Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-07 / 159. szám

Egy agronómus élete Arató szövetkezeti gazdák között A hót igazi aratóidővel kezdődött, mindenfelé dolgoztak a kombájnok, aratógépek, kaszapárok. Az elmúlt esőzések szerencsére nem áztatták át annyira a talajt, hogy elakadjanak a kombájnok. Vasárnap mar a gabonatáblákban szorgoskodtak a gépek és emberek, hétfőn pedig igazi nyár, Igazi aratás kezdődött. Dupla kerék a kombájnokon Azért nem ment minden zavartalanul. Tiszaszigeten például olyan nedves a talaj, hogy a kombájnok hátsó kereke gyakran belesüpped a földbe és a szalmakocsi a tarlöt. éri. De vesztegssék a az időt ötletes megoldással tették üzemképessé a kombájnokat — Dupla kereket szereltünk az első tengelyre. így fenn tudja tartani magát a súlyos gep — újságolta Kovács László, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz mühelyfőnöke. Egyik szovjet kombájnnak a megerőltetéstől eltörött a kormányszerkezete. Azonnal bejött a tsz központi műhelyébe, ahol Pugner Tivadar gyorsan meghegesztette A tsz szerelői vailalták, hogy a kombájnok kisebb javítását maguk végzik.. a gépállomást csak komolyabb esetekben hívják. Az udvaron, az új garázs kombájn. Hétfőn délig betamögött vadonatúj kombájn karitották az őszi árpát a állt. Vasarnap érkezeit vas- búza érésére még egy heuton a Búzakalász Tsz szá- tet kell várniok, Így hétfőn mara. Kispál Mihály és Bar- délután a kombájnok Szőregtók Pál igyekeztek összesze- re mentek dolgozni, relni, hogy hét végére mun- Persze azért az Üj Elet Kába fogják a tsz első kom- Tsz-ben akadt munka a szocialista brigád tagjainak. Két Iraktor a frissen learatott területen végezte a szalmalehúzást, mások már szántottak a másodvetés számára. A tsz ugyanis 100—150 hold másodvetésű takarmányt termeszt. A falu szélén Szécsi Antal traktorista vetette a csalamádét, nyomában Csipak János gyűrűshengerrel simította és porhanyította a földet. Mindketten tagjai a szocialista brigádnak, mely a IX. pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy a lehető legkisebb szemveszteséggel arat és szállítja rendeltetési helyére a gabonát. A sző regi Egyetértés Tszbe délután megérkezett a három kombájn. Így együttesen öt kombájn, kedd reggeltől pedig még négy aratógép indult gabonabetakaritásra. 480 hold árpa, 780 hold búza biztosit munkát a gépeknek. B. ö. bajnját. A munka neheze a gépé A tiszaszigeti határban három kombájn aratott, öt vontató szállította a gabonát. A kombájnszérűn nagy a rend, a föraktárnok, Dobó Miklós bácsi így követeli meg. Az árpahalom végén gabona tiszti tó kombájn dolgozik, naponta 400 mázsa gabonát szelektál az idegen anyagoktól. A zsákokba gyűjtött, megtisztított árpát gabonafűvóhogy mégse gép juttatja fel a raktározási várakozással helyre. Dobó bécsi azt tervezi, hogy Jövőre billenőko. esik segítségével kiiktatják a zsákolást is. Hat ember szabadul fel. Mielőtt elköszönnénk, szól Vágó Dezsőnek, a traktorosbrigád vezetőjének, hogy néhány embert küldjenek estére a szérűre, hogy éjszaka se szüneteljen a tisztítás. Kell a hely az újabb szállítmányoknak. Amikor betoppantam hozzájuk, Pusztamérgesen faluszéli házukba, s megértette jövetelem célját, zavarba jött. Írni — mondta, — csak érdekes emberekről szokás. Az én életem tucatélet, mint a legtöbb emberé ebben a faluban. lm; kell érveltem mert ö — Papp Antal meg a többiek, a ..tucatéletek", köznapi kommunisták és pártonkívüli parasztok — munkája hasz- szerintem azzal magyaráznával szép, érdekes világot hflt°. véglegesen gyöteremtettek itt A Rizling « "^ffí , „ .. eszme. Tudatos a hit es a Termelőszövetkezet, a pusz- remény iránta. Akik itt tamérgesi emberek jólété- hagytak hit és remény nélnek legfőbb forrásává lett. kül annak idején a falut már legtöbben hazajöttek. Köztünk vannak és dolgoznak. Csupán az idén húsz család és családtag lépett be hozzánk. Másodvetés Az újszentiváni Üj Élet Tsz-ben szintén az árpaföldön „vasárnapolt" három Algyői vasárnap Nem mindennapi eseményben volt részük július 2-án az algyőieknek. Felavatták a f öl d mű vessző vet kezet új önkitszolgáló élelmiszerüzletét Nagyon sokan már a lenter.é. S azt tréfásan bizony kritikának szánták. A Hazafias Népfront július első vasárnapjára békegyűlést hirdetett a művelődési házba. A tiszta, szép hajnali órákban a nyitás művelődési otthon ugyancsak előtt érkeztek az üzlet elé, s mikor kinyílt előttük az ajtó, őszintén csodálkoztak. Volt rá okuk, hiszen a mi új üzletünk bármelyik szegedi önkiszolgáló bolttal felveheti a versenyt. Nem győzték dicsérni az asszonyok; mennyivel gyorsabban tudtak itt bevásárolni, mint a meglepetest okozott az embereknek. Déli 12 órakor még a festők dolgoztak benne, 3 órakor pedig már a békegyülés kezdődött, ahol a műsort az óvoda apróságai szolgáltatták. Az óvónénik heteken át tudásuk legjavát adták azért, hogy ez a békegyűlés minél színvorégi üzletben, Köszönetüket nalasabb legyen. S a nagyfejeztek ki ezért a helybeli fóimúvesszovet kezet és a MESZÜV vezetőinek, akik elősegítették ezt a fejlődést.. Július 3-án szintén eseményekben bővelkedett falunkban. Délelőtt férfi, nöi röplabda-mérkőzést láthattak a sportszerető algyőiek, délután Hódmezővásárhely város és a szegedi járás válogatott, labdarúgói mérkőztek az algyői sportpályán, mely a hódmezővásárhelyiek javára 2:l-es győzelmével végződött. Nemcsak az algyőiek, vendégeink is igen jól érezték magukat, s nem ok nélkül jegyezték rreg: nem ártana, ha a falunak eggyel több nevezetessége lenne, s ezt pedig a földmüvesszövetkezet Tisza kisvendéglője jeterem teljesen megtelt emberekkel. A kis óvodások nagyon szépen szavaltak, táncoltak és énekeltek a békéről. Győri Pál községi gyógyszerész, a Hazafias Népfront bizottság tagja tartott előadást. Érdekesen, tanulságosan beszélt a békéről, az érte vívott harcról, a békés, gazdag élet igényéről. Az emberek mély őszinteséggel juttatták kifejezésre: a béke ügye számukra nagyon fontos. így telt el július első vasárnapja Algyön. Akik nem jutottak el a sportpályákra és a békegyűlésre, vasárnap is a földeken dolgoztak, arattak. Pataki Jenöné, a községi tanács vb-titkára Presszó Csengéién Fekefepálinka A minap régen nem látott barátom találkozásunk örömére gyűszűnyi pálinkával kínált Üllésen. Látván, hogy elkomolyodtam a furcsa zamattól kitalálta, amit gondoltam: „Nem biztos, hogy ezt olyan helyen főzték. ahol Finánc is jár". Későöb azután Pintér Lajostól, a helybeli Árpad Tsz elnökétől tudtam meg: löbb féle oka van annak, hogy az üllési tanyák között széltében-hosszában elterjedt a .,feketepálinka'' főzés. Csak egyetlen szeszfőzde van az egész nagy üllési tanyatengerben. az állami gazdaságé. Ott pedig, már hosszú idő óta nem főznek pálinkát kívülállóknak. A szomszédos falvakban sem fogadják az üllési főzetőket, mert a magukét sem győzik. így azután, ha mégis hasznosítani akarják például a hullógyümölcsöt, amiből nagyon sok kerül évente, szinte csak törvénytelen eszközökkel tehetik ezt, pedig az állami gazdaság főzdéje évente 9— 10 hónapon át munkanélkül áll. Viszont, ha bérfőzést is vállalhatnának itt, évente igen sok haszna lenne ebből a gazdaságnak, az államnak. Mi szükség hát arra, hogy embereket akaratlanul is törvénysértő cselekedetekre kényszerítsük? Cs. J. termesztés és az állattenyésztés. A tsz-nek fennállása óta még sohasem volt mérleghiánya. S azt mondják, ha eddig nem volt, a jövőben már aligha lehet. Tudatos a hit Papp Antal főmezőgazdász egy azok közül, akiknek a nevéhez kapcsolódnak e sikerek. — Az, hogy most már olyan gyorsan gyarapodunk, Mást ne mondjunk, az első közös esztendőben, 1981-ben még 22 forint 80 fillért ért itt egy munkaegység 1965ben pedig ugyanennyi munkáért 40 forint 24 fillért adott a közös. Egyik évben Ezután elmondta élete történetét, melyből nem volt nehéz megérezni: már gyerjobban meg tudna élni ebből, mint mások ugyanennyiből. Mégis, amikor megcsapta az új parasztti világ első szele, önként hagyta ott az egyéni gazdaságot. 1951-ben körzeti mezőgazdásznak szegődött az akkor még épperv csak létező pusztamérges! gépállomásra. Öttömös, Üllés, Rúzsa és maga Pusztamérges lett a körzete. Ezekben aa években alakult meg a körzet első hét termelőszövetkezete. — Nagyon nehéz évek voltak ezek. — Idézi az üllesi Kocsis Mihályt, a rúzsai Krisztin Illést, az öreg Kot. hencz Mihályt, akik a környéken elsőként álltak a szó. vetkezés eszméinek hirdetői közé. Nagyszerű emberek voltak valahányan. Szentül hittek abban, amit csináltak. Mégis néha majdnem kétségbeestek. Ilyenkor azt kérdezték a körzeti agronómus. tői: Antal, mi lesz a vége ennek a sok bajnak? Sok szép szfilfi sem volt kevesebb, mint ko- mekkorában is képzelt valarábban mit, amí egészen más volt, valami meseország az akkori paraszti élethez képest. 1922-ben a közeli halasi tanyákon született, apai ágon Három évvel ezelőtt még tízen voltak testvérek, Puszúgy tűnt: komoly veszélyben la mérgesen járt elemi iskovan Pusztamérges régi hír- lába és nagyon szerette a neve: kivesz a rizling. Tor- földrajzot, meg a történelmelni a régi kisparaszti gya- met. Kérte a szülőket: tarrullogmódszerrel már ném gaz- hasson tovább. Édesapja daságos. Különben is ahány azonban a maga egyszerű kis gazdaság annyiféle mi- logikájával azt mondotta: ha nőség. Márpedig az új pia- az egyik tanul, járna az a cok a legjobb minőség mel- másiknak is. „Nem akarnám, lett a legnagyobb mennyi- hogy haló földemben is szidségben kérik a bort. És janak a többiek, hogy az azóta nagyon sok minden Anti azért vitte többre, mert történt itt. Ha a szövetkezeti, ő tanulhatott", táblák mellett látjuk az állami gazdaiság sok szép fiatal szőlőjét is, csak azt mondhatjuk1 amióta Pusztamérgesen szőlővel foglalkoznak, ilyen sok szép szőlő mint most, még sohasem volt határában. A szőlőtermesztéssel együtt bontakozik itt a nagyüzemi gyümölcstermesztés kultúrája. 184 hold új szőlője — zömmel olasz rizling és 110 hold közös gyümölcsöse van már a tsz-nek. Tréfának szántam azonban, a valóságnak is megfelel; hogyha semmi másuk nem lenne a Az elsők között Anti 16 éves vofft éppen, amikor meghalt az apja. Amint múltak felette az évek, úgy szilárdult benne a töprengés elhatározássá; tanulni kell. Húsz éves korára 1942-ben Kiskunhalason „Aranykalászos gazda" oklevelet nyert. Az itt kapott tudás még nagyobb tüzet gyújtott benne: egy évvel később már a hódmezővásárhelyi gazdaképző iskolán pusztamérgesi gazdáknak, a vizsgázott sikeresen. Most közös szőlőkön és gyümölcsösökön túl, a termőrefordulás után ezekből is szépen már szerette volna kamatoztatni a szerzett tudást, azonban ehelyett katonaruhában ^J^^.V^^Z találta magát: front, hadifogság öt holdnyi homok várta haza, s úgy érezte, 6okkal moki viszonyoknak megfelelően egyre sikeresebben vizsgázik itt a közös növényMozgalmas a tsz-major Mozgalmas a forráskúti ártézikút vizét a fürdőbe és Haladás Tsz majorja, építők az istállókba egyaránt elveés villanyszerelök szorgos- zetik. A központi majorban kodnak fejlesztésén. Az út- kombájnszérű készül 100 építők mintegy 1400 méter ezer forint saját beruházáshosszú utat készítenek, más- bál. A kőművesek a 36 vagofcl millió forint állami beru- nos raktár elkészítésén munhúzásból. Ugyancsak az ö kálkodnak. A villanyszereYetíUsT'iE a kOCSÍm°SÓ lé~ ^k valamennyi épületbe betsz1 házi brigádja mint- vezetik a villanyt, így megegy 100 ezer forintos költség- történik a központi major gel központi fürdőt épít. Az teljes villamosítása. DOMASZÉKI FALUVÉG Teljesült a csengelei fiatalok kívánsága; presszó nyílt a faluban. Közel három hete fogadta vendégeit a ..Csöpi' nevet viselő cukrászda. Fiatal vezetője. Tóth Istvánné alig győzte kiszolgálni feketével, fagylalttal, tésztával és sörrel a fiatalokat. A presszó közkedveltségét jelzi, hogy két hét alatt 22 ezer forint bevételük volt. A „Csöpi" kedves, ízléses hely, hangulata. bútorzata egyaránt vonzza a falu lakóit. A fagylalt mellett a sör a legkeresettebb hűsítő. Csakhogy ez utóbbi — bizonyos határon túl már hangulatfűtő is. Mit tesz a kis vezetőnő a hangoskodók ellen. Volt néhány eset, amikor nem szolgálta ki, vagy ki is küldte az ízetlenkedöket. Helyes, ha vigyáz arra, hogy a presszó nehogy kocsmává váljon. Mert bármennyire fontos az üzlet — különösen az önálló gazdálkodásra kijelölt kisteleki körzeti földművesszövetkezet egységeinél —, valamennyi presszó rendeltetése: a fiatalok és a felnőttek számára a kulturált fogyasztás és zavartalan beszélgetés színhelye legyen. „Elkezdtük újra" Valahol a mélyben — nem tudhatták, hogy hol, már aa ellenforradalom szikrája hamvasztotta a kanócot. Az ellenforradalom megtépázta ezeket a homoki szövetkezeteket. ö ezt így tömöríti egy jelképes mondatba: építjük a házunkat, látjuk, hogy már nem sokára kész. egyszer aztáncsak összedől az agész. Hát elkezdtük újra a f u ndamentu mtóL Az agronómus érezte; ugyanazokat a hibákat még egyszer nem követhetjük el. S a már négycsaládos apa újra tanulni kezdett Ugyancsak sikerrel végezte el a mezőgazdasági technikumot. 1962-ben — nyomban azután, hogy „egy falu egy tsz'1 alapon összeverbuválódott a Rizling, főagronomusnakj hívták — beiratkozott a felsőfokú Kertészeti-Szőlészeti Technikum levelező tagozatára. És még e napokban is a négyéves kitartó tanulás okozta örömök mámorában a. A kommunisták útján Éppen egyszer annyi klós most — 44 éves —, mint azok a fiatalok, akik már a mj társadalmunkban ismerték meg a világot és folyaJ matos tanulás után az idérl nyerték el mezőgazdasági diplomájukat. Amikor még 3 volt. 22 éves. remélni sem mer-? te, hogy az álmok egyszer1 valóra válnak és eljut idáigj Maga ugyan még nem tagjai a pártnak, de mindvégig azt az utat járta, melyet a kommunisták tűztek ká a jobÜ élethez. Emlékszünk még öreg Pappra, aki nem engedte tanulni, nehogy nekf löbb jusson, mint a másik kilenc gyereknek? Nos, há< most már látnivaló, hogy tulajdonképpen mind a tízen egyformán örököltek. Két fiú és két kisiány vwrf a Papp-családban, jeles é* kitűnő tanulók. Anti a legöregebb, úgy látszik, hogy apja mesterségét követi. É.4 az édesanyjuk? Ennek a* erős, barna parasztasszonynak az élete megérne egy másik riportot. Bár nemi volt más, „csak" feleség és háziasszony. Mégis: nélküle és a sok-sok olyan asszony nélkül, mint ő, Pusztamérges sohasem lett volna * mai Pusztaimérges. CsepI József (Somogviné fejv.) Már annyira természetes, hogy fel sem tűnik, mégis a mai valósághoz tartozik: a mai faln utcái nem a behorpadt gaztetöknél, a nyomorúságnál végződnek. „ Képünkön Domaszék szélső házai a bajai útról nézve — Helyreigazítás. LapunH május 12-i számában Védelmet kérnek a Felsőgajgonyai Tsz gazdái címmel riportot közöltünk, amelyben a szövetkezetből közősségellenes magatartás miatt jogerősen kizárt Dékány János és fia, Dékány István tevékenységéi-öl írtunk. A cikk alapgondolatát és szándékát — a témát érintve —• a közérdek motiválta, viszont. anr.ak néhány megállapítása Dékány Jánost és Dékány Istvánt illetően — az öt zsák kukoricának célzatos kintliagyásával és Juhász József főkönyvelő veszélyeztetésével kapcsolatban (az utóbbi ügyben a cikk megjelenése után jogerős felmentő ítélet született) — téves információn alapult. A kérdéses 700 négyszögöl gyümölcsös terület a háztáji földbe be volt számítva.