Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

A MINŐSÉG ÉS A KOMMUNISTÁK Amikor megkérdeztem az újszegedi szövőgyár ötös alapszervezetének a titkárát, hogy mit tesznek a minőség javításaért. hirtelen nem is tudott válaszolni. Lattam rajta, hogy mindenre könynyebben felelne, mint erre a kérdésre. Előzően a pártbizottság jegyzökönyveiben lapozgattam, ahol nem is egy határozat, Igen megszívlelendő dolgokat rögzített. Például: a pártbizottság nem ért egyet az egyenlőedivel. Azon az állásponon van, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet is keressen. De konkrétabb eseteket is találtam a pártbizottság iratai között. A por és a munkakedv Közvetlenül támogatják az olyan törekveseket, amelyek újat jelentenek a technológiában és ezaltal javítják a vállalat termékeinek a minőségét. Sok esetben „nevén nevezték a gyereket": permetezzék vegyszeresen a kenderszálat, mert így lekötik a port, könnyebben fonható az anyag és javulhat a minőség, meg a munkakörülmény is. Ha javul a munkakörülmeny, jobb lehet a munkakedv, amely újabb lehetőségeket rejt magában. A másik konkrét dolog: a solacrolos nedves fonás alkalmazasa ugyancsak javíthatja a fonal minőségét és a szövődéi termelékenységet. Ezért a pártbizottság tamogatja e módszer bevezetését a nedvesfonó részlegekben. Az igaz, hogy az ötös pártalápszervezethez a stoppoló, a festő és a kikészítő üzemrész tartozik, s az 6 területükre nem találtam a pártbizottság jegyzökönyveiben semmilyen határozatot, dc éppen ez a tény késztetett arra. hogy eredeti kérdésem továbbra is fenntartsam Kónya Sándorné párttitkár előtt. Ha nehezen ls, de végül egeszen közel jutottunk a lényeghez. A három üzemreszben körülbelül 200 ember dolgozik, közülük harmincegyen tagjai n pártnak. Mivel alapszervezet nem létezhet tagok nélkül, és fordítva, kézenfekvő, hogy a tagok egyéni tevékenysége végül is a pártalapszervezet közös tevékenységét adhatja. Kónváné így kezdte: — Olyan párttagunk nincs, akit rossz, vagy selejtes munka miatt figyelmeztetni kellett volna az elmúlt időszakban. RésObb latszik a foganatja Egv regebbi példát is elmondott. Kénytelenek voltak a szövödei alapszervezet vezetősegével köz® értekezletet tartani, mert olyan rossz minőség érkezett a szövödei részlegből, hogy az végül is a késztermékeknél éreztette s hatását. Nem csupán névleges beszélgetés volt ez az összejövetel, hanem a kikészítő részleg képviselői — az alapszervezet vezetői — tanácsokat adtak a társüzem vezetőinek. Hogy volt-e eredménye? Kónyáné meggyőzően mondja: — Azóta nm volt szükség Ilyen értekezletre. Az alapszervezet tagjai munkaterületükön tehetnek legtöbbet a minőségért. A nyersáni minősítőben például párttagokat találni a legjobban dolgozók között. S amikor nézik az árut, akkor gem elégednek meg csupán a puszta tények regisztrálásává], hanem segítenek. A szövőnőt hívják a helyszínre és vele együtt beszélik meg a minősítést, hogy miért lett az anvag III. osztályú és miként lehetett volna annál jobb. S szóba kerül ilyenkor a kereset, a nyereségrészesedés, a munkásbecsület és így tovább. Vallják, hogy nem eredménytelen az ilyen emberi „ráhatás", később látszik a foganatja is. Néhányan a minflsitöfc kézül A foganatot szamokkal lehet bizonyítani: az elmúlt esztendő utolsó negyedében a nyersáru minősége 93.1 százalék volt, az idei esztendő első negyedében 95 százalék. az utana következő hónapban pedig 95.8 százalék. A párttagok közül majdnem mindenkit fel lehetne sorolni a jó munkások között, akik szívügyüknek tekintik a minőségért való harcot, ezért csak néhányat említünk a nyersáru minősítők közül: Heiszig Éva, Márton István. Mihály Lajos, Nacsa Józsefné és Virágh Béláné. Virághné. aki MEO-s beuszlasban dolgozik, nem sajnálja az időt arra sem, hogy leüljön a fiatalabb munkásnők mellé és megmutassa, hogyan kell a stoppoló aszta nál meg jobb munkát végezni. Igaz, nehéz első tapintásra összefüggést találni egy pártalapszervezet munkája és az üzem gazdálkodása, ezen belül is a minőségért való törekvések között. Söt elhatárolni, elválasztani nem is lehet a párttagok termelő munkáját a környezettől, hiszen az a harmincegy párttag és a százhetven pártonkívüli együtt képezi a három részleg kétszáz fős kollektíváját. S ha százszor „ki is emelünk" néhány jól dolgozó nevet a sokaság közül, az éppen úgy dicséretes ott mindenki számára. A festő, a kikészítő üzemrészek munkájára általában nincs kifogás. A kezük alól kikerülő termékekre a múlt esztendőben és az idén egyetlen reklamáció sem érkezett. E tény dicséri az egész üzemrészt, de ebben a 6Íkeres munkában benne van a kommunisták tevékenysége is. Az alapszervezet tagjai közül sokan viselik a Kiváló dolgozó jel vényt, vagy valamilyen más kitüntetést, amely a jól dolgozó embereket illeti meg. Az alapszervezet sokat tett azért is, hogy az üzemreszekben hat kollektíva versenyez a szocialista brigád megtisztelő címért, s éppen közülük került ki az a brigád, amely egymásután ötször nyerte el a címet, amiért májua elsején megkapták a bronzkoszorús plakettet. A Kállai Éva és a Gagarin brigád neve jól ismert a gyár kapuján túl is. B nagyszájúnk Nemrégiben alakították meg azt a komplex brigádot, amelynek „profilja" a minőség óvása. Címükben ezt a megnevezést viselik: „Minőségi munkabrigád". A szállításnál dolgozó munká- j sok „találták ki", hogy szükség van ilyen brigádra, mert éppen az anyagmozgatás1 közben érte a készárut soksok károsodás, szennyeződés. Most ezt akarják elkerülni. Minden munkacsapatból van egy-egy tagja a brigádnak. Azt mondják, ők a „nagyszájúak". Lehet, de éppen erre van szükség, hogy legyen aki figyelmeztetni képes társait a szemük előtt történő hibákra. E mindennapi és apró tények nem találhatóak meg a taggyűlési jegyzőkönyvekben, sőt még a párszervezet munkatervében, határozataiban sem. De úgy érzem, végül is nem a dossziék tartalma fémjelzi egy pártalapszervezet munkáját, hanem az alapsrervezethez tartozó kommunisták kézzelfogható tevékenysége. Ebben pedig — a minőségért való törekvésben — nincs hiány az újszeged! szövőgyár ötös pártalapszervezetében. Telt ház a Sárga üdülőtelepen Ahol 20 ezer ember pihen hét végén A Tisza-parton, a tápéi nem berelt. be nem épített megtörték; az Alsótisza vidékapu és a telikikötő bejarata parcella a telepen. A Tápé ki Vízügyi Igazgatóság rőkozt elterülő terület valami- felé eső részen már egyál- zsepokrócot fektetett n via kor munkásmozgalmi talál- talan nincs szabad hely. A ala, a partot pedig mintegy kozóhely volt. A Tisza-parti Szeged felöli oldalon esetleg 130 méter hosszan kikövezfüzes. a hatalmas nyárfák, a 10—15 parcellát, tudnak még tette. Ezt a munkát, folytatbokrok. a zöld most is ida- biztosítani az. ezután épitke- ják maid tovább az üdülővonzza a szegediek ezreit; zőknek. Az üdülőtelepen ed- telep végéig. A társulat 5M mintegv eleven szimbólum dig 44 nagyüzem szakszer- ezer forintot költött a partmar ez a tori let amely két vezeti bizottsaga építtetett vedelemre. Ez ez, összeg évtized alatt impozáns üdü- dolgozoinak kisebb-nagyobb azonban csak egy részét kélöteleppé fejlődött. Azok is épületet, előtte kis kerttel, pezi a teli® befektetesnek, idejárnak pihenni, szórakoz- kisebb sportpályával. Koráb- Állami támogatásként kapni, akik annak ideién r®zt ban az járt jól. aki az elsó tak a nagyarányú muntáávettek az illegális találkozó- helyfoglalók között volt, mert hoz 1 millió .400 ezer foruv kon és megálmodták a iövőt. tetszés szerinti területet ve- tot. 250 ezer forintot adott a mát. 1953 ota a Tömör- hetett birtokba. Az új tulaj- ezenkívül a Szeged m. j. vákény István üdülőtársulat donosok ma már csak 10X12 rosi tanács, a szegedi járási igazgatja az egvre fejlődő méter® parcellát, vehetnek tanács 150 ezer forintot. Tótelepet. Önálló költségvetés- igenvbe. s ez éppen elégsé- pé község tanácsa pedig 80 sel gazdálkodik, amely az ces terület, hogv ki-ki ké- ezer forinttal járult a munn.velmesen építkezhessen. Az kólátokhoz, üzemi üdülőházak mellett . 195 magánkézben levő ha- A TELEP RENDEZÉSE zacskót számlálhatunk. Az idén 174 ezer forint MÁR ALIG VAN PARCELLA Joó József, az üdülőtársuóssaes épület 70 százalékáAz. üdülőtelep tel tea rwv dezesevel tulajdonkeppen ellát elnöke elmondotta. hogv ™ készültek mar; kialakították Gazdagít István J jóformán alig van már ki '. 8 '"m'cgy 76 «™»*tben g fő,Mat amp|y véRlgme|{y , a vuianv ig. * , ,. ...... Az üdülőtársulat arra tö- ülepen, most pedigl a tolt® rekszik. hogy az üdülők min- aba"al 0eRy tenek. Bizony® terepe gyenA Televízió jelmezTáróban den kényelmét bizt®ítsa. Az .. _ . . öttagú igazgatóság es az. «*»«< ba*V ' ugyani íven létszámú ellen- nagy melvedeet kell feltolteőrző bizottság mraszemenöen ní- """elvnek viszont a kólt' gondoskodik a telep zavarsége meghaladja a társulat talan életerői. csin®ítasaról. Ha * m?mkaÍ_ >• Saját artézi kútjuk szolgál- tegeznék, akkor mondhattatje a vizet, amely állítólag nank .y.egkeDD rf-ndoze^rel1 Annak a jóságos és tiszte- könnvű „ 8Zegeny ruhások olyan kellemes és jó ízű. « 1 letre méltó „kozelbiz"-nek étete'a tv-ben ak'' Zi®t hJ£ n varekS 3TJ& márféf^emeíettel í STv^. ^ ^ ™ rendélkezik ™hol hetyet ka- í í hL ínw u tmi' kM halaszcsarda is. "<* Wtfcraeshe* peh t ajel m e z t á r Ha fdegen ^szatokban'm^ly" anyag'- ~' " — ~ ^ " «—«»«*• vagy - csak iránytűvel ta- ból miiyen szabással, miHa ehhez még hozzáveszMagyar—román távközlési tárgyalások Június 14—18 között tárgyalások folytak Bukarestben a Román Szocialista Köztársaság es a Magyar Népköztársaság poatavezetöi között. A tárgyalások eredményeként megállapodtok abban, hogy 1087 közepén sokcsatornás távbeszélő és televizi oközvet í tésre alkalmas mikrohullámú rendszert helyeznek üzembe Bukarest és Budapest között. Megállapodtak a későbbi években sorra kerülő fejlesztési és üzemeltetési kérdésekben is, többek között a távbeszélő- és táviró-összeköttetések bővítésére alkalmas távkábelhálózat építésének szükségességében. Az őszinte, baráti légkörben lefolyt tárgyalás eredményeként G. H. Airinei, a román postaügyi miniszter első helyettese és llorn Dezső, a magyar közlekedés- ró p®haügyl miniszter első helyettese megállapodást írt alá ÍMTI) lálod meg az egykori tőzsde- ,veR s7Ínú ^tfét viseltek az palota zeg-zugos útvesztői emberek De tudják azt is, között: valahol a külpoliti- hogy mit hordhattak a szekai osztály és a női „mel- genvek és a gazdagok, a nelékhelvíség" között rejtőzik. mesek és a jobbágyok, a polA szűkös méretű teremben (?arok és a parasztok. Mit vihosszú sorokban lógnak szo- seltak hétköznap és mit városán egymás mellett a ru- sarPHp A fiatalok és örehak, síep gondosan fogasra gek A kat0nák millió fajta akasztva. A jobb oldali pol- eevenruhájat ugyanolyan jól cokon töméntelen katonai ke„ ismerniök, mint a gomfejfedő - ókori rohamsisak- bok formáját, a rangjelzésétől a pír® hordarsapkaig. s<5t _ a paszományMellőle nem hiányoznák a dlsz1tesek rajzait is legújabb divatú kalapkölteménvek .m A . ... vezetője szerint ezt Honthy hr>gy a * feWete-feher Hanna viselte, amaz. Vass szintónusában nem mindig Éva köpenye, emitt pedig a érvényesülnek a színek, s Balogh táncruhája j— mór- hogy ezeket mégsem szabad mint az Edináé. figyelmen kívül hagyni, akTitokban elárulja, hogy kor teljPR mértékben megRuttkai Éva legközelebbi te- é jük 'rilszlettervPz6ink, ve-darabjában „szereplő" or- ' , ,,, ,' kánkabát ára 700 forint, .gy hatarosa.nk munkajanak fea lelettel ugyanennyit taka- lelősségét és jelentőséget ríthat meg a tévéjáték költ- Sényí Imre ségvetéséből. Mert „keret" az van, költségvetés az van — de sajnos, igen szűkre szabva —, hogy stílszerűek legyünk. Illetve mi még csak lehetünk stílszerűek, de hogyan lesznek a Shakespearekorabeli figurák, ha a keret erre nem ad nekik lehetőséget. Ám a tévé jelmeztervezőit — a „ruhásokat" — nem olyan fából faragták, hogy ilyesmi megakadályozhatná őket abban, hogy ne a legjobban megfelelő ruhákat tervezzék. Az önköltségcsökkentés műveletében el sem tudják képzelni derék ruhásaink, hogy új jelmezeket készíttessenek, mielőtt még nem járták volna végig a tv jelmeztárát, az Operaház, a filmgyár, az összes budapesti színház ruhatárát. Csak akkor, amikor már tökéletesen biztos, hogy nincs máshol hasonló ruha — akkor, és csakis akkor fordulnak bizalommal a tv aprócska női vagy férfiszabó-műhelyéhez —, hogy ott varrják meg a kérdéses ruhadarbokat. Azaz. — bocsánat! Csak akkor varratnak a „belső erővel", ha az Állami Jelmezkészítő Vállalat részére nem lenne rentábilis a ruhák varratása. Mert ugyebár egy-egy öltöny, vagy női ruha megvarratását nem érdemes a nagyüzemre bízni. Más a helyzet, ha a népes szereplőgárdát és a még népesebb statisztériát kell „felöltöztetni" új ruhákba, jelmezekbe, kosztümökbe. Ilyenkor aztán tényleg igenvbe lehet venni a nagyüzemi módszert. Nos, ilyen bevezetés után — elképzelhető, hogy nemi valamint a Sargarigó éa az . .... .. . Őzike vendéglő, ahol a víz- "kkor ad3ak at maRn&k nél jobb italokat is be le- " töűceA Többen lemondtak het szerezni si. épitlcezesről. nsBont a — Az üdülőtelep veodégtöbbiek máris hozzákezdtek lóinek száma elégséges is - " k" alapozáséhoz* mondja Joó József —. m®t F|ooy® a beton la bakra epitmár csak fúsxerüzlete hi- mert a tat'®® áradas ányzik a telepnek. A föld- 1(rv 1ehet kart müvesszóvetkezet tavaly és menyben. _ , azelőtt meg la nyitotta itt Ar "dulőtársulet .sokat ad a boltiét, amelv rendkívül a t,pleP arculatara. eopen szépen forgalmazott. Az üdü- wér+ a hevenveszve osazelők megkaphattak ott min- -takolt faepftmenvek den szükség® élelmisaert, fiaidon®ait la felszólitMzöldségfélet. tejet és teiter- tak- Kogv lehetőleg szebb méket. Reméljük, ezt azélel- épületet emeljenek telkükön, misaerüzletet ar. idén ht porifos számlálást • tarmegnyit.ia a földmus-esazö- ,uUt lfoWstóaéga még nem vetkezet. végzett az üdülőtelepen, VÉDEKEZTEK Becslések szerint viszont va~r aárnap éa ünnepnapokon az A EOLYO ELLEN üdülők és vendégeik száma M®t már attól aem kell ls~20 tehető. Mondtartani, mint a korábbi évek- hatíuk tehát, hogy Szeged ben. hogv a Mar® erős sod- lakossaganak több mtnt egvrasa évről évre elvisz a* hatoda itt talalja meg piheüdülötelen Tisza felöli olda- szórakozását munka Uból hasznos metereket. A után a hét vegén, rakoncátlan folvó ereiét. L. P, A szeri puszták kincse Nagyszabású rendezvényeket terveznek a sövényházi Árpád ligetben i ösi múltját, a nemzet „bölc -ójét" megillető rangot j szánnak a sövényházi ArpadI ligetnek. Nemzeti parkká 1 fejlesztik az évek során és több rendezvény színhelyévé teszik. A szegedi járási pártvegrehaitóbizottság kezdeményezesére megkezdődött az előkészület, melv a szokásos őszi ünnepségnek különös fényt ad. Tartalmában, mondanivalójában egység® irodalmi műsort szerkesztetlek, hogy kifejezze mindazt, amit nekünk ma Pusztaszer jelent. A történelmet, nemzeti múltunk éa jelenünk egységét, ar. úi honfoglalók szabad életét az ősi honfoglalók földjén. A „nemzeti park" rang nem egvszerű átkeresztelést jelent. Szerepében, hivatásóban kapja azt a feladatot, hogv dicső hagvomanvaink. történelmi multunk, szocialista jelenünk .-szertartáshelye" legyen. A múltban az úri Magyarország. az egyházzal karöltve „szobor! búcsúkon" intette engedelmessegre a föld népét. melv Pallavicini gróf szolgála volt a honfoglalók földjén. N®. nagv mulasztás lenne, ha a kommunisták nem élnének azzal az adománnyal, mellyel a történelem jutalmazta meg ezt a he] vet Szinte ielképes erejű, hogy a második „honfoglalás". a grófi föld birtokba vetele a felsaabadulas után ugyancsak Itt történt meg elsőként az orszagban. A költő. Váci Mihály szavaival azólva: I.a »* ela" sátort* helvár* Itt verték an elaő karót, a Indultak ezer évet késve, s félóat es hont foglalok.t Az Árpád-ünneoségek új műsora versben, dramaban. dalban ® tancban — ezt a több mint ezeréi'® történelmi ívet fejezik ki. Ceak üdvözölni lehet a járaai párt-vegrehajtobiaottsagnak azt a javaslatát, hogy emléket kellene állítani a föld®zl.asnak ebben a ligetben. Ez a történelmi esemeny szintén megerdemel egv művészi emlékművet, melv a maga nagysagaban érzékelteti a szeri puszták fölszabadult, nepenek forradni mi tettét. Foglalkoznak különböző terrendezési problémákkal. A Csongrád megyei erdőgazdaság fásításokat végez majd. Hármas színpad felállítását tervezik, mel veket egvmás mellett fél körívben helveznek el. így lehetővé válik, hogy az irodalmi színpad, a kórus, a tánccsoport egy időben vagy azonnali színpadváltással <a le- és felvonulás mellőzésével) veszi át a „szót" az Édes hazám, szülőföldem című egység® műsor ben. A műkedvelő csoportok már készülnék a szeptemberi Arpád-unnepsegre. A Megyei Irodalmi Szirmad műsorát Bárakai Mihály, a szentesi gimnázium tanára rendezi. A zenekart mély a hodmezovásárhelvj. szentesi ® csongrádi zeneiskolai tanárokból és tanulókból verbuválódott. Kard® Pál főiskolai docens dirigálja. Mar próbál n csongrádi szövetkezeti énekkar, a hódmezovastirhelví művelődési haz kórusa (Galli Ján®. illetve Lázár Imre zeneiskolai igazgatók vezényletével). A szegedi MÁV. „Hazánk" dalkör (Erdőa Ján® karnaggyal) szintén fellep. Szervesen illeszkedik a műsor témakörebe az ÉDOSZ „Szeged" népi együtt® programja (művészeti vezető Lutor Géza). Szereplők és tanáraik önzetlen faradozasat elismerés illeti. Az idei Árpád-ünnepség müsorszamait tartalmi egység fogja egybe. Ilyen benső ál lényegü léssel. megfelelő szín pad tér kialakítással és az év során több rendezvény megtartásával szeretnék kamatoztatni az Árpád-liget történelmi kincsét, s a hazafias nevel® forintjaiként szétosztani a szeri puszták, pontosabban az egész megye felszabadult népe között B. ö. * DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1968, Jűníns 1%