Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-01 / 206. szám

Betonelemgyártás nagyban Nyolcszáz járdalap naponta — Födémtálca hetven forint helyett huszonötért A formázóasztalról sorra a szárítótérre kerülnek a járdalapok, s pár nap múltán készek a szállításra. Az el fuvarozást is a tsz bonyolítja le ívente jelentős tervezett gyártó üzemüket. Jó minőberuházás marad el a szegedi járásban is, vagy szenved hosszas késést, mert kevés a különféle betonelem. Az újszentiváni Üj Élet Tsz gazdái ezért gyorsan tető alá hozták saját betonelemségű gyártmányaik között „slágerként" szerepel a járdalap, melyből első tételben több mint hatezer darabot adtak el a TÜZÉPnek. Egy-egy lapért 16 forint 80 fillért kap a tsz. Második helyen a felvásárlási tervek teljesítésében A megye járásai és városai között nemes vetélkedés alakult ki az éves felvásárlási tervek teljesítésében. Megszoktuk már, hogy a szegedi járás a nyolc helyePedig jó szakirányítás mellett ez az ágazat is meghálálja a fáradságot. Bizonyítja ezt a pusztaszeri Kossuth Termelőszövetkezet példája is, ahol a következő zés közül rendszerint a leg- években mintegy 36—40 ezerjobbak között van. Jelenleg is a második helyet birtokolja. Járásunk területén az idei év első felében 100 kataszteri holdnyi területre számítva is, jelentősen növekedett az áruértékesítés. Addig míg 1965 első felében összesen 68 ezer 128 forint értékű különféle mezőgazdasági terméket adtak el 100 holdnyi területre számítva a gazdaságok az államinak, addig ez a mutató az idén 73 ezer 559 forintra növekedett. Ennek alapján az egész éves felvásárlási tervet falvaink 55 százalékra teljesítették júre szándékoznak felemelni a pecsenyekacsák számát. Idei szállítmányuk összesen 16— 18 ezer darab között lesz. Némi visszaesés tapasztalható járásunk területén a tojásfelvásárlásban is, bár az év első hat hónapjában közel 10 millió tojást vettek át a földművesszövetkezetek, az éves terv 70,2 százalékát. Mégsem lehetünk elégedettek, mert ez a mennyiség 15 százalékkal kevesebb annál, amennyit a múlt év első felében szállítottak a tsz-ek és háztáji gazdaságok. Ezekben a napokban folyik az idei kenyérgabonater. nius 30-ig. A legjobb ered- més végleges számbavételé is. ményt a hízott marha értékesítésében érték el a tsz-ek és a háztáji gazdaságok. Hat hónap alatt 3 ezer 868 hízott marhát adtak el, s ezzel éves marhahizlalásl tervüket 64,5 százalékra teljesítették. A mnihahizlalásban közel 15 százalék eredményjavulás tapasztalható a múlt év azonos Időszakához képest. örömteljes fejlődést mutat továbbra is a sertéshizlalás. Az év elején 37 ezer sertés moghizlalására szerződtek a járásbeli gazdaságok, s ebből 22 ezer 587-et adtak át az első fél évben. Eredményesen fejlődik járásunkban a tejtermelés is. A felvásárló szervek 99 ezer hektoliter tej átvételét terveztek és végéig a járásbeli gazdaságoktól, tejgyűjtő állomásoktól. Ebből a mennyiségből hat hónap alatt 58 ezer 891 hektolitert le is szállítottak/s ez 14,5 százalékkal több a mull év azonos időszakának tejtermelésénél. Korántsem ennyire kedvező a helyzet azonban a baromfinevelésben és értékesítésben. Az év végéig tervezett 5 ezer 500 mázsa élőbaromfiból az első félévben mindössze 605 mázsa futott be a felvásárló telepekre. Szúmos gazdasagban nem tartják a jelenlegi viszonyok mellett kifizetődőnek a baromfi tenyésztést és a hizlalást. , Búzából és rozsból augusztus 22-ig 750 vagonnyit adtak el a gazdaságok az államnak. A mostani kenyérgabonafelvásárlás mértéke szintén alatta marad az egy évvel ezelőttinek. Ennek egyik oka. hogy a téli-tavaszi belvízkárok máaitt mintegy másfél ezer hold vetést a szegedi járásban is ki kellett szántani, másrészt a learatott területeken is számos helyen kisebb lett a termés a tervezettnél. Megfigyelhető azonban, hogy ahol tavaly ősszel idejében elvetettek, s a műtrágyát sem spórolták tl a gabonaféléktől, a termés kielégítőnek mondható. A pusztaszeri Petőfi Tsz 1740 mázsa kenyérgabonát adott át az idén is. 90 mázsával többet a tervezettnél. Hasonlóképp teljesítették kenyérgabona-értékesítési terveiket a dorozsmai József Attila és a balástyai Egyetértés tsz-ek is. Ezzel bizonyították: érzik felelősségüket az ország kenyeréért azért, hogy hazai termésből biztosíthassuk szükségleteinket. Példáik azt is bizonyítják: még mindig nem tudtunk kellő rangot teremteni a kenyérgabona-termesztésnek. Jóllehet államunk a felvásárlási árak rendezésének és újabb kedvezmények biztosításával ebben az ügyben már megtette a magáét. Raktáron van már nagyobb mennyiségű áthidaló betonelem ls, melyeket különféle épületek ablakainak, ajtónyílásainak kialakításánál használnak. A közelmúltban — egyelőre saját használatra — megkezdték a födémtálcák gyártását is. Eddig ezeket a mennyezetbe való betonelemeket 70 forintért kapta a tsz, ha építkezett. Saját tizemükben azonban körülbelül 25 forint önköltségi áron állítják elő. Tervük szerint hamarosan megkezdik majd a kútgyűrűk és a szőlőtámberendezések gyártását is. Állandóan növekszik a termelés. Például, amint Balla Pál tsz-elnök elmondotta — járdalapokból, !a folyamatos a cementellátás, naponta 800 darabot is elkészítenek. A gazdák leleményességére jellemző, hogy olcsó pénzért megvásároltak egy kb. 4 kilométer hosszúságú elhagyott vasúti töltést, melynek anyaga számítások szerint 4 évre fedezi az üzem különféle kavicsszükségletét. Ezzel nagyösszegű szállítási költséget takarítanak meg. A folyamatos gyártáshoz ilyen körülmények között csupán a cementet kell vásárolni, mert a tégla ts saját gyárukból kerül ki. A cement szállítására viszont a TÜZÉP vállalt garanciát, cserében a „cukorként" keresett kész gyártmányokért A tarlóburgonya helyzete a szegedi taJban A szegedi járási tanács és a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Mérnöktovábbképző Tanfolyamának szervezésében az elmúlt napokban határszemlével egyni kezdett, ismert burgonyája ennek a tájnak elsősorban az őszirózsa és a korai rózsa-fajták voltak. A több évi egymás után termesztés során és a termelők által bekötött tapasztalatcserén ta- történt válogatások eredménulmányoetuk a tarlóburgonya-termesztés jelenlegi helyzetét a szegedi járásban. A bordányi Munkásőr, a forráskúti Haladás és a balástyai Móra Ferenc tsz-ek üzemi tarlóburgonya vetéseit tekintettük meg. Ezt követően szűkebb körben bejártuk a szegedi járás többi községeit is, és a látottak alapján az alábbi tanulságokat vonhatjuk le: A burgonyák egészsági állapota A kedvezőtlen időjárás ellenére is a tarlóburgonyák egészségi állapota kifogástalan. Tavaly — 1965-ben — fitoftórás esztendő volt. Arra számítottunk, hogy a fertőzés nyomai az idén is jelentkeznek. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy ennek ez idő szerint még nyoma sem látható. Számítani kell azonban arra, hogy a tarlóburgonyák elvirágzása után megjelenik ez a károsító gomba, amely feltétlenül terméscsökkenést idéz elő. Különösen várható ez a Kisnveként kialakultak a különféle rózsa' típusok, amelyek tarlóban termesztve ís jól megállták helyüket. Kerültek azonban az idők során külföldi fajták is ebben a tájban kipróbálásra, amelyek közül szintén itt maradt egy-kettő. Belőlük alakult ki a két legjelentősebb tarlóburgonya, az Ojtott-rózsa és a Tompa-rózsa. Ezek bizonyultak a betegségekkel szemben a legellenállóbbaknak. Ezek azok a tájfajták, amik a legszélsőségesebb időjárású években is a legbiztosabb termést adják. Kialakult azonban több olyan tájfajta is, melyeknek ellenálló képessége nem kifogástalan és minőség tekin tetében sem a legjobbak. Ilyen például a Selyem-rózsának nevezett tájfajta, ami nagy keményítőtartalmú, ipari szeszburgonyának jó, de étkezésre annál kevésbé. A bővebben termő tájfajták közé tartozik, mutatós, a vásárló szívesen megveszi, de rosszul jár vele. A sok burgonyafajta azt jelenti, hogy a piac, elsővárdai rózsa fajtán. Ellene sorban a szegedi fogyasztó, vagy bordóilével, vagy pedig Ortociddal védekezhetünk. Egy kataszteri holdhoz 300 liter vízben oldjunk fel 1,2 kilogramm Ortocidot. A folyadék kipermetezéséhez legjobb az RS—09. eszközhordozó traktor. A burgonya leromlását előidéző vírus okozta megbetegedéseket, amik ebben az időben már a burgonya lombozatán itt-ott fellelhetők, ugyancsak nem találtunk. Ez biztosíték arra, hogy tarlóburgonyából az átlagosnál nagyobb termésre számíthatunk. I tarlóburgonya és a fajiakérdés Évtizedekkel ezelőtt, amikor a tarlóburgonya-termesztés kialakult és terjednem jut egységes, azonos minőségű jó étkezési burgonyához. Feladataink Az elkövetkezendő évek egyik legfontosabb feladata, hogy a termelőszövetkezetekben fel kell hagyni a jelentéktelen tájfajták termesztésével és meg kell maradni a legjobb, az Ojtottrózsa és a Tompa-rózsa mel lett Harmadik, ez Idő szerint talán a legjelentősebb fajta termesztésre jól bevált a Kisvárdai-rózsa. Tarlóban is bőtermő és a betegségekkel szemben ellenálló. A bordányi Munkásőr Tsz-ben hat éve termesztik ugyanazt a Kisvárdai-rózsát, és mégis jól fejlett, egészséges kultúrát találtunk a szemle soSzaporodik a földieper — kevés a meggy- és a cseresznyeoltvány A múlt heti esős napok alatt több millió földieperpalántát ültettek ki a tszekben és a háztáji gazdaságokban. A mostani új telepítésekkel ismét nagymértékben gyarapodtak a földieper-ültetvények. A földművesszövetkezetek megrendelésére folyamatosan, mintegy százezer palántát tőnyit már le is szállítottak a gazdák címére. Bővült a fajtaválaszték u gyümölcsfacsemete-ellátásban is. Alma- és körteféléket korlátlan mennyiségben, tíz fajtából válogathatnak a vevők. Alaposan megnőtt az érdeklődés a szilva-, a meggy- és a cseresznyeoltványok iránt is. Annyiszállótanak a szegedi járás- ra, hogy meggy- és csereszba Tokodról. Ezzel új, bő ven termő, korán érő német eredetű fajta kerül be a sze- az elsők között szerzi gedi tájba. A rendelésekből szükségletét, eddig mintegy harmincezer F. Sz. nyefélékből nem is lesz elegendő. Tehát az jár jól, aki be 4 főagronómus dicsérete A balástyai Felsőgajgonya Tsz-ben a közös