Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-30 / 179. szám

Befejeződött a nyári egyetem Tegnap délelőtt véget értek a két hétig tartó pedagógiai nyári egyetem előadásai. A sokoldalú, a szabadegyetemek jellegét, színvonalát túllépő igényes előadások sok értékes anyaggal segítik a résztvevő pedagógusok oktató-nevelő munkáját. Az e heti program középpontjában az iskola és a pályaválasztás társadalmi, pedagógiai és lélektani problémái álltak. Előadás hangzott el ezen kívül a tanulói képességek megismerésének iskolai rendszereiről, a köznevelés tervezésének aktuális kérdéseiről. A résztvevők megtekintették a szabadtérin a Háry és Az ember tragédiája előadását, s több kirándulás is bővítette a programot Tegnap este a Tisza Szállóban bankettel búcsúztak Szegedtől a vendégek. 2 yfrüNGARI^ Mária Lujza—civilben Kevesen Ismerik fel az utcán a hamvasszőke Mária Lujzát a fekete hajú Szőnyi Olgában, aki első szegedi szabadtéri alakításával — Mária Lujza szerepével — sikeresen debütált — Nagyon jól érzem magam az itteni színpadon és örülök, hogy például Dayka Margittal és Tompa Pufi bácsival együtt szerepelek, hiszen még soha nem játszottam velük. S féltem is, hogyan állom meg a helyem a prózai színészek kötött. Az eredményt már tudjuk. Sikeresen. Persze csak a szegedi színpad volt számára új, a szerep nem. — Evekkel ezelőtt az operaházi Háry premieren ls mi énekeltük... Szinetár Miklóssal ls sokszor dolgoz'• GJLGGGL ÉIIÍIÍÍIOT^' .^SVL : "A, -./•; M ÉGLIP tam már együtt Öröm vele a munka. Sok olyan ötlete van, ami új szint ad egy régen játszott darabnak is. A nagy méretekhez — színpadhoz és közönséghez — hozzászokott Szőnyi Olga. Most jött haza Londonból, ahol a Royal Festival Hall hatalmas nézőtere előtt énekelt Faragó Andrással együtt a Kékszakállú-ban. Sokszor szerepel külföldi színpadokon. Állandó meghívott énekese például a kölni operának. Általában budapesti repertoárját énekli. — Melyik közönség jobb? — Idehaza a közönség tudja értékelni, ha jó a produkció. De a „hűvös" angol közönség se viselkedik ridegen. — A jövő évad szerepei? — A Kékszakállú úgy látszik nem kerül le a repertoáromról. S szeptember 9-én nemcsak a hét ajtót, de a nyolcadikat, az operáét ls kinyitjuk. Azonkívül premierre is készülünk: Tannháuser felújítás lesz. — S a közeljövő? ... — Ha jó idő lesz, itt töltöm a nyarat, strandolok, pihenek. Igazán kedves ez a város... Jakab Ágnes Folytatódik a népitánc-fesztivál Tegnap este a Szegedi Nemzeti Színházban tovább folytatódott a szakszervezeti együttesek országos népitánc-fesztiválja. Az együttesek Népek táncai címmel mutattak be műsort. A fesztivál ma a Fergeteges című műsorral folytatódik. Képünkön a fesztivál egyik legnagyobb sikert aratott műsorszáma, a budapesti Vadrózsák-együttes Cigánytánca Először Szegeden a Tegnap este nagy sikerrel xi /tsisi'^/in mutatkozott be a Szegedi ^(JyiJ TT£\ Nemzeti Színházban az or- /S V V Wv szagos néptánc-fesztivál '«/ egyetlen külföldi tánccsoportja, a jugoszláviai Mla- éves munkásifjakból áll. Szedost együttes. A szabadkai gedre 25 tagú tánccsoportánccsoport vezetői és tag- tunk és két zenekarunk, a jai péntek délután az tambura- és népizenekar jött ÉDOSZ ^Szeged" néptegyüt- el, hogy részt vegyen ezen tea vezetőinek kíséretében a színvonalas néptánc-feszmeglátogatták a konzerv- tiválon. Itt két vegyestáncot: gyárat, majd az előadás szerbiai tánccsokrot és Szaszínhelyére siettek próbára badka környéki bunyevác a táncosok. Itt találkoztunk táncokat mutatunk be, MaA. Jancikinnel az együttes kón pedig teljes műsorral, művészeti vezetőjével, akit jugoszláviai népitáncokkal arra kértünk, tájékoztasson szerepelünk. A Mladost a Jugoszláviában népszerű együttesben egyébként műMladost együttesről. ködik dzsessz zenekar is, — Együttesünk 1947-ben azonkívül több hangszeres alakult — mondta A. Janci- és énekes szólistánk van, s kin >-, s nagy népi hősünk- ez utóbbiak szerb és magyar nek, Ivan Gorán Kovacsics- nyelven egyaránt fellépnek. nak nevét vette fel. Néhány A szabadkai Mladost táncéve kapta a Mladost elneve- együttes először jár Szegezést, mely félreérthetetlenül den. Odahaza évente többutal arra: tánccsoportunk szőr is ellátogatnak különbökizárólag fiatalokból, 14-19 ző városokba, a tengerpartra, Mladost s többízben eljutottak már külföldre is. A közelmúlthan Angliában szerepeltek nagy sikerrel. Az együttes ma Makón teljes műsort ad, s holnap utazik vissza Szabadkára. Kóc, pozdorja s egyebek Érdekességek a rostkikészítés fejlődéséről Az ország rostkikészítő ipa- kendert megvásárolnának tő- A napirenden levő feladarának fővárosa Szeged. Az lünk. tok elvégzése újabb fejlődést iparátszervezés idején, 1963- A terméseredmények he- nyit meg. A mezőgazdaságban jött létre a Rostkikészí- lyett inkább talán néhány ban az átlaghozamok tervtő Vállalat, mely egyrészt termelési adat érzékeltetheti szerű biztosítása a cél. a felmegtermelteti az országban a rostkészítő ipar fejlődését dolgozásban új technológiák, a kendert és a lent, másrészt tilolt lenből 1959-ben 491, a levegőztetés, az alagútázalkalmassá teszi további fel- 1965-ben csaknem 1900 ton- tatás elterjesztése. Szükség dolgozásra. A vállalat mind- nát dolgoztak fel; tilolt ken- van a rostfeltárás és fonás össze három éves, de 27 te- dérből 1959-ben 6240, 1965- egyszerűsítésére is, egyes lepe, illetve műhelye közül ben 9800 tonnát; ázott ken- műveletek elhagyására. A teáz újszegedi például 84, a derkócból 1959-ben 8800, lepeket tovább kell korszemezőhegyesi 76, a nagylaki 1965-ben 12 300 tonnát. Bár rűsíteni. Mindez megéri, mert 61 esztendős. Ennek az ipar- tilolt kenderből a belföldi a kender és a len olcsó és ágnak érthetően nagy múltja igények növekedése miatt jó anyag, itthon és külfölvan, hiszen nélkülözhetetlen némileg visszaesett az ex- dön is egyre nagyobb lehet termékek, a zsineg, a fonál, port, kenderkócból megkét- a keletje. Az ilyesmire a háló, a kötél, a ponyva, a szereződött, a lenkóc kivite- szokták mondani, hogy ez le pedig az 1959. évi 140 ton- a jó üzlet! náról 1100 tonnára növeke- F. K. dett. műszaki szövetek alapanyagót adja. Észrevehető fejlődés csak a felszabadulás, illetve az államosítás után következhetett be a rostkikészítő iparban, mivel mindaddig szinte hihetetlen alacsony műszaki színvonal jellemezte. A tőkések még a legelemibb üzemeltetési szabályokat sem tartották be, a szociális berendezések pedig csaknem teljesen hiányoztak. A kenderüzemekben 1960-ig csupán törő-, tiloló- ós rázógépek működtek. A medencék egyrésze földmedence volt. Az üzemi épületek ideiglenes jellegűek, porelszívás, fűtés nélkül. Az első lépések A kenderüzemek modernizálása igen nagy erőfeszítéseket követelt. Először is a gépparkot kellett felújítani, s megteremteni a szükséges munkakörülményeket. Teljesen újjáépítették a nagylaki, az újszegedi, a vajháti és még három másik kendergyárat, s törőgépekkel látták el őket. Kenderturbinát is kapott többek között az új szegedi és a nagylaki telep. Ezekben az üzemekben mindenütt nagy teljesítményű kócgépsort szereltek fel. A Ez a jó üzlet Legfeljebb elégették, másra nem igen tudták felhasználni 1957-ig a kenderfeldolgozás melléktermékét, a pozdorját. Ebből a korábban értéktelen hulladékanyagból 1965-ben több mint 27 ezer köbméter bútorlap készült, s a nagylaki űj üzem révén 1966-ban a termelés eléri az évi 56 ezer köbmétert. A pozdorja lemez nemcsak a hazai bútoripar 6zámára jelentős, jól felhasználható fapótló anyag, igen nagy az érdeklődés iránta külföldön is, tehát kitűnő exportcikk. A rostkikészítő ipar fejlődése, bár nagy arányú, még nem tart lépést az igényekkel, sőt tulajdonképpen az igények még nem is mindenben igazodtak lehetőségeihez. A teljesen hazai előállítású lenvászon ma még nem keresett cikk, mert alig gyártják. Holott például ágylepedőnek, vagy női ruhaanyagnak jobb, mint a pamutvászon. Manapság gyűrtelenítése sem okoz műszaki problémát. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az iparág mirostkikészítés fárasztó testi lyen mélyről indult el, s munkáját a tilolás gépesítésével teljesen kiküszöbölték. Megkezdték a turbinák felszerelését a lenrost-kikészítő üzemekben is. A kenderrost kikészítésének legnehezebb munkája az áztatás. Ennek megkönnyítésére alagútáztató berendezések épültek Vajháton, Eperjesen, Szegváron. A földmedencéket részben megszüntették, részben téglával vagy betonnal bélelték ki. Több új üzem is épült, Mikosdpusztán például 15 éve, 1951-ben kezdődött meg a termelés. Kender kontra műanyag A hazai kender- és lenkóró termesztés fejlődését már abból is lemérhetjük, hogy míg 1950-ben kendermagból importra szorultunk, ma mind a két rostnövény magját exportáljuk is. Nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakulása, a nagyüzemi jellegű termelés ! tette lehetővé ezt a fejlődést. Ami annál is inkább előnyös, mivel világszerte megfigyelhető a rostnövények termesztésének hanyatlása, s ilymódon mi még az olaszokat is megelőzve Európa negyedik legnagyobb kendertermelőjévé léphettünk elő az utóbbi években. A lehetőségek szinte korlátlanná váltak, kiderült ugyanis, hogy a hagyományos alapanyagokból készült termékeket nem tudják pótolni műanyagokkal: az olasz kenderfonógyárak szinte minden mennyiségű hogy szakember ellátottsága még ma sem kielégítő. Árhullám a Dunán Dunaremeténél a csütörtök délutáni tetőzéstől péntek reggelig 21 centiméternyit apadt a víz. Szombatig újabb húsz centiméterrel csökken a vízszint, de ez az Apadás csak átmeneti. A Felső-Duna vízgyűjtő területén lehullott újabb sok csapadék hatására ugyanis mór elindult a második árhullám. Ezért szombatra Bécsnél és Pozsonynál már mintegy hatvan centiméteres áradást várnak. A magyar szakaszon szélesebb a Duna medre, így a második áradás Dunaremeténél vasárnapig előreláthatólag csak húsz centiméteres víszszintemelkedést jelent Az újabb árhullám következtében továbbra is magas vízállásra kell számítani. Ezért a Győri Vízügyi Igazgatóság Komárom térségében is harmadfokúra erősítette az árvízvédelmi készültséget. Pénteken Esztergomban is elrendelték a harmadfokú árvízvédelmi készültséget. Forgalmiadé-kedvezmény a termelőszövetkezeteknek A pénzügyminiszter leg- delet másik pontja szerint újabb utasítása bizonyos a továbbeladásra átvett esetekre mentesíti a forgal- zöldség, gyümölcs, baromfi, miadó-fizetés kötelezettsége virág, dísznövény és gomba alól a mezőgazdasági tsz- forgaímiadója is megszűnik. eket, halászati tsz-eket, hegyközségeket, szakszövetkezeteket, önálló közös vállalkozásokat, tszcs-ket, szakcsoportokat. Ha az említettek közvetlenül exportra, vagy exportáló vállalatnak adnak el virágot, dísznövényt, vagy gombát, ezek után a jövőben nem kell fiA Pénzügyminisztériumban elmondották, hogy az intézkedésekkel a virág- és gombaexport fokozására, továbbá a piaci felhozatal növelésére akarják ösztönözni a szövetkezeteket, A továbbadásra megvásárolt mezőgazdasági cikkek után eddig általában 21 százalék forzetni forgalmiadót. A ren- galmiadót kellett fizetni. A nemzet művésze Száz éve halt meg Egressy Gábor „Megénekellek !... de te M i [léssz oka, *' Ha énekem tán szabadon [nem szárnyal: Lerészegítéd szomjas [lelkemet Művészetednek édes [Italával.. 1844-ben a „nemzet művésze"-ként ünnepelte Petőfi Egressy Gábort, akinek természetes játékmodoíra, szép versmor -Lása százakat hódított meg a magyar színjátszásnak. Színészi pályáját vidéken (Rozsnyón, Kassán, Kolozsvárott) kezdte. Nevével a pesti közönség először 1837-ben a Nemzeti Színház (amelynek egyik alapító tagja volt), első előadásának színlapján találkozott: a költőt alakította Vörösmarty: Árpád ébredésében. Ifjú korától, de különösen külföldi tanulmányútjai után szenvedélyesen sfkraszáll a dráma ügye mellett, szóban és hírlapi cikkekben hirdetve: a dráma az értelemhez szól és önismeretre tanít. Gyakran otthapvja Pestet ás vidéken vendégszerepel. A szabadságharcban vállalt politikai tevékenysége hosszabb időre megszakítja színészi pályáját: emigrálni kényszerül. Visszatérve kiadja emlékezéseit Törökországi napló címmel. Színpadhoz csupán 1854-ben jut ismét Ettől kezdve részben játszik, részben a színpadi játék elméleti kérdéseivel foglalkozik. Szerkesztője a Magyar Színházi Lapnak, alapítója és első tanára a színi tanodának. Igen gazdag tapasztalatait és elméleti fejtegetéseit gyűjtötte össze A színészet című művében, amelyet tankönyvül szánt a tanodának. Egressy Gábor mindamellett, hogy írói és tanári tevékenységet is folytatott, elsősorban színész volt: Shakespeare-hősszerep, Hamlet. Lear király, III. Richárd stb. színpadra vite(Kassai Vidor festménye) Egressy Gábor a Mátyás király szerepében lével) írta be nevét a magyar színjátszás történetébe. Petőfi a színész sorsáról írta: „Lekötve csügg ő egy rövid [bilincsen — Ez a jelen; csak erre [számolhat Ha a jelennek biztos [fövényébe Le nem bocsátá híre [horgonyát: Elmegy nevével az idő [hajója.. A száz évvel ezelőtt, 1866. július 30-án elhunyt Egressy Gábor, a dráma szenvedélyes szószólója nagyszerű színpadi alakításaival lebocsátotba hírének horgonyát, s nevét megőrizte az utókor. (— á — o —) Szombat, 1966. július 30. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 I