Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Segítenek a szovjet pedagógusok Hazánkban évente 960 000 általános és középiskolai ta­nuló folytat orosz nyelvű tanulmányokat, s a pedagó­gus-utánpótlást 3700 orosz szakos tanárjelölt biztosítja. A Szovjetunió pedagógusai már eddig is nagy segítséget nyújtottak magyar tanártár­saiknak minél tökéletesebb felkészüléséhez. Júniusban a Lomonoszov Egyetemen 22 magyar—orosz szakos egye­temi és főiskolai oktató vett részt a szocialista országok felsőoktatási nyelvtanárai számára megrendezett egy­hónapos szemináriumon. Ezenkívül egyhónapos moszk­vai tanfolyamon 75 általános és középiskolai tanár gyara­pítja orosz beszédkészségét és pedagógiai ismereteit A napokban utazott ei az az 50 tagú szovjet pedagó­guscsoport amelynek tagjai hét vidéki városban kéthe­tes tanfolyamokon orosz sza­kos tanárok százainak nyúj­tottak továbbképzési lehető­séget és nyelygyakorlási al­kalmat Előreláthatólag szep­tembertől 50 harmad-ne ­gyedéves orosz szakos egye­temi és főiskolai hallgató a Moszkvai Állami Egyetemen tölt egy tanévet Ugyancsak szeptemberben 110 orosz sza­kos fiatal vesz részt Moszk­vában egyhónapos nyelvtan­folyamon. Holnap kezdődnek a szabadtéri játékok A nyitó előadásra minden jegy elkelt Holnap, szombat este • Dóm előtti téren ünnepé­lyesen megkezdődnek az idei szabadtéri játékok. A nyitó előadáson — mint ismeretes — Kodály Zoltán világhírű daljátéka, a Háry János ke­rül színre. Az idei első pre­mier előtt tegnap délután megbeszélést tartottak a já­tékok igazgatóságán. A be­szélgetésen részt vett Szine­tár Miklós rendező, Lukács Miklós karmester, Varga Mátyás díszlettervező, Bar­kóezy Sándor koreográfus és Bakó József szcenikus, a produkció művészeti vezetői. Tari János Igazgató beve­zetőjében a többi között be­számolt arról, hogy a szom­bati nyitó előadásra minden jegy elkelt, majd a művé­szek elmondották, hogy az előkészületek befejeződtek, az együttes készen áll az elő­adásra. A beszélgetésen a produkció vezetői a többi között hangoztatták: az ope­raénekesek és a prózai szí­nészek együttes munkája — a Hárynak ez a sajátos kö­vetelménye — igen jól sike­rült. s az egész együttes har­monikusan dolgozott a pró­bák, az előkészületek folya­mán. A felszólalók egyöntetűen kiemelték, hogy az Idén elő­ször alkalmazott zenei ren­dező munkája kitűnő és az­zal az eredménnyel jár, hogy az egyes előadások akuszti­kailag tökéletesebb és na­gyobb hatással szólalnak majd meg a hatalmas té­ren. Szeged lakosságának 65 százaléka biztosított Az Állami Biztosító Fő­igazgatósága és Csongrád megyei Igazgatósága tegnap, csütörtökön délelőtt sajtótá­jékoztatót tartott Szegeden, a Magyar Újságíró Szövetség szegedi klubjában. Ezen részt vett Erős Rezső, az Állami Biztosító Főigazgatóságának osztályvezetője, dr. Nóvák Imre, az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgatósá­gának vezetője, Szűcs Ferenc, az OTP Csongrád megyei igazgatóságának helyettes ve­zetője, továbbá a Dél-Ma­gyarország, a Csongrád me­Az ideális nő f"m Ismét egy jó magyar cím. Legalábbis arra jó, hogy becsalja a moziba a kikap­csolódásra vágyó embereket A film eredeti címe: „Képek a szerelemről" tökéletesen kifejezi a tartalmat. Képe­ket látunk a barlangrajzok­tól kezdve Remrandt és Pi­casso festményein át egészen a „művészi" amerikai akt­fotókig. Valahogy ki is bírná a néző, ha csak egyetlen do­logra kellene koncentrálnia: a női szépségideál alakulásá­ra. Lou Stoumen, a film író­ja és rendezője azonban úgy látszik, ezt nem találta elég­nek, ezért hol képzőművé­szeti előadást tart Boschrói, hol a demokráciáról ironizál, vagy éppen Kennedyt, De Gaullet, Chaplint fényképe­zi. Célja láthatóan a szen­záció hajhászás, olykor a művészet, olykor „a huma­nitás" nevében. Az alap­anyag annyira kevert, — né­ma és hangosfilm részletek, szobrok, festmények rikító egymásutánja —, hogy nincs a világon rendező, aki ebből a szirupból egy ismeretter­jesztő filmnél többet tudna teremteni. Csak az nem ért­hető, miért kellett ezt a hu­manizmus nevében Eisen­howerrel ölelkező amerikai katonákat, égő buddhista szerzetest, mesztelen keble­ket és világhírű alkotásokat összezagyváló, történelem­rajz ürügyén, álobjektíven politizáló és ráadásul unal­masan együgyű amerikai fil­met megvásárolnunk. V. M. RÁDIÓMŰSOR PÉNTEK Kossuth Rádió 4.34 Hirek. 4.32 Hajnaltól reg­gelig .. . 4.45 Falurádió. 5.0a Hí­rek. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. 6.30 Hírek. 7.00 ReSfieU krónika IL 7.15 Körzeti időjárás. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hírek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 Mit főz­zünk? 8.25 Reggeü hangverseny. 9.06 Menetlevél. 9.11 Tánczene. 10.00 Hírek. 10.10 Azt mondják. hoBV a cipő .. . 10.30 Édes anya­nyelvünk. 10.35 Schumann-da­lok. 10.59 Lottóeredmények. 11.00 A Próféta utóda. 11.20 Operett­részletek. 11.57 Hallaatóink fl­evelméte! 12.00 Hírek. 12.15 Ver­di operáiból. 12.59 Budapest ki lturális programjából. 13.00 Ami a lövő hét zenei műsorai­ból kimarad . . . 14.00 Hírek. 14.05 Mezei csokor. 14.27 Kórus hangverseny. 15.00 Üzenetek. 15.46 Tanár és tanítvány. 15.50 Toronyzene. 16.00 Hírek. 16.15 Lengyelország nemzeti ünnepén. 17.05 Ötórai tea. 17.57 Hallgató­ink figyelmébe! 18.00 Mi tőr­tént a nagyvilágban? 18.15 Ha­zánk hírei. 13.20 Üi zenei újság. 18.45 A KNE3 vizsgálatairól. 19.00 Az elizondói lány. Operett. 19.53 Jő estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.20 Sporthíradó. 20.30 Színes szőttes. 21.28 Chopln­har.gversenye. V. rész. 22.00 Hi­rek 22.20 Népi muzsika. 22.50 Balettzene. 23.40-0.25 Könnyű­zene. Közben: 24.00—0.10 Hirek. Időjárás. Petőfi Rádió 4.30-10.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 5.20­6.50 Torna. 10.00—12.30 Zenés mű­sor üdülőknek. 13.45 Időiárás­és vízállásjelentés. 14.00 Hang­szerszólók. 14.15 Válaszolunk hallgatóinknak. 14.30 A csavargó­királv. 15.00 Hírek. 15.05 Ká­dár Kata. Opera. 16.21 Szórakoz­tató zene nyugdíjasoknak. 17.00 Hirek. 17.05 Hangverseny a stú­dióban. 17.40 181 mllUó tv-készü­lék. 17.55 Népi muzsika. 18.35 Turisták ötperc>. 18.40 A dzsessz kedvelőinek. 19.00 Hírek. 19.10 A lengyel kultúra hete. 20.40 Népi muzsika. 21.00 Hirek. Idő­járás. 21.05 Szórakoztató muzsi­ka. 21.46 Láttuk, hallottuk 22.00 Ami a jövő hét zenei műsorai, ból kimarad ... 23.00—23.15 Hi­rek. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 9.30 Ki a vádlott? Szovjet film. (14 éven felülieknek.) 11.00 Te­lesoort. (Ism.) (MTI) Jugoszláv televizló 18.25 Műsorismertetés. 18.30 Tv­újdor.sáBok. 18.40 Anka rajzol. Gyermekműsor. 18.55 Zenei mű. sor. 19.15 Zenekari muzsika. 19.49 Reklámok. 18.54 Jó éjszakát. gyerekek! 20 0J Tv-híradő. 20.30 Játékfilm. 22.00 Hirek. Román televízió 17.00 Gyermekműsor. 7.30 Az úszásról. 17.40 Rajzfilm. 18.00 Tv­hiradó. 18.15 Hangszergyűjte­ménv. 18.30 Néni muzsika. 19.00 K< mmenlár. 20.00 Tv-játék. 20.15 Mi maia 1966 Könny üzenefeszti­vál. 20.25 Utazz velőnk. 21.10 Költészet. 21.40 Hirek. gyei Hírlap, éa a Szegedi Egyetem munkatársai. Erős Rezső tájékoztatójá­ban hangsúlyozta, hogy ha­zánkban szinte minden csa­lád a biztosítás valamilyen formájában kapcsolatban van az Állami Biztosító szé­leskörű hálózatával. Különö­sen a CSÉB, a csoportos élet­ét balesetbiztosítás terjedt el széles körben. örvendetes, hogy népszerű a gépjármű­vezetők körében is az úgyne­vezett casco-biztosítás. Ez év első félévében 70 ezer bal­eset után fizetett az Állami Biztosító több mint 41 millió forintot. Dr. Nóvák Imre az Álla­mi Biztosító Csongrád me­gyei tevékenységéről szólt. Hangoztatta, hogy Csongrád megye lakosságának 40 szá­zaléka áll kapcsolatban kü­lönféle biztosítással az Álla­mi Biztosítóval. Szeged vo­natkozásában ez a szám 65 százalékra emelkedett. Kü­lönösen kiemelkedő a CSÉB biztosításon belül az önsegé­lyező csoportok szociális alapja, amely Csongrád me­gyében és Szegeden egyre jobban érezteti hatását Az alkalmi segélynyújtáson ki­vül lehetőség nyílik arra, hogy mind nagyobb összeget fordítsanak kulturális célok­ra, hazai és külföldi társas­utazásokra. Hangsúlyozta az ÁB Csongrád megyei igazgató­ságának vezetője, hogy a CSÉB keretén belül az or­szág különböző részéről több ezer biztosított érkezik az idei ünnepi hetekben Sze­gedre, s a többi között meg­tekintik a szabadtéri játéko­kon a Háry János egy elő­adását Friss, változatos összkép Á VII. Szegedi Nyári Tárlat Képzőm ű vészesti életünk nangas eseménye lett a Sze­gedi Nyári Tárlat Az or­szág minden részéből érkez­tek műtárgyak a kiállítás­nak olyanok, amelyek elisme­rést hoetak, vagy vitát ka­vartak korábban, és olya­nok, melyeket erre a be­mutatóra szánt alkotójuk. A vendéglátó város szélesebb­re tárta a kapukat meg­hívta a fiatalokat és a me­gyei szervezetek tagjait is. A sokféle szemlélet nem oko­zott bántó heterogenitást in­kább az összkép lett fris­sebb, változatosabb. A főváros és vidék kép­zőművészete között elmosó­dott a határvonal, a zsűri sem kényszerült elnézésre a kétféle anyag összehasonlítá­sakor. És ami különösen ör­vendetes, a szegediek ls felzárkóztak a vidéki élvo­nal soraiba. Karakteres he­lyi festészet és Vásárhelyhez, Miskolchoz hasonló kolónia­szellem van kialakulóban. A tárlat a kartárs képző­művészet megközelítőleg hi­teles keresztmetszete. Szinte valamennyi stílustörekvés képviseletet kap, korrekció inkább csak a végletes el­képzelések, absztrakt pró­bálkozások tekintetében érezhető. Non lenne he­lyes az ünnepi Játékok ide­jén Szegedre özönlő em­bereknek az átmeneti, majd csak később véglegessé vá­ló festő-szobrász alkímiáról adni tájékoztatást, s műter­mi melegében teríteni a kö­zönség elé A meghökkentő technikai mutatványok pol­gárt botránkoztató szenzá­cióját ne keresse a kiállftás­látogaté A látványosság he­lyett a lényeget közelítő, az emberre irányuló művek kerültek kiállításra. Ez persze nem jelenti azt, hogy valamennyi alkotás remek­mű, s azt sem, hogy a mű­vészi szándékot a kész mű­vek hiánytalanul valóra vált­ják. Képzőművészetünk év­ről évre egy-egy lépéssel kerül közelebb az igazi szo­cialista realizmushoz, köz­ben azonban a felszabadulás utáni fejlődésből kihullott tenivalókat is pótolnia kelL Ez röviden a tárgyi világot új képi valósággá alakító te­vékenységet, a kifejezésd for­ma átlényegítő, elemző ku­tatását jelenti. Korábban a felszínes naturalizmus nél­külözte az értelemváloga­tó, rendszerező, és átalakító funkcióját, mesterei az él­mény helyébe tolakodó lát­vány délibábjával birkóztak. Napjainkban a tartalomba mélyedve, a témát szűkítve igyekeznek fokozni műveik képi, plasztikai sugárzását Festészetünkben a sfk tit­kainak felfedezése a legna­gyobb vonzóerő. A forma megtalálásának öröme ma már kevésbé nélkülözi a vi­lág megismerésének szenve­délyét. Kétségtelenül széle­sebb lett a mondanivaló, át­fogóbb az ábrázoló mód­szer az új alkotásokban. Mindaz, amit egy-egy fi­gurán, néhány csendélet! tárgyon kóstolgattak festő­ink, mindaz, amit a fa, a rézlemez és a litográf kő segítségével a vonalak és tó­nusok kifejezőképességéböl elsajátítottak grafikusaink, s amit az új téri viszony­latok megteremtésében el­értek szobrászaink — egyre inkább átáramlik a művé­sziét természetes vérkeringé­sébe; s értékének megfelelő helyet foglal el a komponá­ló munkában. Megszűntek az egyes műfajokkal kapcsola­tos előítéletek. Néhány lehe­letkönnyű vonallal felvetett rajz nagyméretű olaj képek­kei, köztéri emlékmű-plasz­tika az érmekkel és apró Bzoixjrvázla tokkal veszi fel a versenyt Ebien a kiállítá­son sem szerepelnek az anyag nyers barbarizmusá­val hatni kívánó művek, ha­mis, színpadias jelenetek. A modern szocialista művé­szet tartalmilag és formai­lag egyaránt összetett, ha egyik-másik tényező arány­talan jelentőségre emelke­dik; a művészi igazság sé­rül. A részletes és az erő­szakolt szintetizálás egyfore már torzítja a megjelenítést. Ilyenkor a valóságos embe­rt viszonylatok helyét a holt technológiai viszonyla­tok foglalják eL A végletek között hányódó képzőművészet azonban nem vetkezi le egyik napról a másikra a régi hibákat. Ezen a kiállításon ls meg­találjuk az anekdotizmus­nak, a beidegzett képi gon­dolkodásnak nyomait Érez­hetők a bilincsek, melyek­kel például a lírai festő­egyéniség korlátozza saját mozgását, a napjainkban legdivatosabb Irányzatba, a konstruktivizmusba kény­szerítve művészi vágyait Grafikában előfordul még az erőltetett pszichológizálás; a naiv modorosság. De ezek a hibák nem egyetemes jelen­tőségűek, mint azelőtt, a síkra szegezett mozgalmas látványok, panoptikum me­revsége élőkép jellege meg­szűnt A nagyvonalúan ösz­szefoglalt alakokba is kezd visszatérni ez élet, a szob­rászoknál újra érvényesül a klasszikus szépségeszmény, s a belső feszültség biztosít­ja a kifejezési erőt A kiállítás legvonzóbb eredményei az új népi rea­lizmusban születtek meg. Azokat a képeket és szobro­kat sorolom ide, amelyek egymástól eltérő formai fel­fogásban, de közös élmény, a paraszti élet ihletése alap­ján tesznek vallomást a nép­ről és tájról. Némelyik al­kotás lefojtott drámai in­dulatoknak köszöni létét, némelyik a szelíd líra for­rásából táplálkozik, s áhíta­tosan hajlik meg a termé­szet és az ember szövetsége előtt. Kajári Gyula sűrű épí­tésű rajzaiban nagy szenve­délyek feszülnek, Szalay Fe­ren lebegő vonalai szárnyaló szimfóniaként dicsérik az egyszerű dolgokat, Vecsési Sándor és Kokas Ignác ke­mény emberségű alakjai és szuggesztív tájai a modern festészet valamennyi új esz­közét felhasználják a haza hétköznapjainak megjele­nítésére. Tiszta részletfor­máik, s az a képességük, amivel a tér energiáját a motívumokban megmutat­ják, megállásra készteti a nézőt Németh József vég­sőkig egyszerűsített dekora­tív kompozíciói is új har­móniát teremtettek a szögle­tes kontúrok ós puha tónu­sok között, Dér István éa Fontos Sándor parasztjai, tar nyai udvarai a falusi élet hangulatát és belső konflik­tusait hordozzák. Különös, hogy még a gazdasági ud­varok eseménytelen élete és a szelíd düszítménnyé öt­vözött napraforgók ls meny­nyi nyugtalanságot, mennyi feszültséget képeseik sűríte­ni. Szurcsik János kiállított anyaga a különböző műfa­jok fokozási lehetőségeit pél­dázza; rajzai képi teljesség­gel, festményei virtuóz jegyzetigénnyel készültek, nagyméretű gobelinje a mo­numentális művészet össze­foglaló eszközeivel igazolja a népi realizmus nagyszerű lehetőségeit Dér és Fontos mellett Zombori László és Pintér József festményei erő­sítik a szegedi kolónia ered­ményeit Bár éppen Pintére tói az elmúlt években életo­melegebb alkotásokat lát­tunk. A Veszprémben élő Csizmadia Zoltán eleven szí­nezésű figurái vásárhelyi fo­gantatásról beszélnek, bár traktálásukban pannon fé­nyek vHlannak fed. A Buda­pesten élő Jakuba János ké­peinek motívumgazdagsá­gát is a békéscsabai paraszt­valóság élteti. Megbocsátható talán, hogv a kritikus ezúttal a meg­lepetésekről szólt Dorogi Imre, Kurucz D. István, Er­délyi Mihály, Boross Géza, Wlassics Károly vagy Beré­nyi Ferenc és mások erős élmény! ütésű aükotásainak elismerése mellett, a szege­di festészet új vonásain ör­vendez. S bár ezt a szegedi arculatot nehéz lenne még karakterizálni, annyi máris megállapítható, hogy a ké­peken élesebb a világítás, merészebb a színbeli átérté­kelés, mint az alföld egyéb tájain. A bukolikus hangu­latok helyett a város fütöt­tebb, vibrálóbb látványai­nak hatását lehet felfedez­ni a képek egymásra tarló­dó részleteiben. A már említett rajzanya­gon kívül Tóth Imre, Józsa János, Kádár János Miklós és Csikai Márta neve kí­vánkozik beszámolómba, akik bonyolult mondaniva­lót, vagy klasszikus mozgá­sokat örökítenek meg lap­jaikon. A szoboranyagból Tar István, Szabó Iván, Si­mon Ferenc és Tóth Sándor munkái emelkednek kL Tar a Tisza című szobrán a réz­lemez engedelmes anyagá­val modern allegóriát terem­tett. Szabó Iván fadombore műveinek méltóságos egy­szerűsége, Simon Ferenc pá­ratlan erejű emberábrázoló­késszége, Tóth Sándor ér­zékeny mintázású kisplasz­tikái ós érmei teszik emlé­kezetessé a szcgecR tárlat szobrászatban ls gazdag, ér­dekes anyagát. D. FEHÉR ZSVZSÁ Hazánk és a földkéreg Régóta ismert tény, hogy a világátlagnak tekinthető 30 kilométer helyett hazánk alatt átlagosan csak 24 ki­lométer vastag a földkéreg. Ennek a jelenségnek a ma­gyarázatára korábban is több elméletet dolgoztak ki a geo­fizikusok, most pedig ezek­hez egy újabb feltevés tár­sulti Eszerint azok a ..hegykép­ző erők", amelyek aimak ide­jén magasra gyűrték fel a Kárpátok vonulatát, a hegy­lánc „ölében" egyúttal össze is tördelték a kéreg anyagát. Az óriási energia nagy ré­sze hővé alakult át és a rossz hővezető kőzetekben felhalmozódott, mégpedig a föld külső burka, a szilárd kéreg és az alatta levő. kép­lékeny anyagú köpeny táp­lálkozásánál. Ez a hő a felszínen meg tudná olvasztani a szilárd anyagot, az ottani nyomás­viszonyok miatt azonban eb­ben a mélységben csak lap­pangó olvadást hozhat. Az új magyarázatnak már bírálata is van. Eszerint a hő sokkal lassabban áram­lik, semhogy a Kárpátok ki­alakulása óta, vagyis mint­egy 100 millió év alatt olyan mennyiségben halmozódha­tott volna fel. amilyennel ez az új elmélet számol. Fel kell tehát tételezni, hogy a hő felhalmozódásában szere­pe lehetett a radioaktív hő­termelésnek is. Szegedi könyvekről Komplex egyensúlyok kémiája A szegedi szellemi alko­tók munkái között reprezen­táns megnyilvánulás dr. Beck Mihálynak, a kémiai tudományok doktorának, c. egyetemi tanárnak a könyve, amely az Akadémiai Könyv­kiadónál jelent meg, ós a természettudományos kéz­iratok szedésére kiválóan felkészült Szegedi Nyomda Vállalatnál készült Mi, sze­gediek tehát kétszeresen is köszöntjük ezt a könyvet. A könyv elsősorban szak­emberek számára íródott, de a kompiexkémia iránt más területekről érdeklődők­nek is jó segítséget nyújthat. A komplexvegyületeknek kiemelkedő szerepük van a kémiai analízisben, a plati­nafémek, arany, ezüst, ko­balt, nikkel, réz stb. előállí­tásában, a ritka földfémek előállításában, a galvano­sztégiában stb. Biológiailag fontos komplex vegyület pél­dául a hemoglobin és a klo­rofill. Beck Mihály könyve a különböző komplex oldatok fizikai és kémiai viselkedé­sét tárgyalja. A különböző kinetikai jellegű kísérlete­ken alapuló könyv igen jó szolgálatot tesz eme új tu­dományág kérdéseinek meg­ismerésében, hozzásegíti az olvasót a többmagvú komp­lexek bizonyos körülmények közötti viselkedésüknek még­is mertetéséhez. A szerző avatott kézzel nyúlt a témához, a tárgy­kör ismert nevű kutatója, aki munkájával nagymérték­ben hozzájárul e témakör további műveléséhez. A könyv nemcsak a József At­tila Tudományegyetem ér­demeit növeli, büszkélked­het vele maga Szeged ér­telmisége is. B. J. I. Péntek, 1966. július 22. DEL-MAGYARORSZAG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom