Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-10 / 162. szám

mmm gazdaságirányítási reformjának néhány kérdése A mezőgazdaság, ezen be- viszonylagos elmaradottsá- sadalmilag szükséges ráfor- né az élelmiszerek fogyasztói lül a termelőszövetkezetek gának felszámolása. Ez az dításokat. azaz nyújtson fe- árát., másrészt a tiszta .iögazdálkodási elmaradottság — figyelembe dezetet a felhasznált terme- vedelem nagy részét el kelátalakítása véve. hogy a termelötevé- lési eszközök pótlására, biz- lene vonni a jó feltételek képezi az kenységek második legfon- tosítsa a dolgozók megfelelő közt működő gazdaságokból, egész népgazdaságot átfogó tosabb ágazata, a társadalmi mértékű személyes jövedel- Lehetséges, hogy az átlagos gazdaságirányítási reform- munkamegosztásban az ipar mét és nyújtson lehetőséget és a legrosszabb közötti nak. Az irányítás reformja- után a mezőgazdaság — igen bizonyos — más népgazda- üzemcsoport ráfordításai válnak szükségességét a mező- erőteljesen befolyásolja az sági ágak átlagos rátájának nak a mezőgazdasági ármegegész népgazdaság arányos megfelelő — tiszta jövede- határozás alapjává. (Eddig fejlesztését. lem realizálására. Ez a leg- az átlagos volt a meghatáA mezőgazdaságban je- rosszabb földön, a legrosz- rozó.) Ebben az esetben malentkező problémák felszá- szabb feltételek közt műkő- rad az üzemeknek egy csomezőgazdar- molásának alapvető feltétele dő gazdaságok ráfordításai- portja. amelynek az árak természete. a termelőszövetkezetek ön- nak figyelembe vételét indo- nem nyújtanak fedezetet térrészben pedig társadalmi- álló vállalati gazdálkodásá- kolná. Gyakorlatilag azon- melési eszköze'ik pótlására, gazdasági okok következté- nak biztosítása, amely egy- ban ez nem célszerű, mert tehát továbbra is állami dobén sajátosak: nem az áru- részt továbblépést jelent a egyrészt iren magasra emel- tációra szorulnak, készletek felhalmozódásában közös gazdaságok szervezett irányítási es rendszerének szerves részét gazdaságban éppúgy, mint az iparban a gazdálkodás új követelményei és problémái jelezték. E problémák azonban részben a sági termelés jelentkeztek, hanem főleg a termelés fejlődésének szonylagos lassúságában és a termelési kapacitások és a nagyüzemi forma kihasznápazdasági és politikai fejlóvi- désében, másrészt lehetővé teszi a mezőgazdasági termelésnek az iparhoz képesti viszonylagos elmaradottságéA szövetkezetek pénzügyi rendszerének változásai latlan.ságában. A mezőgazda- nak megszüntetését, ezzel az ság népgazdasági szerepének egész népgazdaság tervszerű. jelentősége mindenekelőtt a A mezőgazdasági árre- nem számítottak amor+izáform megteremti a termelő- ciót, nem képződött olyan aránvos fejlesztését. Mint az szövetkezetek pénzügyi ön'ál- alapjuk, amelvből elhasználakosság élelmiszerrel való MSZMP határozata kifejezi: jóságának alapvető feltéte- lódott termelési eszközeiket, ellátásában, az ipar nvers- ..A felvásárlási árszínvonal lét. Az árbevételek a terme- pótolhatták volna; vagyis anvaggal való ellátásában, az emelésével lehetővé kell 1 őszövet kezetek zömében azok a beruházások, amelyeipar termékeinek piacaként, tenni a mezőgazdasági 1er- biztosítják majd a termelési ket különböző forrásokból és végül, de nem utolsósor- melőszövetkezetek önálló költségek megtérülését, a eszközöltek, voltaképper. ban az export útián a „de- gazdálkodásának megszilár- tagság megfelelő színvonalú nem bővítették a termelést, vi zaki termelésben" realizáló- dítását a jövedelemelvonás jövedelmét és a termelés bő- har.em túlnyomórészt pótdik. és az állami támoeatás rend- vítésére is fedezetet nyújt, lásra szolgáltak. (Hozzá kell Az egész népgazdaság hv szerének átalakítását tenzív fejlesztése szempontjából döntó kérdésként jelentkezik napjainkban a mezőgazdaság. ezen belül is a Ilyen körülmények között lehetővé és szükségessé vá... , . .„ .. lik a saját alapok. képzése, hát egyúttal a gazdalkodas A gazdaságirányítási rendmódiának fejlesztését is le- ezer reformja keretében a Az irányítás reformja tetermelőszövetkezeti üzemek lenti. tsz-ek jövedelemsza'oályozása területén tehát kettős fel. , e i f f . • ~ ' II ' ' adatot kell megoldani. EgyA tsz-ek vallalati onallosaza meg ken szüntetni a ° társadalmi tiszta jövedelmek ajap képzését A vállalati önállóság alap- tömege szüWges a termelő- központosítását, másrészt vetően két dolgot jelent: szövetkezeten kívül, lényegé- eredményéként a tszegyrészt önállóságot a válla- ben az iránvftó szervek eköen kepzoao pénzügyi J™,^ a lati szintű döntések tekinte- szintjén hoznak meg. ami tében. másrészt a gazdasági- nemcsak azért helytelen, pénzügyi önállóságot, ami a mert sok hibalehetőséget termelőszövetkezetek vonat- hordoz magában. hanem tenni, hogy az árak nem is b'ztosílotlák, nem tartalmazták ennek lehetőségét). A január 1-i árrendezés lehetővé tette, s be is vezették — egyelőre a munkaeszközökre — az értékcsökkenés számítását, illetve az amortizációs KB A FELELŐS t Sorrendben ötödik felad- kozó szabályok szem előtt ványunkat is számos olva- tartásaval — úgy kell megsónk fejtette meg jól. A he- választani, hogy az rrvegfelyes megfejtés a következő: leljen a látási, forgalmi és a balesetért a tehergépkocsi útviszonyoknak, és ne igévezetője és a lova-skocsi haj- nyeljen nagyobb fék?ávol9átója egyaránt felelős. Meg- got. mint amekkora a belátsériette a lovaskocsi hajlója a KRESZ 67 § 1. bekezdésben foglaltakat, miszerint a járműveket szürkülettói napkeltéig ki kell világítani, valamint akkor is. amikor azt a látási viszonyok szükségessé teszik. A gépkocsi vezetője a KRESZ 57 § 2. bekezdésében foglaltakat sértette meg. A jármű sebességét — a biz- veket postán küldjük tonságos közlekedésre vonat- nyerteseknek. ható útszakasz hossza. A helyes megfejtők kőzött ezúttal is három könyvjutalmat sorsoltunk ki. Könyvet nyert Hegykövi András. Szeged, Mérei utca 12. Varga Sándor. Szeged, Kossuth Lajos sugárút 10 és Szabó Endre. Szeged. Agyagos utca 6. szám alatti lakos A köiiyel a FELADVÁNY A továbbiakban igen nagysaját forgó alapok megfelelő szabályozd- alap, a részesedési alap, a sával biztosítani kelt hogy felhalmozási alap, valamint a jövedelembiztonsági alap a bruttó jövedelem megoszlásában — személyi jöve- , , _ ..... . , delmek és felhalmozás — ne kePzese. Ez utóbbi jelentőkozásában^ a termelés _anja- azérMs. mertnem fflíwt- keletkezzen ' aránytalanság, sége ez egyes — jó és rossz gi ráfordításainak (beleértve hangban az anyagi érdekelta termelés feltételeinek bő- ség elvével. Az anyagi érde vitásét, valamint az elha.sz- kéltség elve azt követelné, i^fej^^f ho°yan A szövetkezetek önállóan termésű — évek jövedelemdöntik el majd, hogy bevé- különbségeinek kie.gyenlítéhasználják sére szolgál. Az állóalapok nálódott termelési eszközök hogy azok döntsenek a gazpótlását), és a tagok szemé- dálkodás alapyetó kérdései _ __ __ ^ Íves jövedelmének saját for- ben. akik ennek anvagi kö- j^efi"'törvényben"csupán "az nac'V' szerepe lesz az állami fel a különböző alapok fel- , - . , , ... töltésére, az állam a szövet- bovltese ,eren ^vabbra is alapképzési kötelezettséget írja elő számukra. Az egyik legégetőbb probléma ezen a téren az amortizáció rendezése volt. Mia termelőszövetkezetek rásból való fedezését je- vetkezménveit — a iövedelent.i. lem alakulására való hátá' Gazdaságirányítás! rend- sát — viselik. Ez azonban szerünk azonban, amely a már szorosan összefügg a termelőszövetkezetek vonat- pénzügyi alapok nroblémákozásában az átszervezés jávai. A termelószövetkezeidöszakában és annak kö- tek többsége ugyanis nem vei rülményeihez igazodva, más- rendelkezik sem folyó kirészt — az árrendszer —még adásaihoz, sem a termelés korábban alákult ki. ma bővítéséhez szükséges oénzrnár nem biztosítja a szó- eszközökkel. ígv objektíve vetkezetek eredményes mű- nincs meg a lehetőségük az ködéséhez" szükséges önálló- önálló gazdálkodáshoz. ságot, sem a gazdasági dón- A termelőszövetkezetek ha- . . , ., ... tések. sem pedig a pénzügyi takony gazdálkodásának se» rendszereben a jovoben alapok képzése terén. Sok alapvető feltétele tehát az ölvan gazdásági döntést, önálló anyagi amelyhez a helyi ismeretek teremtése. támogatásnak, fóleg pedig a hitelforrásoknak. Ezen keresztül érvényesíti az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseit a beruházások elosztásában. Az anyagi érdekeltség A termelőszövetkezetek rendszerének tagjainak anyagi érdekelt- sét. Az árrendszer szerepe és változása Az önálló pénzügyi alapok megteremtésének alacsony jobban kifejezésre fog jutni alapok meg- az, hogy a tagok egyaránt érdekeltek személyes jövedelmük növekedésében és a termelésbővítésben. Az egyik legsúlyosabb problémája ma a termelőszövetkezeteknek a mezőgazdasági dolgozó lakosság számegteremtéÉgetó Emese tanársegéd Az l-es számmal jelzett kerékpáros a szembejövő autóbusz elhaladása után balra akar kanyarodni egy tanya bejárójába. Kanyarodását szabályosan jelezte. A 2-es számmal jelzett tehergépkocsi vezetője balra irányt jelzett, és gyorsan előzni akarta a kerékpárost. A 3-as számmal jelzett tehergépkocsi vezetője, aki már megkezdie az előtte haladó tehergépkocsi előzését, VezKőJe, hogy a Déheegépkocsival az í isnaieii tközéét elkerülje, jobbra vitte ta autóbuszt. amely az úttestről szalodva ase x-el megjelölt fúnak ütközött. Ki a felelős a baíesedérrt Ki milyen szabályt meg? A megfejtéseket tőségünknek (Szeged. Magyar Tsná rsköztársaeá* útja 10. szám alá) kell küldeni július 26-ig A borítékra. észlelte a gyors irányváltó- vagy levelezőlapra kérjük zást és ösztönösen balra ráírni: „Ki a felelős?" A berántót la a kormányt. Ekkor lyes megfejtők között toérkezett oda a 4-ets számmal vábbra j« könyvjutalmat jelölt autóbusz, amelynek sorsolunk. vásárolják az ipari eredetű legfőbb termékeket (gépek stb ). mint gátja az árrendszer, ponto- azok társadalmi ráfordítása, mának csökkenése, és ennek sahban a mezőgazdasági ter- ígv a mezőgazdaságban meg- következményeként az eVireárszínvo- termelt tiszta jövedelem nem gedós tendenciája Ez az a termelőszövetkezetekben , , , C realizálódik, hanem a mező- eKyik «l«Pv*tS «ka. « gazdaságon kívül. Ilyen kö- lehetőség szerint minél harülménvek között a termelő- marabb általánosan be kell szövetkezetek nem képesek vezetni a garantált évközisaját erejükből létrehozni a mékek nala. A mezőgazdasági árszínvonal ugvanis a kisüzemi költségviszonyokhoz igazodva alakult ki. az árakban tehát nem volt fedezet a termelés bővítésére. ígv a meg- nagyüzemi gazdálkodáshoz lermelt tiszta jövedelem jelentős része nem a szövetkezetekben realizálódott, hanem mint — árakon keresztül történő — állami elvonás rentralizálódott.. Ez a helvzet azt eredményezte, hogv egv sor mezőgazdasági — fóleg állati — termék felvásárlási ára alacsonvabb, mint az önköltsége. Tehát a mezőgazdasági termékek árai nem. vagv csak kismértékben tartalmaznak tiszta jövedelmet. Alrendszerünk másik lénveges vonása, hogv az ipari termékek árai viszont lényegesen magasabbak, mint a társadalmi ráfordítások. (Kb szükséges anvagi és műszaki alapokat. Ezért vált feltétlenül szükségessé, hogv az állam különböző formákban — dotáció, hitel stb. — visszajuttatása a szövetkezeteknek a befektetéshez szükséges anyagi eszközöket. Ezek a formák azonban nem voltak. nem is lehettek olyan hatékonyak, mintha ugyanez az összeg az árban realizálódik. egyrészt mivel „ingven" kapták a gazdaságok, másrészt a hiteleket nem tudták törleszteni, eladósodtak. Az 1966. január 1-i árrendezés a mezőgazdasági termékek felvásárlási árainak díjazást. Ennek megfelelően a tagok jövedelme két rész— a munkadíjból, vagyis az évközi garantált részesedésből és — az évvégi kiegészítő részesedésből. A munkadíjat — a reálisan várható tagsági jövedelem maximum 80 százalékát a végzett munka arányában folyamatosan kifizetik, míg a fennmaradó részt, év regén az eredménytől függően osztják. Ez a jövedelem Aki már 161 éves... Lermontov még nem is az az ember elmondta, hogy Siralmak jó termésaste volt a világon, és PusMn Azerbajdzsán egyesült Orosz- van. Sohasem mérgelődik. országgal és mostantól fogva soha nem idegeskedik. Fiahanem t"nlkoraban i" lovas volt ée a mai napig is szereti a locsupán hatodik életévét töltötte be. amikor tett egy ma élő megszü leegészséges nem a sirvansah. ember, a 161 esztendős Sirali Sándor cár az uralkodójuk, vassétákat. lelkesedik a VIMuszlimov. Muszümov sok cár — négy dám" testmozgást igénylő iáBarzavu szovjet falu a he- vagy öt — uralmát élte vé- lékokért. öt órakor kel, gvek között épült, itt él Si- gig. Ujjain számlálja: „Sán- es7ik pgy keveset és 8 órarali Muszlimov egy tágas, dor. Miklós. II. Sándor..." kor ismét lefekszik pihenni, kétemeletes házban. _ Valamennyi cár egyfor- 13 órakor ebédel. 22 órakor nv™M™ ma volt — fűzi hozzá Sirali. a'"dni megy. — Sirali-baba. vendégei ____ jöttek. A küszöbön megjelent egy Feltesszük Muszlimovnak erős. félszemű, sasorrú, sűrű a fő kérdést: hogyan érhette körszakállas öreg ember, meg ezt a kort? Hosszúszőrű kucsma, végig Sirali-baba a begombolt fekete mellény egészséges, tiszta levegőt és van rajta, a lábán puha a jó ivóvizet tartja a hosszú csizma. így öltözködtek az élet forrásának. De ez nem élteskorú parasztemberek a 11 százalékkal) Ezzel szem- Szto- nalát kb. 9 százalékkal elosztási rendszer biztosítaben a mezőgazdasági termé- emelte, ami jelentős kezdeti kek árszínvonala kb. 26 százalékkal alatla maradt a társadalmi ráfordításoknak. Lénvegében tehát a termelölépés az ipari és mezőgazdasági árszínvonal közelítésében. A mezőgazdasági árszínvonallal szemben —mint szövetkezetek olcsóbban ad- általában i« fő kóveteldák el aruikat és drágábban mény. hogy tükrözze a tárni látszik a termelőszövetkezeti jellegnek — a tagok, dolgozók és tulajdonosok egyaránt — megfelelő, hatékony anyagi múlt században Sirali-baba kezet nyújt és üdvözli a vendégeket. — Ne gondolják, hogy gyenge és öreg vagyok — mondja. — Jól érzem magam. Sirali felesége teát és édességet hoz. Az asszony 87 éves. Siralinak kitűnő az emléSirali-baba minden reggel várja, hogy mikor ébred fel a veje. ö szokta felolvasni neki az újságot. Siralit a külpolitika érdekli legjobban. . Nagyon fel volt háborodva. . firfVl_ amikor tudomást szerzett a vietnami háborúról. Még aznap levelet diktált az ame.. , , r'kai elnöknek és követelte eleg._dolgoz.ni js kell. Musz- haRyta pl „ hazai hesfyek€t limov korai gyermekségétől a mai napig dolgozik. Sirali 40 esztendővel ezelőtt még pásztorként ós birkanyíróként tevékenykedett a kolhozban. Manapság is kérte a kolhozt, hogy őrként dolgozhasson. Sirali azt mondja, hogy ha egy férfi Barzavuban megéri a 30 évét és nem betegedett meg odáig. és felkereste Azerbajdzsán ez erőszak megszüntetését. Nemrégiben Sirali először fővárosát. Ienkornváig hatvan kilóméiért lovon tett meg. azután felült a bakui vonatra. Erre az adott okot hogy ükunokája felvételre jelentkezett az azerbajdzsáni okvetle- tanárképző intézetbe. Az kezete. részletesen emlekszik nül megéri a 100 évet is, öreg végighallgatta a rizs<*ámindenre 100 évre visszame- csak nem SZRbad dohányoz- kat. Gyalog járta Baku utnően. Jól emlékszik az 1828- nja ^ ;nnja. Barzavuban lát- cáit. as esztendőre. Akkor a völgy- f,atólag figyelembe veszik az Baku tetszett Muszlimovből felügetett Barzavu he- öreg tanácsát: az 500 lakos nak. de a városban élni nem A. S. - i'icR irtnatpai . cxí. <J\I\> lan^o nc;i\, | gyeibe egv fiatal lovas. Va- kozül csak harman dohá- akar. érdekeltségi iamennvien összegyűltek és nvoznak. trillna 10. OeL-MAZrARORSZÁt Q %