Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Vajdasági jegyzetek A Fórum-kombinátban Kulturális híd Jugoszlávia és Magyarország között A Vajdaság városaiban falvaiban az újságos pavilonok tarkaságában, a lapszínek sokaságában feltűnik több magyar újságcím ls. Magyar Szó... Dolgozók ... Mézeskalács ... 7 nap ... Ifjúság ... és még sorolhatnánk tovább, hiszen egész csokorra való az az újság, hetilap, folyóirat, amely között a Vajdaság magyar nyelvű lakossága válogathat. Hogy mennyi is? A kérdésre éjjel-nappal nyomdagépektől zajos, többemeletes szép új épületben kaptuk meg a feleletet. A Fórum, Kiadó újvidéki, nyolc éve épült székházában. A legtöbb magyar nyelven megjelenő lap és könyv itt készül ebben az igen jelentős sajtókombinátban, amelynek falai között a kiadó vállalaton kívül több szerkesztőség és igen jól felszerelt, a sajtótermékek legkülönfélébb fajtáinak előállítására alkalmas háromszázötven munkást foglalkoztató nyomda dolgozik. Mindez egyetlen egységet alkot, amelynek igazgatója a még néhány évvel ezelőtt újságíróként dolgozott Minda Tibor. — Az a feladatunk — mondotta, — hogy a Vajdaságban élő csaknem 450 ezer magyar olvasási igényét anyanyelvén elégítsük ki. Autonóm tartományunk staitutuma ezt törvénybe is foglalja, amikor kimondja: a nemzetiségeknek biztosítva van az a joguk, hogy anyanyelvükön fejezzék ki magukat minden korszerű tájékoztatási eszköz felhasznál lásával — Hány újságot adnak itt ki? MACVARSIÓ m kesztőséggé Üj Symposion címmel. Havonta jelenik meg 24 oldalon. A legnagyobb múltú és legjelentősebb irodalmi folyóirat a havonta 6—7 ív terjedelemben megjelenő Híd. Első száma 1936-ban hagyta el a nyomdát és mindenkor a haladó szellemű írók orgánuma volt. A fasiszta megszállás idején hősies, bátor magatartásról tettek tanúságot a folyóirat szerkesztői, munkatársai, akik közül többen szenvedtek nemcsak bebörtönzést, hanem mártírhalált. A főként irodalmi, kulturális kérdésekkel, társadalmi problémákkal foglalkozó lapok soraiba tartozik még a 7 nap, amelynek Szabadkán, Szeged jugoszláviai testvérvárosában van önálló szerkesztősége és kiadója. — Tulajdonképpen nyolc lop jelenik itt meg a mi IdiadásunKoan, de ennél lényegesen többre tehető a magyar nyelvű orgánumok száma. Itt is nyomunk olyan lapot, amely más kiadó vállalathoz tartozik, ezenkívül Jugoszláviában többfelé jelennek még meg magyar nyelvű lapok. Mindezek közül a legtekintélyesebb a Magyar Szó, amely Varga László főszerkesztésével a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének napilapja. Elődje, a Szabad Vajdaság közvetlen a felszabadulás első Időszakában, már 1944. december 24-én megjelent, majd valamivel később megalakult az önálló szerkesztőség: akkor vette fel a jelenlegi nevet. Hétköznap 35 ezer, vasárnap 65 ezer példányban jelenik meg, ami — a mintegy 102 ezer vajdasági magyar családot számítva azt jelenti —, hogy vasárnaponként minden második család olvassa a lapot. A legolvasottabb Szabadkán, ahol minden második család rendszeresen olvassa. A lapnak tizenhárom helyi szerkesztősége is van, amelyek saját területükről önálló oldalakat állítanak öszsze: Irodalmi, ifjúsági lapok Ide tartozik még a Dolgozók című, 15 ezer példányban megjelenő hetilap, ame^v a munkásönigazgatás problémáival foglalkozik és termelési kérdésekkel. Az Egészség címmel megjelenő lap az egészségügyi felvilágosítást szolgálja havonta. A legfiatalabbak, az óvodáskorúak szórakoztatására készül a sok képpel, színes nyomással megjelenő, 12 000 példányos Mézeskalács. Az elemi iskolások hetilapja a Jó Pajtás, s a 15—20 éves korú fiatalság- az Ifjúság című 16 oldalas hetilap. Ez utóbbiak 16—23 ezer példányban jelennek meg. Az Ifjúság című hetilaDból másfél évvel ezelőtt külön ifjúsági irodalmi folyóirat vált ki és alakult önálló szerA Vajdaságban egyébként — mint a Fórum igazgatója elmondotta — igen sok helyen jelenik meg üzemi lap vagy kisebb községi lap. Ezek egyrészt felváltva jelennek meg magyar vagy szerb-horvát nyelven, mások — mint például a becsei, kikindai, hódsági — magyar nyelvű melléklettel kerülnek az olvasókhoz. Vannak azután még két nyelven megjelenő lapok is, ezek általában hetilapok, vagy havi folyóiratok. A nagyobbak közül még jelentős a Zágrábban napvilágot láttó Magyar Képesújság és Muraszombaton a Népújság. Mindkettő hetilap. Könyvkiadás Hasonlóan színes képet mutat a Fórum könyvkiadói tevékenysége is. Minda Tibor erről a következőket mondotta: — Kiadói politikánk egyik alapelve, hogy lehetőséget biztosítsunk a Jugoszláviában élő magyar írók alkotásainak a megjelenésére. A Vajdaságban mintegy 35—40 aktív magyar író él, akiknek évente 10—15 művét adjuk ki. Másik alapvető elvünk, hogy a jugoszláv irodalmat átültessük magyar nyelvre. Évenként 8—10 ilyen művet szoktunk megjelentetni. Ugyanilyen számú az ifjúsági művek kiadása is. Ezeken kívül gondoskodunk a Jugoszláviában megjelenő legfontosabb politikai, gazdasági, társadalmi, tudományos művek kiadásáról is. A vezető jugoszláv politikusok. államférfiak írásait, beszédeit gyűjteményes sorozatban jelentetjük meg. Helyet kapnak kiadói terveinkben a világirodalom népszerű alkotásai. Arra törekszünk, mindezt minél olcsóbb áron juttassuk az olvasóinkhoz, hogy a magyar lakosság ugyanolyan áron tudja megvenni — a természetesen kisebb példányszám ellenére is — lapjait, könyveit, mint a többi jugoszláv állampolgár. Ez csak dotációval tudjuk elérni, ami nem is kis összeg: az újságoknál évi 5 millió, a könyveknél évente körülbelül 1 millió új dinár. Kiadói együttműködés hazán/kai Hatalmas kömyvhegyek között sétáltunk végig az igazgatóval az épület folyosóin, raktárain a nyomdagépek közé. — De nemcsak ezek a könyvek kerülnek a Jugoszláviában élő magyarsághoz — sietett a kiegészítéssel. — Gyakorlatilag nálunk minden könyv kapható, amely Magyarországon megjelenik és itt érdeklődésre tarthat számot. Kiadónknak kilenc könyvesboltja van a Vajdaságban, amelyekben o Magyarországról behozott műveket is árusítjuk. A közös egyezmény keretében évente több mint 3 ezer művet hozunk be nagy példányszámban. Más közös akcióink is vannak Magyarországgal, amelyben a legjelentősebb közös könyvkiadás szánté minden magyarországi kiadóvállalattal. Több magyar író művét adjuk itt ki szerb-horvát nyelven, s jugoszláv szerzők művei közös kiadványként jelennek meg magyar nyelven valamelyik magyarországi kiadónál. Ez ma már rendszeresen folyik. Hasonlóan együttműködésre törekszünk a tankönyvkiadásban is: néhány éve már itt állítunk elő tankönyveket a Magyarországon működő szerbhorvát nyelvű iskolák számára, ide pedig magyar tankönyvek érkeznek az itteni magyar iskolák számára. Az újvidéki Vojvode Misica utcában éjjel-nappal szedőgépek zümmögésétől, nyomdagépek csattogásától, újságírók jövés-menésétől zajos hatalmas épület falai között fontos hivatást teljesítenek. Ügy, ahogyan az itt dolgozók mondják: tevékenységükkel hidat, egyre szélesedő kulturális hidat is akarnak építeni a két baráti ország, hazánk és Jugoszlávia között. Lőkös Zoltán Hetvenéves a MÁV Nevelőintézet (Tudósítónktól.) 1896 szeptembere óta mindennap egyenruhás fiatalok hagyják el regeelenként a nevelőintézet öreg épületét. Az ország területéről árva. félárva és sokgyermekes vasulasszülők gyermekei már 70 év óta kapnak gondos elhelyezést. ellátást, és taníttatást itt. A középiskolás fiúk és lányok az intézeti foglalkozások során nemcsak a másnapi iskolai feladatokat oldják meg: az intézet jól felszerelt könyvtára, televíziós terme és stúdiója filmvetítése és 30 színházi bérlet, biztosítja a színvonalas szó rakozásboz szükséges feltételeket A szegedi MAV Nevelőintézetben jó tanulmányi ered ményt érnek el a diákok, s ez — mint már régóta — öregbíti a szegedi MÁV Nevelőintézet hímevét. Sziládi Sándor Ülésezett a eiépfront városi elnöksége Tegnap délután tartotta ülését a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának elnöksége. Dr. Kedvessy György elnök megnyitója után Hofgesang Péter, a népfrontbizottság titkára számolt be az első félévi célkitűzések teljesítéséről, a tömegek társadalmi feladatokra történt mozgósításáról és az ismeretterjesztésről. Ezután megtárgyalták a városi népfrontbizottság második félévi programját, különös tekintettel az MSZMP IX. kongresszusára, s az ott születő határozatok végrehajtására. Megleckéztették a törvénysértő tt H Lapunk szeptember 8-i számában Törvénysértő fészekrakás címmel cikket közöltünk arról, hogy Szegeden, a Szilléri sugárút 49 b számú kétszobás kis ház bérlőjének lakásába erőszakkal beköltözködött Balla Szilveszter, hódmezővásárhelyi Illetőségű fiatalember és felesége. Cikkünk nyomán a II. kerüreti tanács azonnal Intézkedett, határozatot hozott Balla Szilveszterek eltávolítására a házból. Tegnap a déli órákban eltiagyattatta velük a házat. Saját költségükre kirakatták a bútorokat a zárt kapubejérat alá. Három napi haladékot kaptak arra, hogy bútorukat elszállítsák. Vastaps a színházban Bemutatkoztak a román katonaművészek Szegeden Szimfonikus és néni zenekarral. tánccsonorttal. énekes és táncos szólistákkal érkezett Szegedre a Román Néphadsereg Munka Érdemrenddel kitüntetett központi művészegyüttese. A 180 tagú román ketonaegvüttes útját alig egyhetes magvarországi vendégszereplésük során vastaps kísérte Debrecentől — Nyíregyházán, Karcagon, Szolnokon keresztül — a Szegedi Nemzeti Színházig, ahol csütörtöki megérkezésük után már este bemutatkoztak. Az együttes lelke, vezetőie, karmestere, zeneszerzője: alapítója és köze! két évtizedes hagyományainak legavatottabb kezű gondozója^ az Állami-díjas Dinu Stelian ezredes, a Művészet Érdemes Mestere. M:nt a román katonaművészektöl megtudtuk: az ő irányításával iáriák az együttes vezetői az országot, hogy felkutassák a román népzene örökbecsű kincseit, és az összegyűitött folklór anyagot maga Stelian hangszereli. tanítja be és ve zényli. Körülbelül azt csinálja. amit a mi Bartók Bélánk és Kodály Zoltánunk ezelőtt jó néhány évtizeddel, sokkal nehezebb körülmények között vállalt: a népzene „megmentését" a szimfonikus zene és modern kórusirodalom számára. Szegedi fellépésük alkalmával is az ilyer. néni ihletésű dalok, táncok domináltak a műsorban. s a román nép lelkét színpadra muzsikált — koreografál: számaikkal arat(Sztlágyi Mózes felv.) Részlet az együttes műsorából. A tinikar olténial népltáncot mutat be GYORSPOSTA ® GYORSPOSTA GYORSPOSTA a GYORSPOSTA Yórófülkét a végállomáshoz! Maga és sok utazótársa nevében írt panaszlevelet szerkesztőségünknek Soós Vincéné kiskundorozsmai olvasónk. „Az időjárás rendkívül szeszélyes, hol kánikula van, hol meg esik az eső. A kiskundorozsmai villamos szegedi végállomásánál kevés az ülőpad és nincsen várófülke sem. A Dorozsmára utazó és onnan Szegedre érkező dolgozók zivatar, záporeső alkalmával nem tudnak hova beszaladni". • Peták József, a közlekedési vállalat igazgatója elmondotta, hogy már korábban foglalkoztak a várófülke felépítésének gondolatával a kiskun dorozsmai villamos szegedi végállomásához. Impozáns, tetszetős várófülke kellene ide, egyelőre azonban várni kell a kivitelezésével. A közlekedési forgalmat ezen a ponton nagyon is megváltoztathatja a Kossuth Lajos sugárút, valamint az Izabella-híd tervbe vett korszerűsítése. Ismeretest hogy a főgyűjtő csatorna végigmegy a dr. Boross József utcán is. Ha ez a munka megkezdődik, a villamosforgalmat ezen a szakaszon le kell állítni. Sőt az is lehetséges, hogy a villamosforgalmat ezen a részen vissza sem állítják, mert annyira módosul, megváltozik a közlekedési forgalmi igény. A várható módosítások tehát egyelőre amellett szólnak, hogy a közlekedési vállalat ezen a ponton ne ruházzon be várófülke építésére. « Vízhiány a 12-es és 14-es utcában Több mint 30 aláírással Petőfi telepről, a 12-es és a 14-es utcából ezt írják: „Problémánkkal többször fordultunk már a II. kerületi tanács vb építési és közlekedési osztályához, de eddig az ígérgetésen kívül nem kantunk segítséget. Ezt a részt 1962-ben osztották fel házhelyeknek. Abban a tudatban építkeztünk, hogy hamarosan közművesítenek is. Sajnos, ez nem történt meg. Vízhiány ban szenvedünk évek óta. Ugyanis az egyetlen sarki kifolvó nem ad elégséges vizet, csak időszakonként. Hallottuk, hogy a 11-es utcától fogiák a magasnyomású vízhálózatot bekapcsolni. Mi ebből is kimaradunk?" * Nemes József, a II. kerületi tanács építési és közlekedési csoportiának vezetőie azt a válasz: adta nekünk a Petőfi telep 12 es és 14-es utca lakóinak. panaszára, hogy sürgősen megvizsgálják a közkifolyót, hogy miért nem ad elégséges vizet. Ha indokolt, akkor létesítenek egv másik közkifolyót is. hogv a lakosoknak re kellien messzire fáradniuk vízért. Valóban magasnyo mású vízhálózatot kap a 11-es utcától a Tisza-part felé eső terület, mert erre a feltételek megértek. A Csap utca korszerűsítésével együtt lefektették a főnvomóvezetéket is. Ennek a területnek a vízszolgáltatása javulásával jobb lesz a vízellátás a 12-es és a 14-es utca területén is. tak legőszintébb elismerést. Az együttes másik „specifikuma": saját nevelésű művészei vannak, s utánpótlásról is maga gondoskodik. Mindössze egyetlen vendégszámuk volt. a zeneakadémiát most végzett fiatal G heorghe Jamf ir nádsípszóiója. ami szervesen illeszkedett a műsor atmosz íérájába — és óriási sikert aratott. Énekeseik közül a szép althangú Milca N is tor és Aida Abagief tetszett leginkább. Maria Dumitreasa viszont ragyogó megjelenésével keltett illúziót. Ion Boldza moldvai néudalcsokrot énekelt — a közönség követelésére többször is. a Stelian feldolgozásában elhangzott számok közül pedig a Hai lui lui-t éreztük legközelebb hozzánk. A férfi és női tánckar koreográfiáját Gheorghe Baciu Állami-díjas, érdemes művész és Vladimír Bedea balettmesterek készítették — jobbára hasonló elképzelések alapián: népies és modern táncelemek egészséges szintéziséből. Az együttes félszáz főnyi szimfonikus zenekara képzett muzsikusokból áll: katonai jellegének megfelelően zömmel fúvósaira épít. így természetszerűleg sokkal dinamikusabb. harsányabb, bizonyos értelemben karakterisztikusabb hatást tud kelteni a számára írt és átdolgozott zenei műfajokban. (Gondolunk itt a Verdi Ernani-iából elhangzott részletre ls.) Hasonló zenei alapállásból énekel a közel 80 tagú férfikórus. Ennek r.z ének-zenekari együttesnek kontrasztiát a Marin Suhica vezette népi zenekar teremti meg a színpadon. Kedves figyelmesség volt Alekszandru Citrus hegedűjén feloser.hilő magvarnóta-csokor, azok között is a Még azt mondják. nincs Szegeden boszorkány ... Erő és szépség, muzsika és tánc — ha kicsit egysíkú programot is. de mindenképpen felejthetetlen estét szerzett a színházat zsúfolásig megtöltő szegedi közönségnek. Nikolény! István A Fővárost Sütőipari Vállalat felvesz sütőipari fiú ipari tanulókat kollégiumi elhelyezéssel. A képzés időtartama 3 év. Minősége: emeltszintű amelv a továbbtanuláshoz biztosít kedvező lehetőséget. Jelentkezni lehet a Budapesti 2. sz. Élelmiszeripari Tanuló Iskolában. Budapest VI.. Népköztársaság u 100 (Vidékiek ieOentkezhetnek 1 Követelmény: 14-16 év. 8 ait. iskola eredményes elvégzése (közepesnél 1obb átlag) Határidő: szeptember 12. xBo 2693 Cipő és papucs felsőbőrök minden színben kaphatók. Somogyi u 17. Bőrszaküzlet XS. 96 954. KözüOlük ke Íves vendégeinkkel hogy az úiszegedi Fasor falatozót átalakítás után Fasor Vendéglő-ként megnyitottuk. (Bérkert u. 52. sz.) Családias környezet Ízletes ételek váriák vendégeinket! Minden csütörtökön este házi disznótoros vacsora Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat xS. 96 980 Szombat, 1966. augusztus 10. DÉL-MAGI aROMíaQ 5