Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-07 / 211. szám

Gazdag ércvagyon a Bakonyban A Magyarhoni Földtani Társulat bauxitkutatással foglalkozó vándorgyűlését kedden Balatonalmádiban nyitották meg. A háromna­pos ülésszak első előadását dr. Barnabás Kálmán, az Alumíniumipari Tröszt főge­ológusa tartotta. Beszámolt a kutatás eddigi eredményei­ről és a geológusok soronkö­vetkező feladatairól. Elmon­dotta, hogy a legújabb kuta­tásokkal Fenyőfő és Bakony­szentlászló térségében gaz­dag ércvagyonra bukkantak. A legjobb eredménnyel ke­csegtető 3-as és 4-es számú lelőhelyet részletesen is fel­kutatták és kiderült, hogy a telepek átlagos vastagsága 8—10 méter, de egészen rit­ka, 40—50 méteres réteget is haxántoltak a fúrógépekkel. A bányák megnyitásához szükséges adatokat a geoló­gusok már összegezték. Az előadó elmondotta, hogy a Fejér megyei bauxitbányák területén is sikeres felderí­tést végeztek, a rákhegyi és az úgynevezett bittói térség­ben. A szakemberek az is­mert lelőhelyeken kívül új, eddig jórészt ismeretlen te­rületeken is munkához lát­tak, így például a Vértesben is kutatnak. Örökös megújulás Néhány, elkapkodott be­tűkkel rótt sor a jegyzet­füzetben: „A kettes alap­szervezet taggyűlése. Három tagfelvétel. Az ajánlók egyike: tudom, hogy jó elv­társunk lesz, mert megvan benne az a belső erő, tartás, ami a kommunistáknál el­engedhetetlen". És egy sor­ral lentebb, a válaszkere­sésre ösztönző, kétszer alá­húzott kérdés: „mi teszi kommunistává az embert?" Felelősségtudattal A három tagfelvételre egyik üzemünkben került sor: a párt-alapszervezet taggyűlésén egyhangú sza­szabatos mondatokban fel- a fő vonások a felvételre je­lelhető a kommunista joga lentkezőben, amelyek kom­é* kötelessége Példamuta- muJlistavá teszik az embert? es kotelessege. Példamuta Mert lényeges a munka> de tás a munkaban es a ma- _ nem minden. Dolgozhat gánéletben; a párt elméle- valaki úgy is jól a gépe tének és gyakorlati politi- mellett, hogy azonkívül nem kájának megismerése, cse- törődik semmivel; fontos az , , „ ... iskolai vegzettseg, a tanu­lekvo tamogatása; aktív ^ továbbképzéS) de „^ részvétel a kommunista kö- dr> ba önzéssel, szerényte­zösség tevékenységében; a lenséggel párosul?! Az egész párt és a tömegek kapcso- ember kell, hogy mérleg­latának állandó fejlesztése; re kerüljön, ha a part sonai­a kezdeményező készség, a ba való felvételéről dont® tényekkel való bátor szem- nek: s akkor reális igazán benézés; s még mi minden, a mérce, ha nem sémákhoz, hanem az egyes emberhez, i r L sajátos adottságaihoz igazít­Ai egész ember ják vannak alapvető köv® A párt IX. kongresszusá- telmények, melyekből en­vazással fogadták soraikba ra készülve minden párt- gedni jottányit sem leheti szervezetben azt is összege- az elvi szilárdság, a huma­zik, milyen eredménnyel nitás, a példamutatás, s a járt pártépítő munkájuk az vasfegyelem vállalása. Am a elmúlt négy esztendőben? A részleteket tekintve hiba végső mérleget a kongresz- lenne teljesen azonosan szus vonja majd meg, de mérni a szövőnőt a kutatő­tény: a párt sorainak szám- mérnökkel, a tsz-tagot a v® - - - - - zető beosztású műszakivaL VIIL kongresszus óta el- A kommunisták tekinté­telt négy esztendőben a lyét, emberi-erkölcsi rang­lajdonságaikkal is kitűntek, párttagnak felvettek — mi- ját az adja, hogy a hétköz­Ez lenne tehát a kommu- nőségi-tartalmi erősödést is napok minden feladatában nista ismérve? Kézenfekvő jelentettek. Pártalapszerv® — országos ügyekben és h® azt válaszolni, hogy igen, zeteink nagy többségében lyi teendőkben — elsőként ez is, s fel kell lapozni a párt olyan elvi alapon mérlegel- veszik ki részüket: áldozat­a jelölteket, s az ajánlók — maguk is fizikai munká­sok, akárcsak az ajánlot­tak — felelősségtudattal mérlegeltek. Olyan embe­reket javasoltak tag­nak, akik nemcsak szocia­lista brigádtagként a mun- szerű növekedése mellett Icában, hanem általános magatartásukkal, egyéb tu­szervezeti szabályzatát, ott tek: Legalább az általános iskolát... Az új tanév feladatai a szegedi járásban Éppen öt esztendeje lesz szüntették meg. Az egy igazolták. Az Iskolai mun­októberben, hogy megjelent osztályteremre jutó tanulók kát tehát az üj tanévben is reformtörvény, száma 38-ról mindössze 37- ezek fogják meghatározni. re csökkent, melynek oka A konkrét feladatok közül inkább a diákok létszámá- talan legjelentősebb, hogy nak csökkenése volt Az is- a szülői házzal szarosabban kólák többségében ma is együttműködve valamennyi váltakozva; délelőtt ós dói- első osztályba beiratkozott az oktatási Alapelvei szerint a jövő­ben az iskolai munka leg­fontosabb feladata: köz® lebb hozni a tanítást az élethez; korszerűbben ok­tatni a természettudomá­nyos ismereteket; külön fi­gyelemmel fáradozni az if­júság szocialista világnézeté­nek, erkölcsének kialakítá­sában. Váltsuk talán apró­pénzre a szegedi járás eb­ben a munkában elért sík® reát, de a további problé­mákat és feladatokat is.. Fiatalok szakma nélkül Azóta, hogy az iskolaköt® lezettség korhatárát a 16. után tanítanak. Egészen más, bizonyos ér­telemben ellentmondó prob­lémát jelent a kisteleld, mórahalmi és üllési gim­náziumok megnyitása. Jog­megtalálhatóak-e azok készek, önzetlenül többet vállalók, melegszívűek, s ha kell következetesen kemé­nyek. öreg, sokat megért szakmunkások, a föld mű­velői éppúgy megtalálhatók soraikban, mint a nagysz® rű műszaki eredményeket produkáló mérnökök, az emberpalántákat formáló pedagógusok. A céltudatos­ság, ez akarás az a belső erő, ami összeköti, a hason­lóvá teszi őket Mert az el­sorolta kcm kívül ez is kell ahhoz, hogy kommunistává legyen az ember: a belső tűz, az örök nyughatatlan­ság, a ' nép ügyét szolgáló, mindig megújuló többet­akarás. tanuló 16 éves koráig elvé­gezze az általános iskoláit, a műveltség legalapvetőbb követelményét Ezzel össze­függésben gondos köirült® kintéssel szervezik meg a gal hihetnénk: általuk biz- L^?lák es felszerelesbeh ellátását tosított a középiskolai to­vábbtanulás lehetősége a járásban. Ezzel szemben la­punk hirdetésed között is többször megjelent már a mórahalmi iskola felhívása, melyben jelentkezőket az első osztályba. Megint­életévre emelték, 1562 (fiák csak a szülők idegenkedésé­helyett 1683 végzi a nyolca­dik osztályt, a 14—15. élet­re apellálunk, sebben küldik akik szív® gyermekei­évüket betöltött általános is- ket városi gimnáziumokba kolások száma pedig 607-ről 64l-re emelkedett ök min­den bizonnyal befejezik ál­— bizony nem mindig ind® koltan. Pillanatnyilag úgy tűnik: a mórahalmi gim­talános iskolai tanulmányai- názium első osztályába b® kat Viszont ezeknek a fi® tatoknak közel egyharmada nemhogy Középiskolába, de még ipari és mezőgazdasági tanulónak sem jelentkezik, hanem inkább otthon s® gít a háztartásban, vagy a mezőgazdasági munkában. Gyakran a szülők ludasak iratkozott hat tanulóval nem lehet új tanévet kezdeni. Kétes eredmény Elsősorban számukra kell biztosítani tantermi félsz® reléseket, különféle oktatá­si eszközöket; s a nagyobb létszámú tanyai iskolákban idegen nyelvként az 'orosz nyelv tanítását is bevezetik. Persze ez megintcsak ösz­szefügg a szaktanár-ellátott­ság problémájának megoldá­sával. A tanyai általános is­kolákban változatlanul „hi­ánycikk" a nevelő, s a jö­vőben pályázatok útján, kezdő tanárok munkába ál­lításával akarnak javítani ezen a rossz statisztikán. Állandó jellegű és nyári tanfolyamokkal, gyakrabb szakfelügyeletekkel tűm® gatják majd az itt dolgozó Eredményesebb felkészí- pedagógusok munkáját. Üj tést a termelőmunkára — tantermek is szerepelnék a mondja oktatási reformunk Jövő évi beruházási prog­ebben, akik még ma is rossz egyik sarkalatos pontja, r^^n^í szemmel nézik a gyerekeik Gyakorlati foglalkozás cím- ^n réju^ his:^ a já? mei új tantárgy is került a rásban mindössze nyolc is­tósdiákok órarendjébe, mely- kólában van tornaterem, nek következtében az el- melyek közül csupán kettő múlt évek során már har- felel meS a korszerű köv® mánc iskolában 5518 tanuló ^tíIn^L ST™^ szen összefügg az oktatási serénykedett iskolai gyakor- helrtermekben g<öt heíven refonn egyik Jelentős fel- Jókertekben, tanműhelyek- pedig _ Bordányban, Kis­adatavai, a korzetesitessel is. ben. A nevelők - igen h® Lleke» Rúzsán, Szatvma Az elmúlt években a járás- lyesen - elsősorban az ^f"' Rufan- Szatyma­ban nyolc iskolát körzet® olyan munkára szoktatták 7xm ®® Zsombón — folyosón, sítettek és tízet szüntettek: diákjaikat, melynek hasznos- vagy más helyiségekben meg elnéptelenedés miatt; ságát maguk a tanulók is folynak a műhelyfoglalkozá­tapasztalhattáik. A gyakori® sok. A jövő tanévben szer­kertekben termelt zöldségf® vezik meg a mórahalmi és leket napközi otthonoknak ünési gimnáziumokban mű_ adtak el, a muhelyfoglalk® ,..,„ „ ... tanyarendszer és a rossz zásokon készített szemlélt® kodo mezőgazdasági szak­közlekedés. Ezen egyelőre a tőeszközöket pedig az óv® középiskolákat is. dáknak. A fentebb említett A fenti program az új gimnáziumokban mez® MsZMp járási végrehajtó gazdasagi szakmai elokeszi- , . „ . , , , • . tésben részesítették a tanú- bizottságának és a szegedi lókat. Kisteleken gyümölcs- Jarási tanács vb augusztusi termesztő és faiskolakezelő együttes ülésének állásfog­szakközépiskola működik, lalása. Közvetlenül az új Néhány tanyai iskolában a gyakorlati oktatást mezőgaz­dasági szakkör helyettesíti — sikeresen. Az eredmény mégsem egyértelmű. Vált® továbbképzését biztosító m® zőgazdasági iskolákat P® dig így — szakma nél­kül — a fiatalok értékes éveket veszítenék. Annál is inkább probléma ez, hi­ez utóbbiakat a tsz-ek vet­ték meg saját céljaikra. A körzetesítést amúgy is még mindig gátolja a szétszórt diákotthonok segíthetnek, ahová a tanyai kisdiákok is beköltözhetnek. Jelenleg a kisteleki és mórahalmi ott­honokban jobbára középis­kolások, a tavaly elkészült balástyai diákszállóban pe­dig általános iskolások lak­nak. Új gimnázium — üres osztály Az iskolai életnek mond­hatni legelemibb feltétele a tanterem. Ullésen, Üjszent­ivánon, Balástyán, Öttömö­sön, ós Dócon épültek ugvon új osztálytermek, de ezek csak a szükségmegoldásokat tanév előtt a szegedi járás­ban dolgozó általános isk® lai igazgatók értekezletén is elhangzott, ahol megvitatták zatlanul kevesen jelentkez- az elmúlt esztendő legfon­nek ezekből az iskolákból mezőgazdasági pályákra. Sürgős tennivalók Az oktatási reform életb® lépése óta eltelt esztendők az alapelvek helyességét tosabb tapasztalatait, és elő­készítették az 1966/67-es is­kolai évet. Reméljük, a ter­vekből gyakorlat is lesz, hi­szen az iskola mindannyiunk szívügye. Nikolényi István Magasabb lesz a mérce Persze, ki tagadná, hogy tévednek is a kommunisták, de: van erejük, bátorságuk annak beismeréséhez! Az őszinteség magunkkal és másokkal szemben, a dol­gok nevén nevezése — ez is teltétele annak, hogy a kommunista megtisztelő rangját kiérdemelje az em­ber. A mozgalom nagyszerű múltja, s küzdelmes jel® nünk embert próbáló fel­adatai hány követendő, lel­kesítő példát állítanak elénk: ilyen a kommunista! És mégis; napról napra, új­ra és újra változnak a kö­vetelmények, magasabb lesz a mérce, örökös, percre sem szűnő megújulás ez. A párt fejlődése, társadalmunk szo­cialista átalakítása fokról fokra növeli a kommunis­tákkal szemben támasztott erkölcsi követelményeket. Vállalni e próbatételt, s b® csülettel helytállni, elvtár­saink és munkatársaink előtt egyaránt bizonyítani érdemességünket — össz® foglalója mindannak, ami kommunistává teszi az em­bert! M. O Az @l@ké$zít£s fontos állomása A hónap elején életbeié- megfelel a szükségletekei pett egy olyan kor- képviselő vásárló érdekei­mányrendelet, amely nek és egyszersmind az el­mellett szótlanul elmenni adó termelési lehetőségei­semmiképpen sem volna he- nek. Időpontok és időtarta­lyes. A hivatalosan 10/1966- mok szempontjából is t® os számot viselő jogszabály- hát a szükségletekhez ig® ra gondolunk, amely a szál- zodik a 10/1906-os kormány­lítási szerződések új rend- határozat szerét szabályozza, A szállí­tási szerződések igen lénye­ges tényezői a vállalatok T^T j szállítási szerződéses |l rendszerünk és a gaz­mBH daságirányítási rend­közötti szerteagazó kapcso- ^j. reformjának elvi roko® latok, az anyag-, féltermék­termelőeszköz- és fogyasztá­ságát tanúsítja az is, hogy az új intézkedések követ­si cikkforgalom alakulásá- keztében erősítik a megren­, a Rendelkezés hord- delő helyzetét. Eddig a szál­litó_ érdekek érvényesültek erejét tehát aligha kell \bi­zonygatnt Különösen, ha még hozzátesszük, hogy a rendelet elveiben és konk­egyoldalúan. Ezentúl a meg­rendelőt adminisztratív úton már nem lehet szerződéskö­ret mtézkedeseiben is ossz- tésre kötelezni, viszont mó­hangban áll a gazdasági dot kap arra, hogy a szük­mechanizmus reformjavai, ségietek változása esetén a s így hatályba lépését az szerződést módosíthassa, sőt, elokeszités fontos állomásá- megfelelő feltételek mellett nak tekinthetjük. elálljon attól! A jogszabaly és a reform A megrendelő védelmét elveinek rokonságát nem ne- további intézkedések is szol­hez felfedezni. Alapvető jel- gaijdk- a szerződésszegési legzetessége, hogy a szük- szankciók súlyosbítása, a ségletek kielégítéséből in- kötbérkulcs megduplázása dul ki: arra az elvre épül stb. Joga lesz a megrend® ugyanis, hogy a szerzodesek 16nek „„ ls> hogy ha a alapja a valoságos, tehát a gzáiiító kötelezettségének fogyasztó es felhasznaloi ige- nem rendeltetésszerűen tesz nyekben kifejezesre jutó eleget visszatartsa az el­nepgazdasági szükséglét En- önértéket, avagy visszakő­nek az alapelvnek a kunon- vetelje azt. Fontos vonása 5 tervgazdalkodasrol ez a rendelkezésnek annyi­alkotott korszerű felfogásra ban is> hogy aikalmas arra3 épül: lenyegeben arra, hogy az egyes vállalatok monopol" a népgazdasági tervnek a helyzetéből következő káros fejlesztes és a gazdasagi f® törekvéseket gyengítse! lyamatok fő iranyait kell kijelölnie, a részfolyamatok meghatározását azonban nem vállalhatja magára. Azok szabályozását közgaz­dasági eszközökkel kell és lehet hatékonyan elvégezni. A szállítási szerződések most felváltott rendszere nem a szükségletekre, ha­nem a vállalatoknak a for- yalaTT,p, vá­gatomtól, az árumozgástól ISTAX gyakran elkülönült részlet­A 10/1966-os rendelkeaés a reform szellemét sugároa­za abban is, hogy tág teret ad a kereskedelmi módszerek érvényesülésének. A rend® let például lényegében szá­mol az új mechanizmus b® vezetése utáni rugalmas ár­rendszerrel, a megegyezéses árakkal. Ha a szerződő felek különleges előnyt kíván magának bizto­tervére építette a szerződé- J*"* ^^fiw^v^^S seket Így megfosztotta az® JJUS®' ^IJSteSSS kat lényeges, az áruforgalom tartalmát és folyamatát modszepek tffedéset tükrö­szervező szerepüktől. A for- emellett, hogy uj szerzo­TYIÓH. F.I UT deses formakat is teremt a mabs kapcsolatok feloldása rendeiL A kanacitásszerző­azzal az eredménnyel biztat, fB B £, ,i ^ ' „ hncv a szállítási s. dést Például, amellyel a megrendelő meghatározott hogy o szállítási szerződés a vállalatok egyik legmeg- P^srenaem megnaiarozoo bízhatóbb eszközévé válik a id6re előre termelési ^P®" piac igényeinek felmérésére és saját, hatékony gazdál­kodási programjuk kidolgo­zására. A tervvel való formális kapcsolatok feloldása j® lentkezik abban is, hogy a jogszabály a szerződéskötési időszakot ugyancsak rugal­masan szabályozza. A ren­deléseket többé nem kell lényegében a naptár és nem a termelési folyamat alaku­lásától függő olyan időpont­ban feladni, amikor a meg­rendelő maga még nem tud­ja, hogy partnerei vele citást köthet le magának; a fejlesztési szerződést, amely­lyel a kooperáló vállalatok kat bevonhatja a gyárt­mányfejlesztésbe; s végül a bizományosi szerződést En­nek keretében a termelő s® ját kockázatára, tőle meg nem rendelt új termékek forgalombahozatalával bíz­hat meg valamely szervet T ovábbiakat felhozni aligha szükséges an­nak igazolására, hogy a szállítási szerződések élet­be lépett rendszerét a gaz­dasági mechanizmus reform­szemben milyen igényeket ifnak elokészitesébcn ruipy támasztanak. Közismert: az eddigi gyakorlatnak nem kis IZfB^Jt szerepe volt abban, hogy a vállalatoknál felesleges kész­letek halmozódtak fel. Az új rendelkezés értelmében olyan időpontban és időtar­tamra kell a szerződéseket megkötni, mely legjobban Magyar—német agrártudományi kísérletek A Georgikon napok alkal- diák töltötte a nyári szak­mából Keszthelyre látogatott mai gyakorlatot a hallei egye­dr. H. Schmaltz, a haliéi , .... . .. . . .. egyetem dékánja. Dr. Bélák tem' llletve a keszthelyl fo" Sándor egy"'" : 'inár. rek- iskola tangazdaságában, torhelyettes H. Schmaltz (MTI) professzor L»jeivoziatta az MTI munkatársát az együtt­működés eredményeiről. A 170 éves Georgikon utóda és a 150 éves hallei egyetem ku­tatógárdája között az éssze­rű vetésforgó, a talajjavítás és az üzemszervezés módsze­reinek kidolgozása mindkét intézetben elsődleges feladat. A hasonló éghajlati és talaj­adottságok mellett a részkí­sérletek megoszthatók. A tudományos együttmű­ködés azonban nem merül ki a közös kísérletekben. Az el­múlt években 140 szakdolgo­zatot cseréltek ki, ötven ku­tató kereste fel a társegyete­meket mindkét részről, és 120 német, illetve magyar Azt azonban hadd tegyük mindehhez hozzá: az új szállítási szer-, ződéses rendszer csak leh® tővé teszi, hogy a vállalatok mostantól kezdve valóban a tényleges szükségleteknek megfelelő termeléshez sz® rezzék be készleteiket. Nem kevésbé múlik ez azonban azon, hogy egyik-másik vál­lalatnál mennyire fogják fel a rendelkezés tartalmi lé­nyegét, hogyan alkalmazzák a kapott eszközöket Ideje kialakítani ehhez az igények felmérésének legmegbízh® tóbb módját és a vállalati anyaggazdálkodás hatékony rendszerét is. M. M. ló ellátás a leszállót! ári textíliákból A ruházati cikkek február 1-i árleszállítása kedve­zően hatott a forgalomra. Egyes cikkekből azonban a keresletet nem tudták kielégíteni. A leszállított árú ru­házati cikkek többségének azonbán csak most ősszel jön az igazi szezonja. Nylon női harisnyából már júliusban 1 millió pár volt raktáron. A hazai ipar két és fél millió párat ad, importból meg 3 millió jön, így a 6.5 millió pár min­denképpen kielégíti az igényeket. Az év végéig kereken 5 millió férfiing kerül az üzletekbe, többsége 150 forin­ton aluli áron. Többletként jelentkezik még r. már szep­tember közepén forgalomba kerülő mintegy 300 000 darab angol, osztrák, olasz kötött holmi. (MTI) Szerda, 1966. szeptember 7, QE.L-MAGYARORSZA<i 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom