Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-17 / 168. szám

Egy hét , , A VILUGPOLITlKflB AN PÉTER JANOS MOSZKVAI TÁRGYALÁSAI Az elmúlt hét nemzetközi politikai eseményeinek sorá­ban számunkra természetesen a magyar vonatkozású ese­mény az első. Péter János­nak, a Magyar Népköztársa­ság külügyminiszterének moszkvai látogatása. A kül­ügyminiszter hivatalos láto­gatást tesz a szovjet főváros­ban és mindenekelőtt tár­gyalásokat folytat Gromiko szovjet külügyminiszterrel. A szocialista országok testvéri kapcsolatában rendszeresek az állami, s a pártvezetők személyes látogatásai és nyil­vánvaló, hogy a magyar és • szovjet külügyminiszter mostani megbeszélései to­vább mélyítik és erősítik majd a két ország, a két nép, a két kormány és a két párt őszinte és testvéri barátsá­gát. A BUKARESTI TANÁCSKOZÁS VILAG­VISSZHANGJA sokat folytatott Indira Gand­hi indiai miniszterelnök. Kai­róban — az indiai—EAK közös közleményben — min­denekelőtt a más országok belügyeibe való be nem avat­kozás és a békés egymás mellett élés politikájának fontossága kapott erőteljes hangsúlyt. Jugoszláviában a kiadott közös sajtóközle­ményben a békeszerető or­szágok egybehangolt erőfe­szítésének szükségességéről van szó, az új, világméretű katasztrófa elkerülése céljá­ból. A nemzetközi együtt­működés és a békéért folyta­tott politikai tennivalók kér­dése volt a tárgya azoknak a megbeszéléseknek is, amelye­ket Indira Gandhi Koszigin szovjet miniszterelnökkel folytatott. CSÖKKEN ERHARD Az egész világsajtó vezető helyen és igen nagy terjede­lemben foglalkozik azokkal, a világpolitika aktuális kér­dései szempontjából rendkí­vüli fontosságú határozatok­kal, amelyeket a „szocialista csúcsértekezlet" fogadott ei Bukarestben. A vietnami amerikai agresszióval kap­csolatos nyilatkozatról a leg­illetékesebb, a vietnami nép véleményét a Hanoiban meg­jelenő Nhan Dan így foglalja össze: „A nyilatkozat a szoci­alista testvérországok hatal­mas kollektív támogatása a vietnami nép számára." A londoni Sunday Times a vé­leményazonosságot hangsú­lyozza: „A résztvevők egy­hangúan megegyezetek Ame­rika vietnami politikájának elitélésében," - állapítja meg a lap. A kót nyilatkoza­tot—a Vietnamról szólót és az euró piai biztonság kérdé­seit taglalót — együttesen ér­tékeli a belgrádi Politika cí­mű lap: „A közzétett két deklaráció a célok tekinteté­ben egységes, mindkettő a békét sürgeti és a béke meg­valósítását tűzi ki célul a saját módja szerint. Az első, amely az Egyesült Államok dél-vietnami agressziójával foglalkozik lényegében és szellemében következetes szembeszegülést hirdet, a másik közlemény pedig ra­gaszkodik az európai bizton­ság új útjainak megtalálásá­hoz. „Az európai kérdések­ről szóló bukaresti nyilatko­zat egyik legérdekesebb vissz­hangja az angol alsóház kül­ügyi vitájában hangzott el Stewart angol külügyminisz­ter, ha néhány fontos kérdés­ben vitába is szállt a szocia­lista országok vezetői számos megállapításával, mégis úgy nyilatkozott a javasolt euró­pai biztonsági értekezletről, mint olyan célról, amelynek elérésére törekedni kell. INDIRA GANDHI JUGOSZLÁVIÁBAN. AZ EAK-BAN ÉS A SZOVJETUNIÓBAN TEKINTÉLYI; Európa kellős közepén, Nyugat-Németország legna­gyobb tartományában Észak­Rajna-Vesztfáliában látszólag helyi jelentőségű esemény volt a 17 esztendeje többség­gel rendelkező keresztényde­mokraták választási veresé­ge. Ám már az első kom­mentárok rámutatnak, hogy a szociáldemokraták előretö­rése amellett, hogy Erhard kancellár személyes tekinté­lyének rendkívül gyors csök­kenését eredményezi majd, kihathat az egész német bel­politikai fejlődésre és így az európai politika szempontjá­ból sem közömbös. A meg­figyelők jórészének az a vé­leménye, hogy a szociálde­mokraták előretörésének egyik alapja: a választók al­kalmasabbnak tartják Brandt pártját feltétlenül szüksé­ges párbeszéd lefolytatására a két Németország között SZ ALONI Ki TANULSÁGOK Az elmúlt vasárnapon vé­res események színhelye volt a görögországi Szaloniki. A környékbeli parasztemberek és a város dolgozóinak egy része tüntetett részben gaz­dasági követelésekkel, rész­ben pedig a demokratikus szabadságjogok védelmében. Az összecsapás feltárta, mi­lyen súlyosak az ellentétek Görögország népié és a je­lenleg uralmon levő Sztefano­pulosz-kormány között. Az egységes demokratikus balol­dali párt, az EDA megbízot­tai felkeresték a miniszterel­nököt s követelték, mondjon le a kormány és haladékta­lanul írjanak ki új válasz­tásokat Hasonló álláspontra helyezkedett a Centrum Unió elnöke, Papandreu volt miniszterelnök is. A görög kormány a békés tüntetést és néhány más megmozdulást egyébként ürügyként használ fel a demokratikus mozgal­mak. több ifjúsági szervezet és mindenekelőtt a kommu­nisták ellen. G. M. Befejeződtek a szovjet-indiai tárgyalások Kösöa közleményt adtak ki 0 Moszkva (TASZSZ) Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Indira Gandhi Indiai miniszterelnök-asszonyt. Brezsnyev és Indira Gandhi közöttt őszinte, baráti be­szélgetés folyt le. A beszél­getésen jelen volt Gromiko szovjet és Szvarang Szingh indiai külügyminiszter. Az Indiai Köztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivő­je fogadást adott Indira Gandhi tiszteletére. A foga­dáson megjelent Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke és több más szovjet vezető. Indira Gandhi a Szovjet­unióban tett hivatalos láto­gatásának befejeztével szom­baton sajtóértekezletet tar­tott. Kijelentette, hogy a szov­jet vezetőkkel őszinte és baráti légkörben folytatott eszmecseréi érdekesek és hasznosak voltak. Az újság­írók kérdéseire válaszolva megismételte a vietnami kér­dés rendezésére vonatkozó javaslatalt. amelyek sze­rint a rendezés legjobb alapi­ját a genfi egyezmények al­kotják. Kijelentette, hogy a Szov­jetunió egymillió rubelig ter­jedő összeggel segíti Indiát negyedik ötéves tervének megvalósításában. Indira Gandhi Szovjet­unióban tett hivatalos láto­gatásának befejeztével kö­zös közleményt adtak ki. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy az utóbbi időben a nemzetközi helyzet kiéle­ződött és fokozódott a há­borús veszély „az imperi­alista és más reakciós erők agresszív ' cselekményeinek következtében". Mindkét fél szerint haladéktalanul meg kell szüntetni a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását és a genfi egyez­mények keretein belül meg kell oldani a vietnaimd prob­lémát. A felek hangsúlyozzák, hogy az európai biztonság szavatolásában és a nemzet­közi feszültség enyhítésében fontos szerepet töltene be a német kérdésnek az európai és a világbéke érdekeinek megfelelő rendezése, amelyet „csupián a való helyzetből kiindulva" lehet építő mó­don megközelíteni. A felek felhívnak minden kormányt, hogy mondjon le az erőszak alkalmazásáról és az államközi kapcsolatok­ban szigorúan tartsa ma­gát a békés együttéles elvei­hez. Az indiai kormány egye­tért a szovjet kormánynak azzal az elképzelésével, hogy „minden katonai szövetség egyidejű feloszlatása megfe­lelni a világbéke megerősí­tése és a nemzetközi feszülté ség enyhülése érdekeinek". A Szovjetunió és India üdvözölni fogja a leszerelési világkonferenciának a földkeregség minden államá­nak részvételével való ösz­szehívását. A Szovjetunió és India megerősítette „hűségét a harc iránt, amelyet a né­pek vívnak a gyarmati rend­szer és a neokolonializmus minden formája és megnyil­vánulása ellen". • Indira Gandhi meghívta Alekszej Koszigint Indiába. A szovjet miniszterelnök a meghívást elfogadta. Á harci cselekmények élénkülésére számítanak Dél-Vietnamban Amerikai katonák megtagadták a parancsot 0 Hanoi (MTD A vietnami néphadsereg főpiarancsnoksásának össze­kötő bizottsága táviratban tiltakozott a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizott­ságnál amiatt, hogy az ame­rikai légihaderő repülőgépei gátlástalanul bombáznak városokat, falvakat, gáta­kat cs öntözőberendezése­ket A dél-vietnami szabadság­harcosok Saigon közvetlen közelében is nagymértékben •okozták tevékenységüket. Pénteken este a szabad­ságharcosok sikeres fegyver­tényt hajtottak végre — Sai­gontól 12 kilométernyire fel­robbantottak egy igen fon­tos, nemrégiben épített köz­úti hidat. A hidat és a kör­nyező vidéket az amerikaiak mind ez ideig „biztonságos övezetnek" tartották, és az amerikai gépkocsikaravánok errefelé védókíséret nélkül haladtak. A hanoi lapoknak a dél­vietnami helyzetet értékelő cikkel, valamint az itteni megfigyelők és szakértők sze­rint az elkövetkező hetekben a harci cselekmények meg­élénkülésére lehet számítani Dél-Vietnamban. Az eddigi különleges há­borút az amerikaiak helyi háborúja váltotta feL A különleges háborút az jel­lemezte, hogy az amerikaiak Cöleg csak. Irányították a harci cselekményeket, a har­cokban részt vevő egységek zömét azonban a dél-vietna­mi kormánycsapatok, vala­mint más intervenciós csa­patok (elsősorban dél-ko­reaiak) képezték. Miután azonban nem tudtak ered­ményt elérni, áttértek a he­lyi háborúra, amelynek fő jellemzője az amerikai csa­patok tömeges közvetlen részvétele a harci cselekmé­nyekben. A legutóbbi hetekben Dél­Vietnamban elszenvedett amerikai vereségek azt mu­tatják — állapítják meg a szakértők —. hogy a helyi háborúra való át­térés első fázisa kudarcot hozott az amerikaiaknak. A szabadságharcosok értik a módját, hogy sikeresen ve­gyék fel a küzdelmet köz­vetlenül is az amerikai csa­patokkal. Pénteken a Fort Dixi ha­di támaszponton bebörtönöz­ték James Johnson. Dennis Mora és Dávid Samas ame­rikai közkatonákat. mert nem voltak Iiajlandók he­lyet foglalni azon a repülő­gépen. amely őket a támasz­pontról Dél-Vietnamba szál­lította volna. Mindhármukat „parancsmegtagadás" cí­mén katonai bíróság elé állítják. A szombati hanoi lapok jelentése szerint július 0-án fellázadt a dél-vietnami kormányhadsereg egyik 140 főből álló százada. A katonák megölték parancs­nokukat és teljes fegyverze­tükkel átálltak a szabadság­harcosok oldalára? Francia—szovjet párttalálkozó A nemzetközi feszültség enyhítésének lehetséges lépé­seiről egymást követően há­rom országban is tárgyalá­Szftvetkczet gyakorlattal rendelkező gépész­mérnököt keres főmérnöki, gyártás­vezetői, termelésioszt,\ly­vezetől, tervezői, szerkesz­tői munkakörök betöltésé­re. Munkabér megegyezés szerint. Jelentkezést eddigi működés megjelöléssel. Szeged. Postán'ik 20. sz. kérjük. xK. 305. A kőtelező gépjárműszavatossági biztosítás második félévi dija július 1-én esedékes és július 31-ig pótlék­mentesen fizethető be. FELVILÁGOSÍTÁST, BEFIZETŐLAPOT AZ ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ FIÓKJAI ADNAK. H. K. 241 0 Moszkva (TASZSZ) Waldeck Rochet, a Francia Kommunista Párt főtitkára pénteken Moszkvában az SZKP Központi Bizottságá­ban találkozott Leonyid Brezsnyewel, az SZKP Köz­ponti Bizottsága főtitkárával. A két párt vezetőjének meg­beszélésén részt vett Pono­marjov, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen a Szovjet­unió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt ismét leszögezte az amerikai Imperializmus vietnami ag­ressziójával kapcsolatos állás­pontját Mind a két párt ha­tározottan elítélte az Egye­sült Államok újabb VDK-el­lenes agresszív akcióit, és teljes szolidaritásáról bizto­sította a hős Vietnamot A Francia KP és az SZKP képviselői úgy vélik, hogy a kommunista és a munkás­pártok előtt jelenleg nem áll halaszthatatlanabb feladat, az mint az akcióegység megte­remtése, mindenekelőtt a harcoló vienami nép támoga­tásában. Az európ>ai helyzettel össze, függésben a felek leszögez­ték: a háború után kialakult határok megváltoztathatatla­nok és Nyugat-Németorszá­got nem szabad atomfegyver­hez jutttatni. A két párt ve­zetői kölcsönösen tájékoztat­ták egymást pártjaik tevé­kenységéről. Wilson Moszkvába érkezeit 0 Moszkva (TASZSZ) Harold Wilson, Nagy-Bri­tarinia miniszterelnöke szom­baton megérkezett Moszkvá­ba. Az angol kormányfő megtekinti a brit ipari kiállí­tást. Értesítjük kedves ügyfeleinket, hogy a GELKA a labdarúgó-világbajnokság Idején — ünnepn napokon ls — a lakosság rendelkezésére áll Szolgáltatásaink gyorsak és szakszerűek! L. 37 No pasaran! A legragyogóbb fejezet, amit Spanyolország írt a vi­lágtörténelembe, az a har­minchárom hősi hónap, amelyben állta a harcot a fasizmus szennyes áradatá­val szemben, a veszélyre fi­gyelmeztetve Európát. Har­minc esztendővel ezelőtt. 1936. július 18-án támadtak Franco vezénylete alatt a Spanyol Köztársaságra a re­akció , csapatai. És hamaro­san nyíltan csatlakoztak hozzájuk az olasz és a né­met fasiszták légiói, hogy leverjék a spanyol munká­sok forradalmát, s ezzel megakadályozzák a vörös szikra átterjedését Francia­országba ... A spanyol nép 1930-ban megbuktatta Primo de Ri­vera diktatúráját, majd a királyt is elkergette a trón­ról és megteremtette a köz­társaságot. Felosztották a fe­udális nagybirtokokat, fel­oszlatták a szerzetesrende­ket, elválasztották az egy­házat az államtól, világi ok­tatást vezettek be az isko­lákban. Katalónia és Baszk­föld autonómiát kapott Ám a feudálisok és kapitalisták, a hatalmától megfosztott klérus és a fasiszták össze­esküvést és felkelést szervez­tek. Templomokból, a lázadók laktanyáiból és erődítmé­nyeiből támadtak géppus­kákkal és ágyúkkal a békés lakosságra. A nép nagy többsége a köztársasági zászló alá sorakozva leverte a lázadókat Madrid, Bil­baó, Barcelona, s a városok többsége szilárdan a köz­társaságiak kezén maradt De Sanjuro és Franco, a fa­siszták vezérel bízhattak Hitler és Mussolini ígéreté­ben ia. akik nem titkolták' a lázadók Iránti rokonszen­vüket és már három nappal a lázadás kezdete után el­küldték az első Junkersekei Franco seregeihez. A fasiszták októberben már Madrid falai előtt áll­tak. Európa legjobbjai a köz­társaság, a spanyol nép se­gítségé re siettek. Nemcsak a spanyol népfront kovácsoló­dott össze ebben a veszély­ben, hanem tíz- és tízezrei^' antifasiszta önkéntesek kel­tek útra, hogy életüket koc­káztatva, vagy feláldozva állítsák meg a fasiszta ára­datot, hogy valósággá legyen a jelszó:- No pasaran! Nem törnek áX! Franciák és ola­szok, oroszok és hollandok, csehek és magyarok, ameri­kaiak és német antifasiszták foglalták el helyüket a lö­vészárkokban, a legendás­hírű nemzetközi brigádok­ban. Kétségtelen, hogy e gigászi küzdelemnek legoda­adóbb katonái és szervezői a komunisták voltak, élükön egy lánglelkű asszonnyal, Dolores IbarrurivaL Leg­jobbjaink közül ott küzdöt­tek a nemzetközi brigádok­ban Zalka Máté és Mező Imre, Münnich Ferenc és Szalvai Mihály, a „magyar Csapajev" aki géppuskájával egyedül szállt szembe a Manzanares egyik hídfőjét ostromló mórokkal. A spa­nyol nép szabadságharca azonban alulmaradt a fasisz­ta túlerővel szemben. A harminchárom dicső hó­nap nem múlt el nyomtala­nul. A spanyol nép, az el­j nyomottak milliói Franco I ternorja ellenére sem szűn­tek meg küzdeni a diktatúra ellen, amelynek fő támasza ma az Egyesült Államok, a világimperializmus csendőre. A náci Németország örökö­sei most újra Bonn—Madrid tengelyről szőnek terveket, de Spanyolországban érik a szabadság, egyetlen pil­lanatra sem aludt ki az a láng, amely több, mint há­rom évtizeddel ezelőtt kiűz­te a hatalomból a spanyol nép elnyomóit. Sebes Tibor 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szerda, 1966, július 13. J

Next

/
Oldalképek
Tartalom