Délmagyarország, 1966. szeptember (56. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-21 / 223. szám

Korszerűsítik a mezőgazdasági A mezőgazdaságban az elmúlt években mind nagyobb szerepet kapott a nemrégiben felújított, kibővített repülőflotta, amelynek Lengyelországból importált PZL gépei évente több mint félmillió holdon szórták ki a műtrágyát, illetve szabadították meg kalászolás előtt a gabonákat a gyomoktól. Emellett szólók és gyümölcsösök permetezésénél, porozásánál tettek rendszeresen igen jó szolgálatot Most tovább korszerűsítik az Országon Növényvédelmi Szolgálat légiflottáját: a Szovjetunióból a következő hetekben 2, a tavaszig pedig további 18 AN—2 rendszerű nagyteljesítményű repülőgép érkezik. A jövő év végéig két helikoptert is kap a mezőgazdasági flotta, s így lehetőség nyílik a merev szárnyú gépekkel alig megközelíthető domboldalak, erősen lejtős területek nagyüzemi vegyszeres kezelésére. Az új géptípusokhoz szükséges pilóták átképzését Győrben kezdik meg: a legjobb PZL pilóták két-két hétig tanulják az AN—2-es gépek műszaki ismereteit. Az eddigi PZL géppark nagy részét az ősszel és a tél folyamán felújítják, a szovjet gépekre kerülő pilóták helyet pedig Kaposvárott képeznek ki újakat. Hogyan javítja a hírközlést a posta Szegeden? A postai szolgáltatás a lakosság, a vállalatok, intézmények, hivatalok legfontosabb hírkapcsolatait biztosítja. S ahogy általában nő a szolgáltatások bővítése és szolgáltatása iránti igénv. a posta munkája ós fejlődése is egyre inkább az érdeklődós előterébe kerül. Munkatársunkat a postavezérigazgatóság helyettes vezetője, Búza Mártonná dr. tájékoztatta a Szegeden és környékén ebben az évben végzett és a közeljövőre tervbevett fejlesztési munkákról. Ismeretes, hogy az utóbbi évek legjelentősebb posta műszaki beruházása a július 16-án Szegeden üzembehelyezett automata távgépíró központ. Ennek a rendeltetése a hírközlés nagyméretű korszerűsítése. — Tervbevettük, hogy mindazokat a posta hivatalokat folyamatosan bekapcsoljuk a távgépíró hálózatba, amelyeknél a táviratok darabszáma naponta eléri a 30—40-et. Az így működő állomások egyszerű tárcsázással hívhatják fel egymást, s ezáltal a táviratok az eddigi közvetítő állomások közreműködése nélkül közvetlenül jutnak a rendeltetési állomásra — mondja Búza Mártonná. 600 új állomás - A jelenleg 4400 állomás befogadására alkalmas szegedi automata távbeszélő Terv a mezőgazdasági úthálózat fejlesztésére A Földművelésügyi Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya felmérte a mezőgazdasági úthálózat helyzetét és kidolgozta továbbfejlesztésének tervezetét. Bár az utóbbi esztendők nagyarányú mezőgazdasági beruházásai során számos új út is létesült, a mezőgazdasági üzemek jelenlegi úté hálózata nagyjából még a 6záz év előtti állapotot tükrözi, nagy többségében alkalmatlan a gépek és a nagy tömegű terményt szállító gépi járművek közlekedésére. A mezőgazdasági útépítés eddig jóformán kizárólag a bekötőút-építésre korlátozódott; összesen 1800 bekötő út készült, mintegy 2000 kilométer hosszúságban. Ennek csaknem a fele 1958 óta a termelőszövetkezetekben épült. Üjabban azonban mind sürgetőbb az igény a belső, majorokon, állattenyésztő telepeken belüli úthálózat és a külső, szántóföldi üzemi utak iránt is. A mezőgazdaság teljes útszükséglete számítások szerint mintegy 4000 kilométer bekötő, 3300 kilométer belső, és 60 000 kilométer külső üzemi utat jelent. A belső úthálózat kiépítését csakis ott kezdik meg, ahol a telepek végleges formája kialakult, az első burkolt üzemi utakat pedig a nagy, öszszefüggő szőlő- és gyümölcsültetvényeknél létesítik. A tervezet foglalkozik a mezőgazdasági útépítésnek gazdaságosabb műszaki megoldásával is. A bekötő utaknál be akarják vezetni az úgynevezett talajstabilizációs eljárásokat, amelyek révén nagy mennyiségű kő szállítása takarítható meg. A belső utak a nagyobb megterhelést jobban bíró betonburkolattal készülnének. A szántóföldi üzemi utaknak nem egészen 20 százalékát makadám-, aszfalté, vagy egyéb burkolattal látnák el, mintegy 50 000 kilométernyi pedig olyan földút lenne, aminek nagy részét maguk a mezőgazdasági üzemek is el tudnák készíteni. A mintegy 17 000 kilométer burkolt és 50 000 kilométer földút kiépítése a mostani kalkuláció szerint mintegy 15 milliárd forintba kerül. A mezőgazdaság teljes úthálózatának létrehozása természetesen igen hosszú időt igényel. Az eddiginél gyorsabb ütemű útépítés azonban végső soron gazdaságos beruházás, mert a megfelelő utakon kisebb üzemanyag-fogvasztással jobhan kihasználhatók és kevésbé rongálódnak a szállítóeszközök. (MTI) Három új házgyár az ötéves terv végére Az Építésügyi Minisztériumban kedden Padányi Mihály, az ÉM építőipari főigazgatóság vezetőjének helyettese sajtótájékoztatót tartott a beruházások előkészítésének problémáiról. A leggyakoribb gond, hogy késve kapnak tervet, építési engedélyt és szabad munkaterületet. Ebben az évben a késések 3,2 milliárd forint értékű építési feladat teljesítését zavarták, nehezítették. Az idén a július 31-i állanotok szerint 518 millió forint értékű munkáról még tervet sem kaptak a vállalatok. Ebből 352 millió forint értékű idei feladat megkezdésére már nincs remény, tehát átviszik jövőre. A beruházási feladatok és az építőipar várható kapacitásának összehangolása különösen fontos a házgyári termékek elhelyezése miatt. A harmadik ötéves terv utolsó éveiben megkezdi már a munkát a győri, a miskolci és a második budapesti házgyár is. Miskolcon azonban az 1970 véséig várható 5700 helyett csak 1900 házgyári lakás elhelyezésére készültek eddig beruházást, elhelyezési tervek. A három új házgyár termékeinek elhelyezésére végeredményben 6400 beruházását kell még előkészíteni, hogy kihasználhassák az új üzemek kapacitását. (MTI) központ ez év végéig 600 újabb állomással bővül. Jelentősen fejlesztettük egyes nagyüzemek hírközlő berendezéseit is. Az újszegedi kendergyár belső és a postai hírközlő állomáshoz csatlakozó hálózatát félmillió forintos költséggel bővítettük. A textilművek részére az újrendszerű távbeszélő alközpontot és az ehhez csatlakozó hálózatot mintegy 2 milliós költséggel építettük meg. — A harmadik ötéves terv időszakában a városképet sok helyen elcsúfító légvezetékes hálózat helyébe falikábeleket létesítünk. Tervbevettük a helyközi összeköttetések fejlesztését is. Szeged—Kisku n dorozsma irányában még ez évben megkezdik a körzetkábel építését. Kiskundorozsmától Zákányszék felé és Szegedről Tiszántúlra létesítendő körzetkábelek tervezése most készül. A Szeged—Makó közötti távkábel lefektetését 1970-ben kezdjük meg. Épölet az oktatásnak — Szegeden a postai Iparitanuló-képzés azért akadozik, mert nincs megfelelő épületünk. Ezen a hiányon segítünk azzal, hogy a város nyugati iparkörzetében 1967—68-ban mintegy 2,5 millió forintos beruházással új oktatási épületet létesítünk. Egymillió forintba fog kerülni az ugyanitt elhelyezendő igazgatósági magasépítési üzem. A postaigazgatóság is kinőtte már jelenlegi épületét, ezért a harmadik ötéves tervidőszakban elkészítjük az új épület beruházási programját 1970ig új postaházat építünk Deszk községben. Minthogy Szeged környékén gazdag földgáz lelőhelyek vannak, a szegedi postaházakat földgázfűtéssel látjuk el. Elsőként már jövőre bevezetjük a földgázfűtést Szeged I. postahivatalba. Több árusító automata — A felvételi munka meggyorsítása és a közönség várakozási idejének csökkentése érdekében újabb kezelési gépiek beszerzésével, illetve a már használatban levő gépiek számának növelésévél akarjuk biztosítaná a zökkenőmentes forgalom lebonyolítását. Az eddiginél több, bélyeget és képieslapiot árusító automatát helyezünk üzembe, és, felszerelünk piénzváltó automatákat is. A hírlapárusítás megjavítása és a városkép csinosabbá tétele céljából, mintegy 7-8 modern hírlapárusító pavilont létesítünk. Gyakori a panasz, hogy Szegeden kevés a nyilvános távbeszélő állomás. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a következő felvilágosítást kaptuk: — Minthogy Szegeden mindössze 38 nyilvános távbeszélő állomás van, tízezer lakosra 3,3 nyilvános állomás jut, (Budap>esten 6,4), ezért Szeged helyzete kedvezőtlennek látszik. Figyelembe kell azonban venni, hogy a fővárosban egy nyilvános állomásról havonta átlag ezer beszélgetést kezdeményeznek, Szegeden padig csupán 474-et. Vagyis egy állomást napánként csupán 48 percig vesznek igénybe, s az állomások a nap több mint 23 órájában kihasználatlanul, csak készenlétben állnak. Törődnünk kell azonban a lakosság kényelmével is, hiszen jól tudjuk, hogy a város nagy kiterjedésű. Ezért határoztuk el, hogy még 20—25 nyilvános állomást létesítünk Szegeden. Erre azonban legközelebb csak 1968-ban kerülhet cor, mert a híradástechnikai ipar az egyforintos telefonérmére működő készülőkeket előbb nem tudja legyártani. A nyi'vános telefonokról Megkérdeztük, hogy a posta és a közönség miként segíthetné egymás kapcsolatainak további megszilárdulását? — Például éppen az utcai távbeszélő állomások gyakori rongálásának csökkentésében. Ugyanis a posta rendszeresen ellenőrzi az utcai állomások üzemképességét, a hibaelhárítás mégis lassúbb, mint az előfizető állomásoknál. Az előfizető saját készülékének hibáját azonnal bejelenti, de aki hibás utcai állomásról akar beszélni, a legtöbb esetben csak boszszankodik és továbbmegy. Pedig a 03-as hívószámon a hibajelentés díjmentes, az előfizetős készülék számlálója ilyenkor nem működik, illetve a pénzbedobós berendezés az érmét visszaadja. Sok kárt okoznak egyes garázda elemek, akik az utcai fülkéket és berendezéseit szándékosan megrongálják. A lakosság ezek leleplezésében is több segítséget nyújthatna. Azt is meg lehetne valósítani, hogy egy-egy utcai nyilvános állomás közvetlen környezetének lakói vállalnák a fülke „patronálását". — Vagy egy másik eset A táviratok feladásánál és kézr besítésénél általában akkor keletkezik torlódás, amikor nevezetesebb ünnepiek, vagy elterjedtebb névnapok alkalmával tömegesen adnak fél táviratot. A közönség megértő segítségével ezt a torlódást is enyhiteni lehetne a feladó és a címzett károsodása nélkül. Az üdvözlő táviratokat ugyanis az esedékesség napja előtt akár két héttel előbb is fel lehet adni, ha azon feltüntetik, hogy melyik napion kérik a kézbesítést így a táviratot már a feladáskor továbbítják a rendeltetési helyre, de csak a kért időpontban kézbesítik. — Célszerű lenne, ha a bélyegárusító automatákat is fokozottabban használná a közönség, ezáltal csökkenne a felvételi ablakok előtt a sorbanállás. ^Általában minden postai szolgáltatás zökkenőmentes lebonyolításához az szükséges, hogy a posta ügyfelei és alkalmazottai jobban megértsék egymást, türelmesebbek legyenek egymáshoz, s ezzel segítsék a jelenlegi helyzetben is a mindinkább emelkedő követelmények teljesítését Kondoros! János „Munkássá fogadom! 99 Az idei sztár a habszivacs kabát A gyermekeknél, akárcsak a felnőtteknél, az idei sztár a habszivacs kabát. Ebből 20 ezer kerül forgalomba az idén. Ugyancsak elegendő bélelt, steppelt pillekabáttal, habhátú műbőr- és szövetkulival látták el az üzleteket Az idén nem lesz hiány a lánykaruhákban sem, 100 ezer darab jut üzletekbe és több szintetikus műszál anyagú szoknya is. A

z egyik szegedi gyár javítóműhelyében tartózkodtam éppen, amikor két fiatalember lépett a művezető elé. Megmondták a nevüket, s azt, hogy mostanában fejezték be tanulmányaikat az iparitanuló iskolában, zsebükben a friss szakmunkás bizonyító vány és ezennel munkára jelentkeznek. Bár határozott fellépésűek voltak, mégis látszott rajtuk némi nyugtalanság, elfogódottság és a kérdő tekintet, hogy: most mi lesz? A művezető középkorú férfi volt, keze alól igen sok fiatal szakmunkás került már ki, s így tisztában volt a kezdők lélektanával is. Barátságosan kezet nyújtott a fiúknak és közvetlen hangon érdeklődött szakmai és emberi dolgokról, ahogy az ilyenkor általában szokás. A kezdeti elfogódottság gyorsan feloldódott, a fiúk kezdték otthonosan érezni magukat a számukra egyébként nem idegen környezetben. Aztán megérkezett a csoportvezető, aki átvette a jövevényeket és valószínű megmutatta nekik, hogy ezentúl hol és mit kell dolgozniuk. A művezető búcsúzóul sok sikert kívánt a fiatal szakmunkásoknak: „Erezzék jól magukat üzemünkben" — mondta nekik. Ennyit láttam a kezdés első pillanatából. Egy korosztály kopogtatott és nyújtott kezet idősebb szaktársainak, hogy fogadja soraiba, hiszen ezentúl együtt kell menetelniük jóban és rosszban egyaránt. Az aktus mentes volt minden ceremóniától, de mégis nagyon bonyolult és emberi dolog ez. Az egyetemen külsőségek is vannak, az eskütétel után a profeszszorok elé járulnak kézfogásra a végzett hallgatók és valójában befogadást kérnek, amelyet két szavas mondattal meg is kapnak: „Doktorrá fogadom!" Ilyen mondat nem hangzott el a javítóműhelyben, hiszen erről szó sem lehetett, de a művezető kézfogásában benne volt az elismerés, hogy ezentúl közéjük tartozik immár ez a két fiatalember. A néma kézfogásban mintha megcsendült volna a két szavas mondat is: „Munkássá fogadom!" Nem hiányolom a ceremóniát, de ha lenne ilyen, nem is kifogásolnám. így észrevétlenül lépnek életük új státuszába azok a fiatalok, akik szakmunkás bizonyítványt szereztek, s hogy tényleg jól érzik-e majd magukat jövendő munkahelyükön, az bizony sok mindentől függ, talán még az első kézfogástól ls. A kezdés is, a továbbhaladás is két oldalú dolog. Eredményességét egyaránt meghatározzák az idősebb szaktársak és a fiatalok, akik most kezdenek. Valójában az idősebbek kezenyoma, tanítása érlelődik a következő esztendőkben a tanítványok munkája során. I

smerek egy nyugdíjas géplakatost, aki hoszszú évtizedeket dolgozott a Szegedi Kenderfonógyárban. Tanítványai között vannak már őszülő haGazdag programot dolgozott ki az írószövetség Mozgalmas napok előtt áll az írószövetség, ahol a szakosztályok terveiről, az év végéig terjedő programról tájékoztatták az MTI munkatársát. A szokásos őszi szakosztályi üléseken részleteiben elemzik a IX. pártkongreszszussal időszerűvé váló ideológiai irányelveket az irodalom és az alkotó művészet terén. Vitaindítóként dr. Köpeczi Béla, az mszmp Központi Bizottsága kulturális osztályának vezetője tart előadást: „Az írók és a művészek hivatása a társadalomban" címmel. Az ifjúsági irodalommal foglalkozók a napokban érdekes vitát rendeztek a gyermekek irodalomesztétikai „befogadó" képességéről. Októberben napirendre tűzik a rádió gyermekirodalmi műsorszerkesztését. Vitadélutánt rendeznek a közelmúltban kiadott, vagy az ősz folyamán megjelenő prózai kötetekről. Ankétokon „föltérképezik", hogy milyen új irányzatok, stílusjelenségek mutatkoznak irodalmunkban. A műfordítók szakosztályában rendszeresen foglalkoznak majd a fiatal műfordítók munkásságával. A korábbinál szélesebb körben kapcsolódnak be az írók, a költők a népművelésbe. (MTI) lántékú emberek ls, akik manapság éppen úgy tani tómesterekké váltak, mint anna kidején Pista bácsi. Ezek a hajdani tanítványok tisztelettel emelik meg kalapjukat volt mesterük előtt Miért ez a megbecsülés ennyi idő után is? Azért mert a kiváló szakmai ismeretek mellé mesterük még nagyon, sok mindent adott. Szavaival és magatartásával, becsületével, emberségévet hivatásszeretetéveL Megtanulták tőle tisztelni és szeretni a munkát amelyet nap mint nap végez, nek. Nem is csupán a munkának, a szakmának egy részfolyamatát hanem szinte univerzálisan a gépek orvosaivá váltak. Megtanulták tőle tisztelni és szeretni munkatársaikat, segíteni a fiatalabbat, a tapasztalatlanabbat becsülni az idősebb tapasztalt társakat Megtanulták tőle tisztelni és szeretni a gyárat mely befogadta őket — s személytelenül ugyan — de amely csak annyira hálás, amenynyire hozzája is hálásak. Mennyit tudnak a most Induló fiatal szakmunkások? Sokat-e, keveset-e? Attól függ, hogy mi a mérce és milyen mércéhez viszonyítunk. Aki ott a eyárban tanulta a szakmát, ahol majd a későbbiekben is dolgozni fog, az valószínű többet tud, mint aki sosem látta a gyár sajátos gépeit A gyakorlat teszi mesterré az embert — szokták mondani a cáfolhatatlan igazságot A gyakorlat j pedig ezután kezdődik az ifjú szakmunkások számára. E gyakorlat során vizsgázik a tanító és a tanítvány egyaránt A szakmunkásképzés viszonylag magasfokú nálunk. Szegeden és a megyében körülbelül kétezer fiatal végzett az idén és szerzett bizonyítványt arról, hogy három éven keresztül szorgalmasan tanult s elsajátította mesterségének elméleti és gyakorlati ismeretanyagát. A három esztendő bizony hosszú időnek látszik, különösen hoszszú azok számára, akik tanulnak. Sokan vélekednek úgy már az első év elmúltával, hogy minek tovább gyötörni őket hiszen Ismerik a szakmát A harmadik esztendő után pedig hajlamosak arra is, hogy kijelentsék: mindent tudunk. Az öreg mester szavait tudom idézni: „Dehogy is tudnak mindent. Ahhoz a negyven esztendő is kevés." így igaz. Először is a gyárak különbözőek, de még az egyformákban is mások a viszonyok. A géplakatosnak speciális feladatokat kell megoldania egy textilgyárban és ugyancsak speciális feladata lesz a kábelgyárban, vagy a gumigyárban. Ezután kell megtanulnia a sajátos munkát. Az iparitanuló intézet csak alapokat adott, belépőt a gyárba és a szakmába. A

z Ismerkedésben viszont az idősebb, a tapasztaltabb társak nyújthatnak segítséget a kezdő fiataloknak. S ez esetben nem szabad szűkmarkúnak, féltékenynek lenni a most kezdő korosztályra. Mennél többet adnak át tapasztalataikból, a szakma rejtelmeiből, és mennél jobb szakmunkásokká nevelik a már bizonyítványnyal rendelkező ifjú társaikat, annál könnyebb lesz nekik is mindennapi munkájuk során. S ne csak a szakmai fogásokra tanítsák meg kezdő társaikat, hanem a szakma szeretetére, tiszteletére, egymás megbecsülésére is. Tanítsák őket emberségre, az új iránti fogékonyságra, és a folytonos tanulásra, szakmai továbbképzésre. A szakmában is igaz az a tétel, hogy ami ma elegendő, az holnap már kevés lehet. A kézfogás, amellyel munkássá fogadták őket, ne maradjon egyszerű üdvözlés csupán. GAZDAGH ISTVÁN Szerda, 1968, szeptember AGHMMZA63