Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-05 / 184. szám

Faust: senor O ncina X^UNGARI^y Robbanó temperamentum, Mraiság és bűvösen esengő hang. — valami utolérhetet­len eleganciával. Ilyen anyagból gyúrhatták az olasz tenoristákat. A bel canto évszázados tanműhe­lyéből csak úgy sorjáznak a világhírű nevek, akik kö­zül néhánytól már a Szege­di Szabadtéri Játékok szín­pada is felejthetetlen él­ményt kapott. Két éve Al­fonso la Morenanak, a min­dig mosolygó olasz—spanyol „óriásbébinek" tapsolhat­tunk, s most Jüan Oncina következik. ö is spanyol származású és csupaolasz, jókedélyű, villanó tekintetű színpadhős, minden bizony­nyal belopja magát a sza­badtéri közönségének szívé­be. Pályafutása a mediterrá­numban kezdődött, a Föld­közi-tenger túlsó partján, Al­gírban. Gitár mellett, rádió­ból kóstolgatta a nagv elődök, Gigli és Schipa tudását, fil­men kapta az első operaél­ményt — nem utolsó sorban a magyar származású Eg­gerth Márta „jóvoltából" —, íSomogyiné felv.) a Bohémélet. Az algíri kon­zervatóriumból hamarosan útnak Indult a Gibraltár fe­lé, és a spanyolországi ta­nulmányokból már olaszos énekiskolát szerzett. Az első fellépés azonban itáliai föl­dön várta. Bolognában a Se­villai borbély Almavivájá­nak maszkjában mutatko­zott be a tenorhangra kü­lönösen fogékony olasz kö­zönségnek. • Amikor hangja erősödött, átrándult a nagy, lírikus feladatokra. Verdi és Puccini művek kerültek a repertoár­ba. Néhány hete a kanadai Montrealban parádés szerep­osztásban került színre a Traviata és Bohémélet. A „kis karmester": Roberto Benzi dirigált, Tito Gobbi, Renata Scotto és Jüan On­cina voltak a főszereplők. Faustot eddig mindössze kétszer énekelt: egy spa­nyolországi fesztiválon és Bécsben, a Staatsoper-ben. Most Szeged következik, a szabadtéri színpad, amitől Oncina kicsit tartott. — Mikor az első próbán markírozva beleénekeltem a mikrofonba, nem hallottam semmit — meséli. — Akkor átváltottam komolyabb hang­erőre, mintha kinyílt volna a tér. Senor Oncina az opaöjal fesztiválról jött Szegedre, s Verdi és Puccini operákkal az osztrák fővárosba tart, ahol Bernstein vezényletével a közelmúltban énekelt az átrendezett, nagysikerű Falstaffban. Bécs után jöhet aztán az új szerep: Don Jó­sé, a Carmenbői. Nlkolényt István Polémia egy adó körül Munkabér vagy tiszteleídíj a tszcs-vezetők járandósága ? Paliasvili a grúz zenéről Szerda este érkezett Sze­gedre V. Paliasvili profesz­szor, a Grúz SZSZK népmű­vésze, aki a szegedi szabad­téri játékokon a grúz balett­együttes műsorát vezényli. Paliasvili professzor az évekkel ezelőtt Szegeden is járt Alekízander Gauk és Melik Pasajev tanítványa, a tbiliszi zeneakadémián ta­nít, s most arra kértük, be­széljen hazája zenei életé­ről, konkréten a nálunk bemutatásra kerülő balet­tekről. — Grúzia zenéje az euró­pai, összoroszországl és ke­leti hatások nagy konglo­merátuma — mondta a kar­mester. Macsavariani és To­radze művel, az Otelló és Gorda, grúz nemzeti balet­tek, s a Szegedre látogató együttes legjobb műsorszá­mai. Jellegzetes muzsikájuk Autogramok a grúz népzenéből fakad. A Zaharij Paliasvili — 3 nagy operája nemzeti büszkesé­günk —, Arahisvili és Me­liton Balancsivadze nyom­dokain haladó Macsavariáni és Toradze, a grúz zenei élet legújabb nemzedékéhez tar­tozik. Macsavariani most fejezte be a Hamlet kom­ponálását, Toradze két ba­lettjének — a Gorda és Bé­kéért címűeknek — libret­tóit V. Csabukiani, Lenin­és Állami díjas művész, a Szovjetunió népművésze ír­ta. Grúziában különösen fej­lett az énekkari kultúra, jó­val magasabb színvonalon 611, mint a hangszeres ze­ne. Emberek, akik sohasem láttak kottát, ha összeverőd­nek, három szólamban éne­kelnek népdalokat! Orszá­gunkban területileg és nyel­vileg különféle népek él­nek, más-más jellegű zened kultúrával. Ezek képezik a mi szerzőink muzsikájának kimeríthetetlen tárházát. N. I. Hosszú hónapok óta folyik a vita a Csongrád megyei Il­letékkiszabási Hivatal ós a mórahalmi Haladás Tszcs ve­zetői között A polémia ar­ról szól — s ez a vita nem egészen olcsó —, hogy a tszcs vezetői (elnök, főköny­velő, párttitkár stb.) a gaz­daság irányítását — amely közel 6000 hold — munkabé­rért vagv tiszteletdíjért lát­ják-e el? Amennyiben az utóbbit fo­gadjuk el (és sajnos, az Ille­tékkiszabási Hivatal ezen az állásponton van. apii véle­ményem szerint megalapo­zatlan), akkor a kapott „tisz­teletdfj"-at annak nagyságá­tól függően 6—20 százalékig adóztatják. Ebből az állás­pontból kiindulva a tszcs ve­zetőinek pénzjövedelmét az elmúlt év szeptembere óta két esettől eltekintve jogta­lanul adóztatják. Ez a probléma az adózta­tás jogtalanságán túlmenően azért is nyilvánosságot érde­mel, mert több tszcs-t (Mó­rahalom. Zákányszék, Szaty­maz. Ásotthalom stb.), va­lamint az egy-egy termelő­szövetkezeten belül több ve­zetőt (6—8) érint, s talán a nyilvánosság segít abban, hogy a hosszú idő óta folyó áldatlan és eredménytelen vitát megoldja. Régen és most Az alábbiakban az eddig folytatott gyakorlatot illető­leg az e kérdésben kialakí­tott koncepció tarthatatlan­ságát szeretném elméletileg bizonyítani. A kérdés lénye­gét a következőképpen le­hetne megközelíteni: egy­részt a vezetők díjazása munkabérnek, vagy tiszte­letdíjnak minősül-e?; más­részt a földdel rendelkező, s egyben pL főkönyvelői be­osztályban munkát végző személy jövedelme (amelyet a fenti minőségben végzett munkájáért kap) külön-kü­lön adóztatható-e? Az első kérdésre válaszol­va: a vezetők jövedelmét tiszteletdíjnak tartó koncep­ciót megítélésem szerint ha­tározottan el kell utasítani. A hivatal álláspontja az 5— 6 évvel ezelőtt álláspontnak megfelel, de ma már a kö­rülmények lényeges megvál­tozása következtében tartha­tatlan és a bekövetkezett fej­lődéssel — szokvány szavak­kal éljek — nem tart lépést Ma ezek a gazdaságok, ösz­szevonások és egyesülések következtében 5—6 ezres hold fölé emelkedett gazda­ságokká nőttek, s a közös te­lepítésű szőlő- és gyümölcs­területük is több száz hold­ra nőtt. A gazdálkodás gyors ütemű fejlődése nyomán a Haladás Tszcs évi forgalma mór (az elmúlt évet figye­lembe véve) eléri a 20 millió forintot. Ilyen gazdaság ve­zetése — szemben a kezdeti időszakkal — átgondolt ve­zetést, termelési és értékesí­tési tervek készítését, a Pénzügyminisztérium által előírt pénzgazdálkodást stb. igényel. Korábban a vezetők, a kö­zös tevékenység hiánya, s egyéb kezdeti időszak nehéz­ségei folytán előálló okok miatt hetenként egyszer-két­szer be-benéztek. havi 800 forint tiszteletdíjért a tszcs irodájába, ma viszont a tszcs-központban üzemszerű tevékenység folyik, heti 48 órában — a tszcs munka­rendjének megfelelően —. s a vonatkozó törvényerejű rendeletben (1964. évi 16. tvr.) meghatározott munka­bérért. amelv a korábbi „tiszteletdíj" 3—4-szerese. A megélhetés alapja A fenti körülmények, ille­tőleg tények úgy gondolom elegendők ahhoz, hogy a ve­zetők díjazásónak jellegét egyértelműen ne tiszteletdíj­nak. hanem „munkabér"­nek. Illetőleg munkabér jel­legű részesedésnek nyilvánít­sák. Ehhez talán még egy meg­jegyzés kívánkozik: általam ismert szómos olyan vezető van, akinek a termelőszövet­kezetből származó jövedelme („tiszteletdíja") megélhetésé­nek egyetlen és csaknem ki­zárólagos alapja. A másik probléma a főid­del rendelkező (földet bevitt) vezetők kétszeres adóztatá­sa. A kétszeres adóztatás el­méleti alapja az idézett hi­vatal álláspontja szerint az, hogy az ilven helyzetben le­vő vezetők ..főjovedelmét" a földből származó jövedelem képezi, s az a havi 3000 fo­rint. amit mint pl. főköny­velő kap. csak amolyan ki­egészítésnek. illetve az álta­luk használt terminusnak megfelelően „tiszteletdíj"­nak számit. Ez a felfogás több szempontból is kifogá­solható. Először: a földdel rendelkezők, mint tulajdono­sok. tulajdonosi szempontból az általános szabályok sze­rint vannak adóztatva, tehát a földből (a gazdálkodásból) származó „fő" jövedelem már adóztatott jövedelmet jelent ezért azt más vonatkozásban ismételten adóalapként szá­mításba venni nem lehet. Másrészt ezek a vezetők — mivel kötött és meghatáro­zott munkaidőben dolgoznak — nem maguk, hanem alap­vetően családtagjaik végzik el a gazdálkodással járó te­endőket. Másként szólva: az emlegetett intézmény felfo­gása szerint minden földdel rendelkező tszcs-tag — aki egyéb munkavégzéssel szer­zett jövedelemhez jut — az az adott jövedelem után adó­köteles, mivel ..fő" jövedel­mét a földhasználat képezi; Ezt viszont úgy gondolom, senki sem fogadhatja el az adóztatás elméleti alapjar ként. Sürget az idő A fenti gondolatok — a tel­jesség igénye nélkül — azt kívánják szolgálni, hogy az adott kérdésben elhúzódó vi­ta az adóztatási politikánk szellemének megfelelően vég­érvényesen lezáruljon. Ezt kívánja a tszcs-k racionális vezetéséhez fűződő érdek, amely többek között a jog­talan adóztatás és az ezzel járó zaklatás megszüntetésé­vel biztosítható. Dr. Siklós Sándor 1­(Metzger Károly felvétele) Bessenyei Ferenc kétszeres Kossuth-díjas, érdemes mű­vész, Az ember tragédiájának egyik szereplője most Újszegeden, a Bérkert utcában lakik. A művészt az egész környék isineri, és nem g.vőz az autogramkérőknek eleget tenni Pillanatképek az Eszperantó Múzeumból A szegedi So­mogyi Könyvtár keretében műkö­dik az ország egyetlen eszpe­rantó múzeuma és könyvtára. Ba­rátságos, kelle­mes, növényekkel díszített kis te­rem, ahová szíve­sen megy a láto­gató. Évről-évre nő ez érdeklődők száma, főleg a műszaki tudomá­nyos irodalom iránt. Most készül egy eszperantó magyar műszaki szótár. A forrás­munkákat a szó­tár elkészítéséhez a Szegedi Eszpe­rantó Könyvtár szolgáltatta. Az idén, mond­hatni a világ minden tájáról, érkeztek látoga­tók. A pécsi, illet­ve a budapesti eszperantó világ­kongresszusról so­kan eljönnek a szegedi múzeum­ba is. i Szerdán csak egy nap alatt hat országból érkez­tek érdeklődők: Romániából, Hol­landiából, Bulgá­riából, Nyugat­Németországból, Franciaországból és Csehszlovákiá­ból. A vendége­ket Farkas Ernő tanár, az Eszpe­rantó Múzeum ve­zetője tájékoztatja fáradhatatlanul. Élményt jelent lapozgatni a mú­zeum emlékköny­vében. A francia delegáció tagjai közül egy tanárnő, Margueriete Col­len La Havreból írja: Nagyon szép ez az ország és kedves a népe. A szabadtéren látott előadást (Madách: Az ember tragé­diája) életem leg­szebb élményei közé tettem. Visz­sza jövök!" A holland ven­dégek kedvessége is megkapó: itt minden tetszik, ide vissza kell jönnünk — írják. És így megy nap mint nap, a világ minden tá­járól jönnek az érdeklődők, egy nyelvet beszélő emberek. S. É. GYORSPOSTA « GYORSPOSTA GYORSPOSTA « GYORSPOSTA Beázott a mennyezet Az IKV-t évek óta kértük, hogy a József Attila sugár­út 4. számú házban levő la­kásom mennyezetbeázásán segítsenek, mielőtt az a fe­jünkre zuhanna. A legutób­bi felhőszakadás minden ed­diginél súlyosabb volt. Or­voslásért Önökhöz fordulunk kérdésünkkel: a lakóknak csak kötelességeik vannak, jogok nélkül? Magyar Lászlóné nyugdíjas dr. Sipos György egyetemi docens Levélíróink panaszára a József Attila sugárúti ház­kezelőségnél Tarjáni József technikus a következőket válaszolta: — A szóban forgó ház te­tőzetét csak teljes felújítás­sal lehet tökéletessé tenni, annyi rajta a fagyott cse­rép. Soros munkáink között szerepel a ház tetőzetének javítása is, amelyet rendsze­res TMK-ban végzünk, csak egy kis türelmet kérünk. Cipőjavító nélkül Teimel György, Odessza-lakótelepi olvasónk szerkesz­tőségünknek írt levelében kérdi: miért nincs az ottani üz­letsorban egy cipész ktsz is. • Olvasónknak jogos a kérdése, amelyre Mison Gusztáv­tól, az I. kerületi tanács vb elnökétől kértünk választ. A többi között hangsúlyozta: az üzlethálózat teljes kiépítése nincs még befejezve, mint ahogy a lakótelep építése sem. Cipőjavítást a Bérkert utcai szolgáltató házban lévő ktsz végez. Ez a lakóteleptől mindössze két villamosmegálló­nyira van. Emellett magánkisiparosok is dolgoznak a kör­nyéken. Az igényeket átmenetileg a meglévő lehetőségek kielégítik. Belvárosból Alsóvárosra Szegedi szülők aláírással kaptunk panaszlevelet, hogy az Oskola utcai gyermekkörzeti rendelő hosszabb idő óta zárva van. • Dr. Dudás Béla, a Szeged mj városi tanács egészség­ügyi osztályának vezetője közölte, hogy a szóban forgó gyermekorvosi rendelő átmenetileg azért szünetel, mert az orvos szabadságát tölti, viszont a védőnők továbbra is el­látják szolgálatukat. Jelenleg szintén a Belvárosban, a Ta­karéktár utcai gyermekszakorvosi .rendelőben látják el a kis betegeket, amíg az orvos szabadsága befejeződik. Tehát nem kell most már Alsóvárosra fáradni. Zajos utcák Vasárnap hajnaltól a déli órákig nincs nyugalom és csend a Menhely- és a Rigó utcában — írják a környék­beli lakók —, mert ott folyik a motorkerékpárosok vizs­gáztatása. * Polgár István, a KPM Tanintézetének szegedi vezetője közölte: a hatóságok ezt a helyet jelölték ki vizsgáztatásul, amely reggel negyed 8-tól 12-ig tart. Más alkalmasabb helyet nem találtak Szegeden számukra. Az viszont helyes lenne — mondotta —, hogy a vizsgázók reggel 7 óra előtt ott ne motorozgassanak. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Kossuth Rádió 4.30 Hírek. Időlárás. 4.SÍ Haj­naltól reggelig... 4.39 Falurá­dió. 5.00 Híre!!. 5.30 Reggeli kró­nika. 6.00 Hírek. 6.39 Hírek. 7.00 Reggeli krónika H. 7.15 Körieti időiérás. 7.30: Ül könyvek. 5.60 Hírek 8.05 Műsorismertetés. 8 20 Mit főzzünk? 8.28 Micimackó kuckója. 8.45 A vásárlók nevé­ben kérem! 8.50 Tánczene. 10.00 Hlrek. 10.10 Öreg kutya sétál. .. 10.30 Edes anyanyelvünk. 10.35 Haydn-művek. 10.59 Lottóered­mények. 11.00 Emberrabló RT. 11.20 NéM muzsika. 11.57 Hall­gatóink figyelmébe! 12.00 Hí­rek. Nemzetközi lapszemle. 12.15 Sámson és Delila. Részle­tek. 12.59 Budapest kulturális programjából. 13.00 Ami a lö­vő hét zenei műsoraiból ki­marad ... 14.90 Hirek. 14.05 Ka­marazene. 15.00 Üzenetek. 15.45 Vonaton. 15.54 CUier: A Vörös Hadsereg-nyitány. 16.0(1 Hírek­Időjárás. 16.15 „KereszteshadJá­rat a szabadságért" I. 17.00 öt­órai tea. 17.57 Hallgatóink fi­gyelmébe! 18.00 Ml történt a nagyvilágban? 18.15 Hazánk hí­rei. 18.20 Ü] zenei újság. 18.47 A cigánybáró. Közben: 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti kró­nika. 20.20—20.29 Sporthíradó. 21.30 „Ö. béke. béke!" 22.00 Hí­rek. 22.20 Lutoslawskl-művek. 22.59 Könnyűzene. 24.00 Hírek. Időiárás. 0.10-0.28 Richárd Stra. uss: Salome-Salome áriája. Petőfi Rádió 4.30—10.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 8.20 -6.30 Torna. 10.00—12.30 Zenés műsor üdülőknek. 13.45 Időjá­rás- és vízállásjelentés.. 14.00 Operettrészletek. 14.30 Válaszo­lunk hallgatóinknak 15.00 Hí­rek. 15.05 Heti hangverseny­kalauz. 15.43 Bélyeggyűjtők öt­perce. 15.48 A makrancos ki­rálylány. 17.00 Hírek. 17.09 Hangverseny a stúdióban. 17.45 A referm és a munkaerő-gaz­dálkodás. 18.90 Hanglemezgyűl­tők húszperce 18.20 Népi muzsi­ka 19.00 Hirek. 19.10 Manón­Lescaut. 19.42 Láttuk, hallottuk. 20.02 Prágai tavasz. !966. Köz­ben: 21.00—21.05 Hirek. 21.45 Népdalok. 22.00 Ami a Jövő hét zenei műsoraiból kimarad . . . 23.00—23.15 Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 9.30 Klasszikusok a képernyőn: Ahogy tetszik. Shakespeare víg­játékának magyarul beszélő filmváltozata (Ism.l 11.00 Tele­sport. (Ism.l Jugoszláv televízió 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tv­újdonságok. 18.45 Népi muzsika. 19.00 Riportműsor. 19.15 Zene. mindenki kedvére. 19.40 Jó élsza. kát. gyerekek! 20.00 Tv-hiradó. 20 3o Játékfilm. 22.00 Hírek. Román televízió 17.00 Iskolások műsora. 18.90 Tv-híradó. 18.15 Hangszergyűlte­mény. A gitár és rokonai. 18.30 Népi táncok. 19.00 Heti szemle 20.00 Bemutató előtt. 20.15 Ma­maia 1066. 20.55 Román könnyű­zene és előadói. 21.15 Bolgár ope­raénekesek. Péntek, 1966. augusztus 5. OEL-MAGYARORSZAG 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom