Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

Vajdasági jegyzetek A Fórum-kombinátban Kulturális híd Jugoszlávia és Magyarország között A Vajdaság városaiban falvaiban az újságos pavi­lonok tarkaságában, a lap­színek sokaságában feltű­nik több magyar újságcím ls. Magyar Szó... Dolgo­zók ... Mézeskalács ... 7 nap ... Ifjúság ... és még sorolhatnánk tovább, hiszen egész csokorra való az az újság, hetilap, folyóirat, amely között a Vajdaság magyar nyelvű lakossága vá­logathat. Hogy mennyi is? A kérdésre éjjel-nappal nyomdagépektől zajos, több­emeletes szép új épületben kaptuk meg a feleletet. A Fórum, Kiadó újvidéki, nyolc éve épült székházá­ban. A legtöbb magyar nyel­ven megjelenő lap és könyv itt készül ebben az igen je­lentős sajtókombinátban, amelynek falai között a ki­adó vállalaton kívül több szerkesztőség és igen jól felszerelt, a sajtótermé­kek legkülönfélébb fajtáinak előállítására alkalmas há­romszázötven munkást fog­lalkoztató nyomda dolgozik. Mindez egyetlen egységet alkot, amelynek igazgatója a még néhány évvel ezelőtt újságíróként dolgozott Minda Tibor. — Az a feladatunk — mon­dotta, — hogy a Vajdaságban élő csaknem 450 ezer ma­gyar olvasási igényét anya­nyelvén elégítsük ki. Auto­nóm tartományunk staitutu­ma ezt törvénybe is foglal­ja, amikor kimondja: a nemzetiségeknek biztosítva van az a joguk, hogy anya­nyelvükön fejezzék ki magu­kat minden korszerű tájé­koztatási eszköz felhasznál lásával — Hány újságot adnak itt ki? MACVARSIÓ m kesztőséggé Üj Symposion címmel. Havonta jelenik meg 24 oldalon. A legna­gyobb múltú és legjelentő­sebb irodalmi folyóirat a havonta 6—7 ív terjedelem­ben megjelenő Híd. Első száma 1936-ban hagyta el a nyomdát és mindenkor a ha­ladó szellemű írók orgánu­ma volt. A fasiszta megszál­lás idején hősies, bátor ma­gatartásról tettek tanúságot a folyóirat szerkesztői, mun­katársai, akik közül többen szenvedtek nemcsak bebör­tönzést, hanem mártírhalált. A főként irodalmi, kulturá­lis kérdésekkel, társadalmi problémákkal foglalkozó la­pok soraiba tartozik még a 7 nap, amelynek Szabadkán, Szeged jugoszláviai testvér­városában van önálló szer­kesztősége és kiadója. — Tulajdonképpen nyolc lop jelenik itt meg a mi IdiadásunKoan, de ennél lé­nyegesen többre tehető a ma­gyar nyelvű orgánumok szá­ma. Itt is nyomunk olyan lapot, amely más kiadó vál­lalathoz tartozik, ezenkívül Jugoszláviában többfelé je­lennek még meg magyar nyelvű lapok. Mindezek kö­zül a legtekintélyesebb a Magyar Szó, amely Varga László főszerkesztésével a Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének napilapja. Elődje, a Szabad Vajdaság közvetlen a felszabadulás első Időszakában, már 1944. december 24-én megjelent, majd valamivel később megalakult az önálló szer­kesztőség: akkor vette fel a jelenlegi nevet. Hétköznap 35 ezer, vasárnap 65 ezer példányban jelenik meg, ami — a mintegy 102 ezer vajda­sági magyar családot szá­mítva azt jelenti —, hogy vasárnaponként minden má­sodik család olvassa a lapot. A legolvasottabb Szabadkán, ahol minden második csa­lád rendszeresen olvassa. A lapnak tizenhárom helyi szerkesztősége is van, ame­lyek saját területükről ön­álló oldalakat állítanak ösz­sze: Irodalmi, ifjúsági lapok Ide tartozik még a Dol­gozók című, 15 ezer példány­ban megjelenő hetilap, ame^v a munkásönigazgatás problémáival foglalkozik és termelési kérdésekkel. Az Egészség címmel megjelenő lap az egészségügyi felvilá­gosítást szolgálja havonta. A legfiatalabbak, az óvodás­korúak szórakoztatására ké­szül a sok képpel, színes nyomással megjelenő, 12 000 példányos Mézeskalács. Az elemi iskolások hetilapja a Jó Pajtás, s a 15—20 éves korú fiatalság- az Ifjúság című 16 oldalas hetilap. Ez utóbbiak 16—23 ezer pél­dányban jelennek meg. Az Ifjúság című hetilaDból más­fél évvel ezelőtt külön ifjú­sági irodalmi folyóirat vált ki és alakult önálló szer­A Vajdaságban egyébként — mint a Fórum igazgatója elmondotta — igen sok he­lyen jelenik meg üzemi lap vagy kisebb községi lap. Ezek egyrészt felváltva je­lennek meg magyar vagy szerb-horvát nyelven, mások — mint például a becsei, ki­kindai, hódsági — magyar nyelvű melléklettel kerül­nek az olvasókhoz. Vannak azután még két nyelven megjelenő lapok is, ezek általában hetilapok, vagy havi folyóiratok. A nagyob­bak közül még jelentős a Zágrábban napvilágot lát­tó Magyar Képesújság és Muraszombaton a Népújság. Mindkettő hetilap. Könyvkiadás Hasonlóan színes képet mutat a Fórum könyvkiadói tevékenysége is. Minda Ti­bor erről a következőket mondotta: — Kiadói politikánk egyik alapelve, hogy lehetőséget biztosítsunk a Jugoszláviában élő magyar írók alkotásai­nak a megjelenésére. A Vaj­daságban mintegy 35—40 aktív magyar író él, akiknek évente 10—15 művét adjuk ki. Másik alapvető elvünk, hogy a jugoszláv irodalmat átültessük magyar nyelvre. Évenként 8—10 ilyen művet szoktunk megjelentetni. Ugyanilyen számú az ifjú­sági művek kiadása is. Eze­ken kívül gondoskodunk a Jugoszláviában megjelenő legfontosabb politikai, gaz­dasági, társadalmi, tudomá­nyos művek kiadásáról is. A vezető jugoszláv politi­kusok. államférfiak írásait, beszédeit gyűjteményes so­rozatban jelentetjük meg. Helyet kapnak kiadói ter­veinkben a világirodalom népszerű alkotásai. Arra tö­rekszünk, mindezt minél ol­csóbb áron juttassuk az ol­vasóinkhoz, hogy a magyar lakosság ugyanolyan áron tudja megvenni — a termé­szetesen kisebb példány­szám ellenére is — lapjait, könyveit, mint a többi ju­goszláv állampolgár. Ez csak dotációval tudjuk elér­ni, ami nem is kis összeg: az újságoknál évi 5 millió, a könyveknél évente körül­belül 1 millió új dinár. Kiadói együttműködés hazán/kai Hatalmas kömyvhegyek között sétáltunk végig az igazgatóval az épület folyo­sóin, raktárain a nyomdagé­pek közé. — De nemcsak ezek a könyvek kerülnek a Jugo­szláviában élő magyarsághoz — sietett a kiegészítéssel. — Gyakorlatilag nálunk minden könyv kapható, amely Magyarországon meg­jelenik és itt érdeklődésre tarthat számot. Kiadónknak kilenc könyvesboltja van a Vajdaságban, amelyekben o Magyarországról behozott műveket is árusítjuk. A kö­zös egyezmény keretében évente több mint 3 ezer művet hozunk be nagy pél­dányszámban. Más közös ak­cióink is vannak Magyaror­szággal, amelyben a legje­lentősebb közös könyvkiadás szánté minden magyarorszá­gi kiadóvállalattal. Több ma­gyar író művét adjuk itt ki szerb-horvát nyelven, s ju­goszláv szerzők művei kö­zös kiadványként jelennek meg magyar nyelven vala­melyik magyarországi kiadó­nál. Ez ma már rendszere­sen folyik. Hasonlóan együtt­működésre törekszünk a tankönyvkiadásban is: né­hány éve már itt állítunk elő tankönyveket a Ma­gyarországon működő szerb­horvát nyelvű iskolák szá­mára, ide pedig magyar tan­könyvek érkeznek az itteni magyar iskolák számára. Az újvidéki Vojvode Mi­sica utcában éjjel-nappal szedőgépek zümmögésétől, nyomdagépek csattogásától, újságírók jövés-menésétől zajos hatalmas épület falai között fontos hivatást tel­jesítenek. Ügy, ahogyan az itt dolgozók mondják: tevé­kenységükkel hidat, egyre szélesedő kulturális hidat is akarnak építeni a két bará­ti ország, hazánk és Jugo­szlávia között. Lőkös Zoltán Hetvenéves a MÁV Nevelőintézet (Tudósítónktól.) 1896 szep­tembere óta mindennap egyenruhás fiatalok hagyják el regeelenként a nevelőin­tézet öreg épületét. Az or­szág területéről árva. félár­va és sokgyermekes vas­ulasszülők gyermekei már 70 év óta kapnak gondos elhe­lyezést. ellátást, és tanítta­tást itt. A középiskolás fiúk és lányok az intézeti foglal­kozások során nemcsak a másnapi iskolai feladatokat oldják meg: az intézet jól felszerelt könyvtára, televí­ziós terme és stúdiója film­vetítése és 30 színházi bérlet, biztosítja a színvonalas szó rakozásboz szükséges felté­teleket A szegedi MAV Nevelőin­tézetben jó tanulmányi ered ményt érnek el a diákok, s ez — mint már régóta — öregbíti a szegedi MÁV Ne­velőintézet hímevét. Sziládi Sándor Ülésezett a eiépfront városi elnöksége Tegnap délután tartotta ülését a Hazafias Népfront szegedi városi bizottságának elnöksége. Dr. Kedvessy György elnök megnyitója után Hofgesang Péter, a nép­frontbizottság titkára számolt be az első félévi célkitű­zések teljesítéséről, a tömegek társadalmi feladatokra tör­tént mozgósításáról és az ismeretterjesztésről. Ezután meg­tárgyalták a városi népfrontbizottság második félévi prog­ramját, különös tekintettel az MSZMP IX. kongresszusára, s az ott születő határozatok végrehajtására. Megleckéztették a törvénysértő tt H Lapunk szeptember 8-i szá­mában Törvénysértő fészek­rakás címmel cikket közöl­tünk arról, hogy Szegeden, a Szilléri sugárút 49 b számú kétszobás kis ház bérlőjének lakásába erőszakkal beköl­tözködött Balla Szilveszter, hódmezővásárhelyi Illetősé­gű fiatalember és felesége. Cikkünk nyomán a II. kerü­reti tanács azonnal Intézke­dett, határozatot hozott Balla Szilveszterek eltávolítására a házból. Tegnap a déli órák­ban eltiagyattatta velük a házat. Saját költségükre ki­rakatták a bútorokat a zárt kapubejérat alá. Három napi haladékot kaptak arra, hogy bútorukat elszállítsák. Vastaps a színházban Bemutatkoztak a román katonaművészek Szegeden Szimfonikus és néni zene­karral. tánccsonorttal. éne­kes és táncos szólistákkal érkezett Szegedre a Román Néphadsereg Munka Érdem­renddel kitüntetett központi művészegyüttese. A 180 tagú román ketonaegvüttes útját alig egyhetes magvarországi vendégszereplésük során vas­taps kísérte Debrecentől — Nyíregyházán, Karcagon, Szolnokon keresztül — a Szegedi Nemzeti Színházig, ahol csütörtöki megérkezé­sük után már este bemutat­koztak. Az együttes lelke, vezető­ie, karmestere, zeneszerzője: alapítója és köze! két évti­zedes hagyományainak leg­avatottabb kezű gondozója^ az Állami-díjas Dinu Stelian ezredes, a Művészet Érdemes Mestere. M:nt a román ka­tonaművészektöl megtudtuk: az ő irányításával iáriák az együttes vezetői az országot, hogy felkutassák a román népzene örökbecsű kincseit, és az összegyűitött folklór anyagot maga Stelian hang­szereli. tanítja be és ve zényli. Körülbelül azt csi­nálja. amit a mi Bartók Bé­lánk és Kodály Zoltánunk ezelőtt jó néhány évtizeddel, sokkal nehezebb körülmé­nyek között vállalt: a nép­zene „megmentését" a szim­fonikus zene és modern kó­rusirodalom számára. Sze­gedi fellépésük alkalmával is az ilyer. néni ihletésű dalok, táncok domináltak a műsor­ban. s a román nép lelkét színpadra muzsikált — ko­reografál: számaikkal arat­(Sztlágyi Mózes felv.) Részlet az együttes műsorából. A tinikar olténial népltáncot mutat be GYORSPOSTA ® GYORSPOSTA GYORSPOSTA a GYORSPOSTA Yórófülkét a végállomáshoz! Maga és sok utazótársa nevében írt panaszlevelet szerkesztőségünknek Soós Vincéné kiskundorozsmai ol­vasónk. „Az időjárás rend­kívül szeszélyes, hol kániku­la van, hol meg esik az eső. A kiskundorozsmai villamos szegedi végállomásánál ke­vés az ülőpad és nincsen vá­rófülke sem. A Dorozsmára utazó és onnan Szegedre ér­kező dolgozók zivatar, zá­poreső alkalmával nem tud­nak hova beszaladni". • Peták József, a közlekedési vállalat igazgatója elmon­dotta, hogy már korábban foglalkoztak a várófülke fel­építésének gondolatával a kiskun dorozsmai villamos szegedi végállomásához. Im­pozáns, tetszetős várófülke kellene ide, egyelőre azon­ban várni kell a kivitelezé­sével. A közlekedési forgal­mat ezen a ponton nagyon is megváltoztathatja a Kossuth Lajos sugárút, valamint az Izabella-híd tervbe vett kor­szerűsítése. Ismeretest hogy a főgyűjtő csatorna végig­megy a dr. Boross József utcán is. Ha ez a munka megkezdődik, a villamosfor­galmat ezen a szakaszon le kell állítni. Sőt az is lehet­séges, hogy a villamosfor­galmat ezen a részen vissza sem állítják, mert annyira módosul, megváltozik a köz­lekedési forgalmi igény. A várható módosítások tehát egyelőre amellett szólnak, hogy a közlekedési vállalat ezen a ponton ne ruházzon be várófülke építésére. « Vízhiány a 12-es és 14-es utcában Több mint 30 aláírással Petőfi telepről, a 12-es és a 14-es utcából ezt írják: „Problémánkkal többször fordultunk már a II. kerü­leti tanács vb építési és köz­lekedési osztályához, de ed­dig az ígérgetésen kívül nem kantunk segítséget. Ezt a részt 1962-ben osztották fel házhelyeknek. Abban a tu­datban építkeztünk, hogy ha­marosan közművesítenek is. Sajnos, ez nem történt meg. Vízhiány ban szenvedünk évek óta. Ugyanis az egyet­len sarki kifolvó nem ad elégséges vizet, csak idősza­konként. Hallottuk, hogy a 11-es utcától fogiák a ma­gasnyomású vízhálózatot be­kapcsolni. Mi ebből is kima­radunk?" * Nemes József, a II. kerü­leti tanács építési és közle­kedési csoportiának vezetőie azt a válasz: adta nekünk a Petőfi telep 12 es és 14-es utca lakóinak. panaszára, hogy sürgősen megvizsgál­ják a közkifolyót, hogy mi­ért nem ad elégséges vizet. Ha indokolt, akkor létesíte­nek egv másik közkifolyót is. hogv a lakosoknak re kellien messzire fáradniuk vízért. Valóban magasnyo mású vízhálózatot kap a 11-es utcától a Tisza-part felé eső terület, mert erre a feltételek megértek. A Csap utca korszerűsítésével együtt lefektették a főnvo­móvezetéket is. Ennek a te­rületnek a vízszolgáltatása javulásával jobb lesz a víz­ellátás a 12-es és a 14-es ut­ca területén is. tak legőszintébb elismerést. Az együttes másik „specifi­kuma": saját nevelésű mű­vészei vannak, s utánpótlás­ról is maga gondoskodik. Mindössze egyetlen vendég­számuk volt. a zeneakadé­miát most végzett fiatal G heorghe Jamf ir nádsíp­szóiója. ami szervesen il­leszkedett a műsor atmosz íérájába — és óriási sikert aratott. Énekeseik közül a szép althangú Milca N is tor és Aida Abagief tetszett leg­inkább. Maria Dumitreasa viszont ragyogó megjelené­sével keltett illúziót. Ion Boldza moldvai néudalcsok­rot énekelt — a közönség követelésére többször is. a Stelian feldolgozásában el­hangzott számok közül pedig a Hai lui lui-t éreztük leg­közelebb hozzánk. A férfi és női tánckar ko­reográfiáját Gheorghe Baciu Állami-díjas, érdemes mű­vész és Vladimír Bedea ba­lettmesterek készítették — jobbára hasonló elképzelé­sek alapián: népies és mo­dern táncelemek egészséges szintéziséből. Az együttes félszáz főnyi szimfonikus zenekara kép­zett muzsikusokból áll: ka­tonai jellegének megfele­lően zömmel fúvósaira épít. így természetszerűleg sokkal dinamikusabb. harsányabb, bizonyos értelemben karak­terisztikusabb hatást tud kel­teni a számára írt és átdol­gozott zenei műfajokban. (Gondolunk itt a Verdi Er­nani-iából elhangzott rész­letre ls.) Hasonló zenei alap­állásból énekel a közel 80 tagú férfikórus. Ennek r.z ének-zenekari együttesnek kontrasztiát a Marin Suhica vezette népi zenekar teremti meg a színpadon. Kedves fi­gyelmesség volt Alekszandru Citrus hegedűjén feloser.hi­lő magvarnóta-csokor, azok között is a Még azt mond­ják. nincs Szegeden boszor­kány ... Erő és szépség, muzsika és tánc — ha kicsit egysíkú programot is. de minden­képpen felejthetetlen estét szerzett a színházat zsúfolá­sig megtöltő szegedi közön­ségnek. Nikolény! István A Fővárost Sütőipari Válla­lat felvesz sütőipari fiú ipari tanulókat kollégiumi elhelyezéssel. A képzés időtartama 3 év. Mi­nősége: emeltszintű amelv a továbbtanuláshoz bizto­sít kedvező lehetőséget. Je­lentkezni lehet a Budapes­ti 2. sz. Élelmiszeripari Ta­nuló Iskolában. Budapest VI.. Népköztársaság u 100 (Vidékiek ieOentkezhetnek 1 Követelmény: 14-16 év. 8 ait. iskola eredményes el­végzése (közepesnél 1obb átlag) Határidő: szeptem­ber 12. xBo 2693 Cipő és papucs felső­bőrök minden színben kaphatók. Somogyi u 17. Bőrszaküz­let XS. 96 954. KözüOlük ke Íves vendége­inkkel hogy az úiszegedi Fasor falatozót átalakítás után Fasor Vendéglő-ként megnyitottuk. (Bérkert u. 52. sz.) Családias környezet ­Ízletes ételek váriák vendégeinket! Minden csütörtökön este házi disznótoros vacsora Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat xS. 96 980 Szombat, 1966. augusztus 10. DÉL-MAGI aROMíaQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom