Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-23 / 147. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGY ELSÜLJETEK! Átadták Vietnam ifjúságának a magyar fiatalok ajándékát A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 141. szám Ara: 56 fillér Csütörtök, 1966. június 25. A KISZ VDK-ban tartózkodó küldöttsége szerdán este nagygyűlésen találkozott a főváros ifjúságának képviselőivel. A nagygyűlésen Luu Minh Chau. a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség hanoi városi bizottságának titkára, a KB tagia mondott üdvözlő beszédet, majd átadta aszót Külkereskedelmünk tartalékai A Bzáüőign rangjára emelkedett népnyelvi kifejezés: „piacról élünk", alighanem a legtömörebb és pontosabb megfogalmazása annak a közgazdasági problémának is: milyen szerepet tölt be a külkereskedelem az ország életében, a népgazdaság egyensúlyának és fejlődésének biztosításában. Ezúttal azonban nem e jól ismert tétel bizonyítására helyezzük a hangsúlyt, hanem inkább arra: hogyan lehetne még Jobban élnünk az árainkat vásárló nagyvüág piaca nyújtotta lehetőségekkel. Mindenekelőtt nem árt elvi megközelítésben vizsgálni, hogy egyáltalán vannak-e ilyen viszonylag gyorsan kiaknázható exportforrásaink? A határozott „igent" erre a külkereskedelem múlt évi tapasztalatai adják. Ismeretes, hogy tavaly — javarészt a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata nyomán —, rövid néhány hónap alatt sikerült egy sokéves kedvezőtlen tendenciát megállítani és bizony® szempontból előnyösre fordítani! Több esztendő után először zárta a külkereskedelem az évet export-import mérleg némi többletével. Egészében: 3,3 százalékkal sikerült túlteljesíteni a külkereskedelem áruforgalmi tervét (a behozatal 97,8 százalék® teljesítése mellett, ami szintén nem elhanyagolható körülmény). De anélkül, hogy ezúttal részletesebben vizsgálnák a csupán témánk hátterét rajzoló eredmények okait, annyit mindenképpen rögzíthetünk: az export-teljesítményeket nagv mértékben emelte, hogy sikerült rugalmasan jelentős kiviteli többletlehetőségeket felku, tatni. A legtalálóbban talán gépipari kivitelünk szemlélteti ezt. Évek óta nem sikerült teljesíteni a gépexport előirányzatait, tavaly viszont ez a legnagyobb exportáló ágazatunk is — túlteljesített! (A gép és finommechanikai kivitel például a nem szocialista piacokra 1965-ben 18,6 százalékkal haladta meg az előző év színvonalát). ]%'! indezt annak jellemzéséül említettük, hogy ha egyetlen év alatt, gyors Intézkedésekkel ilyen eredményeket érhettünk el. akkor a többlet-export lehetőségei távolról sem tekinthetők kimerítetteknek. Erre egyébként — a puszta feltételezésen túl — konkrétabb tények is utalnak. Nevezetesen: a kielégítetlen külföldi megrendelések. Márpedig egész sor olyan árut említhetünk, ahol a szállításoknál több az értékesítési lehetőség. Néhány ilyen áru: portáldaruk, traktor, kábelgyártógép, tehergépkocsi, különböző magnetofonok, vasúti, személykocsik, izzólámpa, vákuumtechnikai gépek, kerékpár, stb. A külkereskedelem a jelenleginél nagyobb üzleteket bonyolíthatna le különböző híradástechnikai nagyberendezésekből (átvitelTechnikai berendezések ptb.); bővíthető — legalábbis az „eladhatóság" oldaláról nézve — a komplett gyárak kivitele, (például különböző kisebb üzemek exportjai, amelyek a fejlődő országokban értékesíthetők, s a kisipari szövetkezetek közül is jónéhánynál előállíthatók). A könnyűipar — bár az utóbbi öt esztendőben kiemelkedő ütemben, hozzávetőleg 56 százalékkal bővítette exportját —, ugyancsak rendelkezik még kiaknázható forrásokkal: Iga* fit fi gyelembe kell venni az igé nyek rendkívül gyors változását, dehát — ez már együtt jár a szokásoktól, divattól annyira befolyásolt cikkek külkereskedelmével Elsősorban a textíliák exportjára vonatkozik ez amelyekben —. mindenekelőtt a tőkés piacokon — jelentősen visszaesett a kereslet, s ezt rugalmasan átalakított „exportszerkezettel", divat® konfekcióipari többlet-kivi tellel és olyan iparágak növekvő exportjával ellensúlyozhatjuk, mint például a bútoripar. (Tegyük hozzá: jobbára kisipari jellegű, különleges bútorokat m®t is számottevő mennyiségben exportálunk, de növelhető a kivitel, természetesen megfelelő minőség korszerűség esetén, a nagyüzemileg előállított bútorokból is). Hacsak részben is, de vonatkozik ez a magyar cipőiparra, amely — a nagyüzemi gyártás térhódításával — kiemelkedő arányú exportáló iparággá fejlődött, de a könnyű, ragasztott technológiájú, divatos cipőkből még a jelenleginél is többet lehetne eladni. ¥T gész sor kevésbé szembetűnő, de a népgazdaság számára sok fcasznot igérő lehetőség akad m^g az áilami nagyipar exportforrásain kívül is. Csak jellemzésül egy-két példa. Nem használjuk ki még eléggé az egyik „legolcsóbb" kiviteli lehetőségünket: a szellemi export nyújtotta előnyöket. Évente hozzávetőleg 800— 1000 hazat találmányt jegyeznek be az országban, de ebből meglehetősen keveset értékesítünk határainkon túl. Olykor sajnáljuk a szabadalmi védettségre fordított pénzt, ami nem ritkán azzal a következménnyel jár, hogy szellemi termékeinket enyhén szólva, illetéktelenül alkalmazzák külföldi cégek. Végeredményben a szellemi termékeinkkel való jobb gazdálkodás is egyik, még csak részben kihasznált „bevételi forrásunk". Növelhető az export olyan, szintén kevésbé „látvány®" eszközökkel, mint a kisipari, háziipari kivitel bővítése. Kevesen tudják például, hogy a Magyarországon szőtt szőnyegek sikerrel versenyeznek a hagyomány®, keleti szőnyegexporttal, s egész sor ilyen — sok „kis" tételből jelentőssé felkerekíthető, kisipari illetve ktsz-ekben realizált exportlehetőség van még. (Hadd jegyezzük meg, hogy a' kisipari szövetkezetek tavaly is az országos átlagot messze meghaladó arányban növelték exportjukat). A ligha szükség® mindehhez hozzátenni, hogy az export-árualapok terven felüli növelése nemcsak engedélyezett, de szükség® is. Emellett, az indokolt feltételekről is megfelelően gondrakodnak. A kormány intézkedése szerint ugyanis, az ilyen jellegű tervtúlteljesítéshez szükség® importanyagokról és egyéb — például: létszám, bér — feltételekről a legilletékesebb: a külkereskedelem gondoskodhat. A külkereskedelmi minisztérium a különösen jelentős export túltelj®ítések jutalmazására külön prémiumkerettel is rendelkezik, nem szólva arról, hogy — egy ugyancsak újkeletű intézkedés szerint —, az úgynevezett fizetési mérleget javító célokra külön beruházások is igénybevehetők. TÁBORI ANDRÁS Szeged kulturális életével ismerkedett a szabadkai pártdelegáció A Szegeden tartózkodó szabadkai pártkü ldöttséget tegnap délelőtt dr. Biczó György a városi tanács vS elnöke hivatalában fogadta. Köszöntötte a Djanic Vladimír, Szerbia Kommunista Pártja KB tagja, a JKSZ Szabadka városi bizottsága politikai titkára vezette küldöttséget, majd részletesen ismertette a város gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetét, továbbá a tanácsi munkát ós válaszolt a küldöttség tagjainak kérdéseire. A beszélgetésen részt vett Török László, a Csongrád megvei taná® vb elnöke, Deák Béla, a városi párt-végrehajtó, bizottság tagja, a pártbizottság raztályvezetője, Ozvald Imre, a városi pártbizottság osztályvezetője, valamint Papp Gyula és Árvái József, a városi tanács vb elnökhelyettesei. A közvetlenhangú beszélgetés után a jugrazláv vendégek várranéző sétán vettek részt. Többek között megtekintették az odesszai lakótelepet, a Dóm teret és környékét, valamint az új építkezéseket. Délután a Szeged! Szabadtéri Játékok irodájába látogattak. Itt Tari Ján® igazgató ismertette a játékok felújításának történetét, az idei műsort, majd beszélgetés alakult ki a két testvérvár®, Szeged és Szabadka kapcsolatainak további bővítéséről, az idegenforgalom növelésének lehetőségeiről. A beszélgetésnél jelen volt Perjési László, a városi pártbizottság első titkára, Sípos Géza, a városi pártbizottság titkára, Deák Béla és Papp Gyula. Este a Jugoszláv küldöttség a Szegedi Nemzeti Színházban megtekintette Farkas Ferenc A bűvös szekrény című operájának, Szervánszky Endre Átváltozások ós J. S. Bach IV. Brandenburgi verseny című balettjének előadását. Utána a vendégek a Sajtóház klubjában a színház vezetőivel találkoztak. A jugoszláv küldöttség ma elutazik Szegedről. (Liebmann B. felv.) A Jugoszláv küldöttség a szabadtéri játékok nézőterén. Képünkön (balról jobbra) Djanir Vladimír. Arvai József, Jovanovic Kosta, a JKSZ Szabadka városi bizottsága ellenőrző bizottságának elnöke és Bagi Karol.), a JKSZ Szabadka városi bizottságának titkára Pataki Lászlónak, a KISZ KB titkárának, a delegáció vezetőjének. Pataki l-ászló ismertette azt a széles körű és sokrétű mozgalmat, amellyel a magyar ifjúság és a magvar nép kifejezte és kifejezi szolidaritását Vietnam harcoló népével. — A Vietnamnak nyújtott internacionalista segítség a jövőben még erősödni fog — folytatta a szónok. B®zéde során Pataki László a hallgatóság hatalmas ovációja közepette átadta a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetségnek a magyar fiatalok ajándékát? amelyet a vietnami műszakok eredményeként befolyt 10.5 millió forintból vásároltak. Ezután átadta a KISZ KB csapatzászlaját egy önkéntes ifjúsági harci brigádnak, amelynek eddigi hősi munkájáért kitüntetésül a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága — egyetértésben a KISZ Központi Bizottságával — a Magyar—Vietnami Harci Bizottság nevet ad® mányozta. (MTI) A szabadkai tanács elfogadta a testvérvárosi megállapodást A Szabadkai Városi Taná® szerdai ülésén elfogadta a Szabadka és Szeged testvéri együttműködéséről szóló megállapodást, amelyet néhány nappal ezelőtt Szegeden írtak alá amidőn a két város képviselői elhatározták, hogy Szabadkát és Szegedet testvérvárossá nyilvánítják. (Tanjug) Szegedre érkezett a grúz balett küldöttsége (Samoeviná felv.) A grúz vendégek bemutatják az Otelló díszletének makettjét a szabadtéri játékok igazgatóságán. Képünkön (balról jobbra) R. T, Vahtangov, Tari János és I. A. Aszku rava Gyorsabban, jobban javítanak a szegedi postahivatal 16 ezer 111 darab televízió és 31 ezer rádió készüléket tart nyilván. A készülékek száma állandóan növekszik,, s ez a gyorsütemű fejlődés megköveteli a javító szolgálat korszerűsítését is. Városunkban néhány kisiparratói eltekintve a GELKA és az Elektrom® KTSZ szervizei „gyógyítják" az elromlott rádiót — tv-t Ez az egymás melletti tevékenység az idők folyamán nem volt zavartalan, a két céget nem a legjobb viszony fűzte egymáshoz, működési területükön is sok súrlódás adódott. Ez már a múlté, ugyanis néhány nappal ezelőtt a felügyeleti szervek segítségével a GELKA és a KTSZ a működési területek új, célszerű felosztására — a profilok rendezésére — előzetes megállapodást irt alá. A program — amely később megkötendő 5 évre szóló szerződés alapja — a vár® területén mintegy 40 százalékkal. a megyében pedig 100 százalékkal bővíti a KTSZ „piacát". Természetesen ez nemcsak rádiókra, televíziókra vonatkozik, hanem háztartási gépekre is. Az új megállapodásnak mind a Gelka. mind a KTSZ vezetői egyaránt örülnek. A szerződéstől azt remélik, hogy kapcsolataik, párhuzamos tevékenységük végleg rendeződik, s így nem kerül sor gyakori, hosszú vitákra. Mindezzel tulajdonképpen a lakosság nyer, mert gyorsabban és jobban dolgozik mind a GELKA, mind a KTSZ. Az Elektrom® KTSZ az eddiginél többet vállal magára. A szövetkezeti fejl®ztési alapból nemrég 600 ezer forintos beruházással építkeztek, modern műszereket vásároltak. Kialakult a megfelelő szakembergárda is. a labdarúgó-világbajnokság idején állandó ügyeletet is tartanak a televíziók esetleges gyors, azonnali javítására. A GELKA szintén a lakosság jobb ellátásáért fejleszti munkáját Rövidesen új szervizállomást nyitnak meg az újszegedi lakótelepen. A megnyíló műhely segítségével egyik legnagyobb probléma: a férőhely gond is megoldódik. Az ABC áruház mögött készülő helyiség építése, tatarozása már befejeződött, így itt hamarosan megindulhat a munka. A GELKA is fejl®zti műszaki feltételeit, például az újszegedi műhelyben már a legmodernebb berendezések, az úgynevezett tv-testereket állítják üzembe. A vidék egyik legnagyobb GELKA szervizét Szegeden, építik fel. Az új műhelyt 800 négyzetméter területen, a Károlyi és a Bajcsy Zs. utcában helyezték el, — egyenlőre még papíron. A nyitást 1969-re tervezik. Ahogy Szaniszló Béla elmondotta — mindez egyértelműen biz® nyitja, hogy a GELKA kellőképpen gondoskodik a város szaporodó készülékeiről. Gondoskodik arról, hogy mire a 20 ezredik tv-készülék elkel Szegeden. ne legyen gond a gyors és pont® javítás. M. L A Szegedi Szabadtéri Játékokon A. Macsavariani Otelló és D. Toradze Garda című balettjét bemutató grúz állami és balettszínház képviselői tegnap délelőtt Szegedre érkeztek. A nagy érdeklődéssel várt két bemutatón szereplő száztagú b® lettegyüttes első előfutár® ként Róbert Tigranovics Vahtangov, a Grúz SZSZK művelődésügyi minisztériuma nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője és Ivan Alekszejevics Aszkurava, a tbiliszi opera fődíszletezője és kosztümtervezője látog® tott Szegedre. A vendégeket a játékok -'gazgatói irodájában Tari János igazgató meleg szavakkal üdvözölte, majd a grúz balett vezetői bemutatták a két produkció díszletterveit és a világítási partitúrákat, amelyeket a szegedi Dóm téri színpad hozzájuk előzetesen megküldött részletes alaprajza után készítettek. A grúz vendégek később kilátogattak a szabadtéri játékok színhelyére, a Dóm térre, és ott a helyszínen t® nulmányozták a diszletezésl és világítási lehetőségeket. A délutáni órákban a játékok irodájában találkoztak Perjési Lászlóval, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkárával és Papp Gyulával, a városi tanács vb elnökhelyettesével, a Fesztivál Intézőbizottság elnökével A Grúziából érkezett vendégek az elkövetkező napokban a szabadtért játékok szcenikai vezetőivel részletesen megvitatják a díszletek kivitelezésének módját, találkoznak és megbeszélése, ket folytatnak a játékok művészeti vezetőivel.