállományának növelése, ve- tasságára hívta fel a figyeltési és betakarítási munkák met Németh Károly, majd időbeni és jó minőségben va- termelőszövetkezeti probléló elvégzése stb. mákkal foglalkozott felszólaAz elmúlt években nőtt a lásában Bajnóczi Ferenc, pártszervezetek tekintélye. Nemcsak a mezőgazdaság Erősödött a kollektív vezetés, nagyüzemi keretei jöttek létBefejezésül a társadalmi és " ® makói járásban - montömegszervezetek munkáját dot£f Imre ~ értékelte a beszámoló. k szocialistává vált. Kurusa Matyas az apátfalvi párttagok politikai képzéséről mondott bírálatot. Szót kapott még Balogh Imre, aki a földművesszövetkezeti mozgalom felvá sárlási tevékenység® ismertette és Rakity Áron, aki a magyarcsanádi Üttörő Tsz fellendüléséről beszélt. Vita a beszámoló felett elelasztási gondokról szólt. Saját termelőszöv®kez®ének példáival igazolta pártunk politikájának helyesség® Dovalovszki János, a pártfegyelemmel kapcsolatban mondta el gondolatait Hegedűs Péter. A revíziós bividékre jár el dolgozni. Változás történt a parasztság összetételében, számarányában és műveltségében is. A járásban 8568 termelőszövetkezeti tag dolgozik, az összes keresők 44 százaléka. A járás területének 98,6 százalékán nagyüzemi gazdálkodás folyik. A mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Az értelmiség mind nagyobb tömege ismeri fel érdekazonosságát a munkásosztállyal. a parasztsággal. A gazdasági eredmények elérését segítették a párt és a tömegszervezetek által kezdeményezett termelési és versenvmozgalmak. A beszámolási időszakban a járás ipari és mezőgazdasági termelésének, árutermelésének és a dolgozók reáljövedelmének, reálfogyasztásának növekedésével emelkedett a járás kiskereskedelmi áruforgalma. Az elmúlt négy évben a járási üzemek dolgozóinak keresete 2,5—3 százalékkal növekedett. A járásban a munkások átlagkeresete 1450 forint körül mozog. Az életszínvonal emelkedését mutatja a lakásépítés, a lakosság takarékbetét állománya is. amely az 1960. évi 13 millió forintról 67 millió forintra növekedett. 1962 óta 224 lakás épült a járásban. A lakáskultúra fejlődésére jellemző,' hogy az újonnan épülő lakások 69 százaléka két szobás, vagy ennél nagyobb, 34 százaléka fürdőszobával, 97 százaléka villanyvezetékkel van ellátva. Az elmúlt öt évben a járás dolgozói 3100 mosógépet, 4600 kerékpárt, 2500 rádiót, 96 hűtőgépet vásároltak. Javult a községek kommunális helyzete. Négy év alatt a járásban 39 ezer 500 folyóméter járda épült, 3 ezer 500 folyóméter villanyhálózat, mintegy 14 ezer négyzetméter park létesült. A Kongresszus óta 30 ezer ember vett részt társadalmi munkában, s 12 millió fomezte. A termelőszövetkeze- zottság beszámolójához Nagy ti pártélet kérdéseit fejtegette Mitykó Sándor, Sánta Valéria a pedaógusok ne Velőmunkájáról és a pályaváJózsef szólt hozzá, majd Nagy Béla ismertette a nagylaki rostkikészítő üzem fejlődését. Az ambrózfalvi Több küldött jelentkezett még felszólalásra, de az idő előrehaladottsága miatt a pártértekezlet a vita lezárása mellett döntött. A vita tanulságait Szönyi Ferenc foglalta össze. Török László elvtárs felszólalása Török László elvtárs, a Csongrád megyei pártbizottság nevében meleg szeretettel köszön töte a makói járás pártértekezletét, azt a tanácskozást, melyen felmérik az eddig megtett utat és meghatározzák a járás további feladatait. Elmondotta, hogy az elmúlt hetekben az alapszervezeti vezetőségek, utánuk a járások és a városok kommunistái adnak számot a munkájukról. Ez lesz a feladata a közeljövőben lezajló megyei pártértekezletnek, valamint a IX. pártkongresszusnak is. Ilyenkor a kommunisták megállnak egy pillanatra, visszatekintenek, honnan indultak és hová értek el, és megszabják a jövő tennivalóit. Ez a pártértekezlet ezt a feladatot tisztességgel és becsülettel elvégezte. A pártbizottság beszámolója helyesen tükrözi a járás helyzetét és megszabja a jövő feladatait, világos célt állit a kommunisták és a pártonkivüliek elé. — A megyei pártbizottság és a megyei tanács is örvendetesnek tartja azt a dinamikus fejlődóst. ami erre a járásra jellemző. Ez a járás kiállja az összehasonlítás próbáját a megye, sőt az ország bármelyik járásával is. A továbbiakban Török László arról beszélt, hogy bár a járásban nem nagy ielentőségű az ipar, mégis gyors ütemben fejlődik. Ugyanakkor a mezőgazdaság fejlődése is kielégítő, mind a gazdasági, mind politikai vonatkozásban. Hangsúlyozta. hogy ebben a járásban magas szinten termelnek és jobban is élnek az emberek. S ehhez hozzá lehet tenni azt is, hogy a pártszervezetek, a pártbizottság irányító tevékenysége, nevelési munkája eredményeként a járásban élő emberek öntudatosak, jobb a munkához való viszonyuk. Egységesebbé vált a tsz-parasztság is. Ezért a munkáért Török László a pártbizottság nevében köszönet® mondott, majd arról beszélt. hogy az elmúlt esztendőkben a megye is sokat feljődött. A párt politikája révén jelentős az előrehaladás az ipar területén, s ennek következtében 14,5 ezer ember kapott munkát a megyében, s így az elvándorló munkások száma néhány ezerre csökkent. — Megjegyezni kívánom — mondotta —. hogy a megyei pártbizottság olj'an javaslattal fordul a megyei pártértekezlethez, hogy az elkövetkezendő években az eddiginél nagyobb mértékben fejlesszék Makó járás és város iparát. — A köv®kezőkben a földgáz- és olajki termelésről beszélt, amely további fejlődési perspektívát ad a megyének, és hatással lesz a mezőgazdaságra is. A mezőgazdaság fejlődéséről elmondotta. hogy a megyében 14 százalékos növekedést ért el. Egy hold termőterületről 49 százalékkal több® termelünk, mint az országos előirányzat. A terméshozamok is emelkedtek. a felvásárlás 34 százalékkal, a mezőgazdasági termékek exportja 15 százalékkal nőtt. Kiemelte, hogy az eredmények abból adódnak, hogy a párt politikája minden vonatkozásban célratörő és találkozik a tömegek akaratóval. A másik ok. hogy a járási pártbizottság és más szervek az országos politika alapelv®bői kiindulva helyesen határozták meg a tennivalókat. De ki kell emelni azt is, hogy a vezetők együtt tevékenykedtek a dolgozókkal, s ezt a példát megválasztandó pártbizottságnak is követnie kell. A beruházásokról Török László elmondotta, hogy azok körülbelül úgy alakulnak, mint a múltban Ugyanis figyelembe kell venni az ország teherbíróképességét. Ugyanakkor arra is utalt, hogy a járásban a beruházott összeg a megyei átlag fölött van. A jövőben a járás körülbelül I00-rl39 millió forintot kap, amelyhez még hozzá kell számítani a termelőszövetkezetek saját erőből történő beruházásait. A következőkben a termelés további gépesítésére hívta fel a figyelmet. Ugyanis a jelen helyzetben a mezőgazdasági gépek hiánya nagyon megbosszulja magát. Egyes termékek rétakarítá • sa lassú és nagy veszteséggel jár. Befejezésül Török László elmondotta,, hogy bár a pártértekezlet az elmúlt időszak eredményeit tárgyalja és a jövő feladatait határozza meg, egy pillanatra sem kell megfeledkezni a napi tennivalókról. A határban ugyanis még sok a munka. Bár az időjárás kedvező, a megyében mégis komoly lemaradás van. Kérte. a párt-, a gazdasági és a termelőszövetkezeti vezetőket: erejüket megfeszítve küzdjenek azért, hogy a mezőgazdaságban időben fejezzék be az őszi vetési és betakarítási munkákat. Végül sok sikert és eredményes munkát kívánt a pártértekezlet minden résztvevőjének. Ezer orsó porgefője Fején az ismerős baboskendő, szürke ruháján a szokásos fonodái „ősz-szálak". Sürög, hajlong a kistermetű asszonyka, a nála jóval magasabb gépek körül a szegedi textilművek gyűrűsfonójában. Fürge ujjai 'villanásszerű gyorsasággal kötik egybe a szakadt szálakat. Kék szemén, halványpiros arcán az a feszült figyelem tükröződik, amit nagy