Délmagyarország, 1966. július (56. évfolyam, 154-180. szám)
1966-07-19 / 169. szám
fojZABAo£\ Megkezdődtek a Szegedi Ünnepi Hetek Megnyílt a nyári tárlat Vasárnap délben a VII. Szegedi Nyári Tárlat megnyitásával ünnepélyesen megkezdődtek Szegeden az idei ünnepi hetek. A kiállítás megnyitása előtt a városi tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront városi bizottsága a Tisza Szálló tükrtrtermében fogadást adott a kiállító művészeik tiszteletére. Itt Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a művészeket. A nyári tárlat, az ünnepé hetek egyik reprezentatív kulturális rendezvénye a Móra-múzeum Horváth Mihály utcai képtárának összes helyiségeiben kapott helyet. Az ünnepi megnyitón megjelent Deák Béla, a városi párt-végrehajtóbizottság tagja. a pártbizottság osztályvezetője, Papp Gyula, a várért tanács vb elnökhelyettese. valamint számos kiállító művész és érdeklődők, igen nagy számban. A megjelenteket dr. Bálint Alajos múzeumigazgató köszöntötte, majd Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnöke megnyitotta a kiállítást A többi között rámutatott. hogy az immár hetedszer megrendezésre kerülő Szegedi Nyári Tárlat az elmúlt években igen nagy tekintélyt vívott ki magának, s a kiállítás idei anyaga is jói reprezentálja Szeged. Csongrád megye és a környék művészeinek munkásságát, ezen felül bepillantást nyújt budapowtfi és ország más tájain élő 3ol halad az aratás Országszerte arattak vasárnap is. Az aratás tegnap is jói haladt, bár a délutáni zivatarok akadályozták. Chongrád megyében nap főleg a kombá jnok dc*gnztak — az arató gépeket fokozatosan kivonják a munkából — r két éa félezer holddá! csökkent az aratni való. Somr.gr! József megnyitó beszédét mondjs. Mellette (Jobbról balra) Papp Gyula, Deák Béla és Tóth Sándor szobrászművész festők, szobrászok, grafikusok művészetébe is. A nagy tapssal fogadott beszéd után Papp Gyula rövid beszéd kíséretében átadta négy művésznek az idei nyári tárlat díjait. Az idén Vecsési Sándor Munkácsy-díjas budapesti festőművész, Simon Ferenc szolnoki szobrászművész, Kajári Gyula hódmezővásárhelyi grafikus és Dér István szegedi festőművész kapta a városi tanács Ötezer forintos díjait. Az ünnepi megnyitó után a megjelentek nagy érdeklődéssel tekintették meg a 152 művész mintegy 300 alkotását bemutató kiállítást. Mind a magas színvonalú anyag, mind Vinkler László festőművész, főiskolai tanár modern, újszerű rendezése igen nagy elismerést váltott ki a szakemberek és a nagyközönség körében egyaránt. A nyári egyetem első napja Tegnap, hétfőn délelőtt megkezdődött Szegeden a TIT és a József Attila Tudományegyetem I/L pedagógiát nyári egyeteme. A megnyitó ünnepséget a Dugonics téri aulában tartották. Megjelent az ünnepségen dr. Ortntay Gyula akadémikus, a TIT országos elnöke, Nikolaj Nikolajevics Balov, az Orosz SZSZK művelődésügyi minisztériumának főosztály-vezetője, Szilágyi Júlia. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese. A megjelenteket — köztük a külföldi lengyel, cseh, román, német és finn pedagógusokat — dr. Ágoston György tanszékvezető egyetemi tanár, a nyári egyetem igazgatója köszöntötte, majd dr. Ortutay Gyula megnyitotta az idei szegedi nyári egyetemet. Ünnepi beszédében a többi között hangoztatta, hogy nagyon fontosnak tartja a tanácskozások tematikáját, anyagát Hozzájárulnak ezek a szegedi nyári pedagógiai tanácskozások ahhoz: művelődéspolitikánkban, oktatásügyünkben még jobban kiteljesedjék az az alapvető célkitűzés, hogy művelődésünk rr egyszerre legyen modern és szocialista. Dr. Ortutay Gyula befejezésül idézte a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának mozgalmát mely a harmincas évek elején a haladó pedagógiai gondolatok terjesztésével nagy jelentőségű, s a jövőnek, a mának szóló munkát végzett Az ünnepi megnyitó irtán az egyetem résztvevői meghallgatták dr. Bálint Alajos múzeumigazgató tájékoztató előadását Szegedről, majd délután filmvetítésen vettek részt A szakmai előadások ma kezdődnek. Termel az első műanyagzsákgyáronk Tepnap, hétfőn reggel megkezdte próbaüzemét az ország első műanyagzsák gyára. A Tiszai Vegyjkombinót éj létesítménye 17 millió forintos beruházással épült s évente hatmOhó zsákot állttelő. A TVK nitrogén műtrágyáját eddig papfrzsákoktoa csomagolták, s ezek legtöbbször már a szállítás közben megsérültek. A mezőgazdaságban raktárak híján a szabad ég alá kerülve a műtrágya átnedvesedett, összeállt • legtöbbször kalapácsosat kellett szétverni. A drága műtrágya egyenlőtlenül került • földekre, gyakran inkább ártott, mint használt A műanyagzsákban a műtrágya megtartja eredeti por alakját tetszés szerint tárolhatják a szabad földön is, s anyaga (polietilén) alig valamivel drágább, mint a papír. A gyár üj üzemében agrófófiát is készítenek, amelyet a mezőgazdaságban az árvízvédelemnél és a korszerű csomagol ásna egyaránt nagyszerűen fel lehet hass: nálnl. UTAINK Szakértők becslése szerint 30—35 milliárd forint a hazai utak értéke. Ámde a vasút után legfontosabb közlekedési águnk a közhasznú teherautó közlekedés, amelynek keretében az autóközlekedési vállalatok évente mintegy 100 millió tonna árut szállítanak, továbbá mivel hazánkban évről évre egyre több gépkocsi közlekedik, az úthálózat értek ki hatása szinte felmérhetetlen. Az ország úthálózatának hossza 29.200 km. Ennek 45 százaléka már pormentes burkolatú, átlagos szélessége azonban nem éri el a 6 m-t és ez messze elmarad a forgalmi szempontból kívánatos 7—7,5 m-től. Népgazdaságunk fontos vagyontárgya tehát az úthálózat, amelynek karbantartása, megóvása, fejlesztése nagy feladat Erre a célra létesítették az Országos Közút-Hálózatfejlesztési Tanácsot, amely az Útügyi Kutató Intézette! együtt kidolgozta a főúthálózat-fejlesztés 15 éves program javaslatát Ennek első szakaszában, a jelenlegi harmadik ötéves tervben kettős feladatot tűztek ki: részben pótolni a gépjárműforgalom és az úthálózat fejlődése közötti lemaradást részben a járműforgalom további emelkedésével összhangban fejleszteni az úthálózatot összesen 105 útszakaszról 62 tanulmányt készítettek, amelyek már számolnak az 1980-ban várható forgalommal. Gazdasági szempontból a három ötéves tervidőszakban 4334 km főútvonali szakasz korszerűsítése, illetve felújítása indokolt A tervek szerint ebből 2585 km-t a harmadik, 1015 km-t a negyedik, 734 km-t az ötödik ötéves tervben hajtanak végre. Érdemes részletesen is foglalkozni például az idei esztendő útépítést útkorszerűsítési programjával. A korszerűsítés kapcsán, ahol arra csak lehetőség adódik — éppen a gyorsabb, biztonságosabb közlekedés érdekében —, korrigálják az éles kanyarokat Az utak nagy részét aszfalttal burkolják és a nagyforgalmú útszakaszokat szélesítik. Ez a program érinti a főhálózat nagy részét és felöleli az alsóbbrendű útvonalak hosszú sorát 1966-ban továbbra is a legjelentősebb a balatoni 7. számú főútvonal korszerűsítése, amelynek munkálataira 80 millió forintot fordítanak. Az ilyen nagyarányú munkát csak gépesítéssel lehet viszonylag gyorsan és gazdaságosan elvégezni, mindez azonban csak akkor igazán kifizetődő, ha a munka folyamatos. Folytatják Kecskemét—Szeged között az 5. számú főútvonal építését és a jelenlegi 5,5 m-es burkolatot 7 m-re szélesítik. Ugyanilyen méretűre alakítják át a 4. számú főútvonalat Budapest—Szolnok között. Ugyancsak ebben az esztendőben kezdik meg Budapest—Aszód között a 3. számú főútvonal felújítását, továbbfejlesztik a Tatabánya—Tata közötti nemzetközi útvonalat Megkezdődik az L számú főútvonal felújítása is, az első ütemben Komárom—Győr között Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az úthálózat legnagyobb ellensége a tél, a fagy, amely évről évre sok tízmillió forintos kárt tesz ebben a jelentős nemzeti vagyonúnkban. Szólni kell itt azokról is, akik némelykor szinte „versenyre kelnek" az időjárás pusztításaival. Azokról az úthasználókról van szó, akffc annak ellenére, hogy hivatalos rendelkezések egész sora írja elő, hogy bizonyosfa.jta mezőgazdasági gépekkel, járművekkel nem szabad a közutakon közlekedni, mégis sokszor lánctalpas vagy körmös traktorokkal úgyszólván felszántják az aszfaltot Vagy említsük meg a> utakat szennyezőket a sarat agyagot a főközlekedési útra felhordó teherautókat lovasszekereket. Nyári melegben, amikor aa út burkolata fellazul, továbbá esős időben, amikor az út máskülönben is csúszós, ezek a rongálások, szennyezések még külön is növelik a baleseti veszélyt Bár az időjárás éppen a napokban elég szeszélyes, remény van arra, hogy az útépítők szerte az országban mind nagyobb lendülettel folytathatják azt a felújító, korszerűsítő munkát amelyet a jobb idő beköszöntésével megkezeltek. H. Gy. A nyári eeyétcm megnyitó ünnepségének elnöksége (balról jobbra) Papp Gyula, dr. Szalontól József, a TIT Csongrád megyei titkára, dr. Ortutay Gyula, dr. Ágoston György. Szilágyi Júlia és Kovács József, a városi tanács írüvelödésflgyl osztályának vezetője Őszibarackok és virágok vetélkedője Tisza, Ezüsthajó, Stop... A vendéglátóipar és az idegenforgalmi főidény Az eddigieknél nagyobb szabásúnak ígérkezik a július 23-án, a Dél-rruagyarocrszági Áramszolgáltató Vállalat kultúrtermében nyíló hagyományos országos őszibarack- és borkiállítás. Ezúttal szatymazi, mecseki és budai gyümölcsök versenyeznek az értékes díjakért Az őszibarack-bemutatónak két nagydíja, négynégy első, második és harmadik díja lesz, ezenkívül tizenhat dicsérő és elismerő oklevelet ad ki a bíráló bizottság A zsűri elnöke dr. Merényi Károly, a Földművelésügyi Minisztérium főelőadója. tagjai pedig a Kertesaeü Főiskola neves tanárai, illetve kísérleti Intézetek kutatói. A Szegedi Konzervgyár is részt vesz különböző őszibarack-készítményekkel, a Helvéciái Állami Gazdaság pedig őszibarack-pálinkával, -likőrrel. Ugyancsak ez a gazdaság bar szökőkutat helyez el a teremben. A szakemberek számára különösen tanulságosnak ígérkezik a kiállítás. A szaktanácsadás mellett bemutatják a dunántúli és az alföldi gyümölcsfametszési eljárásokat. A július 30-tól augusztus l-ig rendezendő virágkiállításra az újszegedd Haladás Termelőszövetkezet nemzetközi díjnyertes róesakülönlegességeit viszi eL A városi kertészet pedig cserepes és vágott dísznövényeket mutat be. Értékes anyaggal nevezett a szóregi Egyetértés Termelőszövetkezet. Első ízben szerepel a Szegedi Tanárképző Főiskola mezőgazdasági tanszéke erre az alkalomra nevelt cserepes virágokkal. A legrégibb és a legújabb szakkönyvek is megtalálhatók lesznek a kiállításokon. Ezek között szerepelnek a Tanárképző Főiskola gazdaságföldrajzi és gazdaságtörténeti kiadványai. Szegeden napjainkban is jelentős az idegenforgalom, de a csúcs a szabadtéri játékok ideiére esik. Ebben az időszakban különösen nagy munka hárul a vendéglátó vállalat üzemei és üzletei dolgozóira. A megyei és a városi tanács kereskedelmi osztálya segítségével azt vizsgáltuk: milyen előkészületek történtek eddig, s ms az. amit még tenni kell a zavartalan vendéglátás érdekében? Száztíz üzlet Az idén a tavalyi 107 vendéglátóipari üzlettel szemben 110 fog működni, ezekben 13 ezer 220 férőhely van. melyből 5800 a kerti ülőhely. Naponta — a reggelit, ebédet, vacsorát beleértve — 1 az előfizetéses étkezésen feI lül mintegy 35 ezer étkezési ; adag felszolgálására lesz leí hetőség. Mindezt az állandó jellegű és a nyári időszakra kitelepült. vagy mostanában üzembe helyezett új vendéglátóipari üzletek biztosítják. Ilyenek: Gedóban a kiszombari földművesszovetkezet Jó falat csárdája, a Fáklya mozi udvarában a már megnyílt Ezüsthajó halászkert. a Roosevelt téren a Kossuth Halászati Szövetkezet korszerűsített pavilonja, a kisteleki földművesszövetkezet szatymazi Postakocsi csárdája. Újdonság, hogy az idén meleg ételt lehet kapni a vidám parkban és a partfürdő éttermében. A partfürdön egyébként nvolc pavilonban árusítanak ételt, italféleségeket és gyümölcsöt. Tájjellegű ételek Az Odessza lakónegyedben megnyílt a Stop falatozó és az Ibolya eszpresszó. A szegedi hídfő alatt kapott helyet a Birkacsárda, s megnyílt a Béke bisztró az Április 4. úton. Bővítették a Körösi halászcsárdát, működik a Szőke Tisza étterem és bár. s épül a büfésor a Dóm téren. Felkészültek a többi vendéglátóhelyek is. egyebek közptt a Hági. a Tisza, a Hungária, az utasellátó és az üzemi vendéglátó vállalat éttermei. Ez utóbbi a csoportos étkezéseket fogja lebonyolítani. A Csongrád megyei Pincegazdaság a tavaly nagy sikert aratott Három hordó borkóstolóját a szabadtéri játékok színhelyéhez közel, az Árpád téren az idén is felállítja. A vendéglátást az ünnepi hetek alatt tájjellegű magyaros ételekkel is igyekeznek gazdagítani. ..fesztivál étlapokat" készítenek, s ezeken több nyelven feltüntetik a választékot. Elsősorban tájjellegű, magyaros ós speciális szegedi ételeket, készítményeket kell ajánlani a fogyasztóknak Jó terv. hogy hideg gyümölcslevesek és házi sütésű. főzésű tésztáJi is bővebben szerepelnek az étlapokon. 11 kiszolgálás Jelenleg még hiányosságokat is lehet tapasztalni egyes vendéglőkben. Festést és kisebb tatarozást kell még végezni a Fáklya cukrászdában. a Jégkunyhóban, a Széchenyi téri ós a Somogyi Béla utcai tejivőban. a Mignon cukrászdában, a Cuki presszóban és az alsóvárosi étteremben. Ezekre az ellenórzőszervek felhívták a figyelmet. Egyes helyeken a kiszolgálás kulturáltsága sem megfelelő. A Szőke Tisza, a Vigadó, az Ezüsthajó halászkert. a rókusi és a partfurdői étterem a jelenlegi létszámmal nem fogja győzni a nagy forgalmi időszakban a kiszolgálást. Ezeken a helyeken tehát feltétlenül növelni kell a létszámot. Az udvarias kiszolgálás mindenütt igen fontos, és ügyelni kell arra is. hogy az éttermi hivatalos árakat szigorúan betartsák. A Vigadó ós a partfürdő étteremben például árdrágítást észleltek egy t-i zsgá laton. A vendéglátóipar dolgozói Szegeden már évek óta nagy feladatot vállalnak magukra azáltal, hogy az ünnepi hetekben a megszokott munka többszörösé? végzik. A feladatokat eddig általában mindig megoldották, bizonyára az idén is jól megállják helyüket. Kedd, 1966. júlins 19. DÉL-MAGYARORSZÁG 3