Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Péter János és Gromiko zárómegbeszélése A magyar küldöttség hazautazott Péter János külügyminisz- Csütörtökön délután Péter ter, aki — mint jelentettük János a Moszkvától mintegy — július 13-án érkezett 30 kilométerre lévő LenyinszMoszkvába, hogy eleget te- kije Gorki helységbe látogagyen a szovjet kormány tott A másfél évszázados, meghívásának, befejezte hi- egykori nemes kastélyban vatalos baráti látogatását a élt Lenin utolsó éveiben, és Szovjetunióban. Csütörtökön itt is halt meg 1924. január testvéri, szívélyes légkörben 11-én. Péter Ján«6 megtemegtartották Andrej Gromi- kintette a múzeummá átalako szovjet külügyminiszter kított házat, bejárta a köés Péter János magyar kü- rülötte elterülő parkot lü^Tniniszter tárgyalásainak péter János ^ kísérete befejező megbeszel eset A -......,.. ket kfllügvminiszter foglal- a menetkozott a mindkét országot rendszeré geppel visszauta- I érintő kérdésekkeL zott Budapestre. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Couve De Murville francia külügyminiszter hétfőn utazik Prágába. Háromnapos csehszlovákiai tartózkodás után pedig hazánkba látogat A francia külügyminiszter július 28-án reggel Bratislavából egyenesen Budapestre utazik. A francia lapok kiemelik, hogy francia külügyminiszter még nem járt sem Csehszlovákiában, sem Magyarországon a háború óta. Új gép — új termék Fejlődik a kábelgyár munkája vagy A SzegecR Kábelgyár életének jelentős dátuma július első hete: bonyolult, maga- portja veszélybe került. Nem hogy jó-e a termék sabb technikai felkészültsé- tévedünk, ha azt mondjuk: a nem. t*uíSSÍf1lí s™kség kényszerítő hatására Néh4ny , ^^ ^ Índu t _ 0 klAserletfz6 lyezték üzembe először a 6 meg. Ahogy _ Halasz Árpad munka Szegeden. A siker mimó forintért vásárolt, a rínám maradt ei. s az első jominőségű, az előírásoknak is igazgató mondotta: áj terméket, az úgynevezett híradástechnikai vezetékek családját alapították meg a szegedi IRAAMTJEN. Az első ne veretes készítmény a SWfCH-kábel. Ez a vezeték fajta a iHnadástechnikan tat exportra gyártott telefonközpontok és más gyengeáramú berendeaések egyik nélkülözhetetlen alkatrésze. A magyar ipar eddig még nem állított elő ilyen kábelfajtát. importból szerezték be a szükséges mennyiséget. Az ér elején a külföldi partner megtagadta a saánttárt, s •araeí a BHG nagyértékű »gol gyártmányú Inginering tömlőző gépet. Az új berenmegfelelő SWICH tekerwe- dezések az ^g alkalma. ket már át ts adták a BHG gyár igen elégedett képviselői nek. Az új termék előállítása Budapesti az eddigieknél jóval nagyobb Gyár áJ- igényeket támaszt a gyár termelő és műszaki kollektívájának. A minőségvizsgáló la- . szakaszOR üzemebonatóriumokban például Jelenleg a srak^zos nzcme olvan új műszerekkel kell lest. rJT ^ L Tf t dolgozni, melyéket féléve amelyben a gyártóangol cég még nem is ismertek a kó- ket szerelője is reszt vesz. bel gyárban! A termelés Azaprobb hibák Hjwtán olyan műveleti elemeket is tartalmaz, amelyet gyártás közben nem lehet ellenőrizni. Csak utóbb derülhet ki, ÍI. L zottakkal szemben több előnye ls van: háromszoros sebességgel végzi a vezetékek szigetelését, s a gépről „egyből" 200 méteres tekercsekben, minőségileg is ellenőrizve vehető le a készáru. után az új gépen is megindulhat a rendszeres termeTanulás és tudás i zárnak sanakoenak em- ember már nehezebben szán ^ lékeaetemben. Komoly, hiteles, meggyőző számok, büszke számok. Arról tanúskodnak, mi történt az elmúlt huszonegy esztendőben Magyarorszárá éveket a rendszeres tanulásra, s ha rászánja, nem mindegy, hogy mát tanuL A tanulás haszna elsősorban célszerűségétől függ. Attól, hogy lehetőleg mánIV gon a közoktatásban. Idézr denki' ^ ^ulja, zam ezeket a hosszú szamokat? Fölösleges. Mindenki ismeri azokat, ha nem is pontos adatokat, de amire em hiszem, hogy szükséges és helyes lenne misztifikálni a diplomát A társadalomnak* a szűkebb közösségeknek nem önmagában a pecsétes papírokra van szüksége, hanem a mögötte levő tudásra és annak alkalmazására. Ez a fontosabb. És ezt a tumunkájában közvetlenül szüksége van, vagy szüksége lesz. Nos, ha jelenleg dast nemcsak diplomaval azt> általában így is van, igen 6Syutt lehet megszerezni. ami mögöttük van, feltétle- gya^n ellenkező véglettel Fogalmazzuk így: az emnul. Es ez a fontosabb. Hi- ^ találkozhatunk. Gyakori bepe'k megítélése legyen difszen akár mint szülő, akár eset p^idáuL hogy tanácsi fenenciáltabb, alaposabb! mint diák, úgyszólván min- dolgoz6k beosztásuktól, Aki évtizedek odaadó " munkakörüktől függetlenül munkája közben ósszegyűicsak a jogi egyetemre igye- ^Aá tapasztalatokkal, célkeznek, azt végzik el. tudatos önműveléssel sofciráPénzügyi dolgozók nem a "YÚ és alapos szaktudásra denki találkozott a megváltozott közoktatással. Közvetlen, személyes kapcsolatban van nálunk a tanulás az emberrel. Ismerjük, mi tör- mun,kájukhoz közelebb ál- tett szert azt ne értékelje tént, mert velünk történt Tanyákról, külvárosok homályos utcáiból a md gyermekeink kerültek az iskolába. És md, vagy az apáink voltak azok, akik munka ló közgazdasági egyetemen senki kevesebbre, mint azt a tanul,naik, hanem a jogon, másikat aki közben ledoktoÉs hány olyan képesítés nél- ^'t* küli pedagógus van, aki a Az iskolai végzettség éa főiskolán tanult tárgyat nem tényleges tudás megítéléséa közösség igénye, hanem nek vitatható gyakorlata utánkönjrv mellett töltöttük pgy^ érdeklődése 'vagy ép- igen gyakran felsőbb sreraz estét, a nehezen gördülő toatuk évszázadok súlyos pen a tárgyak könnyűsége vektől idul ki, amelyek nem mérlegelik körültekintően az i ^ egyedi eseteket és helyzeteAz lenne a természetes, ket s ^^ altalanos intézhogy egy tanácsnál vagy a kedést hoznak, amelynek vállalatoknál mindenki azt végrehajtása ellentmond az tanulná, amire muTiikajahoiz emberek megbecsül ésén^kj lebecsülni szüksége van. Aki mező- de a társadalmi szükségletóhatatianui RWdasaggal találkozik, az nek k A levelező oktatás annak legyen szakembere, ugyanis — anélkül, hogy le« művelődésüggyel, az becsülnénk — nagyon sókma nálunk olyan család, »nnak, s ne a Jognak, amely éppen a gyakorlati amelyből valaki ne terem- h082™8 tudomány ngyan, munka jobb elvégzését nem tett volna közvetlen, szemé- csaik éppen nem akárhol tudja konkrétan segíteni lyes, meleg, mindennapos hasznosítható. De a jszervezeti előírásai miatt, kapcsolatot a tanulással. Ez egyetemi végzettség lasssan Mindehhez hozzátartozik örökségének évtizedekig hordott üres foltjait. Aki ezt a mozgalmat, tanulásnak ezt a szárnyaló, friss lendületét merészelné, az szembe kerülne saját apjával vagy fiával. Mert nincs KOMBÁJNOSOK A Beaosztója bóza szépen lép le a vezetőfülkéből. SWt a lábán a Zöldfás dűlő- Mindketten a Móra Ferenc ben. A három kombájn sza- Tsz szakemberei, ppcán dolgozott benne. Am — A dorozsmai központa szegedi Móra Ferenc Tsz bói jövünk, az este fél 11-ig főagronémnsa. Domonkos Je- javítottuk a szétszakadt r*5 hamarosan megálljt m- kuplungtáresát, reggel ötkor tett- Figyelmesen vizsgálgat- folytattuk. Az ottani szereta. a szalmát és a polyvát — Kegyek szűkebbre a kembájndobot mert így pocsékolódik a búza — figyelmeztette a gépészeket. A k-oenbájnosok kissé morogtak; csökken a teljesítmény. csökken a kereset. — Akkor kiállók!... jelentette ki egyikük. — Ahogy gondolja — szőtt nyugodtan a fóagronémus —, de adja írásba. _ Más megoldás nem vott. ki- f??**1. azonban ki igazított gépén és úgy ara- találjuk, tott, ahogy a búza természete megkívánta. Mk dolga lenne, mivel mi egész nap aratunk. írnek a dolga? Többen panaszkodnak azért, hogy a javítással járó időveszteség apasztja keresetüket. — Megtörténik, hogy estig elkínlódunk a meghibásodott géppel, hogy majd éjjel kijavítják a szerelők. ugyanúgy cséplő szokott — említi Tart Ferenc. Jó szeme, gyors keze és jó füle kell hogy legyen a jó kombájnosnak. összpontosított figyelmet kíván. A nap már magasra emelkedett, a gabona már aratható. A kombájnosok gépre szálltak. tialogh Ödön a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a tanulásnak a LESa hivatalokban varázsszót „ harmadik — s talán jelent^ akinek ez hiányzik; fontosabb probléma —: a megigénye? Egyáltalán nem mindegy az a társadalomis a felnőttek tanulásánál! Egyrészt, mert itt van társadalomban betöltött sze- mintha nem is lenne egyen- politikai tudás és a repét, helyét mindenki ér- értékű ember, bízhatóság. Gondolom zi. A szaktudást, az általános Az egyik hivatalban pél- sem vitatja, hogy ezt az— műveltséget lassan minden dáui fel akarnak venni elő- tán igazán nem lehet egyemunikához szervesen hozzá- adónak (nem jogtanácsos- temen elsajátítani; ehhez tartozónak tudjuk. nak!) egy idősebb embert, társadalmi ismeret ós gyaD

e éppen mert a tanú- aki hosszú-hosszú éveken korlat, meggyőződés szüksélás annyira társadal- át nagyon jól és eredménye- ges, s nem valószínű, hagy mi méretűvé és je- sem végez hasonló jellegű negyvenéves embereknél éplen tőségüvé nőtt, éppen munkát egy másik városban. Pen a levelező oktatás alamert olyan társadalmi fej- Az illető mindem szempont- kit ja majd ki ezt a meglődés sodrában élünk, amely- bői megfelel, elutasításának győződért. A politikai megben a tudás a továbbhala- egyetlen oka van: nincs bízhatóság ós a szaktudás dás egyik alapfeltétele, szük- meg a jogi egyetemi végzett- együttes mérlegelése ugyanséges foglalkozni azzal a sége. (Az illető koránál csak feladat, s a gyakorlat kérdéssel is, vajon mindig fogva már nem is vállal- mutatja, mennyire szükséösszhangban van-e a tanú- kozhat megszerzésére.) íme, ffes felhívni rá e figyelmet, lás iránya és a társadalom itt van minden jó dolognak A társadalomnak politikus a visszája és a tanulás ér- szakemberekre van szüksételmének másik alapvető ge. az emberek megítélésénak, ki mit tanul nálunk kérdése. Az tudniillik, hogy nek, további tanulásuknak ós ki mit tud. Tudom, a fia- milyen esetekben indokolt ez meghatározó szempontja, talok továbbtanulása is még az egyetemi végzettség a tanulás értelméről beigen sok ilyen kérdést vet megszerzésének követelése, szélünk, a felnőttek tanuláfel,. maradjunk most még- Egvesek szemében ugyanis sárói, akik már nemigen valaki megszűnik ember gondolhatják meg néhánv . „ a va«y legalábbis jő munka- esztendő múlva, s nem kezdtobb es súlyosabb probléma, eTO lenni, ha nincs egye te- hetik újra a tanulást. Tiszmásrészt, mert az idősebb mi végzettsége. Reggeli start — Esetleg megsimogatják — szól közbe valaki gúnyosan. — Másnap reggel nekünk kell bebújnunk a gép alá. A szerelőknek nem érdekük, hogy megy-e a kombájn?! A por a kombájnosok másik ellenfele. A vezetőfülkét szerintük rossz helyre tervezték, minden port odaÉjszaka könnyű zápor frissítette fel a határt A reggeli órákban masinájukat tisztogatták, rendezgették a kombájnosok, míg a gabona megszáradt A Balaton kombájnon fiatal, fekete fiú ver a gép. sürgölődött. Kiri József ma- — A szemünket csípja. ga választotta ezt a sokat — Nem jár szemüveg? — szidott, kisteljesítményű gé- kérdeztem, pet Négy éve hasonlóval — Az rosszabb a semmidolgozik. kiismerte termé- "él — mutatja a szűk fémszetét, egy ízben elsőséget keretes, viaszosvászon boríis szerzett vele Kiszombo- tósú szemvédőt. — Hz perc ron. — Sokat kell javítgatnom, mert ez az utolsó nyaruk ezeknek a gépeknek. így nem fordítottak különösebb gondot az alkatrészcserére — jegyezte meg. Lent, szovjet kombájnja mellett sokat sejtetően mosolygott Tari Ferenc. Elégedett lehet gepével, hiszen az első napon 340 mázsa búzát aratott. 18 nap alatt (az esős időt is beleszámítva) mintegy 2400 mázsát csépelt — Az indulás baljós volt. Ahogy kijöttem a géppel a sándorfalvi üzemegységből, ó<"7-evettem. hogy ropog a sebességváltó. A szerelők benne felejtettek egy tartalék távtartó karikát. Nyomban vissza is fordultam. Közben megérkezik a harmadik kombájn, Battancs Imre és Daka Jozscí alatt beizzad. flz újoncok Közben megjött valamennyi kombájnos. Itt vannak a váltótársak, Fodor Ernő és Papp József. Mindketten újoncok a kombájnon. Milyen a „kóstoló" az aratásból ? — Meg lehet szokni. Vannak bajok — csupa általánosságokat mondanak Hiába faggatom: érdekes-e, szeretik-e, van-e valamilyen öröme a kombájnvezetésnek? A fiatal „mesterek" említik, hogy az újonc füle nem érzékeny a rendellenességre. — A motor hangjából hallottam, hogy zavar van. Nem brummogott, amint a Előzetes az ipari kiállításról Legújabb televíziók, rádiók Akárcsak a legutóbbi Szegedi Ipari Kiállításon, az idén is bemutatja gyártmányait Szegeden a székesfehérvári Villamossági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyára. Az üzem a múlt tíz esztendőben több mint kétmillió rádió- és tv-készüléket, gyártott, a legutóbbi években ezek többsége a legmodernebb konstrukcióval, nyomtatott áramkörrel készült. Az ipari kiállításon a VTRGY szinte valamennyi gyártmányával találkozhat majd a szegedi közönség. Előzetesként most fényképen mutatunk be hármat, a legújabbak közül. A TE 662 számú televíziós készülék a Mona Lisa nevet kapta (felső kép). Kezelőgombjait és egyik hangszóróját a képcső alatt lévő, ajtóval zárható részen helyezték el. Kis és nagy képcsöves változatban készül. A BR 103-as autó-táskarádió (bal alsó kép) tíz tranzisztorral, három hullámsávon — URH-n is — működik. Beszerelhető gépkocsiba, de táskarádióként is kitűnően megfelel, súlya csupán húsz dekával több, mint az Oriontoné. Elegáns és igen korszerű az R 5600-as típusú rádiókészülék (jobb alsó kép). Sztereomagnetofon, illetve lemezjátszó csatlakoztatásával tökéletes sztereo hangvisszaadásra alkalmas. G telet és megbecsülés mindenkinek, aki akár a felismert társadalmi szükségszerűség, akár csak a meglátott egyéni érdek vagy más indíték következtében könyvet vett a kezébe azzal a szándékkal, hogy tanul. Feltétlenül szükséges, hogy azok, akik tanulni vágynak, a továbbiakban is megkapjanak minden segítséget és minden bátorítást munkahelyüktől is, a társadalomtól is, szélesebb értelemben. De az idősebb dolgozóknál nem elegendő örülni annak, ha tanulni akarnak. ondoljuk meg azt is* kit ültetünk az iskolapadokba akár szép szóval, akár más módszerrel! Becsüljük meg végre az idősebbeknél azt a tudásanyagot is, amelyet az iskola nélkül szereztek! Hogy ilyen tudás van, azt mindenki tanúsíthatja, aki idősebb munkás vagy hivatalnok mellett valaha is dolgozott. Benjámin László írta: „Azt vallom én is. hogy az ember / verembe lép. ha nem tanul, / de az iskola egymagában — / akár az étel sótlanul. / Gépek közt. bőrök közt szereztem / mindazt, mi költővé emel, / ezt a tudományt nem cserélném / öt doktorátusért sem el". A tömegek tanulása a szocialista társadalomban valóban társadalmi érdek. De társadalmi érdek az is, hogy a már meglevő tudást megbecsüljük. s hogy mindenki azt tanulja, amire szüksége van ahhoz, hogy munkáját napról napra jobban, színvonalasabban lássa el. Ez a meghatározó, a munka, minden dolog kezdete és vége. A tanulás nem lehet végső cél senkinél. Csak eszköz. Az eredményesebb munka eszköze. B. J. Csütörtök, 1966. Július ZL DÉL-MAGYARORSZÁG 3