Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-04 / 183. szám

dÉLlW"" Sándorfalvi gondok Siirgölödés 2 . L l^ű^m^ A termőföld kora tavasz­tól késő őszig alig engedé­lyez pihenőt a jó gazda szá­mára. Íme, a legsürgősebb nyári munka, az aratás után is alig hagy szusszanót: szal­malehúzás. vagy hordás, ga­bonatisztítás vagy cséplés, tarlóhántás, másodvetés sür­geti a földművelőket. Mind­ez csupán az aratás tarto­zéka. Azt a tsz-t illeti dicséret, mely ezt a sokféle munkát szervezetten végezte. A do­rozsmai József Attila Tsz egyike a példásan aratók­nak. 1069 hold gabonájukat már két hete betakarították. 370 holdon a Bezosztája átlagtermése példátlan a gazdaság tör­ténetében: 23 és fél mázsa holdanként. A kombájnok nyomában mentek a szalmagyűjtők. 490 holdból 130 holdon bálázó­géppel, 200 holdon pedig szalmalehúzóval takarították fel a tarlót. Több mint ezer hold tarlóhántást terveztek, ebből mintegy 600 hold ké­szen. Nem késlekedtek a másodvetéssel, a tervezett 240 holdon sarjad a máso­dik „aratás". A hordás és cséplés javá­ban tart. Húsz lovasfogat és négy Ze­tor (összesen nyolc pótkocsi­val) hordja asztagba. illetve a cséplőgéphez a gabonát Egyik tábláról szérűre hord­ják a kereszteket, a másik táblán már a jövő évi ke­nyér vetését készítik elő. 240 holdat műtrágváztak, alá­szántottak. vetés előtt csu­pán tárcsázni kell. A József Attila Tsz 900 holdat műtrá­gyáz. ahová mind őszi ga­bona kerül. A pusztaszeri Árpád Tsz gafdái elsősorban a tarló­hántásért érdemelnek elis­merést. Ritka a járásban az a gazdaság ahol az aratógépeknek ennyire „nyomukban jártak" az ekék. 870 holdat arattak le, s ugyanakkor 700 holdon végez­tek tarlóhántást. Négy-öt sa­ját és két gépállomási trak­tor szántott. 160 holdon má­sodvetésű zöld takarmányt, il­letve 40 holdon zöldtrágyát állítanak elő. Az Árpád Tsz-ben jelen­leg 12 fogat és 6 erőgép hordja asztagba, illetve a cséplőgéphez a keresztbe ra­kott gabonát Kétségtelen, hogy a szegedi tsz-ek többsége igen derekasan dolgozott az aratásban. A „másodlagos" aratási ten­nivalókat azonban jó néhány gazdaságban „ráérős" mun­kának tekintették, Pedig csak ezekkel együtt teljes a betakarítás. Amíg az iskolacsengő megszólal... Friss mészszag, tinta, ro­pogós kék füzetek, csenge­tésre váró szeptemberi izga­lom ... Ezt jelenti minden készülődés most az iskolák­ban. Balástyai iskola. Ottfelej­tett kövér betűk árválkod­nak a fekete táblákon. Egyik­nek sarkában egy drótlábú. krumplihasú kisgyerek ... A tanári asztalok is egymás hegyén-hátán. a verandán várják, hogv helyükre ke­rüljenek. Az egyik tanterem köze­pén parkettcsík fut kereszt­be. Parkettát kapnak a tan­termek a régi iskolában. A tornaterem 108 négyzetmé­tere szintén. Ablakait már „kitágították", s szentember­re megszépülve várja a gye­rekeket, s az új testnevelő szakos tanárt. Az új Iskola szemben áll. ott nem illik még ennyire munkálkodni, de a körzeti iskolákban annál inkább, összesen másfél kilométeres kerítés készült el. s maid­nem mindegyik készen várja az első csengetést. Pusztaszeren vadonatúj is­kola épül. Most az utolsó munkálatokat végzik. Már csak a parkettát, s az ajtó­kat kell feltenni. Egy 14 éves leaénv hordja a „facsomago­kat". — Apu rakja le. nemsoká­ra kész lesz vele — mondja a legényke. Az apu. Vörös Márton, a Csongrád Megvei Építőipari Vállalat munkása. Vásárhe­lyen lakik. Tíz nap múlva felrakja az összes parkettát. Ugyáncsak kevés munkája van már a festőknek is. ők is az utolsó simításokat vég­zik. s utána már másik mun­kahely vária őket. Fiatalodik az Arpád-emlékmű A magas emlékművet állványok övezik, csupán a Ve­zér alakja emelkedik föléjük. Távolról látni: megszépült, megfiatalodott Árpád vezér. Kőfaragók az állványzat lábánál kopácsolnak, Nagy Ignác, Surinya János, Surinya József és Tornai József kő­faragók az alapzat köveit szemcsézik. Két hete restaurál­ják történelmi múltunk nagy emlékmüvét. — Az Idő megrongálta a szobrot. Letöredezett az oroszlánok álla és szakálla, Árpád öltözetének díszei, ar­cának vonásai. A vezér bal karját, kardját kijavítottuk, új dísztollat helyeztünk csákójára, rendbehoztuk a bajuszát. Az arcvonások eléggé lekoptak, ezeket dolgoztuk ki — tá­jékoztat Nagy Imre csoportvezető. Nem közönséges kőfaragás ez, inkább szobrászkodás­féle. Ez a fiatal szakember a három éves kőfaragó iskola után két évig a szobrász mesterséggel ismerkedett Pesten. A parlament gyönyörű épületének díszítéseit, cirádáit fa­ragva járta a „szobrásziskolát". — Mikor fejezik be a restaurálást? — Sok munka van. Még lépcsőket cserélünk, vagy ja­vítunk, címereket hozunk rendbe. A bejáratnál a turul madarat faragjuk ki, az Árpád kutat szintén kijavítjuk. Mindez eltart augusztus végéig — mondják. Szépül, fiatalodik Árpád emlékműve. A második „hon­foglaló", a felszabadult magyar nép a maga és a haza meg­ifjodó képére teremti hasonlóvá az első Honfoglalót. ö. Közvetlen a régi iskola mellett épült fel az új, a réginek beszakadt a teteje, és egy évig a legkülönbö­zőbb tanácsi és egyéb he­lyiségekben tanítottak. Nagy szükség volt már egy új is­kolára. Most. ha a régi is elkészül, ott napközi lesz és pedagóguslakások.,. Sövényháza. A padok ka­tonás rendben, egymás tete­jén. Takarításra, ablakmo­sásra várnak a termek. Úgy kukucskáltunk be az abla­kokon. sehol egy lélek. Itt még dühöng a vakáció. A kisteleki iskolában sem volt nagv mozgolódás. A? új iskola előcsarnokában papír­ba csomagolva sorakoznak új padok. S itt is takarításra készülnek,.. A járási tanács illetékes osztályán érdeklődtünk: mennyit költenek idén felújí­tásra, karbantartásra a já­rási iskolákban? — Felújításra egymilliót, karbantartásra 3 milliót ter­veztünk. Persze ebbe bele­tartoznak az összes kulturális intézmények is — tájékoz­tattak a járási tanács vb mű­velődési osztályán. Csupán a dorozsmai iskola felújítása félmillió forintba került. A munka nehézkesen halad. Amennyiben a dorozs­mai Iskolát nem sikerül az idén felújítani, ez erre szánt összeget szétoszt iák a többi iskola között, s a munkála­tokat a jövő nyáron végzik majd el. Amíg a szeptemberi csen­gő megszólal, a pár hónapra elnéptelenedett iskolák is­mét megszépülnek, megfiata­lodnak. Mire országjáró, if­júsági táborokban dolgozó, vagy turistautakon járó fiaik hazatérnek, a tantermek ki­pihenik az elmúlt tanév „fá­radalmait". Néhol meglepe­tést tartogat az úionnan ér­kezett bútor, vagy a nyáron befejezett új iskola. J. A. Sándorfalva életéről, gaz­dasági, szociális és népmű­velési problémáiról beszél­gettek a minap a járási ta­nács végrehajtó bizottságán nak tagjai a községi vezetők­kel. A tények ismeretében és a délelőtti terepszemle friss élményei nyomán érdekes, hasznos tanácskozás született a vb-üléseni. Megváltozott élet Az egykori zsellérfalu so­kat fejlődött a felszabadulás utáni években. Megszépült házai a megváltozott parasz­ti életet tükrözik, gazdag üz­lethálózatot épített ki a fold­művesszövetkezet, a ktsz és a háziipari szövetkezet, vala­mint a gépjavító üzemegység és az erdőgazdaság sok sán­dorfalvi embernek biztosít keresetet. A földművelő pa­rasztság három tsz-ben dol­gozik. Az 5724 lakosú faluból — ahol mintegy 3500 kereső él — több mint ötszázan tá­voli vidékeken, városokban próbálják boldogulásukat. Sándorfalva nehéz gon­dokkal küzd, az utóbbi évek­ben hanyatlott a termelőszö­vetkezeti élet és a népmű­velő munka egyaránt^ A természet és az emberek A három gazdaságot külö­nösen tavaly érte sok meg­próbáltatás, a talajvíz a föl­deket, a járványos betegség az állatállományt sanyargat­ta. Így 1965-ben csökkent a gazdálkodási eredmény. Hiba lenne csak a termé­szetet okolni mindezért, a gyenge gazdálkodás is tetéz­te a bajokat. Az Új Élet Tsz­ben helytelen pénzgazdálko­dást folytattak, a munka ja­vadalmazása nem volt össz­hangban a termelt javak érté­kével. Így súlyos mérleg­hiánnyal zárták az évet A Rózsa Ferenc Tsz-ben sem tudott megbirkózni a gazda­ságvezetés a feliadatokkal. A Béke Tsz-ben gyenge szak­embergárda irányított Idén bizakodással kezdték az évet. A Rózsa Ferenc Tsz élére fiatal, szakképzett el­nököt választottak; az Üj CSEREPEZIK AZ ISTÁLLÓT (Soraoefylné felv.l Két istállót építettek idén a kisteleki Perczel Mór Tsz­ben. Az állatok új szálláshelyét a kisteleid Felszabadu­lás Tsz építőbrigádja készítette cl, ezzel is példázván, hogy milyen hasznos a „házon belüli" együttműködés. A két tsz ugyanis idén egységes vezetés alatt gazdálkodik Megél-e a zöldséges boll falun ? Tavaly, a községi zöldsé­gesbolt megnyitása előtt ké­telkedtek a kisteleki körzeti földművesszövetkezet veze­tői: egyáltalán megél-e a zöldségesbolt falun? Egy év tapasztalata tanú­sítja, hogy Kisteleken szük­ség volt erre a boltra. A megnyitáskor mintegy 30— 40 ezer forintos havi bevé­telre számítottak, de ennek többszörösét hozza a bolt. A múlt hónapban például 107 ezer forintért árusítottak gyümölcsöt és zöldséget. A helyiség már kicsi ehhez a forgalomhoz. A zöldségesüzlet előnye, hogy a helyi tsz-ektől állan­dóan friss árut kap. A bolt és a tsz-ek közvetlen kap­csolata mind az áruk minő­ségére. mind olcsóságára kedvezően hat. Különösen a balástyai Móra Ferenc Tsz­től és a kisteleki Perczel Mór Tsz-től kapnak 60k szép árut Száz falusi fiatal Idén hetvennégy falusi gyermek szándékozik to­vábbtanulni a mezőgazda­sági szakiskolában a szegedi járás községeiből. Legtöbb jelentkező Forráskútról. Tá­péról, Baksról van. ahol jól gazdálkodnak a tsz-ek. Ugyanakkor huszonkilenc Hatal pályázott a mezőgaz­dasági technikumba, legtöb­ben Kiskundorozsmáról és Bálás tv árói. Víz és villany Víz- és villanyvezetéket szerelnek maid a bordányi fogorvosi rendelőbe és szol­gálati lakásba. A korábban vásárolt épület egészségügyi rendeltetése sürgeti ezt a munkálatot, a járási tanács végrehajtó bizottsága 19 ezer forint pótelőirányzatot enge­délyezett a víz és villany be­vezetésére. Élei TsE-ben pedig egyre bw kább előtérbe kerül az ál­lattenyésztés és takarmány­termesztés. Ebből több jőve­deimiet remélnék a szövet­kezeti gazdák. Az arany okievét árnyékában Régi betegség SándarfaJ­ván a népművelés elégtelen­sége. Mire apellálnak a helyi vezetőik? Szeged közelségére^ illetve a község kultúrott­hon öregségiére. Az utóbbi érv nem alaptalan, az egyet­len nagyteremből álló helyi­ség nem alkalmas eleveri szakköri- és műkedvelő moz­galom megteremtésére. És mégis!. y Ugyanilyen feltételek mellett szerzett ta­valy arany, majd ezüst öle­levelet az irodalmi színpad a versenyeken. Idén már el­maradtak a járási szemléről. Miért? Régi vezetőjük más elfoglaltságot kapott, a mű­velődési otthon igazgatója pedig képtelen volt össze­tartani a kiváló együttest. Tehát a tények igazoljak: a legtöbb az embereken, a szervező és irányító készsé­gen múlik. Elgondolkoztató az Is: mi­ért „hiányzott az érdeklő­dés" a TIT előadásokról oly­annyira, hogy a leszerződött 23 előadásból mindössze ki­lencet tartottak meg? Az ér­deklődés felkeltése is nép­művelő feladat, az arra hiva­tottak — pontosabban: vá­lasztottak! — rátermettségén múlik. A nagy terv A falu nagy terve jelenleg az egészségház építése. A vállalkozás 1 millió 300 ezer forintba kerül A községi ta­nács négy éve erre tartalé­kolja a községfej lesztési ala­pot. A jelenlegi rendelőket túl­lépte az idő. Tavaly több' mint 18 ezer beteg kereste fel a két orvosi rendelőt, ugyanakkor az orvosok 775 házi gyógykezelést, illetve vizsgálatot tartottak. A kis­mamák tanácsadója sem megfelelő, az egészségházban kap majd helyiséget. A köz­ségben havonta 60—70 ter­hes mama jelenik meg a vé­dőnői tanácsadáson. Az édesanyák sürgetik az újabb bölcsőde építését Har­minc kisgyermeknek nyújt gondoskodást a jelenlegi In­tézmény. S hogy ez menyi nyíre szűkös? íme két szám­adat; hat megüresedett hely­re 29 kisbaba „jelentkezetf. A járási tanács vb-ülése a helyszínen vizsgálta és be­szélte meg a községi tanács falufejlesztési gondjait, kéré­seit, jogosságát. Hasznos út­mutatásokkal, javaslatokkal segítette Sándorfalva taná­csi, illetve gazdasági veze­tőit a holnapi tervek meg­valósításában. Balogh Ödön Avatatlan „arató" A nyári hőség heteken áí futó záporokat, zivatarokat hozott az aratókra. A tápéi Tisza táj Termelőszövetkezet gazdái aggodalommal kém­lelték az eget. hiszen a nyá­ron 2800 hold termésében tett kárt a jégverés. Búzá­jukban és árpájukban egy­aránt „aratott" a jég. 2075 hold kalászos betaka­rítását szaporán végezte a hat kombájn, illetve arató­gép. A gépek jól dolgoztak* ..üzemzavart" inkább az idő­járás okozott. Kedden a Ti­szatáj Tsz gazdái befejezték az aratást. A cséplés közel három he te tart. 170 hold termését ugyanis aratógépoel vágták le. A gabonatisztítást éjjel­nappal végzik és szállítják a terményforgalmi vállalat rak­táraiba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom