Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

Egy agronómus élete Arató szövetkezeti gazdák között A hót igazi aratóidővel kezdődött, mindenfelé dol­goztak a kombájnok, arató­gépek, kaszapárok. Az el­múlt esőzések szerencsére nem áztatták át annyira a talajt, hogy elakadjanak a kombájnok. Vasárnap mar a gabonatáblákban szorgos­kodtak a gépek és emberek, hétfőn pedig igazi nyár, Igazi aratás kezdődött. Dupla kerék a kombájnokon Azért nem ment minden zavartalanul. Tiszaszigeten például olyan nedves a ta­laj, hogy a kombájnok hátsó kereke gyakran belesüpped a földbe és a szalmakocsi a tarlöt. éri. De vesztegssék a az időt ötletes megoldással tették üzemképessé a kom­bájnokat — Dupla kereket szerel­tünk az első tengelyre. így fenn tudja tartani magát a súlyos gep — újságolta Ko­vács László, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz mühelyfő­nöke. Egyik szovjet kom­bájnnak a megerőltetéstől eltörött a kormányszerkeze­te. Azonnal bejött a tsz köz­ponti műhelyébe, ahol Pug­ner Tivadar gyorsan meg­hegesztette A tsz szerelői vailalták, hogy a kombájnok kisebb javítását maguk vég­zik.. a gépállomást csak ko­molyabb esetekben hívják. Az udvaron, az új garázs kombájn. Hétfőn délig beta­mögött vadonatúj kombájn karitották az őszi árpát a állt. Vasarnap érkezeit vas- búza érésére még egy he­uton a Búzakalász Tsz szá- tet kell várniok, Így hétfőn mara. Kispál Mihály és Bar- délután a kombájnok Szőreg­tók Pál igyekeztek összesze- re mentek dolgozni, relni, hogy hét végére mun- Persze azért az Üj Elet Kába fogják a tsz első kom- Tsz-ben akadt munka a szo­cialista brigád tagjainak. Két Iraktor a frissen learatott területen végezte a szalma­lehúzást, mások már szán­tottak a másodvetés számá­ra. A tsz ugyanis 100—150 hold másodvetésű takar­mányt termeszt. A falu szé­lén Szécsi Antal traktorista vetette a csalamádét, nyo­mában Csipak János gyűrűs­hengerrel simította és por­hanyította a földet. Mind­ketten tagjai a szocialista brigádnak, mely a IX. párt­kongresszus tiszteletére vál­lalta, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel arat és szállítja rendeltetési helyére a gabonát. A sző regi Egyetértés Tsz­be délután megérkezett a három kombájn. Így együt­tesen öt kombájn, kedd reg­geltől pedig még négy arató­gép indult gabonabetakari­tásra. 480 hold árpa, 780 hold búza biztosit munkát a gé­peknek. B. ö. bajnját. A munka neheze a gépé A tiszaszigeti határban három kombájn aratott, öt vontató szállította a gabo­nát. A kombájnszérűn nagy a rend, a föraktárnok, Dobó Miklós bácsi így követeli meg. Az árpahalom végén gabona tiszti tó kombájn dol­gozik, naponta 400 mázsa gabonát szelektál az idegen anyagoktól. A zsákokba gyűjtött, meg­tisztított árpát gabonafűvó­hogy mégse gép juttatja fel a raktározási várakozással helyre. Dobó bécsi azt ter­vezi, hogy Jövőre billenőko. esik segítségével kiiktatják a zsákolást is. Hat ember szabadul fel. Mielőtt elköszönnénk, szól Vágó Dezsőnek, a traktoros­brigád vezetőjének, hogy né­hány embert küldjenek es­tére a szérűre, hogy éjszaka se szüneteljen a tisztítás. Kell a hely az újabb szállít­mányoknak. Amikor betoppantam hoz­zájuk, Pusztamérgesen falu­széli házukba, s megértette jövetelem célját, zavarba jött. Írni — mondta, — csak érdekes emberekről szokás. Az én életem tucatélet, mint a legtöbb emberé ebben a faluban. lm; kell érveltem mert ö — Papp Antal meg a többi­ek, a ..tucatéletek", köznapi kommunisták és pártonkívüli parasztok — munkája hasz- szerintem azzal magyaráz­nával szép, érdekes világot hflt°. véglegesen gyö­teremtettek itt A Rizling « "^ffí , „ .. eszme. Tudatos a hit es a Termelőszövetkezet, a pusz- remény iránta. Akik itt tamérgesi emberek jólété- hagytak hit és remény nél­nek legfőbb forrásává lett. kül annak idején a falut már legtöbben hazajöttek. Köztünk vannak és dolgoz­nak. Csupán az idén húsz család és családtag lépett be hozzánk. Másodvetés Az újszentiváni Üj Élet Tsz-ben szintén az árpaföl­dön „vasárnapolt" három Algyői vasárnap Nem mindennapi esemény­ben volt részük július 2-án az algyőieknek. Felavatták a f öl d mű vessző vet kezet új önkitszolgáló élelmiszerüzle­tét Nagyon sokan már a lenter.é. S azt tréfásan bi­zony kritikának szánták. A Hazafias Népfront jú­lius első vasárnapjára béke­gyűlést hirdetett a művelő­dési házba. A tiszta, szép hajnali órákban a nyitás művelődési otthon ugyancsak előtt érkeztek az üzlet elé, s mikor kinyílt előttük az ajtó, őszintén csodálkoztak. Volt rá okuk, hiszen a mi új üz­letünk bármelyik szegedi önkiszolgáló bolttal felvehe­ti a versenyt. Nem győzték dicsérni az asszonyok; mennyivel gyorsabban tud­tak itt bevásárolni, mint a meglepetest okozott az em­bereknek. Déli 12 órakor még a festők dolgoztak ben­ne, 3 órakor pedig már a békegyülés kezdődött, ahol a műsort az óvoda aprósá­gai szolgáltatták. Az óvóné­nik heteken át tudásuk leg­javát adták azért, hogy ez a békegyűlés minél színvo­régi üzletben, Köszönetüket nalasabb legyen. S a nagy­fejeztek ki ezért a helybeli fóimúvesszovet kezet és a MESZÜV vezetőinek, akik elősegítették ezt a fejlődést.. Július 3-án szintén esemé­nyekben bővelkedett falunk­ban. Délelőtt férfi, nöi röp­labda-mérkőzést láthattak a sportszerető algyőiek, délután Hódmezővásárhely város és a szegedi járás válogatott, labdarúgói mérkőztek az al­győi sportpályán, mely a hódmezővásárhelyiek javára 2:l-es győzelmével végződött. Nemcsak az algyőiek, ven­dégeink is igen jól érezték magukat, s nem ok nélkül jegyezték rreg: nem ártana, ha a falunak eggyel több nevezetessége lenne, s ezt pedig a földmüvesszövetke­zet Tisza kisvendéglője je­terem teljesen megtelt em­berekkel. A kis óvodások nagyon szépen szavaltak, táncoltak és énekeltek a bé­kéről. Győri Pál községi gyógyszerész, a Hazafias Népfront bizottság tagja tar­tott előadást. Érdekesen, ta­nulságosan beszélt a béké­ről, az érte vívott harcról, a békés, gazdag élet igényéről. Az emberek mély őszinte­séggel juttatták kifejezésre: a béke ügye számukra na­gyon fontos. így telt el július első va­sárnapja Algyön. Akik nem jutottak el a sportpályákra és a békegyűlésre, vasárnap is a földeken dolgoztak, arattak. Pataki Jenöné, a községi tanács vb-titkára Presszó Csengéién Fekefepálinka A minap régen nem lá­tott barátom találkozásunk örömére gyűszűnyi pálinká­val kínált Üllésen. Látván, hogy elkomolyodtam a fur­csa zamattól kitalálta, amit gondoltam: „Nem biztos, hogy ezt olyan helyen főz­ték. ahol Finánc is jár". Későöb azután Pintér La­jostól, a helybeli Árpad Tsz elnökétől tudtam meg: löbb féle oka van annak, hogy az üllési tanyák között szélté­ben-hosszában elterjedt a .,feketepálinka'' főzés. Csak egyetlen szeszfőzde van az egész nagy üllési tanyaten­gerben. az állami gazdaságé. Ott pedig, már hosszú idő óta nem főznek pálinkát kívülállóknak. A szomszé­dos falvakban sem fogadják az üllési főzetőket, mert a magukét sem győzik. így azután, ha mégis hasznosí­tani akarják például a hulló­gyümölcsöt, amiből nagyon sok kerül évente, szinte csak törvénytelen eszközökkel te­hetik ezt, pedig az állami gazdaság főzdéje évente 9— 10 hónapon át munkanélkül áll. Viszont, ha bérfőzést is vállalhatnának itt, évente igen sok haszna lenne ebből a gazdaságnak, az államnak. Mi szükség hát arra, hogy embereket akaratlanul is törvénysértő cselekedetekre kényszerítsük? Cs. J. termesztés és az állattenyész­tés. A tsz-nek fennállása óta még sohasem volt mérleg­hiánya. S azt mondják, ha eddig nem volt, a jövőben már aligha lehet. Tudatos a hit Papp Antal főmezőgazdász egy azok közül, akiknek a nevéhez kapcsolódnak e si­kerek. — Az, hogy most már olyan gyorsan gyarapodunk, Mást ne mondjunk, az első közös esztendőben, 1981-ben még 22 forint 80 fillért ért itt egy munkaegység 1965­ben pedig ugyanennyi mun­káért 40 forint 24 fillért adott a közös. Egyik évben Ezután elmondta élete tör­ténetét, melyből nem volt nehéz megérezni: már gyer­jobban meg tudna élni ebből, mint mások ugyanennyiből. Mégis, amikor megcsapta az új parasztti világ első sze­le, önként hagyta ott az egyéni gazdaságot. 1951-ben körzeti mezőgazdásznak sze­gődött az akkor még épperv csak létező pusztamérges! gépállomásra. Öttömös, Ül­lés, Rúzsa és maga Puszta­mérges lett a körzete. Ezek­ben aa években alakult meg a körzet első hét termelő­szövetkezete. — Nagyon nehéz évek vol­tak ezek. — Idézi az üllesi Kocsis Mihályt, a rúzsai Krisztin Illést, az öreg Kot. hencz Mihályt, akik a kör­nyéken elsőként álltak a szó. vetkezés eszméinek hirdetői közé. Nagyszerű emberek voltak valahányan. Szentül hittek abban, amit csináltak. Mégis néha majdnem két­ségbeestek. Ilyenkor azt kér­dezték a körzeti agronómus. tői: Antal, mi lesz a vége ennek a sok bajnak? Sok szép szfilfi sem volt kevesebb, mint ko- mekkorában is képzelt vala­rábban mit, amí egészen más volt, valami meseország az akko­ri paraszti élethez képest. 1922-ben a közeli halasi ta­nyákon született, apai ágon Három évvel ezelőtt még tízen voltak testvérek, Pusz­úgy tűnt: komoly veszélyben la mérgesen járt elemi isko­van Pusztamérges régi hír- lába és nagyon szerette a neve: kivesz a rizling. Tor- földrajzot, meg a történel­melni a régi kisparaszti gya- met. Kérte a szülőket: tarrul­logmódszerrel már ném gaz- hasson tovább. Édesapja daságos. Különben is ahány azonban a maga egyszerű kis gazdaság annyiféle mi- logikájával azt mondotta: ha nőség. Márpedig az új pia- az egyik tanul, járna az a cok a legjobb minőség mel- másiknak is. „Nem akarnám, lett a legnagyobb mennyi- hogy haló földemben is szid­ségben kérik a bort. És janak a többiek, hogy az azóta nagyon sok minden Anti azért vitte többre, mert történt itt. Ha a szövetkezeti, ő tanulhatott", táblák mellett látjuk az ál­lami gazdaiság sok szép fia­tal szőlőjét is, csak azt mondhatjuk1 amióta Puszta­mérgesen szőlővel foglalkoz­nak, ilyen sok szép szőlő mint most, még sohasem volt határában. A szőlőtermesztéssel együtt bontakozik itt a nagyüzemi gyümölcstermesztés kultúrá­ja. 184 hold új szőlője — zömmel olasz rizling és 110 hold közös gyümölcsöse van már a tsz-nek. Tréfának szántam azonban, a valóság­nak is megfelel; hogyha semmi másuk nem lenne a Az elsők között Anti 16 éves vofft éppen, amikor meghalt az apja. Amint múltak felette az évek, úgy szilárdult benne a töprengés elhatározássá; tanulni kell. Húsz éves ko­rára 1942-ben Kiskunhalason „Aranykalászos gazda" ok­levelet nyert. Az itt kapott tudás még nagyobb tüzet gyújtott benne: egy évvel később már a hódmezővá­sárhelyi gazdaképző iskolán pusztamérgesi gazdáknak, a vizsgázott sikeresen. Most közös szőlőkön és gyümöl­csösökön túl, a termőrefor­dulás után ezekből is szépen már szerette volna kamatoz­tatni a szerzett tudást, azon­ban ehelyett katonaruhában ^J^^.V^^Z találta magát: front, hadi­fogság öt holdnyi homok várta haza, s úgy érezte, 6okkal moki viszonyoknak megfe­lelően egyre sikeresebben vizsgázik itt a közös növény­Mozgalmas a tsz-major Mozgalmas a forráskúti ártézikút vizét a fürdőbe és Haladás Tsz majorja, építők az istállókba egyaránt elve­és villanyszerelök szorgos- zetik. A központi majorban kodnak fejlesztésén. Az út- kombájnszérű készül 100 építők mintegy 1400 méter ezer forint saját beruházás­hosszú utat készítenek, más- bál. A kőművesek a 36 vago­fcl millió forint állami beru- nos raktár elkészítésén mun­húzásból. Ugyancsak az ö kálkodnak. A villanyszere­YetíUsT'iE a kOCSÍm°SÓ lé~ ^k valamennyi épületbe be­tsz1 házi brigádja mint- vezetik a villanyt, így meg­egy 100 ezer forintos költség- történik a központi major gel központi fürdőt épít. Az teljes villamosítása. DOMASZÉKI FALUVÉG Teljesült a csengelei fiata­lok kívánsága; presszó nyílt a faluban. Közel három hete fogadta vendégeit a ..Csöpi' nevet vi­selő cukrászda. Fiatal veze­tője. Tóth Istvánné alig győz­te kiszolgálni feketével, fagy­lalttal, tésztával és sörrel a fiatalokat. A presszó közked­veltségét jelzi, hogy két hét alatt 22 ezer forint bevételük volt. A „Csöpi" kedves, ízléses hely, hangulata. bútorzata egyaránt vonzza a falu lakóit. A fagylalt mellett a sör a legkeresettebb hűsítő. Csak­hogy ez utóbbi — bizonyos határon túl már hangulat­fűtő is. Mit tesz a kis veze­tőnő a hangoskodók ellen. Volt néhány eset, amikor nem szolgálta ki, vagy ki is küldte az ízetlenkedöket. He­lyes, ha vigyáz arra, hogy a presszó nehogy kocsmává váljon. Mert bármennyire fontos az üzlet — különösen az önálló gazdálkodásra ki­jelölt kisteleki körzeti föld­művesszövetkezet egységeinél —, valamennyi presszó ren­deltetése: a fiatalok és a fel­nőttek számára a kulturált fogyasztás és zavartalan be­szélgetés színhelye legyen. „Elkezdtük újra" Valahol a mélyben — nem tudhatták, hogy hol, már aa ellenforradalom szikrája hamvasztotta a kanócot. Az ellenforradalom megtépázta ezeket a homoki szövetke­zeteket. ö ezt így tömöríti egy jelképes mondatba: épít­jük a házunkat, látjuk, hogy már nem sokára kész. egy­szer aztáncsak összedől az agész. Hát elkezdtük újra a f u ndamentu mtóL Az agronómus érezte; ugyanazokat a hibákat még egyszer nem követhetjük el. S a már négycsaládos apa újra tanulni kezdett Ugyan­csak sikerrel végezte el a mezőgazdasági technikumot. 1962-ben — nyomban azu­tán, hogy „egy falu egy tsz'1 alapon összeverbuválódott a Rizling, főagronomusnakj hívták — beiratkozott a fel­sőfokú Kertészeti-Szőlészeti Technikum levelező tagoza­tára. És még e napokban is a négyéves kitartó tanulás okozta örömök mámorá­ban a. A kommunisták útján Éppen egyszer annyi klós most — 44 éves —, mint azok a fiatalok, akik már a mj társadalmunkban ismer­ték meg a világot és folyaJ matos tanulás után az idérl nyerték el mezőgazdasági diplomájukat. Amikor még 3 volt. 22 éves. remélni sem mer-? te, hogy az álmok egyszer1 valóra válnak és eljut idáigj Maga ugyan még nem tagjai a pártnak, de mindvégig azt az utat járta, melyet a kom­munisták tűztek ká a jobÜ élethez. Emlékszünk még öreg Pappra, aki nem en­gedte tanulni, nehogy nekf löbb jusson, mint a másik kilenc gyereknek? Nos, há< most már látnivaló, hogy tulajdonképpen mind a tízen egyformán örököltek. Két fiú és két kisiány vwrf a Papp-családban, jeles é* kitűnő tanulók. Anti a leg­öregebb, úgy látszik, hogy apja mesterségét követi. É.4 az édesanyjuk? Ennek a* erős, barna parasztasszony­nak az élete megérne egy másik riportot. Bár nemi volt más, „csak" feleség és háziasszony. Mégis: nélküle és a sok-sok olyan asszony nélkül, mint ő, Pusztamér­ges sohasem lett volna * mai Pusztaimérges. CsepI József (Somogviné fejv.) Már annyira természetes, hogy fel sem tűnik, mégis a mai valósághoz tartozik: a mai faln utcái nem a behorpadt gaztetöknél, a nyomorúságnál végződnek. „ Képün­kön Domaszék szélső házai a bajai útról nézve — Helyreigazítás. LapunH május 12-i számában Védel­met kérnek a Felsőgajgo­nyai Tsz gazdái címmel ri­portot közöltünk, amelyben a szövetkezetből közősség­ellenes magatartás miatt jogerősen kizárt Dékány Já­nos és fia, Dékány István tevékenységéi-öl írtunk. A cikk alapgondolatát és szán­dékát — a témát érintve —• a közérdek motiválta, vi­szont. anr.ak néhány megál­lapítása Dékány Jánost és Dékány Istvánt illetően — az öt zsák kukoricának célzatos kintliagyásával és Juhász Jó­zsef főkönyvelő veszélyez­tetésével kapcsolatban (az utóbbi ügyben a cikk meg­jelenése után jogerős fel­mentő ítélet született) — té­ves információn alapult. A kérdéses 700 négyszögöl gyü­mölcsös terület a háztáji földbe be volt számítva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom