Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-31 / 180. szám

A felkészülés hónapjai A

párt IX. kongresszusára való felkészülés befejező szakaszához érkeztünk a Központi Bizottság július 28-án megtartott kibővített ülésével, amelyen megvitatták és jóváhagyták a IX. kongresszus irányelveit é« a módosított szervezeti szabályzat tervezetét. A kongresszusi előkészületek most következő, befejező szakaszában már a konkrét szervezeti intézkedések, a pártélet demokratizmusából következő események kerülnek előtérbe; az alapszervezetek taggyűlései, illetve a járási, városi, megyei pártértekezletek. A központi bizottság úgy határozott, hogy a kongresszusi irányelveket és a módosított szervezeti szabályzat tervezetét augusztus 10-ig valamennyi alapszervezet rendelkezésére bocsátja. Egyben kötelezően előírja, hogy a taggyűléseken és a pártértekezleteken azokat megvitassák és kéri, hogy állásfoglalásukat, észrevételeiket, javaslataikat a Központi Bizottsághoz juttassák el. A Központi Bizottság az irányelveket megküldte a legfontosabb tömegszervezeteknek is, azzal a javaslattal, hogy ugyancsak tárgyalják meg és tegyék meg észrevételeiket. A Központi Bizottság úgy látja, hogy most a kongresszusi irányelvek megvitatása a kommunisták döntő politikai feladata. Valamennyi fontosabb kérdésben, melyet a kongresszusi irányelvek tartalmaznak, s melyekben a kongresszus hivatott a végső szót kimondani, a közelmúltban — igen széleskörű tanulmányozás és viták után — a Központi Bizottság megfelelő álláspontot alakított kí. Gondolunk itt elsősorban a gazdaságirányítási rendszer reformjával kapcsolatos, majdnem kétéves vitára és a Központi Bizottság a kérdésben hozott határozatára. Igen széleskörű vita után fogadta el az országgyűlés a harmadik ötéves tervet is. Az ideológiai munkát és a kulturális életet illetően útmutatónk a Központi Bizottság által tavaly elfogadott ideológiai irányelvek, illetve az ezt kiegészítő határozatok és állásfoglalások: olyanok, mint a tájékoztatásról, az irodalom és a művészetek | társadalmi, politikai helyzetéről szóló dokumentumok. Megfelelő határozatok születtek a közelmúltban a szakszervezetek. az ifjúsági szervezet és más tömegszervezetek munkájáról is. A Központi Bizottság által elfogadott irányelvek szerint a párt- és az ország a VIII. kongresszuson megjelölt úton haladt az elmúlt években, a párt politikája eredményesnek bizonyult Ezért azt kéri majd a kongresszustaá; hagyja jóvá az eddig követett politika fővonalát illetve azt az új követelményeknek megfelelően fejlessze tovább. A Központi Bizottság azt javasolja, hogy a kongresszus utáni esztendőkben is a szocializmus teljes felépítéséért folytatott harc maradjon pártunk és népünk fő célkitűzése s ennek megfelelően keH a kongresszusnak feladatainkat is meghatároznia. N

emcsak pártunk általános politikájából és munkastílusából, de az említett célokból is következik, hogy a IX. kongresszus munkakcmgresszus lesz, ahol a gondos és alapos elemzés, a felelősségteljes határozathozatal lesz a fő feladat. Az alapszervezetekben folyó munka fontosságát hangsúlyozva, a Központi Bizottság úgy döntött, hogy mindenütt két kongresszusi taggyűlést kell tartani. Az elsőt augusztusban, s ezen meg kell tárgyalni az irányelveket, valamint a szervezeti szabályzat módosítását célzó tervezetet. Ki kell dolgozni az ezzel kapcsolatos javaslatokat, hogy azok idejében eljussanak a felsőbb pártszerveken keresztül a Központi Bizottsághoz. A második kongresszusi taggyűlésen, amelyet szeptemberben kell megtartani, — e feladatok elvégzése után — több idő marad az alapszervezeti vezetőség beszámolójának megvitatására és az új vezetőség megválasztására. Természetes dolog, hogy sem az első, sem a második kongresszusi taggyűlés napirendje nem választható el az adott alapszervezet életével összefüggő konkrét termelési, ideológiai, politikai kérdésektől. A párton belüli demokrácia hangsúlyozottabb érvényesítése érdekében már az első kongresszusi taggyűlésen meg kell választani a jelölőbizottságot, hogy több ideje legyen a tájékozódásra, a vélemények kikérésére. Ennek alapján felelősségteljesebben tehetik majd meg javaslatukat a második taggyűlésen az újonnan megválasztandó vezetőségre, és a kongresszusi küldöttekre , A

