Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-16 / 141. szám

Szoviet emberek A SZÍV KULCSA A segédmunkásnőből szakmunkás lett. A fiatal lány, akit a mulasztások és a rassz előmenetel miatt ki­zárlak az esti iskolából, most szorgalmasan tanul. Leszokott a gorombáskodás­ról, s viselkedése, magatar­tása jó formában változott. Tatjana ma már 18 éves, két év telt el azóta, amikor először lépett a gyár terü­letére. Köztudott, hogy az évek múlásával okosodik az ember. De ha valaki meg­kérdezné a kislányt, hogy mi volt számára a legfonto­sabb a megjavulás éveiben, valószínűleg azonnal rávág­ná: — Borisz Mosztovoj segít­sége. Segítség, tanács Igen. a segítség, a tanács. Tegyük hozzá: és a fiatal lány nyiltszívűsége az idős munkás, az idős kommu­nista előtt, aKi mögött hosz­szú élettapasztalat áll. Az előtt az ember előtt, akit "becsületességéért és őszinte­ségéért tisztelünk. Az előtt az ember előtt, akinek min­dig mindent őszintén el le­het mondani. Tatjana anyja korán meg­halt. apja újra megnősült, nővére férjhez ment. Tu­lajdonképpen senki sem tö­rődik vele. Tatjána egyedül érezte magát. Hát a szomszédok? Meg­állapították, hogy sündisznó természete van, s ezzel min­den gondjukat elvetették. Persze Borisz Mosztovoj sem simogatta. becézgette. Állandóan korholta gorom­baságáért, mulasztásáért, fe­lelőtlen munkájáért. De volt benne valami... és ezt Tat; jana kezdettől fogva érezte: őszinte érdeklődés a kislány sorsának rendezése iránt. A kommunista Mosztovoj agitátor, s a fiatal munkás­nővel való törődést párti megbízatásként kapta. A pártbizottság két évvel ezelőtt úgy határozott, hogy a legnagyobb tiszteletnek örvendő kommunistákat be­osztja a „nehéz emberek­hez", azokhoz, akiket még nevelni kell a munka iránti felelősségérzetre, a munka­fegyelemre, a valódi szak­munkás tulajdonságainak elsajátítására. Kültin-külöi?. egyénileg Agitációs tömegmunkát természetesen korábban is Szovjet közgazdász professzor előadása Szegeden A Tudományos Ismeretterjesztő Tárrulat Csongrád megyei Szervezete vendégeként szerdán Szegedre látogatott Mikeladze Iraklij Solomonovics professzor, a közgazdaság­tudományok doktora, a Grúz Állami Tervbizottság elnök­helyettese. A szovjet professzor délelőtt a Pamutnyomóipa­ri Vállalat szegedi gyárába látogatott. Itt a gazdasági, párt- és társadalmi szervek vezetői fogadták, majd be­mutatták a különböző üzemrészeket. A szovjet vendéget a kora délutáni órákban az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága székházában fogadta Siklós János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára. A ne­ves szovjet professzor délután „A Szovjetunió új ötéves terve és gazdasági mechanizmus" címmel előadást tartott a megyei tanács előadótermében. Az előadást konzultáció követte. OCtHXAÓink, iAjáZíM Felesleges és elhanyagolt munka Mi. a Hunyadi János sugarút 39—41. számú ház­tömb lakóbizottsága nem ér­tünk egyet az ingatlankezelő vállalat néhány intézkedésé­vel, illetve mulasztásával, de eddig hiába tettük meg észrevételeinket. A ház­tömbben öt használható mosókonyha van, ennek el­lenére most még egy új mo­sókonyhát akarnak építeni — szerintünk feleslegesen — a régi. villany, vízveze­ték és lefolyó nélküli pincé­ben. A vállalat főmérnöke is kijelentette, hogy szük­ségtelen ez a munka, mégis hetekkel ezelőtt már kiszál­lították az építési anyagot, amit a gyerekek széthorda­nak, szemetelnek vele. Pedig ennél fontosabb munka is lenne a 41. szá­mú házban. Többször szóvá tettük már. hogy az esővíz az emeletről lefolyik a lép­csőkön, 2 év óta nem fe­jezték be a gázbevezetés miatt felbontott mennyezet­munkákat, s többszöri ké­rés ellenére sem tették még ki a 150 lakó névsorát és a házgondnok címét megjelölő táblát. Szabó Pálné 'akóbizottsági elnök Csak ígéret! Tavaly júliusban — akko­ri levélbeli kérésünkre és az IKV ígérete alapján — „Ja­vítják az Oroszlán utca 3. számú házat" címmel cikk jelent meg a Dél-Magyar­országban. A ház kilenc la­kója akkor tíz pontban je­lölte meg a javításra váró hibákat, mindezt elfogadta és a munkák elvégzésére ígéretet tett az IKV. Ennek ellenére csak két pontban teljesítették kérésünket. Üj­ból írtunk a vállalatnak, ho­gyan lehetséges pont a vá­ros szívében, a szabadtéri játékok színhelyének szom­szédságában — most már a tizenkettedik levélváltás és négy esztendei ígérgetés után — így elhanyagolni egy állami tulajdonban levő há­zat' A ház lakói Nagy üzem es az üdülés fo'ytattak a műhelyekben, de éppen a „nehéz emberek'' nem jöttek el a beszélgeté­sekre, vagy az előadásokra. Ezenkívül nem is volt ele­gendő ez a csoportos foglal­kozás. Mindegyikükkel kü­lön-külön egyénileg, más és más formában kellett be­szélgetni. Érthető, hiszen mindegyiknek más volt a jelleme és mások voltak életkörülményeik. Itt van péidául két fiatal szakmunkásnő, a két Luszja. Első látszatra magatartá­sukban szinte egyformák. Hanyagok a munkában, a megjegyzésre azonnal go­rombasággal válaszolnak. A két 16 éves kislány sorsa is hasonlít; mindketten elvesz­tették apjukat és mindket­tőjük anyja gyári munkásnő. Ha azonban közelebbről megismerkedünk velük, ész­revehetjük, hogy az egyik lobbanékonyabb, míg a má­sik zárkózottabb, nehezebb eset. Jellemük erős. Nem bu­ták. Szeretik a könyvet, so­kat olvasnak. És ez volt a Berlini színházi esték A GORKIJ SZÍNHÁZ A Szegedi Ruhagyár több dolgozója nevében juttattak el hozzánk levelet, melyben arról panaszkodnak, hogy az üzem munkásai és munkás­női nem kapják meg gyá­ruktól azt a kedvezményt, amelyet majdnem minden más szegedi üzem megad dolgozóinak. A ruhagyárnak ugyanis nincs üdülőháza vagy kabinja sem a partfür­dőn, sem a Sárgán. Régeb­ben a Sárgán még fenntar­tottak egy kis kabint, de az is megszűnt, és annak elle­A színházművészetben a dekessége, hogy a díszletek kezdeményezést és a veae- helyett csak miniatűr, ma­tést az európai fővárosok kö- kettszerű jelzéseket használ­zül az utóbbi fél évszázad- tak. mindössze néhány bú­ban felváltva Párizs, Ber- tordarab és kellék volt a lin, Moszkva, London és Ró- színpadon. Ez fokozottabban ma ragadta magához. Lon- a játékra koncentrálta a né­don a század elején G. Craig- ző figyelmét, gal, Moszkva Sztanyiszlavsz­kijjal, Mayerholdda1 és Vah­tangovval, Párizs a század el­ső felében az avantgardisták­kal: Dulinnel, Pitoeftel, mutatta be Cl. Hammel má­Jouvetval és még előbb Co- sik darabját, a Fontane regé­peauval, majd nemrégen nyéből dramatizált Frau Jen­megint lonescóval és Becket- ny Treibel című zenés „berli­tel, Olaszország az utóbbi ni komédiát" is. A dramati­években Strehlerrel, Berlin a záló Hammel helyesen nem weimari köztársaság idején annyira a regény részleteihez Piscatorral és Reinhardtal, ragaszkodott, mint inkább a második világháború után szellemét, a polgári életfor­pedig Brechttel. Nem vélet- ma hazugságainak leleplezé­len, hogy 1960-ban a Nemze- sét igyekezett átmenteni, tek Színháza első díját a Ber- Igaz, hogy a professzor lá­szenves játékában ma is meghódította a közönséget. A Deutsches Theater előtti téren Brahm és Reinhardt mellszobra fogadja a nézőt. A nagy múltra tekintő szín­ház repertoárján Sean O Ca­sey, Arthur Miller, Shakes­peare és Hochhut művei sze­repelnek, mivel azonban olyan német drámákra vol­tam elsősorban kíváncsi, amelyeket otthon nem na­gyon ismerünk, a század el­ső harmadának, Carl Stern­heimnek a Sznob című ko­médiáját néztem meg. első nagy si­STERNHEIM kerétaDeuts­ches Theater­ben aratta, amikor még Reinhardt vitte színre mű­vét. A Deutsches Theater liner Ensemble kapta. nyát egy ktssé aktívabban ^ ^L^St, S í írén a regényben'volt! de ez ^ 3 ^^SlS Tán kí- "em bántó. Méltán aratott . Ba8y „ s?'f^zeinek­zan K1 „., ... . __ i,,.„, Moisstnak, Katnznak és vül még több, nagy múltra nagy sikert az enekes kvar- n DE BERLINNEK visszatekintő színháza van, nére, hogy különböző gyűlé- zottsághoz. seken a dolgozók többször szóvátették kérésüket, a szakszervezeti bizottság nem intézkedett. Társadalmi munkát is felajánlottak a dolgozók kabinépítésre, de ehhez sem kaptak hozzájá­rulást. A ruhagyár nagy lét­száma indokolná, hogy a dolgozók kérését teljesítse a szakszervezet. A levél végül kérdéssel fejeződik be: mi az oka. hogy ennyire elha­nyagolták a gyárban ezt a dolgot? A kérdést itt továb­bítjuk a szakszervezeti bi­téit- az érzelmesséaet mulat- Bassermannak a fénykepeit - ífj; L őrzi. Ugyanakkor azonban amelyekben változatos eszkö- sagosan parodizalja ez. felkarolja a mai drámairo­zökkel és stílustörekvésekkel A Gorkij Színház reperto- dalmat is. Az utóbbi évek egy és ugyanazon célért dol- árján szerepel még a töb- produkcióiból készült fény­goznak a színház művészei: bek között Kleist Eltört kor- képfelvételek között megta­szórakoztatva, élményt nyújt- sója, Gorkij Éjjeli menedék- láitam Dobozy Holnap loly­rés, amibe bele lehetett ka. j va formálják a közönség vi- helye. Rozov Az esküvő nap- tatjuk című színművének paszkodm. Ezen a tulajdon- | lágnézetét. ján és Slatan Dudow A gyá- előadásáról készült képet is. A Gorkij Színházban, va című vígjátéka az el- A foyerban pedig eredeti do­amelv az Unter den I inden múlt húsz eV egylk legmulat- kumentumok fotókópiáiból eleién a Deutsche Staatsc^ ság°sabb SZatirája" „ összeállított kiállítás mutatja elejen, a Deutsche Staatso- A Voiksbünhne modern be a nézőknek Hochhut perrel szemben áll, Claus stílusü épülete kiképzésben Helmartó című drámá1ának Hammel kelet-berlini szerző hasonlít a budapesti Madách "etl/ta«o c™u aramajanak Um neun Uhr an der Achter- Színházhoz. Az előcsarnok- tortenelmi alapjat. bahn (Kilenckor a hullám- ban márvány, a nézőtéren Sternheim Sznobja a törtető, vasútnál) című mai tárgyú faburkolatú falak fogadjak a mindenkin keresztülgázoló színművét néztem meg A nez0t" A 3zinbaz repertoárján karrieristát leplezi le a sza­darab külön érdekessége az, MajakZszkif melleU tk'a fegyverével. Horst Drin­hogy ez az első NDK-dráma, szerepel Carl Zuckmayer da> a kituno színész ezt ugy amit nyugatnémet színház, a Köpenicki kapitány című játszotta el, hogy a század brémai városi színház is elő- színműve ls. Zuckmayernek első felének akarnok figu­adott tanúbizonyságot adva ez az 1930"ban megírt szín- rájában a későbbi, barna­arról ha a nmatné műve a_ századforduló legen- inges mikai törtet6k elö_ arroi, nogy na a nyugatne- dás hlru széihamosának ese- • ... * . . met állami vezetés nem is tét viszi színpadra és a sza- kepét 15 megrajzolta. Érdekes akarja tudomásul venni az tíra erejével teszi nevetsé- volt nehany monolog mulat­NDK létét az élet és a mű- gessé a porosz militarizmust. ságos zenei aláfestése. vészét megtanítja az embere- A darab meséje, hogy egy A berlini színházak reper­ket arra, hogy a struccpoliti- szegény flótás, aki azért nem toárja vóltozatos A vüá ka nem viszi előre a néme ^„^v*ni \rtoTniirónvi irodalom nagy klasszikusai ságon át kellett kutatni a szívükhöz vezető utat. Anna Korovina, a 4-es műhely kommunista brigádvezetőnő­je azonnal megértette: az első Luszjával, 16 éves kora el­lenére, felnőttként kell be­szélni. A gyámkodó és az elemista parancsolgató hang alkalmazhatatlan nála. Van­nak benne jó tulajdonságok és ezeket többször emleget­ni kell előtte. Fontos, hogy ne a hibái legyenek előtér­ben, hanem a jó oldalai. Egyik Luszjánál sem sza­bad figyelmen kívül hagyni az eredményeket, a legcse­kélyebb apróságot sem. Tapasztalat és széles látókör Az ember nevelésében minden apróságnak jelen­tősége van, minden jellem­vonás vagy magatartásbeli megnyilvánulás elárulhatja honnan lehet a legjobban megközelíteni, hol van az a bizonyos kulcs, amely szívét megnyitja. Természetesen erre csak az képes, akiben a nagy élettapasztalat és a széles látókör kellő érzésekkel pá­rosul. Nagyon fontos, hogy a kommunistának tekintélye legyen pártfogoltja előtt. Olyan, amilyen az idős Mosztovojnak van Tánya előtt. Ebben az értelemben tudtak eredményt elérni a két Luszjánál is. A kommunistának értenie kell a nevelőmunkához, hi­szen a kommunista nevelés legfontosabb feladatuk. Z. Brikova tek ügyét mélyazonossági igazolványa ' ... és azért nem kap igazolványt, mellett megtalálhatók benne Aa?A°"a mert nincs munkája, egy a világ mai, haladó dráma­az élet szolgáltatta. 1945-ben zsibárustól kapitányi unifor- irodalmának széles skálája. Utáankien^ AAAAÁ Millertől Rozov kislányt találtak, akinél semmilyen irat nem volt. , . , .... . , . ... .on keresztül kaival együtt. A katonai jár- , „,, . . .. w w őröket leállítja az utcán és D°bozyg f gyakran viszik Egy kelet-berlini gyermekte- felszóHtja hogy kövessék a szinre a század első harma­len házaspár magához vette városházá'ra. Itt letartóztat- da haladó német íróinak es felnevelte. 1^0-ban Nyu- ja a polgármestert, átveszi a műveit is. Az előadási stí­fa réeftkezetT érte vár0S pénztarábó1 az összes, többféle irány figyel­ja jeieniKezeu erie. pénztj aztan mmt aki 3Ó1 Ennyi az újsághír. Ebből végezte dolgát, elküldi a ~ . P f CSdk fejlesztette ki Hammel szín- járőröket. Tehette mindezt habgsulyeltolo_dasokrol van művét, ami sematikusmentes azért, mert az akkori törvé- szo- A miniatűr, csak jelzés­eszközökkel mutatja meg, nyek szerint a tiszti unifor- nek szánt díszletektől kezdve hogy az NDK-ban felnőtt fia- mist hordó egyén nem tar- a gondos és szép kivitelezésű tal lány olyan impulzusokat tozott igazolni személyazo- díszletmegoldásokig minden­kapott amelyeket Nyugat- nosságát senkinek se, még féle diszlettörekvés a_ Nemetorszagban sem tud le- a rendorsegnek sem es a ka- 6 vetni. Ez, valamint egy sze- tona vakon tartozik engedel- gyeineto. relmi csalódás visszaviszi meskedni feljebbvalója min- A rendezésben két fö­nevelőszüleihez az NDK-ba. den parancsának. A sok kép- irány figyelhető meg (Itt is A darab szórakoztató és erő- bői álló régi színmű, a csak hangsúlyeltolódásról szakoltsag nélkül is nevelő Volksbuhne gondos előada- . . .. hatású, mindössze talán kis- sában és, különösen a köpe- „z" ; eg>lkDe.n. a sé elmélyültebb lehetne a nicki kapitányt alakító Willi A í. . °?,ag ! motiválásban. Az előadás ér- Narloch meggyőző és rokon- na,-7 keltese a11 ,J°b­ban az eloterben, a masikban inkább érvényesül a brechti epikus játékstílus. A válto­zatos műsor és előadási stí­lus azonban egy és ugyan­azon cél szolgálatában áll: leküzdeni a múlt káros, visz­szahúzó hatását és az új esz­mék szolgálatában mozgósí­tani a nézőket. És e tekintet­ben a berlini színházak szép eredményeket érnek el. í MIKES KELEMEN ÖSSZES MÜVEI I. dasági tervezés is következ­. tetéseket vonhasson le. Bródy András: a termelés ' tőkeigényessége a kapitaliz­; musban cím alatt sok tőkés ország hosszú időszakot fel­ölelő adatsorai alapján elem­zi a termelés tőkeigényessé­gének korszakos tendenciáit, összehasonlítja a „tőke" „ nagyságának mérésére mar­xista és polgári közgazdá­A régi magyar széppróza író misszilis leveleinek szö legkiválóbb alakjának összes vege teszi teljessé. A jegyze­művei az Akadémiai Kiadó jó- tekben Hopp Lajos szerkesztő szok a!tal alkalmazott mód­voltából most kerülnek elő- feldolgozza és rendszerezi a szereket. ször kiadásra. A kritikai kia- legújabb hazai és külföldi Rácz Jenő: az állóalapok dás I. kötetében a Törökőr- levéltári kutatások során fel- és a termelés összefüggése a szági Levelek néven ismere- tárt forrásanyagot, a szöveg- magyar iparban című tanul­tes Leveleskönyv, a magyar és fordításkritikai vizsgála­Kámán László levélirodalom európai szín- tok eredményeit, a Mikes-ku­mánya 1950—63. évi adatok vonalú remekműve először tatás hazai és külföldi szak- alaPJan részletesen bemutat­lát napvilágot betű szerinti irodalmát. A kötet az író ja az állami ipar extenzív, Hét gépkocsit nyertek a szegediek gépkocsi szöveghűséggel és tudomá- életrajzával kapcsolatos ed- intenzív és komplex állóalap- mény-be tét kön yyek nyos jegyzetanyaggal. A Rá- dig ismeretlen okmányokat, kihasználásának alakulását, kóczi-emigráció és a bűjdo- a Mikes-kézirat sorsára vo- Megállapításai arra figyel­só fejedelem törökországi natkozó iratokat, az írói élet- meztetnek, hogy míg az ele­életét híven megörökítő, fik- művel összefüggő fontos do- ven munka hatékonyságának, tív levelekből álló művet az kumentumokat is tartalmaz, a munkatermelékenységnek növelésében jelentős eredmé­nyeket ért el a magyar ipar, addig az állóeszközökben tárgyi alakot öltött társadal­mi munka hasznosításának mértéke csdk kevéssé 3^"* Az Akadémiai Kiadó gondo- termelés közötti arányokat vuR A szer2g számos elem­zásában megjelent kötet két vizsgálja statisztikai eszkö- zéssel és javaslattal szolgál­önálló, de tárgyában és cél- zökkel, az első a tókés, a ja az állóalapigény, a beru­jában szorosan egymáshoz második a szocialista gazda- házások, a termelés és a kapcsolódó tanulmányt fog- ság viszonyai között azzal a munkaerő-gazdálkodás koor­lal magába. Mindkettő első- céllal, hogy a megállapítá- dinált tervezésének tökélete­sorban az állóeszközök és a sokból a szocialista népgaz- sítését. A TERMELÉS TŐKEIGÉNYESSÉGE A KAPITALIZ­MUSBAN — AZ ALLOALAPOK ÉS A TERMELÉS ÖSSZEFÜGGÉSE A MAGYAR IPARBAN nyere­legutób­bi sorsolásán Csongrád me­gyében tizennégyen nyertek gépkocsit, s így az első sor­solás óta 110 gépkocsi ke­rült ezen az úton a megyé­be. A legutóbb sorsolt gép­kocsik közül 3 Wartburg. 3 Skoda MB 1000 és egy Wart­burg limonusie jutott Sze­gedre. Legközelebb augusz­tusban lesz sorsolás Békés­csabán. autóstalálkozóval összekapcsolva. Az OTP az előírt feltételekkel megjele­nő magánautó-tulajdonosok között 1 darab 5000 forintos nyeremény-betétkönyvet sor­sol ki. Csütörtök. 1966. június 16. DEL-MAGYARORSZÁQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom