Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-31 / 205. szám

Ujabb „foghíjakat" építenek he I

A városi tanács vb ülése A Szeged m. j. városi tarács tegnap, kedden délelőtt ülést tartott. Napirenden szerepelt — a többi között — a harmadik ötpontból is indokolt ennek a területnek a beépítése, mert a jelenlegi tűzfalas sarokéves tervben a különböző épület nem alkalmas az miniszteri tárcák és nagyüzemek, intézmények beruházásából megvalósítandó lakásépítkezések helyének meghatározása. Részét képezi ez a város nagyarányú lakásépítési programjának. Az ilyen beruházásból épülő lakóházakkal a város kü- gyorsan lakást biztosítani, lönböző területén levő további foghíjakat töltik be, illetve területeket sajátítanak ki, korszerűtlen házakat bontanak le, ahol ez különösen indokolt városfejlődési szempontból. lyai János utca 24—26. szá- lakás helyére háromszáz új, mú telek te, ahol jelenleg és egészséges lakás építhető. a Szegedi Építőipari Válla- Vy „ , - .. - _ • „ , . ,, lat kőfaragó üzeme van. Itt Ez a .^P^8 egyben kielé" egy lakás megszüntetésével gltene Építésügyi Minisznegyvenöt új lakás építhe- tóriumnak és a város vezető. Városrendezési szem- tésének azon törekvését is, hogy a nemzetközi főútvonal mentén megfelelő homlokzatú épületek létesüljenek. Célszerű a Tábor, a Mérei, a Püspök és a Mikszáth Kálmán utca által határolt tömb teljes átépítése, ahol mintegy huszonöt lakás és különböző igen avult állagú üzlet szanálásával kilencven új lakást s több üzletet utca és a tömb lezárására. Ugyanakkor a beépítéssel együtt a szomszédos szakiskola te nyerne, mert udvarát mintegy 300 négyzetméterrel lehetne bővíteni. Itt tehát negyvenöt család számára lehetne viszonylag lehet megépíteni. Ezen tömb A Kossuth Lajos sugár- rendezésével a Belváros ut, a Francia, a Hetvezer es r€ndkívüi igényes és forgala Tavasz utca által hatá- mas területe végleges átépírolt tömb beépítését a har- tést nyerne. indokolt a Kosmadik ötéves tervben csak suth Lajos sugárút és a Szia Kossuth Lajos sugárút fe- lágyi utca sarkán levő korlé eső, jelenleg igen avult, szerűtlen, földszintes épüleA Szeged megyei jogú vá- korszerűtlen és gazdaságosan tetjs ^helyébe rosi tanács építési és közlekedési osztálya megvizsgálta a lakóház-beépítéssel kapcsolatos lehetőségeket. A többi között szerepel a Bo, . .... a mai városképi igényeket mar nem felújítható epule- ^ klelégít6 lakóházakat építek helyén javasolják. Ez- teni Mintegy húsz lakás zel a beépítéssel mintegy építésére nyílik itt lehetőnyolcvan igen rossz állagú ség. i Társadalmi összefogás az ifjúságvédelemben Tanácsülés a II. kerületben A szegedi IL kerületi tanács tegnap, kedden tartott ülésén Goldea György tanácstag elnökletével fontos jelentéseket tárgyalt meg. Napirend előtt terhelyezést intéző albizottságok idei tevékenységét. A jelentés, majd a tanács hatékonynak és amelyről dr. Török Miklós pénzügyi osztályvezető, illetve dr. Kerepesi József készített jelentést. A beszámojesztette elő beszámolóját a eredményesnek ítélte meg e ló után Róvó István, Soly végrehajtó bizottság elnök- társadalmi szervek közérdehelyettese a lejárt határide- kd működését. Ezzel együtt jű határozatok végrehaj tá- hangsúlyozta a még nagyobb sáról és az igazgatási szer- körű társadalmi összefogás veknek a két tanácsülés kö- szükségességét, különösen az zött végzett munkájáról, ifjúság problémáinak megEzt a tanácsülés tudomásul vette. Az ülés napirendjén elsőként szerepelt a gyámügyi állandó bizottság jelentése mosi Lajos, özv. Fodor Béláné, Süli István, Laczkó János szólt hozzá, s Király Lajos, a költségvetési csoport vezetője adott választ A jelentéseket a tanácsülés elfogadta. Napirend után tárgyalták oldásaban. Az előterjesztést élénk vita követte, amelyben Solymosi Lajos, Hegyesi Péter, meg az építési és közlekedéÖrdögh János, Pásztor Al- si csoport előterjesztését az a kerületben folyó gyám- bert, Sípos József tanács- úthálózat-fejlesztés harmaügyi és ifjúságvédelmi mun- ^g, Bökönyi János a róku- dik ötéves tervjavaslatának káról. A jelentést dr. Móricz b^^^^etemi tellga- módosításáról. Végül közérBéláné, az állandó bizottság tó és dr. Kerepesi József, a dekű kérdésekben Iglói Feelnöke terjesztette elő. Eb- kerületi tanács vb titkára renc, Lőrincz István, Solyben értékelte a házasságkö- szólalt fel. A tanácsülés az mosi Lajos, Gémes Lászlótesi kérelmek elbírálásában előterjesztést elfogadta. né, Hegyesi Péter, dr. Janközreműködo, a fiatalok /Ezután került sor a ke- ka János és Laczkó Istvánné züllési veszélyének megelő- rületi tanács költségvetési, tanácstagok tettek bejelenzésével foglalkozó, az álla- gazdálkodási és községfej- tést. Ezekre Koncz Mihály, mi gondozással foglalkozó és lesztési terve első félévi tel- a végrehajtó bizottság elb különös nevelőintézeti el- jesítésének ' tárgyalására, nökhelyettese válaszolt. SIKLÓS JÁNOS »» Szeged híres város" A fesztivál Nem számvetés ez az ményei hatottak. Megmu- dl Szabadtéri Játékokban írás. A szegedi feszti- tatkozott a közel évtizedes rejlő lehetőség. Ilyen a tájvál mérlegét a városi ta- koncepció: a magyar ipar egység madárvilága, amely nács vb és a szakigazgatási decentralizálása. Persze a már veszendőben van. Ilyen szervek végzik el. Csak a számottevő fejlesztés még az alföldi piktúra hat évti„bennszülött" térülő-forduló, nem a decentralizáció vé- zedes, nemzeti kincset érő érdeklődő természetű em- ge, s ennélfogva az ipari ki- termése stb. Több éves, évber személyes megfigyelé- állítások egyben e fejlődés tizedes munkáról van szó, seit írom le. Az újságok- mutatói is. De kifejezői an- amelyekről mindenütt tudják, ból ismert száraz adatok nak a technikai átalakulásszerint — remélhetően pon- nak, amelyen a magyar ipar tosak — 286 ezer vendég te keresztülmegy, fordult meg a fesztivál ide- A képzőművészeti kiállijen a városban. (Valószínű tás tízezer látogatója szép, magasabb ez a szám mert színvonalas tárlatra „vesza megye városaiból, kozse- tegette" idejét. A magyar geibol rendszeresen erkezo- képzőművészet hogy csak itt található ilyesmi! Akárcsak Firenze képtárának gyűjteménye is csak egy helyen, s Salzburg zenefesztiválja is csak ott van. A másik tényező a rended Nagy értékű lehet viszont például — ha ilyen van — a helyi botanika bekapcsolása a fesztivál programjába. Olyan kiállítások rendezése, híres szakmák. S még későbbre: Pusztaszer, a honfoglalás.) Ezek felvillantása, az álket nem lehet meeszámol- eredményei Vgnyek formáinak, s tartalnem lenet m«gszamoi- és probiémai egyaránt je- „ • „,, „,-.,„„„,„'. T., „, nO lentkeztek a kiállítótér- manak ^ozatojsága. Ittvi\f mekben örvendetes hogy sz°nt az állandósulás una1YM.it kaptak a Szegedre ér- sok fiatel tehetség jelentke- lomba, érdektelenségbe sülykező emberek? Ha a szabad- zik igen jó művészi kvali- lyedhet. Bizonyára az őszitéri játékok programját és tásokkal. Ugyanakkor saj- barack- és a virágkiállítás ™ eSx?r°dUÍf ro Tkkt "!latf' h?gy "befutotr JE nem örökérvényű produkció, szí értekét nézem, akkor városi művészek gyengébvidéki túlzás nélkül leírha- ben sikerült alkotásaikkal tom: a magyar színművé- jelentkeztek. szetben egyedülállót. A 74 ezer néző elégedetten, érté- A kes művészi élménnyel tá- ** sokszínű rendezvényevozott a Dóm előtti szín- ket, köztük a sportesemé- „,, . „ ... . .,. padtól. A szovjet balett nyéket, s a szegedi fiatalok a™tyek a tój ku,turtortén<S utolsó föllépése azért emlé- karneválját osztatlan tömeg- tebo1 ment gazdagon, szinekezetes, mert Csabukianit siker, elismerés kísérte. De sen, tudományos kvalitássaL percekig nem engedte le a mivel nem utólagos műsor- (A régi tiszai élet, halászélet, színpadról a közönség. Pe- naptárt készítek, elhagyom a a gőzmalom kora, a szegedi dig a híres művész már felsorolást. Különben ezt fél lábbal Párizsban volt, a már akkor, frissen elvégezkövetkező fellépés színhe- ték az újságok. A legfontolyén. Utólag látszik, hogy a sabb, hogy a fesztivál renfinnyás-fanyalgók is — di- dezvényei — szinte kivétel cséretükre legyen mondva nélkül — színvonalasak landósulo és nemzetközi mé- elismeréssel méltatták a voltak. Nem érhette őket propagálható kulnyolcadik esztendejeben já- „jóindulata" vallveregetés, .... .. . , . ró felújított játékokat. Rá- elnéző lemosolygás, ami turahs kincseinknek és a jöttek, hogy a háromnegyed annyiszor kijár a vidéknek, mozgalmas formák szüksemilliós nézőseregből több (Gyakran sajnos teljes jog- gességének megértése fontoa mint százezer paraszt, ne- gal.) Idén Szeged fesztivríi a fesztiválváros fejlődése érgyedmillió pedig munkás. A rendezvényeinek bármelyi- dekében. Nagyon jól tudom. klasszikus dráma és opera 5£L^S5S?nJS^Lít hogy az élet nem fesztivál. . ..7. vesen vettek volna. Bárhol . ,, ,„ , , ,, , , , , tomegmeretü terjeszteseben . attrakciót" jelentene. Ezt ' az e kérdéasel foglalr-ngos helyet szerzett magá- azért fontos külön hangsú- kozáknak van más „mellénak Szeged. lyozni, mert most gyakran kes" munkahelyük, ahonnan a vicclapok és karikatúrák és amiért a fizetésüket kaplkészült a következő évi céltáblái egyes megalapozat- jálc. Meggondolandó volna műsor, s hozzákezdenek a lan vidéki „nekibuzdulá- ezért - éppen a sok versenyfontosabb műszaki fejlesz- ~k > a* társra tekintettel - lassacsteshez. Nyolc év sok tapasz- okos elképzelés a banalitás- kán ^hány képzett, jó kvatalatot hozott. Ezekre az is- g-j litású ember függetlenítése e meretekre támaszkodva Egyetlen rendezvény sem célra. A legexponáltabb tamegformálható a játékok 5ncéiú: közös műrelődéspo- rületekhez értő emberek kelvégleges koncepciója, hogy unkai koncepció szolgálaté- lenének, akikben megvan az évekre előre lehessen fog- ^ áUnak m Szegeden> az ügyszeretet mellett a szüksélalkozni műsorpolitikai, mű- ^^g legnagyobb vidéki g® lokálpatriotizmus is. E vészeti kérdésekkel, szerző- kulturálls bázisán a szocia. deskötésekkel nemzetközi méretekben. Bőséges látnivalót nyújtott az újra megrendezett ipari kiállítás is. Érdekessé- oIdJ<™n, színvonaíiran, ge nem te annyira a technikai újdonságoktól eredt, inkább a vidéki ipar nagyarányú fejlődésének eredA fesztivál rendezvényein lista kultúra szolgálatába járogatva ilyesmi gondolatok szegődik minden rendez- próbálkoztak tömör, kifejezvény. A mai valóság hiteles hető formába. S még egy, bemutatását szolgálja sok- ami már nyolc esztendeje, a a játékok felújítása óta jehazaj és a külföldi érdeklő- lentkezett halványan, s tadők előtt egyaránt Nem le- Ián még ma sem pontosan, szűkített dogmatikus aspek- Miért lepi meg a szegedieket tusból, hogy mindenen „vő- — engem is — érdekes linkektől. Az olyan cikkekből pl., melyekből még nem tudtunk az adott jövedelmi viszonyok mellett megmutatkozó keresletnek megfelelő mennyiséget termelni, s nem akartunk valamilyen adminisztratív elosztási korlátozást bevezetni (pl. jegyrendszer), akkor addig emeltük az árakat az érték fölé, amelyen megteremtődött a kereslet és kínálat egyensúlya. Ilyen áruk általában az ún. „belépő" áruk, mint pl. kezdetben a televízió, magnetofon, vagy import árukból a gépkocsik. Ilyen áruk továbbá az élvezeti cikkek; szeszesitalok, cigaretta stb., melyeknek nem a termelési korlátozottsága, hanem viszonylagos káros hatása miatt akarjuk a fogyasztását csökkentőleg befolyásolni a magasabb árakkal. Ahol viszont éppen a fogyasztás növelése társadalmi érdek, ott érték alatt állapítják meg a fogyasztói árakat. Pl. gyerekruhák, egészségügyi cikkek, könyvek stb. Más okok miatt ugyancsak nagymértékben eltértek a termelési eszközök árai is az értéküktói, főképp lefelé. Egészében véve a régi árrendszerben nem az értékarányos árak voltak érvényben. . A termelőerők, a termelés fejlődése az áruk egyre nagyobb választékát, a szükségletek mennyiségi és minőségi kiteljesedését, s gyorsabb változását teremtette meg. úgy vált egyre nehezebbé, szinte lehetetlenné a számtalan áruk árának központi megállapítása a gyorsan változó értékviszonyoknak megfelelően. Így az árak közgazdaságilag egyre indokolatlanabbul eltértek az értéküktől. S végül nem tükrözték az eddigi árak azt a sajátos fajta társadalmi „ráfordítást" sem. hogy ugyanolyan értékű áru előállításához mennyi ún. „lekötött termelési eszköz" volt szükséges. Mert nyilvánvalóan többe kerül a társadalomnak egy olyan 1000 Ft-os összértékű termék előállítása (pl. precíziós műszerek), melynek előállításában 100 ezer forint értékű termelőberendezést, mint egy olyan 1000 forint értékűnek (pl. konfekció termék), melyben csak IC ezer forint ternjelési eszközt használnak fel. (Feltételeztük, hogy a kopás, amortizáció mindkét esetben 100 Ft.) A lekötött eszközök különbségeit az áraknak is tükrözniök kell, de ezt még az értéket megközelítő árak sem fejezik ki. Pedig a gazdasági döntéseknél ezekkel a különbségekkel is egyre nagyobb súlylyal kell számolnunk, mert a termelés az eszközigényesség növekedés irányában fejlődik. S minthogy a termelési eszközök mindig korlátozott mennyiségben állnak a népgazdaság rendelkezésére, előnyösebb azt lehetőleg olyan termékek gyártására fordítani, melyeknek egységnyi értékéhez kevesebb lekötött (beruházott) eszköz szükséges. A társadalmi ráfordítást nem vetfék tehát figyelembe az eddigi árak. Nem tükrözték a valóságos értéket, s lekötött eszközöket nem tükröződő eddigi árak. S mert így az árak nem biztosították a gazdasági vezetők „tisztánlátását", azt, hogy milyen terméknek a gyártása kerül az össztársadalmi ráfordításoknál többe, vagy kevesebbe, s nem a leggazdaságosabb termelési eljárások, termelési szerkezet irányába befolyásolták, „orientálták" döntéseiket. Ezért vezeti be a reform a valóságos társadalmi ráfordítást (mind az értéket, mind a lekötött eszközöket) hűbben tükröző úgynevezett „termelési típusú" árat. Ebből mint „árcentrumból" kell mindig kiindulni a konkrét árak kialakításánál. A szocialista árrendszer másik oldala az ármegállapítás és árváltozás konkrét módszere, az úgynevezett „ármechanizmus". A helyes árcentrumokon megállapított árak ugyanis csak a tényleges társadalmi ráfordításban biztosítanák helyesen a „tisztánlátást", de nem tudnák betölteni azt a másik, szocializmusban is fontos funkciójukat, hogy a tényleges szükségletre termelésre a nyereségen keresztül anyagilag is érdekeltté a termelő vállalatokat. Kezdetben úgy gondoltuk, hogy széleskörű központi ármegállapítással rövidebb-hosszabb ideig érvényes fix árakkal minden területen hatékonyabban tudjuk biztosítani a szükségletre való termelést, s szinte teljesen figyelmen kívül hagyhatjuk az árhullámzásokon keresztül vezető úgynevezett „termelésszabályozást". A szocializmus építésének gyakorlata azonban ma már nyilvánvalóvá tette, ahol még valóságos áruviszonyok vannak, a központi árszabályozást ki kell egészíteni az ármechanizmus szabályozó szerepével. Nem vezet-e ez a szocializmusban is aránytalansághoz, anarchiához, spontaneitáshoz? Nem, mert az újratermelés fő arányait, fejlődési irányait továbbra is a népgazdasági terv biztosítja és az ár te szabályozott ár lesz. Az új gazdasági mechanizmusban az ára^ egy része fix ár, nagyobb része megállapodásos ár lesz. De azon a területen, ahol azt akarjuk, hogy a pillanatnyi aránytalanságokat — azaz a nem szükségletre történt termelést — a kereslet-kínálat viszonya által kiváltott árhullámzások jelezzék, s az ennek megfelelő nyereségalakulás a vállalatokat azonnal a szükséglet szerinti termelésre ösztönözzék, biztosítani kell a kellő feltételeket. "Ennek érdekében a reform számol a szabad árakkal is. Dr. Szilágyi László adjunktus nepi hangulat, amikor az ő szűkebb hazájukra figyel az ország és egy kicsit most már a határokon kívüli körrös farok" lógjon, hirdetve a szándékot. Ellenkezőleg, a rendezvények megválasztása, sokoldalúsága mutatja meg egy nép, egy város .... szabadon áradó egészséges, nyek? Ml spirálja a munfejlődő gazdasági, kulturá- kást> a kiállító parasztot és lis életét. Ügy éreztem, kisiparost, a rendezvények hogy megvan a fesztivál szervezőit, a kiállító cégek rendezvényein az a művelő- vezetőit? Miért csinálják a d és politikai koncepció, vezet6k ezt kog tIen ^ amely egysegbe foglalja a , , , ... , . , sokat mondó sokrétűséget, munkával, bajjal teli, sokÉrdemei, hogy rendezvényei- szor figyelmen kívül havel igazodott a megye töb- gyott, annyi izgalommal jábi részéből és az ország sok ró kulturális tevékenységet? tájáról érkezett emberek különféle igényéhez, ízléséhez. IVT , , ' Mert aki, tegyük fel, nem iTi ősként jelentkezne a váérdekelt az ipari bemutató, lasz, ha csak néhány ember azt talán a sport érdekelte, ügyéről szólna a mese. De vagy ha a képtár nem. de itt egész városról van szó. az őszibarack-kiállítás igen Aprajáról-nagyjáról. (Nem mások a varos építészetét . , , .. .. ,, nézték meg ^ ilyen termé- beszéIek a közömbösökről, szetű kiállítás te volt —, sem azokról, akik szerencséidé esetleg éppen a szabad- len egyéni sorsuk fájdalmát téri játékokat mellőzték. Fi- cipelik és ezenkívül számukgyelemre méltó, hogy a ha- ra nincs te más, sem azokról tárorottan kulturális ren- az élett51 elrugaszkodott, útdezvények sem tolódtak el . , „ . ' . sznobisztikus vagy primitív ]elz0 táblákat csavargató, irányokba. botrányokat rendező félmaréknyi alvilágról.) A seEZek a vonások szerintem ténykedő, szorgoskodó ünegészségesek, csak elégtelen- neplá MmegrSl lehet beszélné válhatnak esetleges szel- ni- mert a vezetők tevékenylemi megtorpanás esetén, sége ennek az egészséges, povagy önelégültség hatására, zitív tömegigénynek a ldfeSok fesztiválváros van a mi jeződése. Ez a városszeretet kontinensünkön. Világszerte m. , , , , _ . ismert és látogatott városok, ".másként fogalmazva Ha Szeged ezeknek a sorai- e9eszseges lokálpatriotizmus. ba akar lépni — márpedig S ez is olyan sajátos hagyoez nem titok—,-akkor a ku- mánnyal bír itt, amely megfutó elme és szellem munka- egyezik, de egvben-másban lására nagy szükség van. el ,g tér más városokétól Olyan állandósult kulturális értékek teremtésére, amelyet Következik: csak itt lehet megtalálni és NEMZEDÉKRŐL másutt nem. Ilyen a Szege- NEMZEDÉKRE Szerda. 1966. augusztus 3L DíL-MAGíaKOHííAG '4