Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-04 / 131. szám

1966 K m f VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Wjsmím A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA MSZMP küldöttség utazott a Mongol Népi Forradalmi Párt kongresszusára 56. évfolyam. 131. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1966. június 4. A Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottságának meghívására Fehér Lajosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottsága tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének vezetésé­vel pénteken küldöttség utazott Ulan Ba­torba, a mongol testvérpárt 15. kongresz­szusára. A küldöttség tagjai: Köteles Jenő altábornagy, az MSZMP KB póttagja, a honvédelmi miniszter első helyettese és Andrásfi Gyula, a Magyar Népköztársaság Ulan-batori nagykövete, aki Ulan Bator­ban csatlakozik a küldöttséghez. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa A Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap, pénte­ken ülést tartott a Parlament vadász-termében. Az ülé­sen részt vett és beszédet mondott Kállai Gyula, a Mi­nisztertanács elnöke, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának elnöke. A népfrontmozgalom időszerű kérdései­ről Erdei Ferenc akadémikus, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára tartott beszámolót. A beszámolót sokoldalú, élénk eszmecsere követte. A többi között felszólalt a Csongrád megyei Vigh Imre és dr. Almási Gábor is. Végül az Országos Tanács határozatot hozott a népfront előtt álló feladatokra. Kállai Gyula beszéde népfrontmozgalmunk meg­találja és sikeresen meg­oldja a maga feladatait a szocializmus teljes felépí­tésének időszakában, a harmadik ötéves terv és a gazdasági reform megva­lósításában is. Az MSZMP IX. kongresz­szusával kapcsolatban meg­említette: ügy tervezzük, hogy pártunknak ez a leg­felsőbb vezető fóruma ez al­kalommal is mélyrehatóan elemzi társadalmunk életé­nek. hazánk fejlődésének legfontosabb politikai, gaz­dasági. tudományos és kul­turális kérdéseit, s olyan ha­tározatokat hoz maid. ame­lyek újabb lendületet adnak a szocialista Magyarország teljes felépítéséért folyó munkának. A nemzetközi kérdésekről szólva Kállai Gyula rámu­tatott, hogv a népfrontmoz­galom — népünk képvisele­tében — hallatta szavát az elmúlt időszakban minden olyan fórumon, ahol a béke megvédéséről volt szó. s a világ-békemozgalommal egyeztetett akciókat hajtott végre a nemzetközi feszült­ség csökkentése érdekében. A népfrontmozgalom híven ki­fejezésre juttatta, hogy né­pünk szolidáris mindazok­kal. akik a békéért, a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mellett éléséért, a demokrá­ciáért, a nemzeti független­ségért és szuverenitásért, a tánsadalmi haladásért küz­denek. Az aktív békeharcra ma nagyobb szükség van, mint valaha. Kállai Gyula ezután ke­mény szavakkal bélyegezte meg a vietnami agressziót, s kijelentette: — Népünk továbbra ls testvéri egviittérzéséről biz­tosítja a hősiesen küzdő vi­etnami népet és megad szá­mára minden lehetséges tá­mogatást. Végül hangoztatta. hogy raev feladatok várnak nép­frontmnzgalmunkra. amely a szocializmus teljes felépítése és a béke megvédése érde­kében nemzetünk minden haladó erednek tömörítését, tűzte ki céljául. KáTlai Gyula elnöki meg­nyitójában időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről szóit. Megemlítette, hogy a harma­dik ötéves tervről szóló tör­vény tervezetét az ország­gyűlés legközelebbi üléssza­ka tárgyalja meg. Az ű.i terv az eddigi nagy eredmények alapián jelöli ki az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágában a további fejlődés reális cél­jait és a szocialista építés alap­elvének megfelelően gon­doskodik arról, hogy ma­gasabb szintre emelkedjék népünk anyagi jóléte és kulturális élete. A harmadik ötéves terv időszakában látunk hozzá a gazdasági mechanizmus re­formájának bevezetéséhez — folytatta. — Ennek irányel­veit annak ideién országos tanácsunk elnöksége is meg­vitatta. s megtette észrevéte­leit. Elmondhatom, hogy ab­ban a határozatban, amelyet pártunk Központi Bizottsága nyilvánosságra hozott ben­ne vannak mozgalmunk ta­pasztalatai. és elnökségünk javaslatai is. A reform céüait vázolva Kállai Gyula kiemelte, hogy a gazdaságirányítási rend­szer továbbfejlesztésével magasabb színvonalra emelik a központi terve­zést, megszabadítják a rendkívül nagyszámú, s ma már cent­rálisán áttekinthetetlen rész­folyamat szabályozásának gondjától, tehát lehetővé te­szik. hogy a központi aka­rat jobban, következetesen érvényesüljön a népgazdaság fejlődését meghatározó alap­vető kérdések eldöntésében és megoldásában. Ugyanakkor a reform minden szinten növeli a ter­melőegységek, a helyi szer­vek önállóságát a döntés jo­gát azokra ruházza, akik a helyi tények és tényezők is­meretében a legjobban tud­nak dönteni és határozatai­kat maguk valósítják mea. Ezáltal igen nagymértékben kiszélesedik a szocialista de­mokrácia. — Meggyőződésem, hogy takoztatását valósítja meg. s ennek gazdasági alapjait erősíti. — A népfrontmozgalom­nak olyan új munkastílust módszereket kell kialakíta­nia, s fejlesztenie, amelyeit alkalmasak a reform céljai­nak hatékony szolgálatára, megvalósítására. — A népfrontmozgalom önkéntes segítőinek százezres táborához és általuk minden hazafihoz azzal a kéréssel fordulunk: a ma­guk területén vegyék ki A népfront feladatai R ff •• j rw Erosodo demokratizmus A szabadság­szerető népek támogatása részüket gazdaságpolitikai céljaink valóra váltásából, az eddiginél nagyobb erőfe­szítéssel. jobb munkával já­ruljanak hozzá a gazdaság­irányítás reformjának sike­res végrehajtásához, terve­ink teljesítéséhez — fejezte be referátumát Erdei Ferenc. Az NSZK kormányának a magyar kormányhoz intézett jegyzékéről A népfrontbizottságok teendői Erdei Ferenc beszámolója Erdei Ferenc beszámolójá­ban emlékeztetett arra, hogy az országos tanács tavaly márciusi felhívása arra szó­lította a népfrontbizottsá­goxat és önkéntes segítőtár­saikat: sajátos eszközeikkel táruljanak hozzá a gazdál­kodás javításához, a tartalé­kok feltárásához, a gazdasági és állami felelősség növelé­séhez. Ugyanakkor kapcso­lódjanak be a gazdaságirá­nyítás reformjának előké­szítő munkálataiba is. Hang­súlyozta: az elmúlt hóna­pokbor ezek a feladatok ha­t. óztak meg a népfront­munka fő irányát A legtöbb területen hala­dást eredményeket ér­lek el. A főtitkár a továbbiakban a népfrontmozgalom soron következő feladataival fog­lalkozott. Szólt a nemzetközi elet eseményeihez kapcsoló­dó mozgalmi tennivalókról, majd hangsúlyozta, hogy a népfrontaktivistáknak válto­zatlanul szem előtt kell tar­taniuk: az éves tervek vég­rehajtásával. az idei felada­tok hiánytalan teljesítesével és az erre való mozgósítás­sal nyújthatják országuk­nak a leghatékonyabb segít­séget Ezután arról beszélt, hogy országszerte nagy vá­rakozás előzte meg a közei­múlt kiemelkedő eseményét az MSZMP Központi Bizott­ságának a gazdasági mecha­nizmus reformiával kapcso­latos határozatát. A reform egyben politikai lépés is. mert a szocialista demokrácia további kibon­Az Országos Tanács a mozgalom minden erejével részt kíván venni a reform megvalósításában. Ennek ér­dekében az Országos Tanács a következő feladatokat ál­lítja a népfrontbizottságok elé: J Széles körű tájékozta­tással és gazdaságpoli­tikai propagandatevékeny­séggel csatlakozzanak a párt­szervek felvilágosító és agi­tációs munkájához, amelyet a reform érdekében kifejte­nek. Törekedjenek a bizott­ságok arra. hogy a dolgozók megértsék a reform lénye­gét. felismerjék jelentőségét, világosan lássák az alapvető közgazdasági és gazdaságpo­litikai összefüggéseket és a reform céljának ismeretében eredményesen segítsék elő végrehajtását. «•) A népfrontbizottságok és a mozgalom társa­dalmi munkásai támogassák a párt- és az állami szerve­ket a reform előkészítésében és bevezetésében; vegyenek részt a helyi gazdaságfejlesz­tési programok kidolgozásá­ban, a kezdeményezőkészség és a felelősségvállalás ki­bontakoztatásában. JJ Mivel a reform meg­követeli a helyi taná­csok gazdasági önállóságát és felelősségét kiszélesednek a népfront tevékenységének lehetőségei a tanácsok mun­kájának segítésében. Főkép­pen a tanácsi testületekben kell fokozni a kezdeménye­zést. a helyi gazdasági fel­adatok megoldásának elő­mozdítását. Ezért, hasznosít­va a tapasztalatokat a nép- j frontbizottságok vállaljanak több és nagyobb feladatot a kommunális gazdasági tevé­kenységben, a község- és városfejlesztésben. ^ Különösen fontos fel­adata a népfront min­den aktivistájának, hogy to­vább segítse és támogassa a termelőszövetkezeti gazdákat az önálló tervezés és az ered­ményes gazdálkodás leg­jobb módszereinek kialakí­tásában, a legjobb termelő­szövetkezetek tapasztalatai­nak átvételében, a szövetke­zeti demokrácia erősítésében, a munka verseny fejlesztésé­ben. szakismereteik gyarapí­tásában. a tudomány vívmá­nyainak és a technika esz­közeinek gyakorlati felhasz­nálásában. A mozgalmi munkát ki keli terjeszteni a földmű­vesszövetkezetekre és a kis­ipari termelőszövetkezetek­re is. Az Országos Tanács a bizottságok változatla­nul rendkívül fontos felada­taként jelöli meg azt, hogy töretlen erővel folytassák a nemzetközi politika kérdé­seinek ismertetését, segítsék az Országos Béketanács munkáját, szervezzék és irá­nyítsák népünk békemozgal­mi tevékenységét Az Országos Tanács ez al­kalommal is kifejezésre jut­tatja mélységes felháboro­dását afölött, hogy az ame­rikai imperializmus agresz­szióinak fokozásával mérgezi a nemzetközi helyzetet A legteljesebb szolidaritását nyilvánítja a hős vietnami néppel, ab'oan a meggyőző­désben. hogy a szabadság­szerető népek támogatásával Kivívja a győzelmet. Az Országos Tanács együtt­érez a kubai néppel, amely — maga mellett tudván a szocialista tábor erejét — határozottan ós bátran visz­szautasítja az amerikai ag­resszorok újabb fenyegeté­sét. Az Országos Tanács fel­hív minden hazafit: a szo­cializmust építő békés mun­ka újabb eredményeivel gya­rapítsa a béke híveinek ere­jét, s ezzel járuljon hozzá hogy a százmilliók szilárd akaratán megtörlek az im­perialista agresszorok min­den próbálkozása. Az MTI jelenti: A Német Szöveteégi Köz­társaság londoni nagykö­vetsége — kormánya nevé­ben — jegyzéket adott át a Magyar Népköztársaság londoni nagykövetségének a Magyar Népköztársaság kor­mányához való továbbítás kérésével. A jegyzék öt fe­jezetből áll és a követke­zőket tartalmazza: Egy űj háború gondo­lata elviselhetetlen a német nép számára, mely békében kíván élni és nem­zeti fő feladatának a meg­osztottság felszámolását te­kinti. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya ki­jelenti, hogy a megosztott­ság felszámolásáért áldozat­ra is kész. (A jegyzékben nem jelöli meg. milyen ál­dozatra. kész. A Német De­mokratikus Köztársaság lé­tét meg sem említi.) O Az NSZK jó viszonyt akar szomszédaival, a kelet-európaiakkal is. Saj­nálatosnak mondja viszont, hogy politikáját „megalapo­1 zatlan bizalmatlansággal" figyelik. Hivatkozik arra, hogy hivatalos kapcsolatba lépett Bulgáriával, Lengyel­országgal, Magyarországgal, Romániával, s ilyenre törek­szik Csehszlovákiával is. (Itt sem említi'a Német De­mokratikus Köztársaságot, de egyébként is csak a kap­csolatok javításáról és nem normalizálásáról beszél.) O Az NSZK feltételezi, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország békét akar, de rossz né­vén veszi, hogy súlyos kriti­kák érik ezek részéről a „nyugatnémet revansislá­kat". O Az NSZK' lemondott az atomfegyverek gyártásáról. „Nem folytathat támadó háborút", mivel „valamennyi harci egységét a NATO-nak, egy csak vé­delmi jellegű szövetségnek vetette alá". Viszont nyíl­tan bevallja ez alkalommal is saját fő törekvését hogy „valamennyi szövetségi partner részesedjen a nuk­leáris védelem felelősségé­ben". O A bonni kormány ja­vasolja, hogy az atom­fegyverekkel nem rendelke­ző országok ilyen fegyvere­ket ne állítsanak elő, a nukleáris hatalmak pedig ilyen fegyvereiket ne ad­ják át más országok nem­zeti ellenőrzésébe. A Szov­jetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és az ezt óhajtó más kelet-európai ál­lamok kormányaival is „for­mai nyilatkozatokat" kíván cserélni, melyekben a vitás kérdések rendezésével kap­csolatban lemondanak az erőszak alkalmazásáról. Az NSZK és egyes európai szo­cialista országok megfigyelő­ket cseréljenek egymás had­gyakorlatain való részvétel céljából. (Nem tesz ilyen ajánlatokat a Német De­mokratikus Köztársaságnak.) Végül a jegyzék azt állítja, hogy az NSZK kész közre­működni olyan leszerelési konferenciákon, melyek eredményesnek ígérkeznek. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának jegy­zékével kapcsolatban illetékes helyen a Magyar Távirati Irodát az alábbiak közzétételére hatalmazták fel: m A nemzetkőzi viszonyok megváltozását és a Német Szövetségi Köztársaság ren­dezetlen nemzetközi helyze­tét jól világítja meg az a szokatlan mód, ahogyan megkísérel diplomáciai esz­mecserét folytatni olyan országokkal, amelyekkel nincs diplomáciai kapcsola­ta. Kényszerítő erejűek azok a tényezők, amelyek a Né­met Szövetségi Köztársasá­got erre az útra, s új hangú megnyilatkozásra terelték. Kormányainak eddigi néze­teit és igényeit jelszavait és terveit túlhaladta a törté­nelem, s már a NATO leg­orthodoxabb tagjai részé­ről sem kapnak teljes tá­mogatást. A változó viszonyok kö­zött a Német Szövetségi Köztársaság is kénytelen olvan külpolitikai vállalko­zás útjára lépni, amely leg­alábbis azt a látszatot kelti, hogy igazodik az új történel­mi tényekhez és viszonyok­hoz. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya jegy­zékében arra hivatkozik, hogy a legutóbbi években hivatalos kapcsolatoltat vett fel Magyarországgal, Len­gyelországgal, Bulgáriával, ftomániávál és hasonló Kaq^ csolatokra törekszik Cseh­szlovákiával is. Ezeknek a kapcsolatoknak diplomáciai szempontból nem kielégítő voltát éppen a kísérletezé­seknek az a sokfélesége mu­tatja, ahogyan a bonni kor­mány „diplomáciai jegyzé­két" ezeknek az országoknak a kormányához útra indí­totta. Ennek a diplomáciai vál­lalkozásnak nemcsak a módja érdemel figyelmet, hanem a tartalma is, illetve a tartalmából éppen az. ami (Folytatás a 2. oldalon) A Gemini—9 űrrandevúja A terv 44 kör a Föld körül Pénteken a tervezett idő­ben fellőtték a Gemini—9 űrhajót Thomas Stafford és Eugene Cernan űrhajósok­kal a fedélzetén. Hat perccel a fellövés után az űrhajó rátért kije­lölt pályájára és megkezdte a cél rakéta üldözését, amellyel találkoznia kell. ha minden a programnak meg­felelően történik. Az űrhajó pályájának földtől való legnagyobb tá­volsága 269 kilométer, leg­kisebb távolsága pedig 150 kilométer volt útjának el­ső perceiben. Röviddel az­után, hogy a Gemini—9 le­vált az ót hordozó Titan­ra'kétáróL, Stafford, az űr­hajó parancsnoka megkezd­te az elsö manővert, amely szükséges ahhoz, hogy a Gemiini—9 azonos pályára kerüljön a négy méter hosz­szű, hordó alakú célrakétá­val. A célrakéta pályájának legmagasabb pontja 296 ki­lométer magasságban van. Az első, Ausztrália felett végrehajtott sikeres manő­ver ered ni ényeképpen a Ge­mini—9 pályájának legala­csonyabb pontja mintegy 60 kilométerrel megemelkedett s a célrakétától való távol­sága, amely eredetileg 1030 kilométer volt 740 kilomé­terre csökkent A Gemini—9-nek a ter­vek szerint 44 kört kell megtennie a Föld körül. Cernan űrpilóta két és fél órás űrsétára készül. Staf­ford vezetőpilótának viszont háromszor kell összekapcsol­nia az űrhajót a célrakétá­val. Az összekapcsolásnak a találkozást követő fél órán belül meg kell történnie, amennyiben a műszaki fel­tételek azt megengedik. A Gemini—9 kétszemélyes amerikai űrhajó a Föld kö­rül tett harmadik fordulata idején megvalósította a program szerinti úrrande­vút a szerdán felbocsátott A gena - rakétával — jelentet­ték be hivatalosan Cape Ken nedvben, magvar idő szerint késő este. (MTI) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom