Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-26 / 175. szám

Háry János Az ember tragédiája vált emiatt halvánnyá, vértelenné. Különlegesen szép, gazdag, sokszínű, kulturált hangja-éneke és szerepformálása egyaránt megérdemelt sikert aratott. Szőnyi Olga Mária Lujzája mindenekelőtt énekesi-zenei szempontból kiemelkedői, de mint színészi alakítás is jól összefogott. Az előadás néhány pontján azonban talán egy árnyalattal finomkodóbb, affektáltabb lehetne. Szalma Ferenc Marci bácsija jóízű szegedi paraszt; ezek az erőteljes szegedi színek — az alakítás legfőbb újdonságai — jól hatottak a darabban. A prózai színészek közül mindenekelőtt Dayka Margit Császárnéját emeljük ki. A művésznő most szerepelt először a szegedi dóm előtt, s mégis jellegzetesen „szabadtéri alakítást" kaptunk tőle: harsányság, rikító színek nélküli erőteljes, kifejező játékot Tompa Sándor Császára is főképpen ezekkel az erényeivel tűnt ki; végig lendületes és erőteljes volt, de sohasem túlszínes vagy túljátszott. Bodrogi Gyula Napóleonja mulatságosnak és jól felépítettnek hatott de talán egy kissé könnyedébb volt, mint az igazi, a darabbeli; Kodály Zoltán idén éppen ez nemcsak méret, nemcsak fávlf1f A negyvenéves Háry Jánosa mennyiség, sőt elsősorban t^lL miiJ^T nemcsak anyagában, muzsi- nem is az, hanem mindenek- ^p1, kájában, cselekményében és előtt minőség; ez a légié- hatással és S^monS S ST"* leg£—bben" tttSS^gSZ ta^L i. jí Burkus sdlbakja. Minden cfiJLJfT Napjainkban többen vi- cséretet megérdemel a szórnokratdcus. Na^ mesterim- tetják a szabadtéri KZfnját>- lista Budavári Rudolf braket ebben a muveben nem ^ szükségességét, jogossá- vúras tánca, a zene XX századi P«>blé- gát Kell-e jobb érv a Háry mái izgatták; mindenekelőtt „^tani előadásánál arra, a közönség ízlésének neveié- hogy a ^j^dtén szín játsere, alakítósára, tehát egy- ByA<mak igenis vannak küfajta meghódítására, egy igé- lönlcges lehetőségei és nyes zenei_ szemlélet elter- adottságal? A szegedi szajesztésére törekedett badtérl — ez a produkció is „ vc&15 „.„„„^ A demokratizmusnak ez a ezt bizonyítja _ nem egy- káló zenekart Lukács Mikteijessege teszi taian eisö- nagyobb színpad a lós vezényelte. Keze alatt sorban alkalmassá a Háryt többinél, hanem minőségét a pompás hangszerelásű zeairo, hogy a szegedi szabad- teklntv.e más is. ne minden szépsége ésmonsrin^STa^öSlSg "etó fényes, újra, eredetiségre danivalójának mélysége szinnazoan a Közönség eie ;> £> egyaránt intenzív erővel, ír^n^V^íte^ » meg. nevelési. ízlésformáló funk- e2rt az ujat a müvon belül A kórus — különösen a cióit érezzük elsődlegesnek, maradva kutatja, anélkül, gyerekkar és a nőd kar — Ami negyven évvel ezelőtt felbontaná a daljáték színvonalas közreműködése a Háry születése idején zártságát. Ilyen szellemben Szálay Miklós karigazgató ilyen tekintetben még me- sikerült az előadásnak Háry gondos betanítását dicséri. (Somogylné felvételei) A szerelmes Mária Lujza (Szőnyi Olga), Háry (Melis György) és a féltékeny örzse (Komlóssy Erzsébet) Felújítása Szegedi Szabadtéri Játékokon Madách Imre drámai köl- aránya keltette föl. Közetaményének ided szabadtéri lebbről: a vita alapját a bemutatója — mint ismere- sokféle látnivaló egységbetas — a tavalyi előadás hangolása jelentette. (Nem felújítása. Mégis eseménye általában a látványosság, hinemcsak a szegedi játékok- szen a szabadtéri előadást e nak, hanem országosan is nélkül a legsajátabb eleméa színházi életnek. Nem vé- tői fosztanánk meg.) Meg letlenül kavargott körülöt- tud-e küzdeni a Vámos-féle te az elmúlt évben a kriti- — kétségtelenül nagystílű kusok, színházi szakembe- invenciózus — előadás a derek vitája, melyben dicsé- koncentráltság és ezzel a deret és bírálat egyaránt szép kompon ál tság veszélyével? számmal hangzott el. Az el- — ez volt a fő kérdés, marasztalók is elismerték Lapunk hasábjain e sorok azonban azt az újító igye- írója az elmúlt esztendőben kezetet és többre törekvést, annak a véleményének adott amely a rendező Vámos kifejezést, hogy a rendező László' munkáját áthatotta kieszelte látványosságok és vezette. Vámos való- többsége sikeresen ötvözte ban a modern színházi kez- egybe a tér adottságait, a deményezések híve, s a Tra- szabadtéri játék követeimégédia szegedi előadását nyeit a remekmű gondolatisem kívánta a megszokott ságával. Többségében megJól illeszkedett az együttes munkájába rövid szerepében Úri István, Gyulai Károly, Szirtes Tamás és Üjréti László. A végig kitűnően muzsitu- hazatérését dramatizálnia, A ^p^pá,, jeimezeket közkinccsé Kunpadtlag megfogalm^mia. Márfc Tivadar tervezte. ÖKRÖS LÁSZLÓ részen új volt, mára !aj dánképpen közk. , ,, .. vált A mai közönségre, a ® szintén most eloszor mai hallgatóságra a Háry ,átott megoldás _ osszekapmélyebb rétegei, tartalmai a buf?b(;li Jeleneteket hatnak elsősorban. Nevelési a falubeliekkel, szemlélteti ereje azonban nem csökkent Háry 63 a. néP, kapcsolatát, ezzel, sőt erőteljesebb, in- A táncjelenetet fontenzívebb, általánosabb ér- 10653 teszi- hogy a befejezés Ádám és Éva az édenkertben (Nagy Attila és Ruttkal Éva) keretekben mozgatni. Az felelt annak a feladatának, ismeretes konfliktus közte hogy ez a szegedi, minden és bírálói között nem is eddiginél monumentálisabb ebből az alapjában sikeres előadás a maga vizuális élfölfogásból kerekedett, ha- menyeivel is ráirányítsa a nem a szabadtéri Tragédia figyelmet drámaköltőnk látványosságának probléma- gondolataira, műve mondatikája, látványos elemeinek mondanivalóját szellemesen készíti elő. A táncnak és a cselekménynek ez a szoros egybetartozása, összeforrottsága egyébként az egész előadáben Mi úiat ad ezekhez az SOn véMvonul- Darkóczy T™ .- \ u ezekhez az sándor szellemes, sokszínű, látványos koreográfiája feloldja a színdarab es a bavényű. A mű többször szerepelt már a dóm előtti téren. A harmincas években, s legutóbb három évvel a játékok felújítása utón. 1962bemutató? Szinetár Miklós rendezése — ez legfőbb újdonsága és legnagyobb érlett határait, a tánc és a színpadi játék harmonikutéke — meggyőzően, nagy san, szerves egységben jeerővei hangsúlyozza, hogy a lentkezik a produkcióban. Háry cselekménye a nép fantáziájában játszódik. Maga a gondolat természetesen nem új; ez a Háry lényege. Színpadi, megfogalmazása A Háry előadásának egyik különleges követelménye, hogy operaénekeseknek és prózai színészeknek együtt kell játszaniok benne. A szcenikai szabadtéri előadásban nemazonban, csak az volt a meglepő, úgy ahogyan szombat este a hogy ez az együttes játék téren láttuk, nagyon is új és milyen harmonikusan, mieredeti. Varga Mátyás dísz- lyen magas színvonalon silettervezŐ — a rendezői el- került, hanem az is, hogy gondolásoknak megfelelően ismételten kiderült, opera— a dóm előtti hatalmas énekeseink egyben kitűnő színpadra, a játéktér köré prózai színészek is. felépített egy múlt századi Melis György Háryja pélnyomorúságos jobbágyfalut, dául mint énekesi teljesítA cselekmény — az őrbódé mény és mint színészi alaelőtti, a burgbeli jelenetek, kftós egyaránt kiemelkedő, a Napóleon elleni csata — A kitűnő művész fölényes ebben a színhelykeretben bravúrral énekelt, s legalább játszódik le. ilyen színvonalasan játszott. Ez a most először látott Pedig a szerep nem könymegoldás a mondanivaló lé- nyű: túlzásokra csábít, erőlnyegét szemléletesen emeli tetett, mesterkélt népieskeki. De nemcsak ezért fon- désre. Melis e buktatókat eltos. Ezt az elképzelést így kerülte, s Háryja karaktemegfogalmazni, így színpad- risztikus, szemléletes. Hara állítani sehol másutt, se sonlóan erőteljesen felépített zárt köszínházban, se ki- alakítás Komlóssy Erzsi örsebb szabadtéri színpadon széje. Itt sem lényegtelen. nem lehetett és nem lehet, hogy a kitűnő művésznő elEhhez a megoldáshoz külön- kerülte a népieskedés és f legesen nagy mértekre, sok szentimentalizmus veszedelhelyre van szükség. Ezt ad- meit. s méghozzá úgy, hogy fl Háry és a Tragédia művészeinek találkozója Tari János, a Szegedi Hantos Mihály, a CsongSzabadtéri Játékok igazga- rád megyei tanács vb eltója tegnap délben a Kos- nökhelyetttesei, Hofgesang suth halászati szövetkezet Péter, a Hazafias Népfront Roosevelt téri halászcsár- Szeged városi bizottságának dájában ebédet adott a já- titkára is. tékok két első előadása, a Ez alkalommal Tari JáHáry János és Az ember nos köszönetet mondott a tragédiája művészeinek művészeknek áldozatos tiszteletére. A találkozón munkájukért, majd a kimegjelent Szabó István, a alakult szívélyes, baráti taCsongrád megyei pártbi- lálkozón a játékok, a szazottság osztályvezető he- badtéri színjátszás számos lyettese, Kovács Imre és kérdése vetődött fel. Iparművészeti kiállítás Szegeden Vasárnap nyílt meg a Tő- például orvosi gép (agymörkény Gimnázium épü- vizsgáló készülék) valamint letében az Iparművészeti egy szállodahajó külső, beiFőiskola hallgatóinak a ső formatervezése, Simon Szegedi Ünnepi Hetek al- Károly, illetve Láng Erzsékalmából rendezett kiállí- bet munkái. A textiltervetása. Az ünnepélyes megnyitón megjelent Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. Szabó G. László, az MSZMP városi bizottságának munkatársa. zés, ruhatervezés, öltözködési tárgyak területén is szép munkákkal debütáltak a fiatal tervezők, Riesz József, Göbölyös Márta, Széles Judit, Gaál Vera. A A kiállítást dr. Pogány kerámia- és porcelántórFrigyes Állami-díjas épí- gyak is ízlésesek, színvonatész, a főiskola igazgatója lasak. Az edények Kálmán nyitotta meg. A többi kö- Anikó, a nagy falikerámia zött hangoztatta, hogy ez a Kiss Katalin munkája. Hakiállítás alkalmas arra is, lászy Tibor és Som János hogy bemutassa az iparmű- szépen formált ötvösmunvészet legmodernebb, leg- kákkal mutatkoztak be. korszerűbb törekvéseit. Az egész kiállításban az A kiállítás anyaga főleg a legfigyelemreméltóbb, jgzős növendékek diplo- hogy Szegeden ismét egy mamunkáiból áll. Szerepel lépéssel közelebb kerültek a kiállításon — műszaki, a tervezők, iparművészeink ja a dóm előtti színpad. De alakítása egy pillanatra sem ipari formatervezésből — a vidéki közönséghez. nivalójára. A dialektikusan egymásra felelő színek nem mindegyikében sikerült ez az irányítás egyenlő erősséggél, sőt egy-egy időre némelyikében valósággal holtpontra is jutott Az idei előadás lényegében a tavalyi utat követi: a rendező nem változtatott koncepcióján (erre nem is lett volna szükség), s nem térítette el magát a sokféle, esetenként meghökkentő látványok hol jobban, hol kevésbé helyénvaló csábításaitól sem (erre helyenként lett volna szükség, de nyilvánvalóan az elvi fenntartósok mellett márcsak azért sem volt lehetőség, hiszen az idei műsorra is a tavalyi rendezést ígérte a közönségnek a játékok vezetősége). Néhány módosítás mégis észrevehető az előadás részletedben. Ezek mindegyike azt célozta, hogy a színpad fókuszából időnként túlságosan „kieső" főhősök közelebb kerüljenek. Megváltozott Lucifer jelmeze is (a többi jelmezekkel együtt Vágó Nelly munkája), mivel a tavalyiban túlságosan eljelentéktelenedett, szinte eltűnt a figurája. Mindezek szerencsés módosítások, amelyek ugyan nem változtatták meg a rendezői elgondolás vitatható pontjait, de világosan mutatják a mű jobb megérthetősége módozatainak nyugtalanul fáradhatatlan keresését. Mi tagadás: a figyelem néhol így is megoszlik. De vajon mikor lesz olyan szabadtéri előadása Az ember tragédiájának, amelyben ez a tűz-vízrtek tűnő ellentétesség (mely végső soron mégsem az): a látvány és a filozofikus gondolat teljes harmóniában és teljes komponáltságban olvad egybe? A vámosi rendezés Madách grandiózus vízióira épít és talán minden eddigi elődjénél nagyobb alázattal igyekszik a költő drámai instrukcióihoz alkalmazkodni, szorosan vett vagy adekvát megoldásokkal. Ez — a kétségtelen hibák, javítható eltolódások ellenére — nem lebecsülhető érdeme és nem elhanyagolható értéke Az ember tragédiája 1965, 1966os szegedi szabadtéri színrevitelének. Egyben kiemelkedő pontja is a Tragédia meg-megújuló, mindig újabb elemekkel gazdagodó, s valójában mindig rendezői kísérleteknek mondható, immár fél évszázadánál is hosszabban tartó színpadi láncolatának. Az együttes is természetesen ugyanazokból a művészekből áll, akikből tavaly. A legtöbb újszerűség és maiság Gábor Miklós szerepformálásában jelentkezett. A szabadtéri előadás követelményeinek azonban idén kénytelen volt a tavalyi játékfelfogásához képest bizonyos engedményeket tenni. Ezek föltétlenül hasznosan és eredményesen segítették elő Lucifer erőteljesebb fölmutatósát, de valami kicsit vesztettünk abból a finom intellektusból, amely Luciferjének különösen érdekes ízt kölcsönzött. (Talán majd egyszer köszínházban újból viszontlátjuk.) Mindenképpen kár volt azonban, hogy a jelmezváltozással együtt maszkja is változott s a már idejétmúlt mefisztói értelmezést viselte magán. Rokonszenves, érzelemgazdag és mindvégig fűtött alakítás volt idén ls Nagy Attila küzdő Ádámja. Az ugyancsak már annyiféle Éva-fölfogások sorában a leginkább maian, meleg színekkel, töretlen játékkal rajzolta újra szeretjét Ruttkai Éva. Az együttes tagjai több-kevesebb sikerrel küzdöttek meg a hagyományos felfogás és a ma emberéhez jobban közelítő megjelenítés követelményeivel. Az Űr hangjának megszólaltatása mellett négyféle alakban ls színre lépő Bessenyei Ferenc az epizódokban is egyénit, jelentőset teremtett karakterisztikus jellemeket formált A népes szereplőgárdából hozzá hasonlóan kiemelkedőt aligha említhetünk, de különösen megjegyezzük Miklósy György, Békés Itala, Sarlai Imre, Szénási Ernő, Pagonyi Nándor, Kovács János, Üjréti László, Szabó Kálmán, Almási Éva és Dőrp Virág egy-egy jelenetét Még három előadás, és lekerül a színről Az ember tragédiájának a Szegedi Szabadtéri Játékokhoz fűződő új rendezése: többségében a fiatalabb nemzedékhez tartozó művészek vállalkozása. Értékeiről, gyöngéiről még biztosan folyik majd vita, de az máris kétségtelen, hogy hibáival együtt ls hasznosat tanulságosat, átgondoltan művészit tett hozzá ez eddigi Tragédia-bemutatókhoz. LÖKÖS ZOLTÁN Meghívjuk vendégeinket 1966. Július T7-én. sz érdén este a HAGI ÉTTEREMBEN megrendezendő műsoros estre FelléD: Csőr József. s Magyar Rádió néDszerő naevamóta-énekese. Kísér: M. Lakatos Óéra és cigányzenekara. Belépődíj: nincs. Asztalfoglalás a helyszínen! CtM. Vendéglátó vállalat. S. 96 436 .szerda, 1966. július 27. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 \\