Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-01 / 154. szám

Fél év a konzervgyárban A szegedi konzervgyárban csütörtökön reggel örömmel írták ki a faliújságra, hogy teljesítették első féléves ter­vüket. A gyár rendben eleget tett a belföldi és a külföldi szállítási kötelezettségeinek. Az év első hónapjaiban a félkészáruk feldolgozását, va­lamint húskészítményeket, konzerveket gyártottak. A friss szezon május végén kez­dődött a zöldborsóval. I3ár rapszodikus volt az idei ta­vasz, mégis több zöldborsót raktak dobozokba és üve­gekbe, mint amennyire szá­mítottak. A 260 vagon zöld­borsó konzerv első szállítmá­nyai elindultak a külföldi országokba. Jelenleg a zöld­bab, az uborka és már a sárgabarack k megjelent a gyárban, s lassan teljes nagy­üzem lesz a szegedi konzerv­Üzemben. Könnyűiparunk és a KGST Közéletünk hírei DOBI ISTVÁN TÁVIRATAI Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­zövölte IV. Mwami Mwam­butsát, Burundi királyát or­szága nemzeti ünnepe alkal­mából. Ugyancsak táviratban •fejezte ki jókívánságait Aden Abdullah Osmannak, a Szomália Köztársaság el­nökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Hasonló­képpen táviratban fejezte ki jókívánságait Gregoire Kayi­banda-nak, a Rwanda Köz­társaság elnökének országa nemzeti ünnepe alkalmából. Az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait Georges P. Vani­er-nek, Kanada főkormány­zójának, Kanada nemzeti ünnepe alkalmából. AZ MSZMP TÁVIRATA A KKP-HOZ A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­ga táviratban üdvözölte a Kínai Kommunista Pártot megalakulásának 45. évfor­dulója alkalmából. A KGST-ben résztvevő országok könnyűipari szak­értőinek az utóbbi időben lezajlott tanácskozásain a legfőbb feladat az 1966­1970-es évekre vonatkozó fejlesztési tervek összehan­golása volt. Ebben természe­tesen részt vettek a magyar szakemberek is. A tervössze­hangoló munka kiterjedt a termelési, valamint a nyers­anyag- és késztermék export­import előirányzatok egyez­tetésére, a szakosítás terüle­teinek meghatározására. A szakosításnál mintegy 46 cikkféleséget választattak ki. Ezek között találhatók műszaki szövetek, speciális munkaruhák és munkaci­pők. A könnyűipari cikkek válaszlökcseréjének növelé­sére állandó munkacsoportot hoztak létre, összehangolták a KGST-ben egyeztetett ku­tatások fő irányait és a főbb kutatási témákat, valamint öt esztendő szabványosítási feladatait. A fafeldolgozó és a nyomdaipar hatékonyabb gazdasági és tudományos­műszaki együttműködésének előmozdítására a KGST könnyűipari állandó bizott­ságán belül új állandó mun­kacsoportok alakultak. Jelentős fejlesztés A tervek szerint a KGST­országokban 1970-ig a köny­nyűipar jelentősen fejlődik. A Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság viszonylag kisebb mértékben, a Román Szocialista Köztár­saság és a Bolgár Népköztár­saság gyorsabb ütemben fejleszti könnyűiparát. Ma­gyarország e tekintetben kö­zepes helyet foglal el, öt év alatt az iparág termelése várhatóan 25 százalékkal emelkedik. A technológiai folyamatok korszerűsítésé­hez a könnyűipar minden ágában folyamatos és auto­matizált gépsorok üzembe he­lyezését tervezik. Mivel a magyar könnyűipar nem rendelkezik saját könnyűgép­gyártással. a beruházásokhoz szükséges gépi berendezések túlnyomó részét külföldről szerzi be. Továbbra is nagy­arányú alapanyag-importra szorul, ugyanakkor a jobb nyersanyagellátás érdekében fejleszti a vegyiszálak, a műbőrök, valamint a fa- és pozdorjalemezek hazai gyár­tását, illetve felhasználását. Az importált alapanyagokért jórészt kész termékkel fi­zet. ezért a könnyűipari ter­mékek, különösen pedig a textíliák exportja nagyará­nyú lesz. Széles körű együttműködés A magyar könnyűipari szakemberek tavaly 43 ta­nácskozáson vettek részt s ezek előmozdították a KGST-ben történő együtt­működést. Húsz szakértői értekezlet volt. 16 alkalom­mal a kutatási témákról konzultáltak, és 7 alkalom­mal tartottak ülést az állan­dó munkacsoportok. Az öl­tözködéskultúrával foglalko­zó állandó munkacsoport ez­úttal is sok hasznos tapasz­talattal segítette a divatter­vezők és a ruházati üzemek szakembereit. Széles körű az együttmű­ködés a kutatóintézetek kö­zött is. Az elmúlt évben is számos KGST megbízásból végzett kutató munka zárult le. Befejeződött például a pamutipari fonalirezés auto­matizálása és az irezési re­cepturak egységesítései, az űj szővetkikészítési eljárá­sok kidolgozása és az újfaj­ta — vegyiszálakból készülő — szövetek gyártástechnoló­giájának kialakítása. A kü­lönböző ruházati cikkek kor­szerű gyártási technológiáit, a könnyű műanyao sarkok és talpak előállításának módját kísérletezték ki. A magyar szakemberek ez évben négy bór- és cipóipari, öt nyomdaipari, kilenc tex­til- és ruhaipari, valamint öt faipari kutatási téma megol­dásába kapcsolódtaik be. Részt vesznek például a po­lipropilénszál textil- és köt­szövői pari felhasználásának, továbbá az új cipőipari ra­gasztóanyagok kidolgozásá­ban. A ruhaipar számára komplex gépsorokat alakíta­nak ki és foglalkoznak az­zal is. hogyan oldható meg a fonodák és szövödék komplex gépesítése. A lakosság körében vég­zett testalkatfelmérés alap­ján a kutatók segítséget nyújtottak új ruházati szab­ványok bevezetéséhez, új szabásminták megszerkeszté­séhez. Á szakosítás bővítéséért A magyar szakemberek a szabványosításban több fel­adat megoldását vállalták. Az egységes szabványok elő­segítik mind a választékcse­re, mind a gyártmányszako­sítás kiszélesítését. E téren ugyanis még korántsem használták ki a lehetősége­ket. A gyártásszakosításinál a divatcikkek kevésbé jöhet­nek számításba, viszont a munkamegosztás kiterjeszté­sére alkalom nyílik a mű­szaki szövetek, munkaruhák és különböző típusú cipők előállításánál. Lehetségesnek látszik, hogy több mát or­szágot a magyar ipar lásson el például kismamacipők­kel. A már korábbi szakosí­tás nyomán az NDK-ból, a Szovjetunióból nagyobb mennyiségű vegyipari és tej ipari szűrőszövet, az NDK­ból papíripari filc és nemez, a Lengyel Népköztársaságból pedig különleges munkaru­haszövet vásárlására van 1 illetőség. Bulgáriából könyvkötészeti szöveteket, Lengyelországból pedig kü­lönleges munkacipőket is át­vesz külkereskedelmünk. Szakembereink most javas­latot készítenek a könnyű­ipari nemzetközi szakosítás körének bővítésére. (MTI) így készülünk a kongresszusra Szavazás - divatiigyben Kitüntették a röszkei gazdákat Nagy Dániel adta át a jutalmakat Az 1965. évi országos mező­gazdasági termelési verseny­ben a közepes nagyságú tsz­ek kategóriájában a röszkei Kossuth Tsz a nyolcadik he­lyet vívta ki magának. Ezt a szép eseményt ünnepelték Röszkén. A községi művelő­dési házban ünnepi küldött­közgyűlést tartottak a Kos­suth Tsz tagjai, melyen meg­jelent és felszólalt Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács tagja, Csongrád megyei országgyű­lési képviselő. Részt vett a küldöttközgyűlésen Farkas István, a szegedi járási ta­nács vb elnöke. Vörös Lajos, a járási pártbizottság munka­társa. Tanács Imre, a tsz elnöke nyitotta meg a küldöttköz­gyűlést, ezután pedig Nagy Dániel a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében köszöntötte a Kossuth Tsz gazdáit, őszinte elismerő sza­vakkal méltatta többek kö­zött azt az eredményt, hogy n Kossuth Tsz fennállása óta még minden esztendőben 40 forint felett fizetett tagjainak munkaegységenként, majd pedig beszámolót tartott az utóbbi országgyűlés munká­járól. Vázolta azokat a fel­adatokat, amelyek a harma­dik ötéves ierv teljesítéséből hárulnak a tsz-ekre. Különö­sen hangsúlyozta a mezőgaz­dasági termelésben a belter­jesség növelésének szükséges­ségét, valamint az állatte­nyésztés hozamainak fokozá­sát. A délelőtti órákban Nagy Dániel megtekintette a gaz­daságot, s a látottak alapján számos gyakorlati tanáccsal ts szolgált. Végül pedig át­nyújtotta a tsz elnökének a forradalmi munkás-paraszt kormány elismerő díszokleve­lét, melyet az országos ver­senyben elért nyolcadik he­lyezéssel érdemelték ki a Kossuth Tsz gazdái. Farkas István a járási ta­nács végrehajtó bizottsága határozatát ismertette, misze­rint a Kossuth Tsz a járási tsz-ek versenyében a máso­dik helyet vívta ki magának. Az első helyezett gyálaréti Komszomol Tsz mindössze 35 ponttal tudta megelőzni a röszkeieket, akik összesen 2100 pontot nyertek a járási versenyben. Ezért a kiváló eredményért a járási tanács végrehajtó bizottsága ugyan­csak díszoklevéllel jutalmaz­ta a röszkeieket. Ezután Nagy Dániel kitün­tetéseket nyújtott át a leg­eredményesebben dolgozó gazdáknak. „Kiváló termelő­szövetkezeti tag" kitüntetést kaptak: Tanács Imre tsz-el­nök, Fehér Sándor főkönyve­lő, Krauszki László gépcso­porlvezető, Makra Imre nö­vénytermesztési brigádvezető. Ábrahám Balázs, Krabóth György, Tanács Károly mun­kacsapatvezelők és Fodor István állattenyésztési bri­gádvezető. A földmüvelés­ügyi miniszter dicsérő okle­velét Orbán Ferenc növény­termesztési munkacsapatve­zető, Ördögh Lajos és id. Berta Istvánné növényter­mesztők nyerték el. A kitüntetésekért s a szép elismerésért Tanács Imre tsz elnök az egész tagság nevé­ben mondott köszönetet, Időnként hiány van egyes típusú cipőkben, s ritkán le­het kapni 39—40-es számú női és 44—45-ös férficipőket. Az is előfordul, hogy az egyes kiskereskedelmi vállalatok nem a legújabb választék szerint rendelik meg a cipő­ket. Főleg a vidéki városok és a falvak lakossága panasz­kodik a kis választék, vala­mint a kevés divatcipő miatt. A vidék nehezményezi azt is, hogy a kereskedelem nem mindig gondol az idősebbek­re, hanem raagszkodnak a régifajtájú kényelmes lábbe­likhez. Sajnos ezek a jelenségek Csongrád megyében sem is­meretlenek. Emiatt kérdést intéztünk dr. Gál Lászlóhoz, a Belkereskedelmi Minisztéri­um cipőipari Igazgatóságá­nak vezetőjéhez. Miben látja a hibákat és hogyan lehet ezek ellen védekezni? — Időnként hozzánk is ér­keznek panaszok a fogyasz­tóközönség részéről és mi minden esetben intézkedünk. Felhívjuk a nagykereskedel­mi vállalatok figyelmét az elhangzott kifogásokra és a lehetőséghez mérten megpró­bálunk a helyzeten javítani. Ez annál is könnyebb — mon­dotta —, mert a cipőipar min­den igényt kielégít, azt gyárt­ja, amit mi megrendelünk. Ha tehát mégis vannak hi­bák, az okot elsősorban ma­gában a kereskedelemben kell keresnünk. Sajnos a kiskereskedelem nem mindig intézi rugalmasan megrende­léseit, s vannak boltvezetők — szerencsére már mindin­kább kevesebben —, akik el­hanyagolják a fogyasztók igényeit A lakosság megnyugtatásá­ra közölhetem, hogy már a jövő esztendőben a fogyasz­tók igényeire gondosabban ügyelünk. A jövő évi divat­cipők gyártásában érdekeltté tesszük a lakosiságot. Egyelőre csak Budapesten — a Budapesti Divatcsarnok­ban —, de később remél­hetőleg vidéken is — divat cipőkiállítást rendezünk, amelyen 600 olyan cipőmo­dellt mutatunk be, amelyek­ből kívánjuk megállapí­tani az 1967-es cipődivatot. Ennék megfelelően a közön­ség szavaz majd, hogy me­lyik modellt tartja megfele­lőnek és a szavazatok alapján tesszük meg megrendelé­seinket ZS. L. A Kender fonó- és Szö­vőipari Vállalat párt­szervezetei a Köz­ponti Bizottság határozata alapján megkezdték a veze­tőségek újjáválasztására, cs a IX. kongresszusra való fel­készülést Minden területen alaposan elemeztük a felké­szüléssel kapcsolatos felada­tokat és ennek alapján ha­tároztuk meg a tennivaló­kat. melyeket a júniusi tag­gyűléseken megvitattunk. A kongresszusra és előtte a pártvezetőségek újjáválasz­tására való felkészülés nem két különálló feladat Mind­kettő egyet jelent. Azt je­lenti, hogy számvetést készí­tünk, áttekintjük az elmúlt években végzett tevékeny­ségünket, annak eredmé­nyeit és hibáit, s meghatá­rozzuk a jövőben végzendő feladatainkat és munkánk módszereit. Ez igen sokrétű tevékenység. Még nagyon le­egyszerűsítve is csak hosz­szadalmasan lehetne fejte­getni az ide vonatkozó gon­dolatokat. hiszen a pártmun­ka teljes keresztmetszetéről egész tevékenységéről van szó. Vállalatunk alapszerveze­tei és az általuk elkészített munkatervek azt mutatják, hogy minden területen igen alaposan készülnek, sokol­dalúan kívánják elemezni a végzett munkát. Igen he­lyesnek tartjuk, hogy e fel­készülés nemcsak most kez­dődött meg. Már ez év ele­jétől folyamatosan napirend­re tűzték a vezetőségek a pártmunka egyes fontosabb területeinek értékelését, így a feladatok nem halmozód­tak össze néhány hónapra. Az eddigi tapasztalatok azt ígérik, hogy a szeptemberi taggyűlésekre a vezetőségek jó beszámolót készítenek, s ezek tényleg a végzett mun­kát és a feladatokat fogják tartalmazni. Helyesnek tartjuk, hogy az eddigiek során tapasztalt hibák és hiányosságok meg­szüntetése is gyorsabb ütem­ben halad, mint más évek­ben. Nem várják meg, hogy a párttagság egészének hatá­rozata alapján és utána ja­vítsanak a dolgokban. A módszer az: amit lehet, azt azonnal megtenni. A z elkövetkező hóna­pok alatt — sokkal jobban, mint máskor — a figyelem a pártszerve­zetek munkájára, a pártve­zetőségekre. de az egyes kommunisták tevékenységé­re is irányul. Sokan kíván­csiak arra. miként fogjuk ér­tékelni az eredményeket, mennyire és hogyan muta­tunk rá a visszahúzó ténye­zőkre, milyen célokat és fel­adatokat tűzünk ki magunk elé. Ez a figyelem, kíváncsi­ság nem kívülálló szemlélő­dés. Ez a törődést és az együttérzést is jelenti, mivel az emberek nagy többsége tudja, hogy egy-egy kong­resszus nemcsak a párt ha­nem az egész társadalom életében is jelentős ese­mény. Elutazott a moszkvai pártküldöttség Nyikolaj Jegoricsev nyilatkozata Tegnap délután elutazott Budapestről a moszkvai párt­bizottság küldöttsége, amely a Budapesti Pártbizottság meghívására tartózkodott hazánkban. A küldöttség vezető­je, Nyikolaj Jegoricsev, az SZKP KB tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára a delegáció magyarországi láto­gatásának befejeztével ezt mondta: — Budapesttel, bár szép panorámájában sokat gyö­nyörködtünk, nemcsak madártávlatból, hanem emberkö­zelből is megismerkedtünk. Amerre jártunk, mindenütt nagy szeretettel fogadták delegációnkat, s elmondhatjuk, hogy a lehető legszebb élményekkel térünk haza. — Amint azt a Budapesti Pártbizottság küldöttsége is tapasztalhatta, az előttünk álló feladatokban sok a ha­sonlóság. Mi, itt, Budapesten, Igyekeztünk minél többet kérdezni — s a válaszok hallatán mindig elgondolkoztunk, hogy az a bizonyos dolog, amiről éppen beszélgettünk, ho­gyan is van nálunk. Az élmények még frissek, nehéz len­ne találomra példát kiragadni. Hazatérésünk után a kül­döttség közös munkával elemzi majd, mit, hogyan haszno­síthatunk a legjobban a látottakból. Nem kívülálló szemlélődé* ez, hanem sokak tevőleges részvétele, a párt kongreszi­szusa előtt, amit mutat az is. egyének és kisebb-na­gyobb kollektívák, munká­sok és vezetők tiszteletüket és egyetértésüket azzal feje­zik ki, hogy munkafelajánlá­sokat tettek vagy brigádo­kat alakítottak. Ez évben a kongresszns tiszteletére eddig a vállalat­hoz tartozó három szegedi gyárban 60 új brigád ala­kult ÍKV e nemes verseny­ben 130 kollektíva vesz részt Tagjainak száma megköze­líti az ezer főt. Az újszeged! cérnázóüzem szakmányai már a „szocialista üzemrész'' címért versenyeznek. A sze­gedi kenderfonógyárban a KISZ-szervezet például véd­nökséget vállalt egy új üzem­rész beindítása és üzemelte­tése felett A munkások és műszakiak kezdeményezésére — kong­resszusi vállalásuk alapján — lehetőség r.yílt az eredeti éves exportterv 10 százalé­kos túlteljesítésére. Minden kezdeményezésnek egy a cél-: ja: jobb munkával, nagyoíób gazdasági eredményekkel já­ruljunk hozzá a kongresszus előkészítéséhez, az 1966. évi feladatok teljesítéséhez. A jobb és gazdaságosabb munkára való törekvés azt mutatja mindannyiunk szá­niára, hogy üzemeink dolgo­zói támogatják a párt poli­tikáját, egyetértenek mind­azon intézkedésekkel, me­lyek a népgazdaság fejlesz­tését, az életszínvonal növe­kedését szolgálják. A kong­resszusra való készülés nem jelent semmiféle befeléfor­dulást a pártszervezetek éle­tében. Minden feladatnak megfelelő időben és egy­mástól nem elválasztva igyekszünk eleget tenni. Fá­radozunk a termelési moz­galmak segítésén, az üzemi demokratizmus kiszélesíté­sén. a javaslatok és ésszerű­sítések megvalósításán. Nagy figyelmet szentelünk a poli­tikai munkára; a pártélet fejlesztésére és még sok más tennivalóra. A kongresszus trént meg­mutatkozó érdeklődés lehetővé, de egyben szükségessé is teszi ft politi­kai munka javítását és fej­lesztését. Nap mint nap tá­jékoztatni kel! a dolgozókat az üzemi, a vállalati és tár­sadalmi eseményekről; a nemzetközi kérdésekről. E beszélgetések kapcsán alka­lom nyílik arra, hogy köze­lebbről megismerhessük a dolgozók véleményét. Ez erősíti a párt és a tömegek kapcsolatát, elősegíti a prob­lémák megismerését, meg­szüntetését. A kommunisták­nak éppen egyik legfőbb fel­adatuk az, hogy munkatár­saikkal minél jobb és minél elevenebb kapcsolatuk le­gyen. A pártmunka mindig az emberek között végzett munka volt és marad is, mely azt a célt szolgálja; hogv mindenki ismerje mun­kájának .célját,, értelmét és hasznosságát Az emberek egyre jobban érdeklődnek az ilyen dolgok iránt és egyre jobban foglalkoztatja őket a holnap. A pártmunka most külö­nösen sok körültekintést ta­nulást és alapos felkészülést kíván. Olyan társadalmi munka, melyért nem jár • több fizetés, nem jár kivált­ság. A párt tagjai nem is kí­vánnak a maguk számára jogtalan előnyt, s szívesen e'eget tesznek önként vál­lalt kötelességüknek. A kom­munistáktól a párt többet kér és többet vár. mint a pártonkívüliektől, s mi meg­próbálunk eleget tenni e kö­vetelményeknek. K ongresszusra készü­lünk. s az eddigi len­dület és akarás biz­tató. Bízunk abban, hogy a nagyvállaltunk kollektívája eredményes munkája alap­ján büszkén számolhat be sikereiről a' kongresszusnak. BALASSY SÁNDOR, a Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat pártbizottságának titkára Fentek. 1966. iulilte L Díi-MAQYARQftSZÁ? 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom