Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-17 / 194. szám

I SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Új bázkeiyeket jelölnek ki Hattyasielepen A szegedi III. kerületi ta­nács építési és közlekedési csoportja tervbe vette, hogy Hattyastelepen, lakott terü­let mellett, 162 darab föld­szintes családi ház építésé­hez biztosít házhelyeket. A szükséges terület kijelölése már megtörtént és elké­szült a részletes rendezési terv is. A számításba vett teriilet — a belvízlevezető csator­na szomszédságában — kí­vül esik a jelenlegi belte­rületi határvonalon. Ezért a Pécsi Geodéziai és Tér­képészeti Vállalat a tanács megbízásából elkészítette a belterület határának módo­sításával kapcsolatos vázla­tokat és a változás jegyzé­ket, a házhelykiosztási ter­vet és a kisajátítási terv­dokumentációt. Ezt a tervezetet a városi tanács végrehajtó bizottsá­ga jóváhagyta. Ezek után a III. kerületi tanács építési csoportját arra kötelezte határozatával, hogy a ha­tározatot tegye közszemlé­re. A házhelyek kiosztására később kerül sor. Forró siker a szabadtérin Tovább forog az idegen Tíz napon belül lapunk­ban másodszor vagyunk kénytelenek foglalkozni a város különböző csomópont­jain hiányzó irányjelző táb­lákkal. Változatlanul to­vább forog az idegen, nem tud tájékozódni sem a Pe­tőfi Sándor sugárút és a nagykörút kereszteződésé­ben, sem a Dugonics téren, sem pedig a Lenin körút és a Kossuth Lajos sugár­út kereszteződésében, hogy merre forduljon Budapest felé. Sajnálatos eset az is* hogy az NDK-ból, Csehszlo­vákiából és Lengyelország­ból érkező autósok egy hi­básan tájékoztató térkép szerint Nagylaknál akarnak átkelni a határon Romániá­ba holott ott nincs határ­átkelés. Itt tudják csak meg Szegeden, „szerencsé­sebb" esetben, avagy már Makón, hogy fordulhatnak vissza, mert Romániába Bi­harkeresztes alatt, Ártánd községnél van az átkelés. Szegedtől ez a távolság bi­zony közel 200 kilométer. Valamicskét korrigáltak már azon, hogy a Romá­niába való átkeléshez ne forogjon sokat az Idegen. Iákat is. Ugyanez történik majd a Dugonics tér át­építésénél, amelynek ter­vezése most folyik. Más csomópontoknál viszont a KPM illetékes az irányjelző táblák kihelyezésében. Tá­jékozódásunk szerint egy ezzel kapcsolatos megbeszé­lésre ma, szerdán kerül majd sor Röszkén, illetve Szegeden a városi tanács építési és közlekedési osz­tályának képviselőivel. Véleményünk szerint — ha késve is — lehetne még szépíteni a dolgon, hogy az idegen mégse forogjon a városban tájékozatlanul. Ne várjunk addig, amíg majd a zománctáblák is elkészül­nek, megteszi azt addig ideiglenesen egy fa-, vagy műanyagtábla is, egyszerű ráfestesse!, s azt kell elhe­lyezni a fontosabb csomó­pontokon. Ezt a javasla­tunkat elfogadta és he­lyesnek tartotta dr. Búzási Géza, s megígérte; intézke­dik, hogy a táblákat mi­előbb ki is helyezzék a meg­felelő csomópontokra. Szerda, 1966. augusztus 17, OEL'/AAGláftQMZÁG 5 Tegnap este kiemelkedő sikerrel mutatta be a sze­gedi szabadtérin a grúz ba­lettegyüttes Dávid Toradze zeneszerző és Vahtang Csa­bukiani koreográfus Gorda című balettjét. A mind ze­nfjében mind cselekményé­ben grúz népi elemekre épülő balett műfaja szerint, mint a szerzők nevezik, ha­zafias koreográfiai poéma és drámai képekben állít emléket a grúz nép szabad­ságharcának. A tegnap esti forró siker­ben oroszlánrésze volt a Gorda szerepét játszó Z. Kikalejsvilinek, a grúz köz­társaság Állami díjas nép­művészének, valamint a ze­nekart vezénylő Paliasvili­nek, a köztársaság népmű­vészének. Képeinken jele­neteket mutatunk be a nagy sikerű előadásbői. Röszkén él az országba be­lépő külföldieknek most már tudomásukra hozzák; ha Romániába utaznak, merre kel haladniuk. Sajnos sokáig hiányoz­nak még Szeged különböző csomópontjain az általunk ls sürgetett irányjelző táb­lák. Dr. Búzási Géza, a vá­rosi tanács építési és köz­lekedési osztályának cso­portvezetője elmondotta, Hogy a szabadtéri játékok után hozzákezdenek majd a Széchenyi tér északi ré­szén az úttest korszerűsíté­séhez, s ekkor helyezik majd el az irányjelző táb­Munkakerülő, a devizarendelkezésekel megszegő személyek a bíróság előtt Közveszélyes munkakerü­lő. üzletszerű kéjelgést foly­tató. a deviza-rendelkezése­ket megszegő személyek és bűntársaik ügyében hirdetett ítéletet kedden, tegnap dél­után a Fővárosi Központi Kerületi Bíróság. Nuszbaum Éva és Komlósy Márta 20 éves. foglalkozás nélküli bu­dapesti lakosok éjszakai szó­aug.15.-8zept.30. TÁRGYNYEREMÉNY sorsolással MINDAZOK, akik a fenti Időpont­ban, esetenként 5 kg, háztartási ron­gyot leadnak a MÉH átvevőhelyein — a leadott anyag ellenértéken felül — ajándéksorsjegyet kapnak, mely résztvesz az október 30-i nyilvános tárgynyermény sorsoláson. NYEREMÉNYEK; TRABANT személygépkocsi, 10 000 Ft-os vásárlási 2 személyes külföldi utalvány, IBUSZ utazás, SIGMA televízió, (kb. 6000 Ft), CALIPSO magnetofon, LEHEL hűtőszekrény, 1000, 500 és 200 Ft-os ADMIRA filmfelvevő, vásárlási utalványok, Felvilágosítás: valamennyi átvevőhelyen. x S 96 051 rakozőhelyeken külföldi fér­fiakkal kötöttek ismeretsé­get. s a tőlük kapott kül­földi fizetőeszközök nagy ré­szét zugforgalomban értéke­sítették. Hasonló kapcsolat­ban volt külföldi férfiakkal Gaál Erzsébet 20 éves. fog­lalkozás nélküli budapesti la­kos is. Utóbbi az ügy két másik szereplőjével — egy kisiparossal és technikusá­val — színleges munkavi­szonyt igazoltatott munka­könyvében, hogy azt egy kérelménél felhasználhassa. Az állítólagos munkaviszony ennek alapján a személyi igazolványba is beiegyésre került. A találkákra több esetben rendelkezésre bocsá­totta lakását Pozsonyi Gé­záné 70 éves budapesti la­kos és a korábban többször megbüntetett. jelenleg is büntetését töltő Nyáry Jó­zsef 33 éves volt pincemes­ter. Pozsonyiné ezenkívül uzsorabűntettet is elköve­tett A bfróság Nuszbaum Évát és Komlósv Mártát egy-egy évi és négy-négy hónapi, Gaál Erzsébetet egyévi és kéthónapi, Pozsonyi Gézánét hathónaoi. Nyáry Józsefet háromhónapi szabadságvesz­tésre. az ügy más szereplőit felfüggesztett szabadságvesz­tésre. illetve pénzbüntetésre ítélte, egy személy ellen pe­dig megszüntette az eliárí.t. Ezenkívül mintegy 25 ezer forint elkobzást pótló egyen­érték megfizetésére kötele­zett több elítéltet. (MTI) A konvejor vizsgája Az új szabadalom a kiállításon és a gyárban A Szegedi Ipari Kiállítás egyik műszaki szenzációja a minden irányba vezet­hető, térbeli szállítólánc. Ezt új szabadalom alapján kísérletezték ki a Szegedi Kéziszerszámgyárban. A ki­állítási bemutatóig több terhelési és alkalmazási próbának vetették alá, s mindannyiszor jelesre vizs­gázott. Lényegesen jobbnak és célszerűbbnek bizonyult a belső anyagmozgatásban, mint az eddig használt me­rev megoldások. A szakem­berek úgy mondják, ez az új szállítólánc — az úgyne­, vezett konvejor — forradal­' masíthatja az üzemek, vál­lalatok anyagtovábbítását. A kiállítási pavilonban látható néhány méternyi lánc egyszerűnek tűnik, a szemek egymásba kapcsoló­dása szinte magától értető­dő. Ki gondolná, hogy elő­állítása majd félszáz mun­kaműveletet, bonyolult gyártási technológiát köve­tel. Négyezer éves módszer A Szegedi Kéziszerszám­gyárban Deák József fő­technológus segített „felfe­dezni" a konvejor születé­sét, előállítását. Először a formakészítő műhelyben léptünk be. — Itt tulajdonképpen ugyanúgy készítjük el viasz­ból és sztearinból a lánc alkotó elemeinek öntőfor­FAHULLADÉKOT 29,60 Ft-ért, FŰRÉSZPORT fuva­ronkét 5.— Ft-ért ismét korlátlan mennyiségben kapható. Göngyölegellátó Vállalat (volt Szilvánia fatelep) x S 96 137 máit, mint ahogy négyezer évvel ezelőtt az egyipto­miak kis bronz szobraikat öntötték —, mondja Deák József. Körülnézve a műhely nem nagyobb, mint egy kö­zepes lakószoba. A munka­asztaloknál nők dolgoznak. Nevetve mondja az egyik: — „Ügyes kezekre itt na­gyobb szükség van, mint a férfierőre". A lánc kis viaszformáit egy mosolygó fiatal asszony forrasztó pá­kával viaszrúdra ragasztja. Munkája végeztével kész a „bokor", amit aztán finom homok és vegyszer segítsé­gével kemény réteggel von­nak be. A „magra" ezután már nincs szükség: a mun­kadarabot kemencébe te­szik, kiolvasztják belőle a viaszt. A forma elkészült, következhet az öntés. Jórészt hulladékból — A formázás után a leg­fontosabb művelet az öntés — jegyzi meg a főtechnoló­gus, majd így folytatja: — Elektromos ívkemencékben megolvasztjuk az acélt, ami a viaszformák helyére ke­rül. Az öntőműhelyben kevés ember dolgozik, a gyártás­folyamat korszerű. A három kis olvasztótégelyben bugy­borékol az olvadó anyag. Tízpercenként egy munkás Éjjeliőr­portást keres felvételre a Szegedi Tömegcikk Készítő Ktsz, Szeged Zákány u. 44. sz. xK. 390. hozzájuk lép és a formák­ba önti a megolvadt acélt. — Az üzemben keletke­zett selejtet itt újra fel­használjuk. Az elektromos olvasztási módszer különö­sen a rozsdás ócskavasat szereti, s ezért semmit nem dobunk el. Sőt, az ország minden tájáról kérünk acél és vashulladékot. Mindez jelentős megtakarítást je­lent — fejezi be Deák Jó­zsef a kis magyarázatot Az öntési művelettel tu­lajdonképpen megszületett a lánc. Az alkatrészeket ezután megtisztítják, csi­szolják és összeszerelik. A műhelyben azonban nemcsak a szállítólánc al­katrészeit láttam, ezenkívül még jónéhány féle termé­ket állítanak elő precíziós öntéssel. Szegeden készül például a szénbányászatban használatos szénfúrófej stb. — összesen mintegy 200 féle apró és bonyolult al­katrész. Közvetve, más ma­gyar gyártmányú készülé­kekbe építve számos jut belőlük külföldre is. Exporttermék Az újfajta, térhatású szá­lítóláncot leginkább auto­mata gépekhez alkalmaz­zák. A vele szemben tá­masztott legfontosabb kö­vetelmény: a pontosság; a láncszemeknek szorosan és tartósan kell egymásra il­leszkedniök, mert a méret­eltérések komoly bajt okoz­hatnak. A Szegeden készülő kon­vejor jó minőségű és állja a legszigorúbb műszaki kri­tikát is. A sorozatgyártás megkezdése után az új ter­méknek gyorsan híre fu­tott: Ma már az Egyesült Izzó, a Bonyhádi Zománc­ipari Művek alkalmazza, sőt a Szovjetunióba is ex­ponálják. Matkó István (Enyeűi Z. felvételen I i # \

Next

/
Oldalképek
Tartalom