Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-16 / 193. szám

SZEGEDI ÜNNEPI HETEK Ma mutatják be a szabadtérin a Gordát Toradze balettje A népmese olyan irodalmi műfaj, melyet gyakran használnak fel a balettírók. Ehhez a műfajhoz fordultak a Gorda című új grúz balett librettójának szerzői is, amelyet a szegedi szabadtérin ma este mutat be a tbiliszi balettszínház. A szövegkönyv drámailag jól felépített. A librettó szerzői éles konfliktust és egész sor izgalmas, drámai helyzetet teremtettek a színpadon. A Gorda D. Toradze zeneszerző első balettje. A zene népi eredetű sok szép melódiája népi táncok motívumaira épül. A cselekmény fejlődésétől függően az ünnepélyes, hősi epizódokat líraiak váltják fel. A mű hazafias eszméjét a zeneszerző két zenei téma szembeállításával fejezi ki — a grúz nép győzelmének hatalmas témájával ós az arabok vereségének témájával. Az ifjú hős, Gorda témája végigszövi a partitúrát. Először abban az epizódban hangzik fel ez a motívum, amikor Gorda lelövi a sast. Aztán ez a motívum végigkíséri az ifjút a későbbi hőstettekben. A befejeződő epizódban, a Harc-ban az ellenség fölötti győzelmet az arabok témájának fokozatos esése es a győztes nép nagyszerű témájának ünnepélyes megszólalása és erősödése illusztrálja. A balett egész partitúrája Jellemző alapgondolat elvén épül fel a főszereplők — Irerna, Dzsavara, Gorda — zenei jellemzése is. Pszichológiai igazságra törekedve a zeneszerző kitűnő zenei portrékat alkot hőseiről, akiket mély érzések hatnak át. A hősök magánéletének eseményeiben bontakozik ki a belett másik témája — a tiszta szerelem győzelme az álnokság és a gonoszság fölött. Irerna, a cárleány a tiszta szerelmet szimbolizálja. Az ő alakja a leglfnaibb a wirtf túrában. A zeneszerző írem át szívhez szóló, megindító melódiával jellemzi, amely az egyik legszebb emberi érzés, a szerelem életigenlő erejéről szól. Iremával ellentétbein az egoista szenvedélyeket, az álnokságot és bosszút képviseli Dzsavara alakja. A zeneszerző élesen és drámaian rajzolta meg Dzsavara jellemét. Ihletetten komponálta meg a szerző a betéttáncok zenéjét. Motívumaik sokfélesége és különböző jellemvonása a balett szerzőjének gazdag képzelőerejéről tanúskodik. A balett egyiik epizódjában a kórus is belép a produkcióba. Ez a bátor, új vonás, mellyel első ízben találkozunk koreográfia művészetében, tökéletesen Illeszkedik a balettbe. Nem bontja meg a kórus a művészi kompozíció egyensúlyát, sőt az élő emberi hang növeli az emócionális hatást; egész sor zenei kép valósággal szimfonikus hatású. A balettben minden eddigit felülmúló mértékben él a rendező a pantomim eszközével, mely a tánccal egységes egészet alkot. A pantomim igen világosan tárja fel a végbemenő eseményeket A kitűnően megrendezett epizódokban — a Vadászatban, a Kislány a galambokkal táncban, a rendező Csabukiani új eszközökkel eleveníti meg a színpadon a népi táncokat. Nagyszerűek a tömegjelenetek — lenyűgöző drámai feszültségű a Készülődés a befalazásra című jelenet és a befejező hősi epizód. Gorda alakjában a mű hazafias eszméi jutnak kifejezésre. Csabukiani ennek a szerepnek megformálásában teljesen eltér a szokásos balettpaintomimtól és megtalálja azokat a bensőből fakadó és mély értelmű mozdulatokat, melyek kifejezőereje szinte olyan közérthető, mint a beszéd. A koreográfia könnyed, ritmikus és technikailag tökéletes. A darab elején a költőszobrász romantikus szerelemre gyullad az elérhetetlen cárleány iránt. A hazáját fenyegető veszély idején nemzeti hőssé lesz, aki együtt érez népével a harc veszélyében és együtt örül vele az ellenség fölött aratott győzelemnek. A legvilágosabban és legteljesebben a Haza földjén című epizódban tárul föl Gorda jelleme. A kalifa fölött aratott győzelme után hazatérve Grúziába, Gorda a földre borulva megcsókolja hazája földjét. OTELLO Az Otelló nem balett-téma — mondta egyik muzsikus barátom, amikor a tavasz végén megtudtuk, hógy a grúz balett a szegedi szabadtérin Shakespeare tragédiájának koreografált változatát kívánja bemutatni. Erre az ellenvetésre nem szabad legyinteni. Egyrészt azért nem, mert a balettirodalom csakugyan nem bővelkedik Otelló feldolgozásokban — tehát kell ebben valami alapvető nehézségnek lenni — másrészt pedig ezzel összefüggésben azért sem — s ebben lehet minden Otelló koreográfia legfőbb nehézsége — mert a balettnek mindazt a helyzet- és jellemábrázolási gazdagságot, sokszínűséget ki kell fejeznie, vissza kell adnia, amit Shakespeare tragédiájában megírt. Nem a balettben aránylag könnyen elmondható puszta történet a lényege a drámának, hanem az, amit ehhez Shakespeare zsenije a jellemek megalkotásával hozzáadott. Shakespeare ehhez a tragédiájához is úgy A grúz balett bemutatkozása a szabadtérin PAVILONRÓL PAVILONRA Gitárok, ízléses dísztárgyak É^KMÍ • ' m4m&-' " • fwm m 'I HP* mk •H* kttk . FF5 HHHHHHI (Somogyiné felv! Csabukiani mint Otelló (Somogyiné lelv.) „Melyiket szeressem?" — gondolkodik a szavazás előtt a hangszergyári pavilon egyik látogatója A Szegedi Hangszergyár a Minőségi Hangszerkészítő és Javító Ktsz-szel közösen mutatja be a legújabb termékeit a Szegedi Ipari Kiállításon. A különböző elektromos lapgitárok, hegedűk felveszik a versenyt a legújabb és legjobb külföldi gyártmányokkal szemben is. A gyár két kiállítási kezdeményezése figyelmet érdemel: szavazólapokat bocsáRÁDIÓMŰSOR KEDD Kossuth Rádió 4.30 Hírek. Idíjárás 4.32 Hajnaltól reggelig . . 4.45 Falurádió. 5.00 Hírek. 6.30 Reggeli krónika 6.00 Hírek. 6.30 Hirek. 7.00 Reggeli krónika n. 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hirek 8.05 Műsorismertetés 8.20 Zenekari muzsika 8.55 Nézze meg. pénzt ad érte! 0.00 Cigánydalok 9.13 Életem. 10.00 Hírek. 10.12 A győztes ismeretlen. 11.56 Hallgatóink figyelmébe! 12.00 Hírek 12 15 Tánczenei koktél, 12.58 Budapest kulturális programjából. 12.59 Törvénykönyv. 13.17 Szimfonikus muzsika. 14.70 Hírek -14-05 Kedvelt melódiák 14.45 Elet a Földön kivül. 15,00 Balettztnék operákból. 15.40 Rokonok, 16.00 Hírek. 16.10 Villanófényben 16.15 Gül Baba. Részletek. 16.54 Zenekari muzsika. 17.42 Van úi a Nap alatt! 17.57 Hallgatóink figyelmébe! 18.00 Mi történt a nagyvilágban? 18.15 Hazánk hirel 18.20 Magyarnóta- és néndalest. 19.05 Nathan Milstein hegedül. 19.25 A Szabó család 19.55 Jő estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Dunántúli mozaikok. V. rész, 21.10 Gigli-hangverseny. 22.00 Hlrek. 22.15 Sporthírek 22.19 Zenekari muzsika 22.44 Miért szén? 23.00 Kamarazene 24.00 Hlrek. 0.106.25 Filmzene. Petőfi Rádió 4.30—10.10 Azonos a Kossuth jtádió műsorával Közben: 6.20— 6.30 Torna. 17.00—12.30 Zenés múgor üdülőknek 13/5 Időjárás- és vízállásjelentés 14.00 Oberarészletek 14.50 Könnyűzene. 15.00 Hirek. 15.05 Magyar nóták. 15.40 Kodály-kórusok. 16.06 Vigyázat, szemfényvesztés! 17.00 Hírek. 17.05 A rendez ls művészete. 17.20 Könnyűzene. 18.00 Hangleir.ezgvűjtők húsznerce. ,8.20 Társadalmi egyed 18.45 Dalok a Szovjet Rádió műsorából 19.00 Hírek 19.10 Fúvósmuzsika 19.25 Ki olöin meg. kié a jobb? 19.35 Bécsi Ünneni Hetek 1066 21.00 Hírek 21.05 Mielőtt felmegy a függöny. 22.05 A Bergendi együttes játszik Bencze Márta énekel 22.20 Schönberg művek. tottak ki, amelyekre a látogatók a kiállított hangszerekről írják fel véleményüket. Ez nem rossz piackutatási módszer, de a gyár rekláma sem mindennapi: a kiállítás időtartama alatt az építőipari technikum udvarán öntevékeny gitáregyüttesek részére hangversenyeket rendeznek, ahol a legjobbakat díjazzák. A Hódmezővásárhelyi Majollkagyár művészi termékei kül- és belföldön egyaránt ismertek. Az idén 6,5 millió forint értékben a világ minden tájára — több mint 15 országba — szállítja árucikkeit. A Szegedi Ipari Kiállításra ők is hasznos ötlettel jöttek: a pavilonjukban nemcsak bemutatják ízléses gyártmányaikat, hanem árusítanak is belőlük. A választék igen nagy. ízléses dísztárgyaktól kezdve váza, tálka, korsó mellett a legújabb termék az úgynevezett vízkultúrás cserepek is megtalálhatók. A sikerre jellemző, hogy a pavilont sokan felkeresik, s kevesen is távoznak üres kézzel! A Szolnoki Cukorgyár augusztus 29-én induló gyártási idényre férfi segédmunkásokat felvesz. Ebéd, vacsora, szállás térítés ellenében biztosítva. x. V. 69 563. Csongrád—Szolnok vidéki Pincegazdaság a szüreti munkavállalók előjegyzését megkezdte. Jelentkezés a helyi pincészetek vezetőinél. x K 387 TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 16.58 II. Nyári Üttörőolimoia: Kosárlabda Közvetítés a Népstadionból 13.30 A hét könyvei. 18.35 Hírek. 18.40 így kezdtük . . FilmösszeSHítás. 19.00 Garcia Lorca emlékmúsor 1 Federico Gareia Lorca. Dokumentumfilm. 2 Költészet: Lorza: Siratóének IgnöCio Sanchez Meilas torreádor fölött 20.01 Tv-híradó. 20.20 Efcli mese 20.30 Napló. 20.35 Ahány ház annyi szokás . . . Népművészeti vetélkedő Kb. 22.35 Tv-hírad5 II. kiadás. Jugoszláv televízió Nincs adás. Román lelevíziő 17.00 Gvermekmúsor. 18.00 Tvhlradó 13.15 Ipari műsor 18.40 Megemlékezések 19.70 Film. 19.30 Színházi közvetítés. 21.15 A Mamaia 1966. fesztivál melódiáiból. 22.05 Tv-híradó Keresünk felvételre FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére alkalmas számviteli főiskolai vizsgával, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel és ipari gyakorlattal rendelkező szakembert. Pályázathoz kérjük mellékelni a végzettséget igazoló okmány másolatát, önéletrajzot. „Vidéki Ipari Vállalat" Magyar Hirdető 193. Szeged. H. 90 946 kölcsönözte a cselekményt; csakhogy ami a forrásban jelentéktelen volt, az az ő kezén felragyogott. Az eredeti novella, amelyből a tragédia cselekménye való, szimpla kis féltékenységi történet. Shakespearenál ez áz anyag többé válik és magasra nő. Otellója nem a féltékenységről szól, hanem egy nagy ember bizalmának a kijátszásáról, a megcsalatásról, egy egyáltalán nem féltékeny természetű, végletekig őszinte ember tragédiájáról. A grúz balett teljesítményének nagysága mindenekelőtt abban van, hogy Shakespeare tragédiájának sokszínűségét árnyaltan, egyszerűsítés nélkül, a maga gazdagságában adta elő. A balett lényegéhez tartozik, hogy elvontabban beszél, mint mondjuk a dráma, anyagát a naturális részletek mellőzésével adja elő. A grúz balett vasárnapi szabadtéri előadása azonban ennek ellenére is világosan és határozottan közölt minden lényegest Shakespeare tragédiájáról, helyzeteiről és alakijairól. Ez az azonosulás Shakespeare mondanivalójával: ez a vasárnapi premiernek talán legfőbb értéke. Annál inkább, mert ez a hűség«5 közlés rendkívül népszerű, elemein demokratikus, populáris előadásmóddal párosult. Nem maradt ki ebből a balettből, ami a szemnek szép a vonzó látványosság, a világítás szinorgiája és a jelmezek pompája. Nem maradt ki, de sohasem helyettesítette a lényeget, ellenkezőleg: annak elmélyítésére szolgált. Mindez elsősorban a rendező-koreográfus, V. Csabukiani érdeme. Ahogyan ő felépítette, megkonstruálta ezt a balettet, bebizonyította, hogy az Otelló igenis lehet balett-téma, csak legyen, aki megcsinálja. Bővelkedik ez a koreográfia bravúros megoldásokban. Mást ne mondjunk, ahogyan például Otelló elmeséli életét a szenátus előtt; látványnak nagyon izgalmas, szép a szemnek, s mint lényeg, mint mondanivaló minden ízében Shakespeare-i. Hasonlóan magasszínvonalú Csabukiani munkája, amikor a tragédia mélyebb rétegeiről beszél. Desdemona jellemének megrajzolása például ilyen értéke a balettnek. A koreográfia félreérthetetlenül és határozottan hangsúlyozza, hogy Desdemona a legtisztább lény, akihez a gyanúnak még az árnyéka sem férkőzhet. A klasszikus balett pantomin elemekkel kiegészített, bővített formanyelve, amelyre az előadás épül. kitűnően alkalmas arra, hogy ezt a mondanivalót kifejezze és hangsúlyozza. A zene — A. Macsavariani muzsikája — hangulatilag, tartalmilag jól követi a balett cselekményét De kétség, telenül nem olyan eredeti, mint Csabukiani koreográfiája. Sokféle hatás érvényesül benne, mindenekelőtt az utóromantikáé, a francia impresszionistáké — melódiában, s a pompás hangszorelésben egyaránt — s ez a hatás néhol valósággal elnyomja a zeneszerző egyéniségét. A balett előadása minden tekintetben méltó a magasszínvonalú elgondolásokhoz. Ami rögtön az első pillanatban mindenkinek feltűnik: a produkció érettsége, technikai-kivitelezésbeli biztonsága. Nincsenek benne henye, elnagyolt részek, elvétett, elhibázott elemek; az előadás minden mozzanatán érződik* a szólisták és a kar táncán egyaránt, hogy az Otelló a grúz balett egyik legsikeresebb előadása. A címszerepet maga a rendező-koreográfus, Csabukiani táncolja. Shakespeare figurájában nagyon lényeges, hogy Otelló már nem fiatal; az 56 éves Csabukiani közreműködése ezért is szereposztási telitalálat. Ez az aktív táncosoknál szokatlanul magas kor Csabukiani mozgásán természetesen egyáltalán nem érződött, sőt a kiváló grúz művész meglepően fiatalos lendülettel táncolt Mégis: fiatalon aligha lehet ebben a szerepben az egyéniség súlyát, nagyságát érzékeltetni. Desdemona szerepében V. Cignadzet láttuk. Alakítása — fölényes tudásán, elegáns előadásmódján felül — mindenekelőtt azért dicsérendő, mert kifejezően körvonalazta Desdemona alakjának lényegét: tisztaságát, becsületességét, ártatlanságát. Jágó szereriét Z. Kikalejsvili alakította. A kitűnő művész imponáló biztonsággal, kifejezően, táncolt; szerepét karakterisztikusan formálta. Méltóan aratott kiemelkedő sikert: Jágója az előadás egyik legjobb produkciója. Színvonalasan, meggyőzően táncoltak a kisebb szerepek alakítói is. Rodrigo szerepét R. Culikidze alakította, Cassiót — színesen, sok érzéssel — B. Monavardiszasvili mutatta be. Jágó feleségének. Emiliának a szerepét L. Mitaisvili kifejezően táncolta. Brabantiót — kétségbeesésében is férfias méltósággal — V. Ivaskin játszotta. Bianca szerepében E. Csabukiani hangulatos alakítást nyújtott. A zenekart V. Paliasvili vezényelte. Zenei irányítása főképpen a pompás, egzotikus zenekari színek tolmácsolása tekintetében figyelemreméltó. A tragédiához jól illő komor díszleteket és a színpompás jelmezeket Sz. Virszaladze és I. Aszkurava tervezte. ÖKRÖS LÁSZLÓ Kedd, 1966. augusztus 16. OíL MAGYARQRiZAQ S V V • ' ... ..„ ,