Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-22 / 172. szám

Péter János és Gromiko zárómegbeszélése A magyar küldöttség hazautazott Péter János külügyminisz- Csütörtökön délután Péter ter, aki — mint jelentettük János a Moszkvától mintegy — július 13-án érkezett 30 kilométerre lévő Lenyinsz­Moszkvába, hogy eleget te- kije Gorki helységbe látoga­gyen a szovjet kormány tott A másfél évszázados, meghívásának, befejezte hi- egykori nemes kastélyban vatalos baráti látogatását a élt Lenin utolsó éveiben, és Szovjetunióban. Csütörtökön itt is halt meg 1924. január testvéri, szívélyes légkörben 11-én. Péter Ján«6 megte­megtartották Andrej Gromi- kintette a múzeummá átala­ko szovjet külügyminiszter kított házat, bejárta a kö­és Péter János magyar kü- rülötte elterülő parkot lü^Tniniszter tárgyalásainak péter János ^ kísérete befejező megbeszel eset A -......,.. ket kfllügvminiszter foglal- a menet­kozott a mindkét országot rendszeré geppel visszauta- I érintő kérdésekkeL zott Budapestre. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Couve De Murville francia külügyminiszter hétfőn uta­zik Prágába. Háromnapos csehszlovákiai tartózkodás után pedig hazánkba láto­gat A francia külügyminisz­ter július 28-án reggel Bra­tislavából egyenesen Buda­pestre utazik. A francia lapok kiemelik, hogy francia külügyminisz­ter még nem járt sem Cseh­szlovákiában, sem Magyar­országon a háború óta. Új gép — új termék Fejlődik a kábelgyár munkája vagy A SzegecR Kábelgyár életé­nek jelentős dátuma július első hete: bonyolult, maga- portja veszélybe került. Nem hogy jó-e a termék sabb technikai felkészültsé- tévedünk, ha azt mondjuk: a nem. t*uíSSÍf1lí s™kség kényszerítő hatására Néh4ny , ^^ ^ Índu t _ 0 klAserletfz6 lyezték üzembe először a 6 meg. Ahogy _ Halasz Árpad munka Szegeden. A siker mimó forintért vásárolt, a rí­nám maradt ei. s az első jo­minőségű, az előírásoknak is igazgató mondotta: áj termé­ket, az úgynevezett híradás­technikai vezetékek család­ját alapították meg a szegedi IRAAMTJEN. Az első ne veretes készít­mény a SWfCH-kábel. Ez a vezeték fajta a iHnadástechnikan tat exportra gyártott telefon­központok és más gyenge­áramú berendeaések egyik nélkülözhetetlen alkatrésze. A magyar ipar eddig még nem állított elő ilyen kábel­fajtát. importból szerezték be a szükséges mennyiséget. Az ér elején a külföldi partner megtagadta a saánttárt, s •araeí a BHG nagyértékű »­gol gyártmányú Inginering tömlőző gépet. Az új beren­megfelelő SWICH tekerwe- dezések az ^g alkalma. ket már át ts adták a BHG gyár igen elégedett képvise­lői nek. Az új termék előállítása Budapesti az eddigieknél jóval nagyobb Gyár áJ- igényeket támaszt a gyár ter­melő és műszaki kollektívá­jának. A minőségvizsgáló la- . szakaszOR üzeme­bonatóriumokban például Jelenleg a srak^zos nzcme olvan új műszerekkel kell lest. rJT ^ L Tf t dolgozni, melyéket féléve amelyben a gyártóangol cég még nem is ismertek a kó- ket szerelője is reszt vesz. bel gyárban! A termelés Azaprobb hibák Hjwtán olyan műveleti elemeket is tartalmaz, amelyet gyártás közben nem lehet ellenőriz­ni. Csak utóbb derülhet ki, ÍI. L zottakkal szemben több elő­nye ls van: háromszoros se­bességgel végzi a vezetékek szigetelését, s a gépről „egy­ből" 200 méteres tekercsek­ben, minőségileg is ellen­őrizve vehető le a készáru. után az új gépen is megin­dulhat a rendszeres terme­Tanulás és tudás i zárnak sanakoenak em- ember már nehezebben szán ^ lékeaetemben. Ko­moly, hiteles, meg­győző számok, büszke szá­mok. Arról tanúskodnak, mi történt az elmúlt huszonegy esztendőben Magyarorszá­rá éveket a rendszeres ta­nulásra, s ha rászánja, nem mindegy, hogy mát tanuL A tanulás haszna elsősor­ban célszerűségétől függ. Attól, hogy lehetőleg mán­IV gon a közoktatásban. Idézr denki' ^ ^ulja, zam ezeket a hosszú sza­mokat? Fölösleges. Mindenki ismeri azokat, ha nem is pontos adatokat, de amire em hiszem, hogy szükséges és helyes lenne misztifikálni a diplomát A társadalomnak* a szűkebb közösségeknek nem önmagában a pecsétes papírokra van szüksége, ha­nem a mögötte levő tudásra és annak alkalmazására. Ez a fontosabb. És ezt a tu­munkájában közvetlenül szüksége van, vagy szüksé­ge lesz. Nos, ha jelenleg dast nemcsak diplomaval azt> általában így is van, igen 6Syutt lehet megszerezni. ami mögöttük van, feltétle- gya^n ellenkező véglettel Fogalmazzuk így: az em­nul. Es ez a fontosabb. Hi- ^ találkozhatunk. Gyakori bepe'k megítélése legyen dif­szen akár mint szülő, akár eset p^idáuL hogy tanácsi fenenciáltabb, alaposabb! mint diák, úgyszólván min- dolgoz6k beosztásuktól, Aki évtizedek odaadó " munkakörüktől függetlenül munkája közben ósszegyűi­csak a jogi egyetemre igye- ^Aá tapasztalatokkal, cél­keznek, azt végzik el. tudatos önműveléssel sofcirá­Pénzügyi dolgozók nem a "YÚ és alapos szaktudásra denki találkozott a meg­változott közoktatással. Köz­vetlen, személyes kapcsolat­ban van nálunk a tanulás az emberrel. Ismerjük, mi tör- mun,kájukhoz közelebb ál- tett szert azt ne értékelje tént, mert velünk történt Tanyákról, külvárosok ho­mályos utcáiból a md gyer­mekeink kerültek az iskolá­ba. És md, vagy az apáink voltak azok, akik munka ló közgazdasági egyetemen senki kevesebbre, mint azt a tanul,naik, hanem a jogon, másikat aki közben ledokto­És hány olyan képesítés nél- ^'t* küli pedagógus van, aki a Az iskolai végzettség éa főiskolán tanult tárgyat nem tényleges tudás megítélésé­a közösség igénye, hanem nek vitatható gyakorlata utánkönjrv mellett töltöttük pgy^ érdeklődése 'vagy ép- igen gyakran felsőbb srer­az estét, a nehezen gördülő toatuk évszázadok súlyos pen a tárgyak könnyűsége vektől idul ki, amelyek nem mérlegelik körültekintően az i ^ egyedi eseteket és helyzete­Az lenne a természetes, ket s ^^ altalanos intéz­hogy egy tanácsnál vagy a kedést hoznak, amelynek vállalatoknál mindenki azt végrehajtása ellentmond az tanulná, amire muTiikajahoiz emberek megbecsül ésén^kj lebecsülni szüksége van. Aki mező- de a társadalmi szükséglet­óhatatianui RWdasaggal találkozik, az nek k A levelező oktatás annak legyen szakembere, ugyanis — anélkül, hogy le­« művelődésüggyel, az becsülnénk — nagyon sók­ma nálunk olyan család, »nnak, s ne a Jognak, amely éppen a gyakorlati amelyből valaki ne terem- h082™8 tudomány ngyan, munka jobb elvégzését nem tett volna közvetlen, szemé- csaik éppen nem akárhol tudja konkrétan segíteni lyes, meleg, mindennapos hasznosítható. De a jszervezeti előírásai miatt, kapcsolatot a tanulással. Ez egyetemi végzettség lasssan Mindehhez hozzátartozik örökségének évtizedekig hor­dott üres foltjait. Aki ezt a mozgalmat, tanulásnak ezt a szárnyaló, friss lendületét merészelné, az szembe kerülne saját apjá­val vagy fiával. Mert nincs KOMBÁJNOSOK A Beaosztója bóza szépen lép le a vezetőfülkéből. SWt a lábán a Zöldfás dűlő- Mindketten a Móra Ferenc ben. A három kombájn sza- Tsz szakemberei, ppcán dolgozott benne. Am — A dorozsmai központ­a szegedi Móra Ferenc Tsz bói jövünk, az este fél 11-ig főagronémnsa. Domonkos Je- javítottuk a szétszakadt r*5 hamarosan megálljt m- kuplungtáresát, reggel ötkor tett- Figyelmesen vizsgálgat- folytattuk. Az ottani szere­ta. a szalmát és a polyvát — Kegyek szűkebbre a kembájndobot mert így po­csékolódik a búza — figyel­meztette a gépészeket. A k-oenbájnosok kissé mo­rogtak; csökken a teljesít­mény. csökken a kereset. — Akkor kiállók!... jelen­tette ki egyikük. — Ahogy gondolja — szőtt nyugodtan a fóagronémus —, de adja írásba. _ Más megoldás nem vott. ki- f??**1. azonban ki igazított gépén és úgy ara- találjuk, tott, ahogy a búza termé­szete megkívánta. Mk dolga lenne, mivel mi egész nap aratunk. írnek a dolga? Többen panaszkodnak azért, hogy a javítással járó időveszteség apasztja kere­setüket. — Megtörténik, hogy es­tig elkínlódunk a meghibá­sodott géppel, hogy majd éjjel kijavítják a szerelők. ugyanúgy cséplő szokott — említi Ta­rt Ferenc. Jó szeme, gyors keze és jó füle kell hogy legyen a jó kombájnosnak. összpontosított figyelmet kíván. A nap már magasra emel­kedett, a gabona már arat­ható. A kombájnosok gépre szálltak. tialogh Ödön a legnagyobb bizonyítéka annak, hogy a tanulásnak a LES­a hivatalokban varázsszót „ harmadik — s talán jelent^ akinek ez hiányzik; fontosabb probléma —: a meg­igénye? Egyáltalán nem mindegy az a társadalom­is a felnőttek tanulásánál! Egyrészt, mert itt van társadalomban betöltött sze- mintha nem is lenne egyen- politikai tudás és a repét, helyét mindenki ér- értékű ember, bízhatóság. Gondolom zi. A szaktudást, az általános Az egyik hivatalban pél- sem vitatja, hogy ezt az— műveltséget lassan minden dáui fel akarnak venni elő- tán igazán nem lehet egye­munikához szervesen hozzá- adónak (nem jogtanácsos- temen elsajátítani; ehhez tartozónak tudjuk. nak!) egy idősebb embert, társadalmi ismeret ós gya­D e éppen mert a tanú- aki hosszú-hosszú éveken korlat, meggyőződés szüksé­lás annyira társadal- át nagyon jól és eredménye- ges, s nem valószínű, hagy mi méretűvé és je- sem végez hasonló jellegű negyvenéves embereknél ép­len tőségüvé nőtt, éppen munkát egy másik városban. Pen a levelező oktatás ala­mert olyan társadalmi fej- Az illető mindem szempont- kit ja majd ki ezt a meg­lődés sodrában élünk, amely- bői megfelel, elutasításának győződért. A politikai meg­ben a tudás a továbbhala- egyetlen oka van: nincs bízhatóság ós a szaktudás dás egyik alapfeltétele, szük- meg a jogi egyetemi végzett- együttes mérlegelése ugyan­séges foglalkozni azzal a sége. (Az illető koránál csak feladat, s a gyakorlat kérdéssel is, vajon mindig fogva már nem is vállal- mutatja, mennyire szüksé­összhangban van-e a tanú- kozhat megszerzésére.) íme, ffes felhívni rá e figyelmet, lás iránya és a társadalom itt van minden jó dolognak A társadalomnak politikus a visszája és a tanulás ér- szakemberekre van szüksé­telmének másik alapvető ge. az emberek megítélésé­nak, ki mit tanul nálunk kérdése. Az tudniillik, hogy nek, további tanulásuknak ós ki mit tud. Tudom, a fia- milyen esetekben indokolt ez meghatározó szempontja, talok továbbtanulása is még az egyetemi végzettség a tanulás értelméről be­igen sok ilyen kérdést vet megszerzésének követelése, szélünk, a felnőttek tanulá­fel,. maradjunk most még- Egvesek szemében ugyanis sárói, akik már nemigen valaki megszűnik ember gondolhatják meg néhánv . „ a va«y legalábbis jő munka- esztendő múlva, s nem kezd­tobb es súlyosabb probléma, eTO lenni, ha nincs egye te- hetik újra a tanulást. Tisz­másrészt, mert az idősebb mi végzettsége. Reggeli start — Esetleg megsimogat­ják — szól közbe valaki gú­nyosan. — Másnap reggel nekünk kell bebújnunk a gép alá. A szerelőknek nem érdekük, hogy megy-e a kombájn?! A por a kombájnosok má­sik ellenfele. A vezetőfülkét szerintük rossz helyre ter­vezték, minden port oda­Éjszaka könnyű zápor fris­sítette fel a határt A reg­geli órákban masinájukat tisztogatták, rendezgették a kombájnosok, míg a gabo­na megszáradt A Balaton kombájnon fiatal, fekete fiú ver a gép. sürgölődött. Kiri József ma- — A szemünket csípja. ga választotta ezt a sokat — Nem jár szemüveg? — szidott, kisteljesítményű gé- kérdeztem, pet Négy éve hasonlóval — Az rosszabb a semmi­dolgozik. kiismerte termé- "él — mutatja a szűk fém­szetét, egy ízben elsőséget keretes, viaszosvászon borí­is szerzett vele Kiszombo- tósú szemvédőt. — Hz perc ron. — Sokat kell javítgatnom, mert ez az utolsó nyaruk ezeknek a gépeknek. így nem fordítottak különösebb gondot az alkatrészcserére — jegyezte meg. Lent, szovjet kombájnja mellett sokat sejtetően mo­solygott Tari Ferenc. Elége­dett lehet gepével, hiszen az első napon 340 mázsa búzát aratott. 18 nap alatt (az esős időt is beleszámítva) mintegy 2400 mázsát csépelt — Az indulás baljós volt. Ahogy kijöttem a géppel a sándorfalvi üzemegységből, ó<"7-evettem. hogy ropog a sebességváltó. A szerelők benne felejtettek egy tarta­lék távtartó karikát. Nyom­ban vissza is fordultam. Közben megérkezik a harmadik kombájn, Bat­tancs Imre és Daka Jozscí alatt beizzad. flz újoncok Közben megjött vala­mennyi kombájnos. Itt van­nak a váltótársak, Fodor Ernő és Papp József. Mind­ketten újoncok a kombáj­non. Milyen a „kóstoló" az aratásból ? — Meg lehet szokni. Vannak bajok — csupa ál­talánosságokat mondanak Hiába faggatom: érdekes-e, szeretik-e, van-e valami­lyen öröme a kombájnveze­tésnek? A fiatal „mesterek" emlí­tik, hogy az újonc füle nem érzékeny a rendellenesség­re. — A motor hangjából hal­lottam, hogy zavar van. Nem brummogott, amint a Előzetes az ipari kiállításról Legújabb televíziók, rádiók Akárcsak a legutóbbi Szegedi Ipari Ki­állításon, az idén is bemutatja gyártmá­nyait Szegeden a székesfehérvári Villamos­sági-, Televízió- és Rádiókészülékek Gyá­ra. Az üzem a múlt tíz esztendőben több mint kétmillió rádió- és tv-készüléket, gyártott, a legutóbbi években ezek több­sége a legmodernebb konstrukcióval, nyomtatott áramkörrel készült. Az ipari kiállításon a VTRGY szinte va­lamennyi gyártmányával találkozhat majd a szegedi közönség. Előzetesként most fényképen mutatunk be hármat, a leg­újabbak közül. A TE 662 számú televíziós készülék a Mona Lisa nevet kapta (felső kép). Kezelőgombjait és egyik hangszóróját a képcső alatt lévő, ajtóval zárható részen helyezték el. Kis és nagy képcsöves vál­tozatban készül. A BR 103-as autó-táska­rádió (bal alsó kép) tíz tranzisztorral, há­rom hullámsávon — URH-n is — műkö­dik. Beszerelhető gépkocsiba, de táska­rádióként is kitűnően megfelel, súlya csu­pán húsz dekával több, mint az Oriontoné. Elegáns és igen korszerű az R 5600-as tí­pusú rádiókészülék (jobb alsó kép). Szte­reomagnetofon, illetve lemezjátszó csatla­koztatásával tökéletes sztereo hangvissza­adásra alkalmas. G telet és megbecsülés min­denkinek, aki akár a fel­ismert társadalmi szükség­szerűség, akár csak a meg­látott egyéni érdek vagy más indíték következtében köny­vet vett a kezébe azzal a szándékkal, hogy tanul. Fel­tétlenül szükséges, hogy azok, akik tanulni vágynak, a továbbiakban is megkap­janak minden segítséget és minden bátorítást munkahe­lyüktől is, a társadalomtól is, szélesebb értelemben. De az idősebb dolgozóknál nem elegendő örülni annak, ha tanulni akarnak. ondoljuk meg azt is* kit ültetünk az isko­lapadokba akár szép szóval, akár más módszer­rel! Becsüljük meg végre az idősebbeknél azt a tudás­anyagot is, amelyet az is­kola nélkül szereztek! Hogy ilyen tudás van, azt min­denki tanúsíthatja, aki idő­sebb munkás vagy hivatal­nok mellett valaha is dol­gozott. Benjámin László ír­ta: „Azt vallom én is. hogy az ember / verembe lép. ha nem tanul, / de az iskola egy­magában — / akár az étel sótlanul. / Gépek közt. bőrök közt szereztem / mindazt, mi költővé emel, / ezt a tu­dományt nem cserélném / öt doktorátusért sem el". A tömegek tanulása a szo­cialista társadalomban va­lóban társadalmi érdek. De társadalmi érdek az is, hogy a már meglevő tudást meg­becsüljük. s hogy mindenki azt tanulja, amire szüksége van ahhoz, hogy munkáját napról napra jobban, színvo­nalasabban lássa el. Ez a meghatározó, a munka, min­den dolog kezdete és vége. A tanulás nem lehet végső cél senkinél. Csak eszköz. Az eredményesebb munka eszköze. B. J. Csütörtök, 1966. Július ZL DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom