Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-16 / 219. szám

Az egyetlen út Az MSZMP Központi Bizottságának meghívá­sára szeptember 13-a óta Magyarországon tartóz­kodik a Spanyol Kommunista Párt küldöttsége. A delegációt Dolores Ibárruri, a Spanyol Kommunis­ta Párt elnöke vezeti. Az alábbiakban részletet közlünk Dolores Ibárruri nak, a spanyol szabadság­harcosok Passáanariájának „Az egyetlen út" című önéletrajzi regényéből. Újból a börtönben A sevillai kongresszus után (a Spanyol KP IV. kongresszusa 1932. márc. 17­én nyílt meg Sevillában — a szerk. megj.) a Madridba való visszaérkezésemet kö­vető napon, mikor a „Mun­do Obrero" szerkesztősége felé tartottam, a Magdalé­na téren letartóztattak. Tiltakoztam a törvényte­lenség ellen. A téren levő taxisofőrök és más dolgozók tiltakozásomból megtudhat­ták, nem bűnözőt, hanem kommunistát tartóztattak le. Erőszakkal begyömöszöl­tek egy rendőrségi gépko­csiba, s az Állambiztonsági Főigazgatóságra vittek. Első letartóztatásom al­kalmával még nem volt „priuszom". Ezért akkor zárkában tartottak mindad­dig, amíg a szolgálatvezető rendőrtisztnek kedve szoty­tyant átküldeni a börtön­be. Már tudtam, mi vár ott Mivel Bilbaóba történt át­szállításom óta nem sok idő telt el, feltételeztem, hogy ott lesznek még né­hányan a foglyok közül, akiket első bebörtönzésem idején ismertem meg. Nem tévedtem. Valóban voltak régi ismerősök, akikkel négy hónaooal előbb voltam együtt Néhány új Js akadt akik eleganciájukkal tűn­tek ki a többiek közül: nagy stílű tolvajnők, valamint né­hány „angyalcsinálásért" le­tartóztatott szülésznő. A foglyok szemében én voltam kommunista", s mindannyian Jó barátként üdvözöltek. Az igazgatóhoz fordultam, s követeltem: biztosítson számomra politikai foglyok­nak járó bánásmódot — A női börtönben film­esen külön rendszer a poli­tikaiak számára. — Ez csak az ön magán­véleménye. Ha vannak po­litikai cselekményért le­tartóztatott nők, akkor mi­ért ne részesülhetnének ugyanolyan politikaiaknak kijáró bánásmódban, mint B férfiak? Dühbe gurult, én pedig érdeme szerint megfeleltem neki. Másnap beszélőnap volt. Á beszélő megtelt diákok­kal és ífjúkommunistáik­kal. akik üdvözlésemre siet­tek. A körülmények felhá­borították őket: a helyiség­ben a kétszeres vasrácson és dróthálón át alig láittuk egy­mást, s beszélgetni még ke­vésbé tudtunk. A teremben egyszerre 20—25 fogoly és nagyszámú látogató tartóz­kodott. Fülsiketítő lármát csaptak, mert ki akarták használná a rövid látogatá­si időt, hogy mindent el­mondhassanak, amit fon­tosnak tartottak. Látogatóim az Internacio­nálét énekelve hagyták el a beszélőt, majd rávették az egyik börtönfelügyelőt, hogy távolítsa el a börtön ka­puja fölött függő nagy fe­születet, ami ott maradt, no­ha a börtön állami épület volt, és a köztársaság elvá­lasztotta az egyházat az ál­lamtól. Másnap reggel a börtön Igazgatója felkeresett a mű­helyben, s igen udvariasan közölte velem, hogy külön­leges kegyként naponta fo­gadhatok látogatókat. Azt feleltem: jogaim elismerése­ként elfogadom, de kedvez­ményként nem! Ez nem kegy, hanem jog kérdése! Az igazgató alig türtőztet­te magát, ám attól tartott, hogy megismétlődhet az ifjak látogatása, melyről már éltesült, ezért a szava­kat a fogai közt sziszegye ráhagyta: — Vegye, ahogy akarja, mint kedvezményt, vagy mint jogot. Ezután a börtönélet fel­tételei csak annyiban vál­toztak számomra, hogy gyakrabban fogadhattam lá­togatókat Egyébként — ki­lenc más fogollyal együtt — továbbra is a köztörvénye­sek szobájában aludtam, Most azonban új. fájó gond gyötört: fiam, Rubén, lényegében az utcán maradt mert annak a családnak a jóindulatára, melynél lak­tunk, nem számíthattam; ez annyi lett volna, mint azt remélni, hoev emberi szíve t' rnad a kőnek. Aggodalmam rövidesen beigazolódott Néhány nap­pal börtönbe kerülésem után az egyik felügyelőnő arról értesített' hogy er- 10—12 éves fiúcska van a kapu­nál, s azt állítja, az ón fi­am. Nagyon egyedül érezte magát az ellenséges környe­zetben, kicsinyes emberek között, akik a falat kenye­ret is sajnálták tőle, s akik­nek egy meleg szavuk sem volt hozzá Szívecs'tóje a sö­tét börtön felé húzta, mert falai mögött ott volt az édesanyja... Bűnös az a pék, aki korán süt.. Egy kisiparos lekonkurrálná az állami ipart? Évek óta nagv köztiszte­letnek örvend Tiszaszigeten Balázs László sütőkisiparos. Népszerűségét pedig azzal szerezte, hogy nváron-télen egyaránt éiiel egy-két óra­kor már a műhelyében dol­gozott. Hainalhasadtára. fél 5-re—5 órára rendszerint megsütötte a falu kenyerét. A munkások, akik a szegedi iiremekbe indultak, mielőtt még autóbuszra szálltak vol­na. friss, meleg cipót tehet­tek a táskába. Hasonlóképp a Búzakalász Tsz gazdái is jókor reggel friss kenyérrel indulhattak a mezőre. Na­gyon ió volt ez így. a há­ziasszonyoknak nem kellett otthon vesződni a kenyérsü­téssel. egyszerűen elküldték a gyerektől a lisztet a pék bácsihoz, aki illatos, magas kenyeret adott érte cserébe. „ Ve szélyes" cselekedet A csendes szavú, szerény pékmester szorgalmának a híre kézen-közön a magas hivatalhoz is eliutott. ahol is a „szocializmus érdekeit komolyan veszélyeztető tet­tet" fedeztek fel cselekede­tében. Történt, hogy a nyár eleién, június végén hivata­los vizsgálatot kapott, me­lyet Kószó Péter, a szegedi járási tanács ipari főelőadó­ja vezetett, s ez alkalomból részt vett a vizsgálatban a Szegedi Járási Sütőipari Vál­lalat képviselője is. Előkap­ták a csendes szavú, köztisz­teletben álló pékmestert: hogy merészel már hainali 5-kor kenyeret adni az em­bereknek. amikor tudván tudhatja, hogy az állami sü­tőipar még csak ilyenkor ébredezik! Ez aztán a tisz­tességtelen konkurrencla! Ha nem szünteti be „üzelmeit" sürgősen, akkor hát — ha nem is a felével — az ipar­engedélyével játszik. Ezután csak négy érakor kezdheti meg a kenyerek formázását. A pékmester, tisztelvén a bürokrácia mindenhatóságát nem járt be többé a mű­helybe az éjféli órákban és csak akkor adott kenyeret a népnek, amikor az állami sütőipar kenyerei ls kisül­tek. de nem itt. mert Tisza­szigeten nincs is állami sü­töde. Gyűrűzni kezdett a bonyo­dalom. mert egyszeriben nem kaptak kenyeret a gvárba menők, a szövetkezeti pa­rasztok is csak 9 óra felé tudtak indulni a mezőre. Kiss Andrásnak, a községi tanács vb elnökének nemrég hosszas rábeszélés árán si­került rávenni Balázs Lász­lót az úiabb „törvénysértés­re": dolgozzon csak úgy, mint azelőtt. Érdeke fűző­főtt ehhez a tarácselnöknek, hiszen neki naponta ki tudja hányszor kellett meghallgat­ni. mint szidják, átkozzák a magas hivatalt melv meg­fosztotta a szigetieket a ko­ra hajnalban sült ropogós, meleg kenyerek élvezetétől. Az elnök felelősségére A hivatal mindenható fő­előadója még nem tudja, hogy a tiszaszigeti pékmes­ter ismét „veszélyezteti a szocializmus érdekeit". El­képzelni is szörnyű, milyen mérges lesz. ha meghallja, hogy a szigetiek ismét haj­nali ötkor kapnak kenyeret és nem 9 óra körül, ahogy ő kivárja. Kiss elvtárs, a tanácselnök ezúton is tu­datta a hivatallal: őt. csakis őt terheli a felelősség! Min­dent vállal, csak a falu pék­je továbbra is süthessen úgv. mint azelőtt. Panaszolták továbbá, hogv van ám itt más baj ls. A község 423 családi házában 1780 ember lakik. Minden lakásban villany ég. már amikor ég. Mert egy icike­picike villanyszerelő sincs a faluban. Nemrég akadt va­laki. aki elszegődött volna a szigeti villanyok orvosának. Beadta kérvényét a hivatal már aposztrofált főelőadóid, rak a kezébe. Iparengedély kiadása tárgyában. A főhi­vatalnok eszén azonban nem lehetett ezúttal sem túljár­ni. Elutasító indoklásában benne van a lénveg. hogv dolgozzék ő csak az állami iparban. Semmi keresniva­lója sincs Tiszaszigeten. Mert a szigeti villanyokat meg tudják javítani a sziegedi ál­lami és szövetkezeti ipar sze­relői is. csak szól janak ne­kik. De mennyi idő alatt? Hosszú út A tanácselnök szerint a villanviavítás ígv megy most: kialudt a fény. ezt te­lefonon. vagy személyesen bejelentik Szegeden a DÁV­nál. Ezután értesítést kap a körzeti szerelő, ö megálla­pítja. hogy nem a külső biz­tosítékban van a hiba. mert ahhoz csak ő nvúlhat. És ezután meg lehet rendelni a munkát Szegeden. A legna­gyobb sebesség mellett is egy-két héten belül ki lehet cserélni egv 6érült biztosí­tékot. egy-egv darabka zár­latos vezetéket. Persze a „kontárok" ezt álmukból fel­riasztva ls tíz perc alatt megcsinálják. De egv ren­des. adót fizető kisiparos már nem teheti. Arról nem is beszélve, hogv évente sok úi ház is készül a faluban, s ezek szerelése is nem rit­kán a hivatal jóvoltából a .kontárokra" vár. Az eluta­sító határozatban természe­tesen benne van a vállalko­zó kisiparos — Molnár Jó­zsef — érdeke ls. Imígyen: nem tudná őt eltartani ez a falu. s emiatt veszteség ér­né. Micsoda gondoskodás! Csakhogy ez a „gondosko­dás" merőben idegen a ml társadalmunk lényegétől. Cseni József Tíz ország vízuma az IBUSZ-tól Az IBUSZ tovább szélesí­tette az egyébkent is nép­szerű közönségszolgálatot Ma már tíz ország vízumá­nak megszerzését vállalja tá egyéni turisták számára. Ez a szolgáltatás nem új­keletű, az IBUSZ még Í9S4 elején megkezdte ezt a mun­kát Abban az évben 18 000, 1965-ben pedig már 32 000 vízumot szerzett meg ügy­felei számára, megpedig Angliába, Ausztriába, Fran­ciaországba, Jugoszláviába* az NSZK-ba, Olaszországba és Svájcba. (1966 februárjá­ban jugoszláv vonatkozásban megszűnt a vízumkényszert Idén az IBUSZ által meg­szerzett vízumok száma nyolc hónap alatt elérte a 24 000-ret Az elmúlt hetek­ben életbe lépett az az új megállapodás is, amelynek alapján az IBUSZ Madách téri fiókja, illetve a megye­székhelyeken működő irodái az eddigieken kívül vállalják a belga, holland, luxemburgi és svéd vízum megszerzését is. Szovjet űrhajósok Szíriában Atasszi szíriai elnök a da­maszkuszi Muharzin palotá­ban fogadást adott a Szíriá­ban vendégeskedő Leonov és Beljajev szovjet űrhajósok tiszteletére. A forró baráti hangulat­ban lezajlott fogadáson po­hárköszöntők hangzottak tó a szovjet—arab barátság méltatása jegyében. Atasszi elnök magas szíriai kitünte­téseket nyújtott át a két« jet űrhajósnak. Összefoglaló manka a növénytermesztésről A növénytermesztés kézikönyve 1-2 Meghívjuk vendégeinket ma este a felsővárosi étte­remben megrendezendő házi disznótoros vacsorára Csongrád Megyei Vendéglátó Vállalat 3. 97 142 Nyugodj üteg, kedves fifm A Gunz­MAVAG alkalmaz szakmunkásvlzs. eával rendelkező villany­he»esztőket o ötéves gyakorlattal Mun­kásszállást biztosítunk. Je­lentkezés levélben: Buda­Dest Vin„ Vaida Péter u. 10 sz Munkaerőgazdálko­dás Alkalmaztatás esetén vasúti 1esvet biztosit a vállalat XBo 2872. Fernandel, e bolondos filmvígjáték férj-főhőse, írigylésreméltó helyzetbe kerül. Felesége — a szép Sandra Milo — legszebb ba­rátnőit arra veszi rá — si­kerrel egyébként — hogy ajánlkozzanak fel a férjnek. Az asszony ugyanis egy di­vatos pszichoanalitikus ha­tása alá kerül, s a profesz­szort hallgatva rájön, hogy férjét „gátlástalanítani" kell, s ezért a mit sem sejtő Fer­nandel gyógyítása érdekében erélyes akcióba kezd, amely­nek a barátnők említett igénybevétele természetesen csak egyik — bár valljuk be, nem jelentéktelen — ál­lomása. Ügy tűnik, minden együtt van itt ahhoz, hogy jó film szülessék. A pszichoanalízis sarlatánjainak képtelenségeit ugyan jónéhányszor kifigu­rázták már, regényben, szín­padon és filmen egyaránt, letagadhatatlan azonban, hogy ez a problematika ennek el­lenére is változatlanul hálás téma lehet. S ezen kívül itt van két kitűnő színész. Fer­nandel és Sandra Milo. Mi kell több ahhoz, hogy jó filmvígjáték szülessék? Igényes rendező. Nem egy­szerűen szellemes és ötletes: igényes. Jean Boyer, a ren­dező kétségkívül ért a humorhoz, a nézők megne­vettetéséhez. ötletei önma­gukban kitűnőek, szikrázóak és szellemesek. A film azon­ban mégsem hagy mélyebb nyomot a nézőkben, azon fe­lül, hogy megnevettet, nem mond sokat Kellemesen szó­rakoztatni, nevettetni termé­szetesen nem kis dolog. De nem elég. Ehhez jönni kel­lene még valaminek, valami lényeges és fontos mondani­valónak. Ez azonban, sajnos, ebből a filmből elmarad, s az alapul vett probléma — a pszichoanalízis sarlatánjai­nak bírálata — felszínesen, felületesen, a konvencionális vígjátékok színvonalán bon­takozik ki a filmben. Talán ennek a mélyebb mondani­valónak a hiánya okozza azt is, hogy a film tempója, ritmusa némely ponton lassú, akadozó, nehézkes. Kitűnő viszont a két nagy­szerű színész: Fernandel és Sandra Milo. Fernandel új­szerűen, „komolyabban" ko­médiázik, mint legtöbb film­jében, de természetesen most is roppant mulatságos. Sand­ra Milo pedig színészi teli­találattal formálja meg a feleség minden szempontból komplikált figuráját. Ö. L. Mezőgazdasági könyvki­adásunk újabb reprezentatív művel gazdagodott, ugyanis nemrégiben hagyta el a Franklin Nyomdát, és jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó­nál 8200 példányban, 106,5 (A/5) ív terjedelemben a régóta hiányolt kézikönyv. Napjainkban, amikor nem közömbös számunkra, hogy a mezőgazdaság mit miért és hogyan termel, szakem­bereinknek igen nagy segít­séget nyújt mind a régi szántóföldi mind az utóbbi időben szántóföldre kikerült sok kerti növény agrotech­nikáját tárgyaló könyv. Is­merteti a termesztésükkel kapcsolatos tudnivalókat, megadja jelentőségüket és értékeli táplálkozási, takar­mányozási és ipari felhasz­nálásukat A könyv segítsé­get nyújt a termesztendő nö­vények megválasztásában, messzemenően figyelembe véve az adott talaj- és ég­hajlati viszonyokat, de figye­lembe veszi a legújabb ku­tatási eredményeket is, és nem feledkezik meg az év­századok alatt kialakult ta­pasztalatokról sem. Az egyes növények tárgyalásakor ter­mészetesen nem tévesztették szem előtt tartani a hazai lehetőségeket, mezőgazdasá­gunk felkészültségét a gé­pesítés és a kemizálás te­rén. Foglalkoznak a jövő le­hetőségeivel, a távlati fejlő­dés megalapozásához szük­séges eljárásokat is ismer­tetik. E könyvnek e terüle­ten is jövője van, és felül múlja a tárgykörben előbb megjelent kisebb-nagyobb munkákat, amelyek ilyen egységes szemléletet még nem törekedtek kialakítani. A kézikönyv, amelyet Láng Géza szerkesztett, a Magyar Tudományos Akadé­mia növénytermesztési szak­bizottságának kezdeménye­zésére alakult szerző- és szerkesztő kollektíva mun­kája. A szerzők között több szegedi szakembert, — An­tal József, Brúder János, Mohácsi Tivadar, Somorjai Ferenc és Visnyovszky Zsig­mond, — találunk. A szer­kesztő bizottság munkájában Förgeteg Sándor is részt vett A szaklektorok között Obermayer Ernő és Somor­jai Ferenc nevét is ott talál­juk. Tehát egy kicsit szegedi szellemi produkcióként is számontarthatjuk e könyvet A könyv nagy értéke, hogy minden növényt egységesen, az alábbi szempontok sze­rint tárgyal: termesztésének kialakítása és nemzetközi helyzete, a termesztés hely­zete Magyarországon, rend­szertana, egyedfejlődése, a fajta megválasztása, éghaj­latigény, talajigény, helye a vetésforgóban, talajelőkészl­tés, trágyázás, a vetőmag előkészítése, vetés, ápolás, betakarítás, tárolás, a vár­ható termés és minősége, betegségek és kártevők, iro­dalom. A könyv első fejezete a fajta és vetőmag kérdéseit tárgyalja, majd a gabona­félék, a búza, a rozs, az ár­pa, a zab, a kukorica, a ci­rok és a rizs következik. Ez­után a hüvelyesekkel; a bor­sóval, a babbal, a lencsével, a szójával, a szegletes led­nekkel, a csillagfürttel és végül a földimogyoróval fog­lalkozik. A gyökér és gumós növények sorában a burgo­nyáról, a répafélékről és egyéb gyökérnövényekről olvashatunk. A második kö­tetben kerül sor a kobako­sok, az olaj-, a rost-, a fű­szer-, gyógy- és illóolaj-nö­vények termesztésének és végül a takarmányok tartó­sításának tárgyalására. A mú megírásában, szer­kesztésében és ellenőrzésé­ben kiváló szakemberek vet­tek részt, akik nagy felké­szültséggel, a tárgyhoz fűző­dő lényeges kérdéseket érde­mesen tárgyalják. Ha már növénytermesztési kéziköny­vet jelentettek meg, kár, hogy a zöldségfélékkel nem foglalkoznak, pedig azok is növények és termesztik, igaz nem szántóföldeken, hanem rendszerint kertekben. A könyv fejezetei között lapozgatva önkéntelenül is szembetűnik, hogy egyes nö­vényeket a többiek rovására hosszan tárgyalnak. A búza 62 oldalt kapott, amikor a rozs, az árpa és a zab együt­tesen csak 49 oldalon sze­repel. A fűszernövények kö­zött a paprika, amely csak 7 oldalt kapott, legalább olyan fontos és körültekintő termesztést igénylő növény* mint a vöröshagyma, amit viszont 23 oldalon tárgyal­nak. Aránytalan továbbá a kukorica, a burgonya, a do­hány, a rizs, a cirok, a tar­tósítás nagy oldalszáma a 10—12 oldalas olaj- vagy rostlenhez, de még a 13 ol­dalas babhoz képest is. A kézikönyv apróbb hibái ellenére is kiváló alkotás­egészében is, részleteiben ls sok újat ad nemcsak a gya­korlati szakembernek, ha­nem a kutatóknak is, az ok­tatási intézmények hallgatói­nak és a növénytermesztés iránt érdeklődő minden ol­vasónak. A gazdag kép-, rajz- és táblázatanyag hasz­nos segítséget nyújt a tárgy­kör megismeréséhez és meg­értéséhez. B. J. I. ÉM Budapesti Betonáru­fiyár. Budapest XXI. ker. Rákóczi Fermc u. 289. (Cse­pel) azonnali belépéssel fel­vesz lakatos és 5 év feletti gyakorlattal rendelkezi villanyszerelő szakmunkásokat, valamint vizsgázott kazánfűtőket, azonkívül mozalklan syár­táshoz n-M. betonelem gyár­táshoz férfi segédmunkásokat Munkásszállást és napi egy­szeri meleg étkezést térítés ellenében biztosítunk. Fel­vételhez munkakönyv. MII. lap és tanácsi Igazolás szükséges. Jelentkezés a fenti dm munkaügyi cso­portjánál 29S1/MH Péntek, 1966. szeptember 11 DÉL-MAGYARORSZÁÍ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom