Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-29 / 230. szám

UJ KÖN V VEK A magyar falu története Hamarosan száz éve lesz, településformáknak, típusok­hogy a Magyar Történelmi nak adja gazdagon illusztrált Társulat Felszólítás a közsé- áttekintését, ezen belül pe­pi évkönyvek ügyében című dig a magyar ház fejlődés­fölhívásában (1868) a nemzeti történetét A helynevek (föld­közvéleményt helytörténeti rajzi nevek) mint történelmi kutatásokra buzdította. Mo- források tanulságait elemzi a nográfiák, módszertani mun- 4. fejezet míg az 5-ben a kák könyvtárnyi sere- jobbágyság, a parasztság tör­ge látott azóta nap- ténetét, vázlatát kapjuk, a világot, szak-, és helyis- falusi társadalom belső ta­mereti bibliográfiák tucatjai gozódásának főként újabb gyűjtötték egybe a termést A kutatásokon alapuló, konsze­fölszabadulást követően egy rű bemutatásával. A követ­évtizedes késéssel, 1954-ben kezőkben a falusi gazdálko­lendült föl újból ez a munka, dás (földközösség, földbirtok­eleinte főként néprajzi, majd lási típusok, háromnyomásos nyelvészeti érdeklődésből, gazdálkodás stb.) általános mostanára pedig — a Haza- törvényszerűségeiről nyerünk fias Népfront égisze alatt, a képet, a különféle kultúrá­Népmüvelési Intézet irányi- kat követhetjük végig, a lá­tásával — történeti, földraj- lusi ipar és kereskedelem ki­zi, irodalomtörténeti, mun- bontakozását látjuk — a há­kásmozgalmi, sőt természet- zliparból, a házalók, piaco­tudományi kutatásokkai ki- zók és vásárosok tevékenysé­egészülve, honismereti moz- géből. A 7. fejezet a falusi galommá terebélyesedve. En- önkormányzat jogtörténeti nek a tudományos érdeket és elemzését, pl. a bírói hatás­hazafias nevelést egyaránt kör viszontagságait vázolja szolgáló szép ügynek előmoz- föl, egészen elsorvadásáig, dftásához járul hozzá e ku- amikor már senkinek sem tatásterület régi, érdemes kell a tisztség, s fgy „sorba művelője, a Szegedi Tanár- mén, mint a tápai bíróság", képző Főiskola egykori igaz- ahogy a szólás mondja, gatója, történelemprofesz- a néphagyományokat és a szóra. Eperjessy Kálmán, a szellemi életet bemutató 8. Gondolat Kiadó sikeres soro- fejezet vázlatosságával, el­zatában, a Studium könyvek nagyoltságával kiütközik a közt most megjelent köteté- kitűnő könyvből. (Bibliográ­hen. fiájából is hiányoznak azok a József Attila makói osz- kérdőív jellegű „útmutató" tályfőnöke a magyar mező- füzetek, amelyek a gyűjtők városi és falusi történet régi eligazítását szakok szerint kiváló művelője, Mályusz erédményesebben végezhe­Elemér, Benda Kálmán, Han- tik). Nagyon tanulságos vi­zó Lajos és Szántó Imre mel- szont ugyanitt a népoktatás lett a helytörténeti kutatások történeti vázlata, s befolyá­módszertanának kidolgozója, sa a falu szellemi életére. Sok részlettanulmányán ki- Ismét kielégítetlenül hagy az vül főként az 1940-ben meg- utolsó fejezet, mely a mai fa­jéiont Kincsestár-kötete (A lu problémáira vetne fényt. magyar falu településtörté- A szándék, hogy ez se me­nete) és az 1955-ben Szege- radjon ki, mindenképpen dd­den kiadott tanulmánya csérendő. Mégis, itt nem (Csongrád megye helytörté- annyira a jövő reménveket neti kutatásának feladatai) is mai valósággá szépítő fo­vált kezdeményezővé és moz- galmazásra. hanem a mai gósító erejűvé. Mostani köny- magvar falut valóban kínzó ve ezek eredményeit is ősz- kérdésekre (pl. az elöregedés) szegzi, ám egyben a hazai való határozottabb utalást történetírás legfrissebb kuta- várnánk. A tanyakérdésnek tásait is összefoglalja. Ezzel pedig a Koncz-féle „kfméle­válik a honismereti mozga- tes fölszámoláson" kívül van lom a helytörténeti kutatás egy reálisabb, a tényekkel mai eligazitójává, szinte fcé- jobban számoló terve, mely­zikönyvévé. ről Erdei Ferenc adott szá­Mindjárt az első fejezete a mot (Magyar Nemzet, 1965. falutörténeti kutatás körül- júl. 18.). határolása után a források, a Az irodalmi tájékoztató levéltári és könyvtári anya- (bibliográfia) pár elírást, kö­gok, a szájhagyomány föl- vetkezetlenséget nem tekint­használásának lehetőségeit ve, jó eligazítást ad a honis­temerteti. Ezután a honfogla- meret kutatóinak. A kiadói lástól napjainkig kíséri vé- rossz szokás, a mutatók (név-, gig a falunak, mint sajátos földrajzinév-, tárgymutató) településnek sorsát, utalva a hiánya sajnos csorbítja az tanya és a mezőváros kiala- értékes könyvecske használ­kulására is. A 3. fejezet a hatóságát falukép kiformálódásának, a Könyves László B. Honvéd— SZEAC 2:1(2:1) Tegnap Békéscsabán 350 néző előtt MNK-mérkőzést játszott a két csapat Pusztai (Budapest) vezetésével. A SZEAC-ban Reményik dr. sérülése miatt nem szere­pelt, Kozma a magyar ifjú­sági válogatott edzésén vett részt és Hajós dr. sem ját­szott. mert vasárnap történt kiállítása miatt ettől az egy mérkőzéstől eltiltották. Ezért csapatunk a következő ösz­szeállításban kezdett: Tóth — Várhelyi, Kővári, Kürtösi dr. — Dezsőfi. Pataki — Pusz­tai, Nemesi, Csömör, Kószó, Arató. Lanyha iramú játékkal kezdődött a mérkőzés és csak azután lett érdekes a játék, amikor a félidő köze­pén Várhelyi kezezése miatt tizenegyeshez jutott a hazai csapat és a büntető Bodó értékesítette. Utána fölény­be került a SZEAC és egy ízben Nemes fejese a kapu­fáról pattant vissza. A 32. percben Kürtösi dr. szabad­rúgása után Arató kiegyen­lített. majd a félidő végén Pataki (jobbszélső) beadás­szerű lövésével a Honvéd is­mét megszerezte a vezetést. Szünet után a 10. percben cserélt a SZEAC: Tóth he­lyett Korányi, Dezsőfi he­lyett Gilicz, Csömör helyett pedig Ambrus állt be. Végig élénk volt az iram. a sze­gedi csapat sokat támadott, de az eredmény már nem változott. Ezzel az NB III-as Békéscsabai Honvéd beke­rült jébe. M. Magyarország—Franciaország 4:2 (1:1) Gyér érdeklődés mellett játszották le szerdán este a Népstadionban a barátságos jellegű találkozót. A magyar csapat: Szent­mihályi — Káposzta, Mátrai, Ihász — Ma­thesz, Mészöly — Molnár, Varga, Albert, Farkas, Korsós összeállításban kezdte a játékot, de néhány hibája miatt francia támadás bontakozott ki. Az 5. percben Al­bert tört kapura lendületesen. Chorda le­rántotta a 16-oson belül, a megítélt 11-est Mészöly élesen a jobb sarok mellé lőtte. A 12. percben megszületett az első gól, a balösszekötő helyére előretolt Varga jól lőtte kaou elé a labdát és a berobbanó Farkas 3 m-ről a jobb felső sarokba vág­ta. (1:0). A franciák a 25. percben egyenlí­tettek. Gondét Mátrai és Mészöly között kiugrott és jobboldalról félmagasan a bal­sarokba bombázott (1:1). A második félidőben az 56. percben Al­bert ragyogóan indította Farkast, aki 15 m-ről futtából bombagólt lőtt a jobb sa­rokba. (2:1). A magyar csapat vezetése azonban nem sokáig tartott. Kezdés után a franciák lendültek előre, a baloldali tá­madást Káposzta nem tudta megakadá­lyozni, Revelli előbb Szentmihályiba lőtte a labdát, majd a kipattant labdát a léc alá emelte. (2:2). A 66. percben csere tör­tént a magyar válogatottban. Mathesz le­ment, Varga húzódott a helyére, balolda­lon pedig az újonc Bánkú ti játszott Az utolsó tíz percben a magyar csapat remek hajrával és elsősorban, Albert nagyszerű labdái és Farkas újabb két góljával győ­zött (4:2). S=0=R=0=K=B=A=N ÍGY TIPPELJÜNK! Barátságos labdarúgó­mérkőzésen a SZEAC II. a Szegedi VSE ellen 6:3 (1:1) arányban nyert * E héten zajlanak le az egyetemen a szokásos kari röplabda-bajnokságok, ahol az elsőévesek küzdenek a bajnoki címért Sok tehetsé­ges fiatal lép pályára, köz­tük olyanok is, akik már középiskolás korukban meg­ismerték' és megszerették" "a röplabdázást A SZEAC mi­nőségi szakosztályai szere­tettel várják a fiatalokat, Ferencváros—MTK Ü. Dózsa—Bn. Honvéd Tata bánva—Vasas Dorou—Dlósevör özd—Dunaú J város mert velük szeretnék meg­erősíteni csapataikat * Eredmények a megyei ké- Egyetértés-Szeged zilabda-bajnoteág 18 fordu- K Honvéd-MAv-DAC lójából: Férfi. SZEAC— _ Szentes 12:17 (5:10). H. Tex- Oroszlány-Szombathely til—Sz. Textilművek 24:15 SZMTE-Kecskemét (13:6). Sz. Honvéd—Sz. Spar­tacus 12:17 (2:11). Női. SZE­AC—Szentesi KMTE 3:4(1:2). H. Textil—Sz. Textilművek 4:15 (3:8). Klskundorozsma női csapatát a szövetség többszöri ki nem állás miatt — tavaszi eredményeinek meghagyása mellett — tö- Veszrrém-Sonron rölte. M. Bányász—Jászberény Szegedi VSE—Bo. Spartacus CVSE—KTSTEXT Esztergom—Vároalota Sz. MAV—Pécsi Bányász Pótmérkőzéseki Gyula-Naeybétony 1 1 x i x 1 1 x / 1 x 2 1 1 x X 2 1 1 Ili x 2 t 1 2 X Nevelési terv és tanterv az iskolai testnevelésben negyedik tanévnyitóra Kevesen állították be a anyag, hasznos és új terve­„ mn/Tiu^ dögtől került sor az általános isko- „Téli foglalkozás"-okat, no- zési útmutatást ad testneve ­az MNK. 16-os aonto- lákban mióta bevezették az ha a kötelezően feldolgo- léinknek. új Tantervet és a Nevelési zandó anyagban szerepel, mi- Fontos feladatot szab meg Tervet Milyenek a tapeszta- nimálisan 2—3 órában. Ügy a Nevelési Terv azzal, hogy latok? látszik, ezekben az iskolák- az oktatási célokon túlmenő­A Tanterv lehetőségeinek 1,011 nem látják világosan, en a nevelés központúságára vizsgálata során általános hogy 3 Nevelési Terv köve- irányítja a figyelmet Itt is megállapítás hogy az isko- telményeinek a tantárgy ta- esnek hibák. E tanév fel­Iák helyesen'választották meg vitásában maximálisan kell adata lesz, hogy az oktatási a kiegészítő anyagot A ki- érvényesülnie. Az lyen ter- feladatok, célok maradékta­választásnál figyelembe vet- V€Z« munka a tenítást <*fk lan megvalósítása mellett, a ték az Utasítás"-t Hiba S2uk szakmai szempontbol nevelés fontoságára is raira­volt azonban egyes iskolák- oézi> oem f>ndo1 a. Nevelési nyítsa a figyelmet Fiorpntina— Győri Vasas 1:0 (0.0) Tegnap este Firenzében le- ££ h^gy^^Is ~kíegé- követelményeire. Ta- A nevelés m,sége „ ve2P_ játszott KEK-mérkőzésen 90 $zító anyagot doigoztak fel P^ztalat az te, hogy egyes fe gondolata a Nevelési Terv­perces küzdelemben verese- osztályokban, noha egy oe1volok * te1ntervl anyagon nek. Az összes nevelési té­??! a GytLTfr testgyakorlati ág magasabb ««^Se^ X^eT^pffUj M°,2E = SSft hetséges, ha a Tantervben és Utasításban foglaltak sze­összcálKtású csapata nagy- rint járunk & J <>«­nrwi «io<=, a tályban oktatott testgyakor­Kiss — Stolcz, Szaló, Somogyi, Varsányi, Keglovics tantervi anyagot végzik, együttes aktivitását kell ki­Mindkettő hiba és hiányos- bontakoztatnia. Ez a tervezé­ság, mivel a tantervi fegye- ^ munka ls hiányos. Az ed­lem minden nevelőre vonat- diginél nagyobb és körülte­kozik. Az előbbi tantervhez kintőbb tervezésre van szük­„ ség, hiszen egyre több ta­csokkentés éppen azt céloz- pasztalattal rendelkeznek nevű olasz ellenfelétől. A , , .. „ kőzik. j\ Z eioDDi raniervnez győri együttes mindvégig * tl vonul vé°l° 0 8'os2" képest mutatkozó tananyag­egyenrangú ellenfele volt a laLylg­Fiorentinának. de a csatá- Nem egy iskolában fi- za, hogy a tanítandó tantervi réár " testnevelőink Jobban rok nem tudták bevenni a gyeimen kfvül hagyták, hogy \ mélységben te el kell ke„ tfarotodnla terSezé^ hazaiak hálóját. Erre azon- a kézilabda a kötelezően el- safátftenl ^nden osztályban. az tóőbb emHtett nW^ ban az egv hét múlva sorra dolgozandó anyag és a ko- - • - - Den az el0DD emlltett neve A nevelés tervezése és a iÉsi tényezőkre, különösen az kerülő visszavágón Győrben sárlabda csak abban az eset- nevelés eredményeinek vi®- ré" ""S lesz módja, meg is szerez- ben jöhet számításba, ha ga]ata éppen ebb51 az ala{>_ Uttoröszervezet által a „Vö­heti a lelkes dunántúli tizen- nincs iskolaudvar, de egy a továbbjutást. tornaterem. Fegyelmi A nyárszürkítette indatömeg telje­sen elfedte a földet, s az egész nagy táblán rengeteg pirosló paradicsom. Asszonyok, lányok szedték. Voltak vagy negyvenen, s közöttük egy szál férfi. Sötétkék vászon munkaruhájá­nak hajtókáján Jelvény. Vöröses-bo­rostás ábrázatán pákosztos derű. Ál­landóan tréfált-viccelt az asszonyok­kal, miközben a teli paradicsomos­ládákat az út szélére hordta. Ott állt a vontató két, ládákkal teljesen meg­rakott pótkocsival. Mehetett volna már, de a vezetője egy svájcisapkás, trikós fiatal férfi, messze fent a föl­dön egy paradlcsomszedő asszonnyal — amin., később kiderült, a feleségé­vel — beszélgetett. — Hol van Jenő, álljon odébb ... A mondat cifra káromkodással végződött. Egy ugyancsak paradicso­mos ládákkal megrakott tehergépko­csi vezetője fohászkodott így, mivel elállták az útját. — Várion, majd én kiviszem a dűlő végére. A jelvénves férfi mondta ezt. Le­tette a kezében levő üres ládákat és futólépésben — a vontató vezetőjét, aki a kiabálásra a gépe felé indult — megelőzve, fellépett a nagy gumi­kerekes traktorra. Nem is történt semmi baj, reflex mozdulattal hátra­nézett a rakományra, egy másik pil­lantás a kerekek alá, nincs-e valami akadály, s Indított. A gép felmor­dult, a ládák megmozdultak, s a von­tató elindult a dűlöút felé­— Mi az, itt mindenki tud trak­tort vezetni? — kérdeztem a bri­gádvezetőtől, akivel tanúi voltunk a jelenetnek. Az őszes ember csendes Iróniával elmosolyodott: — Tudni tudnak már, sokan, de azért itt még nem mindenki. — És a barátunk? A jelvénves közben kiért a vonta­tóval a dűlőútra. Leállította a mo­tort, lelépett, a traktorról és a von­tató futva odaérkező vezetőjével pat­togó párbeszédbe kezdtek. — ö tulaidonképpen vontatós — Intett a vitatkozók felé a brigádve­zető —. csak leváltották a géjwől. — Miért? — Fegyelmije volt: italosan ült a traktorra, beleborult az árokba. Sé­rülés történt és anyagi kár... A vontató közben elment. A jel­vényes visszalőtt a paradicsomföldre, s tovább hordta a ládákat. Egy kicsit mintha megcsöndesedett volna. Talán zokon vette a vontatós jogos méltat­lankodását, mert engedélye nélkül a géoére ült. Nem tartott sokáig a szótlansága. Megint jött egy teher­gépkocsi és míg rakodtak az embe­rek, ő meemustrálta a kocsit. — A hátsó belső kereked, azt hi­szem, defektes — mondta a vezető­nek. A génkocsl vezetője — húszéves forma fiú —, kiszállt a vezetőfülké­ből és megnézte a hátsó dupla kere­ket — Azt hiszem Igaza van — Ismer­te be — Most már mindegy, ezt az egy fuvart már elviszi így. Majd ha le­rakodsz, kibontod... Ment, hordta a paradicsomos ládá­kat, de míg a gépkocsira rakodtak, újra és újra leállt a vezetővel, hogy a kocsiról beszélgessen. Odaadó ér­deklődés, őszinte s szenvedélyes öröm látszott az arcán. Élvezte, hogy kimutathatja hozzáértését. A méhé­szek, a horgászok, a vadászok és p>ersze a gépkocsi-tulajdonosok tud­nak ilyen ösztönös gyönyörűséggel szenvedélyük tárgyáról beszélni. Mikor mondtam ezt neki, félig tré­fásan. félig komolyan felsóhajtott: — Jaj, tudja milyen rossz így mesz­sziről nézni a motort? ... Kibántam magammal. — Meddig tart az eltiltás? — Egv évig. De öt hónap már el­telt belőle. — És aztán visszakapja a trakto­rát? — A kerületvezető megígérte. A I szakszervezeti titkár is mellettem I van, mert a növénytermesztésben rendesen dolgozom. Elmehettem vol­na, tudja én másfelé, keresik az em­bert, de már tizennégy éve vagyok itt az állami gazdaságban. Telket kaptam, házat építettem, a gyerekek itt kezdtek iskolába járni... Az eleven szenvedélyek uralta vö­röses-szőke arcon őszinte volt a meg­bánás. Az alkohol nagy csábító. De úgy látszik: van nála nagyobb erő is. NADASDI PÉTER van állásból következik. Ebből a rös zászló hősednek útján" szempontból nézve megálla- beindított mozgalomra. En­pítható, hogy a Nevelési Terv nek a nevelő hatását te ki ke» aknáznl * felhasználni megértették. A kezdeti bi- ,, zonytalanságok lecsillapodtak 82 ÍNko,ai « Iskolán kívüli és már sok tanmenetben ta- testnevelési foglalkozásokon. lálkozunk a nevelési felada­tok tervezésével, melyek többnyire az adott oktatási anyaghoz kapcsolódnak. Saj­nos azonban, még sokan ma sem ismerik eléggé a Neve­lési Tervet, a tevékenységi formákat célnak tekintik s nem eszköznek, s nem egy­szer összetévesztik a követel­ményekkel. A tudatosabb nevelőmun­ka nem nélkülözheti a terv­szerűséget, és akik e nyo­mon Indulnak el, ma már va­lóban érzik a segítséget, me­lyet a .Nevelési Terv nyújt. Vitatott kérdés volt a ne­i velők között a neveltségi szint megállapítása, s az ok­tatási és nevelési követeimé nyek szintézisbe hozása. Két­ségtelen, hogy a neveltségi szint megbízható elbírálása nehezebb feladat, mint a tan­tervi anyag elsajátításának mérlegelése. de feltehető hogy a múlt tanév nevelés' értekezletein feldolgozott: „A nevelési eredményvizsgálat módszertani kérdései" c. Rakonczay László, ált. tek. testnevelési szakfelügyelő DÉL-MAGYARORSZÁG A Mapyar Szocialista Munkfo­oár* Csonerád mesvel és Szeged városi bizottsága éa a tanács lapja. Megjelenik h-Hffl kivételével mlndennae Szerkeszti a szprkesztő bizottság főszerkesztő: dr l-őkfli Zoltán. Szerkesztőség; •'•zeged Mí"vj- Tsnácskőztársa. ság átta 10 Telefon- S5-75 30-03 El szakai telsfon: 35-00 Kiadta a Csonc.-ád Megvet Lanklarlő Vállalat Felelős kiadó; Kr• ács Liszlé Kiadóhivatal; Szeged. Mawar Ta a í-sköztársa­aéa úttá 10 Telefon: 35-no 31-10 Peküldőtt kéziratokat nem 6r­-Onk mee és neoa adunk vlssza.1 A laont nvomta a Szegedi Nvomda Szaeed. Ttntnsv Vetll—a—kv ti as sz inofx "9 iit­Terlesztik a Csongrád meevet ooslahivatalok EMflretési díl •Bv hónmra 12 "i Előfizethető bármely postahivatalnál és besít 3nél I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom