Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

A szemlélet reformja A gazdasági mechanizmus reformjáról hozott pártha­tározat bőven ad alkalmat arra, hogy már most, az előkészítés időszakában hozzájáruljunk a végrehaj­tandó változtatások sikeréhez. Bízvást vonatkoztathatjuk ezt a megállapítást gazdasági életünk minden területére, közöttük a mezőgazdaságra, az agrárpolitikára is. Mi az, amit ebben az évben és jövőre tehetünk a reform érd® kében, például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jobb gazdálkodásáért, gyorsabb erősödéséért? A szükséges és lehetséges gazdasági intézkedések ki­dolgozásán, végrehajtásának előmunkálatain kívül elsősor­ban az, hogy minél előbb megérleljük azokat a szemlélet­beli változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az új mechanizmus bevezetéséhez. A termelőszövetkezeti moz­galomban jelentkezett problémák egy része ugyanis nem az eddigi vagy a mostani „mechanizmusból" fakad. Nem, hanem abból, hogy néhány, már régóta körismert, helyes agrárpolitikai elv, tétel, nem vagy nem tisztán érvény® sült a gyakorlatban. Az ilyen természetű hibákat pedig anélkül is id lehet, s ki keü javítani, hogy előbb — mondjuk — az ár, az adó- és a hitelrendszer, vagy az ipar és a mezőgazdaság együttműködésének egyébként rendkívül nagy jelentőségű tökéletesítését megoldanánk. Nem csupán a termelőszövetkezetekre, hanem min­den vonatkozásban érvényes, hogy a reform egyik célja: kedvezőbb feltételeket teremteni a szocialista demokrácia további fejlődéséhez. Elérni, hogy a dolgozó emberek kezdeményezőbbek legyenek, tevékenyebben vegyenek részt a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzé­sében. Csak így valósíthatják meg „uralmuk megerősíté­sét a dolgokon és saját társadalmi viszonyaikon. Az új mechanizmusról, s azzal kapcsolatban a ter­melőszövetkezeti vezetésről szólván némelyek azt mond­ják, hogy mezőgazdaságunk csak akkor tud megfelelni a hazai és az export-igények támasztotta követelmények­nek, ha „felhagyunk az úgynevezett szövetkezeti demok­rácia próbálgatásával". Szerintük „nem szabad, hogy ma­gas képzettségű termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek alkotó lendületét, tudását gúzsba kösse hozzá nem értő, ósdi elveket valló, maradi parasztok gáncsoskodása". A szövetkezeti demokrácia — állítólag — menthetetlenül ide torkollik. Ebből vonják le azt a következtetést, hogy a termelőszövetkezetekben nem lehet testületi vezetést meghonosítani. I smerős ez az eszmefuttatás, létezik szelídebb fajtája is. Az, amelyik nem veti el a választott vezetőség gondolatát, lehetőségét, de oda lyukad ki, hogy a gazdaság valóságos irányítója ne az legyen. Eszerint a felfogás szerint az elnöknek afféle köszönő-ember, ér­tekezleteken, összejöveteleken reprezentáló szerepe lenne. S a tagoknak, azoknak a bizonyos „maradi gáncsoskodók­nak?" Nem szükséges hozzá nagy képzelőerő, hogy a vá­zolt logikát követve, az említett felfogás hirdetőinek mi a válasza erre a kérdésre. Az ilyen álláspontot vallókkal vitatkoztunk a múltban is, de a reformelképzelések isme­retében még inkább vitatkoznunk kell velük, ma és a jövőben. Világosan tudtukra kell adni, hogy a gazda joga — és persze a kötelessége is — a szövetkezeti tag­ságot együttesen Illeti meg, s ezt a jogot ezután az érintettek erélyes tiltakozása nélkül mind ritkábban te­het majd csorbítani. Akik agrárpolitikával foglalkoznak, azok jól tudják, mennyi nézeteltérés volt, van és — miért áltatnánk ma­gunkat? — lesz is a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdálkodását illetően, s milyen sok gond származik ebből. ' A Központi Bizottság határozata remélhetően be­láttatja velük tévedésüket, hiszen igazán félreérthetet­len és könnyen felfogható okfejtés után mondja ki egyebek közt azt, hogy „Tervgazdálkodásunkat a szocia­lista tulajdon mindkét formájának, az állami és szövet­kezeti tulajdon-formának (beleértve a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságát) együttes fejlesztésére alapozzuk". Más helyütt pedig azt tűzi feladatul, hogy a reform „segítse elő a háztáji gazdaságok indokolt mértékű, differenciált fejlesztését Ezért országosan egységesen csak a háztáji földterület kiterjedését célszerű meghatározni". S éppen mai problémáink és később megvalósítható céljaink f® lelősségteljes mérlegelése és lehetőségeink gondos szám­bavetése után belefoglalták a határozatba a következő­ket is: „ott, ahol a korszerű nagyüzemi termelés felté­telei kedvezőtlenek és rövid időn belül nem is tehetők kedvezővé, a háztáji állatállományt a körülmények fi­gyelembevételével célszerű kialakítani, illetve növelni". Évekkel ezelőtt, amikor itt is, ott is kezdték alkal­mazni a tsz-ekben a terméseredményhez, az előállított termelési értékhez szabott munkadíjazás, részesedés, pre­mizálás különféle változatait, rögtön elhangzott az „Ide® lógiai" kontra. Többen kifejtették, hogy például a száza­lékos részesedés feudális csökevény, nem felel meg az elosztás szocialista elvének, tehát üldözendő, megtiltandó. Azóta sok, előbbre vivő változás következett be agrár­politikánkban is, de ez az üres és hamis szólam még mindig fel-felcsendül. Van továbbfejlesztett változata is, amely szerint a családi művelés és a hozzá szervesen kapcsolódó százalékos részesedés fékezi a gazdálkodás korszerűsítését, kiváltképpen a gépesítést Bizonyítékokat nem nehéz találni arra, hogy milyen nagy előnyei vannak a szóbanforgó munkadíjazásnak. Könnyű belátni azt is, hogy az adottságokhoz, egyebek között a munkeröhelyzethez, a gépesítettség fokához min­dig lehet igazodni és természetesen kell is. Magától ér­tetődik, hogy nem illeti meg ugyanannyi kukorica a ta­gokat ha a kukoricát vegyszerezik, tehát nem kell ka­pálni, mint amikor az első kapálástól a góréba rakásig minden munkát emberi erővel végeznek el. Miért van hát mégis olyan makacs tiltakozás helyenként a közvet­len anyagi ösztönzés említett módszerei ellen? Részint azért, mert a közös és közvetlen személyi érdekek összeegyeztetése nem minden esetben egyszerű dolog. S akár könnyebb, akár nehezebb feladatot jelent, jól megoldani csak akkor lehet hozzáértéssel csinálják, képesek felismerni a különféle tényezők gazdasági-tár­sadalmi szerepét, hatásait. Alapvető követelmény termé­szetesen az is, bármilyen rangú vezetőről legyen szó, hogy tudjon és hajlandó legyen a termelőszövetkezeti tagokkal, a tulajdonosokkal egyetértésben határozni. Ab­ban a szellemben, amit röviden ugyan, de félremagyaráz­hatatlanul így fejez ki a határozat: „A jövedelemelosz­tás formáinak megválasztása az egyes szövetkezetek bel­ső ügye". Ezt elfogadtatni és a gyakorlatban érvényesí­teni — akármilyen kézenfekvő — nem lesz könnyű do­log. Ámde hiábavaló volna a fáradságért minden egyéb más megoldást keresni. A reform sikeres megvalósítása nem utolsósorban attól függ, hogy mennyire tudjuk közüggyé tenni, milyen erős egységben dolgozunk érte. Ahhoz pe­dig, hogy az új mechanizmus lényegét társadalmunk túlnyomó többsége világosan lássa, bevezetését tevéke­nyen támogassa, le keü győznünk helytelen, ártalmas szemléleteket is. GULYÁS PAL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 212. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. szeptember 8. Magyarországra érkezett az iráni sah A barátkozás és együttműködés jegyében Tegnap történt „Ünnepi szezonra" készül a színház EB-premier Rotterdambon Rest Pahleri Iráni safi repülőtéri fof&ítiffejt. Batrő? Jobbra: Dobi István. sx EtnőM Tanács elnöke; a tolmács, vendégünk és Kállai Gyuu, * Minisztertanács elnök* Dobi Istvánnak, • Magyar lyettea elnökei, Fock Jenő; csokrokat nyújtottak át • Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa elnökének meghívá-i lyettese, Vass Istvánné, sára szerdán hivatalos lát® országgyűlés elnöke, gatásra Magyarországra ér­kezett ő császári felsége, Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja ge. Ott volt a Budapesten A vendégek látogatásai nmah Pahlavi •ahbanu, Irán császárnéja szerdán délután látogatást tett D® bi István nónál éa Kállai GyulánénáL As iráni meákodó felesé­ge szerdán fölkereste * Szépművészeti Múzeumot. A császárnét és kíséretét • múzeum bejáratánál Aczfl György, • művelődésügyi miniszter dső helyettese és dr. Garas Klára, a Szép­művészeti Múzeum főigazga­tója üdvözölte. Az iráni vendégeknek: a múzeum főigazgatója <S­a Minisztertanács elnökh® sahnak és feleségének. Az , az Iráni sah ezután üdvözölte . ._ Péter a fogadására megjelent ma- s,b™nt °yHított ö m János külügyminiszter, Bony- gyar közéleti személyiség® müaeum ^xsr^arúC hádl Károly, Magyarország ket és a diplomáciai testület iráni nagykövete és felesé- tagjait, majd * vendégek DoM István és Meségt az iráni sah és felesége tiszt® és 6 felsége, Farah Pahlavi, akkreditált diplomáciai kép­Irán császárnéja. Mohammed Reza Pahlavi Aray Mehr kíséretében ha­zánkba érkezett Abbas Aram külügyminiszter és több más magasrangú személyiség. Abdol-Abad Dara, Irán ma­gyarországi nagykövete és felesége Budapesten csatla­viseletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő vendégeket elsőként Dobi István, az Elnöki Tanácsel­nöke és felesége, Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nöke és felesége, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­elhaladtak a fogadásra egy- le))ére szerdán este vacsorát begyűlt dolgozók hosszú s® adott az Országház vadása­rai előtt és köszöntötték őket termében. kozott a sah kíséretéhez. Az lyettes elnöke és Péter Já­iráni uralkodót Szófiából Budapestre kísérte Gergely Miklós, a Külügyminisztéri um protokoll vezetője. Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és felesége, Farah Pahlavi nos külügyminiszter üdvö­zölte. { A díszőrség parancsnoka osztályának jelentést tett az iráni sah­nak, majd felcsendült az iráni és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlö­vést adtak le az iráni sah császárné fogadására meg- tiszteletére, jelent Dobi István, a Né® Mohammed Reza Pahlavi köztársaság Elnöki Taná- Arya Mehr Dobi István tár­és felesége, saságában ellépett a dísz­a Miniszter- őrség előtt, s köszöntötte az és felesége, egységet. Népviseletbe öltö­csának elnöke Kállai Gyula, tanács elnöke Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­zött fiatalok nemzetiszínű szalaggal átkötött virág­Megkezdődtek a magyar—iráni tárgyalások A tárgyalásokat a népköz­társaság Elnöki Tanácsa ré­széről Dobi István, az El­nöki Tanács elnöke, a Mi­nisztertanács részéről Kállai Gyula, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­ke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának: elnö­ke vezeti. Iráni részről Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja vezetésével részt vett a tárgyalásokon Abbas Aram külügyminisz­ter, Abdol-Abad Dara, az Iráni Császárság budapesti nagykövete; Magyar és iráni kitüntetések Szerdán délután az Or­szágház nándorfehérvári termében bensőséges ünne® ség keretében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Mohammed Reza Pahlavi­nak, Irán sahinsahjának át­nyújtotta a Magyar Népköz­társaság Zászlórtadjének gyémántokkal ékesített L fokozatát. Az iráni császár Dobi Ist­vánnak a Pahlavi Rend lánccal ékesített I. fokoza­tát, Kállai Gyulának, a Mi­nisztertanács elnökének a Tadty kend szalaggal ékesí­tett I. fokozatát adta át. Az ünnepségen kitűnt® tést nyújtottak át Farah Pahlavi sahbanunak, Dobi Istvánnénak és Kállai Gyu­lánénak. Ismét új bauxittelepet leltek A bauxittal tatok Balatonéi- és a Bakony-hegység Hasz­mádiban összeült vándor- szikua bauxitlelőhelyemek gyűlése szerdán folytatta határvonalaként kezelték, munkáját A gyűlésen részt Az 1961-ben megkezdett vevő 160 geológus két cs® mélyfúrások földtani ered­portban tudományos hely- ményed azonban mást mo­színi szemlére indult Töb- tattak és az ipari nyers­bek között megtekintették anyag felkutatása szempont­az Iszakszentgyörgy környé- jából szenzációt hoztak. A kén végzett kutatómunkát geológusok 3,5 kilométer és összegezték az úgyneve- hosszú és átlagosan 0,4 ki­zett móri árokkal kapcsol® lométer széles bauxitlelőh® toa legújabb geológiai fel- lyet találtak. Az érctelep a derítés tapasztalatait A móri átkon húzódik keresz­móri árok a Bakony én a tűi, az árok csapásirányára Vértes között helyezkedik merőlegesen vonul és átter­el, körülbelül 30 kilómét® jed a Vértes-hegység irá­res hosszúságban. Az ár- nyába. A bauxit kis- és kö­ket mindeddig meddőnek zépmélységben helyezkedik tartották, más földtani szer- el, ami megkönnyíti majd a kezetű területnek nevezték, bányászok dolgát Szőlő, must, bor — tavalyi áron Mihalusz Ferenc, a M® gyar Állami Pincegazdaság vezérigazgatója szerdán tá­jékoztatta a sajtó képvis® lóit az idei szüreti előké­születekről, az érvényes fel­vásárlási árakról és feltét® lekről. Közölte többek kö­zött, hogy a legutóbbi fel­mérések szerin közepes bor­termésre számíthatunk, rmi körülbelül 40 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Az üzemszerű szüretek sze® tember 15 körül kezdődnek. A felvásárlási árak és fel­tételek azonosak a tavalyi­val. Minthogy a múlt évben 350 000—hektoliterrel nőtt ax állami pincegazdaságok tá­rolótere, idén bértárolásra is szerződnek a szövetkezetek­kel, szövetkezeti csoportok­kai, sőt csekély térítés ell® nében a feldolgozást is vál­lalják. Az idén először a különleges, jó minőségű b® rokat külön megegyezés alapján szabad áron vásá­rolják fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom