Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-02 / 207. szám

Háromezer vagonnal nölt a tiszai cakorfoovasztás Mintegy 340 ezer vagon répa A selypi cukorgyárban mintegy 340 ezer vagon rácra törtökön sajtótájékoztatót pát várnak a cukorgyárak, tartott a cukorgyártási sze- A felvásárlás meggyorsítását zon idei indulásáról Nagy ezer átvevői:elv gyorsítja az László, a Magyar Cukoripar országban, vezérigazgatója. Bevezető- A legutóbbi gazdasági évben utalt arra. hogy a selypi ben 3 ezer vagonnal nőtt a cukorgyár 75 éves jubile- hazai cukorfogyasztás azelőumát az idén ünnepli, ezért ző évivel szemben, vagyis került sor ebben az üzem- 3Z egy f<jrc jutó évi fi>sajtótáiében az országos koztatóra A vezérigazgató elmondotta. hogy az idén a szokottnál mintegy 8—10 nappal korábban gyászt ás 34.5 kiló, ötszöröse a 30-as évekének. Az ország 11 cukorgyára közül ötben már megkezdődött a gvártás. A cukoripar • j - , - * - i fejlesztéséről szólva Nagy kezdődött a cukorgyártás. Liszló elmondotta. hoEy harmadik ötéves tervidény, mert a cukorrépa korábban beérett. Az öt évvel ezelőttihez viszonyítva mintegy 30 —60 mázsával nőtt a holdanként! termésátlag, ami összefügg a mezőgazdaság a ben mintegy másfél milliárd forintot költenek a cukorgyárak bővítésére, korszerűsítésére. L hatvani cukorgyár napi szervezettségével, a terme- teljesítményét 300. a szerenlöszövetkczetek és az állami esi és a szolnoki gyárét pesa2riaságok ió munkáiéval, dig napi 500 vagonra növeAz idén 190 ezer holdról lik. (MTI) Bővül Százhalombatta SIKLÓS JÁNOS „Szeged híres város" Várasszeretet ma O

A „bennszülöttet" sok- vállalati vezetőemberek az kezük munkájának legsok szomorú szép em- Ipari Kiállítás megnyitása szebbjét tették ki szemlére: lék köti a szülőföldhöz. A után; ragyogott az arcuk és „Nézzék meg, mi csongrádi velem egyívásúak életük úgy mutathatták, magyaráz- termelők hét-nyolc esztendő eme szebbik fele egy lezá- hatták: „a mi gyárunk ké- közös munkájával már edrem, már itt tart". Ezt nem dig jutottunk". \ lehet csupán a fizetésért Kistelek és Mindszent így csinálni: a kiállítást la- község _ nagyobbak ^„t togato munkás - megfi- ^ dunántúli város _ Szö_ gyeltem — sokáig nezeget- vetk ti NqDok keretéhen sors. Fényessé varázsolt te saját üzemének kiáUÍ- m^^Li^S minden ósdi szennyes nyo- tott készítményeit. Figyelte, a Lcia^ta mémorúságot életre induló ko- hogy mennyien állnak meg ^^dLte ^a^dásáten runk. Naev romantikus ál- ott mit monrt-anak ő z.°sazaasag. syarapoaasaöan. rult történelmi korhoz tapad. Túláradó, fiatalos hévvel éltünk, gyakran észre sem vettük, hogy milyen vigasztalatlanul sötét a runk. Nagy romantikus ál- ott és mit mondanak az ő mainkat itt álmodtuk el a munkájáról. (Felesleges biperiférián, a Stefánián, a ti- zonygatni, hogy ezért nem szai füzesekben, utcasarko- kapott órabért.) kon, grundok sarkában. Mi- A sok rendezvényen dolcsoda merészen szárnyaló gozó ember gyakran éjjeelképzelések, kalandos va- lekbe vesző munkájának gyak naiv képzelgői és hor- csak akkor volt vége, amidozói voltunk! Néha világ- kor minden rendben, ké- resztul surgettck hódítói nagyképűséggel áll- Szen állt. Tízezrek szorgostunk az első szerelem tüzé- kodtak azért, hogy a város ben a kiválasztott ablaka méltó legyen a fesztiválhoz, alá, hogy akkor fölségesnek, s a város felnőtt lakossászűzien tisztának hitt dalt ga megnézte, újra és újra dúdoljunk el egy szál gyu- megnézte: „ezt én csinál- . fa lobbanásnyi fényéért. (Ma tam, nem szégyenkezünk ™.n.kajával f°rmaljak, ala szívdöglesztően ostobának miatta". Csak azért siketűnnek ezek a dalszövegek.) rülhetett ilyen nagyszabású Akkor puszta heccből ki- program, mert egy egész vá- állásának J50. évfordulójáról rámoltuk a templom bel.se- ros akarta és támogatta is. emlékeztek meg. Ez a megjét, leventeoktatóval, pappal A vezetők gondolatokat ad- emlékezés a község .ifjú koegyütt, felhajtottuk a reve- tak. olyanokat, amelyekkel ra" miatt nem lenne túlrendát és egyoldalú újhúst kifejezték a város lakossá- ságosan érdekes. Azáltal vijátszottunk isten szolgájá- gának érzését, ambícióját, szont rangot és külön jelenval, mert lutheránus létünk- Ez a lokálpatriotizmus nem tőséget kapott, hogy Csehre katholikus ostyára kény- mérhető az árvíz utáni két Szlovákiából, szlovák testvészerített. (Azóta már az egy- évtized hősiességének lokál- veinek háromszáz tagú külház is megbocsátotta ezt a patriotizmusához. Abban fo- döttségét hívta meg e kis vétkünket.) gant, s most a szabad, ked- nemzetiségű község. A 150. vező lehetőségek hatására évből 20 a szocialista rendkitárulkozó érzelmi áltapot- szerben telt el. Jogos büszkeséggel mutatták meg a S ezt egybekötötték agrárszakemberek tanácskozásával, amely az ottani mezőgazdasági termelőtevékenység tudományos továbbfejlesztését szolgálta. Itt is lakkeaz időt, hogy a sifont meg a tornyos ágyat váltsa fel az egészségesebb lakáskultúra. Mai életünk sokoldalú színes bemutatása nagyhatású azok előtt, akik két kezük munkáj kítják. Pi(varoson a község fennCsaiádalapításra ls gondoltunk, de olyan bizonytalanul éltünk, hogy nem mertük komolyan venni gondolatainkat. Mire alapítsuk a család élttét? Nem volt állandó munkánk, s olyan életszérián jártunk, melynek útja lefelé ment a tá terebélyesedett. összefügg a haladó eszmék okos politikája „apró pénzre" váltásával. Azt mondták itt 1879 után: „Szeged szebb lesz, mint volt". Most a felszabizonytalanságba és később badulás után, s különösen a háborús frontok gránátos pedig 1957-ben így fogaivonalaira. máztok: „Ipart és kultúrát 'yozom. Nem „felülről" kezEliramlott a fiatalság, a vidéknek". A szegedi em- deményezett, s nem szépen, csak epizódok maradtok. ^ azóta cselekvő közre- tudományosan fogalmazott rS működéssel látja, hogy vá- tézisek iránti fogékonyság átalakul, évről-évre ^^ e2ek a rendezvé_ vendégeknek az elmúlt két évtized sok-sok szép eredményeit. A szegedi & a többi fölvillantott esemény értékes vonásait ismételten hangsú(MTI Foto - Percze Lalos felvétele) Nemsokára befejezik a második 150 megawattos ériásturbina szerelését Százhalombattán. Az új gépegység beindításával a Dunamenti Hőerőmű teljesítőképessége eléri majd a 440 megawattot. A képen: Beállítják a 150 megawattos turbina álló részét. Szellemi tartalék fiatal közgazdászok országos tanácskozása Országos tanácskozást ren- felelő munkakörben dolgozdeztek csütörtökön a Techni- nak a pályakezdők, lényegéka Házában a fiatal közgaz- ben kárbavész a befektetés, dászok helyzetéről. Lugosi Kezdeményezik, hogy a közGábor, a Műszaki és Termé- gazdászok nak is teremtsenek szettudományi Egyesületek szervezett lehetőséget műSzövetsége fiatal közgazdá- szaki képzettség megszerzészok bizottságának titkára sére. (MTI) vitaindító előadásában egyebek között hangsúlyozta, hogy a felmérések tapasztalatai szerint ma még sokhelyütt rosszul sáfárkodnak a fontos hivatás ifjú művelőinek tehetségével, tudásával. Gyakori a panasz, hogy az üzemek, vállalatok, intézmények jó részénél nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják őket Kevés önálló, ösztönző feladatot bíznak rájuk, s arra sincs mindig megfelélő lehetőségük, hogy gyorsan és alaposan megismerkedjenek munkaterületükkel, illetve, hogv hozzákezdjenek a speciális szakismeretek elsajátításához. Az egyetemen tanultakban is sok a „holt" tőke, mert a különböző tantárgyak anyagában kevés a gyakorlati útmutatások aránya., ugyanakkor sok még az olyan ismeretanyag, amelyekre teendőik ellátásához nincs szükségük. Különösen a vidéki közgazdászoknál gyakori, hogy más területen helyezkednek el, mint amilyen szakot végeztek. Javaslatot terjesztenek az illetékesek elé a fiatal közgazdászok szervezett elhelyezésére. Kgy-egy ifjú szakember kiképzése ugyanis mintegy 130 ezer forintjába kerül az államnak. Ha tehát Szomorú — szép amelyek a sírig kísérnek jy^ bennünket Ezek a szülő- ^^ lesz. Nem „halálra . . . föld, a szülői ház emlékei: ftóif határmenti város, fia- nyek- A mai létforma valapánk, anyánk verítékben ^^ föllendülő, gyarapodó lalásának, a város és község széjjel szóródott szép-keser- végvár. Ez a körülmény az kiegyensúlyozott életének és ves élete ideköt minket eh- „többi évtizedben fólszítot- jövőjének hite tükröződött hez a hazahoz, ehhez a va- a városszeretetet. Ezek a bennük Anélkül hogvmeszroshoz. S mindenkit a ma- szellemi, pszichikai tényezők Z™"*' gáéhoz. Most értem ob- támogatják politikai, gazda- szemeno értékeleshez vezeti ban, hogy távolabb szakadt ságl törekvéseinket. ne ez az írás, annyj mégis emberek miért járnak viszsza olyan szorgalmasan a szülőfaluhoz, szülővároshoz. Fiatalságuk emlékeit keresik ott újra és újra. s néha úgy érzik megtalálták. Mámorosan-örömösen csalMár nemcsak az eímSlt megalapozottnak látszik, ifjúság emlékein csüngő h°Sy az egészséges lokálnosztalgiával szeretem a vá- patriotizmus eleven támogarost. Cselekvően szeretem, tója a szocialista haza szemért a sajátomnak is ér- retetének. zem. Dolgozom érte, hogy Csakis marxista eszmei Iáinak meg már semmit Másként szeretem én ezt a várost, mint régen. Nem rémít és nem ijeszt el magától mint húsz-egynéhány esztendeje. Féltem tőle és néha utáltam is. Megalázott legyen. Ilyesmit éreztem ki a fesztivál előkészületeiből és az ünnepi köntöst öltött város levegőjéből E z a szellem nem Erősitik a védtöltést Szegeden a Felső Tiszaparton a hajóállomástól a Béke I. úszóház lejárójáig lebontatta az I. kerületi tanács a villamossín mellett húzódó támfalat, amelynek alapjai már megsüllyedtek, s a fal vízbetöréssel fenyegetett. Az I. kerületi tanács közel 200 ezer forintot fordít az új támfal felépítésére, amelyet a Hídépítő Vállalat végez* A villamos síntől 80 centiméter távolságra széles betonalapot fektettek le, amelyet vízelvezető árokkal képeztek ki, majd betongerendákat kötnek a régi falba, hogy a védtöltést ezzel is erősítsék a város felől. A Felső Tiszapartnak ezen a részén továbbr^ is meghagyják az úgynevezett zöldsávot, amelyben eddig is szebbnél szebb rózsák pompáztak. Javítják ugyanakkor a hajóállomástól a gimnáziumig húzódó védfalat is. A hézagokat cementtel tömik be, hogy megakadályozzák a víz behatolását a töltésoldal nem a végzettségüknek meg- ba. T ^bb. csinosabb, rangosabb marxisra e jak magukat, pedig nem ta- lpfnrpn Tlwsmit óreztem ki alapon Játszik pozitív szerepet, s ezen az alapon válik nélkülözhetetlen forrásává a szocialista hazafiságnak. Ereje, hogy az „egyszerű ember" gondolatiam! lyen szegedi spe- és érzésvilágából sarjadzik, cialitás. Abból a A hazát nem „általában" gyakorta, túlságosan önérze- megérlelődő gondolatvilág- szeretik, hanem a szülőföldtesre sikerült emberségemet hói és érzésből sarjad, hogy del — a várossal, községbántotta meg és nem tud- a haza a miénk lett. A po- gel, üzemmel, termelőszötam „visszatörleszteni". De ütikai szférából egyre erő- vetkezettel — összefonva, a felszabadulás után meg- teljesebben szivárog át ér- konkrét módon. Ha ez aszeváHozott a viszonyunk egy- ^Imi területre, és tettekre retet elevenen él. akkor máshoz. Ez a város a miénk serkent. Szeged csak any- hisznek a haza boldogulásáleüt, az enyem is, mert 3 nyibon jár elöl, hogy tra- bőm is. Csak ezen a talajon két városból egy lett díciói erősebbek, vissza- — szocialista társadalmi és O

*,. .„„,„,„„ nyúlnak az árvíz utáni új- gazdasági viszonyok között w^T LS jáépítéshez. S most a ked- - válik konstruktív erővé, s tenusitott, lehet6ségek hatására meggyőződés ós becsületes NinraenTk elevenebben jelentkezik a munka forrásává a lokálváras szeretete. De mindé- patriotizmus. Csak ezen a nütt éled a hazafiságnak ez talajon marad ment nacioa vonása. nalista, irredenta áramlatokPusztí^zer mem'nításában t61 & termátoktól: aki az Pusztaszer megu itasaoan - ^ bb pátriáját j-H^ti TiriTia szeretetünk most szabadon munkál, olyan akadályozó tényezők, amelyek ijedős görcsbe rántanák cselekvő kezünket, agyunkat. Érzései iket szépen csengő irredenta rí- és várható fejlesztésében is eZ^Z^J,' mekkel nem khet rös re- ez a gondolat es érzés a ^gj^SLÍgE ff pek ellen hangolni. Nem mozgato: a ket honfoglalas . emészti, mardossa széjjel tradíciója jelentkezik. (Ano- ^^ktenis. kibékíthetetlen osztályellen- nymus szerint Szer környétét cselekvő szándékunkat, kén Árpád vezérletével Szilárd központi államhaOlyan eszmék, érzések alap- gyűlést tartott 896-ban a talom mellett a lokálpatrióta ián egyesültünk, amely se- honfoglaló magyarság. S jellem nem a „másik" rogítőül kívánja a várossze- 1945-' en új honfoglalás tőr- vására erősödik. Sem anyaretetet itt és Makón, Hód- ténik: a földesúri nagybir- sem kulturális eszközökmezővásárhelyen és Szen te- tokokat széjjel parcellázó el- ben- Érmek elég fényes bisen, Csongrádon, s vala- ső mesgyekarót itt teszik le.) zonyítéka az elmúlt évtized mennyi városban és köz- A Tizsa és a Körös talál- ítt nálunk, Csongrádban. Az ségben. kozása adta lehetőséget is- 'Par decentralizálása meLeintett a beszélgetéssel merték fel Csongrádon, egy gyénknek mind az öt vároaz Ipari Kiállítás pavilon- korszerű fürdőváros megte- ^t enntette, lehetoségeinkjait készítő munkás. mert remtésének jó adottságait. nek ^ e varosok adottságai„ennek időre köll állni". A hagyományos — augusz- nak megfelelően. Nem viMiért' Ez kérem város- tus 14-i — búcsú helyébe a ragzik egyik község a máérdek". Reggel hatkor a „Csongrádi napok" kerültek. «« rovására, egyik város a Körősi-halászcsárda vörös Ipari és lakberendezési ki- másik karara. A gyarapodás salakját locsolták, henge- állításuk és a termelőszö- adottságokkal, jobb-rosszabb relték. Kérdezem: „Miért vetkezetek mezőgazdasági helyi lehetőségekkel még biilven korán?" Megálltak: termel vényei nek bemutatá- z»nyos ideig összefügg, de Vendégek jönnek ide ebé- sát tízezer érdeklődő nézte azt hiszem nagyobb mértékdeim. vacsorázni". Na és? meg. Itt is az történt, ami hen a helyi leleményesség„Hát, hogv gondolja, Sze- Szegeden: a csongrádi bú- f?el, szakértelemmel, városgeden vagyunk, kérem". torgyár asztalos készítmé- szeretettel. Az öt város köS milyen őszinte öröm- nyei ott álltak nyilvános ZÜ1 — történelmi múltját térnél álltak pavilonjaik előtt mustrán. A tsz-gazdák két- kintve is — vitathatatlanul Szeged adottságai a legjobbak. Megyei méretekben viszonylag fejlett ipart, jól képzett szakmunkásgárdát örökölt. A munkáshatalom kivívása előtt és még inkább ezután hazánk legnagyobb tudományos, kulturális, közlekedési centruma. Ezeket az adottságokat kihasználni és továbbfejleszteni éppen olyan indokolt, mint Makóét. Szentesét, Hódmezővásárhelyét és Csongrádét. Szeged a megye „fővárosa", mert adottságai alkalmassá teszik erre. « M

it támogassanak az állami szervek a lokális kezdeményezésekben? Nem egyszerű a válasz. Ha egy város, község lakossága meg akarja mutatni önmagát, munkáját, sajátos értékeit, ezt mindenképpen segítsük. Tegyünk különbséget országos és helyi jellegű rendezvények között. Országos és nemzetközi rangra törekvő rendezvények esetén — korábban erről már írtam — a színvonal nemcsak budapesti szemmel mérendő, hanem nemzetközi mércével Is. Senki sem gondolja már. hogy a külföldi, vagy az ország más tájáról érkező vendég tesz szívességet azzal ha eljön. Eljön, ha van miért. Ez mindjárt magával vonja a vállalkozásokkal járó rendkívül komoly felelősséget is. Támogassák azokat a lokális megnyilatkozásokat, amelyek történelmünk progresszív eseményeihez, mozzanataihoz kapcsolódnak! A viharsarki forradalmi munkás- és parasztmozgalmak emlékeit. E táj kultúráját természeti kincseit. Támogassák azokat a termelési eredményeket, ipari és mezőgazdasági termékek bemutatását, amelyek mutatják ipari munkásságunk, parasztságunk erőtől duzzadó alkotó tevékenységét! A modern építészet és a korszerű községrendezés felhasználható, jövőt mutató vonásait Több község összefogásával lehet mutatni magas szinten az adott táj leglényegesebb jegyeit. Múzeumaink e tekintetben a jelenleginél sokkal többet1 nyújthatnának. Ehhez saját kiállítási tematikájuk alapos felülvizsgálatára lenne szükség elsősorban, és gyakorlati segítségnyújtásra megyénk városaiban községeiben. Igénylik a muzeológusok szaktanácsát Persze a dolgozó emberek tömegeivel együtt képzelhető el minden rendezvény, mert a helyes elképzelések a tömegek gondolatának, akaratának megfogalmazott kifejezése. Nemcsak az idei szegedi fesztivál bizonyított, az említett rendezvények is igazoló jegyei ennek. A váras- és községszeretet fölbuzgó, alkotó ereje jusson is kifejezésre e rendezvér ekben, mert a hasznosan megvalósított elképzelések sikere tovább erősíti a lokálpatriotizmust E

ljutottam oda* ahonnan elindultam. A szülőföld szeretete, ifjúságunk szomorú-szép emlékei, szüleink háza, fejfája, nagy kötőanyaga a lokálpatriotizmusnak. De kibontakozik a szocialista életviszonyokban az a magasabbrendű érzés is, amely a ma igenlésében és a holnap támogatásában nyeri el valóságos értelmét. Segíti és hátráltatja ezt a folyamatot az úgynevezett mikróklíma, a munkahely légköre. Sajnos e kérdéssel közéleti funkcionáriusaink, gazdasági vezetőink nem foglalkoznak jelentőségének megfelelően. Ez azonban már nem fér el a mai frásban. Következik: A MUNKAHELY KLÍMAJARÖL Péntek. 1966. szeptember & Qil tA&WMQMlAG o I