Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-14 / 139. szám

A jubileum alkalmából: Díszszemle a dorozsmai úttörőtáborban Kiváló úttörő-vezetőket tüntettek ki — Tegnap befejeződött a táborozás CJ TANTERMEK SZ AZAI — TÖBB PIÁK OTTHON - Tpv AB»* JAVÍTJÁK A PEDA G ÚGl'SOK HELYZETÉ T — A H A JEUL^JPC? ÓT ÉV E S TER V E I, Ol R A \ Y ZA T AÍB O I. a közoktatás fejlesztése Felvonulnak az úttörők a jubileumi díszszemlére Pattogó indulók hangjaira 1250 úttörő vonult fel vasárnap délelőtt 10 órakor a dorozsmai úttörő-nagvtábor szemleterére, hogy részt vegyenek a háromnapos táborozás legnagyobb eseményén, az ünnepélye* jubileumi díszszemlén. Megjelent az ünnepségen Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője. Csápenszki István, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára. Ózva Id Imre. a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője. Bíró Lajos, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Földi Gábor, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára és Hofgesang Péter, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának titkára. Ott voltak a KISZ Csongrád megyei bizottságának odesszai vendégei. Tamara Tyeplova. az Odessza Megyei Komszomol Bizottság titkára és Inessa Kuznyecova, a bizottság osztályvezetője. Részt vett a díszszemlén a Szabadkáról érkezett 10 tagú jugoszláv pionírküldöttség is. Az ünnepélyes zászlófelvonás után Joó Ferenc megyei űttörőtitkár köszöntötte a szemle résztvevőit és a vendégeket, majd Szögi Béla. 8 KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára ünnepi beszédben méltatta a 20 esztendős úttörőmozgalom jelentőségét. Ezt követően az odesszai fiatalok nevében Tamara Tyeplova meleg, baráti szavakkal köszöntötte a magyar ifjúság jubiláló szervezetét és a Csongrád megyei úttörőket, majd átadta Joó Ferencnek az odesszai úttörők ajándékait, egy Lenin arcképével díszített vörös zászlót, egy kürtöt, vö- I rös nyakkendőket és egy világítótornyot ábrázoló emlék- J tárgyat. Ezután Orcsics Pajo, a jugoszláv küldöttség tagja, a Szabadkai Községi Felderítők Szövetségének képviselője üdvözölte az úttörőket és magyarul elmondott beszédében reményét fejezte ki. hogy a magyar és jugoszláv fiatalok a jövőben gyakrabban találkozhatnak. A díszszemle befejezéseként az úttörők átadták Ágoston Józsefnek a legkivá• lóbbak cselekedeteit tartalmazó Tettek könyvét. A szemle után az úttörők harcászati gyakorlatokat, hajó-. repülő- és rakétamodellező bemutatókat tekintettek meg. Délután sportbemutatókra került sor. majd az országos úttörőtalálkozón részt vett Csongrád megyei úttörők élménybeszámolóit hallgatták végig a tábor lakói Este jubileumi emléktábortiizeknél ünnepeltek az úttörők. a vezetők pedig a turistaszállóban rendeztek jubileumi találkozót. A vasárnap délelőtti díszszemle után kitüntették a legiobb Csongrád megyei és szegedi úttörő vezet őket. Szegedről és a szegedi járásból az alábbiaknak nyújtott át kitüntetést Bíró Lajos. KISZ Érdemérmet kapott dr. Csala Mihályné (Szeged). Aranykoszorús KlSZ-jelvényt Tóth Ágnes (Tápé) és (Liehmann felv.) Tamara Tyeplova átadja Joó Ferencnek az odesszai pionírok ajándékait Rakonczai László (Szeged). Kiváló úttörővezetö jelvényt Gyenes Péter (Kiskundorozsma). Frányó Jánosné (Balástya), Füles Imréné (Szeged, járási tanács), Tárkány Ferenc (Szeged). Farkas Mihályné (Szeged), Pásztor Albert (Szeged), Kiss Ernő (Szeged), Horváth Rózsa (Szeged). Dicsérő oklevelet kapott Czékus Tibor (Tiszasziget). Mercz Miklósné (Balástya) Vörös Géza (Domaszék), Honti Dezső (Forráskút), Veres Antal (Zákányszék). Kurunczi Ferenc (Szőreg) és Bugyi Ferenc Balástya). Szocialista kultúráért jelvényt kapott Kóczián József (Szeged). Tegnap, hétfőn délelőtt nagyszabású számháborúra került sor. majd délben az ünnepélyes zászlólevonással véget ért a Csongrád megyei és szegedi úttörők háromnapos jubileumi tábozorása. Hétfőn a Parlament gobelin-termében dr. Gosztonyi János elnökletével ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága. Részt vett a tanácskozáson dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke és dr. Köpeczi Béla. az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Az ülés két témakörrel foglalkozott: a harmadik ötéves tervtörvény-javaslatának a művelődésügyi tárcára vonatkozó előirányzataival. valamint az általános iskolát és gimnáziumot végzett tovább nem tanuló fiatalok munkába állításának kérdéseivel. Az első napirendi pont előadója, dr. Folinszky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatást adott az oktatási, a kulturális területek harmadik ötéves tervének fejlesztési elgondolásairól. Elöljáróban utalt arra, hogy az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat, szerint: az általános iskolára épülő oktatási rendszert úgy kell fejleszteni, hegy az a népgazdaság távlati szakember-szükségletének megfelelő szakképesítést nyújtson. Közoktatásunk fejlesztésének alapvető kérdése az oktató-nevelő munka színvonalának emelése az általános iskolában, a szakrendszerű oktatás fokozatos kiterjesztése valamennyi V— VIII. osztályos tanulóra. Az általános iskolai tanulok létszáma az 1962—1963. évi maximumhoz képest 1975-ig csökken. A tanulók számának országos csökkenése differenciáltan érezteti majd hálását az iskolák zsúfoltságának enyhülésében. A harmadik ötéves terv időszakában a tanácsok állami és helyi erőforrások egviittes igénybevételével újabb 1700—1800 tanterem építését veszik programba. Ezzel párhuzamosan a következő öt esztendőben a mostaninál körülbelül ötezerrel több diákot kívánnak elhelyezni általános iskolai kollégiumokban. Az általános iskolát elvégző tanulók száma a következő esztendőkben figyelemre méltóan emelkedik: az 1968—1969-es tanévben mintegy. 183 000 tanuló fejezi be tanulmányait, a VIII. osztályban a most zárolt tanév körülbelül 153 000 végzős iskolásával szemben. Ennek kapcsán dr. Polinszky Károly felsorolta az általános iskolára épülő oktatási intézmények — középiskolák és szakmunkásképző intézetek — helyes kialakításának céljait, feltételeit. A szakmunkástanuló-képzés jelentős kiterjesztésével összhangban áll az az elgondolás, hogy a középiskolák első osztályaiba, 1910-ig évenként körülbelül 05—67 ezer tanulót. vesznek fel. s ez a jelenlegi létszámkeret tartását jelenti. Az előttünk álló tervidőszak fontos feladata a középiskolai hálózat belső szerkezetének a népgazdaság és a társadalom igényeihez alkalmazkodó megváltoztatása, a szakközépiskolai hálózat folyamatos kiépítése. megszilárdítása. Ezt szorgalmazzák a megyei tanácsok a szakképzésben érdekelt tárcákkal együtt. Egyéb követelmények mellett a stabil szakközépiskolai hálózat kialakításának egyik fontos feltétele a diákotthonban elhelyezhető tanulók számának növelése. Az alsó- és középfokú oktatás fejlesztésére — egyebek között géoek és műszerek beszerzésére, műhelytermek létesítésére — a soron következő ötéves tervidőszak alatt mintegy 2.2 milliárd forintot terveznek a tanácsok állami és hcl.vi erőforrásokból. Folytatják, javítják az emelt szintű szakmun kas tanuló-képzést is. biztosítva, hogv az ilyen oktatási formában végzett fiatalok a középiskolák esti. illetőleg levelező tagozatán — természetesen megfelelő tanulmányi idő beszámításával — érettségit tehessenek. Javítanak a pedagógusok szociális helyzetén, lakásviszonyain: a második ötéves terv idején épített, rendelkezésre bocsátott körülbelül 3200 lakással szemben M harmadik öteves terv időszakában további mintegy 9000 pedagógusnak — nagy hányadában falusi tanítónak* tanárnak, szakoktatónak —juttatnak megfelelő lakást. Az országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat azt is tartalmazza, hogy az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának első év. folyamára évente körülbelül 9500—10 000 hallgató vehető fel: emellett fokozott támogatásban részesülnek a felsőfokú technikumok, hogv kellőképpen növelhessék az oktatás színvonalát és a szakemberek számát. Ugyanakkor lényeges: a felsőoktatási munka összhangban legyen a szakember-szükséglettel. A bizottság ezután meghallgatta Veres József munkaügyi miniszter tájékoztatóját az általános iskolát és gimnáziumot végzett, tovább nem tanuló fiatalok munkába állításáról. A harmadik ötéves terv időszakában az összes iskolatípusok nappali tagozatain végzők közüi — a ki maradottakat is hozzászámítva — mintegv 910 000 fiatal nem tanul tovább. Ebből 432 000 szakképzett 478 000 szakképzetlen lesz — lényegében tehát az utóbbiak munkalehetőségeiről kell gondoskodni. Előreláthatólag az elhelyezési nehézségek átmenetileg növekedni fognak, mivel az iskolákból kikerülök száma emelkedik, a népgazdaság munkaerőigénye viszont az előző évekhez képest csak mérsékelten nő. Ünnepségtől utcabálig ttA^n Az újszegedi ligetben felállított satrak hűvösében ülték meg az építők napját vasárnap a szegedi építőmunkások, faipari é.s téglaipari dolgozók. A délelőtti ünnepségen az MSZMP Csongrád megyei bizottságának képviseletében megjelent Tasi János, a megyei pártbizottság munkatársa. Gombai Mihálynak, az Építő-. Fa- és Épitőanyagipari Dolgozók Szakszervezete megyei bizottsága elnökének megnyitója után Kiss István, a szakszervezet megyei titkára méltatta az építők napjának jelentőségét, majd kitüntetéseket adott át kiváló szakszervezeti tisztségviselőknek. Simon Mihály, a Csongrád—Bács megyei Téglaipari Vállalat szb-titkára az Építőipar Kiváló Dolgozója lett. Ezt követően Sípos Mihály, az ÉM. Csongrád megyei Építőipari Vállalat igazgatója adott át jutalmakat a szocialista munkaversenyben élenjáró dolgozóknak. elsőként a Daka József tetőfedő-brigádnak, mely most ötödször nyerte el a szocialista címet. Kása Mihály és Soós Ernő lakatos, 1 Bódi József festőbrigádja szocialista brigád jelvényt, Kovács László lakatos. Tóth Kovács Endre betonelőregyártó, Frank Árpád. Undi János. Szabó Lajos festő é.s az anyagcsoport Április 4. nevet viselő munkacsapata szocialista brigád oklevelet kapott. Kiváló dolgozó jelvény. illetve oklevél kitüntetésben B7-en részesültek, 196 olyan dolgozó, aki már 15 éve áll a vállalat alkalmazásában törzsgárda jelvényt. kapott, összesen 125 ezer forint jutalmat osztottak ki az épitővállalat dolgozói között. Borvendég Béla. az ÉM. Szegedi Tervező Vállalat főmérnöke 18 tervezövállalati dolgozónak adta át a Kiváló Dolgozó jelvényt, illetve oklevelet, Gyuris István gépkocsivezető pénzjutalmat kapott. Az ünnepség után közös ebéd következett, maid az ÉDOSZ öntevékeny művészegyüttese szórakoztatta az építők napjának résztvevőit. A gyermekek számára ötletes vetélkedőket rendeztek. A SZAK-pálván először az MHS tartott modellező bemutatót, azután tréfás labdarúgó-mérközésen mérte össze tudását a soványak és kövérek csapata. A jól sikerült napot utcabál zárta be. Hétszáz fiatal utazik Csongrád megyéből az országos közlekedési béketalálkozóra A MÁV. a posta és az autóközlekedés fiataljai most, vasárnap rendezik meg Balatonalmádiban a XII. országos közlekedési ifjúsági béketalálkozót. Az ország minden területéről 11 különvonat szállítja majd a 12 ezer fiatalt a találkozóra. Különvonatot indít a MÁV Szegedi Igazgatósága is, amelyen Csongrád megyéből mintegy 700 fiatal, vasutas, postás és autóközlekedési dolgozó utazik majd. A béketalájkozón újítási kiállítást is rendeznek. Idegenforgalom és önbecsülés L

assan hozzászokunk a milliósnagyságrendű turistaforgalomhoz, s ahhoz is, hogy nyugatiak százezerszam keresik fel hazánkat. Vendégeink általában elégedetten, jó véleménnyel távoznak tőlünk, saját szemükkel bírálják felül azt a kedvezőtlen képet, amit aa ellenséges propaganda festett és fest rólunk még ma is. Terjed a világban a magyarokról, vendégszeretetükről alkotott hízelgő vélemény. S ha most. az idénykezdet után pár napon! mégis az árnyoldalakról beszélünk, nem ünneprontásból tesszük, hanem mert komolyan lontolora kell vennünk, milyen magatartást tanúsítsunk az idegenforgalommal kapcsolatban is gyakran hallott fogalommal — a fellazítással — szemben. Egy orvos mesélte, hogy 70 dolláros útlevelével Franciaországban járva megismerkedett, majd összebarátkozott egy ottani famíliával. Elmeséllek, hogy egy társasutazással korábban már voltak Magyarországon, igen jol érezték magukat, s meghívták az orvost, nézze meg azt az amatőr filmet, amit a társaság hazánkról keszitett. A képek előbb a határt, Győrt, a Balatont mutatták, majd Budapest következett. Az orvos csaknem elérzékenyült, amikor a filmen megjelent egy képsor a Royal Szálló épületével a háttárében. A csoporthoz tartozó franciákat jólöltözött magyar fiatalok gyűrűjében lehetett látni, ahogy egy kis csomagot — kiderült rágógumit — osztogattak. A maj gvar fiúk tülekedve rohantak hol az egyik, hol a másik | ajándékosztogatóhoz, marakodtak a filléres ajándékért, és boldogan mutatták a felvevőgép felé zsákmányukat. A filmet itt kínos zavarral leállították é.s keüemetien magyarázkodás kezdődött, hogv a képekot más csinálta, meri voltak, akik vadásztak hasonló „érdekes" jelenetekre... Egy ,,emigráns magyar" grófnő nemrég régi birtokára visszatérve összegyűjtötte a hajdani cselédeket — akik közül, ki tudja, hánynak jár ma már egyetemre a fia. s hánynak megbecsült ember a rokona —. szóval a grófnő ezeknek a süveg nélkül álló volt cselédeknek férje közeli visszatértéről és földtulajdoni kérdésekről tartott zavartalanul előadást. Máshol az évenként hazalátogató disszidens érkezésekor egyes emberek szinte versengenek, hogy vendégül láthassák, mert csecsebecséket: golyóstollat, nylonkendőt osztogat. Ez már nem politikai józanság kérdése, hanem egyszerűen emberi mivoltunk megcsúfolása. Talán felesleges is hangoztatni: senki nem esik olyan esztelen túlzásba, hogy e kirívó eseteket akár a vendégekre. akár a vendéglátókra általánosítsa. Nyugati vendégeink közül kevesen jönnek hozzánk ellenséges céllal, egyszerűen pihenni, világot látni jönnek, nem pedig nekünk valamiképpen is ártani. Mégis, a világ másik oldaláról jönnek, s így legyen bár szándékuk a legártatlanabb, sokan akaratlanul is részesei, eszközei lesznek annak a politikai lörekvésnek, amit a világ felőlünk nyugatra első felén ártó szándékkal, lélektani megfontolással irányítanak. 1t minden nyugati barátunk is otthon érezheti magát addig, imig tiszteletben tartja törvényeinket, szokásainkat, munkánk eredményét, s az életünkről alkottt elképzeléscinket. A vendegek elsőrendű kötelessége. ha már idejön, s amíg itt van, ezeket magára nézve is irányadónak elfogadna. De ez még nem eiég. nekünk, akik fogadjuk őket. szinten éreznünk kell ezt. Vendégszeretetünk csak ezután következik, csak ezután igyekezhetünk vendégeink kedveben járni. Elsősorban magunknak élünk, s csak azután vagyunk vendéglátók. Ezt azok sem vehetik rossznéven tőlünk, akik hozzánk jönnek, mert ők sem tesznek másként, ha mi hozzájuk látogatunk. F.OTVOS PAL I I«M. HM*, ji.nin, 11. Oft.AMSHSOMJ/lí 3