Délmagyarország, 1966. augusztus (56. évfolyam, 181-205. szám)

1966-08-03 / 182. szám

BEBTOLT BRECHT VERSEI Á kommunizmus dicsérőt© Tíz évvel ezelőtt halt meg Bertolt Brecht német Író. költö és kritikus, a XX. század gjik legnagyobb drá nairója. Mert ésszerű, mindenki érti. Könnyű is. Hiszen te nem vagy kizsákmányoló, megértheted. Es jó neked, nézz utána alaposan. A tökfejnek tökfejüség, és a mocskosok számára mocskos. Ellenfele mocsoknak és butaságnak. Igen, gazsag a kizsákmányolók szemében, Ámde mi tudjuk: Minden gazság végét jelenti. Nem ostobaság, de vége Az ostobaságnak. És nem is a rejtvény, De a megoldás. Egyszerű dolog, de nehéz A yélbeütni. GÖRGEY GÁBOR FORDÍTÁSA Dal a szellőről En kedvesem, ha jössz felém, Légy, mint a nyíl, sebes. De mikor átölellek én, Akkor már ne siess. Nézd: a szilva beérik ősszel, S lehullani nem siet, Fél a goromba vihartól, Csak lágy szellőt szeret. E'gyís miénk a szép szüret, Ne legyünk hát mohók: Lassan szürcsölve édesebb A tiszta bor s a csók. Nézd: a szilva beérik ősszel, S lehullani nem siet, Fél a goromba vihartól, Csak lágy szellőt szeret. Es szellő-dajka szilvafát Elringat csendesen: A szilva már feküdni vágy A földön odalenn. RÉZ ÁDÁM FORDÍTÁSA Siosicilisfcs hagy* Szeged Etépz@mil¥észeféiseii A szegedi képzőművészet tárlet tömegsikerét jellemszocialista hagyományainak zi, hogy néhány nap alatt kibontakozása a Tanácsköz- kétezerre emelkedett a látársaság alatt felpezsdült togatók száma. A kiállítáhelyi kulturális élet ered- si termekben hangversenyemenyeiben kereshető. Aho- ket és irodalmi esteket rengvan a proletárforradalom deztek. Ilyenkor a múzeum hazai győzelmének feltéte- nem szedett belépődíjat. Julei országszerte és helyi vo- hász Gyula hosszú cikkben natkozásban egyre éretteb- méltatta a tárlatot, s a bé váltak, úgy bontakozott ..... lobogó győzelem zászki fokról fokra a szegedi lójának" nevezte, mely irodalom, zene és képző- „... a szépség diadalát jemúvészet szocialista arcula- lenti, a fájdalmas és vgőte is. Festőink és szobrá- morúságos valóság felett". szaink legöntudatosabbjai Ugyanis ekkor vette kezdearra törekedtek, hogy ér- tét az ellenforradalom kidekeiket kivívni tudó kol- bontakozása. A francia hadlektívába tömörülve közös osztály bíróság — a helyi erővel határozzák meg és reakciós erőkkel egyetértésharcolják ki az itteni kép- ben —, ezekben a napokzőmúvészet fellendítésének ban hurcolta el a szegedi alapvető követelményeit. munkásmozgalom legjobbjait. A Tanácsköztársaság min márciusának első központi szerveitől elszakí- veszettel szembeni nemtörő- jelenített meg egv-egy öreg napjaiban megalakult a szo- tott Szeged haladó kép- dömségét. Egyik cikkében munkást vagy szorgos papcialdemokrata párt képző- zőmúvészeinek bátor klállá- ÍEJ®, hogy: „Szeged szúk- rikahciító asszonvt is. Fomúvesz-csoportja. mely Ra volt a tárlat, mely- keblű városi hatósága, a robek Alajos mély zengéfontos indítványt, terjesztett irel lénvegében a proletár- vagyonos magánosok és köz- sű festményein, gyakran a Néptanács elé. Javasla- hatalom fennmaradása mel- intézetek... a nemzeti köz- sötétre hangolt munkástüntuk magában foglalta helyi iett tüntettek. üggyel szemben tanúsított tetéseket ábrázolt Dózsaművészeti életünk megújho- A Tanócsköztársaság bű_ magatartása mellett határo- sorozata azt mutatja, hogy tlÜrn1 kasa után. a felülkerekedett f*l*en™k *0 "5" érdeklődéssel foglalkozott a művésztelep. allando kiallí- eIlenforradalom szédsodorta ?edl jovojet'. Majd „parasztvezér" alakjának diművészeinket. Többen kül- 'f-Y vesz társait: namikus felidézésével. Vlaföldre emigráltak: Hódi 'Munkálkodjunk közre meg- sics Károly több mint félGéza. Gergely Sándor, Ká- 'elel° szervezkedés mellett szazadot átívelő pályája r^. rr roM I,aios. Joachim Fe- azon- hogy Szegednek ősi alatt párhuzamosan festette gedi Művészén Szabadiskola rpnc ^ g hosszabb_ talajába gyökeret vert erős az alföldi síkság szépségevalo.sult mee. melvben ki- rövjdphh jHoj„ tartA ide_ művészété legyen". Tardos it. és az ittélő emberek mingen kö -then öngyil- TausslS e törekvéseiben nem dennapi életét. Raita kívül Dinnyés Ferenc: Régi szegedi utcarészlet művésztelep, állandó kiállítási helyiség, műtermes lakások és díjak létesítését. Ebből az indítványból — többek között —, a Szevalósult meg, melyben kiváló szakemberek működtek közre. Az irodalom és a filozófia oktatását Juhász kossá váltak vagv megtör- ^ Lakása meg- még főleg Tápai Lajos és ten hazatértek. Az itthon hitt talalkozó helye lett a Tápai Antal voltak azok. Gyula, az alakrajzot Heller maradottakra szegénvség és szocialista gondolkodású ér- akik kubikosok. halászok, 2SJ «" üldöztetés várt. Akadtak, telrmsegieknek, s közöttük zsellérek markáns tehetségű S-iHJ "™t6m,at akiknek a szocializmus Juhász Gyula is többször szegedi ábrázolói közé tarS t SC;,,aT Ta ; ügyéért, életüket kellett ál- megfordult. toznak. Az ellenforradalom veszeter naTjay l,aszio, a dozniuk mint a fphér_ Azok a kommunistaperek, évtizedeiben realista műterror által legyilkolt Ku- melyek a Tanácsköztársaság veikkel valamennyien zeneelméletet A ir kovetz Nana és Heller Ödön bukása után helyet "kaptak munkásosztály ügyét szol-"" S^rTníZ k£ festőművészek. az újságok hasábjain, a ha- Sálták. zést biztosítottak. A dói- . ^ k?t > ^i ^zmus előretörésével A Tanácsköztársaság idegozók széles körű művésze- helyi- hivatalos szerveknek megsűrűsödtek E perek leg- jén kibnntakozó forrada]mj +t „^„„lA.at a művészeti ügyekkel szem- többje torzított formaban „„„,, . ... , 'f"""" kóla » mii ÍZLZ^tZ' bpni Közömbösségéből adó- nagyította fel a valóságos szt'lemef szító helyl kéPz6sag TíszaLaios k^H érS'- do+t hogy Szegedet, az or- tényeket, melyeknek sokan művész-kollektíva törekvészág második városát, fes- estek áldozatul. így többek seit a két háború alatt töbh1t^lVytöbbmmtótA század ' mechanikai ben vitték tovább a megvajelentkeztek felvételre. Makó is megelőzte, ahol érzékkel rendelkező Dinnyés JAsuIás felé Rudnay művésztelepével Ferenc, szegedi festőművész Voltak, akik Helyi festőink és szob- élénkké tette a szomszédos is, akit a harmincas évek rászaink 1919 április végé- kisváros művészetét. Az elején azzal vádoltak, hogy alkotásaikkal tettek hitet és szereztek elismerést a re, a csoportot kinőve, kü- 1926-ban megalakult Szege- egy találmányát a Szovjet- Tisza-parti város képzőműTÚRY MARIA PAPRIKAFUZŐK vészeiének. Voltak, akik . . .. . , , , műveiken kívül az írás. a művészeti eletet, manva mar szabadalmazott „A • i r. j-Á , megújhodásra vá- volt, tehát nem hadititok. SZ° eszkSzelvel ls Küzdöttek. A munkásmozgalommal kapcsolatot tartó és a szocializmus gvőzelemre jutását elősegítő szegedi kép— Hát ha már ilyen utat megtettek, isznak egy pohár bort? — Vezetek — mondta Imre. — Hogy ne legyen hiába? — nézett rám kérdezve az öregember. Bólintottam, mert mintha akart volna valamit. Talán mégis lehet alkudni. Valószínűtlen volt az egész ügy. Kis zománcos kancsóban hozott bort. Meg két kis borospoharat. A tornác korlátjára tette. Töltött: — Na, maguknak máshol nagyobb szerencsére. nekem meg... a hálátlan gyerekeimre! — Hálátlan gyerekekre? — kérdeztem a bor után. — Azok — bólintott elkomorodva. södtam, azt mondta nekem: „Édes fiam, az ember nem tudhatja, meddig él, meddig bír magával. Én a vagyont rátok hagyom, de csak egy feltétellel: kontraktust csináltatunk, hogy ameddig élek én vagy anyátok, hogyan tartotok el, mit vagytok kötelesek adni nekünk. Akkor aztán nem lesz harag, civódás, mint másnál, ti is tudjátok mihez tartani magatokat, nekünk is meg lesz a biztonságunk". Hát én ezt így nem mondhattam a fiamnak, meg a lányomnak, mert ők városon élnek, tudom, hogy nem térnek már vissza ide. Meg aztán azért se mondhatom, mert az nekik, ha meglenne. De nincs is meg, A permetes kalapot feltolta a hom- mert azzal meg én is beléptem a tszlön művészeti szakszerveze- dl Képzőművészeti Társulat uniónak akarja eladni. Mitet alapítottak, amelynek nem volt képes irányítani után kiderült, hogy találelnöke Papp Gábor, alelnö- a helyi művészeti ke Cs. Joachim Ferenc és Szeged titkára Vlasics Károly fes- ró ábrázolóművészetéért azért tartották további vád t.őművész lett. A vezetőség azok a progresszív szellemű alatt, mert egyik ismerőse első feladatának egy kigl- festők és szobrászok harcol- államfelforgató terveiről lítás rendezését tűzte ki. tak, akik kapcsolatban vol- pem tett kötelességszerű jeA tárlat május közepén tak a munkásmozga- lentést a hatóságoknak, meg is nyílt. A szegedi mú- lommal, ""'-ben a vonatko- Ügyét a Füssy László-féle z "mű vészek emlékét a félzeum három termében hu- zápban Tardos Taussing kommunista szervezkedési szabadulás óta méltón megszonnégy művész kétszáz- Ármin grafikust kell meg- per keretében tárgyalták és becsüljük. Jól kifejezte ezt tizenegy festményt, grafi- említenünk, aki leleplező egyhónapi fogházra ítélték, az a demonstráció Is mókát. szobrot. é* iparművé- élű cikkeivel bátran tá- Mindez hozzátartozott a iwt mai „i„, - • szeti tárgyat állított ki. A madta a városi tanács mű- munkásmozgalom üldözésé- „ „,T 7 eiejem — hez és a szocialista eszmei- ® NaRy Októberi Szocialista ségű művészek meghurcold- Forrada,orn 44- évfordulóiásához. val összekötve, a Hazafias Ennek a nyomasztó hely- Népfront Szegedi Bizottsága zetnek és az illegalitásban rendezett. Ez alkalommal működő munkásmozgalom űnnePi előadáson emlékezkisugárzó erejének hatására tek meg a nunkásmozgaszaporodtak a különféle ,omban részt vett helyi fesmunkás-paraszt témájú áb- t(?kr5l. szobrászokról és alrázolások és a harmincas kotas?ukból kiállítást hozévek proletár küzdelmeire tak Iétre- Eszmei és művéutaló sztrájkjelenetek. Diny- szi hagyatékukat mai szegény és Ferenc dús koloritú Kedi művészeink megbeesüművein általában az egy- Iéssel ápolják és fejlesztik kori Szegedet látjuk. Ké- tovább Tisza-parti városunk pei azonban nemcsak a sze- szocialista ábrázoló kultúgényes, elmaradott környe- rájának gazdagítása érdekézetet tükrözik, hanem utca- Műrészletein kívül szeretettel SZELES1 ZOLTÁN apám az ötvenet átlépte; akkor háza- azt se nagyon remélem, hogy még a vagyon már akkor se számítana kitöltötte a bort. az a föld visszajönne egyszer. Nem úgy gondolkoznak már itt. Most mér csak ez a kis gyümölcsös van a tanya mögött, meg a napszám. Mégcsak háztáji sincs. A napszám nem rossz. De a faluba még jobb. Meg aztán ott közel a város. Hát már én most csak arra jutottam, veszek egy kis házat a város szélin. ebből a két autóból meg a tanyából. Ott aztán mindig akad olyan is, aki kontraktust köt a házért. Ameddig meg birom, eljárhatok napszámba úgy is. Merthogy nekem már itt befellegzett. Hát ez az én sorom 1 Meglötyögtette a zománcos kancsót, lókéról, s a bajszát rágcsálva nézte a nyárfákat. Az arcát fürkésztem, barázdált s hétköznapian szakállas volt, mint a hasonlókorú parasztembereknek munka idején. Valami keménységet mutató magányosságon kívül nem árult el semmit. Egy pillanatra találkozott a szemünk. — Furcsa, mi? Két autó a félszerben. Aztán én meg szidom a világot. Hát meg lehet ezt fejteni? Így van ez évek óta. de most már mindegy, nekik se legyen jobb! Megini töltött. Htunk, s tétován hallgattunk. — Ugy-e, nem éri? — nézett rám a rejtvénytudó bizalmasságával. Elővett egy cigarettát, lassan, kínos gonddal puhitgatta. — Nem tudom, kicsoda maga, miféle ember, úgy lehet, sohase ismerem meg. Kihozta belőlem, kell egyszer beszélni valakinek. Mert hogy itt nem tudia senki. Nem akarom, hogy mec szóljanak akár engem. akár a gyerekeimet. Maguk nem idevalósiak. A fiam sofőr,a városban, a lányom meg tanárnő. Közeledek a hatvanhoz, előbb-utóbb kiöregszik a munkából az ember. Amikor az en be. Csakhogy eleinte itt senki se — Dehát a gyerekek azért biztosan gondoskodnának magáról... — Lehet. Nem rossz gyerekek, nem igen járt el dolgozni, hát én is csak akarom én megszólni őket. az én véreim. Dehát én nem szeretnék senki kénye-kedvére maradni. Én kontraktust akarok, biztonságot. Nem bizhatok abban, amit ingyen kapok. De a tsz-ben lett volna nyugdíj a háztájiból meg a gyümölcsösből hoztam ki, amit lehetett, mert azt errefelé meghagyták. Az igazat kimondva, nem támaszkodtam én a tsz-re, meg aztán nem is úgy indult az itt, hogy menni fog. Gondoltam, egyszer — próbálkoztam. csak visszajön az a föld. Amit közben megtakarítottam, abból vettem az — Igen. De csak magamra maradtam volna, az a legrosszabb. No, autókat, mert a gyerekeknek ház se mindegy, már ez csak így van. Az kellett, a lány úgy ment férjhez, a ember nem tud elég okos lenni. Nefiam meg kapott lakást. Arra gondol- kem csak a pénzhez volt szerencsém, tam, no, hogy hát majd az autókra Hát, gondolom, fölösleges is volt elkötünk olyan kontraktust, érti már? mondanom, maguk is úgy vannak ezCsakhogy a gyerekek kinevettek. Ök zel. elmaradott az öreg paraszt. Mert fiatalok, másképp forog az eszük... Na, hát máshol járjanak nagyobb nem kötnek ilyen kontraktust. Próbáltam pedig nem egyszer szép szóval, veszekedéssel, mindegy. Aztán szerencsével! közben a tsz-ben is megfordult helyzet. Egvszercsak elkezdtek dol- a motorral. A tanya kijáratánál megtorpantunk gozni az emberek. Előbb kevésért, aztán meg többért. Szégyen, nem szégyen, nekem nem akarózott. Ügy számítottam, nekem ez a gyümölcsös meg a háztáji mindig meghoz annyit. Hát most aztán kizártak, merthogy utánunk az öreg. — Kerülő! nem volt egységem. Érti, hogy jár- Ügy tettünk, mintha nem tam? Se ott, se itt. Most már aztán — Menjünk arra? — bökött a fejével a répaföld felé Imre. — Ne — mondtam önkéntelenül —, ne arra! — Miért emerre mennek? — kiabált nank a motor zajától. hallaBprpncsy Sándor Ez mindenünk... Mindenütt kacagnak ránk a tükrök és hahotázva nyikorognak az ajtók Mi nem tudunk megbékélni az idővel mert szerelmünk gordiusi-csomó szakadását jelenti Igaz gondolataink már régen kiegészítik egymást bár néha nem tudom mi lakik földreszegezett szomorú tekinteted mögött Kölcsönkért szobákban öleljük egymás kétkedéseit magunkhoz és mi marad Jobb karodon huszonnégy szeplő az enyém és enyém, tágpupillájú szemed és enyém derekam köré kulcsolódó tisztaságod meg ez a vers ez mindenünk ".".1 Vasárnap, 1966. augusztus U D£L-MAGYAAQRSZA* 7 25