Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-19 / 144. szám

Egyetemi felvételek K ét nappal ezelőtt hírt adtunk arról, országosan har­minchatezer középiskolás jelentkezett ebben az évben egyetemi, főiskolai továbbtanulásra. A szegedi felső­fokú oktatási intézményekben — a- két egyetemen és a ta­nárképző főiskolán — 3300-an kérik felvételüket. Meglepő, hogv ez a szám hétszázzal magasabb a múlt évinél és az emelkedés elsősorban a tudományegyetem és a tanárképző főiskola számadataiban jelentkezik. Az is érthető, hogy eny­gyi felvételi lehetőség megközelítően sincs e három intéz­ményben. A származás szerinti megkülönböztetés eltörlésének há­roméves tapasztalata azt igazolja, hogy a kategorizálás el­törlése helyes volt A pontszámok szigorú sorrendjén alapu­ló felvételi rendszer általában helyesnek bizonyult, és tár­sadalmunk egyetértésével találkozott A pontrendszert — mint a felvétel egy lényeges mérőeszközét — továbbra Is fenntartjuk. De néhány; vonatkozásban alkalmazását to­»ább fejlesztjük. X három év tapasztalata rrmtatjaj hogy középtsfcoiatnk­ban nem fordítottunk kellő figyelmet a fizikai munkát végző szülők gyermekeinek tanulására, tanulmányi ered­ményére. Nem azonos Indulási alappal rendelkeznek, pél­dán! a fizikai munkát végző szülők gyermekei, az intel­lektuális pályáin dolgozó szülők gyermekeivel. Míg az előb­bieknél nem áll rendelkezésre otthoni szellemi segítség, az HtóbW esetekben ez természetes. Akár szülök, akár fize­tett instruktorok útján; Differenciált az előképzés fs, aszerint, hogy mely közép­iskolából kerül föl a ©'erek: gyakran egyenlőtlen helyzet­ben vannak községi gimnáziumok a fővárosi, vidéki nagy­városi gimnáziumokkal, középiskolákkal szemben. Ez ha­tással van a gyermek előképzésére, előképzettségére: a jeles, a Jó osztályzat mögött nem mindig azonoa ismeretanyag húzódik meg. J — i A Csongrád megyei pártbizottság 1966. május 10-1 ha­tározatában felhívta a figyelmet erre a lényeges társadalmi jelenségre: J,A kollégiumok, diákotthonok és tanulószobák elsősorban azoknak álljanak a rendelkezésére, akik a tanul­mányi mtinka indulásakor nem egyenlő eséllyel léptek az iskolába". Továbbá, ho© „Pedagógusaink körében váljék lelkiismereti üggyé annak előmozdítása, ho© az okos, jófe­jű gyerekek képességeik szerint boldogulhassanak. A peda­gógusok e munkáját a jövőben na© erkölcsi elismeréssel kell viszonozni. Javasóljuk, hogy ez jusson kifejezésre anya­gi elismerésben is". Ez tanügyi szerveink munkájának — már a következő tanévtől — reméljük szerves része lesz. Az egyetemi felvételeknél is tekintetbe kell venni ezt a körül­ményt 1 i A felvételeknői lényegesebb fi©'elmet érdemel a Jelent­kező erkölcsi, politikai magatartása. Az utóbbi három évben erőteljes törekvés érvényesült; e tényezők fi­gyelembe kerüllek. Mégis, most már úgy fogalmazhatunk: a felveendő egyetemi hallgatóban megvannak-e azok a kva­litdsbeli, morális és politikai, magatartásbeli képességek és készségek, amelyekből arra lehet következtetni, hogy mar­xista értelmiség válik belőle. Ha a magatartásbeli kompo­nensek ellentmondanak e követelményeknek, a legjobb pont­szám sem segítheti be az egyetemre. Éppen a jelentkezők aránya teszi lehetővé, hogy a legjobbak — és minden vonat­kozásban a legjobbak kerüljenek felvételre, A felvételi vizsga az előző évekhez hasonlóan továbbra fa írásbeli és szóbeli részből áll. Az írásbeli vizsga egysé­gesítésének érdekében a matematika — és fizika feladatok rendszerét az idén kiterjesztik a tudománye©etem termé­szettudományi karaira és a tanárképző főiskolákra is. Ez azt jelenti, ho© mindazoknak, akiknek bármelyik e©ete­men va© főiskolán matematikából, va© fizikából felvételi vizsgát kell tenniök, egy a2on napon, egyazon példák meg­oldásával kell az írásbelit teljesíteniük. (Ez június 29-én tör­ténik meg az országban mindenütt). Az egyetemi és főiskolai felvételi bizottságok na© kö­rültekintéssel és előkészülettel kezdenek munkájukhoz. Ezekben helyet foglalnak kiváló e©eteml emberek, akik tárgyilagosan, a felvételiző ©erek középiskolai pontszámai­nak, a felvételi eredményességét jelző pontszámok összeve­tésével; a gyerek morális és politikai magatartásának figye­lembe vételével döntik el, ho© bekerül-e az egyetemre, va© nem. A felvételi bizottságok munkája ezért rendkívül na©Jelentóségű és felelősségteljes. Sehol sem lehet megengedni, ho© a felvételi bizottsá­gokat megkörnyékezzék elfogult szülők. Egyébként a felvé­teli bizottságok az ilyen megkörnyékezett kísérleteket kate­aarikosan elutasítják. Teljesen felesleges kompromittálni imagát az apának, anyának, hogy felhasználjon ismeretsé­get, kollégi alifást, vagy más utakat gyereke érdekében. E©edCTi kompetens; a felvételi bizottság Semmilyen álla­tni és tömegszervezet vagy személyi nexus nem segít. Az utóbbi három évnek egyébként e©ik lényeges eredménye, ho© felvételi bizottságainknál jelentkező protekciózást el­utasították. Ez a mostani felvételinél piég fontosabb mo­mentum., Í ri rthető. ho© a szegedi e©et.emekre és főiskolákra nem I. kerülhet be 3300 jelentkező. A férőhelyek száma dön­ti el a felvétel számarányát, a felveendőkét pedig az fceuertetett tényezők összességének elemzéséből levont követ­keztetések. Legjobb orvosság tehát, ha a továbtanulni szándékozok választott tárgyuknak megfelelően lelkiisme­retesen felkészülnek a felvételi vizsgákra. A hátralevő idő alkalmas arra, ho© szaktár©aik legfontosabb anyagát újra ismételjék. összegezve, az egyetemi felvételeknél sokkal Inkább figyelembe kerülnek a társadalmi, erkölcsi és magatartás­beli tényezők, mint korábban. Nem engedhető meg, ho© hátrányos helyzetben levők; fizikai munkások, termelőszö­vetkezetben kétkezi munkások gyerekeinek száma csökken­jen felsőfokú oktatási intézményeinkben. Ez nem felelne meg a munkás—paraszt halalom érdekeinek. Felvételi bi­zottságaink Szegeden ezt a lényeges vonatkozást — hason­lóan a korábbá évekhez — igen komolyan és körültekintően figyelembe veszik most is. jú^m^ világ proletárjai, egy esül jet eri uii-MAmmm a. MAGYAR SZOCIALISTA MUSKA'SPÁRI LAPJA 56. évfolyam. 144. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. június 19. A Magyar Népköztársaság és az NDK párt- és kormányküldöttségének közös nyilatkozata S Német Szocialista E©­ségpárt Központi Bizottsá­gának és a Német Demokra­tikus Köztársaság koi-má­nyának meghívására Kádár Jánosnak, a Ma©ar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével 1966. június 13— 17 között baráti látogatást tett a Német Demokratikus Köztársaságban a M-agyar Népköztársaság párt- és kor­mánykü ldöttsége. A küldöttség a Német De­mokratikus Köztársaság fő­városiban Berlinben, Halle megyében, a görzigi Kari Marx termédőszövetkezet­ben, Magdeburgban, a ne­hézipar központjában, vala­mint a Keleti-tenger menti Rostockban megismerkedett azokkal a kiemelkedő ered­ményekkel, amelyeket az el­ső német munkás-paraszt állam a fennállása óta eltelt viszonylag rövid idő alatt a társadalmi élet minden te­rületén elért. Találkozott a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség képviselői­vel és meg©öződött arról, ho© a Német Szocialista E©ségpárt politikája a Né­met Demokratikus Köztár­saság népének mély rokon­szenvét, támogatását élvezi. A küldöttséget mindenütt szívélyesen fogadták és min­denütt a Német Demokrati­kus Köztársaság lakossága és a magyar nép közti testvéri barátság és összeforrottság szívélyes légkörét élvezte. A látogatás során a Ma­gyar Népköztársaság párt­ás kormányküldöttsége ered­ményes tár©al ásókat foly­tatott a Német Szocialista E©ségpárt Központi Bizott­ságának és a Német Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának képviselőivel. A tár­©-alások a két ország párt­jainak és kormányainak tel­jes' e©etértéséról tanúskod­tak. követeli, ho© növekvő erő­feszítések történjenek a bé­ke biztosítása céljából. Nap­jaikban a nyugatnémet im­perialisták revansista és ex­panzív politikája következ­tében á Német Szövetségi Köztársaság Európa legfőbb bókebontójává, a háborús veszély forrásává vált. Az európai népek békéjét és biztonságát veszély fenyege­ti, mert a nyugatnémet kor­mány, a Bonn—Washington tengelyre támaszkodva a né­met imperializmus hatalmá­nak az 1937-es határok közti visszaállítását követeli és az atomfegyverek feletti ren­delkezésre törekszik, ho© terveit katonai úton megva­lósítsa. Amennyiben a Német Szö­vetségi Köztársaság — bár­milyen formában is — atomfegyverekhez jutna, ez jelentősen fokozná a termo­nukleáris háború veszélyét, rendkívül megnehezítene minden előrehaladást az európai béke és biztonság megteremtője terén és át­hághatatlan akadályokat gördítene a két német ál­lam egyesülésének útjába. Sürgős követelmény a német kérdés rendezése A béke és haladás erőinek szilárd együttműködésére van szükség A Ma©ar Népköztársaság és a Nemet Demokratikus Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége megálla­pítja, ho© korunkban a történelmi fejlődés fő irá­nyát a szocialista világrend­szer ós a társadalom szocia­lista átalakításáért küzdő imperializmus-ellenes erők határozzák meg. Az elmúlt években a szo­cialista világrendszer orszá­gai — különösen annak fő ereje a Szovjetunió — to­vábbi jelentós eredményeket értek el a társadalmi élet minden területén. Erősödött a szocialista államok gazda­sági, politikai ós védelmi ereje. U©anakkor az általános válság elmélyülése a kapi­talizmus ellentmondásainak éleződéséhez vezet. A szocia­lista világrendszer erejének további ©arapodása, a szé­gyenletes gyarmati rendszer széthullása, a kapitalista or­szágok dolgozóinak a mo­nopoliumok ellen folytatott megerősödő harca láttán az imperializmus erői — min­denekelőtt az Amerikai E©e®ült Államok és a Né­met Szövetségi Köztársaság vezető körei — fokozzák ag­resszivitásukat és megkísér­lik megállítani a történelmi fejlődés törvényszerű mene­tét. Ennek következtében -leződött a nemzetközi hely­zet. Az amerikai imperializ­mus az allamd politika szint­jére emelte a más államok belü©eibe való gátlástalan beavatkozást. E politika bru­tális megnyilvánulása az amerikai imperializmusnak a vietnami nép ellen folyta­tott háborúja, amelyet a Német Szövetségi Köztársa­ság és kormánya aktívan tá­mogat. A Magyar Népköz­társaság és a Német De­mokratikus Köztársaság pártjai, kormányai és népei a legesélyesebben elítélik ezt a barbár agressziót, amely súlyosan veszélyezteti a világ békéjét. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nyomatékkal követeli 'az amerikai agresz­szió azonnal beszüntetését és minden intervenciós csa­pat kivonását Vietnamból. A jelenlegi helyzet a béke és haladás összes erőinek egységes cselekvését és szi­lárd együttműködését köve­teli a Vietnamban folyó há­ború tüzének kioltása, az im­perialista agresszorok to­vábbi bűntetteinek és a há-' ború ki ter jesztésének meg­akadályozása és az emheri­seg békéjének biztosítása érdekében. Az európai helyzet tneg­A Ma©'air Népköztársaság határozottan támogatja a Német Demokratikus Köz­társaság kormányának azon javaslatát, ho© mindkét né­met állam mondjon le az atomfegyverek bármilyen fajta birtoklásáról. A felek támogatnak min­den olyan kezdeményezést, amely az európai béke és biz­tonság ü©ét élőmozdíthatja. Az európai biztonság meg­teremtése érdekében fokoza­tos -enyhülés elérésére van szükség a fegyverkezés csök­kentéséről szóló megállapo­dások révén, mindenekelőtt oly módon, ho© valamennyi atomfegyverrel nem rendel­kező állam lemond az atom­fegyverek birtoklásáról; tisz­teletben kell tartani a fenn­álló határokat, beleértve ter­mészetesen a két német ál­lam közti határt is; norma­lizálni kell valamennyi euró­pai állam kapcsolatalt. köz­tük a két német államét is. A Ma©ar Népköztársaság es a Német Demokratikus Köz­társaság síkraszáll azoknak a javaslatoknak realizálásá­ért, amelynek célja meg­(Folytatás a 2. oldalon) A szorgalom gyümölcse Na©' szorgalomról, tehet­ségről tesz most tanúbi­zonyságot Szeged földműve­lő népe. Mennyi meglepe­tés! Milyen parányi földön, milyen sokat lehet termelni. Bartók Andrásnak csak 390 négyszögöles kertje van Új­szegeden az Asztalos utcá­ban, k mégis eladott már 420 kilogramm szamócát, e© mázsa cseresznyét, de van még 8—10 mázsa őszi­barack is az e©"éb aprósá­gokon kívül. Június elején már 22 va­gon felett tartottak a sza­mócafelvásárlásban Újsze­geden. Ez csaknem kétezer­annyi, mint amennyit há­rom évvel ezelőtt egész Csongrád me©ében fel le­hetett vásárolni. S a minő­ség is kifogástalan. A tisz­ek ben és a háztáji földeken termett áruk na© többsége egyaránt export minőségű. Terhes Mihály (felső kép) e©'maga 40 mázsa szamócát hozott be Szöregről. Mivel az áru már egalizált kilós műanyagcsomagolásban van, a 15 forint kilónkénti ár­hoz még két forint munka­díj térítést is kap. A szegedi Móira Ferenc Tsz (alsó kép) óriási kiter­jedésű burgonyatábláihoz torista egyszerre 12 sorra hasonlót messze földön ke- szórja ki gépével a ve©­veset találni. Itt már a gé- szert, mely megmenti a peké a több és nehezebb szép termést a rovarok munka. Szűcs Balázs trak- kártevésétől.

Next

/
Oldalképek
Tartalom