munka egyik legjövedelmezőbb specialitása a szarvasmarha-hizlalás. Homoki gazdaságról lévén szó, mégis bővelkednek jó minőségű szálas takarmányokban. Dr. Juhász István főagronómus előrelátó szervezőkészségét dicséri, hogy az idei lucernatermést úgy sikerült betakarítani, hogy egyik kaszálást sem érhette renden az eső. így a jó termés megmenekült a kilúgozódástól. Jó étvággyal és nagy haszonnal fogyasztják majd az állatok. Hosszú sort képeznek a hatalmas, egyenként 350 mázsás lucernakazlak a központi major szérűskertjében. Képünk az utolsó kazal beszegéséről készült. Az is fontos, hogy a kazal gerince éles legyen. így nem ázhat be a rakomány, nem keletkezhet kár az értékes takarmányban. rán. A balástyai Móra Ferenc Tsz-ben pedig egy 11 kataszteri holdas Kisvárdairózsa ültetés ugyancsak kifogástalannak ítélhető. Ha tehát e két tájfajtával, a Tompa-rózsával és az Ojtott-rózsával, valamint a Kisvárdai-rózsával foglalkozunk a jövőben, ez azt fogja eredményezni, hogy az értékesítés során a fajtaazonos tételek magasabb áron kerülhetnek eladásra. A tájfajták elszaporftása Az egyöntetű tájfajták elő- , teremtéséhez a szaporítást meg kell szervezni. Azokban a tsz-ekben, ahol fellelhetők az Ojtott-rózsa és a Tomparózsa tájfajták, gondos helyi válogatással 2—3 év alatt eredményt lehet elérni. A keveredés és idegen burgonyák belekerülésének megakadályozása úgy lehetséges, ha egy brigádterületen, vagy egy dűlőben csak egy burgonyafajtát vetünk. Ezt is ültetés előtt átválogatjuk és virágzáskor pedig az idegen töveket kiválogatjuk. Különösen Domaszék és Bordány, valamint Balástya és Szatymaz környékén található sok Ojtott-rózsa éa Tompa-rózsa tájfajtájú burgonya. Agrotechnika A tarlóburgonya termesztési módját tájunkon általában jól ismerik. Szemlénk során két kérdés merült fel, amit ezúton feltétlenül meg kell. említeni. A vetésldő. A tarlóburgonyák közül legjobban az Idén a július 10—20-a között ültetettek fejlődnek. A korábban ültetettekre nem kedvezett az idő és a bőséges csapadék következtében már elvirágzottak, és .beteg tövek is jobban találhatók ezekben a táblákban. Mégis azt Javasoljuk, hogy a rozs aratását követően átlagos száraz évjáratban július első felében kerüljön sor az ültetésre. Vonatkozik ez különösképpen a Kisvárdal-rózsára, mert ennek az eltartása július közepéig veszteséggel ia jár. A sor- és növénytávolság. Nemcsak a tsz-tagok által ültetett háztáji burgonyák között, hanem a tsz üzemi táblákban ls előfordul, hogy 80 centiméteres sortávolságra és 60—80 centiméteres tőtávolságra ültetik a burgonyát. Ezeknek nemcsak töltögetése eredményez több munkát, hanem termésük mindenképpen kisebb. Sokéves tapasztalataink és kísérleti eredményeink alapján nyugodtan javasoljuk, hogy a tarlóburgonya sortávolsága is 70 centiméter legyen és a sorokban pedig a fészkek 40 centiméterre kerüljenek egymás után. Ilyen sor- és tőtávolságon is jut minden növénynek elegendő nedvesség és tápanyag a termés kialakulásához. A látottak és az elmúlt évek tapasztalatainak alapján elkészítjük a homoki tarlóburgonya-termesztés fejlesztési programját Reméljük, hogy ezzel nemcsak a termés mennyisége jelent figyelemre méltó hasznot a tsz-eknek, hanem száműzhetjük asztalunkról a gyenge, rossz ízű burgonyaételeket is. Dr. ANTAL JÖZSEF, Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet