Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-23 / 251. szám

Erőteljes politikai fejlődés és gaz gyarapodás a járásban A szegedi járás kommunistáinak pártértekezlete A szegedi járás kommunistáinak 241 szavazati joggal és 25 tanácskozási jog­gal bíró küldötte tartott pártértekezletet szombaton a Csongrád megyei tanács székházában. A szegedi járási pártérte­kezleten megjelent és felszólalt Rózsa István elvtárs, a Csongrád megyei párt­bizottság titkára. Az elnökség és a munkabizottságok megválasztása után Csizmás Sándor elv­társ, az ásotthalmi kommunisták küldöt­te, a pártértekezlet elnöke köszöntötte a küldöttértekezletet és a meghívott vendé­geket. A küldöttek előzetesen írásban meg­kapták a pártbizottság beszámoló jelen­tését a VIII. pártkongresszus óta eltelt négyéves munkáról. Ezt a beszámolót egészítette ki vitaindító előadásában Csápenszki István elvtárs, a járási párt­bizottság első titkára. Kitért a nemzetkö­zi helyzet időszerű kérdéseire, majd pe­dig az alapszervezeti vezetőségválasztó­taggyűlések és községi pártértekezletek munkáját értékelte. Ezután a járási pártértekezlet meg­hallgatta a revíziós bizottság jelentését, a vita után — melyben huszonegyen szó­laltak fel — újjáválasztotta az 51 tagú járási pártbizottságot és megválasztotta küldötteit a megyei pártértekezletre. Az új pártbizottság az esti órákban megtar­totta első ülését, s megválasztotta sorai­ból a 9 tagú végrehajtó bizottságot és annak tisztségviselőit. A járási pártbizottság beszámolója 0 szegedi járási párlMIség tagjai Adorján Kálmán, Arany János, dr. Ábrahám Antal, Ábrahám Vince, Eaídn Miklós, Bodó Istvánné, Bodo Vi­ola Bozsó István, Busa Vilmos, Csápenszki István, Csizmás Sándor. Dobó Antal, Farkas Cs. Lajos, Farkas István, Farkas Lajosné, Farkas Vilmos, Fa­zekas János, Fülöp János, Gabnai József, Gergely Mihálv, Gyuris Dezső, Kakuszi Imre, Kanalas Sán­dor Kecskeméti Gáspár, Keresztúri József, Kis­péter László, Kocsis Mária, Kovács Jenő, Kovács Sándor, Korsás Jánosné, Lajkó Andrásné, Makra András, Murányi György. Nacsa József, Niesner Ferenc, Pásztor János, Pomázi Piroska, Rovó Jó­zsef dr. Rózsa József. Seres Ferenc. Simon Taios. Szakái Antal, Szetei József. Takó Klára. Tanács Imre. Vass Lajos, Váradi Józsefné. Vörös Laios, Vőneki János, dr. Vratán György, Zsótér András. A IÁUASI PART-VÉGREHAJTŐBIZOTTSAG TAGJAI: Busa Vilmos, Csápenszki István, Csizmás Sándor, Far­kas István, Murányi Gvönry, Pásztor János, dr. Rozsa József. Takó Klára, Vörös Lajos. A PÁRTBIZOTTSÁG ELSŐ TITKÁRA: Csápenszki István. A PÁRTBIZOTTSÁG TITKÁRA: Csízmás Sándor. Az 1992-ben megtartott utóbbi járási pártértekezlet a termelés gazdaságosságá­nak javítását jelölte meg az állami iparban és a kisipari termelőszövetkezetekben. A mezőgazdaságban alapvető feladatként az akkor még igen fiatal tsz-ok politikai, gazdasági megszilárdítása, a gyenge tsz-ek közeoes szint­re emelése állott; gyarapíta­ni a közös szövetkezeti ala­pokat. "tea keresztül emelni a eazdák közös munkából származó jövedelmét. A cé­lok között szerepelt a ke­nyérgabona 47 ezer 900 hol­don való termesztése, a ho­zamok gyorsabb ütemű fo­kozása. A belterjes nagyüze­mi gazdálkodás kifejlesztése érdekében nagyarányú szőlő­és gyümölcsöstelepítési prog­ram meg"alÓ3itását határoí­tn el a pártértekezlet, továb­bá az ideológiai és népmű­velési munka színvonalának emelését, a párt vezető sze­repének és tomegbefolvásá­nak fokozását. Az eltelt évek az élet minden területén bi­zonyították: a tervek reá'í­sak voltak, a szocializmus építésén munkálkodó embe­rek szépülő életét szolgálták. •r .j pán 88 literrel nőtt, míg a 100 tehénre számított borjú­sz-aporulat 9-cel emelkedett, bár e hozamokat a tsz-gaz­dák önhibáján kívül igen hátrányosan befolyásolta a tavalyi járványos száj- és körömfájás is. A jobb állat­tenyésztés érdekében meg kell oldanunk a takarmány­termesztés jelenlegi gondjait. Különféle okok miatt a ts­karmányterületek eddig év­ről évre csökkentek. Például 1962-ben a szántóterületek 48 százalékán termeltek a gaz­daságok takarmányt. 1965­ben pedig már csak 38 szá­zalékán. Most mintegy 14 ezer holddal kisebb a szán­tóterület, mint négy évvel ezelőtt volt. A változás első- , , ­sorban a nagyarányú szőlő- lott rétek és legelők gyors teljes erkölcsi és gazdasági és gyümölcsóstelepftésekkol javítása segíthet elsősorban, megercxsodesenek zálogát je­függ össze. Takarmánygond- E munkához nagyértékű in- lentik ezek a teiepiteseK. jainkon csak az öntözés fej- gyenes segítséget nyújt az lesztése, valamint a lerom- állam is. -kj: if'.1\ .• ' Járásunk évről évre több árut ad a népgazdaságnak. Többek között így igazolják ezt a jelentés adatai: 1962­höz viszonyítva 1965-ben kenyérgabonából 93, burgo­nyából 573, hízott sertés­...,,.. . , , ... bői 66, vágómarhából 55, beruházások zöme há- marosan termőre fordul. to1áeból 100 baromfiból 19, fő területre összponto- Kár, hogy jelentős a kipusz- tejbfti pedig' 43 százalékkal Sikeres telepítési program, nagyobb áruértékesítés Jó megélhetés a szegedi járásban fme a tények: a szegedi já­rásban levő állami ipar 1962­ben még csak 260 millió 540 ezer forint értékű termelési értéket állított elő, ugyanez a mutató három évvel ké­sőbb — 1963-ben — már meghaladta a 464 millió fo­rintot. A kisipari termelő­szövetkezetek termelése ugyanez idő alatt 33 száza­lékkal növekedett. A ktsz-ek termékeinek 80 százaléka ex­portra is megfelelt. Az üzemi pártszervezetek a szervező, termelő munka hatékonyabbá tétele érdeké­ben intézkedési terveket dol­goztak ki. """erveiket véere is hajtották. Nagy eredmény az ls. ho?T a termelésben a mennyiségi szemlélet kezd háttérbe szorulni, növekszik a jobb minőség iránti igény. Mint a beszámoló leszögez­te. a harmadik ötéves terv­ben el kell éraí. hogv a sze­gedi járás ínari termelése további hat százalékkal nö­vekedi Mr. s az emelkedés 80 százalékát a hatékonyabb munka b'ztosftsa. A mezőgazdaság eredmé­nyeiről és jövő feladatairól szólva a beszámoló megálla­pította: nagy pol'tikai és gazdasági jelentőségű az, hogy a tsz-ek, a tsz-csopor­tok és az állami gazdaságok ma már mintegy 60 ezer embernek biztosítanak jó megélhetést, rendszeres mun­kát. Janiit a tsz-ek gazdál­kodása. Tovább erősödött a parasztemberekben a közös éiet Iránit szeretet. A fejlődést azonban gvak­ran fékezte a szélsőséges időjárás és nz eredendően gyenge talajviszonyok is. Termékenyítőén hatott vi­szont a járás fejlődésére, hogv a megvM pártbizottság és a megvei tanács egvüttes határozattal ús* döntött: a jövőben kiemelten kell ke­zelni n szegedi járás mező­gazdaságát. Fzt a döntést ké­sőbb a Minisztertanács is jó­váhagyta- elkészült a járás távlati fejlesztési terve, mely üzemekre szólóan kiválasz­totta külön-külön is a fej­lesztés iránvát v tervek kö­vetkezetes végrehajtása a lö­vőben is a legfontosabb po­llt'kal és gazdasági szervező munkák egyike lesz. A szocía1isia mes rí gazdaság fellendülése A járás szántóterületének S6" százaléka a szocialista szektorba tartozik. Az 196"'­es pártértekezlet óta ésszerű egyesülések révén jelentősen rsökkent az üzemek száma. Jelenleg na tsz és io tsz-cso­port. működik R. területen. A fiatal közös gazdaságok be­bizonvitették életrevalóságu­kat. Fddiei termelési ered­ményeikkel tűlbaladták az jétszorvezés előtti időszakot. Mind nagyobb mértékben veszik izénybe a tudomány és a modern nagyüzemi gva­korlat jegjobb módszera't. péMáill a vprstök és gazdák többsége rr> égért ette a na gv­hozamú búzafajták jelentő­ségét. s ma már hűzavetés területeiknek 75 százalékán intenzív búzafaitákat ter­mesztenek. Eeves táblákon — például a klskundorozsmaj József Attila Tsz-ben —nem ritkaság már a 24—26 má­zsás átlag búzatermés sem. A termelésben az 1962. évi boldankénti 86 kilogrammról 1065-ben 17.3 kilogrammra nőtt a műtrágya-felhaszná­lás. a nagv gabonatermést pié-ő tsz-ekben azonban nem ritkán 3—4 mázsa vegves­műtrágvát is adagolnak hol­danként. A terméseredmé­nyek emelkedéséről így val­lanak a számok: immm ,'vét' 'mii «a Csápenszki István elvtárs kiegészíti a pártbizottság referátumát nyit korábban az egész já­rás adhatott. Ebben a mun­kában leginkább a forrás­kút: Haladás Tsz jár az élen. A beszámoló ezután az ön­tözéses termelésben rejlő le­ltetőségeket tárgyalta. A gaz­daságok a mér megépült ön­tözőfürtöket, kész berende­zéseket nem használják ki kellően. Ezen változtatni kell már a közeljövőben. A legfontosabb feladatok között tartiuk számon nz ál­lattenyésztés számszerű gya­rapítását és minőségi javítá­sát. valamint a hozamok nö­velését. Eredményeink van­nak, bár ezek még koránt­sem klelégítőek. A szarvas­marha-állomány 1962-höz vi­szonyítva 1065-ben 8,1 száza­lékkal volt nagyobb, azon­ban a marhaállományon be­lül a tehénlétszám 11 száza­lékkal csökkent. A kocaál­lomány a járásban 34.6 szá­zalékkal kevesebb most, mint 1962-ben volt. Viszont a juh­tenyésztés fellendülőben van. A hozamok alakulásával sem lehetünk elégedettek. Négy év alatt az egy tehénre jutó tejtermelést átlag csu­A rom fő területre összponto- Kár, hogy jelentős a kipusz­sult eddig: a nagyüzemi sző- tulás. Ennek oka: a terület többet 'garöiságaTnk". lő- és gyürnölcsöstelepitesek- kiválasztása nem mindig E termékek zömét már a re, a legnehezebb mezőgaz- volt eléggé átgondolt és mezőgazdasági tsz-ekben ál­dasági munkák gépesitésere, szakszerű. Több helyen víz- iftották elő A felvásárolt valamint nz állattenyésztés járásokba is telepítettek. Itt- kenyérgabona 85 százalékát fejlődését szolgáló építkező- ott munkaerőhiány miatt is ^ a tsz-ek adták 1965-ben. sekre. Nehezíti a járás hely- pusztulnak ki telepítések. A a tsz-ek nagyobb teíjesí­zetét, hogy beruházásaink járulékos beruházások fej- tőképessége összefügg azstel mértéke a területekhez vi- lesztésében is elmaradtunk hogy a VIII. kongresz­szonyílva jóval alatta van 3 az igényektől. gzua óta nagymérték bem megyei és az országos beru- Sok szőlőből hiányoznak gyarapodtak a termelés fej­házási színvonalnak. Igye- még a támberendezések és íődését szolgáló közös ala­keztünk a beruházásokat a permetlétornyok. Nagyon pok. Az utóbbi zánszámadá­koncentrálni, hogv ezáltal kevés a zöldtrágva megmun- sok szerint a tsz-ek összes növeljük anyagi erőink haté- kálásához szükséges munka- közös vagvona elérte az 581 kenyságát. Röszkén. Tápén, gép is. Mindössze 24 rotátor- millió forintot, s ebből 310 Eakson és Deszken épülnek ral rendelkezik a járás. s millió forintra tehető a te­— rószben már termelnek is emiatt^ mintegy 300 hold hermentes tiszta vagyonrész. — a korszerű szarvasmarha megművelése jut egy gépre. Az összes közös vagyon ke­tenyésztelepek. Nehezíti a E nehézségek ellenére is az reken 80 százalékkal gyara­beruházásokat az is, hogy je- utóbbi évek legnagyobb sí- podott 4 év alatt. A gyen­lerileg kevés a mezőgazda- kénének tekintjük a több ge. mérleghiányos tsz-ek sásban foglalkoztatható épí- mint 7 ezer hold úi ültet- száma 38-ról tizenötre csök­tőipari kapacitás. Emiatt vényt. A közös gazdaságok kent. gyakran a meglevő anyagi forrásokat sem tudják kime- MZ A'^-I-I.I, f •• I / _ I. líteni a tsz-ek. ftoífícoo fífrif/ípk A gazdaságok gépi ellá­tottságáról szólva a beszá­moló megállapította: négy év alatt a járás traktorállo­mánya 526-ról 879-re emel­kedett. Az egy traktoregy­ségre jutó szántóterület pe­dig 400 holdról 114 holdra •zsugorodott, a talajmunkák gépesítettsége kielégítő, vi­szont annál kevésbé lehe­tünk elégedettek a termény­betakarítás gépesítésével. Csak a gabonatermesztésben tudunk némi eredményt fel­mutatni. Kalászos vetése­inknek az idén a tsz-ekben már a 70—80 százalékát kombájnokkal és más gé­pekkel arattuk le. egymáshoz a társadalmi osztályok és rétegek A nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök telepítését a menetközben módosított ter­vek 7 ezer 548 kataszteri holdban határozzák meg. Telepítettek a gazdaságok 3 ezer 432 hold szőlőt és 4 ezer 95 hold gyümölcsöst, te­hát mindössze 21 hold tele­pítéssel maradt adós a já­rás. Az ültetvények na­gyobb része most már ha­A párt helyes politikájá­nak eredményeként járá­sunkban is közelebb jutot­tak egymáshoz a társadal­mi osztályok. Új alapokra helyeződött és elmélyült a munkásosztály ós a paraszt­ság testvéri szövetsége. To­vább erősödött a tartalmá­ban mindinkább szocialistá­vá váló népi-nemzeti egy­ség. 1962-höz képest a járás állami iparában 10,7 száza­lékkal növekedett a munká­sok száma. Megkezdődött a szocialistává váló egvséges paraszti osztály kialakulásá­nak folyamata. A munkásosztály helyze­te az elmúlt négy év so­rán tovább javult. Fejlő­dött szocialista tudata és szervezettsége. A munkás­ság 13 százaléka tagja a pártnak. A IX. kongresz­szus tiszteletére a járási ipa­Megnevezés; 1962 1965 búza 6.8 rozs 3.2 fíiszernapríka 24 9 kukorica (morzsolt) 9,5 A közös gazdaságok még mindig nagy termelési tar­talékokkal rendelkeznek. Kü­lönösen a kukoricatermesz­tés fejlesztésében kell az ütemet fokozni. Eddigi vi­szonylag gyenge kukorica terméseredményeink a nagy kiterjedésű hcmokterüMek­kel függnek össze. Pedig már több példa is bizonyít­11,4 5.— .36,7 11,8 A növekedés százaléka 67 56 66 24 ja: jő talajéi őkészftéssel, szakszerű növényápolással, trágyázással a homokon is meg lehet duplázni a kuko­rica hozamait. A közös gaz­daságok révén Jelentőst vált a járás burgonvatsr­mesztésc. Ma már néhány jobb termelőszövetkezet egye­dül is kéoes annví burgo­nyát előállítani, mintameny­A járási pártértekezlet külütí ei ri munkásság többsége ver­senybe kezdett, értékes munkafelajánlásokat tett A parasztság helyzete is alapvetően megváltozott, az­által. hogy a szocialista "út­ra lépett, belső osztálytago­zódása is megszűnt A tsz­ek szervezeti megerősödésé­vel párhuzamosan fejlődik a parasztság szocialista tudata. Egyszer s mindenkorra ural­kodóvá vált járásunkban is a szocialista termelési vi­szony. Annak idoriéti a nagy egysíkú mezőgatdasági tsz­ekkel együtt — főleg szőlő­és gyümölcstermelő terüle­teken — vegyes művelésű tsz-ek és tsz-csoportok is alakultak. Ezeket is szocia­lista jelleget hordozó gazda­ságoknak tekintjük. Járásunk értelmiségének 22.6 százaléka tagja a párt­nak. E szám ls mutatja őszinte ragaszkodásukat, sze­retetüket rendszerünk iránt. Különösen a pedagógusok körében növekszik evorsan azoknak a száma, akik hi­vatásbeli munkájukon túl is részt vállalnak a társadalmi élet feladataiból. A tsz-ek­ben dolgozó szakemberek többsége is becsületesen vég­zi munka iát. A községek po­litikai. társadalmi életébe azonban még kevésbé kap­csolódtak be. A népművelésben az utób­bi négv évben az oktatási reform bevezetése volt a leg­főbb cél. Ezzel evvidőben napirendre került a ciolgozó rétegek műveltségi színvona­lának emelése, továbbá a mezőgazdasági szakmunkás­képzés. Nevelőmunkánk fon­tos részének tekintjük a szo­cialista tudat fejlesztését, a szocialista erkölcs megismer­tetését és érvényrejuttatását Céljainknak megfelelően nagy anyagi erőket is latba vetve javítottuk a közneve­lés, oktatás tárgyi feltétele (Folytatás a 4. oldalon) Vasárnap, 19Ö6, október 23. dél-magyarorszag 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom