Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-14 / 165. szám

GBZMBCSEBE A 1H1! GYEI P A RT B L ZOTT SAGOK-GPMIGY A BI POITOOZÚK KÖZÖTT — PUSZTAMÉRGESEN — A PATYOM. KIN-EMLÉKMÜ MAKETTJE hi odesszai vendégek látogatásai A* odesszai rendégek a szegedi gnm igyárban «SOMO4RRTNÉ FEÍVÁ A Szegeden vendégefikeétő odesszai pári- és tanácsi küldöttség szerdán délelőtt Perjési Lászlónak, az MSZMP Szeged városi bizottsága első titkárának, dr. Biczó Györgynek, a Szeged m, várati tanács vb elnökének én Omold Imrének, a városi pártbizottság osztályvezetőjének tánsasúgában az MSZMP Csongrád megyei bizottságára látogatott. A nvgpd pártfetoofctaágon Gpóri Imre, a* MSZMP Osonnád megy« bizottságának első titkára én Csakmag György, a megyei pártbizottság osztályvezetője tagadta a vendégeket. A. 7. Rndnyev, az odesszai várost tanács vb elnökhelyettese. a delegáció vezetője válaszolt az üdvözlő szavaikra, majd baráti beszélgetés kezdődött. Amikor Győri elvtárs elmondta, hogy a megyében most folyik az aratás, a vendégek élénken érdeklődtek az intenzív búza fajták termésátlaga felől, különösen a Bezosztája-búza eredményeiről. Elmondtak a vendégek, hogy Odeszsza körzetében a kísérleti •parcellákon igen magas termésátlagot sikerült elérni a Bezosztaja búzával, s remélik, hogy a későbbi években nem csupán a kísérleti gazdaságban, hanem a kolhozokban is hasonló termésátlagok születnek. Győri Imre részletesen tájékoztatta az odesszai pártén tanácsi delegáció tagjait Csongrád megye életéről, a párt és a tanácsi szervek munkájáról. Az odesszai vendégek nevében A. I. Rudnyev átnyújtotta ajándékukat: a Patynmkin-emlékrrrű kicsinyített másét Elmondta az emlékmű születésének történetét is, a Paíyomki n-cirkáló matrózainak forradalmi harcát, s azt hogy a tengerészek forradalmi felkelésének 60. évfordulója alkalmával állították fel az emlékművet Odesszában, a Marx Károly téren. Amikor Győri Imre megköszönte az ajándékot a pártbizottság nevében, azt is megjegyezte, hogy az emlékmű kicsinyített mását, amely önmagában is igazi remekmű, kiállítják a Szegedi Nyári Tárlaton, hogy a nagyközönség is láthassa. A megyei pártbizottságon tett Látogatás után a vendégek megtekintették a megyei tanács székházát amely méltán elnyerte tetszésüket A székházban köszöntötte a delegáció tagjait dr. Bozó Sándor, az MSZBT Csongrád megyei elnöke. Szeged szovjet testvérvárosának küldöttsége délután dr. Biczó György és Balog István kíséretében a szegedi EMERGÉ gumigyárba látogatott ahol Horváth Lajos gyáregységvezető és Varga Pál párttitkár üdvözölte a vendégeket. A gyár vezetője rövid tájékoztatót tartott az üzem történetéről, termeléséről és az elkövetkezendő esztendők beruházási programjáról, majd végigkalauzolta a vendégeket a gyárban. A gumigyár üzemrészeiben a vendégek sokáig időztek egy-egy érdekesebb gép mellett és általában tetszett a gyártási folyamatok magas fokú gépesítettsége. A szegedi gyár vezetői hasznos javaslatot mondtak el: szoros kapcsolatot szeretnének kiépíteni az odeszszai gumigyár dolgozóival. Ennek érdekében levélben keresik fel Odessza város vezetőit, valamint az ottani gumigyár vezetőségét és tapasztalatcserne-l átogatásna hívják meg a gyár képviselőit A javaslattal örömmel egyetértettek a küldöttség tagjai. A küldöttség tagjai körül J. Ny. Vasziljevszkaja tegnap délután a szegedi József Attila Tudományegyetemet, J. 1 Cvetkova pedig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központját, majd a szegedi futaárugyárat kereste fel. A késő délutáni órákban az odesszai delegáció a szegedi járási pártbizottság és a járási tanács, valamint a pusztamérgest községi pártszervezet és tanács meghívásának tett eleget, amikor ellátogatott a faluba. A vendégeket Csápenszki István, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte. A küldöttséget Üllés községben a kultúrház előtt virágcsokorral fogadták, s ugyanitt találkozott a vendégekkel a faluban lakó Fontos Sándor festőművész is, aki egy festményével ajándékozta meg az odesszai küldöttséget. Pusztamérgesen Kahnai József párttitkár. Lökös Ferenc tanácselnök és Fekete István, a puszta mérgest Rizling Tsz elnöke üdvözölte az odesszai delegációt. Kinek az asztala? Egymás után nyitottak be az emberek a pártirodára. Volt, aki hamar végzett, de egyikük-másikuk hosszabban is elidőzött. Különféle kéréseiket, gondjaikat sorolták; az egyiknek valamilyen bérdifferenciája támadt, a másik — egy középkorú aszszony — műszakbeosztása megváltoztatásához kért segítséget, a harmadik megakadt házépítésének anyagbeszerzési gondjait sorolta. Látszott, hogy teljes bizalommal vannak a pártszervezet iránt, bíznak abban, hogy itt eligazító tanácshoz, segítséghez juthatnak. S a párttitkár valóbán fej ís jegyzett gondosan mindent, más esetben azonnal tárcsázott is, tolmácsolta az illetékeseknek a panaszt. A pórt iránti bizalom Jóleső érzés volt tapasztalni mind a bizalmat, mind a segítőkészséget. Mégis félmerült bennem a kérdés: ha egy idegen úgy tévedne be ide, hogy nem olvasná el az ajtón a feliratot, vajon hogyan állapítaná meg, a pártszervezetnél jár-e, a szakszervezeti bizottságnál vagy egy üzemi fogadónapon? Nemcsak alapseerveaetefanéL, hanem pártbizottságoknál is találkozhatunk hasonló dolgokkal. „A bennünket felkereső panaszosok ügyeinek 99 százaléka voltaképpen különböző állami szervekre, a tanácsokra vagy az üzemek vezetőire tartozna, s végered mén yyben, miután továbbítjuk a kéréseket, ott is intézik el azokat — mondotta nemrég egy üzemi pártbizottság titkára. Sok ember mégis a párt szerveihez fordul inkább. Ez lénvegében pozitív jelenség, tükrözi a jó tömegkapcsolatokat, az embereknek a pártba vetett bizalmát. Emberségesen Van azonban más vonatkozása is a problémának, A pártszerveket és szervezeteket a sok, lényegében nem rájuk tartozó ügy intézése gyakran túlságosan leköti, lefoglalja, s emiatt nem jut elég idejük és erejük a fő kérdésekre, a politikai munkára. Az „aprómunka'' helyes elve túlzott elaprózódásba, szétforgácsolódásba csap át, s ennek végül az érdemi tevékenység látja kárát. De a panaszosok számára sem mindig előnyös ez az üt: a közbeeső láncszem beiktatása elnyújthatja, meghosszabbíthatja ügyük elintézését. Miért, fordulnak hát mégis inkább a pártszervezethez? Alighanem az az egyik fő oka, amit az előbb említett üzemi párttitkár mondott, Idézett szavai folytatásaként. Tapasztalataik szerint az emberek azért mennek inkább a pártszervekhez, mert ott más hangnemben beszélnek velük, mint néhány hivatal több dolgozója. Nem okvetetlenkedő ügyfelet Iáinak bennük, hanem azt az embert, akinek az adott pillanatban ez S más szániára esetleg apró. nak tűnő ügy a legnagyyobb gond a viliágon, hiszen őt közvetlenül érinti. S ez» megértve türelmesen, emberségesen magyarázzák meg a helvzetet annak is. akinek történetesen nincs igazai, akinek a kérése nem teljesíthető. „Ezt a szemléletet, ezt a stílust kell meghonosítanunk mindenütt — vonta le a tanulságot összefoglalásképpen az üzemi titkár —, s akkor jobban érvényt szerezhetünk annak az elvnel% hogv intéződjön minden ügy a maga helyért'. Politikai vonatkozások Ne törődjön tehát a Jövőben a pártszervezet az emberek apró ügyeivel? De igen, törődjön. Ám ezen a területen akkor tesz a legtöbbet, ha tovább szorgalmazza. előmozdítja és ellenőrzi, hogy az ezek intézésére hivatott állami, én mozgalmi szervek lelkiismeretesen, körültekintően és emberségesen intézzék az emberek kéréseit, panaszait Vagyis, ha a kérdés politikai vonatkozásaira osrav pontosítja figyelmét ha ebben a tekintetben is Irányító szerepet tölt be, s maga nem vész el az intézendő ügyek tömkelegében. S bizonyos. hogy ez a módszer nem csökkenti, hanem tovább fokozza az emberek bizalmát a párt szervei iránit. GY. Ö^ZABAD^ V^IJMGARI^ Az ST 080 honfoglalása Erősítők, mikrofonok a szabadtérin A néző számára szinte titokzatos világ a színházi hangtechnika. Ma már — különösen szabadtéren — számos bonyolult elektromos berendezés szolgálja a művészi teljesítményt Mikrofonok, komplikált erősí tőrén dszerek, keverőasztal, sőt az utánzengető készülék. Az idei Szegedi Szabadtéri Játékokra mindez a legmodernebb kivitelben — stílusosan mondva — parádés szereposztásban vonult fel. Érdemes megismerkedni velük, hogy teljes képet kapjunk közvetlenül. Ez a világpiaci ár — ami az értéktörvény világméretű érvényesülésének a megnyilvánulása — az a legfontosabb emelő, amit fel lehet és fel kell használni a szocialista világrendszer külkereskedelmének emelésére, a termelési kooperáció fokozására. A szocialista virágrendszer világpiaci ára tulajdonképpen tőkés világpiaci ár, ún. stopp ár, vagyis pl. jelenleg 1960—64-es átlagos tőkés világpiaci árain kereskednek. Ez a stopp ár kétségtelen előnyös is, hiszen a tőkés áringadozások bizonytalansági tényezőjét kiküszöböli. Ugyanakkor azonban a stopp ár nem közvetítheti azokat az anyagi ráfordítás arányváltozásokat., műszaki haladásbeli változásokat, amelyek a szabadon mozgó tőkés világpiaci árakban rugalmasabban kifejezésre jutnak. Ebben a vonatkozásban a mechanizmus tökéletesítésével kapcsolatban az az elképzelés, hogy a szocialista országok is egy rugalmasabban változó világpiaci árakon kereskedjenek. Ez persze kevésbé kényelmes, mint a merev ár, fokozza a termelő vállalatok világpiacra való utaltságát, a termék gazdaságos előállítása és minősége terén növeli a versenyt A versenyt fel lehet és fel kefl használni vállalatok közötti és világméretű viszonylatokban egyaránt a termelés gazdaságosabbá tétele, a minőség javítása érdekében. Az áru világpiaci árának van azonban egy oljun vonatkozása is — és itt is az áru jellege, az értéktörvény érvényesítésének erősítése kerül előtérbe. — hogy ezt az árat hogyan alakítják át belföldi árrá, a belföldi felhasználó számára, vagyis az importtermék belföldi átadási árává. A kérdés másik oldala, hogy a belföldön termelt termék, exporttermék belföldi átadási árát, hogy alakítjuk ki. kapcsolatben van-e az azon tennék világpiaci árával, vagy nincs. A régebbi és még a jelenlegi helyzet az, hogy az importtermék belföldi átadási árát bearányosítással, tehát a tényleges világpiaci ártól és az adott deviza kitermelési költségeitől függetlenül állapították meg. A helyettesíthető termékek esetében a belföldi felhasználó vállalat számára mindegy volt, hogy bel- vagy külföldről vásárolja a szükséges anyagot, vagy gépet Az új gazdasági mechanizmus e vonatkozásban az importáru belföldi átadási árát a világpiaci ár és az átlagos devizakitermelési forintrái'ordítás — ún. devizaszorzó — szorzatával állapítaná meg. Mi ez a devizaszorzó? A külföldi pénzek (valuták), pénzhelyettesítők (devizák) megszerzéséhez bizonyos árutömeget kell kiszállítani világpiaci áron. Az exportált áruknak megvan a belföldi ráfordítása forintban. A devizaszorzó tehát az a szám, amely megmutatja, hogy átlagosan 1 dollár, vagy 1 rubel devizáért milyen belföldi forint értéket kell adnunk. Tehát tulajdonképpen az importált áru anynyiba kerül, amennyibe azon cikkek kerültek belföldön, amit végső soron értük exportálni kell. Az importált termék belföldi átadási ára nem az értéktörvény követelményének megfelelően, nem a tényleges ráfordításoknak megfelelően volt megállapítva, és ez helytelenül orientált. A devizaszorzóval kialakított are ban érvényesül a világpiaci ár és annak tendenciája, valamint a tényleges belföldi ráfordítás, közvetlen kapcsolat alakul ki a világgazdaság és a nemzetgazdaság között. Az exporttermékek belföldi átadási árát az új gazdasági mechanizmusban szintén az illető termék világpiaci ára és a devizaszorzó figyelembevételével állapítják meg. Ez esetben az adott termék világpiaci áremelkedése a termelő vállalatra ösztönzően hat, növeli termelését és viszont a világpiaci ár csökkenése a termelés csökkenését, tehát olyan visszahatást vált ki, amely rugalmasabb alkalmazkodás a világpiac igényeihez. A harmadik főbb problémakör a termelő és külkereskedelmi vállalat viszonya, kapcsolata az új gazdasági mechanizmusban. Alapvető szempont a termelés, az export és az import gazdasági egységének a megteremtése. Ez megvalósítható a vállalatoknak termelő és külkereskedelmi, gazdasági eredményekben való közös érdekeltségével. Bizonyos esetekben célszerű szervezetileg is összekapcsolni a külkereskedelmi, termelő és belkereskedelmi tevékenységet. összefoglalva a külkereskedelem, mint a szocialista világrendszeren belüli, valamint a tőkés világrendszerrel is összekötő kapocs, a fejlődés jelenlegi fokán új mechanizmust, új gazdaságirányítási módszert kíván meg, amely hatékonyabban járul hozta a munka termelékenységét emelő nemzetközi munkamegosztás elmélyítéséhez. Dr. Mayer László adjunktus az előadások előtti „nagy készülődésről.* Hüvelyknriek... A téren 1959 óta minden nyáron a jobboldali toronyban, a hangtechnikusok között van Kerti Géza, a budapesti Elektroakkusztikai Gyár munkatársa, jelenleg a szegedi „.szabadtéri csoport" vezetője. Az idei újdonságaikat örömmel újságolta: — Elsősorban a legújabb ÁKG gyártmányú, úgynevezett kondenzátor mikrofonjainkat említeném. Ez a négy új szerzeményünk komoly segítséget jelent majd a színészi alakításokhoz, és nekünk is. Rendkívül kicsiny, hüvelyknyi méretűek — tehát nem „lógnak bele* a képbe — s az eddig használtakkal szemben a teljem sít menyük is nagyobb. Elethűbb hang Az idei sztár kétségtelenül a százezer forintért ugyancsak most vásárolt utánzengető berendezés. Működéséről, szerepéi-öl kerti Géza így beszélt: — Talán egy rövid mondatban így válaszolhatnék: a készülék megjavítja a hang minőségét. Ennél azonban többet is érdemes tudni. Például azt, hogy bekapcsolásával a szabadtéri színpadok ismert „süketségét" — amit a tetőhiány okoz — meg lehet szüntetni. Az utánzengető az emberi fül élettani tulajdonságát kihasználva a Dóm térnek zárt, koncerttermi hatásokat kölcsönöz. Magyarul: figyelte meg a kedves közönség, hogy az idén eredetibben szólalnak meg az áriák, a hegedűk, a fuvolák! Persze tavaly is volt ilyen, csak az lényegesen kisebb teljesítménnyel működött és korszerűtlenebb volt. Ez az új EMT gyártmány távolról, a keverőasztalról is irányítható, ráadásul üzembiztosabb, mint az eddig használtak. A harmadik idei jövevényt mér működés közben találtam. Az EAG gyár ST 080 végerősítőit főleg exportra készítik Budapesten. Ilyet szereltek be a moszkvai Kreml színházban, s ilyeneket találhatunk a KGST Palotában is. Szegedre 9 darab érkezett, amit exportterven felül a szabadtéri Játékok sikeréért késasf. tettek. Kerti Géza elmondotta, hogy ha a végerősítők a szabadtérin ebben az évadban beválnak — akkor véglegesen itt maradnak. A távolabbi fejlesztési tervekben ugyanis szerepel egy állandó berendezés kiépítése. Az új ST 080-ásókról még annyit; hogy nagyon üzembiztosak/ kis torzítás meJlett nagy teljesítményekre képesek. Távolról a keverőasztalról működtethetőek, meghibásodásuk esetén automatikusan saját tartalékaikat kapcsolják be. Így aztán nem fordulhat elő izgalmas techráJ kai zavar előadás közben. Elfiször zenei rendezd! Steinetár Miklós, a Faust főrendezője mondta egyik legutóbbi sajtónyilatkozata alkalmából: a „hangosokkal" való jó együttmöködés egyik feltétele a sikernek. A rendezőnek tehát szorosan be kell vonni őket is a munkába. Egy Példa. A színpad 24 mikrofonját távolról, a keverőasztalról, előadás közben szabályoztak. A keverőasztalnál dolgozó technikusnak bel éve kell tudni az előtte játszódó darabot; azt, hogy mikor, milyen végszónálk, melyik színész, a színpad melyik táján következik szólásra, vagy éppen éneklésre. Ez szabja meg, hogy a 24 mikrofon közül melyiket kell bekapcsolni. Tavaly például Nagy Attilával történt a Tragédiában kisebb „tragédia", amikor valamilyen oknál fogva előbb kezdte el a szöveget, mint ahogy a mikrofont bekapcsolták volna. A közönség nagyobb része csak azt látta, hogy Ádám „hang nélkül vall ..Hogy ilyen az idén ne forduljon elő, hívták meg a játékolera Ruitner Sándort, a Magyar Rádiói munkatársát, ő lesz a szabadtéri színpad első zenei rendezője. Tevékenységével megjavul a rendező és a „hangosok- stábja közötti együttműködés. Ahogy tréfásan mondani szokták, a 7-enei rendező vigyáz arra, hogy a keverő ,ió „szakácsa" legyen az operának, vagy akár a prózának. A cél: a közönség ne vegye észre a technikai berendezéseket és a technikusok létét sem M. I. Csütörtök, 1966. július 14. DÍLiMAGYARORSZAG 3