Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-04 / 209. szám

Felavatták a fegyveres erök új tisztiéit Az egyesített tiszti iskolában szombaton ünnepélyesen felavatták fegyveres erőink új tisztjeit. Az ünnepségen megjelent Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára, és számos más közéleti vezető személyiség. Ott volt néphadseregünk tábornoki és parancsnoki karának több tagja, részt vettek a társ fegyveres testületek képviselői. Ugyancsak ott voltak az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnokságának magas rangú képviselői. Az ünnepség bevezetéseként felolvasták a honvédelmi miniszter ez alkalomból kiadott parancsát, amely egyebek között hangsúlyozza: a tisztikar új fanjainak elsőrendű kötelességük, hogy példát mutassanak beosztottjaiknak, a nép, a párt, a szocialista haza iránti rendithetetlen hűség, odaadás szellemében neveljék őket, készítsék fel a szocializmus, a béke védelmére, internacionalista kötelességük teljesítésére. Ezután Pesti Endre vezérőrnagy, az egyesitett tiszti iskola parancsnoka üdvözölte fegyveres erőink új tisztjeit. Az iskolaparancsnok szavaira az újonnan avatottak nevében Gyaraki Károly hadnagy válaszolt, majd az ünnepség az új tisztek felsorakozott egységeinek díszmenetével ért véget. Az iskola parancsnoksága ezt követően a tiszti kar új tagjai, valamint az avatáson részt vett vendégek tiszteletére ebédet adott, amelyen dr. Korom Mihály és Czinege Lajos pohárköszöntőt mondott. (MTI) Á legnagyobb Miskolc, a legkisebb Kőszeg Városul ok száma a századforduló óta ez év eleiéig huszonkettővel gyarapodott, s — Budapesttel együtt — hatvanhárom mesrvei és járási jogú városban él az ország össznépességének negyven százaléka — állapították meg a statisztikusok a közelmúltban elkészült részletes urbanisztikai felmérés során. A vidéki városok területe átlag 25 ezer hold. Legnagyobb területű városaink Hódmezővásárhely 82142 és Debrecen 77 563 — a legkisebbek: Kazincbarcika 6371 és Komárom 7545 holddal. Népességszámük szerint a ranglistán — Budapest után — Miskolc következik, lakóinak száma megközelíti a 160 000-et. míg a legkevesebben. alig tízezren Kőszeget lakiák. Szemléletesen tükrözi az urbanizációs folyamatot a népességnövekedés: amíg az ország népessége évente átlagosan 0,73 százalékkal szaporodott, addig a városok lélekszáma ugyanezen idő alatt 1,78 százalékkal emelkedett Nőtt a népsűrűség is: a századé leii 149 főről 242-re. A városok népességéből 1 millió 050 940 a férfiak és 1 millió 102 861 a nők száma; ezer férfira tehát 1049 nő jut A legnagyobb vasúti áraforgalmat Miskolc pályaudvarai bonvolítiák le: az évente iceérkező és feladott áruk súlva meghaladja a kilencmillió tonnát. A személyvonatok és távolsági autóbusziáratok számát tekintve városaink lakosságának naponta átlagosan száznál több utazási lehetősége van. A mezőgazdasági termelés szempontiából városaink két iellegzetes csoportra oszlanak. Az egv lakosra iutó mezőgazdasági terület 0,2 holdnál kevesebb 14 városban. egyebek között Ózdon. Kazincbarcikán. Miskolcon és Győrött, míg 1.8 holdnál nagyobb Karcagon. Mezőtúron. Kisúíszáliáson. Hajdúnánáson és Tárkevén. Több mint 7500 üzlet vidéki városokban működik. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi eladási érték meghaladja a tízezer forintot, ez a budapesti átlagnál két és fél ezer forinttal kevesebb. Békéscsaba. Salgótarján. Szolnok és Zalaegerszeg kivételével minden megyeszékhelyünk felsőoktatási intézménnyel rendelkezik. A legtöbb hallgató Egerben és Veszprémben tanul. A 62 vidéki város közül tizenhétben adnak ki napilapot, öt városban — Miskolcon. Nyíregyházán. Pécsett Győrött és Szolnokon — rádióadó-állomás működik, tizennégy városban van állandó színház. Az orvosi körzetek egyötöde vidéki városokban van, orvosaink egyharmada is itt él. Az országban működő 136 szakorvosi rendelőintézetből 56 vidéki városainkban található. (MTI) Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 5-én és 6-án, hétfőn és kedden Nádor utcai dísztermében tartia az 1., az 5. és a 6. békekölcsön 1966. második félévi sorsolását. Hétfőn délután az I. Békekölcsönt sorsolják, 81 800 kötvényre 23 107 600 forintot. Kedden délelőtt először az V. Békekölcsön 301 950 kötvényére 44 187 800 forintot, majd a VI. Békekölcsön 447 200 kötvényére 65 578 800 forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. A kisorsolt kötvények beváltása szeptember 12-én kezdődik. (MTI) „Megszólalnak" a termékek A Kereskedelmi Kamara szakemberei az őszi bécsi vásáron új megoldásokkal, hang- és fényhatások szélesebbkörű felhasználásával is igyekeznek szemléletasebbá tenni a magyar kiállítást. Tizennégy hangszóró segítségével a termékek lényegében „megszólalnak", német nyelven bemutatkoznak. A hangszórók felhívják a figyelmet a kővetkezőkre: a magyar pritamán koncentrált vitamin, egy kiló magyar szalámi 360 szeletre vágható. Hasonlóképpen mutatkozik be a borok királya, a tokaji, a kisipari k-'szítményű stylbútor, a művészi kerámia, a küiönbözá népművészeti ajándéktárgy és üvegáru. A divatcikkeiknél arra szólítják fel a látogatókat, hogy ha még szélesebb választékra kíváncsiak, jöjjenek el a Váci utcába. (MTI) J A szülőföld szereteté; vei összefügg a munkahely légköre, amely növeli vagy gyengíti ezt az érzést. Anélkül, hogy e bonyolult tudományos téma akár egyetlen elméleti kérdését is elvontan boncolgatnánk, érdemes a dolgozó embert körülvevő munkakörnyezetet több oldalról is bemutatni. Valamennyien munkahelyünkön töltjük el életünk nagy részét. Családunk és munkahelyünk között oszlik meg napunk. Nem közömbös egyetlen szellemi, fizikai munkát végző ember számára sem, hogy személy szerint örömmel, muszájból vagy utálattal jelenik meg kenyeret biztosító munkahelyén. A munkahely légkórének alakulását ezer és ezer látható és láthatatlan — objektív és szubjektív — tényező befolyásolja, módosítja, formálja, erősíti és zavarja. Az ember a termelés alapja. Rajta múlik elsősorban a termelés állapota, ennélfogva nagyobb figyelmet érdemel e dolog, mint amiben részesítjük. S

ok elfogadható magyarázata van annak, hogy most még nem a helyén kezelt téma pl. a „munkahely légköre". A marxista szociológia — ezen belül az üzemszociológia — elméleti megteremtése néhány éves tudományos kutatásra tekint vissza. E tudományág elméleti alapvetése után kerülhet sor a széles körű gyakorlatra. Persze az elmélet megalapozása a gyakorlatból nyeri anyagát. A termelés ezirányú állandó tanulmányozása útján vonható le marxista elméleti következtetés. De a tanulmányozás közben már befolyásolható a gyakorlat is. Teljesen elutasítandó az a tisztességtelen ajánlat, hogy a kész üzemszociológia adott a tőkés gyárában, csak át kell venni és a mi viszonyainkra alakítani. A tőkés üzemszociológiája a kizsákmányoló és a kizsákmányolt kibékíthetetlen ellentétének elfedését, enyhítését, egyben pedig a kizsákmányolás növelését szolgáló szellemi és gyakorlati eszköz. A szocialista országokban az üzemszociológia a szabad társadalom viszonyai között a legfontosabb termelő szerepet játszó. alkotó ember munkakörülményeinek javításával lép fel. Elviselhetőbbé, kellemesebbé tenni a munkakörülményeket és magát a munkát A termelési folyamatokat a dolgozó ember oldaláról nézi, beleágyazva a termelőtevékenység objektív valóságába, azaz a szocialista viszonyok közötti termelőtevékenységből indul ki a marxista üzemszociológia. A termelés tárgyi feltételeinek szakadatlan javítása a vezető feladata is. Technikai, műszaki fejlesztés is összefügg a munkakörülmények javításával, könnyebbé, kulturáltabbá válik általa a a termelés. A szociális berendezések bővítése segíti azt is. hogy a termelő ember jobb körülmények között lássa el feladatát. Nálunk az utóbbi húsz évben e tényezők rendkívül nagyot fejlődtek. Gyarapításuk gyorsasága az üzem, intézmény anyagi lehetőségeivel áll kapcsolatban. Ha erőteljesebben hat az ember oldaláról a termelés megközelítése, akkor még nagyobb szerepet kap a munkát könnyebbé, kellemesebbé alakító beruházás. Értékének megfelelő figyelmet kap majd a munkahely-esztétika is. A

munkahely légkörét befolyásoló szubjektív tényezők hatása közismert. A szocialista termelési viszonyok alapján — érthetően — nagyobb a szerepük, mint a tőkés termelési viszonyokban. Ott a félelemérzet, a kenyértelenség lehetősége, az egyén támasztéknélküliségének érzése sok mindent helyettesít. Nem véletlen az ember elembertelenedésének, a környezettel szembeni idegenkedésének annyit hangoztatott jellegzetesen „nyugati" vonása. A munka egyedeire szabdalta — specializálta — az embert, egymáshoz való viszoSIKLŰS JÁNOS jí^íged híres város V A munkahely klímájáról nyuk munkafolyamatokra épült munkaviszony. Ez az érdektelen hidegség annyira idegesíti a „magyart", hogy itthon — nyugati körútról érkezve — rémeseket mesél erről. Kórházban kereste ismerősét egy magyar turista. Nem volt bent az ismerős, de senki sem tudta megmondani a kollégák közül, hogy hol lakik. A nevén kívül semmit sem tudtak róla. Nős, családos, mit csinál szabadidejében — senki sem tudta. Egy másik összekötő kapocs ott a pénz, a pénzszerzés őrülete. Minden „fillért" megszámolnak ott. S a kis óvodás gyerek már tudja, hogy a pénz az egyetlen isten, csak neki érdemes hódolni az utolsó leheletig. (A tőkés rend ellen küzdő kommunista pártok, haladó erők egyben e rettenetes erkölcs, életérzés ellen is harcolnak.) Nálunk, elsősorban szocialista viszonyaink alapján, olyan erőteljes közösségi szellem, emberközelség alakult ki, amely szép emberi tulajdonságok forrása. Ha ez nem is egyenletesen fejlődött minden társadalmi rétegnél, egyénnél, mégis meghatározó jellemzője egész életünknek. Itt az embernek bajában van kihez fordulnia, segítséget, támogatást, együttérzést remél és kap a hivatalos szociális szerveken kívül is. Élő tartalmat jelent az emberközelség, az egymás iránti figyelem. Nem külső tényezők — anyagiak, egyéb előnyök — hatására, hanem az ember veleszületett természetes humanitásából eredően. A szép, tiszta emberi tulajdonságok szabadabb munkálását ez a társadalmi rend segíti. Persze ez nem megy simán, hanem harc és küzdés útján, ellentmondások egymásbafeszülésének pozitív irányú oldódásával formálódik ez a társadalmi légkör. Ellenható tényezők sokasága is él tehát, feszül bennünk, társadalmunkban. A közösség minősítése, értékalkotó, jellemformáló ereje nagy szerepet játszik az egyén valóságos tulajdonságainak, értékeinek megítélésében. A kollektív bölcsesség e tekintetben is fontos morális tényező. Van persze negatív töltése is. Rendkívül makacs az egyes ember megítélésében jelentkező tartósság. A közösség minden embert minősít valamilyen módon (üzemben, termelőszövetkezetben, iskolában, hivatalban, egyetemen stb.). Az egyén tudása, jó és rossz tulajdonsága alapján megformálódik valamilyen értékítélet. S a kialakult értékhierarchia azután megkövesedik és az ember már megváltozott — például elhagyta rossz tulajdonságait —, de az értékrend maradt. A mellébeszélés, hát mögötti nyilatkozat és a szemébe szépet mondás helyenként nálunk művészi rangot vívott ki. Ez az őszinteség megkerülésének a vetülete. Rendben van, még ilyenek is vagyunk — mondhatnánk erre. Ezzel viszont belenyugodnánk és változhatatlannak kezelnénk ezt a mi szocialista világunktól idegen, burzsoákispolgári életfelfogásból táplálkozó undorító vonást A hízelgés sem a proletár természetrajzából ered, de léte és veszedelmes hatása tagadhatatlan. Ezek a felvillantott szeplők mutatják életünk bonyolultságát és az emberi viszonylatok összetettségét N

agy szerepe van a munkahely légkörének formálásában — a szubjektív tényezők kategóriájában maradva — a tudati jegyeknek. Másként szólva annak, hogy a dolgozó ember mennyire érti, érzi saját helyét, szerepét a közösség munkájában. S a közösség munkájának fontosságát, nélkülözhetetlenségét az egészben. Milyen mértékben érez felelősséget saját tevékenységéért, a közösség munkálkodásáért, az adott közösség és az egész viszonyáért stb. Mennyire tudja felmérni az összérdek, a közösségi érdek és az egyéni érdek összefüggéseit. A tudati tényezők alkotásra ösztönző ereje a szocialista brigádmozgalomban jut egészen kézzelfoghatóan és tömegesebb méretekben kifejezésre. Tudatformáló tevékenységünk eredményei elvitathatatlanok, de mai gyengeségei sem kicsik. A vezetők egy része a tudatbeli jegyeket nem tartja fontosnak, pedig e tényezők fejlesztése sok baj, egyenetlenség, félreértés, rossz politikai, erkölcsi közérzet megszüntetésének, csökkentésének eszköze. (Például Kisteleken ezt a kérdést egy éve komolyabban elővették a vezetők előtt és konkrét megállapodásokra kötelezték egymást. A rövid egy év, a község politikai, szellemi légkörében szembetűnően egészséges módosulást hozott. Hasonlóképpen a kereskedelmi szervekben és a mezőgazdasági termelési egységekben is.) Mindjárt kiderül a vezetők szerepének fontossága, ha a munkahely légkörének vizsgálatát vesszük szemügyre. Az emberi viszonyokban, a vezető és a vezetett helyes kapcsolatán sok múlik a mikroklíma alakulása szempontjából. Ott, ahol egymás becsülését és tiszteletben tartását kívánják meg kölcsönösen, kevesebb lehetőség kínálkozik a közösség bármelyik tagjának lekicsinylésére, lealázására. Ahol a végzett munkának személyes érték megítélésre szolgáló szerepe és ereje van, kisebb lehetőség nyílik szubjektív, egyoldalú véleményformálásra. Nincs mód arra, hogy hallottamok alapján a munka értékétől, az ember magatartásának egészétől elvonatkoztatva másfajta értékrend alakuljon ki. De ilyen helyen a végzett munkának valódi az értékelése is, nem általában, hanem megközelítő pontossággal. Ez nemcsak a kifejezetten termelő területekre érvényes, a szellemi pályákon dolgozókra is vonatkozik. Más módon, de ott is meghatározó szerepet játszik a végzett munka reális értékelése. Érdekes például a bérmozgás is, ha objektív alapokhoz va,n kötve. A béremelést ekkor nem kifogásolják az egyes embernél, mert úgy érzi mindenki, hogy érdeméül kapta valaki. Viszont ahol suttyomban, más szempontok alapján történik, eleve ellenszenvet vált ki a vezetővel és a bérjavításban részesülővel szemben. Ahol a végzett munkának nagy a becsülete, ott a dolgozónak a tekintélye is ehhez mért. Ez fordítva is érvényes: ahol a munkát nem becsülik, végzőjét sem tartják sokra. Ilyen helyen alakulhat ki az a nem ritka megjegyzés: „édesmindegy, hogy mit csinálunk, ki veszi észre becsületes törekvésünket!" Az ilyen felismerés lehangol, elkedvetlenít és megrontja a munkahely egész légkörét. Ahol a vezetők szeretik az embereket és ez kifejezésre jut a figyelmességben, együttérző megnyilatkozásukban, onnan az emberek nem kívánkoznak el. Ha valakit családi baj ér s maga mellett érzi a közösséget, elsősorban a vezetőt, ott a kölcsönös ragaszkodás egészséges szelleme él. Ha a humanitás olyan megnyilatkozását látja az ember, amely őt morálisán, önérzetében kedvezően érinti, ó is hasonlóképpen cselekszik. Viszont, ha lesöprik az egyén baját az asztalról, ő is azt gondolja: „egye meg a fene mások baját, csak én boldoguljak". Ha a közösségben — a munkahelyen — meghalt egy ember és megadják számára azt a végtisztességet, amelyben a többiek őszinte fájdalma valóban kifejezésre jut, akkor a közösség tagjai nem gondolkodnak ügy, hogy „amíg tudok dolgozni, addig engem itt számon tartanak, aztán húznak utánam egy strigulát". A hozzátartozókkal való törődés. érdeklődés — nem is elsősorban anyagi vonatkozásokban — rendkívül nagy morális erővel bír. Mit mondanak a hozzátartozók: „szerették apánkat, szeretnek minket, becsületesek az emberek ebben a társadalomban". A strigulahúzás esetében pedig így nyilatkoznak: „Olyan eszköz volt ő is, mint a gép, ennyi az ember ezeknél". A munkahely légkörében talán az igazságérzet a leglényegesebb szubjektív elem. Nem általános nagy igazságokról van szó, hanem a napi élet ezer apró kis kérdéseiben teendő konkrét igazságokról, ott a munkahelyen. Azt már megtanultuk, hogy a pici részigazságokból tevődik össze a nagy igazság, és a nagy igazságok e pici részigazságok ezrei és milliói nélkül semmit sem őrnek, bármilyen nagy igazságok is. Az egyenlő bánásmód a vezető részéről egy közösségen belül nélkülözhetetlen. Egyforma elbírálása azonos dolgoknak kizárja a „haveri alapon" történő közösségi ügyintézést. Az objektivitáson nyugvó elbírálás szinte politikai kérdéssé minősül személyi sorsok esetében. Mert a szubjektivitás túltengése a bosszúállást szüli és érdekközösségre törekvő klikkrendszert teremt meg, és ezáltal a munkahely légköre immorálissá válik, ahonnan minden tisztességes ember menekülni igyekszik. Az igazságérzet összefügg a fegyelem és a rend szigorú megtartásával is. Igénylik az emberek a szigorú rendet és fegyelmet, ha látják, hogy ez mindenkire, kivétel nélkül egyformán érvényes. Természetesen arra is, aki osztja és betartja a fegyelemre, rendre vonatkozó utasításokat, tehát a vezetőkré is. Ilyen légkörben a szigorú — igazságos — büntetést is támogatják. M

ind ismert vonások ezek. Az olvasó éppen olyan jól érti őket, mint aki írja. Evileg talán igazolja is magában, de vajon, amikor a konkrét kérdések merednek ránk, akkor is olyan határozottan és helyesen intézkedünk-e, mint amikor még csak az elvekről beszélünk? Gyakran igen. és sajnos gyakran kibicsaklanak kezünkben ezek az elvek. Igaz, nem egy-egy cikktől változik a helyzet. De ezekről szükséges és fontos beszélni. Minden vezető napi tevékenységével ilyen vagy olyan módon befolyásolja a munkahely légkörét. Akár tudja, akár nem, naponta tett intézkedései a munkahely légkörének javulását vagy romlását idézik elő. Végsőfokon ez összefügg a város-, községszeretet, tágabb értelemben a hazaszeretet, a szocialista társadalmi rend erősítésével, vagy gyengítésével. Érdemes ezen nagyon komolyan gondolkodni, és a gondolkodáson túljutni valamennyiünknek, mert hiszen munkahelyekhez tartozunk, ott élünk, dolgozunk. (Vége.) Csütörtök, 1966. szeptember 8. DÉL-MAGYARORSZÁG 3