Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-25 / 227. szám

Trisztán Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Az ősi Trisztán-mondát sokan és sokszor feldolgozták már. Olvastuk regényben, láttuk filmen, hallottuk operaban. Mond-e ezekhez a variációkhoz képest valami újat Illés Endre és Vas István verses drámája? Első pillantásra úgy tűnik, nem. A dráma cselekménye hűen, szinte lépésről-lépésre, pontról-pontra követi a régi történet fordulatait; azonos a színhely, a szereplők, és hasonló természetesen a konfliktus is. Valójában azonban ez az új Trisztán-dráma — az ősi monda első magyar feldolgozása —, e hasonlóságok ellenére is jóval több, mint a közismert történet egyszerű dramatizálása. Felfogásban, értelmezésben, mondanivalóban új ez a dráma, ez különbözteti meg az összes többi feldolgozástól, ez teszi eredetivé, sajátossá, értékessé. Miben áll — e dráma újszerűsége? Mindenekelőtt abban, hogy kiemel és naggyá növeszt egy olyan motívumot — a bűntudat, a lelkiismeretfurdalás, a vívódás motívumát —, amely az eddigi feldolgozásokban is szerepelt ugyan, de jóval súlytalanabbul, illetve egészen másként, mint itt Trisztán eddig is vívódott, hogy szerelme miatt hazudni, csalni kényszerül, hogy Izoldával együtt megszegik az elemi erkölcsi térvényeket, s éppen ezt csapják be, játsszák ki, akinek Trisztán olyan sokat köszönhet és akit úgy szeret, bátyját, a szelíd, jó Marké királyt. Illés Endre és Vas István azonban tovább viszik ezt a lelkiismeretfurdalást és vívódást egészen a cselekvésig. Trisztán bűntudata miatt hagyja ott Izoldát, azért, mert nem birja a sok csalást elviselni. Ebből a felfogásból magától értetődően következik, hogy a két szerelmes dramaturgiai egysége — amelyet minden eddigi átdolgozás sértetlenül hagyott — itt megszűnik. A pénteken este látott drámában az a szerelem, amely Izolda számára olyan egyértelmű, megtámadhatatlan és a dolog lényegét tekintve harmonikus, Trisztán számára csupa disszonancia, gyötrődés, kétely, nyugtalanság. A dráma nagy konfliktusán belül tehát Trisztán és Izolda között is távolság, sőt ellentét rajzolódik ki, s már ez önmagában, s aztán a bonyolítás később, Trisztánt tulajdonképpen kiemeli, helyesebben szólva fölemeli e konfliktus fölé, illetőleg az életnek és a szerelemnek olyan felfogása fölé, amelyet a maga ösztönösségével Izolda képvisel. Trisztán eddig — ahogyan Izolda még most is — a szerelemnek, érzékeinek rabja volt Az új drámában ebből a helyzetből akar, szeretne kitörni: ez jellemének legfőbb újdonsága. A szegedi előadás nagy értéke, hogy felIsmerte és tolmácsolta a dráma újszerű tartalmait. Az előadás kifejezésbeli eszközei, a drámához illően, stilizáltak, absztraháltak. Már a színpadkép jelzi — Székely László tervezése —, hogy az előadás nem a romantikus naturalizmus útjára akar lépni. Konvencionálisan felfogva nem is díszleteket látunk a színpadon; Székely inkább a játéktér formatervezője, mint díszlettervező. Hasonló bátorsággal absztrahált a színészi játék is. Bozóky Ist1 Trisztán (Szabd Kálmán) és Zsuzsanna) (Siflis felv.) Izolda (HBgye ván rendezése ugyan nem helyezi időtlenségbe a drámát de ahhoz eléggé elvont hogy a mondanivaló általános érvényét erőteljesen hangsúlyozza. Jellemző az előadás hangvételére az összeütközések megoldása. Rikító eszközök helyett inkább bizonyos visszafogottság jellemző e színpadi szituációkra; halk beszéd, kevés mozgás. Néhol túlságosan is visszafogottak az eszközök: a beszéd például nemegyszer annyira halk, hogy a nézőtér több pontján nehezen érthető. Az előadás szereplői közül elsőként Hőgye Zsuzsanna kiemelkedő sikerű és értékű Izolda-alakítását kell említenünk. Súlyos, drámai erejű, tragikai távlatú alakot állított a színpadra. Szövegmondásának szépsége külön dicsérendő. Partnere, a Trisztán szerepét játsszó Szabó Kálmán kezdetben a figura kedvességét állította szelepformálásának középpontjába, néhol a férfiasság kárára, később — s alakítása mindenekelőtt ebből a szempontból nagyértékű — árnyaltan, kifejezően, erőteljesen rajzolta meg Trisztán vívódását, bűntudatát. A szelíd és őreg Marké király szerepét — néhol talán túl szelíden és túl öregesen — Kormos Lajos játszotta. Fehérkezű Izoldát Bernjén Gyöngyvér inodokolt visszafogottsággal formálta meg. Bókay Mária Frangwainja kissé dekoncentráltnak, karekternélkülinek hatott. Keireddin színes alakját Kátay Endre erőteljes eszközökkel, szemléletes hatással építette fel. A kisebb szerepeket játszó színészek közül kiemelkedett Szegedi Molnár Géza karakterisztikus gyáva lovagja, Katona András hadnagya és Kiss Gábor vadásza. A dráma hangulatos kísérőzenéjét Aldobolyi Nagy György komponálta, a stílusos díszleteket Gyarmathy Ágnes tervezte. ö. L, A baktói pör A járásbíróság ítéletet hir- fizetett 1 millió 215 ezer fodetett. Az ítéletet és annak rinton felül a volt tula.idoindokolását írásban is meg- nosok egv részének további küldte a felpereseknek. 33 857 ezer forintot köteles fibaktói kerttulaidonosnak. és zetni. Ebből az összegből 56 az alperesnek, a szegedi II ezer forint a kamat. 31 ezer kerületi tanács végrehajtó forint pedig ügyvédi költség, bizottságának. Az első fokú Az ítélet nyilvánosságra bírósági döntés lényege az. hozatíüa után naev oort vert hogy a kerületi tanacs a ta- („n„i,iv™i io valv kisajátított 12 ezer 709 E1,ene fellebbezni is lenégyszögöl, házhelyeknek ter- het. s az alperes a naookvezett területért az eddig ki- ban élt is ezzel a iogával. Családi hasak sorosaiban Miről is van szó tulaidon- szögöles. sőt esetenként ónképpen" A valamikor városi nél naevobb DOrták megfe tulajdont képező baktoi föl- . , , , ,. ._.,„, , ,j„„v dek egv részét a húszas évek léével ui utcákat tudnak eleién 400—500 négyszögöles alakítani, helye lesz a terportákra osztották fel. Azúi vezett házaknak, s megmagazdára talált földeken hegy- radnak a kertek is. csak községi társulás jött létre. A baktói földek másik részét a felszabadulás után az általános földosztással parcellázták ki. Később a .iuttatottak egv része átlag negyforintos négyszögölenkénti áron a kerteknek 6zánt telkeket megváltotta. Svek során gyümölcsfákkal ültették be a telkeket, vagy más hasznos kerti nömégegvszer annyi ember gondozásában. A terv elindítására ösztönöztek a törvényes lehetőségek is, amelvek a társadalmi érdekre épülnek, s módot adnak a szükséges területek kisajátítására. A nagyszabású kislakásépítési program első lépéseként tehát tavaly tavasszal 36 új házhelynek alkalmas terület kisajátításához kértek engedélyt a megvei jogú városi tanács igazgatási osztályától. Ezáltal 69 tulajdonos telkének megosztásával fogtak volna hozzá a munkához. Ahhoz ugyanis. hogy a kisajátítások lebonyolításával az Országos Takarékpénztár értékesítése után ez év elején, nvarán el lehetett vo'.na kezdeni 88 családi ház építését As első akadály A szép és ugyanakkor reális elképzelés ekkor ütközött először akadálvba. Az érintett tulajdonosok — jogszerűen ugyan — már az engedélyezést megfellebbezték. A Minisztertanács tanácsszer. . . , .... , oi vek osztálya a törvcnv szelvenveket telepítették Sokan lemébeu a 6rde_ hazat is építettek itt. a varosnak ez a része egy idő óta Baktói kiskertek néven szerepel. A mentén tavasztól késő őszig szemet gyönyörködtető látványt nvúit ez a hol virágket tartotta szem előtt, s ezt a fellebbezést elutasítot, , . , . ta. Ekkor már határozat szüvásárhelvi ut lethetett a kisajátításra. Igen. csakhogy közben eltelt egv esztendő, s eltolódott az építkezések megkezdésének ba. hol lombba boruló hol idŐDOntja is dús gyümölcsöktől viruló kis sziget Szeged az rnőbbl évflzedA kerületi tanács illetékes szakigazgatási szervei szakértő bizottsággal állapították dalom erői az MKP vezetésével megvédték vívmányaikat, sőt az ellentámadás során újabbakkal gyarapították. A Baloldali Blokkban csoportosult népi erők a magántulajdont erősen korlátozó, végeredményében veszélyeztető programot hirdettek meg. Ebben az ütközetben a jobboldal szétzilálódott, a baloldal szövetsége pedig megszilárdult. A népidemokrácia híveinek nagy eredménye volt, hogy a dolgozókat mérhetetlenül sújtó inflációt közvetlenül a kongresszus előtt sikerült felszámolni. A magyar, de a világtörténelem egyik legnagyobb mérvű inflációját az MKP tervei alapján és vezetésével számolta fel a magyar nép. Ennek alapvető feltétele a dolgozók áldozatos munkája volt. Mindenekelőtt az, hogy heteken, hónapokon keresztül szinte minden ellenszolgáltatás nélkül dolgoztak. Tették ezt abból a meggyőződésből, hogy munkájukkal új országot építenek. Nem szabad elfelejteni, hogy a stabilizációt olyan körülmények között valósítottuk meg, amikor még a termelőeszközök döntő többsége a tőkések tulajdonában volt. A stabilizáció nagy áldozatok árán való megteremtése elkerülhetetlenül felvetette az ország továbbfejlődési irányának nagy kérdését. A dolgozó tömegek tudni akarták, hogy kinek épitik az országot. E fontos kérdésre is az MKP-nak, ill. a III. kongresszusnak kellet egyértelmű választ adni. A népidemokratikus forradalom vezető pártjának tanácskozását az elmondottakból eredően felfokozott várakozás előzte meg. S ez a várakozás nem volt alaptalan. Találóan írta a ..Délmagyarország" 1946. szept. 27-i számában, hogy „a kongresszus kihatással lesz az egész magyar nép jövőjére". A kongresszuson elfogadott határozatok, majd azok megvalósulása teljes mértékben igazolták a megállapítást. Az MKP 1946 nyarán abból Indult ki, hogy a magyar népidemokratikus forradalom fejlődésének új stratégiai szakaszához érkezett: közvetlen harc a proletárdiktatúra győzelméért. Ennek megfelelően kellett a szocialista forradalom irányvonalát kimunkálni, illetve meghirdetni. Ez határozta meg a kongresszuson elfogadott irányvonal jellegét. Ezt tükrözte a kongresszus két fő harci jelszava is: „Nem a tőkéseknek — a népnek építjük az országot!", „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!". A párt tudatában volt annak, hogy a szocialista irányvonal meghirdetése az 1946-ra amúgy is válságba jutott koalíciót élesen két táborra osztja: a népidemokratikus forradalmat továbbvinni akarók, és támogatók, illetve az azt megakadályozni igyekvők táborára. Az új irányvonal kidolgozásánál arra épített, hogy a jobboldal kivételével a tőke elleni küzdelmet a társadalom legszélesebb rétegei támogatják. Annál is inkább, mert a III. kongresszus a népidemokratikus forradalom győzelmének polgárháború nélküli útja mellett foglalt állást. Ez is megkönnyítette a viszonylag széles osztályszövetség fennmaradását. Jelentőségének megfelelően foglalkozott a kongresszus a két munkáspárt együttműködésének szükségességével. Bár e területen korábban is voltak zavaró tényezők, de különösen felső szinten igen jó voit, s ami a legfontosabb, eredményes az MKP és az SZDP együttműködése. A munkásegység gyakorlati megvalósulása nélkülözhetetlen feltétele volt a szocialista forradalom győzelmének. Itt említjük meg, hogy a szegedi küldött felszólalásában a reakció elleben minden szempontból nieg tulajdonosonként a kárgyors fejlődésnek indult. Az talanít.ási összeget. Figveeltelt öt év alatt mintegy 18 lembe vették a napi forealezerrel nőtt a lakosság szá- mi árakat, a tuiaidonosok ma. Az iparosodás és a kul- érdekeit és az építeni szánturális előrehaladás meg- dékozó leendő tuiaidonosok emelte a lakosság életszín- anvaei lehetőségeit ta. s így vonalát. Mind szembetű- átlagosan 83 forintban hatá. nóbben érződik a lakáshiány, rozták meg a négvszögőlens e problémával egyenes fcónti vásárlást, illetve káraránvban fokozódik az em- talanítási összeget. Ebben berek lakásszerzési, lakás- kiilön tételként szerepelt a építési kedve. Az állam min- telekár, az úgynevezett zöldden ereiével támogatja a la- l<ár. s a kisajátítandó teriilekásépítkezéseket. A családi ten levő építmények értéke házak építését is ott. ahol (kizárólag melléképületekről erre lehetőség van. Szege- Van sző). den csak ezres számokban A kisajátítási eljárás befelehet azokról beszélni, akik jeztével a tulajdonosoknak a mostanában kezdtek hozza, telkenként járó összeget, illetve neki akarnak fogni összesen 1 millió 215 ezer úi lakások építésének. A vá- forintot a tanács kifizette, ros II. keruleteben. ebben a fgv tehát törvényes alapon legtipikusabban munkáslak- tártokba is vette a kérdéses (a városrészben is nagy az területet. Következhetett volílyen irányú érdeklődés. A na hogy az OTP értékesíti a kerület gazdája, a tanács, az telket, s azok eladása után adottsagok ismeretében a visszatéríti a tanács által behaktoi reszen 800 családi invesztált több mint egymilhaz eoítésere lát lehetoseget forintot !°-[5 uéLa'att4„PeLtó^ Ekkor azonban megint faltoltak. hogy a 400-500 négy- !>a ütMz5tt a7 elkéDzelés. Ilatvankilene közül harminchármán port indítottak a kerületi tanács ellen azzal, hogv keveslik a szakértői becsléssel megállapított árat. nekik annál több kell. Meg is szabták, hogv mennvi. körülbelül a kétszerese az először kalkulált összegnek. Tételesen felsorolták, miért mennyit követelnek még. Például melléképületnek létesített építményért lakóházértéket. felszámolták a maid készítendő kerítés költségeit, kérték az öntözőtársulathoz valamikor befizetett részvénveik megtérítését stb.. stb. ni eredményes harc legfőbb okát abban jelölte meg, hogy Szegeden példás volt a két párt együttműködése. A III. kongresszus határozatba foglalta a munkásegység teljes megvalósításáért folytatott harc feladatait. Természetesen a mondottakon kívül még számos — a forradalom győzelme szempontjából nagy jelentőséggel bíró — kérdéssel foglalkozott a III. kongresszus. Így az ország nemzetközi helyzetével, s követendő külpolitikájával, a párt gazdasági követeléseivel, programjával, a párt szervezeti életével, új szervezeti szabályzatával stb. A kongresszus után — ahogyan az előre várható volt — nagy harc bontakozott ki a forradalmi és reakciós erők között. Ezt a harcot az MKP vezetésével átütő sikerrel vívta meg a magyar nép, végérvényesen győzött a népi demokratikus forradalom. Minden hatalom a dolgozó nép kezébe ment át. E forradalmi küzdelem fordulópontja az MKP III. kongresszusa volt. A III. kongresszus óta eltelt húsz év alatt országunk társadalmi, gazdasági és osztályviszonyai alapvetően megváltoztak. Ami a legdöntőbb, megteremtettük a szocializmus teljes felépítéséhez szükséges feltételeket, leraktuk a szocializmus alapjait. Amikor szintén kongresszusra, az MSZMP IX. kongresszusára készülünk, nem szabad megfeledkezni azokról, akik igen nehéz körülmények között munkálták ki a népi hatalom megteremtéséhez vezető utat. Mert abban, hogy a november végén összeülő pártunk IX. kongresszusa a szocializmus teljes megvalósításának kérdéseivel foglalkozhat, jelentős szerepe volt a húsz évvel ezelőtt tartott II. kongresszusnak. RACZ JANOS 200-300 forint egy négyszögölért ? A bíróság az érdemi tárgyalás előtt saját szakértőkkel újra felbecsültette a kisajátításra keriilt telkek értékét S aztán részleteiben is megtárgyalta az ügyet. Néhány kisebb ielentőségű követelés elutasítása után a saját szakértőinek véleményére alapozva meghozta az ítéletet. A felkeresek közül egynek a kivételével ötvenezertől ötvennégyezer forintig teriedő utólagos járandóságot állapított meg. Az értékesítésre szánt telkek négyszögölenkénti ára eszerint a tanácsnak a reálisan kalkulált 83 forint helvett 165 forintiába kerül. A 86 házhelyhez azonnal szükséges alapvető közn űvesítés előzetes számítások szerint kétmillió forintot igénvei. Az értékesítéskor ennek az összegnek egy részét is hozzáadják a telekárhoz. summa-summárnm. a bakiéi részen én'teni szándékozó dolgozónak négyszögölenként 200—300 forintot kellene fizetnie a telekért. mintegv 35—45 ezer forintot. mielőtt az első mázsa cementet beszerzi. A Baktói kiskertek nevű városrészben 1963-tól mostanáig a magánkézből magánosoknak eladott telkek négyszögölenkénti ára. mint az az illetékkiszabásból megállapítható. 60 és 120 forilnt között mozog. A iárásbírósáa ítéletének indokolásában leszögezte. hogv döntése meghozatalakor nem vette figyelembe az ottani viszonyok között kialakult naoi forgalmi árakat. Kizárólag, a egyedül szakérióinék a véleményére támaszkodott. A tanácsi szakértők ugyancsak elfogulatlannak minősülő —• hiszen pártatlan — véleményét a helyi ismeretek éa viszonylatok szerint realizált becslését teljesen figyelmen kívül hagyta. A bíróság nem mérlegelte, hogy ebben az ügyben nem csupán 32 ember érdekéről. még csak nem is az első 86 házhely kialakításáról, hanem Baktón 808. a városban pedig több ezer tervezett lakás éoftési lehetőségeiről, s ha úgv tetszik, ennyi család elhelyezéséről. gondjairól van szó Kétfajta értékelés A baktői pör még nem ért véget. Jelenlegi stádiumában is több érdekes kérdés merül fel. Vajon a 69 telektulajdonos közül a kisajátítási eljárást és a kifizetett vásárlási. kártalanítást összeget miért csak a pörbeszálló 33 nem találta elfogadhatónak? Most talán azok érezhetik csalódva magukat, akik józanul gondolkoztak? S egyáltalán rnilven ösztökélésre szegültek szembe egyesek az ő érdekeiket w tiszteletben tartó, de azt a közérdekkel kapcsoló állami hatósággal? Nem a harácsolás) ösztön, a ka.Dzstaáe dominál-e ebben az akadékoskodásban? Hiszen ugyanazok. akik keveselték a nekik kifizetett tízezreket (a járásbírósági ítélet szerint van olvan felperes, aki kétszázvalahány négyszögölért csaknem 30 ezerre lenne jogosult). az idén már sokaitok a tanácsnak iáró bérleti díiat. négyszögölenként 50 fillért. Nem ellentmondás-e ez a kétfajta értékelés ugyanarról a jószágról? Kérdés az is. hogv az inkriminált bírósági döntés után miiven telekárat lehet a város külső, vagv akár a belső részein immorálisnak, uzsoraárnak minősíteni? Kérdés, hogy Baktón a tényleges építkezések ilven helyzetben mikor is kezdődhetnek meg. s egyáltalán lesz-e. aki mer vállalni ilven költségeket? S kérdés, hogv a tanácsi szervek ennvi buktatóval egvütt is meg tudiák-e valósítani a tervet: Rnktóban 800 családi ház építésének hatékony támogatását? A kérdések n bnktói pörben válaszra várnak. Csal: minél előbbi, nagvon határozott. s az emberek igazságérzetének megfelelő válasz tehet pontot a pör végére. Kondoros) János Vasárnap, 1966, szeptember 25. DÉL-MAGI aHuMIAL 5