Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

A szegedi üzemek exporttevékenysége Az utóbbi években, de különösen az MSZMP Központi Bizottságának 19G4 decemberi határozata utan, egyre gyakrabban esik szó az üzemekben az exportról, a világszí nvonalról. Többen a mechanizmus reformiától és az egységes devizaszorzótól várják a helyzet megoldását, de nagvon sokan vannak, akik világosan látják, hogy még 1968-ig bőségesen van teendőnk a régi mechanizmusban. Erről tanúskodik Szeged iparanak az exportfejlesztésben kifejtett munkája is. A termelés negyedrésze export A szegedi vállalatok az országos átlaghoz viszonyítva nagyobb ütemben növelték exportjukat. Különösen a második ötéves tervben tapasztalhattunk nagyarányú fejlődést, de még kedvezőbbé vált a helyzet 1962 után. Ma az ipari termelés közel egynegyede megy varosunkból közvetlenül vagy közvetve exportra. Az elmúlt négy év alatt 40 százalékkal több árut juttattunk külföldi vevőinknek, mint a megelőző időszakban. Ezt a szép fejlődést az tette lehetővé, hogv a vállalatok bátran láttak hozzá a gyártmányfejlesztéshez. új modellek forgalomba hozásához. Jobban vállaljak a kisebb szériákat, kielégítik a divatigénveket, javítják termékeik minőségét. A mozgékonyabb, a külföldi piac igényeihez jobban idomulni képes kisipari termelőszövetkezetek mintegy megtízszerezték a második ötéves tervben exportjukat. Bizonyos szemléleti változást is tapasztalhattunk. A gazdasági döntéseknél előtérbe került az exportérdek. Ha egyszerű munkások. akik közgazdasági kérdésekkel behatóan nem foglalkoznak, beszélnek az exportról, szavukból az ország gondját "fn'egértő felelősségérzet tűnik •/írj. Olyan, fogalmak, mint niérleaegvenleg. viláeszínvo' rral. melyek nem is olvan régen még csak szakkörökben voltak Ismeretesek, közkeletű. az egvszerű embertől 6em idegen szavakká váltak. Egvre növekszik az exportra termelő üzemek köre. Ma már az exportáló vállalatok között vannak a fiatal gyáraink' az Országos Gumiipari Vállalat EMERGÉ gyáregysége és a kábelgyár is. Az ötéves terv nagyüzemi rekonstrukcióiból eredő kapacitás többsége az export fokozását szolgálta. A szegedi textilművek háromezer négyzetméter n versszövetet adott át mór tavaly exportra. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat 27.2 százalékkal növelte előző évhez viszonyítva exportját, a Csongrád Megyei Húsipari Vállalat pedig 12.6 százalékkal több szalámit adott át a külkereskedelemnek 1965. évben, mint megelőzőleg. Sokat fejlődtek azok a vállalatok is. ahol rekonstrukció nem volt. A Paprikafeldolgozó Vállalat például két és félszeresére növelte exportját nagvobb beruházás nélkül. Kedvező jelenségként értékelhetjük azt is. hogy a város Ipara növelte a tőkésországokba irányuló kivitelt, és ezzel kedvezően befolyásolta a külkereskedelem mérlegét. Jól jellemzi ezt, hogy 1960-ban az exportnak csak 35 százaléka. 1905-ben már 48 százaléka került tőkésországokba. De minden tartalékot még nem használtunk fel az export növelésére. Akadályt jelent ebben, hogv bár az utóbbi években javult a vállalatok exportérdekeltsége, de még mindig nem megfelelő. nem ismerik kellően a gazdasági vezetők a külföldi piac lehetőségeit. A beruházási fedezet még nem elég mozgékonyan áll a kivitel fokozásának szolgálatában. Kevés vállalatunk folytat tervszerű piackutató munkát, pedig az ipar átszervezése után megváltozott ipari struktúra, és ezzel aránvosan az egves vállalatok népgazdasági volumenének növekedése az ipari termékek elosztásában is új igényeket teremtett, megkövetelte az iparvállalati külkereskedelmi jog kiszélesítését. Az előrelépés nagyon lassú, csak két vállalat folytat a külkereskedelmi vállalattal közösen intenzív piackutató munkát. A többi üzem csak szórványosan szerez értesülést a külföldi piac a'akulásáról. Nagyon hasznos tapasztalatokat szerzett a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat a külföldi piacokon. Piackutatás alabián tárta fel a szintetikus szál problematikáját; a ponwaimpregnálási eljárás korszerűsítését. Ez a tevékenység adta meg az ösztönzést a műszaki szöveteit exportjának megkezdésére. A tranzakciós szerződések révén beszerzett gépek az export fokozásának szolgálatár ban állnak. A devizaérdekeltségi rendszerre való áttérés óta a Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat ls egvre több tapasztalatot szerez a külföldi piacról. Negvven-ötven új divatcikket mutat be a külkereskedelemnek és a külföldi vevőknek, fokozza kapitalista relációjú exportját, mintegy 10—12 százalékkal többet exportál, mint az exportérdekeltségi rendszer bevezetése előtt. lídí Üj módszer a piackutatás !Hjl; Világszínvonal =a Igény # Reklamáció nélkül Ip Társadalmi mozgalmak Mind a szocialista, mind a j kapitalista piacon számítás- j számolni. Tavalv a Kender- ba kell venni ezt a helvzefonó- és Szövőipari Vállalat, tet. A vevők igénvei egvre a Szegedi Ruhagvár és a sze- emelkednek, mindkét reláeedi cipögvár általában egy cióban hasonló és egvre nöszázalékkal csökkentette az vekvő követelményeket állíexport biztonsági tartalékát tanak az exportáló vállalaa normához képest. tok elé. Sok megjegyzés hangzik el ft,.demGS s2Ót ejteni az cX. az üzemekben az exporttermekek minőségével és minő- Porterdekeltseg fejlodéseről sitésével kapcsolatban. Bi- is. Az ösztönzők, meghatároráljak a MERT munkáját, zásánál a népgazdasági érproblémáznak a világszínvo- dek mellett mindinkább final fogaimén. Olvan sokszor gyelembe veszik az egyéni, használtuk az utóbbi evek- vállalati és ágazati érdeket, ben a világszínvonal kireje- A tranzakciós szerződéses — zést. hogy egvesek már szin- melyet a Kenderfonó -s Szöte közhelynek tekintik. He- vőipari Vállalat nagyszerűen Ivére kell tenni ezt a fogai- alkalmaz — a vállalat fejmat! Az exportban a min- lesztésének eszközévé vált. denkori igények jelentik a Az. export-nyereségrészesevilágszinvonaiat. nem a .spe- dés. exportprémium kollektikulatív módon meghatáro- ven és egvénileg is ösztönöz, zott narameterek. hanem Egves vállalatoknál a bérazok a műszaki-gazdasági tömeggazdálkodás bevezetése követelmények, amelvek tel- az. érdekeltség több formáiesítése esetén a külföldi jának alkalmazását teszi lepartner vásárolni hajlandó, hetővé. A pártszervezetek feladatai Válaszolnak as illetékesek Egy üzlet és a tej Lapunk Olvasóink írják rovatában szóvá tettük, hogy Szegeden a Marx téren, a 66os számú árudéban csak üveges tejhez jutnak a vásárlók. Cikkünkre dr. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat Igazgatója válaszolt. A többi között megállapítja. „A gyufagyár bölcsődéjének adtak ki itt naponta It —13 liter mennyiségben kannás. tejet,, ugyanakkor az üzletben 75 liter kannás és 36 liter üveges tej állt a hűtőbea a vásárlók rendelkezésére. Utasítottuk a boltvezetőt, hogy minden esetben megfelelő mennyiségű tejre adjon megrendelést a Tejipari Vállalatnak." Az exporttermelés növekedésével párhuzamosan fokolalatunk. ahol az exporthoz rtem alkalmas félkészterméz ód ott az ezzel kapcsolatos kek csökkentese ^rdokeben politikai munka. hatéko- -ne ^d jovabb" "vozgalmal nvabbá vált. tartalmasabb szerveztek A IX P^onglett az agitáció. Amíg az. ex. portérdekeltség a vezetőknek csak kis csoportját érintette. aeitációnk egyedül a népgazdasági érdekekre apelresszus tiszteletére tett felajánlásoknak egyik legfőbb része az export növelése és a minőség javítása. Az exporttal kapcsolatos láthatott. Mióta a tranzakci- politikai és gazdasági munka ós szerződések révén az exnort a vállalat fejlesztés eszévről évre javul. Feladatunk, hogy ezt a tendenciát állanközévé lett. a kivitel nőve- dúsítsuk, törekedjünk az exlése után kapott nyereség- port-impori; egyenleg javitárészesedés és prémium az sára. Tárjuk fel a kivitel noegvént is érinti: agitációnk a velősének helyi lehelosegeit, mindennapi élet aktuális bővítsük n piaci igényeknek problémájává változott. megfelelően a lermekek választékát. Törekedjünk 3 Pártszervezeteink a meg- gyártmányok korszerúsítéséVáltoz.ott helvz.etre. sajnos, re. a csomagolás színvonalánem reagáltak elég gyorsan. lia,k javítására. Pártszei-vezeÁz exporttal való foglalko- teink egyik legfontosabb felzást sokáig főleg a terv ol- adata, hogy ezek megvalósidaláról intéztek el. Elsősor- tásara moz.gosU.sak a partban az exporikiszállítási terv tagsagot. Kapjon megfelelő teljesítését es a biztonsági hangot ez 3 kérdés az agitatarta'ék betartását tekint®lék fő feladatuknak. Keveset foglalkoztak az új exportlehetőségek felkutatásával, a takarítására adjanak pártszervezeteink pártmegbízatásokat. Lépjenek fel a helyen. termékválasz.ték növelésével. ként fellelhető olyan káros Ebben hibásak a külkeres- szemlélet ellen, hogy egyesek kedelmi vállalatok ls. mert nem törekedtek arra. hogy párt-alapszervezeteinkkel a kapcsolatot. felvegyék. A társadalmi mozgalmak a termékek előállításában különbséget tesznek aszerint, hová szállítják az exportot. Nemzeti jövedelmünk egysekféle formája bontokozott harmada a külkereskedelem ki az utóbbi években. Exportbrigádok, főleg ifjúsági briközbejöttével termelődik. Nem kell közgazdásznak lenpádok alakultak. Ott ahol ni ahhoz, hogy megértsük, szalagokra, munkaterületre miért kell az exportra fokolehet elkülöníteni a külföldi zott gondot fordítani. A mimegrendelést, exportszalagok "őség javítása, az export fojöttek létre. Egy-két üzem minőségi társadalmi őrjáratot szervezett. Van olyan válkozása népgazdasági érdek és fontos politikai kérdés. BALOG ISTVÁN Szűnőben a veszélyes átkelés Lapunkban két alkalommal huzamosan a hídon a közi®is foglalkoztunk azzal, hogy kedés nem szünetelhet." a tápéi pontonhídnál vészé- A szegedi révörségtől ts Íves a híd alatti átjutás a kaptunk a témával kápesomotorcscmákosok reszere. . ., ,..., ... Ezzel kapcsolatban a KPM latban tájékoztató* <™szeHódmezővásárhelyi Közúti r,nt 3 pontonhídnál athala1 gazga tósága na k osziályveze. dó motorcsónakok részére tője. Nagy Sándor küldött reggel fél 8-kor biztosítanak szerkesztőségünknek válasz- áthaladást és este 6 órakor, levelet, melyben a többi kö- Qt_h t borosénak tulajdozott ezeket írja: , J. „Vizsgálataink azit bizo- nos kérésére egy időben tornyilják. hogy a pontonhíd ténő csoportosulás esetén alatt a kijelölt helyen a köz- esetleg a nap más időszakálekedés biztonságos, de csak ban is. Sajnálatos viszont, akkor ós abban az esetben, h ezt a Ehetőséget ha a híd elolt bizonyos ta- . ., . ' , vo!ságban a motorcsónak se- moR nc,Tl vettek igénybe hesseget a minimálisra csök- motorcsónakosok a Tiszán, kentik. Így a motor gyors noha a kapunyitás idöpon-tműködése miatt keletkező ját a révőrség számos motorvfzhullám nem emeli meg a csónakossal megbeszélte, híd alatt átkelő járművet. Avagy ál-probléma lenne s Ami a túrára induló motor- pontonhíd alatt való áthalacsónak-csoport áthaladását dás ügye?! illeti: nem volt és jelenleg sincs akadálya annak, hogy meghatározott időben és meghatározott ideig a pontonhídon kaput nyissunk. Ennek érdekében feltétlenül tudnunk kell azit az időpontot, amikor a motorcsónak-konvoj át kíván haladni. Erre vonatkozóan tájékoztatás vagy kérelem hozzánk eddig nem érkezett egyik sportkörtől sem. Ezien a pontonhídon nagyarányú szállításokat bonyolítanak le, ezért Gyárbontás Évtizedeken át működött Debrecen belvárosában a gyógyszergyár. Az új Debreceni Gyógyszergyár teflesztése a múlt évben befejeződül t, s így a szűk. korszerűtlen, régi gyárépületet le. bontották. A gyár helyén lakóépületeket emelnék. Ki a felelős ? Közvetlen érdekeltséggel A szegedi vállalatok jó eredményeket értek el az exporttermékek gazdaságosságának fejlesztésében. A kül: főidre kerülő termékek többségének úgynevezett devizakitermelési mutatója jóval 60 Ft dollár alatt van. Nagyon kedvezőek a műszaki gumiáruk. a kender- cs élelmiszeripari termékek gazdaságossági mutatói Az idei év első felében továbbra is gyorsabban növekedett az. export a termelésnél. Említésre méltó például, hogv a Rostkikészítő Vállalat 160 százalékkal, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat 20 százalékkal, a Csongrád Megyei Húsipari Vállalat 34 százalékkal, a Szeged m: j. városi tanács felügyelete alá tartozó vállalatok pedig 8 százalékkal több terméket juttattak külföldre, mint 1965 azonos időszakában. Ebben az évben az exporttervek rendelésekkel való fedezettsége is javult. Kedvező a változás a kivitelre kerülő termékek minőségével kar>csolatban is. Idén még egyik, vállalat sem kapott külföldről reklamációt és ha a misöségi (MERT) vizsgalat eredménvét nézzük, akkor is kedvezd helyzetről lehet beJanl bácsi, akiről most szó esik, nem akármilyen ember. Olyan, aki sosem emlegeti a sok munkát, pedig neki van belőle éppen elég. Kora reggeltől séget. késő estig, sőt a legtöbbszőr éjfélig talpon van. Fáradhatatlan, s azt mondja, ez azért van, mert él-hal a hivatásáért. Igaz, aki a vendéglátással jegyezte el magá.t csakis így gondolkozhat. Jani bácsi tőle tanulnak udvariasságot, figyelmesAmikor megkérdezem, mikor pihen, azzal válaszol, hogy .bírta ó még, hiszen fiatalnak érzi magát. Nem véletlen, hogv a szimpatikus vezető, s az általa szervezett figyelmes kiszolgálás sok vendéget. vonz A mosolygós, min- ide. Sokan látogatdenkihez kedves ják a kedves, kelleHatodik feladvanyunkat rs zódott be az úttest Mezőy®. számos olvasónk pályázta nalához. mivel balra kívánt meg. Ezúttal azonban nem kanyarodni, találtunk helyes megfejtést A 2-es számmal jotÖTt toa beküldött válaszok között, hergépkocsi vezetője ts roegHatodik feladványunk helyes sértette a KRESZ 60. $ L megfejtése a következő: bekezdés c) pontját valamint Az l-es számmal jelzett a 4. bekezdésben fogtól tokát, kerékpáros azzal követett el mert a balra kanyarodást I szabálysértést, hogy nem hú- szándékát szabályosan jeíző járművet balra előzte mejg, ugyanakkor nem győződött meg arról, hogy járművének előzését nem kezdte-e meg másik jármű. Nem követett el ugyamafckor szabálysértést a 3-as én a 4-es számmal jelölt jármüvek. Ezek alapján megállapítható: a balesetért a 2-es számmal jelzett tehergépkocsi vezetőjét terheli felelősség. A kerékpáros szabálysértése nem áll okozati öszszefüggésben a balesettel. esína-k: „Igaza van" — mondta, s hűtött narancslevet rendelt. Na, meg aztán az Igaz. akad néha o]y&n legények, akik könnyelműbb vendég szeszesen érkézis, aki felöntene a nek itle> s mivel az garatra, s aztán ki el(",zo helyen már tudja, hogvan vezet- 3<>m szolgálták ki né tovább gépiár- ok(>t- lbt próbálnak művét —, ha Jani tovabb mulatni. Vanbácsi nem ügvelne ,nílk ilyenek is. Jani még így is a vendé- bacsi nemcsak a hegeire. Az egyik na- osztottait ellenőrzi, pon délután jókedvű az '>yen -bator" legényekét is leszereli, Jani bácsi a dorozsmai földművesszövetkezet turistaszállójának és éttermének vezetője. Mindig ott van. ahol legtöbb a munka: ügyel a rendre, ellenőrzi a kiszolgálás pontosságát, a tisztaságot, a konyhát, s' beosztottai mes vendéglöt. s aki egyszer itt járt, legközelebb társait is magával hozza. Autóval, motorkerékpárral érkeznek a kirándulók, s az árnyas fák alatt, diszkrét zeneszó mellett, csendes poharazeatassal töltik az időt társaság érkezett au tóval. Jani bácsi — amint legtöbbször szokta — a terasz feljárójánál üdvözölte az újonnan jötteket. Azok asztalhoz ültek, italt rendel fi nom hozzáértéssel. „Hogyisne, még rossz híre kelne ennek u helynek!" Nem könnyű ezt nap mint nap elölről kezdeni. De aki szetek, valamennyien. v^tó!á_t' Jani bácsi udvariasan érdeklődött, ki vezeti a kocsit. A fiatalember először furcsán meglepődött, de égy kacsintásra elmosolyodva nvújtotta kezét Jani báJani bácsi, az fel sem veszi a fáradalmat. Ezért van az. hogy egyre népszerűbb a hely; hogy a múlt évhez képest háromszoros a forgalmuk. Kővári János VII. feladvány A ,.rendőr"-lámpa által irányított kereszteződésben a szirénázó mentőkocsi áthajtott a lilos jelzésen és a tőle jobbfelől közlekedő személykocsival az. x-el jelzett helyen összeütközött. Ki a felelős a balesetért? Ki milyen szabályt sértett meg? A megfej léseket szerkesztőségünknek (Szeged. Magyar Tanácsköztársaság útja 10. szám) kell küldeni augusztus 20-ig. a borítékra, vagy levelezőlapra kérjük ráírni: „Ki a felelős?" A helyes megfejtők között továbbra is könyvjutalmat sorsolunk ki. Vasárnap, 1966. augusztus 7.DÉL-MAGYARORSZÁG 9