forgalomban gépkocsivezetők arcán lát az ember. Itt bizony mindig nagy „forgalom" van. Legalább is a szónak abban az értelmében, hogy több mint ezer orsó forog a munkásasszony három gépén. De hiszen, ha mindig rendben forogna mindegyik! Kádár Györgynének, a gyűrűsfonó C-műszak dolgozójának éppen az ad sok tennivalót, gondot, hogy igen gyakran elszakad a fonal. Hogy az ezer orsóból hatvan szakadás essen óránként, az egyelőre még csak célkitűzés, ennél rendszerint jóval többet kell kötözni. Pedig még sok egyéb dolog is a kezére vár. Forognak fejmagasságban az előfonalcsévék, azokat cserél® kell, ha „lefogynak", s újakat kell a helyükre rakni. Meg a gép tisztogatására is sok időt fordít, meghálálja az, jobban dolgozik utána. — Az egyik legjobb munkaerőnk — mondja Havlik Frigyes művezető — mindenben mindig lehet rá számítani. — Tizenegynéhány éve dolgozunk együtt, s egyszer se lehetett rá panaszom. Szorgalmas, fegyelmezett, segítőkész — dicséri a főművezető, Dudás László. — Nehéz, de nagyon szeretem ezt a munkát — enynyit mond a gyári nvolcórákról Kádárné. S hogy ezenkívül érti is, azt olyan számok tanúsítják helyette, mint a 106 százalékos átlagteljesítmény, vagy a legmagasabban — 4 és 5 között —« mozgó minőségi eredménye. Az ő munkája is jelentékenyen hozzájárul a kongresz-* szusi verseny már eddig ia elvitathatatlan sikeréhez, eredményességéhez. Éppúgy, mint a brigád többi fonónőjének jó munkája, es segítőkészsége. Hisz mihelyt egyikük' nem győzi, már oda is siet valaki, akit a „gépe enged". Most is hajladozik például Fejes Nagy Lászlóné, a másik géptől ugrott át ide segíteni. Máskor meg a „leszedők" sietnek a tépett szálakhoz, tudván, hogy a kölcsönsegítség visszajár. Látszik, észreveszi azt az idegen ls hogy becsülik, szeretik itt Kádárnét. Erre mutat az a tény is, hogy szeptemberben pártvezetőségi taggá választották, majd az üzemi pártbizottságnak is tagja lett. Propagandista. Azt folytatja, csinálja, amit munkájával mindig is megtett: példát mutatva agitál politikai és gazdasági céljainkért. Több mint 116 millió a TÜZÉP-lelepek fejlesztésére A TÜZÉP-telepek fejlesztésére, bővítésére a harmadik ötéves tervben 116,7 millió forintot fordít a Belkereskedelmi Minisztérium. Az összegből egyebek között 10 új, nagyterületű TÜZÉP-telepet építenek. Salgótarján és Kaposvár például 8000—8000 négyzetméteres, Makó 6700 négyzetméteres, Siófok 7200 négyzetméteres, Tapolca 5000 négyzetméteres tüzéptelepet kap. A tárolási kapacitás növekedésén kívül megteremtik az alapjait a rakodás gépesítésének, s ugyancsak korszerű gépekkel könnyítik az egj'éb nehéz fizikai munkákat. A beruházási összegből mintegy 45 millió forintot költenek a TÜZÉP-telepek gépesítésére. Kéteicrben: Hatmilliárd ember Az ENSZ „A világ népesedési kilátásai" címmel jelentést adott ki. amelyből — egyebek között — kitűnik, hogy 2000-re a világnépesség várhatólag 6 milliárd 130 millió főre növekszik. A népességnövekedés túlnyomó része a fejlődő országokban következik be, ahol még jelentősen és gyorsan csökkenthető a halálozási arányszám. A jelentés megállapítja, hogy az egyéni élettartam már hosszabb, mint a múltban volt, s ezért a világ népességének növekedése is meggyorsul, s ugyanebből az okból tovább gyorsul. Nagy népességnövekedés várható Afrikában és számottevő Latin-Amerikában — hangsúlyozza a jelentés. Hozzáfűzi, hogy Európa részesedése a népesség növekedésében csökkenőben van. Kanadai kereskedelmi küldöitssg hazánkban Stanley J. Randall. Kanada Ontario tartományának kereskedelmi és fejlesztési minisztere, a tartomány kereskedelmi delegációjának élén szombaton hazánkba érkezett. A delegáaót a Ferihegyi repülőtéren Darvas László külkereskedelmi miniszterhelyettes és Sós Iván. a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökhelyettese fogadta. Vasárnap. 1966. október 23. dél-magyarország d