Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-08 / 212. szám

A szemlélet reformja A

gazdasági mechanizmus reformjáról hozott párthatározat bőven ad alkalmat arra, hogy már most, az előkészítés időszakában hozzájáruljunk a végrehajtandó változtatások sikeréhez. Bízvást vonatkoztathatjuk ezt a megállapítást gazdasági életünk minden területére, közöttük a mezőgazdaságra, az agrárpolitikára is. Mi az, amit ebben az évben és jövőre tehetünk a reform érd® kében, például a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jobb gazdálkodásáért, gyorsabb erősödéséért? A szükséges és lehetséges gazdasági intézkedések kidolgozásán, végrehajtásának előmunkálatain kívül elsősorban az, hogy minél előbb megérleljük azokat a szemléletbeli változásokat, amelyek nélkülözhetetlenek az új mechanizmus bevezetéséhez. A termelőszövetkezeti mozgalomban jelentkezett problémák egy része ugyanis nem az eddigi vagy a mostani „mechanizmusból" fakad. Nem, hanem abból, hogy néhány, már régóta körismert, helyes agrárpolitikai elv, tétel, nem vagy nem tisztán érvény® sült a gyakorlatban. Az ilyen természetű hibákat pedig anélkül is id lehet, s ki keü javítani, hogy előbb — mondjuk — az ár, az adó- és a hitelrendszer, vagy az ipar és a mezőgazdaság együttműködésének egyébként rendkívül nagy jelentőségű tökéletesítését megoldanánk. Nem csupán a termelőszövetkezetekre, hanem minden vonatkozásban érvényes, hogy a reform egyik célja: kedvezőbb feltételeket teremteni a szocialista demokrácia további fejlődéséhez. Elérni, hogy a dolgozó emberek kezdeményezőbbek legyenek, tevékenyebben vegyenek részt a gazdasági folyamatok irányításában és ellenőrzésében. Csak így valósíthatják meg „uralmuk megerősítését a dolgokon és saját társadalmi viszonyaikon. Az új mechanizmusról, s azzal kapcsolatban a termelőszövetkezeti vezetésről szólván némelyek azt mondják, hogy mezőgazdaságunk csak akkor tud megfelelni a hazai és az export-igények támasztotta követelményeknek, ha „felhagyunk az úgynevezett szövetkezeti demokrácia próbálgatásával". Szerintük „nem szabad, hogy magas képzettségű termelőszövetkezeti vezetők, szakemberek alkotó lendületét, tudását gúzsba kösse hozzá nem értő, ósdi elveket valló, maradi parasztok gáncsoskodása". A szövetkezeti demokrácia — állítólag — menthetetlenül ide torkollik. Ebből vonják le azt a következtetést, hogy a termelőszövetkezetekben nem lehet testületi vezetést meghonosítani. I

smerős ez az eszmefuttatás, létezik szelídebb fajtája is. Az, amelyik nem veti el a választott vezetőség gondolatát, lehetőségét, de oda lyukad ki, hogy a gazdaság valóságos irányítója ne az legyen. Eszerint a felfogás szerint az elnöknek afféle köszönő-ember, értekezleteken, összejöveteleken reprezentáló szerepe lenne. S a tagoknak, azoknak a bizonyos „maradi gáncsoskodóknak?" Nem szükséges hozzá nagy képzelőerő, hogy a vázolt logikát követve, az említett felfogás hirdetőinek mi a válasza erre a kérdésre. Az ilyen álláspontot vallókkal vitatkoztunk a múltban is, de a reformelképzelések ismeretében még inkább vitatkoznunk kell velük, ma és a jövőben. Világosan tudtukra kell adni, hogy a gazda joga — és persze a kötelessége is — a szövetkezeti tagságot együttesen Illeti meg, s ezt a jogot ezután az érintettek erélyes tiltakozása nélkül mind ritkábban tehet majd csorbítani. Akik agrárpolitikával foglalkoznak, azok jól tudják, mennyi nézeteltérés volt, van és — miért áltatnánk magunkat? — lesz is a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdálkodását illetően, s milyen sok gond származik ebből. ' A Központi Bizottság határozata remélhetően beláttatja velük tévedésüket, hiszen igazán félreérthetetlen és könnyen felfogható okfejtés után mondja ki egyebek közt azt, hogy „Tervgazdálkodásunkat a szocialista tulajdon mindkét formájának, az állami és szövetkezeti tulajdon-formának (beleértve a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságát) együttes fejlesztésére alapozzuk". Más helyütt pedig azt tűzi feladatul, hogy a reform „segítse elő a háztáji gazdaságok indokolt mértékű, differenciált fejlesztését Ezért országosan egységesen csak a háztáji földterület kiterjedését célszerű meghatározni". S éppen mai problémáink és később megvalósítható céljaink f® lelősségteljes mérlegelése és lehetőségeink gondos számbavetése után belefoglalták a határozatba a következőket is: „ott, ahol a korszerű nagyüzemi termelés feltételei kedvezőtlenek és rövid időn belül nem is tehetők kedvezővé, a háztáji állatállományt a körülmények figyelembevételével célszerű kialakítani, illetve növelni". Évekkel ezelőtt, amikor itt is, ott is kezdték alkalmazni a tsz-ekben a terméseredményhez, az előállított termelési értékhez szabott munkadíjazás, részesedés, premizálás különféle változatait, rögtön elhangzott az „Ide® lógiai" kontra. Többen kifejtették, hogy például a százalékos részesedés feudális csökevény, nem felel meg az elosztás szocialista elvének, tehát üldözendő, megtiltandó. Azóta sok, előbbre vivő változás következett be agrárpolitikánkban is, de ez az üres és hamis szólam még mindig fel-felcsendül. Van továbbfejlesztett változata is, amely szerint a családi művelés és a hozzá szervesen kapcsolódó százalékos részesedés fékezi a gazdálkodás korszerűsítését, kiváltképpen a gépesítést Bizonyítékokat nem nehéz találni arra, hogy milyen nagy előnyei vannak a szóbanforgó munkadíjazásnak. Könnyű belátni azt is, hogy az adottságokhoz, egyebek között a munkeröhelyzethez, a gépesítettség fokához mindig lehet igazodni és természetesen kell is. Magától értetődik, hogy nem illeti meg ugyanannyi kukorica a tagokat ha a kukoricát vegyszerezik, tehát nem kell kapálni, mint amikor az első kapálástól a góréba rakásig minden munkát emberi erővel végeznek el. Miért van hát mégis olyan makacs tiltakozás helyenként a közvetlen anyagi ösztönzés említett módszerei ellen? Részint azért, mert a közös és közvetlen személyi érdekek összeegyeztetése nem minden esetben egyszerű dolog. S akár könnyebb, akár nehezebb feladatot jelent, jól megoldani csak akkor lehet hozzáértéssel csinálják, képesek felismerni a különféle tényezők gazdasági-társadalmi szerepét, hatásait. Alapvető követelmény természetesen az is, bármilyen rangú vezetőről legyen szó, hogy tudjon és hajlandó legyen a termelőszövetkezeti tagokkal, a tulajdonosokkal egyetértésben határozni. Abban a szellemben, amit röviden ugyan, de félremagyarázhatatlanul így fejez ki a határozat: „A jövedelemelosztás formáinak megválasztása az egyes szövetkezetek belső ügye". Ezt elfogadtatni és a gyakorlatban érvényesíteni — akármilyen kézenfekvő — nem lesz könnyű dolog. Ámde hiábavaló volna a fáradságért minden egyéb más megoldást keresni. A

reform sikeres megvalósítása nem utolsósorban attól függ, hogy mennyire tudjuk közüggyé tenni, milyen erős egységben dolgozunk érte. Ahhoz pedig, hogy az új mechanizmus lényegét társadalmunk túlnyomó többsége világosan lássa, bevezetését tevékenyen támogassa, le keü győznünk helytelen, ártalmas szemléleteket is. GULYÁS PAL VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPjA 56. évfolyam, 212. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1966. szeptember 8. Magyarországra érkezett az iráni sah A barátkozás és együttműködés jegyében Tegnap történt „Ünnepi szezonra" készül a színház EB-premier Rotterdambon Rest Pahleri Iráni safi repülőtéri fof&ítiffejt. Batrő? Jobbra: Dobi István. sx EtnőM Tanács elnöke; a tolmács, vendégünk és Kállai Gyuu, * Minisztertanács elnök* Dobi Istvánnak, • Magyar lyettea elnökei, Fock Jenő; csokrokat nyújtottak át • Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá-i lyettese, Vass Istvánné, sára szerdán hivatalos lát® országgyűlés elnöke, gatásra Magyarországra érkezett ő császári felsége, Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja ge. Ott volt a Budapesten A vendégek látogatásai nmah Pahlavi •ahbanu, Irán császárnéja szerdán délután látogatást tett D® bi István nónál éa Kállai GyulánénáL As iráni meákodó felesége szerdán fölkereste * Szépművészeti Múzeumot. A császárnét és kíséretét • múzeum bejáratánál Aczfl György, • művelődésügyi miniszter dső helyettese és dr. Garas Klára, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója üdvözölte. Az iráni vendégeknek: a múzeum főigazgatója <Sa Minisztertanács elnökh® sahnak és feleségének. Az , az Iráni sah ezután üdvözölte . ._ Péter a fogadására megjelent ma- s,b™nt °yHított ö m János külügyminiszter, Bony- gyar közéleti személyiség® müaeum ^xsr^arúC hádl Károly, Magyarország ket és a diplomáciai testület iráni nagykövete és felesé- tagjait, majd * vendégek DoM István és Meségt az iráni sah és felesége tiszt® és 6 felsége, Farah Pahlavi, akkreditált diplomáciai képIrán császárnéja. Mohammed Reza Pahlavi Aray Mehr kíséretében hazánkba érkezett Abbas Aram külügyminiszter és több más magasrangú személyiség. Abdol-Abad Dara, Irán magyarországi nagykövete és felesége Budapesten csatlaviseletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő vendégeket elsőként Dobi István, az Elnöki Tanácselnöke és felesége, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke és felesége, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács heelhaladtak a fogadásra egy- le))ére szerdán este vacsorát begyűlt dolgozók hosszú s® adott az Országház vadásarai előtt és köszöntötték őket termében. kozott a sah kíséretéhez. Az lyettes elnöke és Péter Jáiráni uralkodót Szófiából Budapestre kísérte Gergely Miklós, a Külügyminisztéri um protokoll vezetője. Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja és felesége, Farah Pahlavi nos külügyminiszter üdvözölte. { A díszőrség parancsnoka osztályának jelentést tett az iráni sahnak, majd felcsendült az iráni és a magyar himnusz. Közben 21 tüzérségi díszlövést adtak le az iráni sah császárné fogadására meg- tiszteletére, jelent Dobi István, a Né® Mohammed Reza Pahlavi köztársaság Elnöki Taná- Arya Mehr Dobi István tárés felesége, saságában ellépett a dísza Miniszter- őrség előtt, s köszöntötte az és felesége, egységet. Népviseletbe öltöcsának elnöke Kállai Gyula, tanács elnöke Gáspár Sándor és Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács hezött fiatalok nemzetiszínű szalaggal átkötött virágMegkezdődtek a magyar—iráni tárgyalások A tárgyalásokat a népköztársaság Elnöki Tanácsa részéről Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a Minisztertanács részéről Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának: elnöke vezeti. Iráni részről Mohammed Reza Pahlavi Arya Mehr, Irán sahinsahja vezetésével részt vett a tárgyalásokon Abbas Aram külügyminiszter, Abdol-Abad Dara, az Iráni Császárság budapesti nagykövete; Magyar és iráni kitüntetések Szerdán délután az Országház nándorfehérvári termében bensőséges ünne® ség keretében Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke Mohammed Reza Pahlavinak, Irán sahinsahjának átnyújtotta a Magyar Népköztársaság Zászlórtadjének gyémántokkal ékesített L fokozatát. Az iráni császár Dobi Istvánnak a Pahlavi Rend lánccal ékesített I. fokozatát, Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének a Tadty kend szalaggal ékesített I. fokozatát adta át. Az ünnepségen kitűnt® tést nyújtottak át Farah Pahlavi sahbanunak, Dobi Istvánnénak és Kállai Gyulánénak. Ismét új bauxittelepet leltek A bauxittal tatok Balatonéi- és a Bakony-hegység Haszmádiban összeült vándor- szikua bauxitlelőhelyemek gyűlése szerdán folytatta határvonalaként kezelték, munkáját A gyűlésen részt Az 1961-ben megkezdett vevő 160 geológus két cs® mélyfúrások földtani eredportban tudományos hely- ményed azonban mást moszíni szemlére indult Töb- tattak és az ipari nyersbek között megtekintették anyag felkutatása szempontaz Iszakszentgyörgy környé- jából szenzációt hoztak. A kén végzett kutatómunkát geológusok 3,5 kilométer és összegezték az úgyneve- hosszú és átlagosan 0,4 kizett móri árokkal kapcsol® lométer széles bauxitlelőh® toa legújabb geológiai fel- lyet találtak. Az érctelep a derítés tapasztalatait A móri átkon húzódik kereszmóri árok a Bakony én a tűi, az árok csapásirányára Vértes között helyezkedik merőlegesen vonul és átterel, körülbelül 30 kilómét® jed a Vértes-hegység iráres hosszúságban. Az ár- nyába. A bauxit kis- és köket mindeddig meddőnek zépmélységben helyezkedik tartották, más földtani szer- el, ami megkönnyíti majd a kezetű területnek nevezték, bányászok dolgát Szőlő, must, bor — tavalyi áron Mihalusz Ferenc, a M® gyar Állami Pincegazdaság vezérigazgatója szerdán tájékoztatta a sajtó képvis® lóit az idei szüreti előkészületekről, az érvényes felvásárlási árakról és feltét® lekről. Közölte többek között, hogy a legutóbbi felmérések szerin közepes bortermésre számíthatunk, rmi körülbelül 40 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Az üzemszerű szüretek sze® tember 15 körül kezdődnek. A felvásárlási árak és feltételek azonosak a tavalyival. Minthogy a múlt évben 350 000—hektoliterrel nőtt ax állami pincegazdaságok tárolótere, idén bértárolásra is szerződnek a szövetkezetekkel, szövetkezeti csoportokkai, sőt csekély térítés ell® nében a feldolgozást is vállalják. Az idén először a különleges, jó minőségű b® rokat külön megegyezés alapján szabad áron vásárolják fel. (MTI)