Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-15 / 218. szám

Lengyel testvérvárosunk életéből (III.) Vándorló múzsák Lódz, ez a hatalmas ipari város a háború előtt egyetlen felsőoktatási intézménynyel sem rendelkezett. Ma egész sereg ilyen iskolája van: az egyetem, a politechnikai főiskola — az országban egyetlen textilipari fakultással — az orvosi akadémia, a honvédségi orvosi akadémia, az ország egyetlen színház és filmművészeti főiskolája, a képzőművészeti főiskola és a felsőfokú zeneiskola. Négy színháza van. Itt található az egyik legérdekesebb modern festészeti gyűjteménnyel rendelkező képzőművészeti múzeum, a régészeti és néprajzi múzeum, a textilgyártás-történeti múzeum, a munkásmozgalmi múzeum, melynek története sok tekintetben megegyezik a város fejlődésének történetével. Ezek azok az intézmények, melyek a 700 ezres város kulturális életét érzékeltetik. A városokban több mint 180 művelődési otthon és 22 üzemi művelődési ház, a falvakban pedig mintegy további 900 művelődési otthon és klub működik. Tevékenységüket jól érzékelteti a körülbelül ezer színjátszó-, ének- és táncsoport, valamint irodalmi színpad és zenekar. Az olyan rendezvénye, mint a beszámolók, előadások száma csak ezrekben fejezhető ki. Falun és városon egyaránt népszerű a szabadegyetem. Környékünkön 150 ilyen egyetem működik és csaknem 8000 ember látogatja. Hasonlóan népszerűek az esztétikai stúdiók is. Nagy szerepet játszik a lakosság, különösen a fiatalok esztétikai nevelésében a vajdaság 23 művészi, főként zenei otthona is. A művelődés fontos hordozója a terület 320 mozija is. A könyvtárak száma — az iskolaiakkal együtt 695, összesen 300 ezer olvasóval, ezenkívül 1600 olvasótermük és könyvkölcsönző is a dolgozók rendelkezésére áll. A kulturális egységek, különösen a falusi klubok és művelődési házak elsősorban a társadalmi aktívákra alapozzák munkájukat. Tény az, hogy a lakosság igényelte a drámával, zenével és képzőművészekkel való szoros kapcsolatot, amelyet csak a színházi előadások, koncertek, kiállítások valósítanak meg maradéktalanul. A lódzi művelődési házak múzsái ezért két év óta „vándorló múzsákká" váltak. A legszebb eredményeket a Lódzi Filharmónia érte el. Imponáló lendülettel szervezte meg munkáját, elsősorban a fiatalok közötti tevékenységét, főként az iskolákra támaszkodva. Az elmúlt iskolai évben a vajdasági iskolákban 578 zenei előadássorozatot tartottak. Minden egyes előadássorozat 8, főként a lengyel zene témáinak szentelt koncertből állt. Sikerüket az átlagosan mintegy 450 hallgató bizonyítja. Az ecset, a paletta és a véső múzsái is mozgásba jöttek. A Képzőművészeti Múzeum már három éve szervez reprodukciós kiállításokat legértékesebb gyűjteményeiből. Évente 30 utat tesznek meg és mindegyik több, némelyik tíznél is több helységet érint. A kiállításokat előadásokkal ós művelődósügyi témájú filmek bemutatásával kötik össze. A lakosság érdeklődését az mutatja, hogy nem csupán a nagy városokban, hanem a kis községekben és falvakban is 200—300 látogatója van a kiállításoknak. A múzeumok sikerét látva a képzőművészek „irigykedni" kezdtek. A Lengyel Képzőművészek Szövetségének lódzi részlege a Képzőművészeti Kiállítások Irodájának segítségével ezévben több mint 30 modern művészeti kiállítást rendezett. Ez az a művészeti ág, amely a legnehezebb és a legvitatottabb. Az elmúlt évben a Lengyel Képzőművészek Szövetsége lódzi részlegének segítségével szokatlan kiállítási módot választottak. Elvitték kiállítási anyagukat a dzialoszyni cementgyárba. Az volt a céljuk, hogy a festmények vásárlói, témái és alkotói között a mű keletkezésének pillanatában alakítanak ki kapcsolatokat és azon „melegében" szembesítik a nézőt és az alkotót. Az eredmény éppúgy, mint maga a kiállítás, szokatlan volt. A munkáskörnyezet modern képzőművészet iránti érdeklődésének kiváltása teljes sikerrel járt Készül a motorkuli A Szegedi Fémfeldolgozó készítik, s így még ebben és Finommechanikai Válla- az évben 200 „Motorkuli" latnál — mint arról mór hagyja el az üzemet. ASzelapunkban beszámoltunk — gedi Fémfeldolgozó és FiPannónia motorkerékpárhoz nommechanikai Vállalat terkapcsolható utánfutó proto- mékei után a Csepel Nagytípusát készítették el. Az új kereskedelmi Vállalat is érjármű sikeresen vizsgázott deklődik, s 1967-re kétezer az ATUKI-nál és a Keres- utánfutóra jelentette be igényét. Megállapították a motorosok körében nagyon várt jármű valószínű árát is: a motorkuli 3300 forintért más speciális eszközöket már kerül az üzletekbe. kedelmi Ellenőrző Intézetnél, így az üzemben hozzákezdtek a sorozatgyártás előkészítéséhez. A különféle présszerszámokat és L. F. Mindenaaíi a fa az oka... Este fél 7 óra tájban nem lamilyen „különleges renkevés kíváncsi ember állt az deltetésük" van. idegklinika „B" osztálya kö- Az esetet megítélve az a rül a Pulcz és a Pozsonyi véleményünk, hogy ezek a Ignác utca sarkán. Figyel- fák nem műemlékek, nem ték, mi történik a klinika is olyan jellegűek, nem hetetején azzal a súlyos, aka- gedült alattuk Dankó Pisratcselekvés nélküli beteg- ta ás nem sütött ott szagéi, aki valamilyen oknál lonnát Rózsa Sándor sem. fogva kiszabadult az épület- Addig is, amíg ezt az inból és a villámhárítón fel- tézetet korszerűsítik, bővímászott a 12 méter magas tik — mint ahogy aztmegtetőre. Dobálta le az udvar- tudtuk, ilyen tervek már ra ós az utcára a cserepe- születőben vannak — segítket, s meghajigálta a tűzöl- sünk az intézetnek, hogy tókat is, akik a szellőzőnyí- munkáját biztonságosabban láson át kilépve, végül ts elláthassa, baj nélkül lesegítették. A jelenséget nem is tennénk szóvá, ha egyedi eset lenne. Sajnos nem az. Az ügyeletes tűzoltó tiszt elmondotta, többször előfordult már, hogy az intézet hasonló esetben kérte a segítségüket. Mint az intézet képviselőitől megtudtuk, ezt a sajnálatos esetet nem gondatlanság, vagy hanyagság idézte elő, hanem az a körülmény, hogy vacsoraosztás volt, s a nem túl' nagyszámú ápolószemélyzet nagyon el volt foglalva. Szerencsére a beteg nem okozott kárt sem önmagában, sem a cserepek ledobálásával a járókelőkben. Más esetekben viszont előfordult már, hogv az intézet udvarán levő magas fák tetejére mászott fel beteg. Kérték már, hogy az egyébként is szűk területű intézetet szabadítsák meg ezektől az öreg, magas fáktól. Kérésük azonban nem teljesült, mert a fáknak vaA lódzi vajdaságban két utazó színház működik: a Lódzi Területi Színház fennállásának tíz éve alatt 6000 előadást tartott. A legkisebbek színháza, a Pínocchió bábszínház már 21 éve járja az országot és a most befejezett színi évadban 380 előadást tartott mintegy 175 ezer gyerek részére. Sok városban vendégszerepel a szomszédos vajdaságok tíz színháza iis. Ám az igényeket ez sem elégíti ki: a színház iránti érdeklődés a televízió térhódításával egyenes arányban nő. A tv-színház előadásai fokozzák a lakosság igényét, hogy közvetlenül is megismerkedjen a művészet ezen ágával. A tájszínház azonban nem juthat el mindenhová. Kiállítási vagy koncertteremnek megfelel egy hultúrház, vagy egy iskolai helység is, ám színházi előadáshoz nagyobb, jobban felszerelt terem szükséges. Ezért itt fordított irányú tevékenység is megfigyelhető: a zenei, vagy képzőművészeti kiállításokkal ellentétben nem Lódzból mennek a vajdaságba, hanem a vajdaságból mennek Lódzba. Ha semmi mást nem nézünk, csupán azt, milyen szerepet játszik városunk a környék kulturális életében, akkor is méltán mondhatjuk, hogy Lódz valóban rövidesen a vajdaság „kulturális fővárosa" lesz. Zofia Szprokoff Négyezer mű 45 millió példány Négyezer féle írásmű 45 milliós példányszámban — ez a két legjellemzőbb adata a magyar könyvkiadás egyesztendei termésének. A statisztika tanúsága szerint az új kiadványok körülbelül egynegyed részben tankönyvek. Szépirodalomban az együttes példányszám az elmúlt évben meghaladja a 12 milliót A mai költők versgyűjteményei háromezer fölötti át la cos példányszámban jelennek meg, az Olcsó Könyvtár-sorozat kiadványai a példányszámrekorderek — ötvenezres mennyiséggel. A Művelődésügyi Minisztérium jelentése szerint 1965-ben több mint 2500 féle olyan könyv, tanulmány, tájékoztató füzet került ki a nyomdákból, amely széles skálán nyújtott ismereteket az olvasóknak. Az összesített példányszám csaknem elérte a 18 milliót A magyar szerzőkön kívül bolgár, csehszlovák, délszláv, kínai, kubai, lengyel, mongol, NDK-beli, szovjet, román és vietnami írók, költők, tudósok munkái, s egv sereg angol, arab, ausztráliai, belga, dán, délamerikai, finn, francia, görög, holland, indiai, iráni, izlandi, izraeli, japán, kanadai, mexikói, NSZK-beli, norvég, olasz, osztrák, spanyol, svájci, svéd és török szerző könyve is eljutott a magyar olvasókhoz. A könyvkereskedelem tavalyi forgalma 778 millió 139 ezer forint volt Egy kis helyet a csöndnek... Éjjel fél tizenkettőkor írta meg levelét S. I. építészmérnök, amely levélben azon kesereg, hogy a modern városok példájára miért nem lehet Szegednek is egy nyugalmas központibb része például Újszegeden, ahol erre minden természeti adottság megvan! Hatalmas ősfás parkjával, romantikus régebbi építésű családi házaival és a legkorszerűbb elrendezésű új lakótelepével a hisztériás, zajos, tikkasztó városi forgatagban kimerült emberek felüdülését szolgálhatná. A Tisza balpartján túli lakóterület — e földrajzi választó vonallal — Szeged bolygóvárosa lehetne, ahol friss levegőt, csendet s idillt lelne, aki ilyesmire vágyik. A ligetben sörözgetésre, békés beszélgetésre alkalmas zöldvendéglő várhatná a duhaj helyektől menekülőket. S a „lármát", amennyiben a gyermekzsivaj annak tekinthető, csupán a népes ifjúsági parkok játszóterek jelentenék — este 8—9 óráig. Azontúl semmi, semmi. Hogy lenne egy oázis a nagyvárosban, ahol pihenni is tudnak az emberek! Micsoda álmok! Milyen képtelenség! S talán bizony csak kispolgári, puhult kényelemszeretet diktál ilyen elképzeléseket? A Vigadó kerthelyiségében egész nyáron át este 10 óra után is hangerősítőkön keresztül rikoltozik a sárgaingesek gitár-dzsessze. Ezzel párhuzamosan a szomszédos Vidámparkban teljes erővel hanglemez-műsor pereg a késő esti órákig. S hogy teljes legyen a bábeli hangzavar, csatlakozik esténként a kisfilm kísérő zenéje. Sőt a legváratlanabb napokon szabadtéri dzsesszparádék nyúlnak az éjfél utáni órákig. A lakások lakói mindezt nyitott ablakaikon keresztül „élvezhetik" ingyen és bérmentve. Vagy ha nem tetszik, csukott ablakok mögött főhetnek a meleg éjszakákon is. Pedig a modern Újszeged tervezőinek, a liget, a sétányok, parkok fenntartóinak valóban az volt az ideája, hogy a városnak ez a része a csend, a pihenés kikötője legyen, a Tisza innenső partja mögött szakadatlanul zajos forgatag után. Pedig S. Inek s a Vedres utca többszörösen reklamáló lakóinak, a tébbi „érintetteknek", s mindazoknak igazuk van, akik a hűvös, üdítő lombok idilljét védik, és nyugalomra vágynak. Az elképzelésből nem lesz semmi, hacsak azok, akiken múlik, érvényt nem szereznek az életre való szándéknak — s a csendháborítást tiltó általános rendelkezéseknek. Megérné. K. 1. HÉs Miért fogtak ceruzát? összemaréknyi kékszínű ba, hiába nyugodt a lelkiis- Később: „K. M. elvtárs boríték hever a szavazóurna merete, a drukk csillapul, vileg szilárd és puritán", fenekén, azonmód, ahogyan de nem múlik el. Nagyon még? Mást nem hallott Vaegy perccel korábban egy- kíváncsi a „bizonyítványra", jon elég ennyi egy vezető másra hullottak. Ki gondol- Már hallja is, amint olvassák kommunistának? De hiszen ná: élő embereket rejtenek a jegyzőkönyvet Ennyien újra megválasztották, a magukban. A bizottság el- vannak jelen, ennyien sza- többség bízik benne, s nyilván nöke asztalközépre borítja az vaztak, ennyi az érvényes szeretik is. Kevés, kevés, egészet, aztán sietve stósz- szavazatok száma. „A sza- Nyolcan másik titkárt akarba igazgatja és elkezdi osz- vázátok megoszlása a követ- tak őhelyette, tályozni. Ketten állva ma- kező: K. M. 16...Bemegy a fülkébe s már radnak mint a szárnysegé- Ez sz{ven üti> s aj^át fordul ^ vissza. A riválisa* dek, s figyelik mozdulatait nyel_ hogy ^^ belegör- akire „csak" nyolcan szavazHamar elkészülnek a szám- nyed. Sima vonásai alig ész- tak az imént egy oszlop lálással, aztán írógéppel le- revehetően megrádulnak, mellett áll és az Igazgatóval kopogják a végeredményt. A homlokán ráncba szökik a beszélget Furcsa, de szerettöbbiek addig csevegnek, ci- bőr, a feje lecsuklik. ne belebújni ennek az emgarettáznak, tréfálkoznak. „ „„ . , , bernek a bőrébe, hátha onK. M. is jókedvű, de mintha nan jobban látná önmagát nem figyelne sehova. Széles, J Titokban szemügyre veszi, s nyílt arcán enyhe izgalom Í Z.k T minden elfogultság nélkül vibrál, csak udvariasságból ?zavaztak' ^ próbálja megállapítani, hogy nevetgél, vagy bólogat. Lát- ^f* nülyen ember, akit nyolcan szik, magával foglalkozik in- dta titkárnak szerettek volna kább. Megint őt jelölték ^^ lít tS választani. Vannak hibái, ez párttitkárnak, de titkárje- ogyikuk kétségtelen. Kissé nehézkes, löltként másik név is fel- ^f^j^' tltamtó hajlamos a könnyebb megoL került a szavazólapra. Igen. ^^^MTJE^ dá okra, elég keveset leezderájuk. Hát akkor miért? Mi ez már magában véve is """ ""Ti"1 ményez. Viszont mindenkit szokatlan jelenség, érdemes £dffl«toH^ szennyesen ismer a vállalatelgondolkodni miatta. S T ®klk..u^anazak®^. f nál és az emberek hallgatnak ^ iilSST wSrtffii? az K ceruzát fog- ^^^^ , ' ° , SZ janak a szavazófülkében és ^.társalogni, mint a főmérelvtarsakat, folytatják a £thúzzák K. M. nevét? A nőkkel. Ha hívják, megy ultaggyulést. K. M. is leül a rosszindulat? Az irigyséR? üzm, roplabdazn társaságszékére, elkomolyodik * — -— A klasszikus kép úgy őrzi bennünk a házmestereket, ahogy seprővel a kapu előtt, felmosóruhával a lépcsőházban vigyázzák otthonunk tisztaságát, vagy éjszaka álmos szem- net" alkotóinak háméi nyitják a ka- rom szép este jóleső put s jó éjszakát kí- élményét, vánnak nekünk. Az A Szegedi Ingatelmúlt napokban lankezelő Vállalat váltott bennem a Vámos Ilona szociakép: sok hasonló bo- lista brigádjának ríték között egy sze- tagjai, mint levelükgedi levelet talál- ben írták. azt is tam a fővárosi 'ilm- vállalták, hogy közörendező asztalán, sen szórakoznak, s Papp Jánosné és egy ilyen „vállalási asszonytársai (Hup- pont" végrehajtásaka Gyuláné. Feke- képpen együtt élte Gáborné, Jenei ték át egy asszony Józsefné. Szalma Já- életét. Mester Marnosné) a Koránvi git, a tv-film főszerakpart 5. szám alól replője nem krimimeeköszönték a hős csak igaz em„Hétköznapi törté- ber, nem világító Képernyő a iiázmesterlakásban ték: „Lesz máskor is?" ilyen ezrek sorsával rokon. Talán ezért is tűzzenek műsorra ilyen ós hasonló történeteket ... Hadd eszméljenek nőtársaink az idők szavára ..." S a levél végén megkérdezéfs Így is fel lehetne fogni, de ban nevet az aszü ez a könnyebbik megoldás, szonyoknak alkalomadtán lefoglalja egy röpke időre, s já J j becsapná ve_ nyíltan eludvarolgaú Nmcs a belső feszultseget is oldod- / Ré i pártmUnkásokról, olyan ember- aklt ráérős tu" m érzi. Hiaba adta bele mindig péidásan dolgozó relemmel meg ne hallgatna, í egesz onmagat a partmunká- elvtársakrói még feltételezni És 6? Most jut eszébe, egy sem mer ilyesmit. Hát ak- régebbi taggyűlésen azért bíkor? Ha csupán egyetlen el- ,, , * ... , lenszavazatról lenne is szó. ráltak- türelmetlen* akkor sem vehetné könnyel- mindig siethetnékje van, ha műen tudomásul, mert hátha megállítja valaki. Sőt azt is iogos kritika rejlik mögötte, a szemére vetették akkor, itt azonban nyolcan akarták bogy néha gorombaságig elazt hogy álljon félre... megy saját igazsága védel_ Ujabb szavazas kez- mében. Sajnos, elő szokott dődik, most már a vezetőség Vele fordulni ilyesmi, de nem tagjaira. Igen, neki is a ke- tehet róla, ilyen a termézébe nyomják a borítékot és szete. Talán nem tudják, a cédulát, rajta a jelöltek hogv az ő mérge olyan, mint neveivel. Nehézkesen, szinte a kámfor, tíz perc múlva elmegtörten áll fel az asztal- jnan belőle? Lehetséges, tói és gépiesen követi a hogy ezt nem tudják, többieket. Miért fogtak ceru- . , zát ellene annyian? - csak Könnyebb már valamlez a nagy kérdés foglalkoz- vel a hangulata, ugy érzi, tatja, ez köti le minden ideg- meglelte a fonal végét. Perszálát. Szeretne beléjük lát- ez nem olyan egyszerű ni külön-külön. Mit érne ve- Napokat, talán éjszakákat le? Sokkal hasznosabb. ha kel1 rászánnia hogy megertönmagába néz le jó mé- hesse, mi tortént itt tulajdonlyen. Hogv is van csak? Ko- k^PPen. Felrevonul, mert rábban véletlenül elkapdo- észrevétlenül, utoljára akar sott olyan véleményeket: e m,™ a taggyűlésről. Amit K. M elvtárs jó szakem- el ke!1 mtéznie önmagával, ber". Aztán: „K. M. elvtárs- nem lehet halogatni... J. L. ban van fiatalos lendület". F. NAGY ISTVÁN Zsurzs Éva, a film rendezőjének asztalán sok levél feküdt. Nehéz is lenne külön-külön fáklya, csak egy nő- ^Iní^^^szor^ o szoini, soKszorositípus a felemelkedő ország életéből. Sor- r^T sa: a háborús évektől az ellenforradatani kellene — minugyanazl Ebben a szegedi le, .„ vél ben is ott volt az olvasólámpák és könyvespolcok, szín írták a szegedi asz- házbérletek ^ kéP" ernyők társadalma. szonyok: „Büszkék vagyunk, hogy vannak ilyen as=; gondolt, amikor moA rendező is erre a tömegnyomásra solyogva és kicsit magának mondta: ..Hát persze, hogy lesz — ha egyszer ezt követeli tőlünk a nagy család ... 1" Csütörtök, 1966.szeptember 15. OÉL-MAGíaRORiZAG 5