IX. kongresszusra való felkészülés nemcsak a párt, hanem az egész magyar nép ügye. Ennek legjobb tanúbizonysága az a hónapok óta tartó és mind szélesebben kibontakozó munkaverseny-mozgalom, amely a kongresszus tiszteletére indult. A Központi Bizottság nagyra értékeli és üdvözli a kongresszusi munkaverseny-mozgalmat s ennek jeléül úgy határozott, hogy a legjobb eredményeket elérő üzemek és intézmények részére kongresszusi zászlókat és kitüntető okleveleket adományoz. A holnapi sikereket a mai tettekkel lehet megalapozni. Ezért a IX. kongresszuson meghozandó határozatok — amelyek a szocializmus teljes felépítése felé vezetik tovább népünket — sikere azon is múlik, hogyan teljesítjük mindennapi feladatainkat a termelés, az ideológiai élet és a kultúra frontján, — már most — a kongresszust megelőző hónapokban. Ez is hangsúlyozza a kongresszusi felkészülés soron következő, befejező szakaszának fontosságát VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 180. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. július 31. Kádár János fogadta Couve de Murville-t A francia külügyminiszter elutazott hazánkból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt az MSZMP KB. székházában fogadta Maurice Couve de Murville francia külügyminisztert és szívélyes eszmecserét folytatott vele. Couve de Murville-t a látogatásra elkísérte Jacques de Beaumarchais, a francia külügyminisztérium politikai ügyek főosztályának vezetője, Francois Puaux, a minisztérium európai főosztályának vezetője, valamint Raymond Gastambide, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter, Szilágyi Béla külügymiszterhelyettes és Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete, COUVE DE MURVILLE: Az európai helyzet átalakulóban van Maurice Couve de Murvaié szombaton délben a Gellért Szálló Gobelin-termében találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. Couve de Murvflíe elöljáróban szívélyes szavakkal mondott köszönetet a vendégszeretetért Ezután magyarországi látogatásának céljáról, jelentőségéről szólt a francia külügyminiszter. A francia külpolitika egyik fő törekvése, hogy kapcsolatait a Kelettel megjavítsa — mondotta. Az európai helyzet átalakulóban van, s a változás az enyhülés irányában hat európai országok közötti békés kapcsolatok kialakítását mozdítja elő. Mi — mondotta —i Franciaországban ormck az irányzatnak a hívei vagyunk, s minden lehetséges eszközzel ennek az irányzatnak a kiteljesedését óhajtjuk szolgálni. Ügy véljük, hogy ez az elhatározásunk megegyezik valamenynyi európai nép törekvéseivel, azzal, hogy lehetősége* teremtsünk nagy problémáink megvitatására — mondotta befejezésül a francia külügyminiszter, majd válaszolt az újságírók kérdéseire. Lehetőségek a magyar—francia kapcsolatok bővítésére Árra a , kérdésre, hogy a budapesti tárgyalásai alapján milyen lehetőséget lát a magyar és a francia kormány kapcsolatainak bővítésére, Couve de MurviMe így választat: — Az első, amit tehetünk — ebben egyébként meg is állapodtunk —, az, hogy állandó érintkezést tartunk fenn a két kormány között. Fejleszthefcőek kapcsolataink a két kormány , tagjainak kölcsönös látogatásaival is, s természetesen vannak olyan konkrét területek —• például a gazdasági élet, a kultúra, a tudomány —, ahol az együttműködés rendkívül eredményes lehet. Növelni kell a kereskedelmi árucserét A francia külügyminiszter kifejtette az európai biztonság előmozdításával kapcsolatos francia elképzelésokct, — Az európai biztonság — mondotta többek közt — szorosan összefügg a német probléma megoldásával. Egy további kérdésre válaszolva Couve de Murville hangsúlyozta, hogy magyarországi látogatásában a legígéretesebb elemének azt a légkört tartja, amelyben ez az utazás lebonyolódott. Az a jó légkör, amely a két ország kormányai között már korábban kialakult, most még megerősödött, s lehetővé tette, hogy minden időszerű problémát kedvező körülmények között megvitassanak. — Ami a konkrét problémákat illeti — fűzte hozzá a francia külügyminiszter — pillanatnyilag a legfontosabbnak a kereskedelmi árucsere kérdését tartom. Ügy gondolom — mondotta —, hogy a két kormány tevékenységének elsősorban ezen a téren kell megnyilvánulnia. A külügyminiszter a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalások közben mind az általános európai kérdésekben, mind a francia—magyar kapcsolatokat illetően könnyen megtalálták a közös nyelvet. Megerősítette, hogy Péter János párizsi útja új szakaszt nyitott a franciamagyar kapcsolatokban. Ez volt az „olvadás" kezdete. Ezután kifejtette, hogy napjainkban a vietnami kérdés jelenti a világban a nagy válságot, amelynek megoldása mindannyiunkat foglalkoztat Végül magyarországi benyomásairól nyilatkozva elismeréssel szólott Budapest és a Balaton szépségéről. Hangsúlyozta: „Ügy érzem, hogy Magyarországot jelenleg fejlődésének gondjai foglalkoztatják elsősorban. Ezt természetesnek és egészségesnek találom. Fáradozásaikhoz, amelyek az életszínvonal emelését szolgálják, a legnagyobb sikereket kívánom" — fejezte be sajtóértekezletét eouve de Murville. Kállai Gyula ebédet adott Couve de Murville tiszteletére Kállai Gyula, a Mmkroteartanács elnöke ás felesége Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter és felesége tiszteletére szombaton ebédet adott az Országház Vadász-termében. Az ebéden Kállai Gyula és Couve de Murville pohárköszöntőt mondott. Elutazás a Ferihegyi repülőtérről Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter és felesége, valamint kísérete szombaton este elutazott Magyarországról. A vendégeltet ünnepélyesen búcsúztatták a francia és magyar zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Elutazás előtt Couve de Murville nyilatkozott a sajtó képviselőinek: Nagyon jó benyomásokkal távozom Budapestről — mondotta —, s meggyőződésem, hogy hasznos munkát végeztünk a Franciaország és Magyarország közötti politikai, gazdasági, kulturális és egyéb jellegű kapcsolatok kibontakoztatása érdekében. (MTI) Szegedi Ünnepi Hetek Somogyi Miklós elvtárs a népitánc-fesztiválon Cseterkl Lajos elvtárs a Háry előadásán Külföldi szakszervezeti küldöttségek Szegeden Tegnap, szombaton a szabadtéri játékok ötödik előadásának napján, mintegy nyolcezer vendég érkezeti Szegedre. Budapestről, Miskolcról és Egerből három különvonat hozta az érdeklődőket, ezenkívül 17 külön; autóbusz érkezett Szegledre hazai csoportokkal. Külföldről két busz hozta a vendé; geket. Csoportosan is érkeztek vendégek a Német De-i mokmtikus Köztársaságból! Franciaországból és Nyugata Németországból, számosan jöttek saját kocsijukkal. A városba érkezett vendégeket 54 idegenvezető kalauzolta. Megismertették é vendégekkel Szeged nevezetesíségeit, a kiállításokat! tárlatokat. A Háry tegnapi szabadtér^ előadására minden jegy ei-. kelt. Megtekintette az dóadást Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete és Radványi János washingtoni magyar ügyvivő is, szegedi párt- és tanácsi vezetők, dr. Btczó György, a városi tanács vb elnöke, Sipos Géza, a városi pártbizottság titkára és Deák Béla, a szegedi párt- végreha jtóbiaottság tagja, a pártbizottság osztályvezetője társaságában. A népitánc-fesztivál tegnap esti előadásán megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága titkárának társaságában. Tömegeket vonzott az országos népitánc-fesztivál újszegedi szabadtéri színpadon tartott záróelőadása is. A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezeté-' nek meghívására hazánkban tartózkodó külföldi szakszervezeti delegációk tegnap, szombaton délután Földvári Aladárnak, a közlekedési szakszervezet főtitkárának társaságában Szegedre láto(Folytatás a 4. oldalon.) Ma de in Szeged Ilyen Jelzés ugyan nem található a kivitelre kerülő szegedi gyártmányokon de azért mind többen ismerik meg városunk nevét külföldön is az Ipar termékei révén. Nemcsak az olyan hagyomános cikkek révén, mint a szalámi vagy a Danrika! A Hangszergyár termékeinek például negyven százalékát exporfália. Most készül 1500 hegedű Amerikába (első kép), 300 bőgő Angliába. 200 bőgő a Szovjetunióba és 300 cselló Angliába. A konzervgyárban nemrég kezdődött el a paradicsomfeldolgozás szezonla, s ezekben az elegáns pléhdobozokban sűrített paradicsom ..utazik" maid külföldre (második kép). A Pannónia szőrmegvár szegedi üzeme a világ minden tálára küldi kiváló minőségű, kis sorozatban készülő irhabundáit. Ez itt egy ..gepárd-bunda" (harmadik kép) nyugat-német rendelésre. A kábelgyárban készül az úgynevezett switsch-kábel (negyedik kén), mely telefonközpontokba énitve 1ut el a külföldre. (Somogylné felvételei)