Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)

1966-07-19 / 169. szám

fojZABAo£\ Megkezdődtek a Szegedi Ünnepi Hetek Megnyílt a nyári tárlat Vasárnap délben a VII. Szegedi Nyári Tárlat meg­nyitásával ünnepélyesen megkezdődtek Szegeden az idei ünnepi hetek. A kiállítás megnyitása előtt a városi tanács mű­velődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága a Tisza Szálló tükrtrtermében fogadást adott a kiállító művészeik tiszteletére. Itt Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a művészeket. A nyári tárlat, az ünnepé hetek egyik reprezentatív kulturális rendezvénye a Móra-múzeum Horváth Mi­hály utcai képtárának összes helyiségeiben kapott helyet. Az ünnepi megnyitón meg­jelent Deák Béla, a városi párt-végrehajtóbizottság tag­ja. a pártbizottság osztály­vezetője, Papp Gyula, a vá­rért tanács vb elnökhelyette­se. valamint számos kiállí­tó művész és érdeklődők, igen nagy számban. A megjelenteket dr. Bá­lint Alajos múzeumigazgató köszöntötte, majd Somogyi József Kossuth-díjas szob­rászművész, a Magyar Kép­zőművészek Szövetségének elnöke megnyitotta a kiál­lítást A többi között rá­mutatott. hogy az immár hetedszer megrendezésre ke­rülő Szegedi Nyári Tárlat az elmúlt években igen nagy tekintélyt vívott ki ma­gának, s a kiállítás idei anyaga is jói reprezentálja Szeged. Csongrád megye és a környék művészeinek munkásságát, ezen felül be­pillantást nyújt budapowtfi és ország más tájain élő 3ol halad az aratás Országszerte arattak vasár­nap is. Az aratás tegnap is jói haladt, bár a délutáni zivatarok akadályozták. Chongrád megyében nap főleg a kombá jnok dc*­gnztak — az arató gépeket fo­kozatosan kivonják a mun­kából — r két éa félezer holddá! csökkent az aratni ­való. Somr.gr! József megnyitó beszédét mondjs. Mellette (Jobbról balra) Papp Gyula, Deák Béla és Tóth Sándor szobrászművész festők, szobrászok, grafiku­sok művészetébe is. A nagy tapssal fogadott beszéd után Papp Gyula rö­vid beszéd kíséretében át­adta négy művésznek az idei nyári tárlat díjait. Az idén Vecsési Sándor Mun­kácsy-díjas budapesti fes­tőművész, Simon Ferenc szolnoki szobrászművész, Kajári Gyula hódmezővásár­helyi grafikus és Dér Ist­ván szegedi festőművész kapta a városi tanács Öt­ezer forintos díjait. Az ünnepi megnyitó után a megjelentek nagy érdek­lődéssel tekintették meg a 152 művész mintegy 300 al­kotását bemutató kiállítást. Mind a magas színvonalú anyag, mind Vinkler László festőművész, főiskolai ta­nár modern, újszerű ren­dezése igen nagy elismerést váltott ki a szakemberek és a nagyközönség körében egyaránt. A nyári egyetem első napja Tegnap, hétfőn délelőtt megkezdődött Szegeden a TIT és a József Attila Tu­dományegyetem I/L pedagó­giát nyári egyeteme. A meg­nyitó ünnepséget a Dugo­nics téri aulában tartották. Megjelent az ünnepségen dr. Ortntay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke, Niko­laj Nikolajevics Balov, az Orosz SZSZK művelődés­ügyi minisztériumának fő­osztály-vezetője, Szilágyi Jú­lia. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osz­tályvezetője Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhe­lyettese. A megjelenteket — köz­tük a külföldi lengyel, cseh, román, német és finn peda­gógusokat — dr. Ágoston György tanszékvezető egye­temi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte, majd dr. Ortutay Gyula megnyi­totta az idei szegedi nyári egyetemet. Ünnepi beszédé­ben a többi között hangoz­tatta, hogy nagyon fontos­nak tartja a tanácskozások tematikáját, anyagát Hoz­zájárulnak ezek a szegedi nyári pedagógiai tanácsko­zások ahhoz: művelődéspoli­tikánkban, oktatásügyünk­ben még jobban kiteljesed­jék az az alapvető célki­tűzés, hogy művelődésünk rr egyszerre legyen modern és szocialista. Dr. Ortutay Gyula befeje­zésül idézte a Szegedi Fiata­lok Művészeti Kollégiumá­nak mozgalmát mely a har­mincas évek elején a hala­dó pedagógiai gondolatok terjesztésével nagy jelentősé­gű, s a jövőnek, a mának szóló munkát végzett Az ünnepi megnyitó irtán az egyetem résztvevői meg­hallgatták dr. Bálint Alajos múzeumigazgató tájékoztató előadását Szegedről, majd délután filmvetítésen vettek részt A szakmai előadások ma kezdődnek. Termel az első műanyagzsák­gyáronk Tepnap, hétfőn reggel megkezdte próbaüzemét az ország első műanyagzsák gyára. A Tiszai Vegyjkombi­nót éj létesítménye 17 mil­lió forintos beruházással épült s évente hatmOhó zsá­kot állttelő. A TVK nitrogén műtrá­gyáját eddig papfrzsákoktoa csomagolták, s ezek legtöbb­ször már a szállítás közben megsérültek. A mezőgazda­ságban raktárak híján a sza­bad ég alá kerülve a mű­trágya átnedvesedett, össze­állt • legtöbbször kalapács­osat kellett szétverni. A drá­ga műtrágya egyenlőtlenül került • földekre, gyakran inkább ártott, mint használt A műanyagzsákban a mű­trágya megtartja eredeti por alakját tetszés szerint tárol­hatják a szabad földön is, s anyaga (polietilén) alig vala­mivel drágább, mint a papír. A gyár üj üzemében agró­fófiát is készítenek, amelyet a mezőgazdaságban az árvíz­védelemnél és a korszerű csomagol ásna egyaránt nagyszerűen fel lehet hass­: nálnl. UTAINK Szakértők becslése szerint 30—35 milliárd forint a hazai utak értéke. Ámde a vasút után legfontosabb közleke­dési águnk a közhasznú teherautó közlekedés, amelynek ke­retében az autóközlekedési vállalatok évente mintegy 100 millió tonna árut szállítanak, továbbá mivel hazánkban évről évre egyre több gépkocsi közlekedik, az úthálózat ér­tek ki hatása szinte felmérhetetlen. Az ország úthálózatának hossza 29.200 km. Ennek 45 szá­zaléka már pormentes burkolatú, átlagos szélessége azonban nem éri el a 6 m-t és ez messze elmarad a forgalmi szem­pontból kívánatos 7—7,5 m-től. Népgazdaságunk fontos va­gyontárgya tehát az úthálózat, amelynek karbantartása, megóvása, fejlesztése nagy feladat Erre a célra létesítették az Országos Közút-Hálózat­fejlesztési Tanácsot, amely az Útügyi Kutató Intézette! együtt kidolgozta a főúthálózat-fejlesztés 15 éves program javaslatát Ennek első szakaszában, a jelenlegi harmadik ötéves tervben kettős feladatot tűztek ki: részben pótolni a gépjárműforgalom és az úthálózat fejlődése közötti le­maradást részben a járműforgalom további emelkedésével összhangban fejleszteni az úthálózatot összesen 105 útsza­kaszról 62 tanulmányt készítettek, amelyek már számol­nak az 1980-ban várható forgalommal. Gazdasági szempont­ból a három ötéves tervidőszakban 4334 km főútvonali sza­kasz korszerűsítése, illetve felújítása indokolt A tervek szerint ebből 2585 km-t a harmadik, 1015 km-t a negyedik, 734 km-t az ötödik ötéves tervben hajtanak végre. Érdemes részletesen is foglalkozni például az idei esz­tendő útépítést útkorszerűsítési programjával. A korszerű­sítés kapcsán, ahol arra csak lehetőség adódik — éppen a gyorsabb, biztonságosabb közlekedés érdekében —, korri­gálják az éles kanyarokat Az utak nagy részét aszfalttal burkolják és a nagyforgalmú útszakaszokat szélesítik. Ez a program érinti a főhálózat nagy részét és felöleli az alsóbb­rendű útvonalak hosszú sorát 1966-ban továbbra is a legjelentősebb a balatoni 7. számú főútvonal korszerűsítése, amelynek munkálataira 80 millió forintot fordítanak. Az ilyen nagyarányú munkát csak gépesítéssel lehet viszonylag gyorsan és gazdaságosan elvégezni, mindez azonban csak akkor igazán kifizetődő, ha a munka folyamatos. Folytatják Kecskemét—Szeged között az 5. számú fő­útvonal építését és a jelenlegi 5,5 m-es burkolatot 7 m-re szélesítik. Ugyanilyen méretűre alakítják át a 4. számú fő­útvonalat Budapest—Szolnok között. Ugyancsak ebben az esztendőben kezdik meg Budapest—Aszód között a 3. számú főútvonal felújítását, továbbfejlesztik a Tatabánya—Tata közötti nemzetközi útvonalat Megkezdődik az L számú fő­útvonal felújítása is, az első ütemben Komárom—Győr kö­zött Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az úthálózat legna­gyobb ellensége a tél, a fagy, amely évről évre sok tízmillió forintos kárt tesz ebben a jelentős nemzeti vagyonúnkban. Szólni kell itt azokról is, akik némelykor szinte „ver­senyre kelnek" az időjárás pusztításaival. Azokról az út­használókról van szó, akffc annak ellenére, hogy hivatalos rendelkezések egész sora írja elő, hogy bizonyosfa.jta mező­gazdasági gépekkel, járművekkel nem szabad a közutakon közlekedni, mégis sokszor lánctalpas vagy körmös trakto­rokkal úgyszólván felszántják az aszfaltot Vagy említsük meg a> utakat szennyezőket a sarat agyagot a főközleke­dési útra felhordó teherautókat lovasszekereket. Nyári me­legben, amikor aa út burkolata fellazul, továbbá esős idő­ben, amikor az út máskülönben is csúszós, ezek a rongálá­sok, szennyezések még külön is növelik a baleseti veszélyt Bár az időjárás éppen a napokban elég szeszélyes, re­mény van arra, hogy az útépítők szerte az országban mind nagyobb lendülettel folytathatják azt a felújító, korszerű­sítő munkát amelyet a jobb idő beköszöntésével meg­kezeltek. H. Gy. A nyári eeyétcm megnyitó ünnepségének elnöksége (balról jobb­ra) Papp Gyula, dr. Szalontól József, a TIT Csongrád megyei titkára, dr. Ortutay Gyula, dr. Ágoston György. Szilágyi Júlia és Kovács József, a városi tanács írüvelödésflgyl osztályának vezetője Őszibarackok és virágok vetélkedője Tisza, Ezüsthajó, Stop... A vendéglátóipar és az idegenforgalmi főidény Az eddigieknél nagyobb szabásúnak ígérkezik a jú­lius 23-án, a Dél-rruagyarocr­szági Áramszolgáltató Vál­lalat kultúrtermében nyí­ló hagyományos országos őszibarack- és borkiállítás. Ezúttal szatymazi, mecseki és budai gyümölcsök ver­senyeznek az értékes díja­kért Az őszibarack-bemu­tatónak két nagydíja, négy­négy első, második és har­madik díja lesz, ezenkívül tizenhat dicsérő és elismerő oklevelet ad ki a bíráló bi­zottság A zsűri elnöke dr. Merényi Károly, a Földmű­velésügyi Minisztérium fő­előadója. tagjai pedig a Kertesaeü Főiskola neves tanárai, illetve kísérleti In­tézetek kutatói. A Szegedi Konzervgyár is részt vesz különböző őszi­barack-készítményekkel, a Helvéciái Állami Gazdaság pedig őszibarack-pálinkával, -likőrrel. Ugyancsak ez a gazdaság bar szökőkutat he­lyez el a teremben. A szakemberek számára különösen tanulságosnak ígérkezik a kiállítás. A szak­tanácsadás mellett bemutat­ják a dunántúli és az al­földi gyümölcsfametszési el­járásokat. A július 30-tól augusztus l-ig rendezendő virágkiállí­tásra az újszegedd Haladás Termelőszövetkezet nemzet­közi díjnyertes róesakülön­legességeit viszi eL A vá­rosi kertészet pedig csere­pes és vágott dísznövénye­ket mutat be. Értékes anyaggal nevezett a szóregi Egyetértés Termelőszövet­kezet. Első ízben szerepel a Szegedi Tanárképző Főisko­la mezőgazdasági tanszéke erre az alkalomra nevelt cserepes virágokkal. A legrégibb és a legújabb szakkönyvek is megtalálha­tók lesznek a kiállításokon. Ezek között szerepelnek a Tanárképző Főiskola gazda­ságföldrajzi és gazdaságtör­téneti kiadványai. Szegeden napjainkban is jelentős az idegenforgalom, de a csúcs a szabadtéri já­tékok ideiére esik. Ebben az időszakban különösen nagy munka hárul a vendéglátó vállalat üzemei és üzletei dolgozóira. A megyei és a városi tanács kereskedelmi osztálya segítségével azt vizsgáltuk: milyen előkészü­letek történtek eddig, s ms az. amit még tenni kell a zavartalan vendéglátás érde­kében? Száztíz üzlet Az idén a tavalyi 107 ven­déglátóipari üzlettel szem­ben 110 fog működni, ezek­ben 13 ezer 220 férőhely van. melyből 5800 a kerti ülő­hely. Naponta — a reggelit, ebédet, vacsorát beleértve — 1 az előfizetéses étkezésen fe­I lül mintegy 35 ezer étkezési ; adag felszolgálására lesz le­í hetőség. Mindezt az állandó jellegű és a nyári időszakra kitele­pült. vagy mostanában üzem­be helyezett új vendéglátó­ipari üzletek biztosítják. Ilyenek: Gedóban a kiszom­bari földművesszovetkezet Jó falat csárdája, a Fáklya mo­zi udvarában a már meg­nyílt Ezüsthajó halászkert. a Roosevelt téren a Kossuth Halászati Szövetkezet kor­szerűsített pavilonja, a kis­teleki földművesszövetkezet szatymazi Postakocsi csár­dája. Újdonság, hogy az idén meleg ételt lehet kapni a vi­dám parkban és a partfürdő éttermében. A partfürdön egyébként nvolc pavilonban árusítanak ételt, italfélesége­ket és gyümölcsöt. Tájjellegű ételek Az Odessza lakónegyedben megnyílt a Stop falatozó és az Ibolya eszpresszó. A sze­gedi hídfő alatt kapott he­lyet a Birkacsárda, s meg­nyílt a Béke bisztró az Ápri­lis 4. úton. Bővítették a Kö­rösi halászcsárdát, működik a Szőke Tisza étterem és bár. s épül a büfésor a Dóm téren. Felkészültek a többi vendéglátóhelyek is. egye­bek közptt a Hági. a Tisza, a Hungária, az utasellátó és az üzemi vendéglátó válla­lat éttermei. Ez utóbbi a csoportos étkezéseket fogja lebonyolítani. A Csongrád megyei Pincegazdaság a ta­valy nagy sikert aratott Há­rom hordó borkóstolóját a szabadtéri játékok színhelyé­hez közel, az Árpád téren az idén is felállítja. A vendéglátást az ünnepi hetek alatt tájjellegű ma­gyaros ételekkel is igyekez­nek gazdagítani. ..fesztivál étlapokat" készítenek, s eze­ken több nyelven feltüntetik a választékot. Elsősorban tájjellegű, magyaros ós spe­ciális szegedi ételeket, ké­szítményeket kell ajánlani a fogyasztóknak Jó terv. hogy hideg gyümölcslevesek és házi sütésű. főzésű tésztáJi is bővebben szerepelnek az étlapokon. 11 kiszolgálás Jelenleg még hiányosságo­kat is lehet tapasztalni egyes vendéglőkben. Festést és ki­sebb tatarozást kell még vé­gezni a Fáklya cukrászdá­ban. a Jégkunyhóban, a Széchenyi téri ós a Somogyi Béla utcai tejivőban. a Mig­non cukrászdában, a Cuki presszóban és az alsóvárosi étteremben. Ezekre az ellen­órzőszervek felhívták a fi­gyelmet. Egyes helyeken a kiszol­gálás kulturáltsága sem megfelelő. A Szőke Tisza, a Vigadó, az Ezüsthajó ha­lászkert. a rókusi és a part­furdői étterem a jelenlegi létszámmal nem fogja győz­ni a nagy forgalmi időszak­ban a kiszolgálást. Ezeken a helyeken tehát feltétlenül növelni kell a létszámot. Az udvarias kiszolgálás minde­nütt igen fontos, és ügyelni kell arra is. hogy az éttermi hivatalos árakat szigorúan betartsák. A Vigadó ós a partfürdő étteremben pél­dául árdrágítást észleltek egy t-i zsgá laton. A vendéglátóipar dolgozói Szegeden már évek óta nagy feladatot vállalnak magukra azáltal, hogy az ünnepi he­tekben a megszokott munka többszörösé? végzik. A fel­adatokat eddig általában mindig megoldották, bizo­nyára az idén is jól megáll­ják helyüket. Kedd, 1966. júlins 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom