Délmagyarország, 1966. október (56. évfolyam, 232-257. szám)

1966-10-19 / 247. szám

Péter János beszéde az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról.) lósok és a béke érdekében Eszak-Vietnam bombázását haladéktalanul és az esetle­ges felújítással való minden­nemű fenyegetés nélkül be kell szüntetni. — Az Egyesült Államok támaszpontjainak és kato­náinak puszta jelenléte Vi­etnamban a genfi egyezmé­nyek súlyos megsértését je­lenti — mutatott rá Péter János —, ennek a visszás helyzetnek a megszüntetése nem tekinthető egyoldalú en­gedménynek. — A tárgyalások és a bé­ke érdekében megfelelő mó­don kell szavatolni az Egye­sült Államok katonai tá­maszpontjainak és csapatai­nak kivonását Minden olyan Javaslat, amely ezt a kivo­nást bizonytalanná teszi, az igazi békeszándékok hiányát mutatja. Dél-Vietnam népé­nek ismét szabad kezet kell kapnia, hogy maga alakít­hassa saját sorsát a genfi egyezmények szigorú betar­tása mellett — szögezte le Péter János. A hadművelet nem vezet tárgyalóasztalhoz A magyar külügyminiszter a továbbiakban rámutatott: amíg az agresszió és az in­tervenció folyik, addig min­den békeszerető népnek kö­telessége, hogy támogassa a vietnami nép hősies harcát Vietnam népe ezzel a segít­séggel biztosan képes lesz arra, hogy visszaverje a tá­madásokat minden eszkalá­ció ellenére. Világosan meg kell érteni, hogy a hadmű­veletek és propagandamanő­verek eszkalációja sohasem fog tárgyalóasztalhoz vezet­ni, vlszcnt kétségtelenül el­vezethet egy nagyobb hábo­rúhoz és csak fokozhatja azokat a károkat amelye­ket már eddig ls okozott az általános nemzetközi hely­zetben. — Ha és amennyiben az Egyesült Államok Javaslatai megközelítik a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányának és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítás! Frontnak Javaslatalt és ta­lálkoznak azokkal, akkor a békét helyre lehet állítani és Délkelet-Ázsia népei újra­kezdhetik a genfi egyezmé­nyek rendelkezéseinek: vég­rehaitását — állapította meg ezután Péter János. Igazságos megoldást Beszédének kővetkező ré­szében Péter János a har­madik világ problémáiról be­szélt. Hangoztatta, hogy az ENSZ-nek belátható időn be­lül Igazságos megoldást kell találnia a dél-afrikai, a dél­nyugat-afrikai és a dél-rho­desiai problémákra, az em­beri jogok érvényesítésének és a gyarmati uralom fel­számolásának megfelelően. Az afrikai államoknak a je­lenlegi ülésszakén tanúsított határozottsága reményt nyújt arra, hogy e cél elérhető kö­zelségben van — mondta. Ezzel kapcsolatban Péter János kijelentette, hogy az újonnan függetlenne vált or­szágok részvétele a nemzet­közi szervezetekben, elsősor­ban az ENSZ-ben, sok te­kintetben üdvösnek bizo­nyult. Ezek az országok je­lentős szerepet játszottak abban, hogy az ENSZ-et át­segítik azon a válságon, amely a 19. ülésszakon érte el tetőpontját A Magyar Népköztársaság kormánya — mutatott rá — szerény le­hetőségeihez mérten és a többi szocialista országgal együtt felajánlja együttmű­ködését a fejlődő országok­nak. Éberek legyünk Európában A magyar külügyminiszter a továbbiakban az európai helyzetről beszélt Megálla­pította, hogy a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű európai államok között az államközi érintke­zés minden területén széle­sednek a kapcsolatok. De rá­mutatott arra is, hogy Nyu­gat-Németország politikája, az európai status quo elleni szüntelen támadásaival és az atomfegyverek birtoklását célzó törekvéseivel, állandó fenyegetés több európai or­szág ellen. A Jelenlegi pozitív Irány­zat alátámasztása érdekében arra van szükség, hogy Eu­rópában éberek legyünk és a lappangó veszélyek ellen megfelelő lépéseket tegyünk a különböző társadalmi rend­szerű államokat képviselő kormányok között! kapcsola­tok erősítésével is —« mon­dotta. — ŰJabban az Hgyestüt Államoktól ls hallottunk po­zitív megnyilatkozásokat az európai kelet—nyugati kap­csolatokról — folytatta Pé­ter János. — A nyugat-euró­pal országok, az Egyesült Államokkal együtt, az euró­pai helyzet veszélyeinek csökkentéséhez és jelenlegi stabilitásának megszilárdítá­sához leginkább azzal já­rulhatnak hozzá, ha fokoza­tosan megkezdik a kaocsola­tok megteremtését és fejlesz­tését a Német Demokratikus Köztársasággal. Az európai biztonság problémáinak és Németország békés úiraegye­sftésének megoldása csak mindkét német állam elis­merése útján lehetséges. — A Magyar Nénköztársa­ság kormánva a többi euró­pai szocialista országgá! együtt kész bármiiven két­vncv többoldalú együttmű­ködésben részt venni és olvnn együttműködési for­mákat ls Javasolni, amelvek kiküszöbölhetik az Európá­ban lappargó veszélyeket Lehetőségek és korlátok Beszédének befejező részé­ben a magyar külügyminisz­ter az ENSZ szerepéről és helyzetéről beszélt Megje­gyezte. hogy miután az ENSZ kilábolt abból a politikai válságból, amely legjobban a közgyűlés 19. ülésszakának furcsa lefolyásában mutat­kozott meg, most már vilá­gosabban láthatja saját le­hetőségeit és korlátait. U Thant ENSZ-főtitkár­nak arról az elhatározásáról szólva, hogy mandátumának lejártakor nem jelölteti ma­gát újra, Péter János kife­jezte a magyar kormánynak azt a reményét, hogy a fő­titkár mégis lehetségesnek tartja elhatározásának felül­vizsgálását. Péter János a továbbiak­ban megállapította, hogy amíg Kína képviseletének kérdése az Egyesült Nemze­tek Szervezetében nincs meg­oldva, addig a szervezet nem juthat messzire feladatainak ellátásában. A magyar külügyminiszter felhívta a figyelmet: az ENSZ tagállamainak többsé­ge nincs mindig tudatában annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társasággal szemben még ma ls hadviselő fél, természete­sen a fegyverszüneti rendel­kezések figyelembevételével. Ettől a szégyentől az ENSZ­nek meg kell szabadulnia, a múltat le kell zárnia. Ko­rea egyesítését rá kell bízni a koreai népre —. mondta a magyar külügyminiszter. Megegyezés elérhető közelségben A leszerelés! tárgyalások kérdéséről szólva Péter Já­nos megállapította: jelenleg Jó remények vannak a meg­egyezésre, legalábbis a fegy­verkezési verseny bizonyos mértékű megfékezésével és annak megakadályozásával kapcsolatban, hogy további területekre is kiterjedjen a fegyverkezési verseny. Az atomfegyverek elterjedésé­nek megakadályozására és a világűr békés felhasználásá­ra vonatkozó megegyezés le­hetősége elérhető közelségbe jutott, ez pedig biztató jel nemcsak a közgyűlés Jelen ülésszakának munkája, ha­nem az egész világ számára is. Péter János befejezésül tolmácsolta a magvar kor­mány Jókívánságait a köz­gyűlés elnökének és kifejez­te reményét, hogy a Jelen­legi ülésszak megerősítheti a béke kilátásait a világot fe­nyegető számos veszéllyel szemben. * Péter János angol nyelven mondta el beszédét. A tag­államok delegátusai élénk érdeklődéssel fogadták a be­szédet, megtapsolták a ma­gvar külügyminiszter megál­lapításait. Péter János felszólalása sajtókörökben is élénk ér­deklődést keltett. Az első kommentárok azt emelik ki, hogy a magyar külügymi­niszter határozott és alapos választ adott az állítólagos amerikai békejavaslatokra és részletesen elemezte, hogyan lehet valóban véget vetni a háborúnak Vietnamban. Johnson Hono?u!uből © Honolulu (Reuter, AP) Több mint tízórás repülés után, Johnson amerikai el­nök és kísérete — közöttük felesége — kedden, magyar idö szerint 0.44 órakor érke­zett meg a Hawaii szigetek fővárosába, Honoluluba, 17 napos ázsiai útjának első állomáshelyére. Az elnök beszédet mon­dott a repülőtéren majd a honolului egyetem hallgatói előtt Azt hangoztatta, hogy kormánya „nem követel Ázsiában előjogokat, terüle­tet", hosetófúzte azonban: „Mindaddig, amíg veszély fenyeget erőnket ázsiai el­kötelezettségeink támogató­sára fordítjuk". Johnson kedden este eluta­zott Honoluluból 29 ezer mérföldes körútjának követi kező állomására, Űj-Zéland­ba. Különrepülőgépen út­közben megállt az amerikai Sarnoa szigetén, ahol ugyan­csak rövid beszédet mondott Hz SZKP november 7-i jelszavaiból Az SZKP Központi Bizottságának idei, november 7. jelszavai éltetik a nemzetközi kommunista mozgalomnak a marxizmus—leninizmuson, a proletár internacionaliz­muson, valamint a moszkvai nyilatkozatokon alapuló egy­ségét és összeforrottságát A Központi Bizottság felhívja a szocialista országok népeit, a nemzeti felszabadító há­borút folytató népeket és a világ dolgozóit, küzdjenek egyesült erővel az Imperializmus és a koloniallzmus el­len, a nemzeti felszabadulásért, a békéért, a demokráciá­ért és a szocializmusért Az SZKP felhívja a világ népeit, hogy harcoljanak a vietnami amerikai agresszió beszüntetéséért, követeljék a Dél-Vietnamban levő amerikai csapatok azonnali kivo­nását — Éljen a szocialista világrendszer, mint a nemzet­közi munkásosztály és a dolgozók legtöbb vívmánya' —• hangzik az egyik jelszó. Testvéri üdvözlet szól Bulgá­ria, Magyarország, a VDK, az NDK, a KNDK dolgozói­hoz, Kuba hős népéhez, a mongol, a lengyel, a román, a csehszlovák és a jugoszláv dolgozókhoz. — Legyen barátság és együttműködés a szovjet és a kínai nép között! Legyen barátság és együttműködés a szovjet és az albán nép között! — hangzik az SZKP Köz­ponti Bizottságának felhívása. Az SZKP Központi Bizottságának jelszava! üdvözlik a harmadik világ országalt, továbbá Dél-Vietnam és Dél­Korea hősi népét. A Központi Bizottság baráti üdvözletét tolmácsolja Franciaország, Nagy-Britannia népének, az amerikíd népnek. Erhard mm nézi já szemmel... © Berlin (MTI) Van Hase államtitkár, a Erhard kancellár kedden bonni kormány szóvivője a délután Nyugat-Berlinből re- találkozó után a sajtó kép­pülőgéppel visszaérkezett viselőinek kijelentette: Er­Bormba. hard kancellár nyíltan érfcé­A kancellár 24 órát töl- sére adta Willy Brandt poJ­t&tt Nyugat-Berlinben, ahol gármesternélc, hogy „noha részt vett a Bundestag bi- a bonni kormány elv! kifo­gást nem emel Brandt és Abraszimov szovjet nagykő­aottságainak és parlamenti csoportjainak ülésein. Ked­den reggel mintegy másfél- . . ,,„ ,, „ órás megbeszélést folytatott ^ ellen- » Willy Braindt nyugat-berlini főpol gármesterr el. gyakori érintkezést nem né­zi jó szemmel". Ez nem forradalom A Chilei KP Központi B'zottsága a kínai eseményekről © Santiago (TASZSZ) és az értelmiség ellen. Mao­A Siglo című lap közölte nak a háborúval kapcsola­Teutelbaumnak a Chilei KP tog kQMepci6járól Mjelen­Kozponti Bizottsága tagjá­nak a kínai kérdéssel foglal- tett«, hogy az idegen a kozó beszédét, amely a párt marxizmus—leninizmustól. Központi Bizottságának nem- Elítélte azt a jelenséget, rég végetért plénumán hang- h Kínában gondosan zott el. Teutelbaum hibásnak és ápolgatják a Szovjetunió el- Eoucheseiche károsnak nevezte a kínai vezetők álláspontját, első­sorban a vietnamd népre néz­ve. Vietnam közvetlenül ha­táros Kínával, de a kínai kormány nem hajlandó a szocialista országok és min­denekelőtt a Szovjetunió fe­lől létrehozni a szárazföldi és a légi „segélyhidat". A Chilei KP Központi Bizott­ságának tagja a kulturális forradalomról kijelentette, hogy az nem forradalom, nem a proletár diktatúra ki­fejeződése, hanem a vörös­gárdisták felülről irányított tevékenysége, mégpedig nemcsak a párt és a kom­munista ifjúság ellen, hanem a proletariátus, a parasztság leni gyűlöletet Váratlan fordulat a Ben Barka-perben © Párizs (MTI) A befejezéséhez közeledő Ben Barka-per keddi tár­gyalásán az államügyész kö­zölte Perez elnökkel, hogy Dlimí ezredes, Ufkir tábor­nok, marokkói belügyminisz­ter helyettese, a marokkói biztonsági szolgálat vezetője, aki ellen távollétében vádat emeltek, Ben Barka elrab­lóinak perében, kedden dél­után Casablancából repü­lőgépen Párizsba utazott, hogy megjelenjen az esküdt­szék előtt Egyelőre nem tudni, hogy Dlimd váratlan megérkezése megváltoztatja-e a tárgyalás menetrendjét Eredetileg szer dón hangzottak volna él az utolsó védőbeszédek. Lo­pez védői ekkor kaptak vol­na szót és utána még aznap kimondták volna az ítéletet. Csütörtökön akarta a bíró­ság kezdeni a távollévő vád­lottak, Ufkir, Dlimi, Stuki, Eoucheseiche, Palisse és I Leny perének tárgyalását. Subandrio'per II vádhatóságé volt a szó © Djaknrta (MTI) A Subandrio-per keddi tárgyalási napján ismét a vádhatóságé volt a szó. A amit Subandrio cáfol. Achma katonai főügyész kedden ki­jelentette: nem fogadható el a védelemnek az az előter­jesztése, hogy Subandrio ár­volt indonéz miniszterelnök- tatlan, mert erőszakos cse­helyettest és külügyminisz- lekménveket nem követettel, tert a szeptember 30-a ak- Az újabb vádbeszéd után cióban való részvétellel, a a tárgyalást szerdáig napol­kormány megbuktatásával, ták el, amikar a védelem felforgató tevékenységgel és ismét válaszol az ügyésznek, különböző gazdasági bún- majd a katonai bíróság íté­cselekményekkel vádolják, lethozatalra visszavonul. MOLDVÁT GYOZO Északi partokon Még sötét van, csak a csillagok ragyognak fényesen, amikor vonatunkat Trelleborgban — már svéd parton! — kihúzatják a szállítóhajóból. Mint cethal, mely száját ha­talmasan kitátja, olyan most a komp megnyílt farával. El is nyeli hamar az éjszakát, s párás derengésben vágunk az ismeretlen északi tájnak. Reggel nyolc óra, mikor a fővárosba érünk, az egy­millión felüli lélekszámú Stockholmba, mely a XIII. szá­zadban indul fejlődésnek, s szerte a világon Észak Velen­céjeként emlegetik. Születésében, eredetében van hason­lóság, neve is erre vall. Stock cölöpöt jelent svédül, a holm pedig szigetet. Tehát első házai ugyanúgy cölöpökön nyug­vó hajlékok lehettek, ahogyan lent Délen, Velencében, ma is azok még. Mivel telik az első délelőtt? Lidingö, Stockholm elővárosa, s egy vonzó művészegyé­niség, Milles, mindannyiunkat érdekel. Közösen indulunk tehát az első útra. Carl Milles a svédek nemzeti szobrásza. így tartják számon, nem csak azért, mert e félsziget szülte, nem csu­pán amiatt, hogy messzi külföldön az északi táj művészei közül egyedül ő tudott ismert nagysággá lenni, hanem mert Detroitban töltött évtizedei során is megőrizte szívében ha­záját, s később valamennyi javát Stockholmra, nemzetére hagyta. Igen. Carl M'lles, akinek szobrai számos amerikai várost díszítenek Skandinávián kívül, már ott. a messzi, kevert ízű világban is arról álmodott, miként lehetne svéd földön. Itália gazdag és elbűvölő mű-kertjeinek mintájára, s a szellem nemesítésére, valami hasonlót teremteni. Ter­\2 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1966. október 2. •éért akkor nem lelkesedtek itthon. így Lidingőben, Stock­holm kedves, szigetre épült elővárosában, a tengerparton, saját pénzén vett meg 10 hold földet, hogy a maga, vala­mint az olasz, francia, görög, német földön vásárolt régi mesterek alkotásaival benépesítse. Az évszázad első tizedére esák a Milles-kert hősi kor­szaka. Akkor rakja le alapjait, hogy nemsokkal később Amerikába költözzék. De ott, Detroitban is, hol közben tanít, iskolát alapít, minden erejét, jövedelmét e terve megvalósítására igyekszik fordítani. S vele tart ebben fele­0 Egy vonzó mű vészegyéniség sége, aki tehetséges rajzolóként indult, de saját érvénye­sülését feláldozta férje szolgálatának. Milles művészi 6iikereinek csúcspontját — volt mes­terének, Rodin-nek hitét valóra váltva! — nz 1925-ös pá­rizsi világkiállítás jelenti. Első díjat kap nemesen tiszta és egyszerű alkotása a „Zsuzsárna a fürdőben". Ezt aztán megbízások tömege követi, köziflük karaszterisztikus, elmé­lyült vonalaival Beethoven, Greta Holmgren és Sven Hédin svéd világutazó portréja érdemel különös fi­gyelmet. Hatása, népszerűsége miben rejlik? Soha nem kacérkodott absztrakt törekvésekkel. Natu­ralistaként indult, hogy végül egy sajátos, a statikai tör­vényeket elvető egyéni stílust alakítson ki. Példaként hadd említsem ilyen jellegű munkái közül a „Begasus" c. alkotást, mely talán az efféle komponálástól idegenkedők szívéhez is legközelebb fér. A kétfigurás kompozíciót 1940­ben mintázta, s szabadosságát híven tükrözi egy mitológiai figura, a szárnyas ló féloldalt úszó alakja, valamint a fe­lette lebegő férfitest, mely lábujjaival érinti csupán a paripa szárnyát. A kert másik exponált látványossága a „Fiatalság kút­ja". Egy tégla alakú medence vizéből delfinek hátán emel­kedik kti négy könnyed, megnyújtott, meztelen fiúalak. Mintázásuk klasszicista jegyeket hordoz ugyan, de a stí­luson átlép a figurák játékos továbbfejlesztése. Harsonát, virágot tartanak, az egyik tenyeréről pedig kis paripa ágaskodik az égnek. S mindehhez vehetjük a kút vízsuga­raát, melyek a delfinek és a többi hal szájából törnek elő szivárványragyogással. Százhúsz, jórészt eredeti Milles-alkotás nyújt hasznos élményt, gyönyörködtető órákat Lidingő szigetén a látoga­tónak. S mintegy harmincra tehető a külföldi művészek­től származó szobor, relief. Szemet szúr közöttük egy IV. századból fennmaradt „férfi torzó", amelyet görög földön vásárolt a mester, ki életének utolsó szakaszát, feleségé­vel együtt ismét Stockholmban töltötte, egészen 1955-ben bekövetkezett haláláig. Es torzó maradt a nagy életmű, a kert is, halálával. Nem tudta befejezni építését, bár testvére a bővítés ter­vét is kidolgozta már. Az álmot később örökösei se tud­ták egésszé varázsolni, mert vagyona, pénze sem maradt egy koronányi sem. Ekkor a svéd állam a kert iránt egy­re növekvő érdeklődés és a közvélemény nyomásának ha­tására, maga nyúlt zsebbe, hogy a hazájáért, népéért, szin­te egész élete munkásságát feláldozó művészember örök­sége teljes pompában ragyoghassák. Milles gazdag életének jelentős részét e mű-kert épü­letében és parkjában töltötte. Itt volt műterme is, mely ma rajzokkal, vázlatokkal van megtöltve. S ő maga halá­lában sem vált meg a néki oly szíves helytől. Az ár­nyas kert egyik szögletében temették el. Álmaira markáns vonalú, sastekintetű „indiánfej" vigyáz, mely legkedvesebb művéről, a Minnesota állambeli, 12 méter magas indián­emlékmű talapzatáról költözött ide. Következik: BO VIKING

Next

/
Oldalképek
Tartalom