Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-12 / 138. szám

rWffiSBffff?! a reform előtti időszakban Zenei mérleg A Dél-Magyarország ipari és közgazdasági rovata ankét® rendezett gazdasági vezetők é« közgazdászok részvételével a gazdasági mechanizmus reformjának határozatáról, illetve jelenlegi tennivalóiról, amely a reform szellemében alakul. Az ankéton többek között részt vett Balog István elvtárs, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagia a pártbizottság osztályvezetője és Horváth László elv társ. az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa. Közelebb a fogyasztókhoz lenben egy közbeiktatott szerv, a TEXÉRT intézte a kereskedelmi ügyletek®, ő tárgyalt a vevőkkel és eladta az árut. Jól, vagy roszagul, de eladta. A termelőnek fogalma eem volt. hogy helyesen dolgozik-e. vagy sem. Mo® változik az alapállás. A termeld megpróbálja — hangsúlyozom, hogy megpróbálja — a közvetlen kapcsolatot a fogyasztóval. Mert régebben is paradox volt a helyzet. A közbeékelődött szerv csak adminisztrált, a lebonyolítás végül is a termelőre hárult. Magyarán kettős munkát folytattak. Az első lépés ez volt: piackutató és kereskedelmi tevékenységre szorítkozni a termelővállalatnak. Ismerje ő maga a vásárlói igényeit. Ez. hasznos lehet a termelőnek is, és a vevőnek is. Kölcsönösen segíthetik egymást a műszaki fejlesztésben. a gyártmányfejlesztésben. sőt továbbmenve az árakban is. a minőségben is! S ez egyik lényege az új gazdasági mechanizmusnak. Máris érezhető a kölcsönös kapcsolatok eredménye. Nem véletlen, hogv a kenderreldolgozó ipar a BNV-n dijakat nyert. Az új mechanizmusra való áttérés, sőt az előkészítő időszak munkája vajon fáidalomtjientes-e? Nem egészen. Itt az előző példa: a kenderfeldolgozó ipar kapcsolatot akar a fogyasztóival. De ott a közbeiktatott szerv. a TEXÉRT. Ki szűnt®i meg ezt a felesleges szervet? A termelő erre képtelen, a fogyasztó is képtelen. Ott is ragaszkodnak a pozícióhoz, hiszen könnyű a dolguk is, de valóiában felesleges munkát végeznek, talan még az áruk árát Is növelik. Itt valószínű rendeletre lesz majd szükség. A termelő máris előrelép, mondhatni azt is. hogy az új gazdasági mechanizmus borkeiben él, amikor szívügyének tekinti a fogyasztókkal való közvetlen kontaktust. Hogyan valósítják ezt meg? Az idén például a második negyedévtől kezdve, bevezették, hogy a gyártó vállalat jár el az igények felmérésében. Lényegében ez a kontaktus belekényszeríti a termelőt — ha akarja, ha nem akarja — a közvetlen kapcsolatba A kenderfeldolgozó ipar salát, kereskedelmi szakembereivel kapcsolatot teremtett a nagy fogyasztóknál és a belkereskedelmi vonatkozásban különösebb probléma napjainkban sem jelentkezik. Más a helyzet a külkereskedelemben. Itt sajátosságok érvényesülnek. Hiszen a külkereskedelmi szerveket szerződések szabályozzák, e szerveknek megvan a jol kiépített és beo!ajoz®t mechanizmusuk. amelv® rövidebb vagy hosszabb határidőre szóló szerződések szabályoznak. S azzal a vállalatok is tisztában vannak, hogy az ú.i gazdasági mechanizmusban Is keretek közé kell szorítani a külkereskedelmi tevékenységet. Legalább is egy időszakra. Spontaniatást nem lehet megengedni. A kenderfeldolgozó ipar vevőszol gá lattal rendelkezi k. S e vevőszolgálat munkája párosul a piackutató szervek munkájával. Ez az elöbbrelénés érezteti a hatását, érzik ezt a gyárban is. a műszaki ' és gyártmányfejlesztés területén. A vállalatok rugalmassága A Népszabadság k® héttel ezelőtt közölte az MSZMP Központi Bizottságának határozatát a gazdasági mechanizmus reformjáról. Megelőzően. de különösen az utóbbi napokban e határozat került uz érdeklődés középpontjába. A határozat tömören és világosán kimondja a reform célját: ,.— erősítse szocialista rendszerünket, gyorsítsa meg partunk és népünk céljának eléresét. a -zorialista társadalom teljes íelepitésétj — fejlessze a szocialista tnlajdoio iv/onvekat és a termelőerőket. növelje a szocialista vállalatok önállóságát, javítsa tevékenységüket; — biztosítsa a cazdaság fejlődésének nagyobb tervszerűséget, fejlessze és .inrszerűsitsc a szocialista tervgazdálkodás módszereit; — hatékonyabban érvényesüljön a szocialista herezés elve, fokozottabban ösztönözze a vállalati kollektívákat, az alkalmazrttakát és minden dolgozót a szorgos. Jó minőségű munkára; — segítse elő. hogy a társadalom összmunkája hatékonyabbá. s azon belül minden gazdasági egység munkája szervezettébbé váljon." A reform bevezetésére 1968. január elsején kerül sor, s most még jó másfél esztendő választ el bennünket etlől nz időponttól. Mit csináljunk addig? S egyáltalán hogyan lépünk be az új mechanizmusba? Építünk a régi szoba mellé egv újat, 07.1 rend behozzuk, kitatarozzuk. befestjük és majd 1968 elején beköltözünk az új szobába? Nem így történik az „átköltözés", nem lesz, s nem lehet varázspálca az új gazdasági mechanizmus. Az előkészület nagyon fontos, s nem kisebbítheti a mai feladatok ió és eredményes végrehajtását- sőt megköveteli azt! Erről beszélgettünk a meghívott vendégeinkkel ls. Hogyan készülnek, s mit tesznek annak érdekében, hogv már most. 1966-ban és 1967-ben felkészüljenek az új gazdasági mechanizmusra. Vizsgálgatják-e, hogy mi a jö es mj a rossz gazdálkodásukban. s az adott körülmények között liogvan tudunk még többet és jobbat tenni ez eredményesebb gazdálkodásért. Mit mond a mechanizmus határozata? Többek között azt, hogy a termelőüzemek kerüljenek közelebb a fogyasztóhoz és azt termel iék. amire szűkség vart. Ennek erdekében szükséges, hogy a termelővállalatok megismerkedjenek a vásárlók igényeivel. Van-e előrehaladás e tekintetben? Van. A Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója is elmondta, hogy valójában az új gazdasági mechanizmus első lépesét, jelentette a szétjzórt. de egy profilban dolgozó vállalatok összevonása. Ebben máris konkrét tapasztalatokkal rendelkeznek Például a szegedi kenderfonó újjáépítése az egyedileg dolgozó vállalat kebelében szinte lehetetlen leti volna, de több üzem összefogásával gvorsan, gazdasagosan megoldották problémáikat. Vitathatatlan az előny és a gyakorlati tény. Ebben a kerdesben egyébként hoszszas vita alakult ki és néhány olyan momentum is napvilágra került, amelv jelenleg bizony nehézségeket okoz. Ilyen például a közbeiktatott készletező vállalatok létének a kérdése. Hogyan volt eddig? Bonyolult, de megpróbálom tömören érzékeltetni: a kenderfeldolgozó ipar termelt, a fogyasztókkal kapcsolata nem volt. elT A beszélgetés során igen hosszasan időztünk annál a problémánál, hogy a felkészülés időszakában még hatnak a régi törvények é.s rendelkezések. s vajon hogyan lehet ilyen keretek között felkészülni. és egyáltalán előrelépni? Általános megállapodás volt. hogy valóban hatnak e korlátok, de azt is elismerték a vésztvevők, hogy a korlátok között bőségesen akad lehetőség a kisebb, vagy nagyobb mérvű előrehaladásra. Eddig sem ösztönöztünk arra. hogy növekedjenek a készletek, csökkenjék az érdekeltség. vngy a gazdasági mutatók bármelyike csorbát szenvedjen. Ahhoz. hogy ezekbern változtassunk, nem kell a reform életbelépésére várni. K illőn intézkedések nélkül is kezdeményezhetnek az üzemek és a kereskedelem képviselői. Ilyen kezdeményezéseknek manapság szemtanúi lehetünk, a résztvevők példákat is elmondtak. Mezőgazdasági szervek például elárusítóhelyet nyitnak a városban. Nem vitás, hogv ez a fogyasztóval való közvetlen kapcsolat megteremtését jelenti. Ebben az évben új premizálási rendszer lépett életbe. Ez kétségkívül a dolgozók közvetlen érdekeltségét hivatott elősegíteni. A vállalatok többsége úgy dolgozta ki prémiumrendszerét, hogy az "alójában is ösztönzőleg hat. Érvényesíti azt az elvet hogy azok járnak jobban, akik becsületesen kiveszik részüket közös erőfeszítéseinkből. S ez fordítva ls érvényes. Létszám, bér és munkaszervezés Érdekes téma. Általában vita tárgyát képezi, hogyha majd az új gazdasági mechanizmus általánosan érezteti hatását, akkor mintegy „munkanélküliség" keletkezik nálunk. Igaz-e ez? Ahogy vesszük. A szakmunkások táborában bizonyosan nem lesz ilyen probléma. Feltehetően probléma lehet — de csak időlegesen — a szakképzetlen munkaerők táborában. De ez mégsem központi kérdés, áthidalható, megoldható, anélkül, hogy bármilyen megrázkódtatást is okozna. A létszámkérdés ma ls napirendi probléma. Hiszen a tartós létszám-megtakarítás mint anyagi ösztönzés jelentkezik a vállalatoknál, de a szűkebb kollektíváknál is. Elmondták a résztvevők, hogy a kohnytíróárban a tartós lőtsZám-megtakarításból eredő bérösszeget teljes egészében felhasználhatják. Vannak ilyen eredmények a szegedi üzemekben is. Jó példának lehet elmondani a konzervgyár, a kábelgyár és a kende/fonógyár eseteit. A kenderfonóban például 14 fő megtakarítás történt. A szépséghiba talán az, hogy e megtakarítások zömében az időbéres munkások körében találhatók, nem pedig a közvetlen termelő apparátusban, vagy, ami még jobb lenne, az alkalmazotti létszámban. E tartós létszámmegtakarítások elsősorban a munkaszervezésből adódnak. Es nagyon helyesen a megtakarított bért ott használják fel. ahol a megtakarítás történt. Nem vitás, hogy így ösztönzőleg hat ez azokra a dolgozókra, akik a •legközv®lenebbül érdekelve vannak. Az is kitűnt a beszélgetés során, hogy a jelenlegi létszámmegtakarításra való törekvés nem egészen sima Sőt, nem is egészen ösztönző. Mert a jelenlegi bérgazdálkodási formában nem tud kellően érvényesülni az az őszinte és becsületes lehetőség. hogy a kis kollektívák valóban ott járjanak jól, ahol többet is adnak. Ha a kötött bérgazdálkodás feloldódik, valószínű érdekesebb lesz e terület és nagyobb eredmények is születnek. Hosszasan beszélgettünk arról, hogy az. ösztönzés és a bérezés miként tudja elősegíteni a vállalat gazdaságosabb menetét. Egy dologban mindenki megegyezett. Legtisztábban a vállalat tudja azt, hogv miként osztja el a rendelkezésére álló bértömeget. Ilova adjon, kinek adjon és mennyit, adjon. Tehát: a bérösszeggel gazdálkodni kell. Az. egysíkú bérezés nem ösztönöz. Á bérezésben már ma ls nagvobb színességét nagyobb önállóságot, differenciáltságot kell megteremteni. E tekintetben sem kell várni évekig Vannak kezdeti lépések, amelyeket dicsérni leh®. Ilyen példákat találunk a kenderfonóban és a gumigyárban. Talán a kenderfonógyár példája a legjobb, ök havi 30 ezer forintot tartalékolnak arra, hogy a művezetők önállóan döntsék el — a feltételek teljesítése mellett — s annak adják a jutalmat, aki valóban megérdemli, mert többet, jobbat adott az elvárhatónál. Egyébként módszerüket írásban is rögzítették, s mindenki tudja, hogy mit várhat jobb munkája után. Nyilvánvaló, hogy az ilyen módszerek érdekeltebbé teszik a dolgozókat, és ösztönöznek is az eredményesebb munkára. Lebotka Gábor jól sikerült orgonakoncerrjével fejeződött be nz idei hangversenyevad. S hiába tartja a közmondás, hogy „minden jó, ha jó a vége", ebben az cserben bizonyos fokig vitathatóvá vélt ennek igazsága. Az elmúlt koncertévad ugyanis gyengébben sikerült, s jóval kevesebb jelentős hangversenyt hozott, mint az előbbiek általában. Különösen a Szegcdi Nemzeti Színházban megrendezett koncertek színvonala esett. A szezonban jóformán egyeden olyan karmester sem kapott dirigálási lehetőséget, aki képes lett volna „feldobni", magával ragadni az állan• dóan „műszakban" levő, fáradt 1 zenekart, s a legjohban sikerült j z.enckari koncertek - például F.liI amu Inbal hangversenye - sem í vehette fel a versenyt az előbbi I évad Cario Zeccbi dirigálta koncertjével. Természetesen hallottunk jó részletmegoldásokat, |ó „félkoncerteket", dc a zenekari produkciók színvonala általában visszaesett. Ebből a körből egy koncertet dicsérhetünk igazán elragadtatással, a ljubljanai szimfonikusok zenekarának hangversenyét. A nagyszerűen muzsikáló, kitűnő hangszerekkel rendelkező együttes fellépése az évad talán legnagyobb nyeresége volt. Sajnáljuk, hogy a Szegedi Zenebarátok Kórosának második szereplése nem sikerűit úgy, mint a kórostól eddig megszokott, magasszinvonalú koncertek. Mindenesetre tanulságként könyvelhetjük el; olvan hatalmas tnűvet, mint a Messiás - előbb vidéken kellene előadni, s a már leszűrödött, megérlelt előadást kellene Szegeden bemutatni. Nem igen tévedünk. Ke *» illírjük, hogy a szóló- illetve óamar(lestek általában jobbén sikerültek, mint a zenekari koncertek. Több világhírű művész - köztük olyan, mint Tsuyoshi Tsufnmi, Maicolm Frager, vagv Dmo Ciánt - neve fémjelezte ezek műsorét. Igaz, hogy Maicolm Frager és Dino Ciani szereplése is elmaradt egy fokkal a várakozástól, de rájuk (gy is mint nagy műveseikre emlékezünk. A Budapesti Fúvósót is ér a Bartók vonósnégyes nagysikerű szereplése mellett örömmel emelhetjük ki a Szegedi Tanárképpé Főiskola nói karának teljesítményét. A Kardos Pál verette együttes kiváló, - talán esak a műsor összeállítása lehetne még következetesebben igényes - a szegedi zenei élet nagy nyeresége. S végül visszatérve az orgoiMkoncertckhezi úgy érezzük, a Dóm orgonája még mindig tibb lehetőséget kinél, mint amennyivel éltünk. Örvendetes ugyan, hogy az orgnnaestek áMandótoltak, dc véleményünk «aerint jénevű, elsősorban külföldi művészek szerepeltetése az eddigieknél Is nagyobb erkölcsi és anyagi előnyt jelentenének a fiihtutnésna számára. Vdntaa Istváa Uj üzemház épül Szegeden, a nyugati iparkörzetben, a Katai-közön nemrég kezdték meg a Vasés Fémipari Kisipari Termeüzemházának építését. Az alapozási munkálatuk jól haladnak. 17 millió 800 ezer forintot fordítanak a beruházásra, ebből az összegből kétszintes irodaépületet és egy ugyancsak kétszintes, 124xlR méteres főcsarnokot építenek a szövetkezetiek. Mivel a ktsz-nek jelentős része van a Szovjetunió rendelte baromfifeldolgozó internek elkészítésében ki ra több szövetkezet kooperációjával készülnek majd a baromfigyárak — előreláthatólag még 7 millió 500 ezer forintot fordítanak egy másik, ar előbbivel egyező meretű nagy csarnok építesére as felszerelésére is. -EST Ki a felelős? Pályázatunk negyedik fordulójára is sok olvasónk küldött be helyes megfejtést. Az első kérdésre adott helyes válasz: a balesetért a motorkerékpáros a felelős. A második kérdés helyes felelete: a motorkerékpáros megsértette az előzés szabályait; balra nagy ívben kanyarodó járművet csak jobbról szabad előzni; mellékútvonalon útkereszteződésben tilos az előzés. Sorsolással a jó magfejtést beküldők közül ezúttal is három olvasonk nyert könyvjutalmat: .Satics Ferenc, Szeged, Felsővárosi fek.eteföldek 64, Nagv Zoltán, Kiskundorozsma, Nyugati sor 4., Kinyó István, Szeged, Gyöngytyúk utca 15. szam alatti lakos. A könyveket postán küldjük el a nyerteseknek. V. FELADVÁNY A reform szellemében Sok minden nem tisztázódott meg, ez igaz. De a Központi Bizottság határozata pontosan megfogalmazott elveket tartalmaz. Egyetért®tünk abban, hogy a közvéleményt foglalkoztatja a gazdasági mechanizmus reformjáról szóló határozat. S ez esetben a közvélemény elsősorban nem más, mint az üzemek, vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek dolgozói. Az is világos, hogy e határozat nem csupán a jövőre ad felvilágosítást, hanem a mai gazdasági cselekedetekhez is. Az is elfogadott ténnyé vált az ankéton, úgy kell gazdálkodni vállalatainknak, hogv az eddiginél több hasznát lássa a közönség is és az egy éri is. Javítani való bőven akad a mai körülmények között is. Hiszen a termeles készletei nem csökkentek az egészséges szintre, a műszaki színvonal fejlesztésében is sokat leh® tenni, és így tovább; a választékban. a minőségben. S hogy e területeken változtassunk, nem kell a reformra várni évekig. Már ma is sok lehetőség van arra, hogy önállóbban és jobban gazdálkodjunk, direktebben ösztönözzünk a 1 étszá m megtakarító sra, a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására. E tekintetben az érvényben levő rendelkezések nem gátolnak bennünket, sót a dolgozó kollektívák egészséges versenyszelleme, a IX. pártkongresszus tiszteimére tett vállalások lendülete nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy a reform szellemében végezzük munkánkat már most, ebben az évben, és jövőre. Nem vitás, hogy az előkészül® igen fontos, s a reformról szóló határozat nem kisebbíti a mai feladatok jó és eredményes végrehajtását. Gazdagh Isifájt Lakott területen kívül főútvonalon a késő esti órákban haladt egy klvilágítatlan lovas kocsi. Vele azonos irányba haladt egy tehergépkocsi, óránként 40 kilométeres sebességgel, tompított fényszóróval. Későn észlelte nz előtte kivllágítatlan lovas kocsit és hátulról beleszaladt. Az összeütközés következtében a lovas kocsi jobbra felborult, hajtója megsérült. Ki a felelős a halesetért? Ki, milyen szabályt sértett meg? A megfejtést szerkesztőségünk címére, Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 19. szám alá kell küldeni. A borítékra kérjük ráírni: „Ki a felelős?" Beküldési hataridő: június 20. "írnap, 1966. június 12. DÉL-MAGYARORSZÁG *J