Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

Színvonalas árukínálat — jó minőségű áruk Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata a belkereskedelem harmadik ötéves tervének célkitűzéseiről Az országgyűlés néhány héttel ezelőtt iktatta törvénybe a népgazdaság harmadik ötéves tervét. A törvény — a többi között — előírja, hogy a lakosság mind sokrétűbb igényének kielégítése érdekében élelmiszerekben és iparcikkekben egyaránt javítani kell az árukínálatot, korszerű ruházati és tartós fogyasztási cikkekben az ellátást. E, látszólag egyszerű, valójában rendkívül sokrétű feladat végrehajtásával kapcsolatos célkitűzésekről Tausz János belkereskedelmi miniszter a következőkben tájékoztatta a Központi Sajtószolgálat munkatársát: — Az 196(5—1970 közötti tervidőszak folyamán a lakosság 1 főre jutó reáljövedelme 14—16 százalékkal emelkedik. Miután a reáljövedelmen belül a készpénzbevételek nagvobb arányban nőnek, a kiskereskedelmi forgalom mintegv 20 százalékos emelkedésével számolunk. Az 1965. évi 88 milliárd forinttal szemben az értékesítés 1970-ben meghaladja a 105 milliárd forintot. Az összforgalmon belül az élelmiszerek és az iparcikkek aránya megközelítően azonos lesz. az egves főárucsoportok értékesítésének növekedése azonban eltérően alakul. — A bolti élelmiszerek forgalmánál 16 százalékos, a vendéglátás értékesítésének 23 százalékos növelését tervezzük. Célul tűztük, hogy az élelmiszerek mind nagyobb hányada kerüljön az üzletekbe iparilag feldolgozva. előrecsomagolva, főzésre előkészítve, vagv félkészétel formájában. Ezzel is — valamint a kereskedelmi és üzemi vendéglátás forgalmának növelésével — könnyíteni akariuk a dolgozó háziasszonyok munkáját. Nagyobb arányban kerül forgalomba magasabb tápértékű, korszerű táplálkozást biztoeitó élelmiszer is. — Az élelmiszerforgalom növekedésével párhuzamosan növekszik a lakosság élelmiszerfogvasztása is. Az l főre jutó fogyasztás húsból, húskészítményekből, baromfiból 1970-ben majdnem 55 kg lesz, szemben az 1960. évi 47.6 kg-mal és az 1965. évi 51.8 kg-mal. Zsiradékból az 1965. évi 24,2 kg-ról 26.3 kg-ra, tejből és tejtermékekből 96 kg-ról 116 kg-ra, cukorból 30 kg-ról 33 kg-ra, zöldségből és gyümölcsből 129 kgról 147 kg-ra emelkedik a fogyasztás. Efvide.iűleg — s ez a korszerűbb táplálkozás bizonyítéka — a gabonaneműek (kenyér, liszt stb.) fogyasztása minimálisan ugyan, de csökken. — Bár a kereskedelem a harmadik ötéves tervben — évről évre növekvő mértékben — mintegy 9—10 százalékkal több húst hoz forgalomba. a húsellátás mégsem problémamentes. Az igények gyorsabban nőnek, mint a rendelkezésünkre álló húsmennviség, és különösen sertéshúsból nem tudjuk az ieénveket maradéktalanul kielégíteni. Ismerve a vásárlók kívánságait — és figyelembe véve a reális lehetőségeket is —, erőfeszítéseket teszünk a húsellátás, a húsáruk öszszetételének javítása érdekében. 0 Hogyan növekszik a tervidőszak alatt az egyes iparcikkek forgalma? — A ruházati cikkek 12 százalékos, a vegyesiparcikkek 29 százalékos forgalomnövekedését irányoztuk elő. Az átlagot meghaladó mértékben növekszik a tartós fogyasztási cikkek értékesítése: több mint 40 százalékkal; a vas-műszaki cikkeké mintegy 36 százalékkal. A személvgépkocsik száma majdnem megkétszereződik, számításaink szerint 75 ezer új személygénkocsi kerül a vásárlókhoz. harmadik ötéves terv végére minden második családnak mosógépe és tv-készüléke, minden harmadik családnak hűtőszekrénye lesz. — A forgalom mennyiségi növelése mellett nem kevésbé fontosnak tartjuk az áruválaszték bővítését, a minőség javítását. A fogyasztók nagyobb választékban igénylik a korszerű alapanyagokból gyártott ruházati termékeket. nagyobb kapacitású, modern háztartási gépeket, híradástechnikai készülékeket kívánnak vásárolni. A fogyasztási cikkek minőségével kancsolatban még eléggé nagyszámú, jogos kifogás hangzik el. Erre nemcsak nyomatékosan felhívtuk az ipar figyelmét, hanem a kereskedelmi szerveket arra ösztönözzük, hogv szigorítsák az áru minőségi átvételét, érvényesítsék kötbérigényeiket. ne vegyék át a szabványtól eltérő minőségű árut, és szükség esetén kezdeményezzenek felelősségre vonást is. ha szándékos minőségrontást tapasztalnak. — Fontos kérdésnek tartjuk az építőanyag-ellátás javítását. A családiház-építési kedv erőteljesen növekszik. A harmadik ötéves tervben előreláthatólag 200 ezer lakás épül magánerőből. Ezenkívül építési anyagokat kell biztosítanunk a meglevő házak bővítéséhez vagy tatarozásához. Az építési anyagok iránti igény — amellett, hogy a forgalom 30 százalékkal növekedni fog — meghaladja a rendelkezésre álló árualapokat ezért a tervidőszakban mindent megteszünk, hogy a szükséges építőanyagokat, szerelékeket fürdőszoba-berendezéseket biztosítsuk. # A gazdaságirányítás új rendszere hogyan segíti elő az ipar és a kereskedelem együttműködésének javítását? — A gazdaságirányítás űj rendszerében a kereskedelem és az ipar alapvető érdeke teljesen egybeesik: a fogyasztók által keresett, korszerű termékeket gyártsanak és hozzanak forgalomba. Ha a fogyasztók és a piac értékítéletét figyelmen kívül hagyjuk, az áruk eladhatatlanokká. vagy nehezen értékesíthetővé válnak; a kereskedelem csökkenteni kényszerül megrendeléseit, vagy nem veszi át a kifogásolható árut. — Az ipari és a kereskedelmi vállalatok együttműködésének megkönnyítése és a rugalmasabb kereskedelmi tevékenység előmozdítása érdekében több intézkedést teszünk. Ezek részletezésére még nincs mód, csak megemlítem, hogy lehetőség lesz az ipari és kereskedelmi vállalatok között önálló ár-megállapodásra; a kereskedelem kedvezményeket adhat az iparnak, ha soron kívül vagy kiváló minőségű árut gvárt részére. Mintegy 40 százalékkal növeljük az importáruk behozatalát, és közvetlen árucserét folvtatunk — elsősorban a baráti országokkal — a választék bővítése érdekében. Erőteljesen támogatjuk a különböző kereskedelmi szektorok közötti versenvt a fogyasztók megnyeréséért és megtartásáért. — A továbbiakban inkább azokról az intézkedésekről kívánok részletesebb tájékoztatást adni. amelyek már az idén is hatályban vannak, és máris lehetővé teszik az ipar és kereskedelem együttműködésének javítását. az öntevékenyebb kereskedelmi munkát: — telies önállóságot biztosítottunk a kereskedelmi vállalatok részére áruforgalmi terveik elkészítésében. Az árualap, a várható vásárlóerő gondos elemzése és szállító-partnereikkel történő előzetes tárgyalások alapján a vállalatok maguk készítettek tervet, programot éves feladataikról; — a szükséglethez igazodó, tapasztalatokon alapuló árukészlet-normatívák alapján a forgalom bonyolításához szükséges hitelkeretet a vállalatok szabadon állapítják meg a Magyar Nemzeti Bankkal történő tárgyalás során. Ha úgy ítélik meg, hogy egv nagyobb tétel áru megvásárlása részükre előnyös, erre önállóan további hitelt vehetnek igénybe; — a kereskedelmi vállalatok kockázati alapot képeznek, hogv ió minőségű, de a szezon végén kimaradt, vagy a forgalom lebonyolításához szükségtelen készleteiket, saját hatáskörükben árengedménnyel értékesíthessék; — több vidéki iparcikk kiskereskedelmi vállalat — földrrrűvesszövetkezet is — már az idén az új gazdasági mechanizmus közgazdasági ösztönzőit alkalmazza, kísérletképpen.. Jogot kaptak a többi között arra is, hogy árubeszerzéseiket közvetlenül az ipartól eszközöljék; megváltoztatták a beosztott és vezető állású dolgozók anyagi ösztönzésének rendszerét stb. — valamennyi vállalat részére megengedett, hogy árubeszerzéseiket nemcsak az adott megye területén működő, hanem bármelv nagykereskedelmi vállalattól biztosíthassák: — támogatjuk az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek piaci értékesítését: — kiterjesztettük a vállalatok helvi árualapokból történő beszerzési lehetőségét. Általában arra ösztönzünk, hogv a központi árualapok mellett a helvi árualapok, a helvi termeltetés fokozott felhasználásával is javítsák az áruválasztékot: — jelentősen fokoztuk a vállalatok önállóságát a béralapgazdálkodásban. a bérmegtakarítások felhasználásában; a hálózat fejlesztésében pedig a beruházási, felújítási és karbantartási keretekkel gazdálkodhatnak szabadabban. # Milyen lehetőségeket biztosít a harmadik ötéves terv az üzletes a szállodai hálózat bővítéséhez, a kereskedelem korszerűsítéséhez? *— A terv az állami belkereskedelem részére mintegy 2.6 milliárd Ft. a szövetkezeti kereskedelem számára 2,1 milliárd Ft beruházási lehetőséget biztosít. Ezt az összeget növeli a tanácsok, vállalatok saját erőforrása. — A belkereskedelem beruházási keretéből mintegy 850 millió Ft-ot a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésére, ugyancsak 850 milliót idegenforgalmi célokra, és közel 700 milliót a nagykereskedelmi raktárak és telepek építésére és korszerűsítésére fordítunk. A szövetkezeti beruházási keretnek több mint felét felvásárlási raktárak és hűtőtárolók építésére használják fel. — A kiskereskedelmi hálózat fejlesztésénél továbbra is fontosnak tartiuk. hogv a kereskedelmi központokban korszerű, nagyobb alapterületű szaküzleteket alakítsanak ki. A meglevő hálózat belső tartalékainak kihasználásával a korszerű eladási formák alkalmazásával kell biztosítani a nagvobb forgalom zavartalanabb és kulturáltabb körülmények között történő bonyolítását. Folytatjuk a megkedvelt ABCáruházak építését Budapesten, Veszprémben és Nyíregyházán. A helvi jellegű hálózatfejlesztés egyik sarkalatos feladata, hogy a kereskedelmileg ellátatlan területeken napi cikkeket árusító — főként élelmiszer — boltokat építsenek.. Tervek szerint 200 ilyen, jórészt külterületi bolt megnyitására kerül sor a tervidőszakban. — Az Országos Áruházi Vállalat befejezi a csepeli, szegedi, tatabányai áruházak építését és újat épít Miskolcon, Székesfehérváron. Zalaegerszegen, Kaposváron, valamint Budapesten: Óbudán. A tervidőszak végén kezdetét veszi az egri, szolnoki és pécsi áruházak építése is, ezek megnyitására azonban csak 1970 után kerül sor. — Az idegenforgalmi jellegű szállodák hálózata 10 — közöttük öt állandó jellegű és öt idénv-jellegű — szállóval bővül. Befejeződik a Budapest Szálló építése: a Duna-parton és a Margitszigeten épül szálló. Balatonarács. Balatonfüred, Balatonalmádi, Keszthely. Balatonföldvár és Hévíz is új szállodát kap. E kiemelt, idegenforgalmi jellegű szállodák mellett, jórészt a tanácsi vendéglátó vállalatok saját beruházásaként Harkányban. Szombathelyen. Nyíregyházán, Békéscsabán, Szolnokon és Székesfehérváron épül új szálló, és 200 hellyel bővül a győri Vörös Csillag. — Folytatjuk a kereskedelem és vendéglátás korszerű gépekkel történő ellátását. A hűtőkapacitás fokozásával lehetővé válik, hogy újabb üzletekben árusítsanak hidegkonyhai készítményeket, félkészételeket, mélyhűtött árukat. Nagyobb mennyiségben kívánjuk a gyümölcsleveket, üdítőitalokat hűtött állapotban forgalomba hozni. A kiszolgálás további korszerűsítésére különböző árusító-automatákat. pénztár- és csomagológépeket szerzünk be. A vendéglátást el kell látnunk nagv teljesítményű főző-sütő berendezésekkel. előkészítő gépekkel. hogv különösen a kiránduló-, üdülőhelyeken nagy tömegben jelentkező vendégeket gvorsan. kiváló minőségű ételekkel, cukrászati és hídegkonvhai készítményekkel lássuk el. — A gépek alkalmazásának a kereskedelemben is fontos célja, hogy csökkentsük, és ahol lehetséges, kiküszöböljük a kézzel végzett munkát, a kereskedelmi dolgozók erős fizikai igénybevételét. Ennek érdekében is egvebek között különböző bolti, raktári emelő-, szállító- és árumozgató szerkezeteket és targoncákat szerzünk be. — A harmadik ötéves tervben a belkereskedelemnek jelentős feladatokat kell megoldani. A gazdaságirányítás úi rendszerében a kereskedelmi vállalatok szerepköre növekszik. Reméljük, hogy az új gazdasági mechanizmus azon célkitűzését, amely a szükségletekre való termelést helyezi előtérbe, megértik ipari, mezőgazdasági és külkereskedelmi szállítóink. és növelik a lakosság igén vei nek megfelelő fogyasztási cikkek termelését és szállítását. A termelés fejődése mellett, a kereskedelmi dolgozók tömceire támaszkodva. a harmadik ötéves terv során a lakosság ellátását magasabb színvonalon. kulturáltabban fogjuk biztosítani — fejezte be táiékoztatóját a miniszter. Ü. L. Több mint 1 milliárd forint ai öntödék fejlesztésére Szegeden gépesitik a formázást A mostani ötéves tervidőszak jelentős változást hoz az öntödék életében. A termelés növelésén kívül egyik fontos cél, hogy a nehéz fizikai munka az öntödékben is megszűnjön. Nagyobb beruházásokra öt év alatt 1,1 milliárd forintot, kis üzemek felújítására további 69 milliót költenek. Tizenkét öntödében már az idén megkezdődnek a korszerűsítési munkák. Szegeden konvoj sort szerelnek fel és gépesítik a formázást A győri öntöde és kovácsoló gyár vasöntödéjében, a kisr várdai radiátorgyárban, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár öntödéjében görgősorokat sőt az utóbbiban homokelőkészítő művet is üzembehelyeznek. (MTI) Kállai Gyula új nagyköveteket fogadott Kállai Gyula, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke szombaton bemutatkozó látogatáson fogadta Ya Doumbia-1, a Mali Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Ugyancsak bemutatkozó látogatást tett a miniszterelnöknél Szon Za Rjong, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. (MTI) Húszéves a forint S

zinte varázsütésre történt: egyik nap még felfoghatatlan és csak csillagászati mértékrendben érthető számokban fejeztük ki a gyufa árát, s másnapra kelve azt mondtuk: harminc fillérbe kerül doboza. Húsz esztendeje valahogy így ért véget a pénz történetének legnagyobb inflációja, a milliárdok, a mii- és az adópengők sora, az a keserves másfél esztendő, amelyet nehezen felejt el bárki is, aki átélte. S akkor és így megszületett a forint, voltaképp első kézzelfogható jele annak, hogy országunk, népünk lassan úrrá lesz egy szörnyű zűrzavaron, hogy megindul a kibontakozás, mégpedig alapjaiban más módon, más tartalommal, mint addig. Jó forintunk elődjét, a pengőt az a rendszer ítélte halálra, amely létrehozta. Az inflációnak a háború befejezését követő időszak nem elindítója: már csak befejezése volt. Az infláció akkor kezdődött, amikor a háború; szinte órányira egyidős a nemzetvesztő kor utolsó, népellenes merényletének kezdetével. Akkor született, amikor a Horhy-rendszer kalandorpolitikájának minden terhét a dolgozókra hárította, s munkájuk fizetségeként szakadatlanul csökkenő értéket képviselő papirosokat adott. Pénz — udjuk, tapasztaltuk, még fiatal a példa, mely a hétköznapokban megtanított rá szinte minden akkori gyerekembert is — csak akkor őrizheti meg rangját, tekintélyét, egész szerepét az életben, ha hátteréül javak sorakoznak, áruk az üzletekben, s fedezetére a bank teli trezorján túl ott a munka, a termelés. Akkor, abban a megpróbáltatásoktól terhes másfél esztendőben nem volt sem arany-, sem árufedezet. Nem volt semmi, az ország politikájának küzdőterén pedig az újat megteremteni akarók és a régihez konokul ragaszkodók között folyt a döntő küzdelem a hatalomért- Múlt és jövő állt egymással szemben; a múltat képviselők már semmit sem akartak tenni — de mit is tehettek volna ők? — a pénzromlás megállításáért. Nekik kedvezett, ami a népet oly mélységesen sújtotta, ők remekül halásztak, üzleteltek a zavarosban. A kommunista párt hirdette meg, jelentette be jóelőre: 1946. augusztus elsejére megteremtjük a jó pénzt. Külföldi szakértők, hazai polgári közgazdászok lehetetlennek tartották a tervet: egy háborútól tépett, romokkal küszködő, éppen csak lélegzeni kezdő ország hogyan akar értékálló pénzt teremteni nagy külföldi — magyarán mondva: dollár — kölcsön nélkül? A jobboldal erre is spekulált. Az a jó pénz, amit valami ködös távolra ők ígértek, feltétlenül a dollár járszalagjára kötötte volna az országot. Mást, jobbat akartak a kommunisták, s ezzel értett egyet az ország népének nagyobbik fele. Most, visszatekintve húsz év távlatára, csak a legnagyobb elismeréssel gondolhatunk a kor embereire, akik bányában, gyárban, földeken tányér levesért napjában, dolgoztak gyakran kettő helyett is, akik éhezve és rongyosan fejtették a szenet, építették a vasutat, a hidakat, helyreállították a rombadőlt otthonokat, akik szántottak és arattak, hogy mire itt a forint, legyen kenyér, fontak és szőttek, hogy az új pénz érkezését áru is várja. Hősi kor, nagy emberi tettek kora volt az a másfél esztendő! A külföld — emlékezhetünk rá — csodaként hirdette a forint megteremtését. Ám a nemzedék, amely születését elősegítette, fedezetét létrehozta, tudja; nem történt varázslat, nem volt csoda. Annyi történt, hogy dolgozó emberek milliói ismerték fel, hogy hazájukban, amely valóban az övék, csak kezük munkája lehet önön boldogulásuk alapja. Ez a forint igazi titka. S ha a mi pénzünknek is — mint a világ valamennyi pénzének — belső mozgástörvényei szerint időnkint változik, módosul is értéke, annyi elvitathatatlan tény, hogy a forint jó, azzá fejlődött, amivé szántuk, sőt a jövőben még fokozottabban töltheti be fontos gazdasági hivatását. S hogy tekintélye, nemzetközi rangja szilárd, hogy külföldi partnereink szívesen kötnek velünk üzleteket, hogy '-ereskedelmi megbecsülésünk, rangunk a világpia.on 'ia olyan stabil és osztatlan nem volt, mint amilyen . köszönhetjük mindennapi társunknak, forintunknaK r . S annak a sok-sokszázezer, millió embernek, aki áldozott érte, dolgozott és dolgozik, napról napra újrateremtve a forint hátországát, becses fedezetét, árualapját — köszönhetjük és köszönjük az alkotó népnek, s minden javaink, jelenünk és jövőnk forrásának: az életet formáló, az életet szépítő munkának. L. K Vasárnap, 1966. július 31. DÉL-MAGYARORSZÁG 3