Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-07 / 186. szám

A tervezetten felül 221 ezer négyzetméter kenderszövet A Kenderfonó- és Szövő­ipari Vállalat termelésének je'entős növelését írja elő az idei tervfeladat. Az első fél­év eredményeinek lezárása után megállapítható, hogy a és zsákszövetekből 15.4 ton­nával többet állított eló. A termelés követte a ren­delési igényeket, első helyet biztosítva az exportérdekek­nek. A kivilel fonodái ter­véi lalat az első hat hónap- mékekből 52,4 tonnával, ken­ban a tervezettnél több ter­méket gyártott, s a munka termelékenysége 7.1 száza­lékkal növekedett 5.8 helyett. Az éves terv időarányos ré­szével szemben fonalakból 64.8 tonnával, nvers kender­ezövetekböl 148,4. kész ken­derszövetekből 221.9 ezer négyzetméterrel, zsákokból derszövetekböl 132,7 ezer négyzetméterrel haladta meg az előirányzatot. összesen 10.1 millió forint értékkel exportált többet. mint amennyit eredetileg terve­zett. A jó munka mutatója: a nyereségrészesedés féléves állása 3,9 nap. Folytatják a város csatornahálózatának korszerűsítését Fontos belvízvédelmi munkák Ifjúmunkások mozgalma a vasútoo (Tudósítónktól.) Szeged-állomás a „Szak­ma ifjú mestere" mozgalmá­ban ebben az évben 28 fia­tal vett részt. A benevezet­tek közül 19-en az állomá­son, 9-en a rakodógép-kar­bantartó műhelyben dolgoz­nak. Az a tény, hogy a fi­zikai dolgozók közül az idén többen részt vettek a moz­galomban mint tavaly, a verseny kiszélesedését je­lenti. A jelentkezők közül egy időközben a MÁV-szol­gálatból kilépett, s csak két fő nem felelt meg a vizsgán. Arany fokozatot, a vele­járó 300 forintos pénzjuta­lommal kilencen, ezüst fo­kozatot és 200 forintos pénz­jutalmat tízen, bronz foko­zatot könyvjutalommal hár­man kaptak. Dr. Bánkfalvy Gyula Az olvasó irja Odessza-negyedbeli szülő leveléből Szerkesztőségünkhöz érkezett levélből idézzük az alábbi soro­kat azzal, nogy az I. kerületi ta­nács illetékesei talán megtalál­ják a módját, hogyan segíthet­nének az odessza-negyedbeli gyerekek gondján: ... Nagytakarítás volt ná­lunk, s párocskám folyton kifogásolja státusquómat. Itt is útban vagyok neki, s ott is. Pár perce pedig már félre­érhetetlen célzásokat is tett arra vonatkozóan, hogy „számít aktív bekapcsolódá­somra!" S mit mondhat erre egy házias férj?! Pláne ilyen feszült hangulatban, hiszen tízéves fiacskánkat épp a jóelőbb csillapítottuk le, mi­vel (sokkal gyakorlatiasabb a srác, mint az apja), szóval, mivel a legmélyebb meg­döbbenését kifejezve elpa­naszolta, hogy mindenünnen elzavarják a házmesterek őket, s nem hagyják focizni a truppot sehol. Ami annál is tűrhetetlenebb, merthogy a futball-világbajnokság rep­rodukálására az egész Odessza-negyedben nincs hely a számukra. Lépjek közbe az illetékeseknél vagy csináljak akármit, de ez már tűrhetetlen állapot, amit képtelenek idegekkel kibír­ni. Két focipályát készítet­tek el már eddig társadal­mi munkában, s mire ki­szedték a gazt, elegyenget­ték a földet, s homokot meg salakot fuvaroztak egy jóég tudja honnan szerzett ta­licskával, pár napi haszná­lat után, rátették a felnőt­tek a kezüket munkájuk gyümölcsére. Az egyikbe vi­rágokat telepítettek, s facse­metéket ültettek (amit azóta a csősz a legszigorúbban vé­det területté nyilvánított, bár a két karácsonyfacseme­te épp megfelelne kapu­nak ...), a másikat pedig közel találják a házmeste­rek, csőszök, rendőrök s egyéb hivatalos személyek az ablakokhoz, s az azért lett tabu. Hiába, nehéz az élet!,;; K. J. Szeged korszerű közműve­sítésében fontos szerep jut a városi tanács víz- és csa­tornaművek vállalatának: részint korszerűsítenie kell a meglevő hálózatot, másrészt, új csatornázási rendszert kell kiépítenie, amely egy­aránt szolgálja a szennyvi­zek és csapadék elvezetését. A hattyastelcpi vízátemelő mü elkészült már, mintegy 2800 méter hosszú nyílt­szelvényű csatornával. Ezt a munkálatot egyelőre befejzték a Vértanuk terénél, a tanárképző főiskola gya­korló kertjénél létesített osz­tómű megépítésével. Min­dent egybevéve: erre a töb'o évre szóló nagyszabású mun­kára 46 millió forintot köl­töttek a gépi berendezéssel együtt. A város területének mint­egy egyharmad részét érin­ti a csatornázási rendszer további kiépítése a Vértanuk terétől Móravá­roson, Rókuson és Felsővá­roson átfutó nagyméretű zártszelvényű csatornával. Ebbe kötik majd be a nyu­gati iparvidékek objektumai­nak szennyvízelvezetését, az ide gravitáló csapadék eltá­volítását. A nagyszabású munkálat több évig elhúzó­dik, a tervek szerint 1970-re épülne meg 135 millió forint költséggel. A munka első fázisát a külső ipari körzetnél kez­dik. Nyomóvezetéket fektetnek le, amelyet egyelőre a meg­levő hálózatba kötnek be, később viszont átállítják a vizek levezetését a 6—7 mé­ter mélyen fekvő, két mé­ter átmérőnél nagyobb zárt­szelvényű csatornába. A hattyastelepi szivattyúmű üzemeltetése máris kitűnően bevált a tavaszi nagy belvi­zek elvezetésekor. Másodper­cenként négy köbméter vi­zet tudnak a csartonából átemelni a Tiszába, sőt se­gítettek az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak is, amikor a holt Tisza-ágak vizét is rákapcsolták az át­emelőre. A nyugati iparövezet fel­színi vizeit viszont a Maty­érbe viszik el egy most épü­lő nyílt csatorna kiképzésé­vel, amelyre mintegy 8 mil­lió forintot költenek a híd­építő vállalat kivitelezésé­ben. A víz- és csatornaművek vállalat a nyár kellős köze­pén a belvíz fogadására ké­szül, illetve azt lesz hivatott elhárítani az a munka, amely most folyik Hattyastelepen. Egy összekötő csatorna megépítésével megvédik Hattyastelepet a belvíztől, sőt kikapcsolják a korábbi gépi erővel történő vízát­emelést, amelyet ezután a gravitációs erők helyettesí­tenek. Erre a munkára 70 ezer forintot költenek. Meg­szabad tíják a rendezőpálya­udvar előtti területet is a víztől. Az itt elhúzódó, s közegészségügyi szempont­ból erősen kifogásolható „bü­dösárkot" kiszárítják azzal, hogy Tompakapu utcánál megépítenek egy csapoló csatornát. A belvizek erről a területről is a hattyasi fő­vezetékbe szaladnak, ugyan­csak gravitációs uton. Alsóvároson időnként a Mátyás teret is veszélyeztet­te a belvíz. Ezt úgy hárít­ják el ugyancsak véglegesen, hogy a Vértanuk terénél, a Tisza-malom el#>tt építenek új lecsapoló csatornát. Erre és a Tompakapu utcai zárt­szelvényű csatorna kiépítésé­re mintegy 120 ezer forintot fordítanak. Felsövároson az új gedói települést is megszabadít­ják a belvizektől, ötvenezer forint költséggel képeztek ki felszíni vízelve­zető csatornát, amely a Tá­péi sori nyílt szelvénybe sza­lad. Lapunkban tavaly ősz­szel szóvá tettük, hogy a Bihari utca és környéke az aszfalt gyalogjárója kiképzé­sével nem helyesen oldották meg a belvizek elvezetését. A víz- és csatornaművek vállalat ennek a környéknek is megoldotta problémáját. A vizek innen most a 3-as számú főgyűjtőbe szaladnak, illetve a Tápéi sor felé gra­vitálnak. Petöfitelcpen átépíti a víz­és csatornamüvek vállalat a főgyűjtőket és a szívó oldalon az úgy­nevezett földmedencét, hogy gyorsabb lefolyást biztosítson a belvizeknek. Erre biztosí­tott hitelfedezetet, mintegy 60 ezer forintot, a II. kerü­leti tanács. Függő probléma még Pe­tőfitelepen a csatorna­rendszer további kiépítése, noha egy övcsatornát létesí­tett már az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, hogy a Felszabadulás Tsz földjeiről a hólé és a csapadék ne ro­hanhassa meg a telepet. A telep csatornarendszere úi rekonstrukcióra szorul. A geodéziai tervek erre vonat­kozóan már elkészültek, a munka kivitelezése azonban, amely mintegy 1 millió fo­rintba kerül, átnyúlik a jövő esztendőre. II gepiermuvek i élettartama Érdekés kérdés tanulmá­nyozásába kezdett nemrég aa Autóközlekedési Tudományos Kutató Intézet. Azt igyek­szik kideríteni, hogyan lehet egyrészt megnövelni a ná­lunk gyártott gépjárművek élettartamát, másrészt elér­ni. hogv a felújítás hosszabb időre kiható javulást ered­ményezzen mindenféle gép­járműnél. A vizsgálatot kö­rösen végzik a Csepel Autó­gyár szakembereivel. A konkrét cél az élettar­tam megduplázása az új és a felújított gépkocsik eseté­ben egyformán. A vizsgálat keretében a ..kritikus" al­katrészek. illetve pótalkatré­szek egész sorát vizsgálják meg. Galvanizáló munkában Jár­tas vegyészmérnököt, vegyészt vagy vegyi gépészmérnököt felveszünk Zala megyei Vasipari Vállalat Nagyka­nizsa Somogyi Béla u. 2. V. 96 693. Takarékoskodásból 23 milliárd forint A takarékoskodók száma és a betétösszegek nagysága örvendetesen tovább növek­szik hazánkban. Az év első felében 166 ezerrel emelke­dett a betétkönyvek száma és kétmilliárd-négyszázöt­venhétmillió forinttal gva­rapodot az OTP-nél a betét­állomány. A lakosság be­tétje ez év június végén — beleértve a takarékszövetke­zetek betétállományát is — elérte a 23 milliárd forintot. Három és fél milliárd fo­rinttal magasabb volt, mint egy évvel korábban. Külö­nösen népszerűek a kama­tozó betétkönyvek. Ezeknek a száma ez év első felében 134 ezerrel növekedett. Igen sokan váltanak gép­kocsi nyereménybetét-köny­ret is, e népszerűség oka, hogy csupán ez év február­jában és májusában össze­sen 414 személygépkocsit sorsoltak ki. A legközelebb — augusztus 20-án — Békés­csabán sorra kerülő sorsolá­son körülbelül 210 gépkocsit lehet nyerni. Ezt a sorsolást a tiszántúli autóstalálkozóval egybekötve rendezi az OTP. Januártól júniusig csak­nem 10 százalékkal szaporo­dott Budapesten és Pécsett az átutalási betétszámla. A növekvő érdeklődés hatására azt tervezik, hogy Győrött és Debrecenben is bevezetik ezt a betétformát. A Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárak taglétszáma az év közepén elérte a 825 ez­ret, az általános és közép­iskolai tanulók az elmúlt tanévben csaknem 110 mil­lió forint értékben vásárol­tak takarékbélyeget. (MTI) Ma kezdődik Szegeden az eszperantista utókongresszus Augusztus 7—8—9-én Szegeden rendezik meg az 51» Eszperantó Világkongresszust követő úgynevezett Kong­resszus Utáni Napokat. A mintegy háromszáz eszpe­rantista vendég vasárnap délelőtt érkezik Szegedre, s Nyugatról és Keletről összesereglett turistákból áll. Az eszperantista utókongresszus résztvevői a város életével, nevezetességeivel is megismerkednek a három nap alatt. Az eszperantó magyarországi történetébői FÉMCS1SZOLO szakmunkásokai vagy betanított munkásokat azcnnall belépéssel alkál­maz a Szerszámkovács Ktsz. Szeged Kigvó it. 3. S 95 839. Értesítjük kedves vendége­inket, hogy augusztus 8-án és 12-én a Kiskőrössy Halászcsárdában dalestet rendezünk. Énekel DÓBAN FERENC. Budapest népsze­rű dalénekese az AUarrü Operaház tagja, Belépődíj nincs. S. 95 794. Keresünk felvételre FŐKÖNYVELŐI munkakör betöltésére alkalmas számviteli főiskolai vizsgával, vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel és ipari gyakorlattal rendelkező szakembert. Pályázathoz kérjük mellékelni a végzettséget igazoló okmány másolatát, önéletrajzot. „Vidéki Ipari Vállalat" Magyar Hirdető 193. Szeged. H. 90 946 kapás van ­csipás nincs A Rózsa Ferenc Gimnázi­um es Szakközépiskola lakaríiónöt felvesz délutáni elfoglalt­Sággal OJesszai krt 38. k. 19 994. szunyogriasztó krém Július és augusztus hóna­pokban hazánk a világ esz­perantistái érdeklődésének a középpontjába került, az esz­perantisták 51. világkong­resszusa kapcsán. A kong­resszusi napok alkalmából egy kis töredéket elevení­tünk fel az eszperantizmus hazai múltjából. 1913. szeptember 22-én Székesfehérvárott két mun­kás, név szerint Molnár Gyula és Nagy József ké­relmet intézett a városi rendőr-főkapitányhoz. A be­advány így hangzott: „Alul­írottak, székesfehérvári esz­perantisták 1913. évi szep­tember hó 28-án délután 3 órakor, a Bárány-vendéglő nagytermében tudományos eszperantó-felolvasást tarta­nak. Kérjük a tekintetes fő­kapitányságot, hogy az en­gedélyt megadni szívesked­jék". A főkapitány a ké­relmet elutasította azzal az indoklással, hogy az eszpe­rantó tolvajnyelv. A főka­pitány a neki tulajdonított kijelentést később úgy igazí­totta ki, hogy ő „quasi-tol­vajnyelv" kitételt használt. Az elutasító döntés az or­szággyűlés képviselőháza elé került. Giesswein Sándor or­szággyűlési képviselő, az is­mert haladó szellemű egy­háztörténész és filológus — aki intenzív kapcsolatot tar­tott Szabó Ervinnel és a Galilei Körrel — a sérelmes határozat ügyében a képvi­selőház 1913. november 5-i ülésén interpellációt intézett a belügyminiszterhez. Az in­terpelláció a többi között a következőket tartalmazta: „Én nem az eszperantó szempontjából fogom fel a dolgot, még ha az egyik t. képviselőtársam, mint a naplóból tudom, tegnap az én interpellációm bejelenté­sekor azt kiáltotta közbe, hogy .desperantó', ami bizo­nyos derültséget okozott. Mondom, nem az eszperantó szempontjából szomorú az eset. hanem azért, mert bi­zonyság van róla, hogy Ma­gyarországon a gyülekezési iog milyen borzasztó mó­don van korlátozva: szomo­rú abból a szempontból, hogv híre ment a dolograk külföldre és hogy a külföl­dön úgv ítélik meg Ma­gyarországot, mint ahol a közszabadságok úgyszólván béklyóban vannak". Az interpelláció további részéből kiderült, hogy a fe­hérvári eszperantisták va­lójában hálával adóztak a fő­kapitánynak. Ugyanis a tiltó intézkedés után azonnal 220­an beiratkoztak az eszperan­tó tanfolyamra Az interpel­láló szemére veti a főkapi­tánynak a tájékozatlansá­gát. A főkapitány által „tol­vajnyelv"-nek minősített nyelvet Spanyolország azzal tüntette ki, hogy az antwer­peni kongresszusra elküldöt­te hivatalos képviselőjét, aki a kongresszus díszülésén ér­demrendet nyújtott át az eszperantó nyelv megalkotó­jának, L. Zamenhof lengyel szemorvosnak. Az interpel­láló képviselő nemcsak e nyelv sérelmét látta a fő­kapitány döntésében, hanem an nak a vi 1 ágn yel v-eszmé­nek a megsértését is, amely es7ime évszázadokon át nagy bölcselőket és gondolkodó­kat izgatott. Leibnitz és Des­cartes már évszázadokkal korábban foglalkozott egy világnyelv szerkesztésének a gondolatával. A főkapitány eljárása kül­földön is nagy port vert fel. A német Esperanto­Bund az osztrák—magyar követséghez fordult, hogy elégtételt nyerjen. Panasz­beadványában előadta azt a tényt is, hogy a német szer­vezetnek a szász államfő fő­védnöke, és hogy a Bund magát az államfői méltósá­got látja megsértve, mert „nagyon különös, hogv egy király elnöke vagy fővéd­nöke legyen egy olyan tár­sulatnak, amely tolvajnyel­vet propagál". Fentiekhez kapcsolódva még csak az alábbiakat je­gyezzük meg: Az, interpelláció eszten­dejében, vagyis 1913-ban alakult meg a Magyar Mun­kás Eszperantó Egyesület. Az egyesület fennállásá­nak 21. esztendejében, 1934­ben a rendészeti szervek az egyesületet feloszlatták. Az UNESCO 1954-ben Montevideóban megtartott egyetemes értekezlete hatá­rozatban ismerte el és hoz­ta nyilvánosságra az eszpe­rantó nyelv jelentős szere­pét és sikerét a nemzetközi kulturális kapcsolatokban. Az idén pedig egyenesen az ENSZ elé kerül az a bead­vány, amely a világszervezet segítségét kéri, hogy az esz­perantó kötelező oktatását fokozatosan vezessék be minden országban. Csaknem 600 európai város vezetőt deklarálták azt az óhaju­kat, hogy az eszperantó le­gyen „az európai érintkező nyelv". Tempóra mutantur... Az idők változnak ... Dr. HENCZ AURÉL Vasárnap, 1966. augusztus 7. OÉL-MAGtÁRQRSZAG 5 % t t

Next

/
Oldalképek
Tartalom