Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-24 / 174. szám

Erdei Ferenc: Hagymafermelés a szomszédban Az Idén Júniusban Erdei Ferencnek, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa főtitkárának vezetésével népfront­küldöttség látogatott Jugoszláviába és rész vett a Jugo­szláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetségének VI. kongres­szusán. A magyar küldöttség tagjai a kongresszus után a mezőgazdasági termeléssel is ismerkedtek, s Erdei Ferenc lapunk felkérésére Irta cikkét a szomszéd ország hagyma­term éléséről. A szűkebben vett makói körzeten kívül a Viharsarok többi részén, ezenkívül a Bácskában, illetőleg a Duna lálkoztam, aki pár évig csi­nálta és azután abbahagyta, mert megnövekedett a pe­ronoszpóra kártétele és ke­vésbé eltartható lett a hagy­mája Végeredményben e szom­szédos hagymatermelő kör­zetben nem tapasztalható olyan, ami teljesen új vagy ismeretlen lenne számunkra. A legérdekesebb mégis a hagymafajtájuk, annak kö­vetkeztében, hogy szárítás nélkül sem magzik fel. Vi­dekes, hogy ennek követ­keztében nem vált nagyará­nyúvá a felmagzás. (Ott úgy nevezik, hogy felbacskáso­mellékén folyik számottevő dás.) Nem lehet mondani, hagymatermelés. Ezek közül hogy nem növekedett a fel­a Békés és Csonrgád megyei bördőzés, azonban elég el­teljesen makói jellegű, s térő ez az egyes termelők­voltaképpen nem is beszél­hetünk másról, mint a ma- akik tábláján semmivel | koi hagymakörzet kiterjesz- nincs több virágszár, mint ültétett "dughagyma valami­kedéséről ebben az irányban, a mi szárított hagymánkon, vei kisebb termést ad, A bácskai és a Duna-mellé- Az ilyen hagymatermelők- szont szárai felállóak ki hagymatermelés azonban nek az a véleménye, hogy más, és ha mutat is rokon- ez a körülmény a saját faj­vonásokat a makóival, mégis taváltoaatuknak köszönhe­attól elütő, külön termelő- tő, s ezenkívül azt a ta­néi. Vannak olyan kertészek, szont ott is az a tapaszta­lat, hogy a szárítás nélkül VI­ma­radnak, tehát a művelés könnyebbé válik, és a leg­főbb különhség, hogy ko­rábban érik. Azt is állítják körzetek ezek. És ezek kö- pasztalatot is erősítgették, többen, hogy jobban ellen zött is leginkább önálló a hogy minél jobb művelést jugoszláviai Kupusina (Bács- adnak, annál kevésbé mag­ái Inak a betegségeknek. Végül érdemes megérni é­kertes) határában folytatott zik fel a kiültetett dughagy- keznf arTól hogy miiven hagyma termel és. a ma. Az én véleményem sze­1941-ben jártam ott elő- rint csak a fajta jellemvo­örömmel és barátsággal fo­gadták a látogatást és rend­szer. s akkor azt lehetett násának tekinthetjük azt, kfvül nagy érdeklődést mu mnitn11nn.'„nj U, 1.X1 „1 1 ! ' L JL .. „JL1T—'U tattak, s azt a szándékukat is kifejezték, hogy hamaro­san Szegedre is, Makóra is ellátogatnak tapasztalatok megállapítani, hogy két el- hogy szárítás nélkül sem térés van az ottani és a ma- bördőzik fel. Ez mindjárt kóí hagymakertészkedés kö- arra is felhívja a figyelmet, zött. Egyik a dughagyma hogy érdemes nekünk is szárításának a módja, a má- kipróbálni az ő hagymáju- szerzése"végett sik a fajta. Egyébként ép- kat. penolyan dughagymás kultú- Viszont sok minden szá­ra ez is, mint a makói, s mukra is érdekes abból, éppen úgy a lakószoba ke- ami nálunk történik a hagv­mencéje fölött szárítják ja makultúra fejlesztésében, ök hagymát, mint abban az idő- maguk mindenesetre legjob­ben Makón, csupán azzal a ban a gépek és a gyomirtó különbséggel, hogy nem nád- vegyszerek iránt érdeklőd­rácson kiterítve, hanem zsá- nek. Egyes kertészetek kipró­kokban, lazán elhelyezve ge- báltak bizonyos gyomirtó rendán a kemence fölött A vegyszereket de még nem fajtájuk pedig a Balkánon találták meg azokat, ame­általános kisebb, kerekded lyek a gyakorlatban is be­és kevésbé felmagzó fajtájú váltnak lennének tekinthe­hagymák csoportjába tartó- tők. Ismeretes, hogy ná­zik. lünk, a Dél-alföldi Mezógaz­Ezen a nyáron alkalmam dasági Kísérleti Intézetben volt újra megfordulni ott és Brúder János és munkatár­elég érdekes tapasztalásokat sai több ilyen vegyszert Í6 lehetett tenni arranézve, sikerrel próbáltak ki, te­hogy az azóta eltelt 25 év hát elvileg nálunk már meg­alatt ott hogya n fejlődött a oldottnak tekinthető ez a hagyma kultúrája. Ez annál kérdés, ha a gyakorlati al­is érdekesebb, mert a 25 év kalmazás még akadozik is. alatt nálunk megvalósult a Hasonlóképpen vagyunk a mezőgazdaság szövetkezeti gépekkel is; kivéve a dug­átszeTvezése. ott pedig nem, hagymaültetést, minden más illetőleg csak kisebb rész- művelés gépesítése lényegé­ben és az Ls egészen más- ben megoldott, szintén meg­féleképpen. Erről még any- jegyezve, ha az alkalmazás nyit szükséges tudni, hogy körül még bőven vannak is ott a miénkhez hasonló problémák, földművesszövetkezet műkő- Érdemes megjegvezni azt ls, hogy milyen a határ egy olyan hagymatermelő körzet­ben, ahol lényegében még Háromheles vas-műszaki cikk kmrusílás Olcsóbb bútorok — Az Ofotért nyári vására A Belkereskedelmi Mi- augusztus 13-ig tart enged­nisztérium és a SZÖVOSZ menyes nyári vásárt az közös utasítása alapján a OFOTÉRT. A kiárusításon vas-műszaki kereskedelem körülbelül 135 000 napvédő július 25 és augusztus 13 kö- szemüveg, a jelenlegi 15 mil­zött országos engedményes lió forintos fogyasztási ár kiárusítást rendez. A becs- helyett 11 miilió forintért lések szerint 95 millió forint kerül forgalomba. Egyebek értékű vas-műszaki cikket között a Palermo 48 forint hoznak forgalomba 10—40 helyett 32 forintért, a Pallas százalékos engedménnyel. 114 forint helyett 80 forin­Hétfőtől egyebek között ol- tért kapható. Az OFOTÉRT csobban vásárolhatók egyes engedményes vásárán ezen­rádiókészülékek. ötvenszer kívül még mintegy 1000 tölthető akkumulátortelepek, fényképezőgép. 600 filmfel­M 102-es típusú mosógépek, zúzmara fagvlaltgépek, kü­lönféle háztartási eszközök és finomacéláruk. Az érvényes rendeletek a vevő, 150 különböző objek­tív is olcsóbban vásárolható. A FED—3 típusú fényképe­zőgép például 1200 forint helyett 950 forintért, a Sport kereskedelmi vállalatoknak filmfelvevő 800 forint he­tel.ies önállóságot adnak, ök lyett 600 forintért, a Kvarz döntik el, hogy milyen cik- típusú filmfelvevő gép pedig ket mennyivel adrak olcsób- komplett tartozékával együtt ban. s így — az úgynevezett 1200 forint helyett 900 fo­kereskedelmi tilalmi listán rintért kapható. A vállalat nem szereplő — bármilyen gondoskodott arról, hogy a cikket bevonhatnak a kiáru- kedvezményes árú napszem­sításba. üvegek az ország valamcny­A fenti időszakban a vas- nyi OFOTÉRT-üzletében. áru­műszaki cikkeken kívül több házában, illatszer- és a.ián­mint 10 millió forint érték- dékboltjában. a földműves­ben néhány fajta bútort is szövetkezeti üzletekben egy­kedvezménnyel bocsát a vá- aránt kaphatók legyenek. Az . , ., , ,, , , . olcsobb fényképezőgépekét es sárlok rendelkezesére a ke- f0l0cikkeket elsősorban az reskedelem. OFOTÉRT-üzletek árusítják. Ugyancsak július 25-től (MTI) dik, azonban sokkal széle­sebb termelési-értékesítési funkciókkal. Az ő földmű­vesszövetkezetők a termelés­. _ , -x,, a kisüzemi gazdálkodás fo hez szorosan kapcsolodó ke- Pontofian olyan< m1nt reskedelmi tevékenységet folytat, tehát műtrágyát, vé­dekező anyagot 6tb. szerez gyermekkoromban volt Ma­kón a „Járandó"-földeken. ul lTiA-Ar-CZwTériüT Hasonló középkötött talaj, be és jórészt rajta keresztül s(>k hatlabtal" ^^ ^ szikesedő erekkel. Ugyan­úgy, mint akkor nálunk, most is hagyma-, búza-, ku­koricatáblák váltják egy­mást Kupusina határában, s t- . . a mi szemünknek már fel­ívupusinan hoey mekkora m{nősé_ gi különbségek vannak az egves termelők táblái kö­zött. Külön érdekesség és bi­zonyos tanulságot is rejt számunkra az ottani hagy­matermelők egyéb növény­termelése. Nálunk ugyanis a hagymatermelés szigorúan a szántóföldi növényterme­lés körébe illeszkedik és tánsnö vényei a kukorica, a értékesítik a tagok a ter­mésüket. Emellett a földmű­vasszövetkezet földeket is vásárol és azon saját üzemd kezelésében nagyüzemi gaz­dálkodást folytat. Ez utóbbi azonban éppen igen kismértékű. Az összehasonlítás végett fel kell idézni, hogy a ma­kói körzetben milyen válto­zások történtek a hagyma művelési módjában az el­múlt évtizedek alatt. A leg­nagvobb változás, hogy a termelés zömében termelő­szövetkezeti nagyüzemi ke­retekben folvik, nagyüzemi táblákban, gépi talaiműve­léssel. A másik lényeges vál­tozás. hogjf a dughagyma cukorrépa és a takarmány­hőkezelése nagyüzemi szol- félék, ott viszont a hagyma­gáltatás formáiát öltötte, s termelés különféle más zöld­ért tel jesen kialakult mód- „w^ termelésével is tár­szerekkel a felvásárló keres- , „ , ..... .. . . . kedelmi szerv szárítóüzemei KuL Igy kulonoskeppen ter­végzik el. Végül bizonyos mcsztik a paradicsomot és gépesítést is sikerült meg- a zöldpaprikát, valamint a oldani a hagvma művelésé- káposztát, mégpedig a saját­ban, bár ez még csak rész.- sógoran nagyrészt öntözés Irr" Z* t^T*^ is í*"néIkül- de mégis ÚKy' hoBy látozott. A dughagyma ter- , ., , ' , élésében azonban már a melyebb hajlatokban he­számottevő - «épesftett mű- lyezik el ezeket a vízigé­veletek ar-'- • nyes növényeket Ezzel sz:' >en a bácskai Különösen tanulságos ete­Kupusina határában tovább- kintotben, hogy újabban vi­ra T- S^u SJ^J'^T* w»"t terjed az öntözés és egyéni kertészkedés forrná- . ... . ... . , iában termelik a hagymát és ezt kiterjesztik a hagyma­jóformán semmiféle gépesí- ra is. Ez azonban olyan ta­tést nem alkalmaznak. El- pasztalatuk, hogy a hagyma lenben lényeges változás, öntözésével nagyon csínján hogy csaknem teljesen ab- keI1 bánni több termelő ba Hagyták a dughagyma s zá­rni nden ösztönzés ellenére rítását és egvszerűen szárítás nélkül ültetik ki a II. és TTT. sem hajlandó öntözni a nagyságú dughagymát. Ér- hagymáját Olyannal is ta­Értik a jószágok nyelvét Újdonság?... A csend. mintegy 80—100 méterre hétig is fel-felsóhajtanak — Embernek, állatnak egy- van. Felesége nemrég érke- úgy beszél róluk, mintha aránt visszaadták természe- zett haza a munkából, 11 emberi lényekről szólna, tes jussát A gondozók há- tehenet gondoz és fej. Hasonlóan említi kedvenc zát, a tsz tehénistállóját is- — Kedves ez a munka teheneit, a Jutkát, az Évát, mét birodalmába vette a nekem, nagyon szeretem az a Sárit, melyeknek ismeri legelemibb tanyasi ado- állatokat A kezeim azon- szokásait és életét many: a nyugalom. Visszatért a nyngalom Lustán nyújtózkodnak a tehenek a szegedi Felszaba­dulás Tsz szellős, korszerű istállójában. A gondozók, akik hajnali fél 4-kor ete­tik és tisztítják az állatokat, már hazatértek. Néhány ta­karmányns. a „napos" és a brigád vezető beszélget. — Amióta elköltözött a fúrótorony a szomszédunk­ból, visszatért a megszokott élet. Februárban, amikor a tűzszerészek első ízben gyújtották meg a gázfák­lyát, egy hétig alig aludtak a tehenek. Kanyuk Mihály bácsi, az éjjeliőr hiába csi­títgatta, szólongatta a nyug­talankodókat. A fel-felvilla­nó, majd lanyhuló lángosz­lop vörös fényt lövellt az ablakokra, az állatok ve­szélyt szimatoltak ... Egyik napról a másikra 100 íiter tejjel apadt az istállóátlag — magyarázta Molnár Imre, a tsz állattenyésztési bri­gádvezetője. Egy hét után hozzászok­tak a tanyai zajhoz, a tej­hozam lassan ismét gyara­podott. Ma 15 liter a fejési átlag a 2-es üzemegység száz férőhelyes istállójában. Májustól októberig zöldta­karmányt kapnak az álla­tok, s ez három literrel nö­velte a tehenenkénti tejho­zamot. 660 ezer liter tej A brigádvezető nvolc éve dolgozik a tehenészetben, előbb gondozó és fejő volt. Két éve lépett elő. Itt ki­lenc tehenész dolgozik, több­ségük a törzsgárdához szá­mít. Molnár Sándorné és Rácz Lajos hat éve, Szeke­res István és két lánya (Varga Istvánné, illetve ifj. Szénási Györgyné) négy éve. Buzder István három éve dolgozik a tehenészet­ben. — Hogy melyik jobb? Szinte nem is tudok válasz­tani közülük — jegyzi meg a brigádvezető. A két istál­lóban dolgozó 17 tehenész­nek idén 660 ezer liter tejet kellett kifejnie. Tehenen­ként 3500 liter a terv. A féléves teljesítmény idejé­ben megvolt. Ugyanakkor született 106 borjú, az éves terv 152 szaporulatot ír elő. A brigádvezető otthona ban már érzik a fejést, oly­kor fájnak. Mikor nagyon fáradt vagyok, az oldalam­ban szúrást érzek. Talán a szívem miatt. Ha abba kell hagynom, nem tudom, ho­vá megyek. Jó volna a fejő­gép. akkor maradhatnék — magyarázza Molnár Imré­né. Munkájában legszebb a választott borjak gondozá­sa. Jelenleg 36 „árváról" gondoskodik. Eteti, becéz­geti. „Hz érzékenyebbek fel-felsóhajtanak..." — Aki nem érez együtt a jószággal, nem tudja, mi baja. Mikor elválasztják az anyától, nem lelik helyüket, szaladgálnak, bőgnek. Az érzékenyebbek még egy-két — Pár napig nem én etet­tem, s mikor harmadnap reggelén szóltam hozzájuk, szinte egyszerre feleltek. Még a kezünk tapintásából is felismerik az embert — így beszél ez az egyszerű, melegszívű asszony ember és állat „közös nyelvéről". Dél felé már csak a „na­pos" tartózkodik az istálló­ban. Végigsétál a soron és megigazítja az almot, rend­re inti a nyugtalankodókat. Struba Andrásné volt szol­fiatal, alacsony férjével együtt pár hónapja jött a tsz-be. Lakást kaptak, jó a kerese­tük a tehenészetben. És na­gyon szeretik a gyöngyöző orrú kisborjakat. Balogh Ödön S keres véradónap a textilmiivekben és a karhatalomnál Reggel 6-tól délután 6-ig egymásután érkeznek a vér­adók a szegedi textilművek­be. Az idei véradáson száz­zal többen jelentek meg, mint tavaly. Ezt az ered­ményt az magyarázza, hogy a szocialista címért verseny­ző brigádok most az önkén­tes véradás-t is vállalásaik közé foglalták. Hegedűs Istvánné adott először vért e szavak kísére­tében: — Segíteni akarok a bete­gek mielőbbi meggyógyitásá­ban. Ilyen szándékkal jött Barna István is, aki negyed­szer, Börcsök Ferencné, aki másodszor adott vért. Szép János művezető már törzs­tag: 49 alkalommal segített a rászorultakon életet mentő vérével. Kószó Dezső mű­vezető és Martonosi Károly­né szakszervezeti bizalmi a befűző üzemrész dolgozót előtt mutattak példát és lett is sok követőjük. Perényi Mihály ötszörös véradó, csa­ládtagjai is adtak már vért Andirko Károlyné brigádve­zető társaival együtt jelent­kezett véradásra ugyanúgy, mint ahogy a TMK-sok is, Döme Dezső szakszervezeti bizalmi vezetésével. Harta János, a szövődé vezetője is az elsők között volt A textilmúvekben a jól sikerült véradást felvilágo­sító munkával előkészítette a szakszervezet, különösen Farkas Józsefné szakszerve­zeti bizottsági titkár és Len­gyel Józsefné SZTK-titkár. Az üzemorvos, dr. Kecske­méti Flóra és a textilművek igazgatója, Móczán Lajos is aktívan közreműködtek a szervezésben. • Molnár Imre rendőrőrnagy arról tudósított bennünket, hogy a szegedi karhatalmi egység sem maradt le a vér­adóktól. A szolgálatból érkezők ls írja — örömmel adtak vért többi bajtársaikkal együtt Sebők Sándorné, a szegedi véradó állomás munkatársa pedig e szavak kíséretében fordult a karhatalmistákhoz: — Kinek adjam az okle­velet? Kinek köszönhetem meg, hogy az egység beosz­tottai vérüket adták súlyos sérülteknek, betegeknek, a hős vietnami nép megsegí­tésére. Tudjuk, hogy a kar­hatalomhoz sosem jövünk hiába, itt mindig készséggel vettek részt a véradásban. A karhatalmisták összesen 335 liter vért adtak, s ez­zel is igazolták, hogy ők a béke igaz védőt * Miért történt a baleset? Vissza kell térni egy köz- ron hajtott be Szegedre, méljük őket is megkérdezik lekedési balesetre, amely iú- egyedül hagyva a ta paszta­lius 16-án, szombaton dél- latlan fiút a bakon. S vajon előtt történt a Csongrádi su- Kállai Zoltán tudott-e arról, gárút végén, a sándorfalvi hogy ahol lerakodtak, a 15 éven aluliakat Ugyanez ház­sorompó nélküli vasútátjáró- éves Bozóki Györgyöt meg- nál szabad? nál. Mint ahogy lapunkban itatták másfél deci pálinká­már hírül adtuk. Bozóki val. ^^^ György 15 éves. Újszeged, Alsókikötősor 9 'b szám alatti lakos kétlovas kocsit hajtott, amely a mihályteleki Üj Élet Tsz-é volt. Az 1617-es Békéscsaba felől jövő sze­nem regreli^t's" é.1ieÍ"úton gorik a'7uvaips"'rnríírtt Bo­voltak, tehát nem aludt. majd. hogy ezt miért tették. A vendéglőben szeszes ital­lal nem szolgáliák ki a 18 A rendőrség helyszíni vizs- A fiú anyja. Bozóki Sán­gálata azt is kiderítette a dorné csak lapunkból érte­balesetet követően, hogy a sült a balesetről, s azonnal gverek éhgyomorra itta a rohant a Nemestakács utcá­pálinkát. Előtte való este ba, Kállaiékhoz. Tőle tudtuk nem vacsorázott másnap meg, hogy két hónapja dol­úti átjáróban, amikor a lo­vak a sínre értek. Páratlan szerencse, hogy a fiatal gye­reknek a hajszála sem gör­bült meff, a lovak viszont a zóki György. Az anya el­mondása szerint erre az idő­re. a szinte önállóan vég­zett munkáért ezer forintot kapott, hogy vegyen magá­Ezek után nem csoda, ha a helyszínen kimúltak. Mint- SVereket elnyomta az álom. egy 22 ezer forint kár érte a kimerültség, s ezt tetézte ™k ^lta . _ _ * a mihályteleki Űj Élet Tsz-t az Pálinka. Semmit sem látott, hallott a balesetből Kállai egyáltalán nem fizet­te túl a fiút. dologra biztatni E baleset tanulságaként ér­niert aludt a kocsin. Utána viszont nagvon is serenvke­az útőr költögette, térítette °ett Ieaz- a fizetésben nem észhez, de mikor a rendőr- állapodtak meg vele. Bozo­demes figyelmet szentelni az . a helyszíni vizsgálatot kiné úgv tett. annyit adjon elözménvekre A kocsi »ti- S's a neloSZini vizsgaiaxox „. . _ ... _ i,„«i„ előzményekre. A kocsi tu laidonképpeni hajtója Kál­lai Zoltán Szeged. Nemesta­kács utca 38. szám alatti la­kos. a mihályteleki tsz tagja, ö fuvaroz a tsz-nek. A fia­tal fiút két hónapja maga mellé vette segítségül. A gye- lai rek nála lakott, ott ko.sztolt, varo­s egy ti tt jártak fuvarba. k<->do tartotta, ismét elaludt. Mind­ez arra enged következtetni. hogy gött. RFXRPLR M" ;:bb van e baleset mö­vint véletlenség, fi­'enség. zzért elsősorban Kál­.án a felelős, aki fu­: közben nem gondos­a gye pihenéséről. Előző naD és éjjel Apátfal- élelmezéséről, s végül ma­várói hoztak építési anyagot, "ára hagyta p bakon. De fe­A balesetet megelőzően azon- ielősek azok is. akik bepá­ban Kállai Zoltán már nem linkáztották a fiút. S ezek kcrt ,obben 1S felelősek, volt a kocsin. Motorkerékpá- kik? Még nem tudjuk, re- L. F. Kállai Zoltán a gyereknek, amennyit szán. Hát ennyit szánt... A gverek azóta nem mer visszamenni hozzá, nehogy elővegye a lovakért. Hát ennyi történt a balesetet megelőzően és utána. Bizo­nyára az illetékes hatóság sem elégszik meg csupán a lénnyel-, hogv egv saínrtatos baleset fürtént. A történte­Csütörtök, 1966. Július ZL DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom